magyar english deutsch
Helyszín
Megye:
Település:
Időpont:
Időtartam:
Ingyenes:
Típus:
Kulcsszó:
A fenti szempontok közül legalább egy megadása kötelező.
Vagyonkezelési Koncepció

ITT

Áttekintő térkép

 
Az európai közösségi jelentõségû természetvédelmi rendeltetésû területekkel érintett földrészletekrõl
Natura 2000 helyrajzi számos lista településenként
A normaszöveg és e helyrajzi számos lista megtalálható ITT.
 
A térképi megjelenítés ITT érhető el.
Óra
 
Az óráról itt érdeklődhet.
 
Közadatkereső

Natura 2000 fenntartási tervek
 
» A Kiskunsági NPI védett területei » Természetvédelmi területek » Péteri-tó
Péteri-tó
 
Védetté nyilvánítás éve: 1976. Kiterjedése: 781 ha

Az E5-ös főútvonal mellett, Kiskunfélegyháza és Kistelek között félúton, ahol Dong-ér-főcsatorna keresztezi az utat, múltat idéző szikespuszta-maradványt találunk. Növényzettel borított vadvizes területek, szikes rétek és legelők különleges pusztai növény- és állatvilággal emlékeztetnek az egykori nagy kiterjedésű szikes pusztákra.
A pleisztocén végi löszre hordott futóhomokbuckák között szélvájta mélyedések alakultak ki, amiben időszakos vizek gyűlnek össze. Mivel ezek általában rossz lefolyásúak, így kedvező körülmények adódnak a szikes tavak létrejöttéhez. Így keletkezett a Péteri-tó is.
Az eredeti szikes tó természetes partvonalát felhasználva alakították ki a táj arculatát meghatározó, három egységből álló halastórendszer a homoki ligeterdős, szikes pusztai környezetben. A tavak vízutánpótlásukat már nem csak a lehulló csapadékból, hanem a átszelő Dong-éri-főcsatornából is kapják. Jellegzetes sziki növénytársulásai a mocsári vegetáció, a sós rétek, a vakszikek, a szikfokok és a szikes puszták. Növénytani értékei a mocsári- és tengerparti kígyófű, az agárkosbor, a poloskaszagú kosbor és a vízi lófark.
A tóparti, nagy kiterjedésű nádasokban gazdag madárvilág talált otthonra. Mintegy 200 madárfaj fordul itt elő. A nádasok vízimadarak, a tószegélyi szikesek a sziki madarak élőhelye. A fészkelő fajok: széki lile, nagy goda, gulipán, feketenyakú vöcsök, vörösgém, kabasólyom, kék vércse mellett, az átvonuló madarak: vörösnyakú vöcsök, üstökös gém, üstökös réce, halász sas, fattyú szerkó, lócsér talál itt pihenő – táplálkozó helyet. A Péteri-tói madárrezervátum területén több gémfaj is él, közülük a legritkább a galamb nagyságú üstökösgém, amely rendszerint a bakcsóval, kiskócsaggal, szürkegémmel közösen – azok fészektelepeihez társulva - maga is telepesen fészkel. Kis termetű gém lévén, csak apró állatokat képes elfogni. Táplálékát elsősorban vízi rovarok, rákok, kisebb békák és halak teszik ki. Ezeket - gémekre jellemző gyors, szigonyozó mozdulattal kapja el. Az üstökösgém fokozottan védett madárfaj; jelenlegi költőhelyei - többségükben - védett területeken vannak.
A Péteri-tavi madárrezervátum példája is azt mutatja, hogy a védett területeknek fontos szerepük van a ritka madárfajok élőhelyeinek háborítatlan megóvásában.
A tóban élő számos kagyló és csiga faj közül a gombcsiga számít különlegességnek.
Kétéltűekben és hüllőkben is gazdag a terület. Találkozhatunk itt a vízparton sütkérező mocsári teknőssel, és a vízi siklóval is.

A terület elsősorban gazdag madárvilága miatt áll természetvédelmi oltalom alatt.A Kiskunsági Nemzeti Park kutatószállása mellől indul a kb. 3,5 km hosszú – a terület állat és növényvilágát bemutató - Vöcsök tanösvény.
   
 
2015. 04. 14. Oldal nyomtatása
©2005 A KvVM
Természetvédelmi Hivatala
neosoft&design