|
A Fülöpházi buckavidék déli folytatásában találjuk az Orgoványi rétek nevű nemzeti parki területet. Ez a változatos felépítésű térség a homokbuckák mellett nádasokat, nedves réteket, szikes gyepeket is magába foglal. Homokbuckáinak növényzete átmenetet képez a fülöpházi és a bugaci között.
A tanösvény Ágasegyházán a tanösvényeken járható be. A két tanösvényt a piros négyzet jelzésű túraút köti össze Ágasegyháza és Orgovány települések között. A piros négyzet jelzésű túraút az Ágasegyházát érintő piros sáv jelzésű túraútvonalról ágazik le a Sándor-telepi iskola (volt tanyasi iskola)közelében.
Ágasegyházán az iskola előtt, Orgoványon a falu közepén, a Művelődési ház előtt térképes információs táblák segítik a tanösvények megtalálását.
REKETTYE TANÖSVÉNY (Ágasegyháza)
A tanösvény az Orgoványi rétek földtani fejlődését, felszínrajzát és élővilágát valamint a területre jellemtő tanyavilágot mutatja be.
Hossza: 2300 méter
Megközelítés: A tanösvény az Ágasegyházán keresztülhaladó, piros sáv jelzésű túraútvonalon érhető el. Kiindulópontja az Ágasegyháza-Sándortelep utolsó épületénél van. Ágasegyházán az iskola előtt álló a tájékoztató táblától 4,7 kilométerre található.
· Rekettye tanösvény – Orgoványi rétek, Ágasegyháza
GPS: 46° 48’ 41,239” 19° 28’ 39,134” WGS: 46,81145541; 19,47753709
Nyelve: magyar, angol
Az útvonal jelzése: fehér nyíl
Bejárható: egész évben, gyalogosan, kerékpárral
Állomások:
1. Orgoványi rétek
2.: Az Orgoványi rétek földtani fejlődése, felszíne
3. Tanyasi gazdálkodás
4. A terület vízviszonyai
5. Jellemző növénytársulások
6. A rétek madárvilága
1. Orgoványi rétek
A Kiskunsági Nemzeti Park Orgoványi rétek nevű területe magába foglalja a mocsaras Ágasegyházi- és Orgoványi-rétet, a Csíra-szék szikeseit, és a nyugati részen húzódó 105-125 méter tszf. magasságú homokbucka-vonulatokat (Sashegy 121 m, Vaskapu 120 m, Hollós-halom 123 m).
A 20 km hosszú Kunadacs-orgoványi buckavonulat K-i oldalán több nagyméretű szélformálta lapos húzódik. Az 5-10 km hosszú, 2-3 km széles, ÉNy-DK–i futású mélyedéseket szikes tavak (pl. Kondor-tó, Csíra-szék) és mocsarak (Ágasegyházi-rét, Orgoványi-rét) töltik ki. A hajdan vízgazdag terület a belvízelvezetések miatt részben kiszáradt.
Az itt található tavak, hajdani kővágó helyek, nádasok, mocsarak, gyepek, erdők, szántók, szőlők és gyümölcsösök mozaikjai a több évszádos, a természet adta lehetőségeket figyelembe vevő tájhasználatot tükrözik.
2. Az Orgoványi rétek földtani fejlődése, felszíne
A védett terület a Duna-Tisza közi Hátság része. A hátság az ország legnagyobb (7500 km2) homokvidéke. A felszín közelében több tíz méter vastagságban szél szállította üledékeket találunk: váltakozó vastagságban futóhomok-és löszrétegek települtek egymásra.
Ez a rétegképződés a földtörténeti negyedidőszak klímaingadozásainak ritmusát tükrözi. A pleisztocén jégkorszak száraz, hideg periódusaiban lösz, a felmelegedési szakaszok száraz időszakaiban futóhomok rakódott le. A futóhomokot a szél az uralkodó széliránynak megfelelően ÉNy-DK-i buckasorokba rendezte.
A homok a Duna hajdani hordalékkúpjából származik. A folyam a pleisztocén időszak elején még a mai Duna-Tisza közén átlósan folyt. Bő félmillió éve azonban már mai É-D-i futású völgyében halad. Ez időtől jellemző a szél szállította üledéksor felhalmozódása a mai hátság területén, így Ágasegyháza és Orgovány térségében is.
3. Tanyasi gazdálkodás
A vidék jellegzetes tanyás térség. Még ma is látni sok lakott, vagy már elhagyott tanyát, melyeket vízmentes magaslatokra, a szárazabb buckák és a nedvesebb rétek érintkezési sávjában építettek. A tanyavilág kialakulása a törökdúlás után elnéptelenedett Kiskunság újratelepülésével indult.
A tanyasi gazdaság olyan szerves egység volt, amely alkalmazkodott a természeti viszonyokhoz. Az itt élők ennek alapján több lábon álló mezőgazdasági tevékenységét folytattak. Az állattartás mellett a tanya körüli földeket is megművelték. A tanyához vezető utat fasorok szegélyezték, amik a szél ellen adtak védelmet. A tanyák lakó és gazdasági épületeihez az állattartás építményei társultak. A tanya körül jobbára volt rét, legelő, vályogvető gödör, szőlő, gyümölcsös és kert is. A tanya körüli facsoportok adtak enyhelyet az állatok és az ember számára. Sokszor a téli tüzelőt is innen szerezték be. A tanyaudvarokon álló eperfák termése a szárnyasok és a disznók számára jelentett kiegészítő takarmányt. A tanyasi gazdálkodást az 1960-as évek társadalmi változásai igencsak visszaszorították. Napjaink egyik feladata az egykori tanyavilág építészeti formáinak megőrzése és a még fellelhető tanyasi gazdálkodás fenntartása.
4. A terület vízviszonyai
Az Ágasegyházi- és Orgoványi-rét laposai korábban tartósan vízzel borított sekély tavak, semlyékek voltak. A csapadék, a magasabban fekvő homokbucka vonulatok felől a medencékbe áramló felszíni víz, és a talajvizek táplálták ezeket a tavakat. A talajfelszín közelében kialakuló karbonátiszapos, réti mészköves üledékek, és az agyagos-szikes talajok jó vízzáró réteget képeztek.
Az 1960-as években kialakított Kolon-tavi övcsatorna a terület felszíni vizeinek elvezetését, a talajvizek szintjének süllyedését eredményezte. A tómedrek sorozatát csatornákkal összekötötték, vizüket közvetett módon a Dunába vezették. A tartós vízhiány a korábbi nedves és vizes élőhelyeket jelentősen átalakította. Ma kiszáradó láprétek és szikes gyepek jellemzik az egykori tavak környékét.
5. Jellemző növénytársulások
Egy terület növényvilágának meghatározói a talaj-, a víz és az időjárási viszonyok. A korábbi kedvező vízellátásnak köszönhetően a mélyebb részeken nádasok, zsombéksásos és magassásos társulások jöttek létre.
Az Ágasegyházi-réten a láprétekből és zsombékosokból sokfelé rekettyefüzes lápok kialakultak ki.
Az időszakosan vízzel borított térszíneken az üde- és kiszáradó láprétek uralknak. A vízhiány miatt azonban a szikesekre jellemző növényzet is megfigyelhető.
A korábbi mocsárréteket fehér tippanos (Agrostis stolonifera) rétek váltották fel. Ezek szomszédságában, ahol a talajvíz mélyebben van, réti csenkeszes (Festuca pratensis) és franciaperjés (Arrhenatherum elatius) kaszálók találhatók.
A magasabb fekvésű részeket száraz homoki gyepek társulásai jellemzik.
6. A rétek madárvilága
Ugartyúk (Burchinus oedicnemus)
fehér gólya (Ciconia ciconia)
túzok (Otis tarda)
kis őrgébics (Lanius minor)
barna rétihéja (Circus aeruginosus)
vörös vércse (Falco tinnunculus)
kígyászölyv (Circaetus gallicus)
|