Az Ásotthalmi Láprét a Duna-Tisza köze déli részének botanikai szempontból a legértékesebb védett természeti területe. Figyelemre méltó értéke a világviszonylatban egyedülálló mocsári kardvirág (Gladiolus palustris) több tízezres állománya, de ugyancsak említésre érdemes a fokozottan védett egyhajúvirág (Bulbocodium vernum) hasonló nagyságrendű előfordulása is. Az itt eddig számba vett 251 növényfajból 19 védett és 3 fokozottan védett. Sokszínűsége és sok szempontból egyedülállósága miatt nevezték el első látogatói „Csodarétnek”. A tanösvény bemutatja a rét legfontosabb növénytársulásait és az utóbbi kétszáz évben a tájra ható emberi tevékenység ma is fellelhető nyomait.

CSODARÉT TANÖSVÉNY

Hossza: 4 km
Típusa: tájékoztató táblás
Nyelve: magyar, angol, szerb
Látogatásra ajánlott időszak: márciustól októberig gyalogosan
Megközelítés: A Királyhalmi iskolától
Ajánlott felszerelés: vízálló lábbeli, távcső, szúnyogriasztó

·  Csodarét tanösvény – Ásotthalom

GPS: 46° 11’ 42,390”; 19° 50’ 35,570” WGS: 46,19510839; 19,84321379

Állomások:

1. állomás: Csodarét tanösvény

2. állomás: Ásott halom

3. állomás: Felhagyott szántók

4. állomás: Fűzfás út

5. állomás: A tanya mint madárélőhely

6. állomás: Kékperjés rét

7. állomás: Homoki sztyepprét

8. állomás: Nádas

9. állomás: Tanya hely

10. állomás: Csatorna



TÚRAVEZETŐ

Mórahalom központjából a kissori úton 3 km-t haladva, tábla jelzi azt a földutat, amelyen megközelíthetjük a Királyhalmi Iskolát (ami a védett terület szélén található). A tanösvény kiindulópontját tábla jelzi az út mentén, ez a tábla tájékoztat a rét legfontosabb természeti értékeiről. Csodaréti körsétánkon minden állomásnál kis térkép igazít útba bennünket, amíg visszaérkezünk a kiindulópontra. A térkép alapján balra az úton haladva először a Madarásztavi-csatornát keresztezzük, innen északnyugatra pillantva egy magaslatra lehetünk figyelmesek, melyen a 2. állomás található. Erről a halomról beláthatjuk az egész területet. Utunk ezután délkeleti irányban halad egy földútig, közben a parlagokról szóló állomásnál állhatunk meg. A tanösvény 4. és 5. állomását a védett területet kerülő földúton sétálva találhatjuk meg. A útról történő letérés helyét egy oszlop jelzi. A réten haladva a kékperjés rétet, a homoki sztyepprétet, majd a nádast bemutató állomásokat találhatjuk. Ezután egy kis hídon át kell kelnünk a már korábban keresztezett csatornán. Az átkelés után a csatorna partján jobbra kell tartanuk. Kis akácfa-csoportnál olvashatjuk el 9. állomás tábláját. Az utolsó állomást, továbbhaladva szintén a csatorna mellett találhatjuk. Innen 150 méterre az erdő szélén halad az a földút, melyen jobbra fordulva visszasétálhatunk a kiindulóponthoz.
 

TUDÁSPRÓBA


1. Sorolj fel néhány parlagon előforduló gyomot!

2. Párosítsd a negatív és pozitív felszínformákat!

A, Garmada
B, Szélbarázda 1, Negatív formák
C, Deflációs mélyedés
D, Parabola-bucka 2, Pozitív formák
E, Maradék-gerinc
F, Széllyuk

3. Kösd össze a madárfaj neveket a megfelelő tulajdonsággal!

SEREGÉLY         BÚBOSBANKA                   FÜSTI FECSKE

Háta kékesfekete; ember közelében gyakori; Indián bóbitát visel; Fekete tollazatán sárgásfehér pöttyözés van.


4. Miért építették ki a csatornahálózatot?


5. Igaz vagy hamis? Karikázd be a helyes állításokat!
A, A homoki sztyepprét egyik jellemző faja a kunkorgó árvalányhaj.
B, A kiszáradás és elnádasodás segíti a kékperjés láprétek fennmaradását.
C, A pókbangó fokozottan védett.
D, A kékperjés láprétek magasabb térszinteken fordulnak elő.
E, A mocsári kardvirág világállományának 50 %-a Csodaréten található.

7. Rajzolj le egy olyan növényt, amelyet a tanösvény tábláin ismertél meg! Nevezd meg és indokold a választásod!

A tanösvény kísérő leporellója letölthető INNEN.