magyar english deutsch
Helyszín
Megye:
Település:
Időpont:
Időtartam:
Ingyenes:
Típus:
Kulcsszó:
A fenti szempontok közül legalább egy megadása kötelező.
Vagyonkezelési Koncepció

ITT

Áttekintő térkép

 
Az európai közösségi jelentõségû természetvédelmi rendeltetésû területekkel érintett földrészletekrõl
Natura 2000 helyrajzi számos lista településenként
A normaszöveg és e helyrajzi számos lista megtalálható ITT.
 
A térképi megjelenítés ITT érhető el.
Óra
 
Az óráról itt érdeklődhet.
 
Közadatkereső

Natura 2000 fenntartási tervek
 
» Pályázatok » Lezárult pályázatok » A Fejetéki-mocsár vízmegőrzése
A Fejetéki-mocsár vízmegőrzése
 

 

 

 

 

 

 

 

 

Lezárult a Fejetéki-mocsár megmentésére indított élőhelyrehabilitációs program

2015.08.26.

Hatásosnak bizonyult a vízvisszatartásra épített föld alatti résfal. A mocsárban a legmelegebb augusztusi napokon is volt víz, pedig az elmúlt években nyár végére már rendre kiszáradt. A természetvédelmi szempontból különösen értékes élőhely helyreállítását 98,97 millió forint európai uniós támogatással valósította meg a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság, a Széchényi 2020 keretében.

A Fejetéki-mocsár Duna-Tisza közi hátság tőzeges mocsarainak egyik utolsó hírmondója, számos védett állat- és növényfaj otthona.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Piros madársisak a Fejetéki-mocsár területén – Fotó: Faggyas Szabolcs

Megtalálhatók itt orchideafélék, például a piros madársisak és a hússzínű ujjaskosbor, vagy a szintén védett buglyos szegfű és kornistárnics. A Fejeték legjellegzetesebb növényei azonban nem a vadvirágok, hanem a zsombéksás és a védett rostostövű sás, melyek borzas sarjtelepei pont úgy néznek ki, mintha sok-sok Pom-pom nőtt volna ki a talajból.

A mocsár területén tavaly ilyenkor száraz lábbal is át lehetett kelni, most azonban nem is érdemes próbálkozni, a tőzeg ugyanis legalább 30 cm vastagságban át van itatódva vízzel. Az állandó vízborításnak köszönhetően jó éve volt az itt élő békáknak, utódaik zavartalanul kifejlődhettek. A homoki területeken igen gyakori barna ásóbéka lárvájának (ebihal) fejlődése például akár 50-110 napig is eltarthat. Ha eközben élőhelyük kiszárad, akkor az utódok elpusztulnak.

A föld alatt szabályozatlanul elszivárgó vizek megtartására szolgáló vízzáró anyaggal töltött résfal természetvédelmi alkalmazása újdonságnak számít Magyarországon. Működését, illetve a talajvízszint változásait négy megfigyelő kút segítségével folyamatosan ellenőrzik.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Vízszint ellenőrzés az egyik megfigyelő kútnál – Fotó: Faggyas Szabolcs

Augusztus elejére befejeződött a rekettyefűzzel sűrűn benőtt területrészek megtisztítása is, így a felnyíló területeken az elkövetkezendő években a mára már eltűnt növények nyerhetik vissza élőhelyüket. A megtisztított részeken most nyílt vizek vannak, ahol felbukkantak olyan parti- és gázlómadarak, melyek korábban nem fordultak elő a Fejetéken. Jönnek táplálkozni nagy kócsagok, szürke gémek, sőt, nemrégiben egy gólyatöcs családot is megfigyeltek itt, amely egy igen ritka, fokozottan védett madárfaj.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Érkező gólyatöcs - Fotó: Faggyas Szabolcs

A területen hamarosan elkészül egy 3 kilométer hosszú tanösvény is. Ennek nagy része száraz lábbal járható földutakon vezet a mocsárvilág szegélyén, de egy pallósoron át a mocsár medrét is keresztezi. A tanösvény szabadon látogatható lesz.

A projekt alapadatai:

Címe: A Kiskunhalasi Fejetéki-mocsár vízellátásának javítása vízszintszabályozó műtárgyak segítségével

Kedvezményezett: Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság

A kivitelezés ideje: 2014. szeptember 01. – 2015. augusztus 31.

 

A FEJETÉKI-MOCSÁR A BORÓKA-FÜZETEK SOROZATBAN

Megjelent a Kiskunsági Nemzeti Park ismeretterjesztő kiadvány-sorozatának, a Boróka-füzeteknek a legújabb száma, amely a Duna-Tisza közi lápok és mocsarak kialakulását, élővilágát mutatja be. Az egyik fejezet témája a Fejetéki-mocsár. Aki szeretne többet megtudni ennek a különleges természetvédelmi területnek az állatairól, növényeiről, vízjárásáról, annak érdemes elolvasnia a Boróka-füzetek legújabb számát, amit a Természet Házában vásárolhat meg.

 

CIKKEK, FILMEK A FEJETÉKI-MOCSÁR MEGMENTÉSÉRŐL

A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság fontosnak tartja, hogy természetvédelmi programjairól tájékoztassa a helyi lakosságot és a természetvédelem iránt érdeklődőket.

A Fejetéki-mocsár megmentéséről 2015. június 10-én a kiskunhalasi Sóstó-csárdában beszélt újságíróknak a program szakmai felelőse, Faggyas Szabolcs. Beszámolt az élőhely helyreállításának legfontosabb lépéseiről és a föld alatti résfal működésének eddigi tapasztalatairól.

A terület élővilágát egy helyi civil szervezet, a Zöld Közösségért Természetbarát Egyesület alenöke, Kiss Tamás mutatta be előadásában.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Újságírókkal terepen

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A Fejetéki-mocsár területén Somogyi István, természetvédelmi őrkerület-vezető kalauzolta a résztvevőket

A rendezvényen részt vett Kiskunhalas polgármestere, Fülöp Róbert is, aki elmondta: A Fejetéki-mocsár vízmegtartására használt technológiát és a természetvédelmi program során szerzett tapasztalatokat a későbbiekben talán a Sóstó vízmegtartására is fel tudják használni.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Fülöp Róbert, Kiskunhalas polgármestere

Cikkek és filmek a mocsár megmentéséről:

http://www.baon.hu/bacs-kiskun/kozelet/megmenekulhet-a-mocsar-616322

http://halasinfo.hu/megmentettek-fejeteki-mocsarat-video/

http://www.greenfo.hu/hirek/2015/08/25/jo-eve-volt-a-bekaknak-az-ujjaelesztett-fejeteki-mocsarban

 

 

 

Kezdődik a fokhagymaszagú békák násza a Fejetéki-mocsárban

Megkezdődött a barna ásóbékák nászidőszaka a Kiskunhalas melletti Fejetéki-mocsárban. A rejtőzködő életmódot folytató ásóbékát máskor nem könnyű megpillantani, ilyenkor azonban szinte forr a víz a párt kereső, párosodó vagy petét rakó békáktól.


 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Az ásóbékáknál is, mint a békáknál általában, a nőstények a nagyobbak 

Fotó: Faggyas Szabolcs

A barna ásóbéka védett faj, az ásóbékák családjának egyetlen hazai képviselője.  A nappalt általában a talajba beásva tölti, és csak éjszaka indul táplálékszerző körútra. Pókokkal, meztelen csigákkal, férgekkel táplálkozik.


 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Barna ásóbéka 

Fotó:Faggyas Szabolcs

Ránézésre úgy fest, mint egy kisebb varangy, de bőre sima, nincsenek rajta sűrű szemölcsök.  Színe meglehetősen változatos, nincs két egyforma rajzolatú példány. A hímek alapszíne sárgás, a nőstényeké inkább szürkésbarna, sötétebb színű barnás, olajzöld foltokkal tarkítva. Vészhelyzetben felfújja magát, és fokhagymaszagú váladékot bocsát ki, ezért Németországban és Horvátországban is fokhagymavarangynak nevezik.

Lárvája a hazai békák közül a legnagyobb termetű ebihal, ami akár a 8-12 centiméteresre is megnőhet. 


 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A petefüzéreket a vízinövények köré tekerik

Fotó:Faggyas Szabolcs

 

A békanász videón:  https://www.youtube.com/watch?v=2RaydVW9MQc


 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Az ásóbékát leginkább élőhelyei elvesztése veszélyezteti. Életmódja miatt csak a laza, homokos, löszös talajú helyeket kedveli, ahol könnyen beáshatja magát. Ebihalainak egy része pedig vízben telel át, ezért különösen érzékeny az élőhely kiszáradására.

Az idei tavasz ugyan kedvezett a békáknak, mert tavaly és az év első hónapjaiban szokatlanul nagy mennyiségű csapadék hullott, de ezen a területen az élőhelyük kiszáradása már hosszú távon sem fenyegeti az ásóbékákat.  A mocsár felszín alatt elszivárgó vizeit ugyanis egy uniós finanszírozású természetvédelmi program keretében föld alatti résfallal megfogták, így remélhetőleg sikerül megállítani a Fejetéki-mocsár évtizedek óta tartó lassú kiszáradását.

A felszíni víz szintjét egy szintén újonnan épült bukózsilippel szabályozzák. Ennek segítségével már napok óta engedik le a vizet a területről.  A cél az, hogy minden időszakban olyan vízszintet állíthassanak be, ami nem veszélyezteti a környező ingatlanokat és kedvező a területen élő növény- és állatfajok számára.

 

Befejeződtek a földmunkák a Fejetéki-mocsárnál

Befejeződtek a nagy munkagépekkel végzett földmunkák a Fejetéki-mocsár mellett, ami az utóbbi hónapokban megnehezítette a Hatöles úton való közlekedést. Ezúton is köszönjük az ott lakók megértését.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Fotó:Somogyi István

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Fotó:Somogyi István

A beruházás célja az alföldi tőzeges mocsarak egyik utolsó hírmondójának megmentése. A különleges természeti értéket képviselő mocsár emberi beavatkozások és éghajlati változások miatt az utóbbi évtizedekben zsugorodott és kiszáradóban volt. Ezt a folyamatot hivatott megállítani a bentonittal töltött, közel 8 méter mély és 180 méter hosszú föld alatti résfal, és a felszíni víz szintjét szabályozó bukózsilip. Ha résfal segítségével sikerül megtartani a felszín alatt szabályozatlanul elszivárgó vizeket, akkor a közeljövőben újjáéled majd a védett fajokkal teli mocsárvilág. 

Engedik le a vizet a mocsárból

Megtörtént a Hatöles út mentén elhelyezett új bukózsilip szintjének beállítása. A január végén kihelyezett műtárgy bukási szintje az engedélyeknek megfelelően alacsonyabbra került, ennek következtében a felesleges vízmennyiség szabályozottan el tud folyni a vizes élőhelyről.


 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Engedik le a vizet az új bukózsilip segítségével  Fotó: Somogyi István

Ezzel a  Kiskunsági Nemzeti Park munkatársai arra törekednek, hogy összehangolják a természetvédelmi és lakossági érdeket. Az elkövetkező napokban nagy mennyiségű vizet vezetnek le a területről, hogy csökkenjen a környező ingatlanok veszélyeztetettsége.  A cél elérése érdekében azonban figyelemmel kell lenni arra is, hogy annyi víz maradjon a felszínen, amennyi a mocsári élővilág ökológiai igényeinek szükséges.

A Kiskunhalas melletti védett terület a Duna-Tisza köze tőzeges mocsarainak egyik utolsó hírmondója. A kiszáradóban lévő mocsár megmentésére a természetvédelmi szakemberek uniós támogatással  úgynevezett résfalat alakítottak ki a felszín alatt, ami arra hivatott, hogy a szabályozatlanul elszivárgó vizeket visszatartsa. A  vízmegtartással újjáéled a különleges mocsárvilág, és ismét megjelennek a területről korábban leírt ritkább orchidea fajok, a feltűnően szép virágú vidrafű, a nevében élőhelyére utaló posvány kakastaréj vagy a fokozottan védett lápi békabuzogány.


 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Vidrafű, ami évekkel ezelőtt eltűnt a területről, de az ökológiai állapotok javulásával remélhetőleg újra megjelenik majd.   Fotó: Vajda Zoltán

Az elmúlt időszak esőzései ellenére hosszú távon a Fejetéki-mocsarat is a kiszáradás veszélye fenyegeti, ahogyan a Kiskunhalas környéki egykor vízjárta területek is mind kiszáradtak, illetve feltörték őket.

A kiszáradásban az éghajlati tényezők mellett döntő szerepet játszottak az emberi beavatkozások is. Az 1950-es években kezdődő lecsapolásnak és csatornázásnak köszönhetően teljesen átalakult a Duna-Tisza köze vízháztartása. A Kiskunhalas északi részén húzódó mocsárvilág vízellátásában meghatározó felszín alatti vízáramlás mennyisége is csökkent. Ezt a talajvízszint süllyedési folyamatot pedig az 5-10 éventeismétlődő bővebb csapadék sem képes ellensúlyozni.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Ahogy napjainkban, úgy 2000-ben, 2006-ban és 2010-ben is bőséges csapadék hullott. A fotó a 2010-es állapotokat mutatja, amikor vízvisszatartó résfal nélkül is igen magas volt a felszíni vízszint.  Fotó: Somogyi István

A pályázat megvalósítása során alkalmazott beavatkozásoknak köszönhetően szabályozható vízkormányzás vált lehetővé, amely meggátolja a területen felgyülemlett vizek akadálytalan elszivárgását.

 

Faggyas Szabolcs projektmenedzser

 

Föld alatti fallal tartják a vizet a mocsárban

 2014.09.10. - Föld alatti fallal fogják visszatartani a felszín alatt elszivárgó vizet a Kiskunhalas melletti Fejetéki-mocsárban. A Duna-Tisza köze tőzeges mocsarainak egyik utolsó hírmondóját csaknem 100 millió forintos beruházással, uniós forrás segítségével próbálják megmenteni a Kiskunsági Nemzeti Park szakemberei.

 

Ezt a módszert gyakran alkalmazzák vízvisszatartásra, árvízvédelemre, de természetvédelmi célból ismereteink szerint Magyarországon most először készítenek résfalatA munkálatok során egy közel 8 méter mély és 180 méter hosszú árkot ásnak, melyet vízzáró anyaggal, ún. bentonit zaggyal töltenek fel. A bentonit az agyag egyik fajtája, amely nagy mennyiségű vizet képes megkötni, így megakadályozza, illetve jelentősen lassítja a felszín alatti vizek elszivárgását. A földmunkák ez év szeptemberében kezdődnek, és a tervek szerint az év végig be is fejeződnek.

 

A felszíni víz szintjét a Hatöles út mellé épített bukó zsilippel fogják szabályozni. A cél az, hogy annyi víz maradjon a felszínen, amennyi megfelelő a mocsári élővilágnak, de még nem veszélyezteti a környező ingatlanokat. 

A Fejetéki-mocsár számos védett állat- és növényfaj otthona. Megtalálható itt például a kornistárnics és az orchideafélékhez tartozó mocsári kosbor és hússzínű ujjaskosbor. A terület legjellegzetesebb, azonnal szemet szúró növényei azonban mégsem a mutatós vadvirágok, hanem a zsombékokat alkotó sások oszlopai. Ezek a képződmények valójában a zsombéksás és a védett rostostövű sás sarjtelepei, amelyet régen a pásztorok kivágtak, megszárítottak és kényelmes, hordozható ülőkének használtak.

 A Halas környéki vízjárta területek kiszáradásában emberi beavatkozások és éghajlati tényezők is szerepet játszanak. Az ötvenes években kezdődő lecsapolási és csatornázási láznak köszönhetően a Duna-Tisza közén teljesen megváltozott a mélyebb fekvésű területek vízháztartása. A Kiskunhalas északi részén húzódó mocsárvilágban is csökkent a talajvízszint, a csapadék pedig az egyre szárazodó éghajlat miatt már nem képes pótolni a veszteséget.

A természetvédelmi szakemberek bíznak benne, hogy az eddig szabályozatlanul elszivárgó vizek megtartásával újjáéled a mocsár, és újra megjelenik majd a feltűnően szép, fehéres-rózsaszín virágú vidrafű vagy a fokozottan védett lápi békabuzogány. Ennek érdekében a terület nagy részén elburjánzott rekettyefűz visszaszorítását is meg kell oldani. Az élőhely helyreállítását az Új Széchenyi Terv Környezet és Energia Operatív Programjának támogatásával végzi a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság. A kivitelezés ideje alatt 20 főt foglalkoztatnak a természetvédelmi program keretében.

 

A 2013-as év végéig lezárul a Fejetéki-mocsár vízmegőrzését szolgáló projekt tervezési szakasza
 

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
A Kiskunhalastól északra fekvő terület a Duna-Tisza köze tőzeges mocsarainak egyik utolsó hírmondója, melynek különös zsombék-ülőkéi között számos ritka növény- és állatfaj talál otthonra. Megtalálható itt több orchideaféle, például az agár sisakoskosbor, a mocsári kosbor, vagy a hússzínű ujjaskosbor.

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
buglyos szegfű

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
nyár végén virít a ragyogóan kék kornistárnics

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Korábban előfordult a területen a Duna-Tisza köze egyik legritkább növénye, a vidrafű is.

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
A Fejetéki mocsár lakói a mocsári teknős és barna varangy.

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Mostanra azonban a Fejetéki-mocsár egyértelműen kiszáradóban van. Az ötvenes évek elején kezdődő lecsapolási és csatornázási láz az itteni vízivilágot sem kímélte. A csatornák teljesen megváltoztatták a mélyebben fekvő területek vízháztartását, jelentősen csökkent a talajvíz szint, a vizes élőhelyek pedig ennek megfelelően zsugorodtak, majd kiszáradtak.

Az elmúlt évtizedek egyre szárazodó éghajlata következtében a folyamat még inkább felgyorsult.

A mocsártól délre létesített halastavak a felszín alatti vizek elpárologtatásával szintén hozzájárulnak ahhoz, hogy a mocsár egyre kevesebb ideig áll víz alatt.

Bukózsilip és résfal segíthet a mocsár megmentésében

Külső szakértők bevonásával ezért egy olyan tervet dolgoztunk ki, ami lehetővé teszi a területen a víz visszatartását, illetve szabályozott áramoltatását. A tervek szerint egy bukózsilip segítségével egyensúlyozunk majd a természetvédelmi és társadalmi igények között. A cél, hogy annyi víz maradjon a felszínen, amennyi megfelelő a mocsári élővilágnak, de még nem veszélyezteti a környező ingatlanokat, azaz nem árasztja el a szomszédos házak pincéjét a víz.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A felszíni vizek megőrzése azonban nem elég, a vizet a felszín alatt is meg kell fogni. Ennek érdekében egy úgynevezett résfalat alakítunk majd ki, ami hasonlóan működik, mint az erdőben a tűzpászta. Megakadályozza, illetve jelentősen lelassítja a talajvíznek a horgásztavak felé való elszivárgását.

Reményeink szerint a tartósabb vízborításnak köszönhetően újjáéled a Fejetéki-mocsár, és újra nyílik majd néhány olyan növényritkaság, amely az utóbbi években eltűnt a területről, mint pl. a vidrafű (Menyanthes trifoliata), a fehérmájvirág (Parnassia palustris), a posványkakastaréj (Pedicularis palustris), vagy a fokozottan védett lápi békabuzogány (Sparganium minimum). Az ökológiai állapotok mellett a projekt révén várhatóan javul a kapcsolatunk a környék lakosságával is, hisz a szabályozott vízáramoltatással biztonságban tudhatják kertjeiket, és ingatlanjaikat a víztől.


A projekt alap adatai:

A projekt címe: A kiskunhalasi Fejetéki-mocsár vízellátásának javítása vízszintszabályozó műtárgyak segítségével”; Előzetes Megvalósíthatósági tanulmány; KEOP-7.3.1.2/09-11

Elnyert támogatás: 5.488.650 Ft

Élőhely helyreállításával, fejlesztésével érintett terület nagysága: 20,3474 ha.

A projekt szakmai felelőse: Faggyas Szabolcs, a KNPI tájvédelmi referense

 

  
   
 
2016. 12. 14. Oldal nyomtatása
Programnaptár
Természeti események
jan feb már ápr
máj jún júl aug
szep okt nov dec
SZÉCHENYI 2020 pályázatok
 
Átláthatósági nyilatkozat
KNPIg AKTUÁLIS

bejelentéseket
fogadják.

A környezetvédelem jeles napjai Kecskeméten.
A túzok határon átnyúló védelme Közép-Európában
 
Facebook
 
Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban
www.kolon-to.com
 
 
 
A szalakóta védelme a Kárpát-medencében


 
 
OAKEYLIFE
 www.kolon-to.com
RAPTORS PREY LIFE
 

 

Élet az erdőben
 
 
 
 
 
Kolon-tavi Madárvárta

www.kolon-to.com

Muzsikál az erdő
Muzsikál az erdő
 
  
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
©2005 A KvVM
Természetvédelmi Hivatala
neosoft&design