magyar english deutsch
Helyszín
Megye:
Település:
Időpont:
Időtartam:
Ingyenes:
Típus:
Kulcsszó:
A fenti szempontok közül legalább egy megadása kötelező.
Mit jelent a KNPI címere?

Az óvó emberi kézben levő tojás a természet törékenységét jelzi.
A "hímes tojáson" levő minta a kiskunsági homokbuckás tájat, az itt jellemző
borókát, és Petőfi Az Alföld c. verséből is ismert vörös vércsét ábrázolja.

Vagyonkezelési Koncepció

ITT

Áttekintő térkép

 
Az európai közösségi jelentõségû természetvédelmi rendeltetésû területekkel érintett földrészletekrõl
Natura 2000 helyrajzi számos lista településenként
A normaszöveg és e helyrajzi számos lista megtalálható ITT.
 
A térképi megjelenítés ITT érhető el.
Óra
 
Az óráról itt érdeklődhet.
 
Közadatkereső

Natura 2000 fenntartási tervek
 
» Védett természeti területek » Természetvédelmi területek » Kiskunhalas, Fejetéki mocsár
Kiskunhalas, Fejetéki mocsár
 

Védetté nyilvánítás éve: 1992. Kiterjedése: 25 ha

A Duna-Tisza közére hajdan jellemző kiterjedt tőzeges mocsarak és nedves rétek egyik utolsó maradványa a Fejetéki mocsár. Ez a mocsár a többi hátsági vizenyős területhez hasonlóan a csapadékból és a talajban szivárgó vizekből táplálkozik. Az elhalt növények anyaga az oxigénszegény körülmények között nem tudott teljesen lebomlani, így megindult annak felhalmozódása, tőzeggé fejlődött.
A tőzeges talaj jelenlétét bizonyítja a terület növényzete is. A legmélyebb részeken viszonylag fajszegény fűzbokrokkal tarkított mocsári nádasokat találunk. Ennek szegélyében a terület legértékesebb társulásai húzódnak meg, a zsombéksásosok és semlyékek.
A zsombékos nevét a vízből sokszor egy-másfél métere is kiemelkedő, oszlopszerű zsombéksás tövekről kapta, amelyek sűrűn összefonódó gyökerekből és hajtásokból állnak.

A pásztorok kiszárították, és ülőkének használták ezeket. A zsombékosok nehezen veszik fel a vizet, ezért sokszor rajtuk évelő növények telepednek meg. Jellemző a közönséges lizinka, a mocsári galaj, és a réti fűzény.
A zsombékok közti semlyékek rejtik a Duna-Tisza köze egyik legritkább védett növényét a vidrafüvet. Mint görög eredetű tudományos nevéből is sejthető (Menyanthes = feltűnő virág) virágai sem közönségesek. A vízből kiálló virágzata rojtos csészelevelű fehéres-rózsaszín virágokból áll. Gyógyhatását a rómaiak és a görögök is ismerték.
A magasabban fekvő részeken kiszáradó láprétek alakultak ki, ahol sok védett növényfaj él. Ilyenek például a szúnyoglábú bibircsvirág, a mocsári kosbor, a hússzínű ujjaskosbor és a vitézkosbor.
Ez a kis kiterjedésű láp nem csak ritka növényeknek, de néhány kétéltűnek és hüllőnek, és számos nádhoz kötött madárfajnak is otthont ad. Megfigyelhető itt a zöld levelibéka, a mocsári béka és a kecskebéka, de fürge gyíkot és vízisiklót is láthatunk. A nádasokban gyakori költőmadarak a cserregő nádiposzáták és a nádi tücsökmadarak.

   
 
2009. 08. 18. Oldal nyomtatása
©2005 A KvVM
Természetvédelmi Hivatala
neosoft&design