A Kiskunsági Nemzeti Park (KNP) területén több helyen találkozhatnak az autósok elütött és emiatt elpusztult kisállatokkal az úttesten, különösen kétéltűekkel. Amellett, hogy ezek az állattetemek az autósok számára csúszásveszélyt jelentenek, komoly ökológiai veszteségről van szó: a szaporodási időszakban és évszakváltáskor a telelőhelyekre vonuláskor jelentős létszámvesztést okoz a kétéltű-populációban a közutakon áthaladás.
Zebra vagy közlekedési lámpa helyett az úttest alatt átvezető aluljárók segíthetnek abban, hogy a kétéltűek nagyobb számban érkezzenek meg életterüknek a közút túloldalán lévő helyére. A Nemzeti Park 2011-ben több helyen tervez „békalagutakat” építeni a KNP területén.
A projekt átfogó célja a Kiskunsági Nemzeti Park területén, Csongrád megyében található Szeri-puszta, Nagy-Széksós-tó és Müller-széki szaporodó és telelő élőhelyek között a kétéltű-populáció szabad, mesterséges veszteségektől mentes mozgásának biztosítása, így a populáció méretének, genetikai sokféleségének, összességében stabilitásának biztosítása
A projekt közvetlen feladata a célterületeken élő kétéltű fajok számára biztonságos átjárók és fixen telepített terelőrendszer kiépítése, az egyes fajokra jellemző mobilitási, ökológiai igények és a közutakra vonatkozó műszaki elvárások, szabványok figyelembe vétele mellett.
A legfontosabb védendő fajok: pettyes gőte, dunai gőte, vöröshasú unka, barna ásóbéka, barna varangy, zöld varangy, zöld levelibéka, mocsári béka, tavi béka, kis tavibéka, kecskebéka.
A projekt három helyen hoz létre kétéltűátjárókat.
1. Ópusztaszer mellett: Kétéltűterelő-rendszer és 20 db átjáró létesítése az Ópusztaszer és Baks közötti 4519.szútszakasz 23+103-26+303 km szelvényei között (cca.: 2 x 3200 m-es szakaszon)
2.Balástya-Kistelek között. Kétéltűterelő-rendszer és 4 db átjáró létesítése a Balástya-Kistelek közötti útszakaszon, az 5. számú főút 143+714-144+314 km szelvények közötti részen (cca.: 2 x 600 m-es szakaszon)
3.Mórahalom-Röszke között. Kétéltűterelő-rendszer és 2 db átjáró létesítése a Mórahalom-Röszke közötti útszakasz Nagy-Széksós-tóval határos szakaszán, az 5512.számú út 4+343 - 4+643 km szelvények közötti részen (cca.: 2 x 300 m-es szakaszon).
A projekt keretében megvalósítandó békaátjárók és terelőrendszerek hazánkban sem ismeretlenek, hiszen a Fertő-Hanság Nemzeti Park már alakított ki hasonlókat. A terelőrendszer az úttesten átkelni készülő kétéltűeket az úttal párhuzamosan az út alatt kialakított kis alagutakhoz, „békaaluljárókhoz” tereli.
Részleteket a terelőrendszerről itt olvashat.
A projekt végeredményeként létrejövő kétéltűvédelmi átereszrendszer hozzájárul a Kiskunsági Nemzeti Park területén található védett fajok populációinak megóvásához és gyarapodásához. Ezen túlmenően a projekt pozitív hatása a Nemzeti Park határain kívül is érzékelhető lesz:
* egyrészt az utakon való pusztulástól megmentett állatok a helyi táplálékhálózatok stabilitását növelik, ragadozó életmódjuknak köszönhetően javítják a helyi mezőgazdaság hatékonyságát (egyes kártevők jelenlétét korlátozzák), szúnyogfogyasztásuk miatt (különösen az EU vegyszeres szúnyogirtásra vonatkozó tiltása után) a turisztikai beruházások vonzerejét is növelik;
* másrészt lehetőség nyílik arra, hogy a kifejlesztett és megvalósított megoldásokat, tapasztalatokat mintaprojekt formájában továbbadjuk hasonló problémákkal szembesülő, természetvédelemmel foglalkozó állami és civil szervezeteknek, ezen túlmenően kutatási és oktatási helyszínként is hasznosításra kerül.
A projekt számszerűsíthető eredményei:
Természetvédelmi szempontból átalakított vonalas létesítmények hossza: 4,1 km.
Épített átjárók száma: 26 db
Kialakított terelőrendszer hossza: 8200 m
Elérésének időpontja: 2011.12.01.
A tervek alapján a projekt bekerülési értéke összesen466 341 663 Ft, megvalósulásának tervezett határideje 2011.12.01.
.
A megvalósítás becsült időigénye és költsége
A projekt várhatóan 2011. márciusától 2011. november végéig tart. Összes becsült költsége 466 341 663 Ft, amit a Nemzeti Park az Új Magyarország Fejlesztési Terv Környezet és Energia Operatív Programjából (KEOP) nyert támogatásból fedez.
A projekt időbeosztásáról és költségtervéről itt olvashat.
A projekt irányítását a Projekt Irányító Munkacsoport (PIMCS) végzi majd. A PIMCS vezetője a KNPI igazgatója, dr. Vajna Tamásné lesz, tagjai a Nemzeti Park tisztségviselői. A napi projektmenedzsment nem szakmai feladatait a KNPI egy külső, projektmenedzsmenttel foglalkozó tapasztalt alvállalkozóra bízza.
|