magyar english deutsch
Helyszín
Megye:
Település:
Időpont:
Időtartam:
Ingyenes:
Típus:
Kulcsszó:
A fenti szempontok közül legalább egy megadása kötelező.
Mit jelent a KNPI címere?

Az óvó emberi kézben levő tojás a természet törékenységét jelzi.
A "hímes tojáson" levő minta a kiskunsági homokbuckás tájat, az itt jellemző
borókát, és Petőfi Az Alföld c. verséből is ismert vörös vércsét ábrázolja.

Vagyonkezelési Koncepció

ITT

Áttekintő térkép

 
Az európai közösségi jelentõségû természetvédelmi rendeltetésû területekkel érintett földrészletekrõl
Natura 2000 helyrajzi számos lista településenként
A normaszöveg és e helyrajzi számos lista megtalálható ITT.
 
A térképi megjelenítés ITT érhető el.
Óra
 
Az óráról itt érdeklődhet.
 
Közadatkereső

Natura 2000 fenntartási tervek
 
» Védett természeti területek » Természetvédelmi területek » Kiskőrösi turjános
Kiskőrösi turjános
 

Védetté nyilvánítás éve: 1990. Kiterjedése: 550 ha

Több, korábban is védett terület egyesítésével 1990-ben jött létre a Kiskőrösi turjános természetvédelmi terület. Ha a turjánvidéket térképeken ezzel az elnevezéssel nem találjuk meg. A turjánvidék ugyanis inkább növényföldrajzi, mint földrajzi fogalom. E terület déli folytatása a Keceli Őrjeg
A Solti-síkság keleti peremén, az egykori Duna-ártér és a Duna-Tisza közi homokhátság határán húzódó lápvidéket nevezik turjánvidéknek, amely az ősi Duna-medrek vonalát követi. A turján szó pontosan azt az élőhely típust, vegetáció-egységet jelöli, amely ezeknek a területeknek a jellemzője: az égeres és magyarkőrises láperdőket, rekettyefüzeseket, magassásos lápréteket és kaszálóréteket.
A homokos altalajt vékonyabb-vastagabb tőzegrétegek fedik. A láperdők pangó vizűnek látszanak ugyan, de valójában lassú utánpótlást kapnak a felszín alatt áramló talajvizekből.
A jellemző kőrises égerláp erdő első pillantásra a szubtrópusi mocsárerdők hangulatát idézi: sötét és zárt. A fák 10-15 cm mély vízben állnak. A kőrisek az ég felé törnek, az égerek sarjcsokrokban nőnek. Széles „talpikon" mohákból, páfrányokból, lágyszárú növényekből álló „kertek” települnek meg. A fák közötti vízben hínárnövényzet alakul ki, melynek legszebb növénye a békaliliom. Az erdő mély fekvésű, vízállásos részein a rekettyefűz áthatolhatatlanul sűrű bozótjaival találkozunk. A tőzeges-iszapos szegélyzónákban ritka lágy szárú növényeket találunk, a nyári tőzikét és lápi csalánt.
A magasabb fekvésű, már nem vízállásos területek eredeti növényzete a tölgy-köris-szil ligeterdő, illetve a gyöngyvirágos tölgyes lehetett. Ennek azonban itt már csak nyomait találjuk a kiskőrösi Szücsi-erdőben. A láperdők szegélyében két cserjefaj, a gyógynövényként közismert kutyabenge és a kányabangita a gyakori.
A vízállásos helyeken magassásos növényzet alakul ki. A fél méternél magasabb, sűrű sás állományokat csak ritkán kaszálták, mert takarmánynak értéktelenek („savanyúfüvek”), legfeljebb alomnak alkalmasak, ezért szép számmal maradtak fenn bennük ma már ritka növények: a nádi boglárka, a hosszúlevelű veronika, a mocsári aggófű, a vidrafű, a keleti békakorsó vagy a gyilkos csomorika. Kevésbé ritka, de feltűnő a másfél méteresre is megnövő sárga virágú mocsári nőszirom, valamint a szibériai nőszirom. Július végétől virágzik, sok helyütt tömegesen, a fél méternél magasabb, dúsan ágas, bódító illatú buglyos szegfűt. Kevésbé feltűnő, alacsony termetű, és a védett területeken belül is ritka fehér májvirág vagy tőzegboglár és az egyik legszebb nyár végi vadvirágunk, a kornistárnics.

   
 
2009. 08. 18. Oldal nyomtatása
©2005 A KvVM
Természetvédelmi Hivatala
neosoft&design