magyar english deutsch
Helyszín
Megye:
Település:
Időpont:
Időtartam:
Ingyenes:
Típus:
Kulcsszó:
A fenti szempontok közül legalább egy megadása kötelező.
Mit jelent a KNPI címere?

Az óvó emberi kézben levő tojás a természet törékenységét jelzi.
A "hímes tojáson" levő minta a kiskunsági homokbuckás tájat, az itt jellemző
borókát, és Petőfi Az Alföld c. verséből is ismert vörös vércsét ábrázolja.

Vagyonkezelési Koncepció

ITT

Áttekintő térkép

 
Az európai közösségi jelentõségû természetvédelmi rendeltetésû területekkel érintett földrészletekrõl
Natura 2000 helyrajzi számos lista településenként
A normaszöveg és e helyrajzi számos lista megtalálható ITT.
 
A térképi megjelenítés ITT érhető el.
Óra
 
Az óráról itt érdeklődhet.
 
Közadatkereső

Natura 2000 fenntartási tervek
 
» A Kiskunsági NPI védett területei » Kiskunsági Nemzeti Park » A Duna-Tisza köze földtani fejlődéstörténete és földtani értékei
A Duna-Tisza köze földtani fejlődéstörténete és földtani értékei
 

 


A földtani természeti értékek védelme a tájvédelmet, továbbá az élettelen és meg nem újítható természeti erőforrások, az élővilág létfeltételeinek megóvását szolgálja. A földtani természeti értékek általános védelme kiterjed a földtani, felszínalaktani képződményekre, ás-ványokra, ásványtársulásokra, ősmaradványokra is. A jelen kulcs a földtörténeti múlthoz, hiszen a folyamatok végeredményéből következtethetünk a régmúltban lejátszódó földtani eseményekre.

Medencealjzat
A Középmagyarországi Törési Öv (mely Zágráb - Hernád folyó vonalában húzódik) a Duna-Tisza köze medence aljzatát is két részre osztja. E vonaltól É-ra a terület a Magyar Kö-zéphegységi (Pelsoi) egység része. A törési övtől D-re eső rész pedig a Tiszai Egységhez tar-tozik. A medencealjzatban ópaleozoós kristályos képződmények, karbon korú gránit, majd uralkodólag mezozoós mészkövek jelentkeznek. A medencealjzat különböző mélységekben jelenik meg: Dunapatajnál és Bugyinál alig 4-600 m-es mélységben, Algyőn viszont már 1800 m-ben. 


Medencekitöltés
A medencealjzatra az eocén és az oligocén kimaradásával elszórtan nem nagy vastag-ságú miocén vulkáni képződmények és sekélytengeri üledékek (lajta és szarmata mészkövek) rakódtak le. A Hátságon a pliocén pannóniai rétegek a Tétel-halmon még a felszínen vannak, innen K felé tektonikai süllyedés eredményeként egyre mélyebbre kerülnek és Kecskeméttől K-re Nyárlőrincen már 273 m mélységben találhatók. Kalocsán a pannóniai rétegek felszíne 80 m, Szentesen pedig már 800 m mélységben van. (2. ábra)


A pliocén végén a Duna-Tisza közén megjelenik a Duna folyó, amely átlós irányban Szeged felé folyva rakja le hordalékát, nagy hordalékkúpot építve. Ez a hordalék részben át-nyúlik a mai Tiszántúlra is. A Tisza üledékével fogaskerékszerűen érintkezve és egymásban kiékelődve. Valószínűleg a günz-mindel interglaciális után kialakul a Kalocsai-süllyedék, mely a Duna folyását alapvetően megváltoztatja és a Duna egyre nyugatabbra kerülve elfog-lalja mai É-D-i irányú folyását. A Duna-Tisza köze ettől az időtől kezdve a Duna árteréről kifújt futóhomokkal és lösszel váltakozva töltődik fel. A futóhomok és a lösz együttesen, vál-takozó településben a Duna-völgytől keletre egyre jelentősebb vastagságot ér el. Legnagyobb, 120 m-es vastagságát a Duna-Tisza köze K-i részén Nagykőrös-országhatár vonalában éri el. Ezek a rétegek is túlterjednek a mai Tisza vonalán és pl. Szentesnél a tiszai folyóvízi rétegek között ékelődnek ki. A tiszai folyóvízi üledékek délen viszont az eolikus üledékek között a mai Tiszától 15-20 km távolságban pl. Pálmonostorig terjednek el (Molnár B. 1961). 
A Hátságon a felszínen a következő üledéktípusok jelennek meg: futóhomok, finom homokos típusos lösz és az egykori tavakból kivált karbonát és tőzeg. 


A Duna-Tisza köze negyedidőszak végi fejlődéstörténete
A Duna-Tisza közén a földtani fejlődés, a felszínt borító képződmények és a morfoló-giai helyzet alapján három, egymástól eltérő földtani egységet lehet megkülönböztetni: a Du-na-völgy, a Duna-Tisza közi Hátság, a Tisza-völgy. 
A Duna-Tisza közi Hátság Ny-K-i irányban 80 km széles, és Dabas, valamint a déli határ között 170 km hosszúságú. A Solt-Kiskunfélegyháza vonalig tartó része É-D-i irányban a Lajosmizse Kecskemét, vagyis középvonalában 130-150 m tszf-i magasságú. E területtől D-re morfológiailag kevésbé szimmetrikus kifejlődésű és a Duna-völgyhöz közelebbi része Illancs-Pirtó környékén 160-170 m tszf-i magasságot ér el. Nyugaton a Duna-völgy 93-100 m, K-en a Tisza-völgy 80-83 m tszf-i magasságú, a Hátság tehát átlagosan mintegy 40-70 m-re a Duna-és a Tisza völgy fölé kiemelkedik. 
Az utolsó würm kori glaciálisban a Hátságon futóhomok közbetelepüléssel tagolt lösz keletkezett. A legfelső lösz rétegben ott ahol a szél nem fújt rá homokot talajképződés indul meg. A Hátság Ny-i részén, ahol a Hátság és a Duna-völgy között legnagyobb a magasságkü-lönbség (mintegy 70 m) a stadiálisokban a megnövekedett csapadékvíz a Duna-völgy felé záporként zúdult le és DK-ÉNy-i irányú deráziós völgyeket alakított ki (ilyeneket találunk Császártöltés környékén). A Duna-völgy északabbi részén a völgy a Hátságba lényegesebb morfológiai emelkedés nélkül megy át, Keceltől délre azonban az egykori Duna a Hátságot alámosta és erodálta, így itt a völgy és a Hátság között 15-20 m magasságkülönbség van.
A holocén elején a Hátságon tehát lösszel váltakozó futóhomok térszín volt. Morfoló-giailag a maihoz hasonlóan hullámos a térszín. A futóhomok-képződés az ÉNy-i uralkodó széliránynak megfelelően tovább folytatódik és ennek eredményeként a korábbi löszt, illetve futóhomok területet beborítja. A talajvízszint a megemelkedett csapadék hatására megemel-kedik és a mélyebb területeken létrejönnek a sekély mélységű tavak. Ezek egy része közvetle-nül a lösz felszínén, másrészük a futóhomokbuckák között, már a homokkal fedett mélyedé-sekben jelennek meg. Mindkét helyen azonban megindul a karbonát-képződés. Ott, ahol a víz állandóbb, először tőzegképződés jön létre (Kolon tó), majd a tómeder feltöltődése valószínű-leg a szárazabbá váló klíma hatására legtöbbször ezeken a helyeken is megindul és ez karbo-nát-képződést hoz létre. Az utóbbi évtizedekben a legtöbb tó a hátsági talajvízszint süllyedése miatt kiszáradt. A mindenkori tóvízből kivált karbonát-iszap elterjedése azonban ezeknek az egykori tavaknak a helyét is jelzi. A Hátság azon területein ahol a talajvízszint már korábban mélyebbre került, a dolomitiszap a talajvíz ingadozási övében cementálódik, tehát diagenetikusan átalakul és kemény karbonát-kőzetté válik. Ilyen részben átalakult karbonát-kőzeteket Orgoványtól DK-re egészen Sándorfalváig találunk. 

Futóhomok
A hátsági futóhomok nagy része ma már kötött. Magyarország nem tartozik az arid klímaövbe, a nyári aszályok idején azonban igen nagy a szárazság. A homok nedvességtar-talma a sivataginál lényegesen nagyobb és a talajvízszint is relatíve magasan helyezkedik el. A nedvesség még a legnagyobb buckákon is lehetővé teszi a szárazságtűrő növények részbeni megtelepülését, így a növényzet a mozgó homokot megköti. Ha a növényzetet valami megsér-ti, úgy a homok-mozgás megindul (pl. Fülöpházi homokbuckák). 
A hátsági futóhomok-felhalmozódásoknál mikro és makro formákat figyelhetünk meg. 
Makro formák közé tartozik a drift (valamelyik fix akadály – Hátságon ez általában kisebb fűcsomó, vagy alacsony bokor – mögötti homok-felhalmozódás) és a homokbucka (a Hátsá-gon több esetben az uralkodó ÉNy-DK-i széliránnyal párhuzamos homokbuckasort jelent, ilyen kifejlődést találunk a bugaci ősborókásban).
A mikro formákhoz tartoznak a homokfodrok, melyek a szél irányára merőlegesen jön-nek létre.

Lösz
A hátsági lösz jelentős vastagságban futóhomok közbetelepülésekkel váltakozva jele-nik meg. A löszre jellemző, hogy legtöbbször típusos finomhomokos lösz. Vastagsága 3-5 m körüli, a bácskai területen azonban a 10 m-t is meghaladja. A Duna-Tisza közi lösz (és ho-mok) kifejlődést jól jellemzi a császártöltési feltárás (ez a DK-ről ÉNy-felé haladó deráziós völgy DNy-i sarkán lévő szelvény a Hátság Ny-i peremén van, ott ahol a Hátság és a Duna-vögy között több mint 10 m a magasságkülönbség). A tiszalpári templomdomb szelvénye a Hátság K-i peremi képződményeit mutatja be. 

Tőzeg
A Duna-Tisza köze legjelentősebb tőzegkifelődése a Duna-vögyben a Kecel és Hajós közötti Vörös-mocsár területén található. A Hátságon egyedül a Kolon-tóban fejlődött ki je-lentősebb tőzeg, de ez a tó is egykori Duna ág helyén található. Több helyen a tőzeg elteme-tett állapotban, a legfelső lösz rétegben is megjelenik.

Dr. Molnár Béla, Balázs Réka


 

 

   
 
2011. 09. 26. Oldal nyomtatása
Programnaptár
Természeti események
jan feb már ápr
máj jún júl aug
szep okt nov dec
SZÉCHENYI 2020 pályázatok
 
Átláthatósági nyilatkozat
KNPIg AKTUÁLIS

 


Az igazgatóság ügyeleti telefonszáma:
 
 
30/555-6171  
  
Itt a természetvédelmet  érintő közérdekű
bejelentéseket
fogadják.
Facebook
 
Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban
www.kolon-to.com
 
 
 
A szalakóta védelme a Kárpát-medencében


 
 
RAPTORS PREY LIFE
 

 

Élet az erdőben
 
 
 
 
 
Kolon-tavi Madárvárta

www.kolon-to.com

Muzsikál az erdő
Muzsikál az erdő
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
©2005 A KvVM
Természetvédelmi Hivatala
neosoft&design