magyar english deutsch
Helyszín
Megye:
Település:
Időpont:
Időtartam:
Ingyenes:
Típus:
Kulcsszó:
A fenti szempontok közül legalább egy megadása kötelező.
Mit jelent a KNPI címere?

Az óvó emberi kézben levő tojás a természet törékenységét jelzi.
A "hímes tojáson" levő minta a kiskunsági homokbuckás tájat, az itt jellemző
borókát, és Petőfi Az Alföld c. verséből is ismert vörös vércsét ábrázolja.

Vagyonkezelési Koncepció

ITT

Áttekintő térkép

 
Az európai közösségi jelentõségû természetvédelmi rendeltetésû területekkel érintett földrészletekrõl
Natura 2000 helyrajzi számos lista településenként
A normaszöveg és e helyrajzi számos lista megtalálható ITT.
 
A térképi megjelenítés ITT érhető el.
Óra
 
Az óráról itt érdeklődhet.
 
Közadatkereső

Natura 2000 fenntartási tervek
 
» A Kiskunsági NPI védett területei » Természetvédelmi területek » Péteri-tó
Péteri-tó
 
Védetté nyilvánítás éve: 1976. Kiterjedése: 781 ha

Az E5-ös főútvonal mellett, Kiskunfélegyháza és Kistelek között félúton, ahol Dong-ér-főcsatorna keresztezi az utat, múltat idéző szikespuszta-maradványt találunk. Növényzettel borított vadvizes területek, szikes rétek és legelők különleges pusztai növény- és állatvilággal emlékeztetnek az egykori nagy kiterjedésű szikes pusztákra.
A pleisztocén végi löszre hordott futóhomokbuckák között szélvájta mélyedések alakultak ki, amiben időszakos vizek gyűlnek össze. Mivel ezek általában rossz lefolyásúak, így kedvező körülmények adódnak a szikes tavak létrejöttéhez. Így keletkezett a Péteri-tó is.
Az eredeti szikes tó természetes partvonalát felhasználva alakították ki a táj arculatát meghatározó, három egységből álló halastórendszer a homoki ligeterdős, szikes pusztai környezetben. A tavak vízutánpótlásukat már nem csak a lehulló csapadékból, hanem a átszelő Dong-éri-főcsatornából is kapják. Jellegzetes sziki növénytársulásai a mocsári vegetáció, a sós rétek, a vakszikek, a szikfokok és a szikes puszták. Növénytani értékei a mocsári- és tengerparti kígyófű, az agárkosbor, a poloskaszagú kosbor és a vízi lófark.
A tóparti, nagy kiterjedésű nádasokban gazdag madárvilág talált otthonra. Mintegy 200 madárfaj fordul itt elő. A nádasok vízimadarak, a tószegélyi szikesek a sziki madarak élőhelye. A fészkelő fajok: széki lile, nagy goda, gulipán, feketenyakú vöcsök, vörösgém, kabasólyom, kék vércse mellett, az átvonuló madarak: vörösnyakú vöcsök, üstökös gém, üstökös réce, halász sas, fattyú szerkó, lócsér talál itt pihenő – táplálkozó helyet. A Péteri-tói madárrezervátum területén több gémfaj is él, közülük a legritkább a galamb nagyságú üstökösgém, amely rendszerint a bakcsóval, kiskócsaggal, szürkegémmel közösen – azok fészektelepeihez társulva - maga is telepesen fészkel. Kis termetű gém lévén, csak apró állatokat képes elfogni. Táplálékát elsősorban vízi rovarok, rákok, kisebb békák és halak teszik ki. Ezeket - gémekre jellemző gyors, szigonyozó mozdulattal kapja el. Az üstökösgém fokozottan védett madárfaj; jelenlegi költőhelyei - többségükben - védett területeken vannak.
A Péteri-tavi madárrezervátum példája is azt mutatja, hogy a védett területeknek fontos szerepük van a ritka madárfajok élőhelyeinek háborítatlan megóvásában.
A tóban élő számos kagyló és csiga faj közül a gombcsiga számít különlegességnek.
Kétéltűekben és hüllőkben is gazdag a terület. Találkozhatunk itt a vízparton sütkérező mocsári teknőssel, és a vízi siklóval is.

A terület elsősorban gazdag madárvilága miatt áll természetvédelmi oltalom alatt.A Kiskunsági Nemzeti Park kutatószállása mellől indul a kb. 3,5 km hosszú – a terület állat és növényvilágát bemutató - Vöcsök tanösvény.
   
 
2015. 04. 14. Oldal nyomtatása
©2005 A KvVM
Természetvédelmi Hivatala
neosoft&design