magyar english deutsch
Helyszín
Megye:
Település:
Időpont:
Időtartam:
Ingyenes:
Típus:
Kulcsszó:
A fenti szempontok közül legalább egy megadása kötelező.
Vagyonkezelési Koncepció

ITT

Áttekintő térkép

 
Az európai közösségi jelentõségû természetvédelmi rendeltetésû területekkel érintett földrészletekrõl
Natura 2000 helyrajzi számos lista településenként
A normaszöveg és e helyrajzi számos lista megtalálható ITT.
 
A térképi megjelenítés ITT érhető el.
Óra
 
Az óráról itt érdeklődhet.
 
Közadatkereső

Natura 2000 fenntartási tervek
 
» Turizmus, idegenforgalom » Tanösvények » Fejeték-tanösvény - Kiskunhalas » A táj egykor és ma
A táj egykor és ma
 
 A védett terület déli részén legjellemzőbb élőhelyek a rekettyefűzlápok. Vize egész évben állandó, így nemcsak a vízhez kötődő növényeket figyelhetjük meg, hanem a vízben fejlődő, táplálkozó állatokat is.
Uralkodó faj a rekettyefűz (Salix cinerea), amely többnyire sűrű, áthatolhatatlan. Szegélyében tűnik fel helyenként a fehér fűz (Salix alba). A fűzfa hajlékony vesszőiből kosarat és bútorokat fontak. A fűzbokrok között nádasok húzódnak. Régebben a nádból készült szövetet és pallót az építkezéseknél használták.
 
 
A rekettyefűzlápok a Fejetéki lápteknő legalsó, közelítőleg a 126 m magasan helyezkednek el. Vize egész évben állandó, lefolyástalan, esetleg lassan szivárgó.
Uralkodó faj a rekettyefűz (Salix cinerea), amely többnyire sűrű, áthatolhatatlan állományokat képez. A rekettyésben a nád (Phragmites australis) 5-10 m széles foltokat, kanyargós sávokat alkot. A rekettyefüzes szélén gyakran telepített fákat, főleg a nyárfák különböző fajait találjuk a fehér nyarat (Populus alba), a fekete nyarat ( P. nigra), és a szürke nyárat ( P. x canescens). Szintén a füzes szegélyében tűnik fel helyenként a fehér fűz (Salix alba) és a varjútövis (Rhamnus catharticus), míg a nyílt vizű foltokban az apró békalencse (Lemna minor) él. Jellemző lágyszárú fajai közül említhető a dárdás nádtippan (Calamagrostis canescens), a mocsári gólyahír (Caltha palustris), a mocsári sás (Carex acutiformis), a széleslevelű gyékény (Typha latifolia( valamint a lila virágú, piros termésű mérgező ebszőlőcsucsor (Solanum dulcamara).A vízhez kötődő növények mellett vízben fejlődő, táplálkozó állatokat is megfigyelhetjük sétánk során.
 
A vízben vadászik a vízisikló (Natrix natrix) és a mocsári teknős (Emys orbicularis) . A szegélyes vidrapók (Dolomedes fimbriatus) a víz felszínén szaladgál, sőt a víz alá is lemerül, ahol ebihalakat, apró halakat zsákmányol, amelyeket méreganyagával másodpercek alatt megöl.
 
A tüdős csigák közé tartozó nagy tányércsiga (Planorbarius corneus)háza akár 3 cm nagyságot is elérhet, algát és szerves törmeléket fogyaszt.
 
A barna ásóbékának (Pelobates fuscus) függőleges pupillája van, nappalra és telente földbe ássa magát hátsó lábán található sarokgumó segítségével. Csak éjszaka vadászik csigákra, ízeltlábúakra. Vízbe rakott petezsinórja jellegzetes. A vízben fejlődő lárvái, az ebihalak a legnagyobbak a hazai békák lárvái között.Vöröshasú unkaval (Bombina bombina) a legkisebb pocsolyában is találkozhatunk. Állandóan a vízben, vagy vízközelben tartózkodik, és vízi gerinctelenekkel táplálkozik. Vészhelyzetben, ha nem tudnak már elmenekülni a ragadozó elől a szárazföldön, akkor egy hírtelen mozdulattal a végtagjaikat a testük fölé fordítják, kihomorítanak, így felvillantják torkuk és a hasuk narancsszínű, veszélyre figyelmeztető foltjait. A fűzfák ágait érdemes jól megvizsgálnunk,mert ide szövi lelógó zacskóra emlékeztető fészkét a függőcinege (Remiz pendulinus). A nádbugából, gyékénybuzogány pelyheiből, fűzfabarkából elkészült fészeknek tetején csőszerű bejárat van. Sűrű bokrosokat kedvelő apró énekesmadarunk, a nevét sötét sapkájáról szerző barátposzáta (Sylvia atricapilla), dallamos énekét március közepétől a fák tetejéről is hallatja. Májusban érkezik Afrikából a legzeneibben éneklő madarunk, a rejtett életű, rovarokra vadászó fülemüle (Luscinia megarhynchos). Az udvarló fülemüle hímek hangja májusi éjszakákon zengi be a környéket.
 
házi rozsdafarkú hímBúbos banka
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Kuvik
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
   
 
2017. 01. 25. Oldal nyomtatása
Programnaptár
Természeti események
jan feb már ápr
máj jún júl aug
szep okt nov dec
SZÉCHENYI 2020 pályázatok
 
Átláthatósági nyilatkozat
KNPIg AKTUÁLIS

bejelentéseket
fogadják.

A környezetvédelem jeles napjai Kecskeméten.
A túzok határon átnyúló védelme Közép-Európában
 
Facebook
 
Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban
www.kolon-to.com
 
 
 
A szalakóta védelme a Kárpát-medencében


 
 
OAKEYLIFE
 www.kolon-to.com
RAPTORS PREY LIFE
 

 

Élet az erdőben
 
 
 
 
 
Kolon-tavi Madárvárta

www.kolon-to.com

Muzsikál az erdő
Muzsikál az erdő
 
  
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
©2005 A KvVM
Természetvédelmi Hivatala
neosoft&design