|
A projekt címe: Halmok az évszázadok sodrásában – Halmok, földvárak természetközeli
állapotba való visszaállítása a Duna-Tisza közén
Azonosító száma: KEOP-3.1.2/2F/09-11-2013-0019
Összköltségvetése: 202 516 348 Ft
Kivitelezésének ideje: 2013. november 1. és 2015. május 31. közötti időszak
A projekt elsődleges célja a projekt területen található halmok és földvárak természetközeli
állapotába való visszaállítása: egyedi morfológiai formavilágának és kulturális
örökségvédelmi jelentőségének megőrzése a roncsolást okozó tényezők és a tájidegen
növényzet felszámolása által. A projekt szakmai szükségszerűségét elsősorban a területek
természetbeni állapota, folyamatos és sajnos egyre gyorsuló állagromlása indokolta.
A rekonstrukció célja, hogy megőrizzük és minél szélesebb körben ismertté tegyük azokat a
védett és ritka fajokat is tartalmazó „élő”-helyeket, amelyek az ember tevékenységének
köszönhetően alakultak ki, s őrzik a múlt emlékeit, közös örökségünket.
A projekt keretében helyreállított halmok az első állomásai annak a Duna-Tisza közét
behálózó tanösvény-láncolatnak, amelyre a tervek szerint felfűzzük az összes, napjainkig még
megőrzött halmot és földvárat. A tanösvények a geocaching, GPS-es kincsvadász hálózathoz
is csatlakoznak.
A projekt megvalósítása négy projekt területen zajlott:
Érsekhalmi Földvár
Tiszaalpár Földvár
Csárda-halom (Dunatetétlen)
Vaskúti halmok
Dunatetétlen, Csárda-halom:
– A halmon megtelepedett növényállomány gyorsan növő, tájidegen fajokból állt. Lábon
történő vegyszerezés módszer alkalmazását követően – (a régészeti kulturális örökségvédelmi
szempontból értékes kultúrrétegek védelme érdekében) tuskók visszahagyásával – megtörtént
a tájidegen fásszárú növényzet eltávolítása.
– Összegyűjtötték és elszállították a halom területén és közvetlen környezetében található
hulladékot.
– A halom roncsolt és omlásveszélyes részét földfeltöltéssel stabilizálták, a halom
koronavonala rendezésre került.
– A halom felszíne és a körülötte lévő, régóta szántóként használt területek – korábban
hasonló élőhelyen fogott – löszpusztagyepekre jellemző magkészletből álló fűmagkeverékkel
visszagyepesítésre került.
– Kialakításra került egy gyepesített parkoló, fa szerkezetű pavilon pihenőpaddal, a halom
oldalához illesztett gyeppad, valamint a területre információs táblák is kihelyezésre kerültek,
melyek bemutatják a terület természeti- és kultúrtörténeti értékeit.
Tiszaalpári földvár:
– A halmon megtelepedett növényállomány gyorsan növő, tájidegen fajokból állt. Lábon
történő vegyszerezés módszer alkalmazását követően – (a régészeti kulturális örökségvédelmi
szempontból értékes kultúrrétegek védelme érdekében) tuskók visszahagyásával – megtörtént
a tájidegen fásszárú növényzet eltávolítása.
– Eltávolításra került a földvár területén és közvetlen környezetében található hulladék.
– A földvár ártér felőli lábánál kb. 1 m magas sánc került kialakításra akácoszlopok közé szőtt
vesszőfonatból, a kisebb tiszai áradásokkal szembeni védelmet segítve.
– A beomlott és veszélyes pincék feltöltésre és stabilizálásra kerültek.
–– A földvár roncsolt és omlásveszélyes részét földfeltöltéssel és egyedi fonott-fűzvessző
rézsűvédelemmel stabilizálták.
– A földvár felszíne visszagyepesítésre került – korábban hasonló élőhelyen fogott –
löszpusztagyepekre jellemző magkészletből álló fűmagkeverékkel.
– A földváron már meglévő tanösvényt felújításra került és új állomásokkal is bővült.
– A földvár plató részén gyepes ülőpad is kialakításra került.
Vaskúti halmok
– Eltávolították a halmok területén található tájidegen feketefenyőket, cserjéket és sarjakat a
gyökérzet bolygatása nélkül.
– A halmok körüli szántóterületeket visszagyepesítésre kerültek – korábban hasonló élőhelyen
fogott – löszpusztagyepekre jellemző magkészletből álló fűmagkeverékkel.
– A halmok bemutatására információs táblákat létesítettek Vaskút központjában és a halmok
lábánál.
Érsekhalmi földvár
– A földváron megtelepedett növényállomány gyorsan növő, tájidegen fajokból állt. Lábon
történő vegyszerezés módszer alkalmazását követően – (a régészeti kulturális örökségvédelmi
szempontból értékes kultúrrétegek védelme érdekében) tuskók visszahagyásával – megtörtént
a tájidegen fásszárú növényzet eltávolítása.
– A földvár felszíne visszagyepesítésre került – korábban hasonló élőhelyen fogott –
löszpusztagyepekre jellemző magkészletből álló fűmagkeverékkel.
– A szabadon álló löszfal további omlását gerendaráccsal és vesszőfonatból készült fallal
akadályozzák meg.
– A földvár területén 2 km hosszú tanösvény került kialakításra.
Valamennyi munkálat folyamatos régészeti megfigyelés mellett zajlott, melyet a Kecskeméti
Katona József Múzeum szakemberei végeztek.
A projekt előkészítésében és megvalósításában kiemelt szerepet vállalt személyek és
intézmények:
Kustár Rozália régész, néprajzkutató
Dunatetétlen Község Önkormányzata
Érsekhalma Község Önkormányzata
Kecskeméti Katona József Múzeum
Tiszaalpár Nagyközség Önkormányzata
Vaskút Község Önkormányzata
Viski Károly Múzeum (Kalocsa)
|
