2014. 09. 30. - Eltávolították az invazív növényeket a Tiszaalpári földvárról, és a Dunatetétleni Csárda-halomról
A Tiszaalpári földvárról és a Csárda-halomról már eltávolították az elburjánzott ördögcérnát, bálványfát és gyalogakácot, valamint a lágyszárúakat.
A megtisztítandó területeken először lepermetezték a növényeket, majd annak érdekében, hogy a fásszárúak tövei később se sarjadhassanak ki, a levágott törzseket lekenik, a vastagabb törzsekbe pedig furatokat készítettek, és azon keresztül közvetlenül fecskendezik be a vegyszert.
Ősszel, amíg jó idő van, a növény nedvkeringése révén a gyomirtó eljut a gyökerekig és rövid idő alatt elpusztítja a cserjét vagy fát.
A gyomirtó vegyszerhez piros ételfestéket kevernek, így jól látható, hogy melyik példányokat kezelték.
Mit távolítanak el, és mi az, amit meghagynak a projektterületek megtisztításakor?
Ahogy más védett természeti területeken, úgy a kunhalmok és földvárak területén is komoly gondot okoz az inváziós növények agresszív terjedése. Tiszaalpáron például az ördögcérna, a bálványfa és a gyalogakác az, ami nagy tömegben, dzsungelként lepte el a földvár oldalát és ártér felőli részét. Ezeket vegyszerrel kezelik, majd az elhalt növényt kivágják és eltávolítják a területről.
Az ördögcérna Kínában őshonos burgonyafélékhez tartozó növény.
Illusztráció: Atlas des plantes de France. 1891
Az ördögcérna irtása Tiszaalpáron
Az inváziós fajok irtása előtt kijelölik a területen azokat a növényeket, illetve facsoportokat, melyekre vigyázni kell. Az Érsekhalmi földváron például meghagyják az öreg vadkörtefákat, így ligetes, facsoportokkal tarkított tájkép alakul majd ki.
Pyrus pyraster – vadkörte; Forrás: commons.wikimedia.org
A Vaskúti halmok, kis területükhöz képest igen gazdag löszvegetációval rendelkeznek. Megtalálható itt például a védett törpemandula, amit természetesen megóvnak majd a halmokon található feketefenyők eltávolításakor.
Prunus tenella – törpe mandula Forrás: commons.wikimedia.org
Mit kezdenek a mulccsal a nemzeti parkban?
Az invazív növények irtásakor a fásszárú növények ágait felaprítják, és a keletkező mulccsal például utakat, tanösvényeket borítanak be. Ez több szempontból hasznos: kijelöli, és kényelmesen járhatóvá teszi a látogatók számára a tanösvényeket, megőrzi a szerves anyagot a területen, és ugyanúgy ahogyan a kiskertekben, elfojtja a nemkívánatos gyomokat. A természetközeli állapotba helyreállított kunhalmokon és földvárakon a kitermelt fásszárúakból származó mulccsal fogják borítani a tanösvényeket.
2014. 10.07. - A megtisztított kunhalmokat és földvárakat visszagyepesítik
Holdbéli a táj ott, ahol már eltávolították az inváziós növényeket
Azokon a területeken, ahol már eltávolították az inváziós növényeket előkészítik a talajt a gyepesítéshez, és ha az időjárás engedi, még idén ősszel elvetik a fűmagot. Ezeken a védett területeken nem a kereskedelmi forgalomban kapható fűmagkeverékeket, hanem természetes élőhelyekről begyűjtött, löszpusztákra jellemző, szárazságtűrő fűfajok magjait vetik el.
A kialakuló gyep valószínűleg még nem lesz tökéletes a vetést követő első évben. Egy ideig még rendszeres tisztító kaszálással kell gondoskodni arról, hogy ne gyomosodjon, és ne telepedhessenek meg benne újból azok az inváziós növények, melyeket korábban eltávolítottak.
Amikor a gyep záródik és megerősödik, akkor már megfelelő védelmet biztosít a kunhalmok és földvárak felszínének, és megóvja a még feltáratlan régészeti értékeket is a külső környezeti hatásoktól.
Dunatetétlen, Csárda-halom
|