magyar english deutsch
Helyszín
Megye:
Település:
Időpont:
Időtartam:
Ingyenes:
Típus:
Kulcsszó:
A fenti szempontok közül legalább egy megadása kötelező.
Mit jelent a KNPI címere?

Az óvó emberi kézben levő tojás a természet törékenységét jelzi.
A "hímes tojáson" levő minta a kiskunsági homokbuckás tájat, az itt jellemző
borókát, és Petőfi Az Alföld c. verséből is ismert vörös vércsét ábrázolja.

Vagyonkezelési Koncepció

ITT

Áttekintő térkép

 
Az európai közösségi jelentõségû természetvédelmi rendeltetésû területekkel érintett földrészletekrõl
Natura 2000 helyrajzi számos lista településenként
A normaszöveg és e helyrajzi számos lista megtalálható ITT.
 
A térképi megjelenítés ITT érhető el.
Óra
 
Az óráról itt érdeklődhet.
 
Közadatkereső

Natura 2000 fenntartási tervek
 
» Turizmus, idegenforgalom » Tanösvények » Fülöpházi buckavidék - Báránypirosító és Garmada tanösvény
Fülöpházi buckavidék - Báránypirosító és Garmada tanösvény
 

Közép – Európa egyik legnagyobb területű (7400 km²) homokvidékének középső részén találhatók a Kiskunsági Nemzeti Park fülöpházi területegysége. A több évszázados gazdálkodás ellenére a kiterjedt homokterületek természeti és kultúrtörténeti értékei mai napig fennmaradtak.
Fülöpháza és Kerekegyháza térségének fő természeti értéke a szél felhalmozó munkája nyomán kialakult, részben kötött futóhomok felületek, ill. néhány szabadon mozgó futóhomok felszín. Az itteni növénytársulást száraz homokpusztai gyepek uralják borókás – nyaras erdőtársulásokkal. Agrártörténeti és tájképi szemponttól az itteni tanyavilág az egykori külterjes gazdálkodás hagyományait őrzi. A térség legnagyobb ökológiai problémája az állandósult vízhiány, melyet a kiszáradt szikes tavak jól példáznak.
A térség fő vonzerejét a pusztai állattartás és a tanyasi gazdálkodás hagyományaira épülő turizmus hordozza.
A környékben számos lovas tanya várja a hazai és külföldi látogatókat. A laza talajú terep kiválóan alkalmas túralovaglásra, az ajánlott földutakon.

A térségben többek között a Rendek Ökogazdaság és tanyamúzeum (www.biotanya.hu) és a homokbuckák között megbúvó Somodi tanya (www.somoditanya.hu) különleges környezetben várja a vendégeket.


BÁRÁNYPIROSÍTÓ TANÖSVÉNY

A tanösvény a félig kötött homokterületek geológiai, növény- és állattani jellemzőit mutatja be.

Hossza: 2600 méter
Nyelve: magyar, angol
Megközelíthető: az 52. számú főút 20 km szelvényénél lévő oktatóközpont parkolójából. A tanösvény az oktatóközponthoz tér vissza.

·  Báránypirosító tanösvény – Fülöpházi buckavidék

hossza: 2 km

GPS: 46° 52’ 4,961”; 19° 25’ 31,551” WGS: 46,86804458; 19,42543087

Bejárható: egész évben, gyalogosan

Állomások:

1. Bolygatott területek
2. Homoki gyepek
3. Buckaközök
4. A homokbuckák kialakulása
5. Homoki erdőtelepítések

1. Bolygatott területek

A Kiskunság jellegzetes tanyás térség. A tanyákhoz tartozó területeket feltörték és művelés alá fogták. A felhagyott szántók helyét a gyomfajok tömeges előfordulása jelzi. Gyakori növények a selyemkóró, az átoktövis, parlagfű, a kanadai betyárkóró. Ezen a területen is megfigyelhető a tájra jellemző fajok lassú visszatelepülése ( pl..homoki árvalányhaj, homoki kutyatej, mezei üröm, boróka, fehér nyár)

2. Homoki gyepek

A homokbuckák legjellemzőbb növénytársulása a nyílt homoki gyep. A talajon élő mohák és zuzmók mellett karakterfajai a homoki csenkesz, a naprózsa és a homoki pimpó. A buckaoldalakon a homoki árvalányhaj, a báránypirosító és a kései szegfű a leggyakoribb. A meredek buckaoldalak, lapos buckatetők sok ritka növény és állatfajnak biztosítanak élőhelyet. A terület gazdag rovarvilágából említést érdemel az érdekes testfelépítésű sisakos sáska és a pusztai hangyaleső. A hüllőket a zöld-, a fürge- és a homoki gyík képviseli

 3. Buckaközök

A buckaközökre jellemző a serevényfüzes-kékperjés társulások beerdősülése. A szélsőséges élőhelyi adottságok a boróka, az őshonos fehér- és szürkenyár megjelenését teszik lehetővé. A cserjék közül gyakori a sóskaborbolya és a galagonya. Az idősebb korú nyarasokban sok odúlakó madár, pl. a szalakóta (Coracias garulus) és a zöld küllő (Picus viridis) fészkel.

4. A homokbuckák kialakulása

A kiskunsági buckavidék az ős-Dunából származó folyami homok üledékből keletkezett. A jellegzetes ÉNy–DK-i irányú buckasorokat a szél alakította ki. Mozgó homokbuckák ma már Közép-Európában egyedül itt maradtak fenn. A buckák között helyenként, a szélkifújta mélyedésekben szikes tavak alakultak ki. A fülöpházihoz hasonló buckavidék a KNP orgoványi és bugaci területein figyelhető meg.

 

5. Homoki erdőtelepítések

Az egykori homoki tölgyesek helyét akác- és fenyőültetvények foglalják el, melyeket a homokterületek megkötése és gazdasági célból telepítettek. A tájidegen ültetvények kevés hazai állatfajnak biztosítanak megfelelő élőhelyet (pl. karvaly). Téli időszakban viszont ezek a zárt erdők sok állatnak nyújtanak menedéket. Az egykorú fákból álló ültetvények tájképileg nem illenek környezetükbe. Védett területeken ezek helyett hazai fajokat célszerű telepíteni

Az utolsó állomástól a földúton a jelzések mentén kb. 15 perces sétával juthatunk vissza kiindulási helyünkre, a parkolóba.

A Báránypirosító tanösvény információs anyaga letölthető INNEN.

A Báránypirosító tanösvény térképe letölthető INNEN


Garmada tanösvény

A Naprózsa Erdei Iskola parkolójából indulhatunk a kb. 8 km hosszú gyalogtúrára, melynek egyik ága a Somodi tanyáig a másik ága pedig Fülöpháza központjába vezeti a turistát.
 

·         Garmada tanösvény – Fülöpháza (a tanösvénynek két ága van)

  1. Erdei iskola – Fülöpháza falu központ: 4500 méter, Fülöpháza falu központ: GPS: 46° 53’ 33,75” 19° 26’ 38,58” WGS: 19,444861; 46,892879

2.    Somodi Tanya – Fülöpháza falu központ: 4000 méter, Somodi tanya: GPS: 46° 53’ 03,06” 19° 23’ 48,37 WGS: 19,398513  46,885255

 
 
A Garmada tanösvény 14 állomása nemcsak a nemzeti parki területen ma még fellelhető természeti értékeket, a különleges növény együttest, a hozzá kötődő állatvilágot mutatja be, hanem rávilágít az ember tájformáló szerepére is. Megtudhatjuk, hogy az utóbbi pár száz évben hogyan hasznosították a területet, és ezek a tájhasználatok mi módon változtatták meg a térség ökológiai adottságait.
Választ kapunk arra is, hogy mára miért özönlötték el a tájidegen növények a hajdani homok pusztákat, és az őshonos erdők helyén vajon ma mi terem?
 
A Garmada tanösvény térképe letölthető INNEN
 
 
A két fenti tanösvény új kiadványa letölthető INNEN!
 
 
 

 

 
   
 
2015. 12. 02. Oldal nyomtatása
©2005 A KvVM
Természetvédelmi Hivatala
neosoft&design