magyar english deutsch
Helyszín
Megye:
Település:
Időpont:
Időtartam:
Ingyenes:
Típus:
Kulcsszó:
A fenti szempontok közül legalább egy megadása kötelező.
Mit jelent a KNPI címere?

Az óvó emberi kézben levő tojás a természet törékenységét jelzi.
A "hímes tojáson" levő minta a kiskunsági homokbuckás tájat, az itt jellemző
borókát, és Petőfi Az Alföld c. verséből is ismert vörös vércsét ábrázolja.

Vagyonkezelési Koncepció

ITT

Áttekintő térkép

 
Az európai közösségi jelentõségû természetvédelmi rendeltetésû területekkel érintett földrészletekrõl
Natura 2000 helyrajzi számos lista településenként
A normaszöveg és e helyrajzi számos lista megtalálható ITT.
 
A térképi megjelenítés ITT érhető el.
Óra
 
Az óráról itt érdeklődhet.
 
Közadatkereső

Natura 2000 fenntartási tervek
 
» Turizmus, idegenforgalom » Tanösvények » Szegedi Fehér-tó - Sirály tanösvény
Szegedi Fehér-tó - Sirály tanösvény
 

Tömörkénytől Szegedig húzódik a látnivalókban és természeti értékekben egyaránt gazdag Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet. Fontosabb élőhelyei a szikes és halastavak, morotvák, mocsárrétek, homok és szikes puszták. Legnagyobb állóvize a szegedi Fehér-tó, mely egy hajdani szikes tóból kialakított halastó rendszer. A tanösvény a szegedi Fehér-tó történetét és gazdag madárvilágát mutatja be. A 3. állomáson, a XI. sz. halastó mellett felállított kilátótoronyból jól megfigyelhető a Korom-sziget nyüzsgő sirálytelepe. A másik nagy halastórendszert, a Csaj-tavat is kedvelik a madarak: 269 fajt figyeltek meg rajta. A tóra épített madárles kunyhót szakvezető kíséretében vehetik igénybe, max. 8-10 fős csoportok.

Sirály tanösvény

Hossza: 2070 méter
Típusa: tájékoztató táblás
Nyelve: magyar, angol
Az útvonal jelzése: nyíl
Bejárható: egész évben, gyalogosan, kerékpárral
Megközelítés: a tanösvény kiinduló pontja a Tisza völgyi Bemutatóház, mely az E5. sz. főút 157-es kilométerénél található.

·  Sirály tanösvény – Szegedi Fehér-tó, Szatymaz

 

GPS: 46° 20’ 1,261” 20° 3’ 56,033” WGS: 46,33368375; 20,06556463

Információ: KNP Területi Iroda Tel, fax: 62/ 498-058, Ábrahám Krisztián oktatásszervező 30/638-0297, e-mail: abrahamk@knp.hu

A Tisza-völgyi bemutatóházban előre bejelentett csoportok részére természetismereti foglalkozások, gyalogos és kerékpáros túravezetések is igényelhetők. Kerékpárokat a helyszínen lehet kölcsönözni.

A tanösvény a Tisza-völgyi bemutatóháztól indul. A szegedi Fehér-tó történetét és gazdag madárvilágát mutatja be. A 3. állomáson álló Beretzk kilátóból jól megfigyelhető a Korom-sziget nyüzsgő sirálytelepe.


Állomások:

1. állomás: A Szegedi Fehér-tó.
2. állomás: Szikes tóból halastó.
3. állomás: A Fehér-tó madárvilága
4. állomás: Fészkek
5. állomás: Állatnyomok


1. A Szegedi Fehér-tó

A szegedi Fehér-tó hazánk egyik legrégebbi védett területe. A tó első okleveles említése 1075-ből való. Területét még a XIX. század elején is rendszeresen elárasztotta a Tisza.
A tó egykor a jellegzetes alföldi szikes tavak csoportjába tartozott. Ezen sekély, sziksós vizű tavak jellemzője, hogy vizük a lebegő kolloid állapotú mészsóktól zavaros és az aljzaton szürkés-fehér karbonát-mésziszap halmozódik fel. A meder időnkénti kiszáradásakor a meder felületén „kivirágzik” a sziksó, azaz a szóda.
Az egykori szikes tó halastórendszerré történő átalakítása a harmincas években kezdődött meg. Ezzel egy időben kezdte meg itt Dr. Beretzk Péter szegedi orvos kutatásait. Javaslata alapján 1936-ban kapta meg a szegedi Fehér-tó egy része a helyi védettséget, majd 1939-ben az országos jelentőségű védett területek közé emelték.
A terület az európai madárvonulás fontos állomása, pihenő- és táplálkozóhelye a vonuló madaraknak. Vonulási időszakban darvak, vadludak és récefélék tömegei láthatók a Fehér-tavon.

Mire utal a Fehér-tó elnevezés?

2. Szikes tóból halastó

Az ember tájformáló munkája nyomán a területen mesterséges vízgazdálkodás alakult ki. A folyóvízzel való utánpótlás hatására kezdetét vette a szikes jelleg megszűnése. Ezzel az élővilág is átformálódott, csökkent a szikesekre jellemző fajok száma, például a széki csér, ugartyúk, széki lile előfordulása; más fajok, mint a szárcsa, vöcskök és egyes récefajok gyakorisága megnőtt.
A területen szántóföldi gazdálkodás is folyik. Ősszel vonuló darvak tízezrei találják meg táplálékukat a learatott földeken.
Balra emelkedik a szatymazi temetődomb; i.e. 2000 körül emelt bronzkori sírhalom, kurgán. Kultúrtörténeti jelentőségén túl őrzi az ősi növényvilág maradványait is, mert a dombokat elkerülte a mezőgazdasági művelés az évszázadok során, így mint kicsi szigeteken maradt fenn rajtuk a terület eredeti növényzete.

Melyik ragadozó madárfajt ismerhetjük fel jellegzetes V-formájú szárnytartásáról?

3. A Fehér-tó madárvilága

dankasirály (Larus ridibundus) (látható: egész évben, költés: április utolsó harmada- júniusvégéig)
szerecsensirály (Larus melanocephalus) (látható: március-augusztus, költés: május-június
szürke gém (Ardea cinerea) (látható: egész évben, költés: március közepe-július utolsó harmada)
vörösgém (Ardea purpurea) (látható: április elejétől-szeptember végéig, költés: április utolsó harmada-július utolsó harmada)
nagy kócsag (Egrettea egretta) (látható: egész évben, költés: március közepe-július eleje)
kis kócsag (Egretta garzetta) (látható: április-október, költés május eleje-július utolsó harmada)
kanalasgém (Platalea leucorodia) (látható: március-október, költés: április első harmada-július utolsó harmada)
barna rétihéja (Circus aeruginosus)(látható: egész évben, költés: áprilistól július végéig)
küszvágó csér (Sterna hirundo)(látható: április-szeptember), költés: május közepe-július közepe
tőkés réce (Anas platyrhynchos)(látható: egész évben, költés: március eleje-július vége)
barátréce (Aythya ferina) (látható: egész évben, költés: április végétől-június közepéig)
daru ( Grus grus) (látható: március, szeptember-november)

Mi a különbség a kanalasgém és a nagy kócsag röpte között?
Beretzk Péter kilátó a Fehér-tó partján

 

 

 


4. Fészkek

A szarka (Pica pica) elhagyott fészkét a következő évben baglyok, vércsék használhatják, esetenként egerészölyv is. A függő cinege (Remiz pendulinus) napokig tartó munkával készíti el fészkét, melyhez a faág elágazó vége szolgál gerendázatul. A nádirigó (Acrocephalus arundinaceus) fészkét nádszálakhoz rögzíti, melyek közül sokszor az egyik szálhoz csak csúszóhurokkal köti a fészket, hogy a szélben ne boruljanak k i a tojások.

Miből készíti fészkét a függő cinege?

5. Állatnyomok

A róka és a kutya lábnyomait könnyű megkülönböztetni, ha egy X-et rajzolunk bele. Csak a róka lábnyomába rajzolható a talppárnák érintése nélkül. (ábra).A récék és sirályok lábnyomát felismerjük az ujjak között feszülő úszóhártyáról. A parti madarak lába nem úszóhártyás.

Milyen különbségeket lehet felfedezni az őz és a vaddisznó lábnyoma között?

 

Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark

Árpád emlékműA Pusztaszeri Tájvédelmi Körzetben találjuk az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkot is. Itt kapott helyet a magyarok bejövetelét megjelenítő Feszty- körkép. A Skanzen a XIX. és a XX. század fordulójának népi építészeti emlékeit, az Erdők Templomának kiállításai pedig a természet értékeit mutatják be. Az egykori Tisza mederből kialakított tó körül a tiszai halászat, fafeldolgozás, folyami szállítás, folyószabályozás munkái és az 1879-es árvíz emlékei láthatók.
Az ópusztaszeri emlékpark egész évben minden nap április elseje és október 31-e között 9.00 órától 19.00 óráig, november elseje és március 31-e között pedig 9.00 órától 17.00 óráig tart nyitva. A körkép megtekintéséhez előzetes időpont egyeztetés szükséges.
Információ: Ópusztaszeri Nemzeti Emlékpark: 6767 Ópusztaszer, Szoborkert 68.
Tel.: 62/275-257, Fax:62/275-007, E-mail: info@opusztaszer.hu , Internet: www.opusztaszer.hu
Információ és jegyrendelés: ONEP 6767 Ópusztaszer, Szoborkert 68. Tel.: 62/275-257
Megközelítés: Az Emlékpark az E5-ös főútról Kisteleken át közelíthető meg. A Kisteleki vasútállomásról autóbusz járat indul az Emlékparkhoz. A megfigyelőtorony az E5-ös főút 157. km-énél a szatymazi temetődomb melletti úton érhető el.

Pusztaszeri Hétvezér Emlékmű

 

Pusztaszer község közelében található a gyalogszerrel is jól megközelíthető millenniumi emlékmű. Az un. Árpád-halmon álló obeliszket Kecskemét egykori pusztáján közadakozásból emelték 1902-ben.
A Hétvezér Emlékműhöz az 5-ös útról, Kiskunfélegyháza után 19 kilométerrel, balra nyíló dűlőút vezet.
 

 

 

 

   
 
2016. 09. 26. Oldal nyomtatása
©2005 A KvVM
Természetvédelmi Hivatala
neosoft&design