magyar english deutsch
Helyszín
Megye:
Település:
Időpont:
Időtartam:
Ingyenes:
Típus:
Kulcsszó:
A fenti szempontok közül legalább egy megadása kötelező.
Mit jelent a KNPI címere?

Az óvó emberi kézben levő tojás a természet törékenységét jelzi.
A "hímes tojáson" levő minta a kiskunsági homokbuckás tájat, az itt jellemző
borókát, és Petőfi Az Alföld c. verséből is ismert vörös vércsét ábrázolja.

Vagyonkezelési Koncepció

ITT

Áttekintő térkép

 
Az európai közösségi jelentõségû természetvédelmi rendeltetésû területekkel érintett földrészletekrõl
Natura 2000 helyrajzi számos lista településenként
A normaszöveg és e helyrajzi számos lista megtalálható ITT.
 
A térképi megjelenítés ITT érhető el.
Óra
 
Az óráról itt érdeklődhet.
 
Közadatkereső

Natura 2000 fenntartási tervek
 
» Turizmus, idegenforgalom » Tanösvények » Érsekhalmi földvár
Érsekhalmi földvár
 

Az egyik legjelentősebb bronzkori földvárunk Érsekhalma határában, a Duna egykori ártere fölött 10-15 m. magas, meredek löszparton helyezkedik el.

 

 

 

 

 

A hely a hajósi németség körében az egykori hildi érseki majorság közelében lévő Vawantschana Bearg (jelentése: Elátkozott hegy vagy Elvarázsolt hegy, kiejtése: fảvancsảnả beảrg) néven ismert, és bizony hátborzongató történeteket mesélnek róla:

Valahol Hajós és Nádudvar közt a Bajai úton van egy völgy, és az a hegy, ami attól Hajós felé van, az az Elátkozott hegy. A régi öregek Elátkozott hegynek nevezték. Azt tartják róla, ha telihold ragyogja be az éjszakát, és a hold sugara éppen megvilágítja a hegyet, akkor a lomha hegy megmozdul, pontban éjfélkor kitárja hatalmas kapuját, és felcsillantja a mélyén rejlő temérdek kincset. Havonta egyszer és csak pár percre. Mert ha a holdfény tovahalad, a hegy újra bezárul.

Van ennek a hegynek egy titokzatos kapuja. Nem nyitja sem emberi kéz, se varázsszó. Egyedül az nyitja, ha a kulcslyukon egy hat éves kisgyermek kivájt szemeit dobják be. Akkor kipattan a zár, megnyílik a kapu, és a hegy megmutatja a mélyén rejlő kincset.

Aki letéved oda, mindenféle kincset markolhat össze. De jaj neki, ha mohóságában elfeledkezik az időről, és nem távozik időben a kincsekkel. Mert ha a hold fénye tovasuhan a kaputól, akkor a hegy örökre magába zárja.

Csakhogy az a kapu eddig még sose nyílt ki, mert eddig nem akadt még senki, aki gyermekének szemét a kincsért feláldozta volna. (Mendler Ferencnétől /1919/ gyűjtötte Schőn Mária).

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1958-ban Deli Ferenc érsekhalmi tanító hívta fel a bajai régész, Kőhegyi Mihály figyelmét az erődített telepre: A környékbeli földmunkák és természetes löszfalomlások után rendszeresen összeszedte az előkerült leleteket (a begyűjtött anyag részben a bajai, részben pedig a kalocsai múzeumba került) és idővel több kisebb leletmentésre is sor került, úgy a földvár területén, mint a szomszédos egykorú településen és urnatemetőben A szintvonalas felmérések alapján a földvár az egyik legnagyobb vatyai erődített telep lehetett: jelenlegi belső átmérője kb. 115 m, míg eredetileg elérhette a 125 m-t is. A megtelepedés a Vatya I–III, valamint a koszideri periódusok keretein belül hosszú, mintegy 400-500 éves intervallumot ölelt fel, aminek eredményeként többméteres településréteg képződött, melynek kutatása az elkövetkezendő generációk feladata.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A sok népi hiedelem táplálói voltak a löszfal oldalában megmutatkozó barlang/pincebejáratok is. Ezekről azt tartják, hogy ,,Ott hátul a Talla-nál hatalmas luk tátong, egy barlang a kövesút túloldalán. A hegyben barlang volt. Arról azt mesélték, hogy a törökök nem tudom mennyi embert lőttek le. És mikor lelőtték őket, akkor a hegy beszakadt, és mindannyiukat betemette, a törököket is. Így mesélték mindig. Akkora luk volt ott, mint a mi pincéinkben. A hegy mindenkit maga alá temetett. Azért mondják az Elátkozott-hegynek.” vagy „Egyes barlangok átjárhatók, innenfelől volt a bejárat, túlfelől a kijáratuk. De voltak kijárat nélküliek is. Elképzelhetetlen, hogy a víz alkotta volna őket, mert oda víz nem jutott föl, hiszen a hegyen vannak fönn. Lehet, hogy nem tanyázóhelyül szolgáltak, de biztos, hogy használták valamire. Esetleg az ellenség elől rejtőzködtek el vagy ilyesmi” (Schőn Mária gyűjtése).

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Érsekhalma földvára a 22/2004. (XI. 17.) NKÖM rendelet alapján fokozottan védett régészeti lelőhellyé nyilvánították, melynek célja az itt található középső bronzkori földvár és hozzá tartozó település védelme, a föld felszíne alatti régészeti emlékek megőrzése, a lelőhely kutathatóságának biztosítása. A földvár a régészeti oltalom mellett az Érsekhalmi Hét-völgy Természetvédelmi Terület és a HUKN20033 kódszámú Érsekhalma-nemesnádudvari löszvölgyek elnevezésű kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület (Natura 2000) része is. A természetvédelmi törvény 1997. évi hatálybalépése óta ex lege, azaz törvény erejénél fogva védett országos jelentőségű védett természeti területnek minősül.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

„A földvár területén meredek partfalak találhatóak, melyek balesetveszélyesek. A területet kizárólag a kijelölt mulcsozott tanösvény útvonalán lehet igénybe venni, melyen mindenki csak saját felelősségére tartózkodhat! A tanösvény szabadon látogatható!”

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Megközelíthető az 54. sz. főút érsekhalmi leágazással szemben lévő úton.

   
 
2015. 07. 03. Oldal nyomtatása
Programnaptár
Természeti események
jan feb már ápr
máj jún júl aug
szep okt nov dec
SZÉCHENYI 2020 pályázatok
 
Átláthatósági nyilatkozat
KNPIg AKTUÁLIS

 

 
Az igazgatóság ügyeleti telefonszáma:
 
 
30/555-6171  
  
Itt a természetvédelmet  érintő közérdekű
bejelentéseket
fogadják.
Facebook
 
Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban
www.kolon-to.com
 
 
 
A szalakóta védelme a Kárpát-medencében


 
 
RAPTORS PREY LIFE
 

 

Élet az erdőben
 
 
 
 
 
Kolon-tavi Madárvárta

www.kolon-to.com

Muzsikál az erdő
Muzsikál az erdő
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
©2005 A KvVM
Természetvédelmi Hivatala
neosoft&design