magyar english deutsch
Helyszín
Megye:
Település:
Időpont:
Időtartam:
Ingyenes:
Típus:
Kulcsszó:
A fenti szempontok közül legalább egy megadása kötelező.
Mit jelent a KNPI címere?

Az óvó emberi kézben levő tojás a természet törékenységét jelzi.
A "hímes tojáson" levő minta a kiskunsági homokbuckás tájat, az itt jellemző
borókát, és Petőfi Az Alföld c. verséből is ismert vörös vércsét ábrázolja.

Vagyonkezelési Koncepció

ITT

Áttekintő térkép

 
Az európai közösségi jelentõségû természetvédelmi rendeltetésû területekkel érintett földrészletekrõl
Natura 2000 helyrajzi számos lista településenként
A normaszöveg és e helyrajzi számos lista megtalálható ITT.
 
A térképi megjelenítés ITT érhető el.
Óra
 
Az óráról itt érdeklődhet.
 
Közadatkereső

Natura 2000 fenntartási tervek
 
» Turizmus, idegenforgalom » Tanösvények » Bugac - pusztai körséta utak (Madarak és Fák útja, Boróka tanösvény) és látogatható létesítmények
Bugac - pusztai körséta utak (Madarak és Fák útja, Boróka tanösvény) és látogatható létesítmények
 

A térkép ITT tölthető le! 


Magyarország leghíresebb homok pusztája a Duna-Tisza közén található Bugacpuszta. 

A puszta szóról alkotott képzetünk kitárulkozik, ha ennek az útmutatónak a segítségével bejárjuk a bugaci puszta minden zegzugát. A barangolások során, hiteles képet kaphatunk Bugacpuszta múltjában gyökerező természeti és néprajzi örökségéről. Megérezhetjük azt, hogy az évszázadokon keresztül itt élt emberek hogyan alkottak harmonikus közösséget a természettel együtt élve.

A Karikás csárdával átellenben elhelyezett információs tábla a túrázni vágyókat segíti az eligazodásban. Megtalálhatjuk rajta a látnivalókat és a területen található sétautak és tanösvények útvonalát.

A pusztát gyalogosan vagy a Karikás csárdától bérelhető lovas kocsin is bejárhatjuk. Innen egyenes út vezet a Pásztormúzeumig és az istállókig. Ezen végighaladva találkozhatunk a homoki legelőn szürke marha gulyával, rackanyájjal vagy éppen a legelő bugaci ménessel. A gyepen sétálva lépteink elől apró sáskák hadai menekülnek, tavasszal a pacsirták dala tölti be a pusztát, vörös-vércsék szitálnak zsákmányra lesve, egerészölyvek keringnek a magasban.

A bejárattól néhány száz méterre, balra letérve egykori pásztorépítmények korhű másai láthatók. A pásztorépítmények használatáról magyar és angol nyelvű táblák tájékoztatnak.

A széles homokút végén találjuk a Pásztormúzeum kúp alakú építményét. A mellette álló öreg kocsányos tölgyek a puszta múltjáról mesélnek. A hatalmas lombkoronák kellemes árnyékot nyújtanak az alattuk megpihenőknek.

A Pásztormúzeumban elhelyezett kiállítás a bugaci pásztorélet tárgyi emlékeit és a környék élővilágát mutatja be. (Látogatható: május 1-je és október 31-e között, 10-17 óráig).

A múzeum mögött találjuk a Kiskunsági Nemzeti Park alapító igazgatóinak emlékére, réti mészkőből készült emlékkövét.

Játékos kedvű felnőtteknek és gyerekeknek ajánljuk a múzeum körül kialakított Sáska”járás” elnevezésű szórakoztató sétautat. Aki végigjárja, játékos próbákon keresztül szerezhet közvetlen élményeket, benyomásokat. A sétaúthoz tartozó térkép  a Pásztormúzeumban kérhető.

A Pásztormúzeummal átellenben van a Méntelep, valamint az őshonos háziállatok bemutatóhelye. A lovak mellett láthatunk itt mangalicát, rackajuhot, szürke marhát és pásztorkutyákat.

 Az állattartást szolgáló építmények előtti terület a lovasbemutatók helyszíne. Májustól októberig naponta mutatják itt be ügyességüket a bugaci csikósok és lovaik.

A pusztát alaposabban megismerni vágyóknak a rövid vagy hosszú körséta utak bejárását javasoljuk, melyek meghatározott részein kitáblázott szakaszok találhatók.

A rövid pusztai körséta  2,2 km hosszú, kitáblázott szakasza a  Madarak és Fák útja, aminek hossza 700 m. Ez a tanösvény a  mangalica ólaknál kezdődik és az un. „dózerolt” útnál fejeződik be, ahonnan rövidebb úton visszaérkezhetünk a kiindulási helyünkhöz a Méntelepre.

A Madarak és Fák útja igazi meglepetést tartogatnak, mert a puszta egy  teljesen más arculatú területére vezet. A Madarak és Fák útja leginkább az erdő szélén halad. A keskeny sávban húzódó vegyes lombú erdőtársulás mögött a bugaci homokdűnék húzódnak meg, melynek erdőállományait és borókását a 2012-es májusi bozót- és erdőtűz megsemmisítette, szomorú látványt hagyva maga után. Sétánk közben nemcsak az itt élő fa cserjefajokkal ismerkedhetünk meg, hanem a gyakorlati madárvédelem néhány fontos eszközével is. A Madarak és Fák útját elhagyva eljutunk az un. dózerolt útig, ahonnan visszafordulva  egy széles földúton térhetünk vissza  az istállókhoz. A dózerolt út elnevezés az 50-es évek homoki erdőtelepítéseire utal, amikor is nehéz lánctalpas gépekkel vágtak utat a buckák közé. A dózerolt utat fémsorompók zárják le, ide betérni tilos és életveszélyes a megsemmisült erdő állapota miatt.

A hosszabb pusztai körséta 9 km hosszú, melynek kitáblázott szakasza a Boróka tanösvény 3 km hosszú. Ez a szakasz a Pásztormúzeumnál kezdődik és az üzemen kívüli kisvasút Hit tanyai megállójánál fejeződik be.

Innen a hosszabb puszta körséta út  a kisvasút nyomvonala mellett halad el, majd nagyobb kerülőt téve a pusztai homok utakon kanyarogva tér vissza a Karikás csárdához.

Minden látogatónak kellemes időtöltést kívánunk Bugacon!

Programigénylés és információ

Bugacpuszta Kft. – Karikás Csárda

6114, Bugac, Nagybugac 135.

Tel.: 76/575-112, 575-113

Fax.: 76/575-114

E-mail: info@bugacpuszta.hu

Honlap: www.bugacpuszta.hu

Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság

6000 Kecskemét, Liszt F. u. 19.

Tel.: 76/ 482-611, 501-596

Fax.: 76/481-074

e-mail: oktatasio@knp.hu

honlap: www.knp.hu

 

BORÓKA TANÖSVÉNY

A tanösvény a Pásztormúzeumnál kezdődik és az üzemen kívüli keskeny nyomtávú vasút Hittanyai megállójánál fejeződik be
A tanösvény bemutatja a pusztai kisvasút történetét és a homokpuszta jellegzetes élővilágát, valamint az őshonos magyar házállatfajtákat és a bugaci pásztoréletet. A tanösvény részét képezi a Pásztormúzeum.

Hossza: 2900 méter
Nyelve: magyar, német
Az útvonal jelzése: nyíl
Bejárható: egész évben, gyalogosan és kerékpárral
Megközelítés: az 54-es számú főúton, illetve a Kecskemétről induló keskeny nyomtávú vasúttal. A tanösvény a kisvasút Hittanya nevű megállójától indul.

EOV koordináták: x 693494 y 146284

Állomások:

1. Pásztormúzeum
2. Élet a legelőn
3. Homoki legelő
4. Homoki erdők 5. Kisvasút a pusztán

1. Pásztormúzeum

1975-ben épült- Kerényi József Ybl-díjas építész tervei alapján- az alföldi szárazmalmok stílusában az itt álló Pásztormúzeum. Az épületben megtekinthető kiállítás a hagyományos pásztorélet tárgyi emlékeit és a nemzeti park természeti értékeit mutatja be.
Az épület előtt Polyák Ferenc fafaragó alföldi embereket ábrázoló szobrai láthatók.
A múzeum előtt álló öreg tölgyek az egykori homoki tölgyesek utolsó hírmondói.
A múzeumtól nyugatra a homokbuckákon a fokozottan védett ősborókás rejtőzik, melyet a Nagybugaci-erdő vesz körül. Kelet felé az alacsonyabb, egyenletesebb felszínű Alsó- és Felsőpuszta terül el.

2. Élet a legelőn

A jellegzetes pusztai táj, és annak természeti értékeinek a megőrzése nem képzelhető el a hagyományos legeltető gazdálkodás nélkül. A rövidfüvű, legeltetett gyepek számos állatfajnak táplálékforrását és élőhelyet biztosítanak.
A homoki gyepek táplálékot adnak a gazdag rovarvilágnak és az aprótestű rágcsálóknak. A madarak egy része éppen az itt élő rovarokra vadászik, míg mások a magasból lesik a zsákmányul szolgáló rágcsálókat.
A pusztai élőlények bonyolult táplálékhálózatának és kapcsolatrendszerének fontos részét képezik az itt legelő háziállatok és azok ürüléke is.

3. Homoki legelők

A homokbuckásokon a borókás-nyarasok mellett leggyakrabban nyílt homoki gyepeket találunk. A sík homokterületeken, a talajvíz közelsége és a talaj humuszban való gazdagsága miatt, évelő zárt homoki sztyepprétek alakultak ki. Növényzetét a szárazságtűrő fajok mellett szélesebb levelű füvek és kétszikű fajok gazdagítják.
A viszonylag jobb termőképességű homoktalajok miatt e területek jelentős részét mezőgazdasági művelésbe vonták. Mára csak a hajdani nagykiterjedésű puszta töredéke maradt fent. Ez ma is a hagyományos legeltetés színtere. A korábbi intenzív legelőhasználat és a talajvízszint jelentős süllyedése az eredeti növényvilág átalakulását eredményezték.

 

 

 

 

 

 

4. Homoki erdők 

A bugaci homokbuckákon található természetes erdőtársulások az egykori, kiterjedt erdős-sztyepp vegetáció maradványfoltjai. A korábbi erdőirtások, a talajvízszint csökkenése és az egyre szárazodó klíma hatására szinte teljesen eltűntek a nedvesebb termőhelyet igénylő erdők.

Mára a homoki erdők uralkodó fás szárú növényei a boróka (Juniperus communis), a fehér- (Populus alba) és szürkenyár (P. canescens). A termőhelyi adottságok nagyban meghatározzák e fás szárú növények elegyedését és társulási formációit. Ezért beszélhetünk többnyire a buckatetőkön található borókásokról, a buckaoldalakon tenyésző borókás-nyarasokról és a nedves buckaközökben megtelepedő homoki nyarasokról. Ezek a buckások záró társulásainak tekinthetők.
  
5. Kisvasút a pusztán

A keskeny nyomtávú vasutat 1926-28 között, elsősorban az erdészet számára, gazdasági céllal létesítették, de fontos szerepet játszott a tanyák és a városok közötti kapcsolat megteremtésében is. A tanyákon élő emberek a kisvasúton szállították a mezőgazdasági terményeket a városi piacra.
Ma elsősorban idegenforgalmi célokat szolgál ez a technikatörténeti emlék. Kellemes utazással, szép tájon haladva érhető el innen Kecskemét, illetve a másik végállomás Kiskunmajsa, mely híres fürdőhely. Útközben érdemes megfigyelni a jellegzetes állomásépületeket is.

SÁSKAJÁRÁS SÉTAÚT

Ha szeretsz játszani feltétlenül tedd próbára magad, és járd végig a bugaci Pásztormúzeumtól induló Sáskajárás sétautat.

A múzeumban elkérheted a játékos sétaút térképét, melynek hátoldalán megtalálod az állomásokhoz tartozó feladatokat.
Az útvonal hossza 1 km, az állomásokat sáskafigurák jelzik!

·  Sáskajárás sétaút – Bugac

 

GPS 46° 39’ 34,164” 19° 36’ 56,713” WGS: 46,65949013; 19,61575374


 

 

 

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
   
 
2015. 12. 02. Oldal nyomtatása
©2005 A KvVM
Természetvédelmi Hivatala
neosoft&design