magyar english deutsch
Helyszín
Megye:
Település:
Időpont:
Időtartam:
Ingyenes:
Típus:
Kulcsszó:
A fenti szempontok közül legalább egy megadása kötelező.
Mit jelent a KNPI címere?

Az óvó emberi kézben levő tojás a természet törékenységét jelzi.
A "hímes tojáson" levő minta a kiskunsági homokbuckás tájat, az itt jellemző
borókát, és Petőfi Az Alföld c. verséből is ismert vörös vércsét ábrázolja.

Vagyonkezelési Koncepció

ITT

Áttekintő térkép

 
Az európai közösségi jelentõségû természetvédelmi rendeltetésû területekkel érintett földrészletekrõl
Natura 2000 helyrajzi számos lista településenként
A normaszöveg és e helyrajzi számos lista megtalálható ITT.
 
A térképi megjelenítés ITT érhető el.
Óra
 
Az óráról itt érdeklődhet.
 
Közadatkereső

Natura 2000 fenntartási tervek
 
» A Kiskunsági NPI védett területei » Természetvédelmi területek » Szelidi-tó
Szelidi-tó
 

Védetté nyilvánítás éve: 1976.

A Kalocsai-síkságon, Dunapataj – Kalocsa – Miske - Hajós között egészen szabályos, félkör alakú, a holocén korban lefűződött, később feltöltődött morotvák mélyednek. Állandóan csak egy morotvában van víz, a Szelidi-tóban.
A Szelidi-tó 5 km hosszú, 150-200 m széles, 3-4 m mély, vízfelülete kb. 80 ha. A tó déli partján nyugalomba jutott futóhomok, az úgynevezett „Várdomb” látható. A „Várdomb” jelentős régészeti lelőhely, a háromezer éves urnák, számos népvándorlás kori és honfoglalás kori lelettel együtt a Magyar Nemzeti Múzeumban és a helyi múzeumban láthatók.
A tó vize nátrium-karbonátokon és magnézium sókon kívül nátrium-kloridot és nátrium-jodidot is tartalmaz. Összes sótartalma kb. 4%. Ez az egyetlen ilyen vízösszetételű szikes tó hazánkban.
A különleges összetételű vízhez alkalmazkodott élővilága miatt a "Projekt aqua" nemzetközi biológiai program keretében kutatott terület.
A tó mikroszkopikus élővilága igen gazdag, a kék algák 29 faja között 4 olyan fajt is találtak, amelyek másutt nem ismertek 149 kovamoszat, a tóban és a környékén lévő szikes területeken 156 növényfaj él.

A legelőkön, amelyek a tavat északról határolják, a hazai szikes puszták endemikus növényfajait találjuk: a kékeszöld bugájú sziki mézpázsitot, a sziki őszirózsát, a vakszikeken a magyar sóballát. Amióta a tó feltöltésére szánt felszíni vizet a Kékesi rét gyepein pihentetik, gazdagodott a tó és környékének madárvilága. Már nem csak a vékony nádszegélyben költő nádi énekesek (nádirigó, cserregő nádiposzáta, foltos nádiposzáta) énekében gyönyörködhetünk, hanem megcsodálhatjuk az átvonuló partimadarak (pajzsos cankó, nagygoda, piroslábú cankó) és récék tömegeit is.
A tó déli partja sűrűn beépült üdülőterület. A fürdésre alkalmas víz miatt a forgalom nagy, nyári időszakban a tó terhelhetőségét meg is haladja.
A tó hármas rendeltetésű: üdülés, horgászat, természetvédelem. A természetvédelem célja a tó különleges algavilágának, a parti zóna és a környező területek vegetációjának fenntartása, ami az üdülőterület és ezzel együtt az egyre növekvő emberi eredetű káros hatások miatt egyre nehezebb feladat. A káros hatások első jele, hogy a tavat hatalmas hínármező borítja.

A Szelidi-tó Dunapatajról kerékpárúton is megközelíthető. Az üdülőtelep közepén indul a Kékmoszat tanösvény, melyen az egész tó körbejárható. Az út mentén kihelyezett tanösvény táblák bemutatják a tó vizének gazdag alga faunáját, a nádasok és a környező szikes területek madarait. Érdemes a tavon csónak kirándulást is tenni. Ilyenkor a vízről szinte testközelből ismerhtők meg a madarak.

A Szelidi-tó turisztikai programjait a www.szelidi-to.hu oldalon olvashatja

   
 
2016. 08. 23. Oldal nyomtatása
©2005 A KvVM
Természetvédelmi Hivatala
neosoft&design