magyar english deutsch
Helyszín
Megye:
Település:
Időpont:
Időtartam:
Ingyenes:
Típus:
Kulcsszó:
A fenti szempontok közül legalább egy megadása kötelező.
Mit jelent a KNPI címere?

Az óvó emberi kézben levő tojás a természet törékenységét jelzi.
A "hímes tojáson" levő minta a kiskunsági homokbuckás tájat, az itt jellemző
borókát, és Petőfi Az Alföld c. verséből is ismert vörös vércsét ábrázolja.

Vagyonkezelési Koncepció

ITT

Áttekintő térkép

 
Az európai közösségi jelentõségû természetvédelmi rendeltetésû területekkel érintett földrészletekrõl
Natura 2000 helyrajzi számos lista településenként
A normaszöveg és e helyrajzi számos lista megtalálható ITT.
 
A térképi megjelenítés ITT érhető el.
Óra
 
Az óráról itt érdeklődhet.
 
Közadatkereső

Natura 2000 fenntartási tervek
 
» Pályázatok » Lezárult pályázatok » A soltszentimrei szikes puszta élőhely-rekonstrukciója (II. ütem)
A soltszentimrei szikes puszta élőhely-rekonstrukciója (II. ütem)
 

 

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

Hamarosan lezárul a soltszetimrei szikes puszta helyreállítására indított természetvédelmi program

2015.08.26.

A Soltszentimre határában található Sáros-réten csaknem 120 millió forint európai uniós támogatással helyreállították a nyílt, sík felszínű szikes pusztai tájat. Több mint 30 kilométernyi, egykori rizstelephez tartozó árkot és töltést számoltak fel melyek akadályozták a természetes vízmozgást és hozzájárultak a terület szárazodásához.

A felszín helyreállítása olyan ritka, fokozottan védett fajok életfeltételét javítja, mint például a túzok, az ugartyúk vagy a széki lile.

Most, nyár végén a területen megfigyelhetők nagy pólingok, bíbicek, aranylilék és vonulásra készülődő kék vércse csapatok. Ürge is felbukkanhat a távcső látóterében, bár közülük a hímek meglepően korán, már augusztus végén elvonulnak telelőüregeikbe, mert ilyenkorra már elegendő zsírt halmoztak fel testükben. A nőstények és a fiatalok később, csak a nyár közepén tudnak elkezdeni feltankolni a télre, így ők később is kezdik meg téli álmukat.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Ürgék - Fotó:Kovács Sándor

A soltszentimrei szikes pusztán szeptemberben nagy tömegben virágzik a sziki őszirózsa, ősz végén, tél elején pedig már az északról érkező vadlibáké lesz a terület. A helyreállított szikes puszta szabadon látogatható. Élővilágának megismerését egy többszintes madármegfigyelő torony is segíteni fogja majd.

Érkeznek a kék vércsék - Soltszentimrén bárki megfigyelheti őket 

A kék vércse kis termetű, fokozottan védett sólyomféle, melynek megóvása hazánkban nagyon fontos feladat, itt él ugyanis az európai állomány nagy része, 700-800 pár. A kék vércséknél csak a hímek kékek, illetve ők is inkább kékesszürke színezetűek, a tojók háta világosszürke, hasuk pedig halvány fahéjszínű. 

A Soltszentimre határában lévő Sáros-réten egy akácfa-csoportban telepesen költenek. A kék vércsék többnyire vetési varjakkal élnek időben eltolt társbérletben. Amikor május-júniusban a kék vércse lerakja tojásait, akkorra a varjúfiókák már kirepülnek. A varjúfészkek mellett ezen a területen a nekik kihelyezett költőládákba is beköltöztek.


 

 

 

 

 

 

 

 

 

Varjútelep, ahol a kék vércsék költenek. A fák törzsén lévő „dobozok” a vércsék költőládái
Fotó: Sápi Tamás

A kék vércse tipikus síkvidéki faj, kedveli a nagy nyílt térségeket, ahol kisebb erdőfoltok, fasorok biztosítanak számára pihenő- és fészkelőhelyet.  A Soltszentimre melletti Sáros-rét ideális élőhely számára. A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság kezelésébe tartozó Natura 2000 területen nemrégiben egy élőhely-rekonstrukciós program keretében elegyengették a terepet, betemették az egykori rizskalitkákhoz tartozó árkokat és töltéseket valamint elszállították az otthagyott zsilip maradványokat, beton áteresztő csöveket és oszlopokat.

Aki ellátogat a helyreállított területre, az a kék vércsék mellett megfigyelhet egy másik, sokkal kékebb madarat, a szalakótát is, és ha szerencséje van, találkozhat a rövidfüvű puszták mókushoz hasonló kisemlősével, az ürgével.


  

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Az igazi kék madár a szalakóta, ami egyre növekvő számban költ a területen
Fotó:Agócs Péter

 

Birtokba vették a helyreállított területet a túzokok Soltszentimrén

Jópár hektárral nőtt a túzokok dürgőterülete a Kiskunságban. A fokozottan védett madarak máris birtokba vették az elegyengetett területet a Soltszentimre határában található Sáros-réten, ahol szeptembert és február között felszámolták az egykori rizstermesztés nyomait.


 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Túzokkakas
Fotó: Dóka Richárd

Az élőhely-rekonstrukciós program keretében több mint 30 kilométernyi csatornát, árkot temettek be saját töltésük anyagával, elszállították az otthagyott vasbeton műtárgyakat, a zsilipek maradványait és a pusztában álló kerítésnek használt betonoszlopokat, szögesdrótot is . A munkálatokat a nemzeti park igazgatóság őszre és télre időzítette, amikor az a legkevésbé zavarja az élővilágot.


 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Munkagép tölti fel a vízszállító árkokat
Fotó: Dóka Richárd

A Sáros-rétet korábban is fontos túzokdürgő helyként tartották számon, ahol az általában zavartalan életkörülmények mellett nagyobb madárállomány él. A területet szabdaló árkok és töltések azonban mostanáig kiváló búvóhelyet kínáltak a rókáknak és más ragadozóknak, melyek a földön fészkelő madarak fiókáit veszélyeztették. A terep elegyengetésével nemcsak a tájkép lett beláthatóbb és még inkább pusztai jellegű, hanem egy jelentős zavaró tényező szűnt meg. A táj így a túzokok számára átláthatóbb, ezáltal is biztonságosabbá vált, aminek máris érzékelhető eredménye van.

Áprilisban és még most, május első felében is megfigyeltek dürgő túzokkakasokat olyan területrészeken, ahol eddig nemigen fordultak elő. Ez azért is örömteli hír, mert nagyon ritka, hogy egy élőhely-rekonstrukciós program eredménye ilyen hamar, a beavatkozást követően szinte azonnal megmutatkozzon.

Dürgő túzokkakas a területen: https://www.youtube.com/watch?v=Y7QjFRfnj-U&feature=youtu.be

A Soltszentimre melletti Sáros-rétre érdemes lesz ellátogatni az amatőr természetbúvároknak és kirándulóknak is, a projekt keretében ugyanis épült egy madármegfigyelő torony, ahonnan remekül belátható a táj. A tornyot nyáron adják majd át a nagyközönségnek.

Az élővilág zavartalansága érdekében a Kiskunsági Nemzeti Park munkatársai arra kérik az autóval érkező látogatókat, hogy a csatorna mellett vezető földút szélén parkoljanak, és a kilátótól beljebb lévő területekre gyalogosan se menjenek.


 

 

 

 

 

 

 

 

 

A Sáros-réten lassan felszárad az ősszel lehullott nagy mennyiségű csapadék
Fotó: Sápi Tamás

 

 

Épül a madármegfigyelő torony

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Fotó: Sápi Tamás

Ha az időjárási körülmények engedik, hamarosan befejezik a kilátótorony építését a soltszentimrei szikes pusztán.  A természetvédelmi őrszolgálat munkatársai a területen már meg is figyeltek 5 túzokot, melyek közül az egyik már a nászidőszakra jellemző viselkedést mutatta.

A kakasok gyakran már február végén elfoglalják a dürgőhelyeket. A túzokok násztánca, a dürgés, március elejétől május végéig tart, de a legaktívabbak az áprilisi szélcsendes, napsütéses napokon. Ebben az időszakban a soltszentimrei Sáros-réten 30-35 madarat is meg lehet figyelni. A peckesen lépegető kakas ilyenkor szinte kifordul önmagából és távolról úgy fest, mint egy méretes hógolyó. Fejét hátraveti, nyakát felfújja, szárnyait kifordítja, faroktollait pedig a pávákhoz hasonlóan szétteríti és felcsapja, majd körbetipeg, és lábait váltogatva táncol a mezőn, hogy magához csalogassa a távolabb várakozó tojók valamelyikét.  A legrátermettebb kakasok több tyúkkal is párosodnak, a gyengébb, kevésbé impozáns példányok pedig előfordulhat, hogy egész életükben eggyel sem.  Maga a párosodás csupán pár másodpercig tart. Utána a tojó elhagyja a dürgőhelyet és biztonságos területet keres a fészkeléshez. 

A Soltszentimre határában található védett terület fontos túzokdürgő hely a Kiskunságban. Az itt zajló élőhely-rehabilitációs programnak köszönhetően a létszámuk remélhetőleg tovább nő majd a közeljövőben, mert a rizskalitkák árkainak és töltéseinek elegyengetésével a táj beláthatóbbá válik számukra, ezáltal nagyobb biztonságban érzik magukat.

 

A soltszentimrei szikes pusztán korábban nem volt látogatókat segítő objektum. A most épülő madármegfigyelő torony a kijelölt útvonalon szabadon látogatható lesz, de az útról letérni, vagy a torony vonalánál bentebb menni nem szabad, mert a területen több olyan védett madárfaj is él, melyek fészküket a földre rakják. A túzok is ilyen, ráadásul nagy termete ellenére igen félénk madár.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Fotó: www.tuzok.hu, Motkó Béla 

Akik betartják a látogatásra vonatkozó szabályokat és szerencséjük is van, azok a toronyból tanúi lehetnek a hazai madárvilág talán leglátványosabb attrakciójának, a túzokdürgésnek.  A megfigyelésére a hajnali és a késő délutáni órák a legalkalmasabbak. 

 

Befejeződtek a földmunkák a Sáros-réten

A földmunkák tekintetében már csak az utolsó simítások vannak hátra a Soltszentimre melletti Sáros-réten ahhoz, hogy az eredeti sík felszínű szikes pusztai tájat helyreállítsák.  Elegyengették az egykori rizskalitkákhoz tartozó árkokat és töltéseket, és elszállították az otthagyott vasbeton áteresztő csöveket, kerítésnek használt betonoszlopokat, szögesdrótot, valamint a zsilipek maradványait.


 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Fotó: Sápi Tamás

 

A területen a rengeteg tavaly lehullott csapadéknak köszönhetően szokatlanul nagy víz van.  A megjelent felszíni vizek mozgását a rizsgátak töltései akadályozták. Most, hogy ezeket elbontották, az ősi érmedrekbe könnyebben juthat el a víz, így a terület vizes élőhely karaktere erősödik, tavasszal a vízhez kötődő élővilág kedvezőbb életfeltételeket talál majd a szaporodáshoz.

 

Úttöltés elsimítva

2014. november 26.

A felszíni vízmozgást akadályozó földút töltését több szakaszon is elsimították, azaz a földet visszatöltötték a határoló árkokba. Csak az út nyomvonalán lévő löszhátakat hagyták érintetlenül, hisz ott egyébként sem volt töltés, ráadásul a természetvédelmi szempontból értékes növényzetet is kímélni akarták.
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Fotó: Dóka Richárd

A Soltszentimre határában zajló élőhely rekonstrukciós program célja, hogy helyreállítsák a nyílt, sík felszínű szikes pusztai tájat és a természetes felszíni vízmozgásokat. Ennek keretében már eltávolították a tájidegen ezüstfákat és nemesnyárakat, és elegyengették az egykori rizskalitkákhoz tartozó töltéseket és árkokat.

 

Nemsokára elszállítják az otthagyott vasbeton áteresztő csöveket, kerítésnek használt betonoszlopokat, szögesdrótot, valamint a zsilipek maradványait is.  

A munkagépek ilyenkor már nem nagyon zavarják a szikes puszta élővilágát, hisz fészkelés nincs, a földeken táplálkozó libacsapatok pedig egyszerűen távolabb húzódnak, ha megzavarja őket valami. November végén, december elején az északról érkező vadlibáké a terület. Több ezren táplálkoznak a Soltszentimre határában található földeken.

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

Vadludak / Micahel Maggs Wikimedia Commons

A következő télen már bárki könnyedén megfigyelheti őket, mert a projekt keretében egy több szintes madármegfigyelő torony is épül hamarosan.

 
Nyílik a sziki őszirózsa
 
Idén ősszel a sok csapadéknak köszönhetően szokatlanul zöldek és élénk színűek a kiskunsági szikes puszták. Nagy területeken áll a víz, és sok helyen csak gumicsizmában lehet közlekedni, akárcsak tavasszal.  Aki az 52-es úton autóval szeli át a nemzeti parkot, az mindkét oldalon láthatja, hogy a vizes, tocsogós réteken tömegesen virágzik a halványlila sziki őszirózsa, másutt pedig a sziki ballagófű vöröslő „bokrai” állnak ki a vízből.

 
 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Fotó: Sápi Tamás

A sziki ballagófű (Salsola soda) védett növény hazánkban, de Olaszországban zöldségfélének, illetve salátának termesztik. Korábban nagy szerepe volt a híres muranói üveggyártásban is, mert többek között ennek a növénynek a hamujából nyerték a nagy tisztaságú nátrium-karbonátot, az üveggyártás egyik alapanyagát. 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A Kiskunsági Nemzeti Parkban található szikeseken idén ősszel több helyen is zajlik élőhely-rehabilitációs munka. A Soltszentimrei szikes pusztán több mint 30 km-nyi árkot és az egykori rizskalitkákhoz tartozó töltést számolnak fel. A Kelemen-széken már megszüntették a tápcsatornát, a Böddi-széken pedig a következő években helyezik át a szikes tavat kettészelő Sós-éri főcsatorna hat km-es szakaszát.  A cél mindenütt az, hogy helyreállítsák a természetes sík felszínt, és ezzel együtt az akadálytalan, természetes vízmozgást a területeken.

 

Dolgoznak a munkagépek

 

Több markoló is dolgozik Soltszentimre határában, hogy betemessék és elegyengessék az egykori rizskalitkákhoz tartozó töltéseket. A cél az, hogy helyreállítsák a nyílt, sík felszínű szikes pusztai tájat és a természetes felszíni vízmozgásokat.

A földmunkák megkezdése előtt a területen már kivágták a tájidegen ezüstfákat és nemesnyárakat, az akácerdő foltot azonban meghagyták, mert az fontos fészkelőhelye a fokozottan védett kék vércséknek.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A kistermetű sólyomfélék már útra keltek Afrikába, hogy a kontinens déli részén, Angola, Zimbabwe, Zambia területén lévő szavannákon töltsék a telet.

Eközben megérkeztek az első kékes rétihéják. Ezek a ragadozó madarak októbertől egészen áprilisig megfigyelhetők nálunk, és az itthon fészkelő rokonukat, a hamvas rétihéját váltják a pusztai élőhelyeken.   Szeptember végén - október elején mindkét faj megfigyelhető, sőt, kóborló vendégként felbukkant a projektterületen a fakó rétihéja is.

A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság működési területéhez tartozó Sáros-réten az év végéig több mint 30 km-nyi árkot és töltést számolnak fel, melyek akadályozzák a természetes vízmozgást és hozzájárulnak a terület szárazodásához.  A felszín helyreállítása a pusztai ragadozó madarak mellett javítja majd a túzok, az ugartyúk, és a széki like életfeltételeit is.

 

 

HELYREÁLLÍTJÁK A SZIKES PUSZTA EREDETI FELSZÍNÉT A SOLTSZENTIMREI HATÁRBAN

Szeptemberben már dolgoznak a munkagépek Soltszentimre határában, a  Sáros-réten, mely Natura 2000 terület, hogy helyreállítsák a nyílt, sík felszínű pusztai tájat. Az év végéig több mint 30 km-nyi, egykori rizstelephez tartozó árkot és töltést számolnak fel, melyek akadályozzák a természetes vízmozgást és hozzájárulnak a terület szárazodásához. A felszín helyreállítása olyan fokozottan védett madárfajok életfeltételét is javítja majd, mint például a túzok, az ugartyúk vagy a széki lile. 
A csaknem 120 millió forint európai uniós támogatás segítségével elegyengetik az ötvenes évekből megmaradt rizskalitkák töltéseit és felszámolják az otthagyott műtárgyak, pl. vasbeton áteresztő csövek, zsilipek, aknafalak és kerítésoszlopok maradványait. 
A terület számos ritka és világszerte veszélyeztetett madárfaj élőhelye, melynek sokat ártottak az 1950-es években történt emberi beavatkozások. Az árkok és töltések amellett, hogy akadályozzák a természetes vízmozgást, búvóhelyet kínálnak a rókáknak és borzoknak, melyek elpusztítják a túzok és más földön fészkelő madarak tojásait és fiókáit.
A hulladékként otthagyott műtárgyak mellett a tájidegen fafajokat és a cserjéket is eltávolítják a területről, az őshonos fák példányait azonban meghagyják, hisz ezek fészkelőhelyül szolgálnak egy különleges és ritka kis testű ragadozó madárnak, a sólyomfélékhez tartozó kék vércsének. 
A természetvédelmi oltalom alatt álló területeken történő tereprendezéskor mindig fontos szempont, hogy a beavatkozások a lehető legkevésbé zavarják az élővilágot, épp ezért csak nyár végén ¬¬- ősszel kezdik a terepmunkát, amikor az élővilágot már kevésbé zavarják a munkagépek. 
A soltszentimrei szikes pusztán eddig nem volt látogatókat segítő objektum, a projekt keretében azonban épül egy többszintes madármegfigyelő torony is, így jövőre már minden természetbarát érdeklődő és kiránduló gyönyörködhet a helyreállított szikes pusztai tájban, és ha szerencséje van, számos ritka madárfaj példányaiban. 
A munkálatok egy korábbi projekt folytatásának tekinthetők, melyek a mostanival szomszédos területen valósultak meg 2009-ben. Az élőhely helyreállítását az Új Széchenyi Terv Környezet és Energia Operatív Programjának támogatásával végzi a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság. A természetvédelmi program a kivitelezés ideje alatt mintegy 15 főnek ad munkát.

Az előzőekben megvalósult „A soltszentimrei szikes puszta élőhely-rekonstrukciója (I. ütem)” című beruházási elem folytatásaként – a természetes felszíni vízmozgásokat akadályozó, az élőhelyek szárazodását okozó és a védett fajok életkörülményeit korlátozó művi létesítmények megszűntetése, ezáltal élőhely-rekonstrukció megvalósítása, egyúttal vonzó és bemutatásra érdemes tájképkialakítása a cél. Ehhez kapcsolódóan a II. ütem kiviteli tervei elkészültek.

 

Az érintett élőhelyek többségét a szikesség és a felszíni vízhatás, vízzel telített talaj jellemzi (szikes rétek, zsiókás mocsarak, mézpázsitos szikfokok, ürmöspuszták, cickórós puszták). Mindkét jellemzőt a természetes ökológiai folyamatok ellenében befolyásolja a területen jelenlévő árok és töltésrendszer.

A térség adottságai szinte csak a mezőgazdasági termelésnek, azon belül is elsősorban a legeltetéses állattartásnak kedveznek.

A soltszentimrei határban egykor volt rizstelepet az 1950-es években alakították ki. Feltételezhetően környezeti (éghajlati, talajminőségi) vagy gazdaságossági okok miatt hamar felhagyásra került, azonban a terület-helyreállítás, tájrendezés nem történt meg akkoriban, a művi létesítmények karbantartás nélkül sokáig fennmaradtak az utókor számára. A rizskalitka-rendszer művi elemei ma tájsebkéntjelennek meg a pusztán.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A felszínből kiemelkedő töltés az emberi zavarásra érzékeny, és a környezetét vizuálisan érzékelő madárfajok életkörülményeit befolyásolja azáltal, hogy a belátható térrészt csökkenti, az állatoknak (pl. túzok, ugartyúk) kedvezőtlen környezeti feltételeket teremtve.

A töltések a védett madárfajokat tizedelő ragadozók megtelepedésének viszont kedveznek, mivel kotorékaikat könnyebben alakíthatják ki kiemelkedő térszínen. A pusztát keresztülszelő töltött út, mely túlnedvesedett talajviszonyok mellett rosszul, illetve egyáltalán nem járható és egyébként alternatív útvonal révén kiváltható, használatával indokolatlan közvetlen emberi zavarással jár. A zavarással – többek között – a bíbic, a piroslábú cankó, a nagy goda populációi érintettek.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Az árkokban összegyűlő víz a szomszédos területsávból vonja el a talajvizet, szárazodást okozva ezzel. A szárazodással járó ökológiai átalakulások olyan fajok életkörülményeit is nehezítik, és táplálékbázisát is csökkentik, mint pl. a fokozottan védett kék vércse és a védett vörös vércse.



 

 

 

 

 

 

 

 

 

A talajvízszint befolyásolása az élőhelyek másik fő jellegének, a szikességnek a megváltozását okozza, ami természetvédelmi szempontból ugyancsak kedvezőtlen, mivel a vegetáció és az életközösség összetétele is átalakul.

Az élőhely-rekonstrukció megvalósítása érdekében a töltéseken, árkokban felnőtt fásszárú vegetáció tájidegen faegyedei eltávolításra kerülnek a KNPI felügyeletével. Az őshonos fafajok egyedei élővilágvédelmi okból, a fokozottan védett kék vércseéletfeltételeinek fenntartása érdekében meghagyásra kerülnek.

 

Az inert hulladékot képező műtárgyak szintén eltávolításra kerülnek a területelőkészítés során.

 

A felszíni vízmozgást akadályozó földút töltése a határoló árkokba kerülne, a földanyag eredeti helyére visszatöltésre 1.672 m hosszban.

A csatornák, árkok melletti töltések a csatornák, árkok betemetésére kerülnek felhasználásra 30.578 m összhosszúságban. A földanyag itt is az eredeti helyére kerül visszatöltésre.



 

 

 

 

 

 

 

 

 

Az élőhely-rekonstrukció fő célkitűzése, hogy a felszíni vízmozgások természetszerűbbé váljanak, a degradált élőhelyek ökológiai állapota javuljon, zászlóshajó-fajként a túzok életfeltétele kedvezőbbé váljon, ezáltal populációja megerősödjön továbbá, hogy a terület eszmei (ökológiai, tájesztétikai, felszínalaktani stb.) értékei nagyobb jelentőséggel jelenjenek meg.

 

 

A projekt legfőbb számszerűsíthető eredményei

 

Élőhely helyreállításával, fejlesztésével érintett terület nagysága: 1491,643 hektár

A beavatkozással érintett vonalas létesítmények hossza: 37,222 km

Visszatemetésre, felületrendezésre kerülő megmozgatott földmennyiség: 35.954 m3

Kivágásra kerülő fák mennyisége: 17 m3

Elszállított inert hulladék mennyisége: 353,27 m3

Az eredmények elérésének tervezett időpontja: 2014.10.30.

  
   
 
2016. 12. 14. Oldal nyomtatása
Programnaptár
Természeti események
jan feb már ápr
máj jún júl aug
szep okt nov dec
SZÉCHENYI 2020 pályázatok
 
Átláthatósági nyilatkozat
KNPIg AKTUÁLIS

bejelentéseket
fogadják.
Fehértavi darvadozás 2017.
www.kolon-to.com
Facebook
 
Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban
www.kolon-to.com
 
 
 
A szalakóta védelme a Kárpát-medencében


 
 
RAPTORS PREY LIFE
 

 

Élet az erdőben
 
 
 
 
 
Kolon-tavi Madárvárta

www.kolon-to.com

Muzsikál az erdő
Muzsikál az erdő
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
©2005 A KvVM
Természetvédelmi Hivatala
neosoft&design