magyar english deutsch
Helyszín
Megye:
Település:
Időpont:
Időtartam:
Ingyenes:
Típus:
Kulcsszó:
A fenti szempontok közül legalább egy megadása kötelező.
Mit jelent a KNPI címere?

Az óvó emberi kézben levő tojás a természet törékenységét jelzi.
A "hímes tojáson" levő minta a kiskunsági homokbuckás tájat, az itt jellemző
borókát, és Petőfi Az Alföld c. verséből is ismert vörös vércsét ábrázolja.

Vagyonkezelési Koncepció

ITT

Áttekintő térkép

 
Az európai közösségi jelentõségû természetvédelmi rendeltetésû területekkel érintett földrészletekrõl
Natura 2000 helyrajzi számos lista településenként
A normaszöveg és e helyrajzi számos lista megtalálható ITT.
 
A térképi megjelenítés ITT érhető el.
Óra
 
Az óráról itt érdeklődhet.
 
Közadatkereső

Natura 2000 fenntartási tervek
 
» Turizmus, idegenforgalom » Tanösvények » Peszéradacsi rétek - Kosbor tanösvény
Peszéradacsi rétek - Kosbor tanösvény
 

KOSBOR TANÖSVÉNY

A tanösvény a Turjánvidék láp- és mocsárvilágát, az ember tájformáló szerepét és a terület növényritkaságait mutatja be a látogatónak.

Megközelítés: a Kunszentmiklós-Kerekegyháza összekötő úton, Kunadacstól kb. 3 km-re. A tanösvény a Kunadacs előtti Adacsgyöngye sporthorgász centrumnál található un. Csikókertből indul.

·  Kosbor tanösvény – Peszéradacsi-rétek, Kunadacs

hossza: 1,75 km

GPS: 46° 56’ 5,216” 19° 19’ 34,015” WGS: 46,93478226; 19,3261153

Nyelve: magyar-angol
Bejárható: egész évben, gyalogosan
 

Állomások:

1. Peszéradacsi rétek
2. Csikókert
3. Láprétek
4. A megváltozott táj
5. Növényritkaságok

1. Peszéradacsi rétek

A védett terület az ún. Turjánvidék É-i részén helyezkedik el, amely a Duna egykori mélyebb ártéri és a Homokhátság magasabb térszínű határán fekszik. A Turjánvidék elnevezését a térségre jellemző, lápi, mocsári növényzetről kapta.
A táj kialakulásában a Dunának volt nagy szerepe. A jégkorszak végére elhagyta a területet és Nyugat felé tartva elfoglalta mai medrét. A mélyebb fekvésű Ős-Duna medrek árvizekkor kapcsolatban maradtak az élő Dunával. A folyó rendszeres kiöntései során hordalékával feltöltötte ezeket az elhagyott medreket. Az állandóan vízzel borított területek benövényesedésével megindult a tőzegképződés.
A terület Keleti peremén szél által formált kiemelkedések, hátak, halmok, sorakoznak. A legmélyebb pontokon lápos réti talajok, a magasabb térszíneken réti talajok keletkeztek. A terület változatos felépítése sokszínű, fajgazdag életközösségek kialakulását eredményezte.
Az utóbbi 150 évben az ember természetátalakító munkája következtében az eredeti, természetes élővilág és a táj képe nagymértékben megváltozott.

Melyik folyónknak volt nagy szerepe a táj kialakulásában?

2. Csikókert

Az itt látható idősebb facsoportok a hajdani természetes erdők maradványfoltjai. A talaj nagy nedvességtartalma miatt jellemző fafajok a magyar kőris (Fraxinus angustifolia ssp.hungarica) , a fehér nyár (Populus alba) és a fehér fűz (Salix alba). Még ezek a kicsi erdőfoltok is számos madárnak biztosítanak fészkelőhelyet. Az erdei pinty (Fringilla coelebs); a tengelic (Carduelis carduelis); a zöldike (Carduelis chloris) a lombkoronába, a fülemüle (Luscinia luscinia) cserjeszintbe építi fészkét, mások az öreg fák üregeit választják. Az odúlakó madarak; mint például a búbos banka (Upupa epops) megtelepedését mesterséges odúk kihelyezésével segíthetjük. A baglyok az odvas fák mellett szívesen elfoglalják a romos épületek padlásait is. A szomszédos homokbucka falában gyurgyalagok (Merops apiaster) telepedtek meg.

Az erdő melyik szintjében fészkel legszebbhangú énekesünk a fülemüle?

3. Láprétek

A földút mindkét oldalán a mélyebb fekvésű, vizekben gazdagabb területek élővilágát figyelhetjük meg. Az utat szegélyező nyárfák és fűzfák énekesmadaraknak nyújtanak otthont, táplálékot.
A mélyebb részeken a magassásos társulások a vízviszonyoknak megfelelően nádasokkal, mocsár- és láprétekkel alkotnak mozaikos élőhelyeket.
Az egykori zsombéksásosok helyén kialakult magassásosok a terület szárazodását jelzik. A legjobb vízellátottságú helyeken láprétek maradtak fenn. Legértékesebb típusa az üde csátés láprét (Schoenetum nigricantis), mely ma már csak kis foltokban fordul elő. A terület kiszáradása miatt egyre nagyobb teret hódit a kékperjés vagy kiszáradó láprét (Molinietum coeruleae). A láprétek tavaszi virágpompája egyedülálló, különlegességét az itt élő orchideák adják.

A láprét melyik típusa a legveszélyeztetettebb?

4. A megváltozott táj

A temetődombról körültekintve emberformálta vidéket látunk. A művelt és felhagyott szántók, faültetvények, csatornák a XIX. század közepén kezdődő, vízrendezési munkálatok és a II. vh. után elterjedt nagyüzemi, intenzív mezőgazdasági művelés „eredményei”. A Duna gátak közé szorítása, a több ezer km hosszú csatornarendszer kiépítése, és a több száz átemelő szivattyútelep üzembe helyezése a területet csaknem teljesen víztelenítette. A legnagyobb lápterületek szerencsére nem tudtak teljesen kiszáradni, mert a felszínhez közel elhelyezkedő jégkorszaki kavicstakarón keresztül bőségesebb vízellátást kapnak napjainkban is, továbbá a Duna-Tisza közi Hátság pereméről leszivárgó csapadékvíz is itt gyűlik össze. Ezért a gyepeket csak a szárazzá vált magaslatokon tudták felszántani, a mély fekvésű területeket kaszálóként, legelőként hasznosítják.
Később a műtrágyázás, a gyepek felülvetése, vegyszerezés térhódítása miatt a megmaradt láprétek egy része leromlott, fajszegénnyé vált vagy teljesen elgyomosodott.
A megmaradt láprétek ma is sok értékes, ma már védett növény menedékhelyei. A láprétek fenntartásában fontos szerepe van a külterjes legeltetésnek, a lehulló csapadék és a talajvíz visszatartásának.
A távolban kelet felé erdőültetvény ékelődik a gyepek közé, melyet tájidegen fafajok alkotnak, aljnövényzetükben az őshonos homoki fajok helyett agresszíven terjedő gyomnövények váltak uralkodóvá. A természetvédelem célja ezen erdők lecserélése őshonos állományokra.

Mit tehetünk a láprétek fennmaradásáért?

5. Növényritkaságok

A temetődomb északi oldalán értékes, védett növényfajokra bukkanhatunk. A tájátalakítások elkerülték ezt a zsebkendőnyi foltot, mely minden tavasszal felidézi a hátak, magaslatok hajdani virágpompáját.

Tavaszi hérics (Adonis vernalis) A homokpusztarétek ritka boglárkaféléje.
Virágzás: március-május. Védett
Szártalan csűdfű (Astragalus excapus) A homokpusztarétek ritka pillangósvirágú dísze.
Virágzás: április-június. Védett
Apró nőszirom (Iris pumila) Löszös talajon kialakuló növénytársulásokban telepszik meg.
Virágzás: április-május. Védett
Homoki nőszirom (Iris arenaria) A homok- és löszpusztaréteken virít.
Virágzás:ápr-május. Védett
Agárkosbor (Orchis morio) Rétek, zárt homoki gyepek orchideája.
Virágzás:május-június . Védett
Pókbangó (Ophris sphegodes) Kiszáradó láprétek, löszgyepek jellemző faja.
Virágzás:április-május. Védett
 

A tanösvény anyaga letölthető INNEN.

   
 
2016. 04. 06. Oldal nyomtatása
©2005 A KvVM
Természetvédelmi Hivatala
neosoft&design