magyar english deutsch
Helyszín
Megye:
Település:
Időpont:
Időtartam:
Ingyenes:
Típus:
Kulcsszó:
A fenti szempontok közül legalább egy megadása kötelező.
Vagyonkezelési Koncepció

ITT

Áttekintő térkép

 
Az európai közösségi jelentõségû természetvédelmi rendeltetésû területekkel érintett földrészletekrõl
Natura 2000 helyrajzi számos lista településenként
A normaszöveg és e helyrajzi számos lista megtalálható ITT.
 
A térképi megjelenítés ITT érhető el.
Óra
 
Az óráról itt érdeklődhet.
 
Közadatkereső

Natura 2000 fenntartási tervek
 
» Védett természeti területek » Helyi jelentőségű védett területek » Kerekegyháza
Kerekegyháza
  Búhegy borókás nyaras-homokbuckás

Kerekegyháza lakói nagy figyelmet fordítanak a természeti értékek védelmére, és ezt mind a hagyományápolással, mind a természetkímélő turizmussal igyekeznek összekapcsolni.
A közel 200 hektáros területen megőrződött a nyílt homokpuszták érdekes világa. A szélfútta buckák a homokhátság központi vonulatához tartoznak: a természet itt úrrá lett az emberen. A silány termőképességű talajt már senki nem akarja megművelni, az elcsapott szőlőknek sincs gazdája, az elhagyott tanyák omladékain csak sütkérező gyíkok lesik táplálékukat.
A természet képeskönyve azonban csodás látnivalókkal várja az idelátogatókat. Május tájékán a homoki árvalányhaj virágai ezüstszínű tengerként hullámzanak a buckákon, majd a nyár második felében a kék szamárkenyér nyílásában, ősszel a borókás puszta megkapó színeiben gyönyörködhetünk. A könnyen megközelíthető terület Kerekegyházától mindössze három kilométerre fekszik.

Csordajárás–Közlegelő

Néhány évtizede faluhelyen mindennapos látvány volt, ahogy a háziállatokat a közös legelőről hazahajtották. A kora esti összeterelés után a főutcán végigvonuló gulya a városi ember számára mindig érdekes látvány volt. A terület elnevezése arra a régi szokásjogra emlékeztet, amelynek alapján a falvak közös legelőjét a helyi lakosok szabadon használhatták. A tartós igénybevétel ellenére ez a 44 hektáros gyep még ma is őriz természeti értékeket.
Bár a kisebb-nagyobb vízállások már a hetvenes években kezdtek eltűnni, kiszáradni, a szikesek jellemző növényfajai közül még ma is gyakorinak mondható a sovány csenkesz és a sziki üröm, a mélyebb részeken a pozsgás zsázsa és a bárányparéj. A területet szegélyező nyárfasorok idősebb fáiban szalakóták költenek. A legelő felett rendszeresen megfigyelhetjük a vörös vércséket, a kerecsensólyom azonban csak ritkán fordul elő. Ez a fokozottan védett ragadozómadár-faj nagy valószínűséggel nem fészkel a környéken, mivel a legeltetés visszaszorulásával az egykoron gazdag ürgeállomány is jelentősen leapadt.


Kunpuszta

A település Kunpuszta elnevezésű külterületének védetté nyilvánítása az összefogás szép példája: bár a terület nagy része magánkézben van, a tulajdonosok mégis támogatták a természetvédelem célkitűzéseit. Itt egy 377 hektáros egység került védelem alá. Kunpuszta közvetlenül határos a – Fülöpházához tartozó – nemzeti parki homokbuckás és szikes részekkel, egyben ezeknek szerves folytatása. Területén az egykori szikes tavak, nádasok és mocsarak maradványai mellett kisebb vizenyős, ingoványos rétek, úgynevezett semlyékek is megfigyelhetőek. A kiszáradt tavakat művelt és felhagyott homoki szántók, valamint a sztyeppesedést összetételükkel is jelző társulások szegélyezik.
Míg a szikes gyepek tipikus lágy szárú növényfaja a sovány csenkesz – a mélyebb részeken a sziki mézpázsit –, a vakszikeken a sóballa és a bárányparéj a jellemző. A szikes pusztai társulásban sok helyütt megjelenő homokpusztai növényfajok közé tartozik a homoki csenkesz, a deres fényperje, a homoki varjúháj, valamint a pusztai és kunkorgó árvalányhaj. A zömében telepített erdőállományok védett lágyszárúi közül a mocsári kosbor, a kékvirágú szamárkenyér és a vörösbarna nőszőfű mindenképpen említést érdemel. A kétéltűeket a levelibéka, a barna ásóbéka és zöld varangy képviseli, a madárvilágot a pusztákon és a homoki erdőkben általánosan előforduló fajok jellemzik.
Az időszakosan vízzel borított, nagy kiterjedésű Kunpusztát szépen keretezik a magasabb partoldalon létesült tanyák. Közülük sok ma is lakott, Kunpusztán ugyanis még napjainkban is folyik a hagyományos tanyás gazdálkodás.
   
 
2009. 08. 18. Oldal nyomtatása
©2005 A KvVM
Természetvédelmi Hivatala
neosoft&design