magyar english deutsch
Helyszín
Megye:
Település:
Időpont:
Időtartam:
Ingyenes:
Típus:
Kulcsszó:
A fenti szempontok közül legalább egy megadása kötelező.
Mit jelent a KNPI címere?

Az óvó emberi kézben levő tojás a természet törékenységét jelzi.
A "hímes tojáson" levő minta a kiskunsági homokbuckás tájat, az itt jellemző
borókát, és Petőfi Az Alföld c. verséből is ismert vörös vércsét ábrázolja.

Vagyonkezelési Koncepció

ITT

Áttekintő térkép

 
Az európai közösségi jelentõségû természetvédelmi rendeltetésû területekkel érintett földrészletekrõl
Natura 2000 helyrajzi számos lista településenként
A normaszöveg és e helyrajzi számos lista megtalálható ITT.
 
A térképi megjelenítés ITT érhető el.
Óra
 
Az óráról itt érdeklődhet.
 
Közadatkereső

Natura 2000 fenntartási tervek
 
» Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság » Szakmai oldalak » Aktuális kutatási programok
Aktuális kutatási programok
 

Élővilággal kapcsolatos kutatások

I. Védett és veszélyeztetett fajok kutatása


a. Növényfajok

1.) Mocsári kardvirág (Gladiolus palustris) védelmi programja
1. téma: A faj taxonómiájának és ökológiájának monografikus jellemzése
Témafelelős: Vidéki Róbert

2. téma: A faj hazai irodalmának, lelőhelyeinek, állományváltozásainak feldolgozása
Témafelelős: Vidéki Róbert, Csete Sándor

3. téma: A faj ex situ szaporítási feltételeinek kidolgozása
- A kutatás kiterjed a növényfaj magról történő szaporítására, visszatelepítésének lehetőségeire, és a genus szaporításának eddig elért eredményeinek áttekintésére (1998-).
Témafelelős: dr. Mihalik Erzsébet
Résztvevő intézmény: Szegedi Tudományegyetem Növénytani Tanszék és Füvészkert (Szeged)
- Mesterséges szaporítási módszerek kidolgozása
Témafelelős: dr. Papp László

4. téma: Az ismert populációk egyedszám változásainak nyomon követése, potenciális élőhelyek felkutatása, ahol a növény előfordulása várható, ahova a mesterségesen felnevelt szaporulat visszatelepíthető, vagy ahova a veszélyeztetett populációk áttelepíthetők. Talajtani vizsgálatok végzése az ismert és a potenciális élőhelyeken. Kezelési terv kidolgozása az ismert előfordulási helyekre.
Témafelelős: Csete Sándor, Máté András, Vajda Zoltán, dr. Kovács Éva
Résztvevő intézmény: Pécsi Tudományegyetem Növénytani Tanszék (Pécs), Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság (Kecskemét)

5. téma: A mocsári kardvirág cönológiai, ökológiai viszonyait feltáró kutatás, valamint szaporodásbiológiai és citogenetikai vizsgálata (2001-2003)
- Cönológiai vizsgálatok: a populációk cönológiai optimumának megállapítása a szubpopulációk koreloszlásának és egyéb vitalitásra jellemző tulajdonság elemzése alapján a különböző vegetációtípusokban; a különböző befogadó vegetációtípusok leírása cönológiai módszerekkel
- Ökológiai vizsgálatok: a szubpopulációk abiotikus környezetének jellemzése talajvizsgálatokkal; az egyes szubpopulációk vízállapotára jellemző talajvízszinttől való távolság becslése terepi relatív magasságok mérése alapján
- Morfológiai vizsgálatok: a virágok morfológiájának leírása (takaró- és ivarlevelek alakja, száma, stb.)
- Szaporodásbiológiai vizsgálatok: a vegetatív szaporítószerv (hagymagumó) fő tartaléktápanyagának fitokémiai jellemzése; a hagymagumó-rügyek csírázási körülményeinek ex situ vizsgálata
- Citogenetikai vizsgálatok: a faj ismert magyarországi populációinak összehasonlító kromoszómaszám-vizsgálata
Témafelelős: Csete Sándor
Résztvevő intézmény: Pécsi Tudományegyetem Növénytani Tanszék (Pécs)

2.) Tartós szegfű (Dianthus diutinus) védelmi programja
1. téma: A faj taxonómiájának és ökológiájának monografikus jellemzése
Témafelelős: Vidéki Róbert

2. téma: A faj hazai irodalmának, lelőhelyeinek, állományváltozásainak feldolgozása
Témafelelős: Vidéki Róbert

3. téma: A faj ex situ szaporítási feltételeinek kidolgozása
- A tartós szegfű növekedési és reproduktív sajátságainak elemzése, magról történő szaporítási módszerének kidolgozása és visszatelepítésének megtervezése
Témafelelős: dr. Mihalik Erzsébet
Résztvevő intézmény: Szegedi Tudományegyetem Növénytani Tanszék és Füvészkert (Szeged)
- Mesterséges szaporítási módszerek kidolgozása
Témafelelős: dr. Papp László

4. téma: Az ismert populációk egyedszám változásainak nyomon követése, potenciális élőhelyek felkutatása, ahol a növény előfordulása várható, ahova a mesterségesen felnevelt szaporulat visszatelepíthető, vagy ahova a veszélyeztetett populációk áttelepíthetők. Kezelési terv kidolgozása az ismert előfordulási helyekre.
Témafelelős: Vidéki Róbert, dr. Horváth András, Vajda Zoltán, dr. Kovács Éva, Máté András
Résztvevő intézmény: Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság (Kecskemét)

3.) Virginiai holdruta (Botrychium virginiatum ssp. europaeum) védelmi programja
A virginiai holdruta egyetlen hazai előfordulási helyén veszélyeztetett helyzetű, mindössze 1000 sporofiton egyede számolható meg. Az állomány összességében néhány hektárnyi területen koncentrálódik, amely egy elöregedett erdőben van.

1. téma: A növény populációdinamikájának, az azt befolyásoló környezeti tényezőkenek a megismerése, az élőhely természetvédelmi kezelési tervének kidolgozása
Témafelelős: dr. Bagi István
Résztvevő intézmény: Szegedi Tudományegyetem Növénytani Tanszék és Füvészkert (Szeged)

2. téma: A faj populációméretbeli változásainak nyomon követése
Témafelelős: Csiky János

3. téma: A virginiai holdruta gombakapcsolatainak és az élőhelyet alkotó fásszárú növények mikorrhizáltságának vizsgálata. Anatómiai és genetikai vizsgálatok.
Témafelelős: dr. Kovács Gábor
Résztvevő intézmény: Szegedi Tudományegyetem Növénytani Tanszék és Füvészkert (Szeged)

4.) Védett és fokozottan védett növényfajok reproduktív folyamatainak, reproduktív stratégiáinak vizsgálata az ex situ konzerváció lehetőségeinek, módszereinek felderítésére (1998-)
- Homoki kocsord (Peucedanum arenarium), sziki kocsord (Peucedanum officinale) termésfejlődésének vizsgálata
Témafelelős: dr. Mihalik Erzsébet
Résztvevő intézmény: Szegedi Tudományegyetem Növénytani Tanszék és Füvészkert (Szeged)

5.) Tiszaparti margitvirág (Chrysanthemum serotinum) monografikus feldolgozása (2001)
- populációbiológiai vizsgálatok
- kompetíciós vizsgálatok
- taxonómiai problémák vizsgálata
- elterjedési terület- és állományfelmérés
Témafelelős: Bodolai Ágnes, dr. Papp László
Résztvevő intézmény: Debreceni Egyetem (Debrecen)

b. Állatfajok


1.) Kiemelt jelentőségű mocsári halfajok, a lápi póc (Umbra krameri) és a réti csík (Misgurnus fossilis) védelmi programja
1. téma: A Duna-Tisza köze összes potenciális lápi póc és réti csík élőhelyének felkutatása és felmérése. Élőhely rekonstrukciós tervek készítése a veszélyeztetett állományok megmentésére.
Témafelelős: Sallai Zoltán
Résztvevő intézmény: Nimfea Természetvédelmi Egyesület (Szarvas)

2.) Rákosi vipera (Vipera ursinii rákosiensis) védelmi programja
1. téma: A rákosi vipera populációk feltételezett optimális élőhelyének és éves életciklusának megismerése, a rákosi vipera állományokat veszélyeztető tényezők feltárása
Témafelelős: Somlai Tibor, Vajda Zoltán, Máté András
Résztvevő intézmény: Füvészkert Alapítvány, Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság (Kecskemét)

2. téma: Állománynagyság vizsgálatok az ismert élőhelyeken, további élőhelyek felderítése. Genetikai vizsgálatok. Napi aktivitás megismerése. Viperavédelmi akcióterv kidolgozása.
Témafelelős: Péchy Tamás, Újvári Beáta, dr. Korsós Zoltán
Résztvevő intézmény: MME Viperavédelmi Munkacsoport (Budapest), Magyar Természettudományi Múzeum (Budapest)

3.) Túzok (Otis tarda) védelmi programja
1. téma: Folyamatos állománynagyság felmérés, tavaszi és téli szinkron elvégzése, az ivararány vizsgálata
2. téma: A legjelentősebb predátorok felmérése
3. téma: Új fajvédelmi és kíméleti területek, gazdálkodási programcsomagok kidolgozása (SPA, ESA)
4. téma: Védett területtel szomszédos megvásárolt szántóterületen a túzokot kímélő vetésforgó (repce, ugar, gabona, stb.) kidolgozása, és kipróbálása
5. téma: A tojásméret adatok összehasonlító vizsgálata a különböző tájegységek állományai között
6. téma: Elhullott egyedek endoparazitológiai vizsgálata
Témafelelős: Németh Ákos, Vajda Zoltán, Boros Emil
Résztvevő intézmény: MME (Kecskemét), Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság (Kecskemét)
7. téma: TÚZOK LIFE
Témafelelős: Bankovics András

4.) Nyugati Földikutya (Nanospalax leucodon) védelmi programja
1. téma: A földikutya Duna-Tisza összes potenciális élőhelyének felmérése, és a feltárt élőhelyekre kezelési tervek kidolgozása
Témafelelős: Horváth Róbert
Résztvevő intézmény: Karszt Egyesület

5.) Vidra (Lutra lutra) kutatás
- 1995-től Magyarország vidraállományának monitorozása projekt keretében a Duna-Tisza közi állomány felmérése
- a vidra viselkedésének és főképpen szaporodásbiológiájának vizsgálata
Témafelelős: Gera Pál
Résztvevő intézmény: Alapítvány a vidrákért (Budapest)

6.) Mogyorós pele (Muscardinus avellanarius) hibernációjának vizsgálata (1999-2001)
Témafelelős: Csorba Attila, Paulovics Péter
Résztvevő intézmény: Szegedi Tudományegyetem Ökológiai Tanszék (Szeged)

7.) Magyar tarsza (Isophya costata) vizsgálata (2001)
Helyszín: Kunpeszér
Témafelelős: Szövényi Gergely, dr. Nagy Barnabás
Résztvevő intézmény: MTA Növényvédelmi Kutató Intézet (Budapest)

II. Invazív növényfajokkal foglalkozó kutatások

1.) Invazív növényfajok szerepének vizsgálata nyílt homoki gyepekben
A kutatások arra irányulnak, hogy a nyílt homoki élőhelyek nagy természeti értéket képviselő növénytársulásaiba milyen módon illeszkednek be, és hogyan terjednek egyes spontán terjedő nem őshonos növényfajok, valamint ezek az invazív jövevények milyen módon befolyásolhatják a természetes növényzet összetételét, szerkezetét, társulásdinamikai folyamatait.
Az 1996-tól elindult – dr. Bagi Istvánnak (SZTE Növénytani Tanszék) korábbi vizsgálataihoz kapcsolódó – kutatások mindeddig négy amerikai eredetű lágyszárú növényfajnak: a betyárkórónak (Conyza canadensis), az átoktüskének (Cenchrus incertus), a parlagfűnek (Ambrosia artemisiifolia) és a selyemkórónak (Asclepias syriaca), valamint a középhegységeinkben őshonos, de az Alföldön csak a közelmúltban megjelent késeiperjének (Cleistogenes serotina) az invazív viselkedésére terjednek ki.
Az elsősorban térképezéses, cönológiai és mikrocönológiai módszerekkel folyó vizsgálatok fő helyszíne a fülöpházi homokbuckás. A kutatások remélhetőleg hozzájárulnak a nyílt homoki élőhelyek értékeit veszélyeztető növényi inváziókkal szembeni stratégia kidolgozásához.
Témafelelős: Szigetvári Csaba
Résztvevő intézmény: Szegedi Tudományegyetem Ökológiai Tanszék (Szeged)

2.) Az invazív gyalogakác (Amorpha fruticosa) és ártéri gyeptársulások kölcsönhatásának vizsgálata Tisza-menti élőhelyeken
A 2002-ben megindult kutatások célja az amerikai eredetű, rendkívül agresszíven terjedő gyalogakác és az invázió által érintett növényzet kölcsönhatásának jobb megértése. Az eddigi vizsgálatokban különbözőképpen kezelt ártéri gyepekben mérjük fel, milyen hatása van a növénytársulásokra a gyalogakác jelenlétének, illetve az invazív faj visszaszorítását célzó kezeléseknek. A kutatás fő helyszíne a Tisza alpári öblözete
A hosszabb távra tervezett kutatás hozzájárulhat egy, a társulás sokféleségét és az invazív faj visszaszorítását szem előtt tartó optimális kezelési stratégia kidolgozásához.
Témafelelős: Szigetvári Csaba
Résztvevő intézmény: Szegedi Tudományegyetem Ökológiai Tanszék (Szeged)

3.) Parlagfű (Ambrosia artemisifolia) növekedésének korlátozása mikrokvadrátos kísérletben
Szénforrás talajhoz történő adagolásával a bakteriális tevékenység serkentése által a talajban a felvehető nitrogén bakteriális biomasszában történő megkötését eredményezi. A szénadagolás hatékonynak bizonyult a parlagfű növekedésének korlátozásában.
Témafelelős: dr. Török Katalin
Résztvevő intézmény: MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete (Vácrátót)

4.) Tündérhínár (Cabomba caroliniana) felmérése a Duna-Tisza közén (2000-2001)
Kedvelt akváriumi növényként sok országba behurcolt/betelepített, amerikai eredetű invazív gyomnövény.
Témafelelős: dr. Steták Dóra
Résztvevő intézmény: MTA ÖBKI Magyar Dunakutató Állomás (Göd)

III. Florisztikai és faunisztikai kutatások

a) Komplex természeti állapotfelvételek

1.) A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság törzsterületeinek komplex természeti állapotfelvétele (1992-95)
A felmérések a Magyar Természettudományi Múzeum által összeállított koncepció szerint történtek. Minden terület jellemző és természetvédelmi szempontból fontos növénytársulásaiban történt a rovartani és botanikai mintavétel. Ezeket a vizsgálatokat egészítette ki olyan állatcsoportok vizsgálata, melyek nem voltak lokalizálhatók pl: csigák, lepkék, halak, kétéltűek, hüllők, madarak és emlősök.
Témafelelősök:
1. Botanikai felmérés: dr. Bagi István, Gergely Attila, Hahn István, dr. Horváth András, Kertész Éva, dr. Körmöczi László, Magyar Lajos, dr. Margóczi Katalin, Molnár Zsolt, Szabados Klára, Szabó Mária, Tóth Erika, dr. Tölgyesi István, Vidéki Róbert,
2. Malakológiai (csigafauna) felmérés: Szabó Sándor,
3. Dekomponáló (lebontó) fauna felmérés: dr. Hornung Erzsébet,
4. Cicadinea (kabóca) fauna felmérés: dr. Györffy György,
5. Carabidae (futóbogár) fauna felmérés: Rudner József,
6. Cerambicidae (cincér) fauna felmérés: dr. Gaskó Béla,
7. Formicoidea (hangya) fauna felmérés: Dr. Gallé László, dr. Kovács Éva, dr. Marta C. Alvarado Franco,
8. Lycosidae (farkaspók) fauna felmérés: Vajda Zoltán,
9. Noctuidae (bagolylepke) fauna felmérés: dr. Kovács Sándor,
10. Collembola (ugróvillás) fauna felmérés: dr. Dombos Miklós,
11. Odonata (szitakötő) fauna felmérés: dr. Ambrus András,
12. Orthoptera (egyenesszárnyú) fauna felmérése: dr. Nagy Barnabás, dr. Krausz Krisztina,
13. Chiroptera (denevér) fauna felmérés: Dobrosi Dénes,
14. Avifauna (madárfauna) felmérés: dr. Molnár Gyula, Réthy Zsigmond, Szenek Zoltán, Széll Antal, Nagy Tamás,
15. Pisces (hal) fauna felmérés: dr. Györe Károly, dr. Keresztessy Katalin,
16. Herpetológiai (hüllő fauna) felmérés: Gyovai Ferenc, Kelemen Judit,
17. Földtani tényezők felmérése: dr. Molnár Béla, Fényes József, Barkóczi Zoltánné, Kuti László,
18. Talajtani vizsgálatok: Várallyay György, Rédly Lászlóné, Rajkai Kálmán, Molnár Endre,
19. Hidrológiai tanulmány: dr. Kákonyi Árpád, Czakóné Czédil Jolán, Loncsákné Krén Zsuzsa, Czakó András, Boga T. László, Török József, Bátai Jánosné, Gyimesi György, Forgách Balázs, Géczi Péterné,
Továbbá: Bakacsi Gábor, Biró Csaba, Kőszegfalvi Ferenc, Németh Csaba, Pálfai Imre, Pópity János, Puskás Lajos, Somodi István, Tajti László.

Résztvevő intézmények: SZTE Ökológia Tanszék (Szeged), SZTE Növénytani Tanszék (Szeged), SZTE Földtani és Őslénytani Tanszék (Szeged), KNP Igazgatóság (Kecskemét), KÖTIVIZIG (Szolnok), MTA Talajtani Kutatóintézet (Budapest), Munkácsy Mihály Múzeum (Békéscsaba).

2.) A Kiskunsági Nemzeti Park II.sz. területén a szikes tavak ismételt komplex természeti állapotfelmérése (1999-2000)
A Szegedi Akadémiai Bizottság Szikes vízi Kutatócsoportja 1977-ben hidrobiológiai, botanikai és zoológiai felméréseket végzett a Kisrét, Zab-szék és Kelemen-szék szikes tavakon. A több mint 20 évvel ezelőtti kutatások óta jelentős természetvédelmi kezelési beavatkozások és élőhely rekonstrukciók voltak a területen. A program elsődleges célja az alkalmazott kezelések eredményének vizsgálata, a kezelési terv felülvizsgálata, értékelése szempontjából, továbbá a korábbi alapállapot felmérés kiegészítése korábban nem vizsgált de jelentős fajcsoportokkal (pl. mohák, cianobaktériumok, stb.)

A megismételt állapotfelmérés jól rávilágít a változásokra, az azóta alkalmazott természetvédelmi kezelések és a térségre jellemző tájhasználat természeti következményeire, a kezelési terv megalapozása szempontjából döntő jelentőségű tanulmány.

1. Digitális élőhely térkép készítése SPOT-4 űrfelvétel alapján (Futóhomok Tv. Egyesület),
2. Vízkémiai vizsgálatok (ADUVIZIG, ADUKÖFE),
3. Mohaflóra felmérése (Mikroszféra Kft.),
4. Algaflóra vizsgálata (Vitaqua Gmk.),
5. Zooplankton vizsgálata (Mikroszféra Kft., MTTM),
6. Zoobenthosz vizsgálata, (Mikroszféra Kft.),
7. Nekton vizsgálata (Kiss Béla),
8. Rákfauna vizsgálata (Mikroszféra Kft.),
9. Egysejtű (Ciliata) fauna felmérése (Ökosyst Trade Bt.)
10. Szitakötő (Odonata) fauna felmérése (dr. Ambrus András, Kovács Tibor, Bánkúti Károly),
11. Madárfauna vizsgálata (Futóhomok Tv. Egyesület),
12. Csigafauna felmérése (dr. Szabó Sándor),

Résztvevő intézmények: ADUKÖFE (Baja), ADUVIZIG (Baja), Vitaqua Gmk. (Baja), Magyar Természettudományi Múzeum (Budapest), Mikroszféra Kft. (Budapest), Debreceni Egyetem (Debrecen), MME 7. hcs. (Kecskemét), Ökosyst Trade Kft. (Debrecen), Futóhomok Természetvédelmi Egyesület (Kecskemét), L-Team Bt. (Debrecen), KNP Igazgatóság (Kecskemét)

3.) Szikes vizek életközösségének szerkezeti és mennyiségi elemzése a biomonitorozás indikátorainak és módszereinek meghatározása
Témafelelősök: Boros Emil
Résztvevő intézmény: Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság

4.) A nádgazdálkodás természetvédelmi vonatkozásai, a nádgazdálkodás hatása a nádban fészkelő madárfajok költőállományára
Témafelelősök: Boros Emil, Biró Csaba
Résztvevő intézmény: Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság

5.) Csongrád Megye természeti értékeinek feltárása (Halak, kétéltűek, hüllők, bogarak, növényfajok, madarak)
Témafelelős: dr. Gaskó Béla, Krnács György
A munkacsoport tagjai: Antal Tamás, Pápai Zoltán, Tóth László
Közreműködtek: Csehó Gábor, Polner Frigyesné, Simon Anna és dr. Moldovay Gézáné
Résztvevő intézmények: Móra Ferenc Múzeum (Szeged), MME 37. HCS. (Szeged), CSEMETE (Szeged)

6.) Adalékok a KNP Fülöpházi területének időjárásához, növény- és állatvilágáról a XVII. sz.-tól napjainkig
- meteorológia (éjszakai és nappali minimum és maximum hőmérséklet, havi éjszakai és nappali minimum és maximum hőmérséklet, éjszakai és nappali középhőmérséklet, havi éjszakai és nappali középhőmérséklet, egy napi hőingadozás/dekád, havi hőingadozás dekádonként, havi hőingadozás maximuma, fagyos/hőség/forró napok száma, téli/nyári napok száma, csapadékos napok száma, csapadék megoszlása, havi csapadék összesen, havi csapadék dekádonként, leghosszabb csapadékmentes időszak, egy napi legnagyobb csapadék mennyiség, hótakarós napok száma, hóréteg vastagsága, zivatarok száma),

- Fülöpháza és nagyobb térségének csapadékossága (Izsák, Szabadszállás, Kunszentmiklós, Kunadacs, Lajosmizse, Kerekegyháza, Kecskemét)
- vízviszonyok,
- növényvilág,
-állatvilág (rovarok: szitakötők, egyenesszárnyúak, bogarak, lepkék, hártyásszárnyúak, legyek, pókszabásúak, halak, kétéltűek, hüllők, madarak, emlősök)
Témafelelős: Molnár László (Fülöpháza)

b) Botanikai felmérések és tájtörténeti elemzések

1/1.) A Császártöltési Vörös-mocsár Természetvédelmi Terület, leendő tájvédelmi körzet és környéke élőhelyi, florisztikai feltárása.
Témafelelős: Molnár Zsolt, Biró Marianna
Résztvevő intézmény: Bierbaum Bt. (Sopron)
1/2.) A Vörös- mocsár fejlődéstörténetének őskörnyezeti rekonstrukciója
Résztvevő intézmény: Fácies Kulturális Szolgáltató Bt. (Debrecen)

2.) A bácskai löszvegetáció maradványainak feltárása, flóralistája, tájtörténetei elemzése, védett növények ponttérképe, illetve a degradációs hatásokat is feltüntető vegetáció-térkép elkészítése
Témafelelős: dr. Horváth András
Résztvevő intézmények: Zsombék Természetkutató Egyesület 3. Csoport (Székesfehérvár), MME 15. sz HCS (Szeged)

3.) A tervezett Körös-éri TK és Hajósi TK botanikai, geológiai és tájtörténeti feldolgozása
Témafelelős: dr. Gaskó Béla, dr. Molnár Gyula, Jakab Gusztáv, Fehér Gizella, Molnár Zsolt, Biró Marianna
Résztvevő intézmények: Bierbaum Bt. (Sopron), MME 15. HCS. (Szeged)

4.) A Kiskunsági Nemzeti Park Peszéradacsi területének botanikai állapotfelmérése, valamint természetvédelmi célú fenntartásának, kezelésének kérdései
Témafelelős: Vidéki Róbert, Molnár V. Attila, Máté András
Résztvevő intézmények: Kosbor Természetvédelmi Egyesület (Debrecen), KNP Igazgatóság (Kecskemét)

5.) Jelentés a Kiskunhals-Pirtó-Tázlár homokvidék természeti értékeiről
Témafelelős: Máté András, Sipos Ferenc, Vajda Zoltán, dr. Kovács Éva
Résztvevő intézmények: Futóhomok Természetvédelmi Egyesület (Kecskemét), KNP Igazgatóság (Kecskemét)

6.) A Duna-Tisza közén található ex lege védett lápterületek botanikai felmérése
Témafelelős: Vajda Zoltán, Sipos Ferenc, Máté András, Kun András
Résztvevő intézmények: Futóhomok Természetvédelmi Egyesület (Kecskemét), KNP Igazgatóság (Kecskemét)

7.) Iszapnövényzet-kutatás (1999-2001)
- Pocsolyalátonya (Elatine alsinbastrum), magyar látonya (Elatine hungarica), tekert csüdfű (Astragalus contortuplicatus), iszapfű (Lindernia procumbens) felmérése
Témafelelős: Molnár V. Attila
Résztvevő intézmény: Debreceni Egyetem Növénytani Tanszék (Debrecen)
c) Zoológiai felmérések

1.) A KNP Igazgatóság illetékességi területén található "ex lege" védett szikes tavak vízhez kötődő fészkelő madárfaunájának és állományának felmérése
Résztvevő intézmény: Bankoford Bt.(Kecskemét)

2.) Nádi énekesmadár fajok monitorozási célú befogása és gyűrűzése az izsáki Kolon-tó Bioszféra Rezervátum területén
Témafelelős: Biró Csaba
Résztvevő intézmény: MME 7. HCS (Kecskemét)
www. Kolon-to.com

3.) Madármonitoring a Kiskunsági Nemzeti Park védett és fokozottan védett területein
Helyszín: KNPI valamennyi területe
Adatszolgáltatók: dr. Hamar Sándor, Krnács György, Madarász Boglárka, Nagy Bettina, Németh Ákos, Pálinkás Csaba, Pigniczki Csaba, Téglás Tamás, Vadász Csaba
Résztvevő intézmény: Kiskunsági Madárvédelmi Egyesület (Kecskemét)
4.) A KNP IV. Fülöpházi homokbuckák területén élő hangyaleső- és lepkefauna természetvédelmi értékelése fénycsapdás monitorozása alapján (1998-)
Témafelelős: dr. Szentkirályi Ferenc
Résztvevő intézmény: MTA Növényvédelmi Kutatóintézet Állattani Osztály (Budapest)

5.) Bagolylepke és nagylepke felmérés (1989-)
Helyszín: KNPI V. Orgoványi rétek, VII. Szikra és az Alpári-rét
Ágasegyháza-Orgovány, Tiszaalpár, Tőserdő és Bugac környékén 1990-től kezdődően
Adatszolgáltató: Szabó Attila (Kiskunfélegyháza)

6.) KNP Igazgatóság illetékességi területén előforduló egyenesszárnyú rovarok monografikus jellemzése
Témafelelős: dr. Nagy Barnabás
Résztvevő intézmények: MTA Növényvédelmi Kutatóintézet Állattani Osztály (Budapest)

7.) Halfaunisztikai kutatások (2001-)
Helyszín: A Kiskunsági Nemzeti Park III. Kolon-tó fokozottan védett természeti területe
Témafelelős: dr. Keresztessy Katalin
Résztvevő intézmény: MTA Állatnemesítési Kutatócsoport (Gödöllő)

8.) Malakológiai (csiga fauna) kutatások (1982-)
Helyszín: Kiskunsági Nemzeti Park I. Felső-Kiskunsági Puszták és Kiskőrösi Turjános TT
Témafelelős: dr. Szabó Sándor (Kunszentmiklós)

9.) Legyek faunisztikai felmérése a KNP területén (2002)
Helyszín: Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság illetékességi területen
Témafelelős: dr. Szappanos Albert (Kecskemét)

10.) A hangyaboglárka genusz fajainak (Maculinea alcon, Maculinea teleius) és a nagy tűzlepke (Lycaena dispar) populációökológiai és genetikai vizsgálata (2000)
Témafelelős: dr. Peregovics László
Résztvevő intézmények: Magyar Természettudományi Múzeum (Budapest)
I

V. Duna-Tisza köze élőhely-térképezése (D-TMAP 1996-2000)
A D-TMAP egy olyan, nagy területre (közel másfélmillió hektárra) kiterjedő térképezés, amelyben az aktuális élőhely-mintázat felmérése reprezentatív mintaterületek terepi térképezésére, történeti növényzeti állapotok térképi rekonstrukciója és műholdfelvételek botanikai értelmezésére épül.

A program várható eredményei közül a legfontosabb a Duna-Tisza köze teljes területének (14 000 km2) általános megismerése és értékelése, a védett területek, mint szigetek pufferzónájának dokumentálása.

A projekt célja:
- Az elsődleges cél egy áttekintő aktuális vegetáció-, illetve élőhelytérkép elkészítése a Duna-Tisza köze területéről 1: 50 000-es méretarányban, mintavételezéssel segített számítógépes műholdfotó analízissel.
Ez hozzájárul:
- a teljes terület vegetációjának általános megismeréséhez és értékeléséhez,
- hatósági döntések könnyebb és pontosabb meghozásához,
- természeti területek kijelöléséhez.
- Áttekintő, retrospektív vegetáció-térképek készülnek referenciának katonai térképek és légi fotók felhasználásával (a XVIII. század végéről, a XIX. sz. végéről és az 1950-es évekről, 1:100 000-es méretarányban). Cél az élőhelyek 50, és 200 évvel ezelőtti állapotának rekonstruálása is, hogy ez által jobban megérthessük mai dinamikájukat, és ezzel is segítsük a természetvédelmi kezelések tervezését.
- Ha lehetségessé válik az adatok alapján, elkészül a terület (utolsó) természetes és mai potenciális vegetációjának térképe. A térkép dokumentálja a Duna-Tisza közi élőhelyek mai állapotát és kiterjedését, különös hangsúlyt fektetve a védett területeken kívül előforduló élőhelyek helyzetére.
- A műholdfotó analízis terepi mintavételezésének szánt (távérzékelt anyagokkal segített) térképezések során 1:25 000 léptékű betét-térképek készülnek 43 (számuk bővítése tervbe vett) kijelölt mintaterületről (9-16 km2). Egyes kijelölt területeken néhány évtizedes változások elemzése tervezett történeti vegetáció-térképek és egyéb irányultságú térképek alapján.
- A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer számára kidolgozott Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer (Á-NÉR) első igazán nagy területeken történő gyakorlati tesztelésére, és a tapasztalatokon alapuló javítására kínál lehetőséget a projekt. Tervbe vett az Á-NÉR regionális továbbfejlesztése, egy regionális (ezáltal részletesebb és pontosabb) duna-tisza közi élőhely-osztályozási rendszer kidolgozása.
- A térképezők javaslatai és vállalásai alapján finom felbontású (1:10 000, 1:5000 lépték) vegetáció-térképek készülnek a terepi térképezési munka során feltárt és fontosnak talált tudományos és/vagy természetvédelmi szempontból jelentős területekről, illetve egyéb magas természeti értékű duna-tisza közi területekről (szentélytérképezés).
- A sok szakembert tömörítő, és rengeteg terepi információt szolgáltató projekt alkalmat és keretet kínál több szakmailag kapcsolódó, később önállóvá váló projekt elindításának megszervezésére, a “A Duna-Tisza köze aktuális flórájának feltárása” elnevezésű program alfeladataiként.
- Tervbe van véve a Duna-Tisza köze legfontosabb élőhelyeinek részletes jellemzését és az élőhelyek regionális Vörös könyvének elkészítése.
- Megindult a Duna-Tisza közi gyomflóra részletes vizsgálata
- Elkészült az I. katonai felmérés térképei alapján a Duna-Tisza köze jelentősebb XVIII. század végi vizes élőhelyeinek katasztere
- Elkészült a D-T köze buckásainak, erdőinek és szántóinak XVIII. század végi állapotát rögzítő térkép, a teljes korabeli retrospektív vegetáció-térkép részeként
- Flóratérképek készültek (több száz növényfajról).
A Duna-Tisza köze aktuális élőhely-térképezése program egyben modellként szolgál Magyarország többi tájegységének ilyen célú térképezéséhez.
A térkép készítésének módszere:
A program alapkoncepciója szerint, a kijelölt mintaterületek részletes (1:25 000-es méretarányú) térképezését követően műholdfelvételek (illesztett Landsat TM és Spot) számítógéppel segített vizuális interpretációjával készítjük el a teljes területet fedő 1: 50 000-es léptékű élőhely-térképet.
A Duna-Tisza köze egyes földrajzi kistájaiban, azok változatosságának arányában összesen 43 db mintavételi kvadrátot helyeztünk el, melyek mérete 1,5*6, illetve 2*8 km (ez a Duna-Tisza köze területének kb. 3%-a).
A kvadrátok nem a kimagasló természeti értékű ún. „szentély” területeket, hanem a valós táji mozaikokat reprezentálják. A természetvédelmi területek arányuknak megfelelően jelennek meg a kvadrátokban.

Koordinátor: Molnár Zsolt (MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete, Vácrátót) és Vajda Zoltán (KNP Igazgatóság, Kecskemét)
Résztvevők: Aszalós Réka, Bagi István, Barabás Sándor, Bártol Réka, Beliczai István, Biró Csaba, Biró Marianna, Boros Emil, Bölöni János, Büttner György, Csecserics Anikó, Csomós Ágnes, Dancza István, Dobolyi Konstantin, Gaskó Béla, Gergely Attila, Gulyás Györgyi, Hahn István, Halassy Melinda, Horváth András, Horváth Ferenc, Horváth Tünde, Horváth Zoltán, Kalocsa Béla, Kertész Miklós, Kormos Alexandra, Kovács Éva, Körmöczi László, Kun András, Kuti László, Margóczi Katalin, Máté András, Molnár Edit, Molnár Zsolt, Németh Ferenc, Pál Szabó Ferenc, Pásztor László, Pinke Gyula, Rédei Tamás, Révész András, Sára János, Sebestyén Zoltán, Seregélyes Tibor, Sipos Ferenc, Sipos Katalin, Somodi István, Szabó József, Szabó Mária, Szpllát György, Tajti László, Tatár Dóra, Ternyák Jenő, Urbán Sándor, Vajda Zoltán, Varga Csaba és Vidéki Róbert
Résztvevő intézmények, egyesületek: SZTE Növénytani Tanszék, L-TEAM Bt., MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete, Göncöl Alapítvány, SZTE Ökológiai Tanszék, Bierbaum BT., Botanikus Bt., MTA TAKI, FÖMI Távérzékelési Központ.

V. Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer
Témafelelős: dr. Kovács Éva
Részletes leírás található: http://www.ktm.hu/gridbp/biodiver

VI. Ökológiai, etológiai, taxonómiai, növényélettani kutatások
1.). Komplex ökológiai kutatások a tűz által sújtott Bócsai ősborókásban, és rehabilitációs kutatások
1993. augusztus 17-25. között a bócsai Ösborókásában pusztító tűzben 1800 hektárnyi borókás-nyáras vegetáció károsodott.
A KNP Tudományos Tanácsa 1993. október 19-én megvitatta és jóváhagyta azon kezelési tevékenységeket, melyek végzése nélkülözhetetlen a terület helyreállítása érdekében. A leégett terület jellegének megfelelően övezetek és ezek alzónái kerültek kijelölésre.
A kutatási tevékenység megalapozottsága érdekében a Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai, Botanikai és Zoológiai Bizottságai, a Természetvédelmi Hivatallal (beleértve a KNP Igazgatóságát) együttműködve dolgozta ki a kutatás koncepcióját, a szükséges stratégiákat és javaslatot tett a résztvevő intézményekre.
A kutatás célja a tűz utáni szukcessziós folyamat nyomon követése, a rehabilitációt segítő beavatkozások kidolgozása.

A bócsai kutatás során az alábbi témakörök kerültek kidolgozásra:
1. Talajtani téma (talajnedvesség-mintázat, szervesanyag-eloszlás, stb.)
2. Botanikai téma (tájléptékű vegetáció felvétel, vegetáció-térképezés, ponttérképezés)
3. Zoológiai téma (csapdázás gerinctelenek vizsgálatára, gerinces csoportok vizsgálata, üregi nyúl hatásának vizsgálata)
4. Erdészeti téma (boróka populációdinamikája, fafajok felújulása/terjeszkedése)

Résztvevő intézmények: SZTE Ökológiai Tanszék (zoológiai és botanikai kutatások végzése), ELTE Növényrendszertani és Ökológiai Tanszék és L-Team Bt. (botanikai kutatások végzése), ELTE Etológiai Tanszék (üregi nyúl hatásának vizsgálata), Erdészeti Tudományos Intézet és Erdészeti és Faipari Egyetem (erdészeti kutatások végzése), MTA Talajtani Kutató Intézet (talajtani kutatások végzése), MTTM (dr. Mahunka Sándor: rovartani kutatások végzése)

2.) Homokterületek természetvédelmi kezelése legeltetéssel
Célkitűzések az alábbiak voltak:
- térben és időben jól behatárolt legeltetési rendszer kidolgozása,
- a legalkalmasabb háziállatfajok kiválasztása,
- az egységnyi területre (ha) jutó ideális állatlétszám meghatározása.

Helyszín: KNPI Fülöpházi és Orgoványi törzsterületei.
Résztvevő intézmények: SZTE Ökológiai Tanszék (Szeged), KNP Igazgatóság (Kecskemét)

3.) A Tisza-völgy és izolált élőhelyek tájökológiai kapcsolatai
1. téma: A hullámterek jellegzetes kvázi-természetes életközösségeinek vizsgálata referenciaterületeken, a természetes diszturbancia (árhullám) életközösségekre gyakorolt hatásának vizsgálatára, ezek degradációs folyamatainak tanulmányozására
2. téma: Természetközeli izolátum életközösségek összetételének és dinamikájának nyomon követése, ökológiai folyosók és degradációs rezervoárok szerepének vizsgálata 3. téma: A hullámtér és mentett ártér életközösségei között fennálló kapcsolatrendszerek feltérképezése
Témafelelős: Dr. Gallé László
Résztvevő intézmény: SZTE Ökológiai Tanszék (Szeged)

4.) Függőcinege (Remiz pendulinus) szaporodási rendszerének vizsgálata (2002)
Helyszín: Szegedi Fehér-tó
A vizsgálat célja a függőcinegék táplálékellátottságának és kondíciójának hatásának tanulmányozása szaporodási döntéseikre. Az eredmények hozzájárulnak a madarak ivari allokációjának és utódgondozásának megértéséhez. A vizsgálat tisztázza, hogy mi a hatása a táplálék elérhetőségének és a szülők fizikai állapotának a fiókák ivararányára és az utódgondozásban vállalt szerepére. A függőcinegék összetett szaporodási rendszere lehetőséget nyújt az ivari allokáció, a szexuális szelekció és az utódgondozási rendszerek közötti kapcsolatok feltárására. A vizsgálat arra a kérdésre is kiterjed, hogy hogyan befolyásolja a nádaratás a függőcinegék táplálékellátottságát.
Témavezetők: dr. Székely Tamás, dr. Liker András
Közreműködő kutatók: Szentirmai István, Lovászi Péter, dr. Tokody Béla
Résztvevő intézmények: Szent István Egyetem Állat-orvostudományi Kar Ökológiai Tanszék (Budapest), MME Csongrád Megyei Helyicsoport (Szeged)
ELTE Etológiai Tanszék (Budapest)

5.) Nádi énekesmadarak és vízimadár vonuláskutatás és fészkelőállomány-felmérés
Helyszín: Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság valamennyi illetékességi területén
Témavezető: Boros Emil
Közreműködő gyűrűzők: Karcza Zsolt, Král Attila, Krnács György, Lóránt Miklós, Németh Ákos, Téglás Tamás, Vadász Csaba
Résztvevő intézmény: Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság (Kecskemét), MME (Kecskemét)

6.) Vegetáció-rekonstrukció tarvágott akácos helyén és felhagyott homoki szántón (1995-)
A kutatás célja a tarvágott akácos helyén, illetve felhagyott szántón az itt potenciális vegetációt jelentő nyílt homokpusztagyep visszatelepülésének elősegítése, a másodlagos szukcessziót felgyorsító restaurációs módszerek hatékonyságának vizsgálata (kaszálás és nitrogén immobilizáció talajmikrobák segítségével) és kezelési javaslatok összeállítása a természetvédelem számára.
1. téma: A vegetáció-rekonstrukció lehetőségei kulturerdők felszámolása után
A Kiskunsági Nemzeti Park területén, három helyszínen (Fülöpháza, Bugac, és Izsák) 1995-től folynak kaszálásos kísérletek tarvágott akácosok helyén. A beavatkozás célja a talaj tápanyag (elsősorban nitrogén) tartalmának csökkentése, s ezáltal a homokgyepi fajok visszatelepedésének elősegítése volt. A kezelés hatékonyságát a talaj összes nitrogén tartalmának és humusztartalmának, valamint a vegetáció összetételének, a talaj magkészletének és a talajlakó ízeltlábú közösségnek a nyomon követésével lett tesztelve. A kapott eredmények a tarvágott, de kaszálás nélküli kontroll, valamint referencia homokpusztagyepi mérésekkel lettek összevetve.

2. téma: Őshonos gyepek restaurációja a nitrogén körforgás manipulálásával
A terepi nitrogén immobilizációs kísérletek Fülöpházán, egy elhagyott tanyahelyen 1998-ban kezdődtek, ahol egy magassági grádiens mentén lettek kijelölve a felhagyott szántók. A nitrogén immobilizáció lényege a növények számára felvehető nitrogénformák (nitrát, ammónium) lekötése a talajban élő mikroorganizmusokban. Ez úgy érhető el, hogy a mikrobiális aktivitást könnyen bontható szénforrás adagolásával (cukor, keményítő, fűrészpor, szalma, stb.) serkentjük. A kutatás célja annak meghatározása volt, hogy milyen hatékonysággal alkalmazható a szénforrás adagolása a talaj felvehető nitrogén tartalmának csökkentésére, s ezen keresztül a másodlagos szukcesszió felgyorsítására kiskunsági szemiarid homokterületeken. A kísérletek sikeressége a talaj felvehető nitrogén tartalmának, a mikrobiális biomasszának, a mikrobiális aktivitásnak, valamint a vegetáció változásainak nyomon követésével lett tesztelve. A kapott eredmények a felhagyott szántón kijelölt kontroll, valamint a környező homokpusztagyepben kijelölt referencia területeken végzett mérésekkel lettek összevetve.
Témavezető: dr. Török Katalin
Közreműködő kutatók: Halassy Melinda, Szabó Rebeka, dr. Szili Kovács Tibor, dr. Tóth Tibor, Markó Viktor, Rédei Tamás, Kósa Géza, dr. Nagy Barnabás, dr. Sitkey Judit, Hayek Zsuzsanna
Résztvevő intézmény: MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete (Vácrátót)

7.) A fülöpházi homokgyepeket határoló fenyvesek és a homokgyepbe „betörő” fenyők mikorrhizáinak vizsgálata (2002)
Témavezető: Somogyi Boglárka, dr. Bagi István, dr. Kovács Gábor
Résztvevő intézmény: Szegedi Tudományegyetem Növénytani Tanszék és Botanikuskert (Szeged)

8.) A KNP Peszéradacsi területén eltérő intenzitású gyephasznosítás énekesmadár-közösségekre gyakorolt hatásainak vizsgálata (2001-)
Témafelelős: dr. Báldi András
Közreműködő kutatók: Németh Zoltán
Résztvevő intézmények: MTA-MTM Állatökológiai Kutatócsoport (Budapest)

9.) A hazai Pulsatilla fajok taxonómiája (2002)
A kutatás célja, hogy PCR (Polymerase Chain Reaction) módszert használva, megfelelő kromoszóma szekvenciák elemzése segítségével (AFLP - Amplified Fragment Length Polymorphism) egy objektív alapot találjon a Pulsatilla fajok rendszerezéséhez. Kiegészítő módszerként a zúzott preparátumkészítést (kromoszóma szám megállapítása) és elektroforézis (tartalék fehérje összehasonlítása a magokban) alkalmazva. A molekuláris biológiai vizsgálatok mellett morfológiai vizsgálatok is folynak, valamint a flavonoidok kromatográfiás elemzése kemotaxonómiai vizsgálatok céljából.
Témavezető: Szentpéteri L. József
Résztvevő intézmény: Pécsi Tudományegyetem Növénytani Tanszék (Pécs)

10.) A Kiskunsági Nemzeti Park VI. Bugac törzsterületét képező bugaci szürkemarha-legelő területén EU kutatási pályázat (Sources and sinks of greenhause gases from managed European grasslands and mitigation strategies) keretében az üvegházhatású gázok gyepterületre való hatásának vizsgálata (2002-2004)
Témavezető: Dr. Tuba Zoltán
Résztvevő intézmény: Szent István Egyetem Növénytani és növényélettani Tanszék (Gödöllő)

11.) Vízi és mocsári növényeken előforduló mikroszkópikus gombák vizsgálata (2002-2006)
A Kolon-tó (Izsák) és Szappanos-szék (Bócsa) területén nád, gyékényfajok és sásfajok gombás betegségeinek a vizsgálata a megjelenő tünetek alapján.
Témafelelős: dr. Bán Rita
Közreműködő kutatók: dr. Szerdahelyi Tibor, Korponai Szabolcs, Téglás-K. Zoltán
Résztvevő intézmény: Szent István Egyetem Növénytani Tanszék (Gödöllő)

12.) Tiszakutatás
Adatbázis: http://ecoll.bio.u-szeged.hu/tisza/

13.) Szélsőséges környezeti tényezők között élő növények, elsősorban halofita növényfajok fiziológiájával foglalkozó kutatások (2000-)

14.) Fitoremeditáció: A szerves és szervetlen környezetszennyező anyagok eltávolítására használható növényfajok lokális populációinak felmérése, gyűjteménybe helyezése, hatásmechanizmusának tisztázása és a gyakorlati alkalmazás megalapozása (2001)
Helyszín: Felső-Kiskunsági szikes puszta, Bugac, Pusztaszeri TK

15.) Madárhangkutatás (2001-2003)
- Három tücsökmadár: Locustella luscinioides, Locustella fluviatilis, Locustella naevia hanganyag begyűjtése és bioakusztikai elemzése
Helyszín: Izsáki Kolon-tó

16.) A globális környezeti változások várható hatásainak elemzése és a fenntartható használat tudományos alapjainak kidolgozása a magyarországi erdőssztyepp ökoszisztémákban
(NKFP pályázat; Futamidő: 2002. június 1. – 2005. május 31.)
Rövid cím: Klímaváltozás, tájhasználat, ökoszisztéma válaszok
Összefoglalás: A pályázat célja olyan jól koordinált, ökológiai alapkutatások elvégzése, amelyek oknyomozó és kísérletes munkával feltárják az emberi tevékenység által közvetve és közvetlenül előidézett környezeti változások várható hatásait a magyarországi erdőssztyepp biomban. Így elemezni kívánja a klímaváltozásnak a biodiverzitásra, a primér produkcióra, az ökoszisztéma szerkezeti és működési sajátságaira gyakorolt tájszintű és társulásszintű hatásait, valamint a tájhasználat módjának – legeltetés, tűz, felhagyás- és intenzitásának változásai nyomán fellépő jelenségeket és folyamatokat.

Megfelelő léptékű kísérletek beállításával és elvégzésével kívánja kipróbálni egyes kezelésmódok hatásait a természetközeli ökológiai rendszerek tartós fennmaradására és az erősen bolygatott, vagy átalakított élőhelyek restaurációjára.
Az eredmények alapján tudományos prognózis készül a vizsgált tényezők várható hatásaira, irányára, mértékére és kockázataira vonatkozóan. A hatáselemzésekre és kockázati becslésekre alapozva a természetvédelem hivatásos szakembereivel együttműködve kerül sor a megfelelő kezelésmódok kidolgozására fenntartás és tartós használat, illetve a szükséges restauráció érdekében.

A projekt tudományos témái:
1. A klímaváltozás hatása a tájmozaik ökológiai sajátságaira: táji léptékű produkció- és biodiverzitás vizsgálatok
Témavezető: Kertész Miklós (e-mail: kmiki@botanika.hu)
2. Hőmérséklet- és szárazságkezelés biodiverzitásra és az ökoszisztéma funkciójára gyakorolt hatásának kísérletes vizsgálata
Témavezető: Kovácsné Láng Edit (e-mail: lange@botanika.hu)
3. Gyepközösségek határdinamikájának és foltdinamikájának kapcsolata klimatikus változásokkal és edafikus tényezőkkel
Témavezető: Körmöczi László (e-mail: kormoczi@bio.u-szeged.hu )
4. A klímaváltozás hosszú távú hatása ízeltlábú közösségek dinamikájára
Témavezető: Samu Ferenc (e-mail: samu@julia-nki.hu )
5. A herbivória és legeltetés hatásainak kísérletes vizsgálata a homoki erdőssztyepp tűz utáni regenerációjában
Témavezető: Altbacker Vilmos (e-mail: altbac@ludens.elte.hu )
6. Ökoszisztéma-regeneráció és –restauráció emberi használat alatt álló tájkomplexben
Témavezető: Török Katalin (e-mail: kati@botanika.hu)
7. Fenntartható menedzsment programjának kidolgozása a Duna-Tisza köze erdőssztyepp biom élőhelyeire és tájmozaikjára a változó környezeti feltételek között
Témavezető: Margóczi Katalin (e-mail: margoczi@bio.u-szeged.hu ) és Tölgyesi István (e-mail: tolgyesi@knp.hu )

Közreműködő intézmények:
- Konzorciumi tagok:
MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete (vezető),
ELTE Etológiai Tanszéke,
Szegedi tudományegyetem Ökológiai Tanszéke
- További közreműködő intézmények:
MTA Növényvédelmi Kutatóintézet Állattani Osztálya
ELTE Növényrendszertani és Ökológiai Tanszéke
MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézete
Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága
Élettelen környezettel kapcsolatos kutatások
1.) A Kiskunsági Nemzeti Park részét képező Miklapuszta földtani és vízföldtani kutatása
A kutatás célul tűzte ki a terület földtani képződményeinek megismerését, a vízzáró és vízáteresztő rétegek elhelyezkedési törvényszerűségeinek felismerését, a talajvíztükör elhelyezkedésének és változásainak bemutatását, a talajvíz kémiai jellemzését, szedimentológiai, paleoökológiai és egyéb vizsgálatok alapján a terület földtani kialakulásának és fejlődéstörténetének tisztázását.
Témafelelős: dr. Molnár Béla
Résztvevő intézmény: Szegedi Tudományegyetem Földtani és Őslénytani Tanszék (Szeged)

2.) Recens Folyóvízi felszínformáló folyamatok mértékének és irányának vizsgálata a Dél-Alföldön (2002-2005)
Helyszín: Mártélyi Tájvédelmi Körzet
A vizsgálat célja a Tisza Mindszent és Mártély Közötti részén pontosan számszerűsíteni a folyóvízi felszínalakulás jelenlegi ütemét és jellegét, különös figyelmet szentelve az emberi hatásoknak.
Témafelelős: dr. Kiss Tímea
Résztvevő intézmény: Szegedi Tudományegyetem Természeti Földrajzi Tanszék (Szeged)

3.) Szikes talajok felszíni ásványi képződményei (1998-2001)
A szikes talajok felszíni képződményei, és ezen belül a sókivirágzások igen érzékeny mutatói a sófelhalmozódásnak, a szikesedésnek, amelyek felmérését és képződési folyamatainak részletesebb megismerését célozza a kutatás.
Kutatási célok:
- a hazai szikes talajokon előforduló felszíni ásványi képződmények ásványi és kémiai összetételének meghatározása, földrajzi elterjedésének felvázolása,
- a felszíni ásványi képződmények idő és térbeli változásainak jellemzése,
- a felszíni ásványi képződmények és a növényzet mintázata közötti összefüggések feltárása és elemzése az ökológiai folyamatok tükrében,
- a felszíni ásványi képződmények és a környezeti feltételek összefüggéseinek részletes vizsgálata
Várható eredmények:
- megadható lesz az egyes területek felszíni ásványi képződményeinek paragenezise és földrajzi elterjedése,
- a só, szology és felszíni porképződés folyamatainak részletesebb megismerése; egyrészt a jelenlegi állapot mélyebb megismeréséhez, másrészt pedig a szikesedés előrejelzésére, megelőzésére és hatásának mérsékelésére szolgáló eljárások továbbfejlesztéséhez járulhat hozzá.
Helyszín: Kiskunsági Nemzeti Park I. Felső-Kiskunsági Puszták, II. Felső-Kiskunsági Tavak és VIII. Miklapuszta
Témafelelős: dr. Szendrei Géza
Közreműködő kutatók: dr. Szakál Sándor, dr. Tóth Tibor, Bezzeg Mihály
Résztvevő intézmény: Magyar Természettudományi Múzeum Ásvány- és Kőzettár (Budapest)

   
 
2009. 08. 18. Oldal nyomtatása
©2005 A KvVM
Természetvédelmi Hivatala
neosoft&design