magyar english deutsch
Helyszín
Megye:
Település:
Időpont:
Időtartam:
Ingyenes:
Típus:
Kulcsszó:
A fenti szempontok közül legalább egy megadása kötelező.
Vagyonkezelési Koncepció

ITT

Áttekintő térkép

 
Az európai közösségi jelentõségû természetvédelmi rendeltetésû területekkel érintett földrészletekrõl
Natura 2000 helyrajzi számos lista településenként
A normaszöveg és e helyrajzi számos lista megtalálható ITT.
 
A térképi megjelenítés ITT érhető el.
Óra
 
Az óráról itt érdeklődhet.
 
Közadatkereső

Natura 2000 fenntartási tervek
 
» Turizmus, idegenforgalom » Tanösvények » Orgoványi rétek - Rekettye tanösvény
Orgoványi rétek - Rekettye tanösvény
 

A Fülöpházi buckavidék déli folytatásában találjuk az Orgoványi rétek nevű nemzeti parki területet. Ez a változatos felépítésű térség a homokbuckák mellett nádasokat, nedves réteket, szikes gyepeket is magába foglal. Homokbuckáinak növényzete átmenetet képez a fülöpházi és a bugaci között. 

A tanösvény Ágasegyházán a  tanösvényeken járható be. A két tanösvényt a piros négyzet jelzésű túraút köti össze Ágasegyháza és Orgovány települések között. A piros négyzet jelzésű túraút az Ágasegyházát érintő piros sáv jelzésű túraútvonalról ágazik le a Sándor-telepi iskola (volt tanyasi iskola)közelében.

Ágasegyházán az iskola előtt, Orgoványon a falu közepén, a Művelődési ház előtt térképes információs táblák segítik a tanösvények megtalálását.
 

REKETTYE TANÖSVÉNY (Ágasegyháza)

A tanösvény az Orgoványi rétek földtani fejlődését, felszínrajzát és élővilágát valamint a területre jellemtő tanyavilágot mutatja be.


Hossza: 2300 méter
Megközelítés: A tanösvény az Ágasegyházán keresztülhaladó, piros sáv jelzésű túraútvonalon érhető el. Kiindulópontja az Ágasegyháza-Sándortelep utolsó épületénél van. Ágasegyházán az iskola előtt álló a tájékoztató táblától 4,7 kilométerre található.

·  Rekettye tanösvény – Orgoványi rétek, Ágasegyháza

GPS: 46° 48’ 41,239” 19° 28’ 39,134” WGS: 46,81145541; 19,47753709

Nyelve: magyar, angol
Az útvonal jelzése: fehér nyíl
Bejárható: egész évben, gyalogosan, kerékpárral 

Állomások:

1. Orgoványi rétek
2.: Az Orgoványi rétek földtani fejlődése, felszíne
3. Tanyasi gazdálkodás
4. A terület vízviszonyai
5. Jellemző növénytársulások
6. A rétek madárvilága

1. Orgoványi rétek

A Kiskunsági Nemzeti Park Orgoványi rétek nevű területe magába foglalja a mocsaras Ágasegyházi- és Orgoványi-rétet, a Csíra-szék szikeseit, és a nyugati részen húzódó 105-125 méter tszf. magasságú homokbucka-vonulatokat (Sashegy 121 m, Vaskapu 120 m, Hollós-halom 123 m).
A 20 km hosszú Kunadacs-orgoványi buckavonulat K-i oldalán több nagyméretű szélformálta lapos húzódik. Az 5-10 km hosszú, 2-3 km széles, ÉNy-DK–i futású mélyedéseket szikes tavak (pl. Kondor-tó, Csíra-szék) és mocsarak (Ágasegyházi-rét, Orgoványi-rét) töltik ki. A hajdan vízgazdag terület a belvízelvezetések miatt részben kiszáradt.
Az itt található tavak, hajdani kővágó helyek, nádasok, mocsarak, gyepek, erdők, szántók, szőlők és gyümölcsösök mozaikjai a több évszádos, a természet adta lehetőségeket figyelembe vevő tájhasználatot tükrözik.

2. Az Orgoványi rétek földtani fejlődése, felszíne

A védett terület a Duna-Tisza közi Hátság része. A hátság az ország legnagyobb (7500 km2) homokvidéke. A felszín közelében több tíz méter vastagságban szél szállította üledékeket találunk: váltakozó vastagságban futóhomok-és löszrétegek települtek egymásra.
Ez a rétegképződés a földtörténeti negyedidőszak klímaingadozásainak ritmusát tükrözi. A pleisztocén jégkorszak száraz, hideg periódusaiban lösz, a felmelegedési szakaszok száraz időszakaiban futóhomok rakódott le. A futóhomokot a szél az uralkodó széliránynak megfelelően ÉNy-DK-i buckasorokba rendezte.
A homok a Duna hajdani hordalékkúpjából származik. A folyam a pleisztocén időszak elején még a mai Duna-Tisza közén átlósan folyt. Bő félmillió éve azonban már mai É-D-i futású völgyében halad. Ez időtől jellemző a szél szállította üledéksor felhalmozódása a mai hátság területén, így Ágasegyháza és Orgovány térségében is.

3. Tanyasi gazdálkodás

A vidék jellegzetes tanyás térség. Még ma is látni sok lakott, vagy már elhagyott tanyát, melyeket vízmentes magaslatokra, a szárazabb buckák és a nedvesebb rétek érintkezési sávjában építettek. A tanyavilág kialakulása a törökdúlás után elnéptelenedett Kiskunság újratelepülésével indult.
A tanyasi gazdaság olyan szerves egység volt, amely alkalmazkodott a természeti viszonyokhoz. Az itt élők ennek alapján több lábon álló mezőgazdasági tevékenységét folytattak. Az állattartás mellett a tanya körüli földeket is megművelték. A tanyához vezető utat fasorok szegélyezték, amik a szél ellen adtak védelmet. A tanyák lakó és gazdasági épületeihez az állattartás építményei társultak. A tanya körül jobbára volt rét, legelő, vályogvető gödör, szőlő, gyümölcsös és kert is. A tanya körüli facsoportok adtak enyhelyet az állatok és az ember számára. Sokszor a téli tüzelőt is innen szerezték be. A tanyaudvarokon álló eperfák termése a szárnyasok és a disznók számára jelentett kiegészítő takarmányt. A tanyasi gazdálkodást az 1960-as évek társadalmi változásai igencsak visszaszorították. Napjaink egyik feladata az egykori tanyavilág építészeti formáinak megőrzése és a még fellelhető tanyasi gazdálkodás fenntartása.

4. A terület vízviszonyai

Az Ágasegyházi- és Orgoványi-rét laposai korábban tartósan vízzel borított sekély tavak, semlyékek voltak. A csapadék, a magasabban fekvő homokbucka vonulatok felől a medencékbe áramló felszíni víz, és a talajvizek táplálták ezeket a tavakat. A talajfelszín közelében kialakuló karbonátiszapos, réti mészköves üledékek, és az agyagos-szikes talajok jó vízzáró réteget képeztek.
Az 1960-as években kialakított Kolon-tavi övcsatorna a terület felszíni vizeinek elvezetését, a talajvizek szintjének süllyedését eredményezte. A tómedrek sorozatát csatornákkal összekötötték, vizüket közvetett módon a Dunába vezették. A tartós vízhiány a korábbi nedves és vizes élőhelyeket jelentősen átalakította. Ma kiszáradó láprétek és szikes gyepek jellemzik az egykori tavak környékét.

5. Jellemző növénytársulások

Egy terület növényvilágának meghatározói a talaj-, a víz és az időjárási viszonyok. A korábbi kedvező vízellátásnak köszönhetően a mélyebb részeken nádasok, zsombéksásos és magassásos társulások jöttek létre.
Az Ágasegyházi-réten a láprétekből és zsombékosokból sokfelé rekettyefüzes lápok kialakultak ki.
Az időszakosan vízzel borított térszíneken az üde- és kiszáradó láprétek uralknak. A vízhiány miatt azonban a szikesekre jellemző növényzet is megfigyelhető.
A korábbi mocsárréteket fehér tippanos (Agrostis stolonifera) rétek váltották fel. Ezek szomszédságában, ahol a talajvíz mélyebben van, réti csenkeszes (Festuca pratensis) és franciaperjés (Arrhenatherum elatius) kaszálók találhatók.
A magasabb fekvésű részeket száraz homoki gyepek társulásai jellemzik.

6. A rétek madárvilága

Ugartyúk (Burchinus oedicnemus)
fehér gólya (Ciconia ciconia)
túzok (Otis tarda)
kis őrgébics (Lanius minor)
barna rétihéja (Circus aeruginosus)
vörös vércse (Falco tinnunculus)
kígyászölyv (Circaetus gallicus)

   
 
2019. 08. 13. Oldal nyomtatása
©2005 A KvVM
Természetvédelmi Hivatala
neosoft&design