magyar english deutsch
Helyszín
Megye:
Település:
Időpont:
Időtartam:
Ingyenes:
Típus:
Kulcsszó:
A fenti szempontok közül legalább egy megadása kötelező.
Mit jelent a KNPI címere?

Az óvó emberi kézben levő tojás a természet törékenységét jelzi.
A "hímes tojáson" levő minta a kiskunsági homokbuckás tájat, az itt jellemző
borókát, és Petőfi Az Alföld c. verséből is ismert vörös vércsét ábrázolja.

Vagyonkezelési Koncepció

ITT

Áttekintő térkép

 
Az európai közösségi jelentõségû természetvédelmi rendeltetésû területekkel érintett földrészletekrõl
Natura 2000 helyrajzi számos lista településenként
A normaszöveg és e helyrajzi számos lista megtalálható ITT.
 
A térképi megjelenítés ITT érhető el.
Óra
 
Az óráról itt érdeklődhet.
 
Közadatkereső

Natura 2000 fenntartási tervek
 
» Pályázatok » Lezárult pályázatok » Elfelejtett kulturális és természeti örökségünk felfedezése a magyar-szerb határ menti régióban » Kutatás
Kutatás
 

A kutatásról

 

A réti mészkövet – régészeti, történeti és földrajzi adatok tanúsága szerint – az Árpád-kortól folyamatosan alkalmazták a Duna-Tisza közi építkezésekben. A középkorban templomok alapozásához, falának emeléséhez, módosabb gazdák épületeinek alapozásához használták, és a XIV-XV. századtól már bizonyíthatóan felhasználták a népi építészetben is. Sokszor azonban nem a föld mélyén rejlő kőerek anyagát bányászták és hasznosították, hanem a romos középkori épületek kövét hordták el házak alapozásához. Felhasználása napjainkra megszűnt, egykori alkalmazási módjait a modern építőanyagok megjelenésével, illetve az egykori épültek lebontása, megsemmisülése és gondozatlansága következtében szinte alig-alig ismerjük. A feltárásuk, megismertetésük, megőrzésük érdekében tett kutatások és a gyakorlati intézkedések szükségszerűek, hiányukban múltunk, kulturális és természeti örökségünk jelentős szelete veszik el!

 

            Az „Elfelejtett kulturális és természeti örökségünk felfedezése a magyar-szerb határ menti régióban (CULT-NAT HERIT)” elnevezésű HUSRB/1203/2.1.2./117. számú közös szerb-magyar IPA projekt keretén belül a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság vezetésével kutatói csapat alakult. A kutatás célja a réti mészkő egykori előfordulására, bányászatára és felhasználására vonatkozó régészeti, történeti, műemlékvédelmi, néprajzi és természettudományos kutatások eredményeként napjainkig rendelkezésre álló adatok összegyűjtése, adatbázisba rendezése és azok hozzáférésének biztosítása. Emellett megkezdődött az összegyűjtött adatok terepi hitelesítése is.

            Az adatbázis geológiai része az édesvízi mészkő előfordulást térképezi (jelenleg mintegy 1500 rekord). A kapcsolódó, Prof. Dr. Sümegi Pál DSc - dr. Gulyás Sándor - Törőcsik Tünde által írt tanulmány a kiskunsági édesvízi mészkő és dolomitképződés folyamatát mutatja be a geológiai, a geokémiai és a környezettörténeti elemzések tükrében (tanulmányuk az elkészült tanulmánykötetben olvasható: „Talpalatnyi kő – Elveszett emlékeink nyomában, A Darázskő” c. kötetben).

            A régészeti, tájtörténeti kutatások által, a történeti források áttanulmányozásával és néprajzi gyűjtésekkel számos adat nyerhető még napjainkban is az egykori kővágás módjára, szervezésére, gazdasági hátterére és a darázskő felhasználására vonatkozóan (Kustár Rozália és Szarka József tanulmánya olvasható:„Talpalatnyi kő – Elveszett emlékeink nyomában, A Darázskő” c. kötetben). Az adatgyűjtés keretében kidolgozásra került egy kérdőív is, melynek célja az érintett területen élő helytörténettel foglalkozó, vagy a település környezetét jól ismerő emberek megszólítása volt.

            A projekt egyik legnagyobb eredménye, hogy több tudományág eredményét együtt kezelve bekapcsolja a vonatkozó szerbiai adatokat is (Dubravka Đukanović - Sava Stražmešterov - Ljiljana Ćirić jelen projektben végzett kutatásai, tanulmányuk az elkészült tanulmánykötetben olvasható: „Talpalatnyi kő – Elveszett emlékeink nyomában, A Darázskő”).

            Reményeink szerint a kutatásba sikerül bevonni egyházak képviselőit, művészettörténész, műemlékvédelmi, építész, régész, természetvédelmi és néprajzkutató szakembereket is, és a megkezdett munka további közös kutatásokat ösztönöz majd.

A projekt során megfogalmazott stratégiai célok: a közös kulturális örökség megőrzése a kulturális értékek, hagyományok bemutatásával és a turizmus fejlesztésével, valamint kulturális, oktatási és kutatási együttműködések elősegítése.  Fontosnak tartjuk, hogy a Duna-Tisza közi réti mészkő és előfordulási helyei vonatkozásában egyedisége, geológiai és kultúrtörténeti jelentősége alapján olyan komplex kezelési terv kerüljön kidolgozásra, mely megfelel az UNESCO értékhasznosítási és minősítési irányelveinek.

 

Az Adatbázisról

 

A kutatás kiemelt célja volt a réti mészkővel kapcsolatos régészeti, történeti, műemlékvédelmi, néprajzi, geológiai és természettudományos adatok gyűjtése és egységes szempontok szerint adatbázisba rendezése:

A gyűjtött adatbázis több tudományág eredményeinek integrálásával valósult meg és közel 2300 adatot tartalmaz. Az adatgyűjtést terepi hitelesítés és fotódokumentálás egészítette ki.

Összesen négy megye és a Szerb Köztársaság területéről – közel 160 települést érintve – az adatbázisban egyenlő arányban találunk középkori és újkori adatokat, miközben a népi építészet és városépítészet számos esetben csak település szintjén, egy-egy egységként szerepel. A napjainkig összeállított adatbázis megfelelő alapot biztosíthat további kutatások tervezéséhez és hasznosításához. Fontosnak tartjuk, hogy az adatbázisban foglalt adatok frissítése, kiegészítése és hitelesítése is folyamatosan megvalósulhasson.

 

Az elkészült adatbázis három fő részre tagolódik:

1.                  Geológiai adatokat összesítő adatbázis (Geológiai fúráspontok és mintavételi helyek jegyzéke)

 

Az adatbázis geológiai szempontú gyűjtése számba veszi mindazon helyeket a Duna-Tisza közén, ahol az Alföld térképezési munkálatai során karbonátos üledéket - mésziszapot, illetve mészkövet találtak. Az adatbázis az egyes adatokra vonatkozóan településnéven túl lehetőség szerint tartalmazza a települések dűlőneveit, megjelöli, hogy az adott helyszín mely megyében található, illetve feltűnteti az adott helyszínek koordinátáit is, továbbá megjelöli valamennyi korábbi szakirodalmi közléseket, illetve azok hitelesítését is. A geológiai adatbázis jelenleg mintegy 1500 adatot tartalmaz.

 

2. Kultúrtörténeti adatbázis (A kővágóhelyekre vonatkozó régészeti, történeti és néprajzi adatok jegyzéke, továbbá a réti mészkő felhasználására vonatkozó régészeti, történeti, művészettörténeti és néprajzi adatok jegyzéke)

 

A kultúrtörténeti adatokat tartalmazó adatbázis számba veszi mindazon helyeket a Duna-Tisza közén, ahol az ember ki-/felhasználta a felszín alatt rejlő réti mészkövet. Az adatbázis első része a geológiai adatbázissal egyezően a településnevet, dűlőnevet és megyét jelzi. Ezeken az adatokon túl a településhatárok történeti változásai miatt új kategória is bevezetésre került: lehetőség szerint jelölésre került, hogy egy mai település vagy annak része történetileg mely településhez, városhoz tartozott, esetleg megjelölve, ha a birtoklásban időközben változás történt. (Különösen fontos ez az egykor nagy határral rendelkező területek önállósulása – történeti kapcsolataik megértése szempontjából, felidézve itt pl. Kecskemét, Kiskunhalas stb. nagy határát vagy pl. a Szeged, Jászberény által bérelt területeket.)

A geológiai adatbázissal szemben a kultúrtörténeti adatokat csak ritkán lehet pontos koordinátákkal meghatározni, ez az épített örökség esetében régészeti, ill. műemléki védelem alá helyezett emlékeknél lehetséges. Amennyiben a réti mészkő előfordulás régészeti lelőhelyen vagy műemléki épületben dokumentált, lehetőség szerint feltüntettük a központi nyilvántartás azonosítóit is. Több esetben a településhatárok változása miatt az is kérdéses, hogy az érintett terület mely mai település határába esik.

A felhasználásra vonatkozó adatokban feltűntetésre került, hogy azok kőelőfordulásra, kővágóhelyre, épített örökségre (felhasználásra) vonatkoznak-e. Ezen kívül fontos kategória a földrajzi nevekben történő előfordulás, ami szintén utalhat a helyi kőfelhasználásra és előfordulásra. Az egyik legfontosabb kategória az értékelés szempontjából a felhasználás ideje. Míg egyelőre a megjegyzés rovatba került feltüntetésre minden további lényeges adat, mint pl. a kitermelt/felhasznált mennyiségre, az értékesítésre, a másodlagos felhasználásra, a felhasználás- és építésmódra, a mészégetésre vonatkozó eseti adatok, melyek kifejtése részben az idézett irodalom alapján, részben a hivatkozott értékelő tanulmány alapján lehetséges.

A kultúrtörténeti adatbázis jelenleg közel 500 adatot tartalmaz. Számos esetben többrétegűek az adatok, pl. több építési fázisra is vonatkoznak. Szűréssel lehetőség van a differenciált keresésre.

 

  1. Szakirodalmi adatbázis (A témával foglalkozó irodalom részletes jegyzéke)

 

Jelenleg több mint 350 tételt tartalmaz a szakirodalmi adatbázis, mely a geológiai és a kultúrtörténeti adatbázisban, továbbá a kapcsolódó értékelő tanulmányokban hivatkozott irodalmat tartalmazza.

 

A projekt keretében létrejött tudástár jelenlegi tartamának kiértékelése során megtörtént:

Ø  A kutatási terület lehatárolása, térképi megjelenítése.

Ø  Az egyes mintavételezési helyszínek, és az egyes helyszíneken elvégzett vizsgálati eredményekkel együtt történő rendszerezés (átnézeti.jpg).

Ø  A kronológia szempontú adatok rendszerezése.

Ø  A képződés modelljehazai képződési modell és a világon előforduló globális párhuzamok leírása, Szerbia területén lévő előfordulásokra történő kitekintéssel.

Ø  Tájtörténeti összefüggések feltárása

Ø  A felhasználás időkeretének meghatározása

Ø  Résztanulmányok készültek– Kővágóhelyek/A kővágás mértékei, arányai/Középkori és újkori felhasználási módok/Mészfelhasználás/Kőanyagforgalom/Másodlagos felhasználás

  
   
 
2016. 12. 14. Oldal nyomtatása
Programnaptár
Természeti események
jan feb már ápr
máj jún júl aug
szep okt nov dec
SZÉCHENYI 2020 pályázatok
 
Átláthatósági nyilatkozat
KNPIg AKTUÁLIS

 


Az igazgatóság ügyeleti telefonszáma:
 
 
30/555-6171  
  
Itt a természetvédelmet  érintő közérdekű
bejelentéseket
fogadják.
Facebook
 
Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban
www.kolon-to.com
 
 
 
A szalakóta védelme a Kárpát-medencében


 
 
RAPTORS PREY LIFE
 

 

Élet az erdőben
 
 
 
 
 
Kolon-tavi Madárvárta

www.kolon-to.com

Muzsikál az erdő
Muzsikál az erdő
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
©2005 A KvVM
Természetvédelmi Hivatala
neosoft&design