|
Fejetéki-mocsár Természetvédelmi Terület
A talajvízszint süllyedése és a szárazodás miatt a területet érő vízhiány évről évre kedvezőtlenül érinti a lápi-mocsári élőhelyeket és az ott előforduló fajokat: a vizeket megtartani azonban csak hatékony műszaki megoldással lehet.
Ezért a mocsár megmentésére – közel tízéves előkészítő munka után, európai uniós támogatással – egy olyan föld alatti vízzáró résfal készült, amely megakadályozza, illetve jelentősen lassítja a felszín alatti vizek elszivárgását. A felszíni vizek lefolyását egy, a mocsár környezetének gazdálkodását is figyelembe vevő vízszintre beállított bukózsilip szabályozza.
A beállított bukószint alatti vizek így a területen maradnak, míg az afeletti vízmennyiség elfolyik. A vízszint változásának nyomon követésére egy vízmérce létesült, amelyen a felszíni víz szintjének időszakos változásait figyelhetjük meg.
Egyes fajok eltűnéséért nemcsak a leszáradás, hanem a társulásalkotó rekettyefűz (Salix cinerea) elburjánzása, illetve a fokozódó árnyékhatás is felelős, ezért a növényzet egy részének gyérítése is a projekt része volt. A felnyíló területeken több védett faj – például a hármaslevelű vidrafű (Menyanthes trifoliata), a posványkakastaréj (Pedicularis palustris) vagy a széleslevelű gyapjúsás (Eriophorium latifolium) – újbóli felbukkanására is számítani lehet.
Az 1992-ben 25 hektár kiterjedésben védetté nyilvánított, ma közel 34 hektárra bővült Fejetéki-mocsár a többi hátsági vizenyős területhez hasonlóan a csapadékból és a talajban szivárgó vizekből táplálkozik. Az elmúlt időszak térségi szintű talajvízszint csökkenése és az egymást követő csapadékhiányos évek következtében a terület fokozatos kiszáradásnak indult. Ezt sikerült megállítani a vízmegőrzési projekt segítségével, amely az eredeti életfeltételek rekonstrukciójával a biológiai sokféleség megóvását, ezzel ennek a ritka maradvány-életközösségnek a fennmaradását biztosítja. A terület fő jellegét az adja meg, hogy az elhalt növények anyaga az állandó vízborítású területek oxigénszegény körülményei között nem tudott teljesen lebomlani, így megindult annak felhalmozódása, tőzeggé alakulása.
A tőzeges talaj jelenlétét bizonyítja a terület növényzete is. A legmélyebb részeken viszonylag fajszegény, rekettyefűz bokrokkal tarkított mocsári nádasokat találunk, ezek szegélyeiben a terület legértékesebb társulásai, a zsombék- és magassásosok húzódnak meg..
Tudta-e,
hogy a projekt megvalósításáig vízzáró résfalat Magyarországon természetvédelmi célból még nem alkalmaztak?
|
