magyar english deutsch
Helyszín
Megye:
Település:
Időpont:
Időtartam:
Ingyenes:
Típus:
Kulcsszó:
A fenti szempontok közül legalább egy megadása kötelező.
Mit jelent a KNPI címere?

Az óvó emberi kézben levő tojás a természet törékenységét jelzi.
A "hímes tojáson" levő minta a kiskunsági homokbuckás tájat, az itt jellemző
borókát, és Petőfi Az Alföld c. verséből is ismert vörös vércsét ábrázolja.

Vagyonkezelési Koncepció

ITT

Áttekintő térkép

 
Az európai közösségi jelentõségû természetvédelmi rendeltetésû területekkel érintett földrészletekrõl
Natura 2000 helyrajzi számos lista településenként
A normaszöveg és e helyrajzi számos lista megtalálható ITT.
 
A térképi megjelenítés ITT érhető el.
Óra
 
Az óráról itt érdeklődhet.
 
Közadatkereső

Natura 2000 fenntartási tervek
 
» Védett természeti területek » Kiskunsági Nemzeti Park » Szikra és az Alpári-rét
Szikra és az Alpári-rét
 



Alpári rétA Kiskunsági Nemzeti Park legkisebb területegysége a Szikra és az Alpári-rét (1038 ha) az Alsó-Tiszavölgyben található. A Tisza meandereiből kialakult természetes és mesterséges holtágak, ártéri erdők, hullámtéri kaszálók ma is őrzik az évszázadokkal ezelőtti természetet. Itt fut össze a Homokhátság keleti pereme a mélyebb fekvésű Tisza-völggyel. Az egymástól elkülönülő geológiai adottságú tájak rétegtani határain a csapadékosabb időszakokban talajvízforrások is a felszínre törnek. A magasabb térszínt alkotó löszpartok végigkísérik ezt a területet. Ezeken a helyeken már a bronz korban is települtek falvak, hiszen abban az időben az Alföld egyharmad részét állandóan, a másik harmadát időszakosan víz borította.
A nemzeti park e területén két jelentősebb holtág van, a szikrai (Tőserdő) és a tiszaalpári. Mindkettőt fajgazdag ártéri erdőtársulások övezik. Déli irányban a védett terület az Alpári- rétben öblösödik ki.


A 19. században végrehajtott folyószabályozások során kialakult Szikrai holtág 9 km hosszú. De nagyobb árvizek idején a Tisza friss vízzel önti el a holt medret. A Tőserdő természetes lefűződésű morotvája a Dög-Tisza, melynek vizén fehér tündérrózsa (Nympaea alba) állomány él.
A szikrai holtágat ártéri erdők övezik. Közvetlenül a vízparton puhafás ligeterdők állnak. Jellemző fajai a bokorfüzesek, fűz-nyár éger ligetek. A mélyebb fekvésű vízzel borított helyeken égerláp erdők állnak. A magasabb térszíneken tölgy-kőris-szil ligeterdők képviselik a keményfás társulásokat. Gyakori a fákra kapaszkodó ligeti szőlő (Vitis silvestris), mely beárnyékolja az alsóbb szinteket. Az árnyékos-nedves erdőkben az Alföldön ritka kontyvirág (Arum maculata) is megtalálható. A Tisza-völgy bennszülött virága a tiszaparti margitvirág (Leucanthemum serotnium), főleg vizesebb években tömeges a gyepeken.


Szikra Sulymos tó

A holtágak gazdag hínár vegetációjának látványos tagja a  tündérrózsa, a sárga virágú vízitök (Nuphar luteum), a békattutaj (Hydrocharis morsusranae) és a békaliliom (Hottonia palustris).

Ez a változatos élőhely sokszínű madárvilágnak biztosít táplálkozó és fészkelő helyet. Az erdők énekes madár faunája a Duna-Tisza közén kiemelkedőnek számít. Az ártéri erdők ritka madara a szürke küllő (Picus canus) és a fekete harkály (Dryocopus martius). Az odvas füzesek baglyok és denevérek számára is megfelelő otthont biztosítanak.
Hasonlóan gazdag és változatos a tiszaalpári holtág is.

 

A Duna-Tisza közén az egyik legszebb panorámája az alpári templom-dombról tárul a szemünk elé. Honfoglalás kori állapotokat láthatunk a gyakran vízzel borított Alpári-réten. Kora tavasztól nyüzsgő madárvilág életét figyelhetjük meg az úszó lápokkal borított nagy kiterjedésű élőhelyen. Fészkelnek itt a kanalas gémek (Platalea Ieucorodia), a nagykócsagok (Egretta alba) és kiskócsagok (Egretta garzetta), a bakcsók (Nycticorax nycticorax), a vörös- (Ardea purpurea), és szürke gémek (Ardea cinerea). Kormoránok (Plalacrocorax cabro) és kis kárókatonák (Plalacrocorax pygmaeus) szárítkoznak a száraz fatörzseken. A vadászó békászó sas (Aquila pomarina) is időnként feltűnik a kiterjedt vizek felett. A vízre nyúló fákról vadászó színpompás jégmadarat (Alcedo atthis) is többször megfigyelhető. Tömegesen úszkálnak récék, ludak és vöcskök is az Alpári-réten.
A terület történelmi emlékeket is őriz. Tiszaalpárt 1075-ben a I. Géza király oklevele említi Olper néven (Olper török eredetű szó, jelentése hős férfi). Anonymus szerint az alpári síkon futamították meg honfoglaló őseink Zalán fejedelem bolgár-görög csapatait 895-ben.

Tiszaalpár község külső megjelenésében, településszerkezetében a Tisza menti települések hangulatát őrzi. A falu északkeleti részén két meredek falu löszdomb emelkedik. Ezek egyikén egy bronzkori földvár maradványa, míg a másikon a római katolikus templom áll. Árpád kori falurekonstrukció

A Tőserdőben a Kontyvirág tanösvényen, Tiszaalpáron az Árpád fejedelem tanösvényen sétálva mindenki megismerheti a védett terület természeti és kultúrtörténeti értékeit.
Szintén a Tőserdőben található a Kontyvirág Erdei Iskola, mely egész évben várja a gyerekeket.

   
 
2009. 08. 18. Oldal nyomtatása
©2005 A KvVM
Természetvédelmi Hivatala
neosoft&design