Pirtói homokbuckák TT (600 ha)
Alapítás éve: 2012.
A Kiskunhalas és Pirtó települések határában fekvő 600 hektárnyi Pirtói homokbuckás Természetvédelmi Területen európai szinten is kiemelten védendő élőhelyek találhatók, melyek számos védett és fokozottan védett fajnak adnak otthont.
Az új természetvédelmi terület kezelője a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság. A Pirtói homokbuckás Természetvédelmi Területtel az országos védettséget élvező természetvédelmi területek száma 19-re emelkedett. A védetté nyilvánítás célja a Duna–Tisza közi homokhátságra jellemző szélformálta homokbuckavidék formakincsének (futóhomok formák), valamint a természetes és természetszerű élőhelyek és azok élővilágának megóvása.
A Pirtói Homokbuckás TT nemcsak hazai, de európai szinten is kiemelt védettséget élvező élőhelyeknek, nevezetesen pannon homoki gyepeknek és borókás nyárasoknak, illetve közösségi jelentőségű fajoknak ad otthont. Ilyen a csak a Kárpát-medencében előforduló ősszel virágzó, tavasszal termést érlelő homoki kikerics. A meszes homokpuszták szintén bennszülött növényei a homoki bakszakáll, a homoki varjúháj, a homoki imola, és a rákosi csenkesz is tenyészik itt. Számos más fokozottan védett (csikófark, gyapjas csüdfű, bugaci nőszőfű) és védett növényfajnak is otthont ad új védett területünk, mint például a kései szegfű, homoki fátyolvirág, szürke- és fényes poloskamag, de a kevésbé gyakori erdei szellőrózsa és piros madársisak a nyílt területek helyett, inkább már a nyarasok félárnyékában tenyészik.
A fajgazdag állatközösség képviselői között is találunk közösségi jelentőségű fokozottan védett (magyar futrinka) és védett fajokat is, mint a Kárpát-medencei bennszülött sisakos sáska, a nem túl szép magyar névvel bíró, de annál látványosabb megjelenésű barbársáska, vagy a pusztai hangyaleső, de olyan madárfajokat is, mint a gyurgyalag és a nyárfák odvaiban fészkelő szalakóta (helyi nevén vasvarjú vagy kékcsóka). A legjelentősebb természeti értékeket őrző területrészt, mintegy 32 ha-on, fokozottan védetté nyilvánították, mely területre a belépés csak a természetvédelmi hatóság engedélyének birtokában történhet.
A védetté nyilvánítást megalapozó kezelési tervet a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság készítette elő. A kezelési terv keretbe foglalja azokat a szabályokat, melyek az őshonos élővilág kiemelkedő biológiai sokféleségének megőrzését hosszabb időtávlatban is biztosíthatják. Mindezzel hozzájárulva a Duna–Tisza közi homokhátság még fennmaradt természeti értékeinek a megismertetéséhez, elsősorban a környező településeken élők minél szélesebb köre részére.