magyar english deutsch
Helyszín
Megye:
Település:
Időpont:
Időtartam:
Ingyenes:
Típus:
Kulcsszó:
A fenti szempontok közül legalább egy megadása kötelező.
Mit jelent a KNPI címere?

Az óvó emberi kézben levő tojás a természet törékenységét jelzi.
A "hímes tojáson" levő minta a kiskunsági homokbuckás tájat, az itt jellemző
borókát, és Petőfi Az Alföld c. verséből is ismert vörös vércsét ábrázolja.

Vagyonkezelési Koncepció

ITT

Áttekintő térkép

 
Az európai közösségi jelentõségû természetvédelmi rendeltetésû területekkel érintett földrészletekrõl
Natura 2000 helyrajzi számos lista településenként
A normaszöveg és e helyrajzi számos lista megtalálható ITT.
 
A térképi megjelenítés ITT érhető el.
Óra
 
Az óráról itt érdeklődhet.
 
Közadatkereső

Natura 2000 fenntartási tervek
 
» Védett természeti területek » Kiskunsági Nemzeti Park » Orgoványi rétek
Orgoványi rétek
 


Az Ágasegyháza és Orgovány községek között elterülő, mocsarakkal, láprétekkel, nedves kaszálókkal, szikesekkel és homokbuckákkal tarkított táj 1976 óta védett, mint tájvédelmi körzet, 1990-es átminősítése óta a Kiskunsági Nemzeti Park törzsterülete. Kiterjedése 3753 hektár.

Az Orgoványi rétek területe két nagy egységre osztható. Keleti részén az Ágasegyházi- és Orgoványi rétek élővilágát az időszakos vízhatások határozzák meg. A mocsarakhoz, üde rétekhez nyugat felől festői szépségű homokbuckavidék csatlakozik.

Ágasegyházai- és Orgoványi-rét
A legmélyebb térszintek hajdan állandó vízborítás alatt álltak, amely kedvezett a tőzegképződésnek, a láptalajok kialakulásának. Ma ezeken a helyeken nádasok és magas növésű sásosok tenyésznek. A nádon kívül leggyakrabban a kákával, gyékénnyel, a sárga virágú lizinkával, a fűzénnyel és néhány sás fajjal találkozunk. Itt él a sárga nőszirom (Iris pseudacorus) is. Május- június táján nyílnak a rétek legszebb növényei a szibériai nőszirom (Iris sybirica) és az orchideák. Ezek közül eddig a poloskaszagú- (Orchis coriophora), a mocsári-(O. palustris), a vitézkosbor (O. militaris), a hússzínű ujjaskosbor (Dactilorhiza incarnata), a szúnyoglábú bibircsvirág, (Gymnadenia conopsea) a békakonty (Listera ovata) és a fokozottan védett pókbangó (Oprys spegodes) került elő.
Szibériai nőszirom

Az állatok után érdeklődők is találnak itt látnivalót. Az itteni nádasok és sásosok adnak otthont egy ritka lepkének, a Metelka-medvelepkének. Az első példányát Metelka Ferenc, dabasi gyógyszerész 1859-ben találta lakóhelye közelében. A hazánkból kipusztultnak vélt lepkefajt 1973-ban itt, Orgoványban sikerült újra felfedezni.
A mocsarak és a rétek legfeltűnőbb lakói azonban a madarak. Tavasszal a nádi énekesek hangja uralja a környéket. Különösen az évek óta nem aratott, avas nádasokat szereti a cserregő nádiposzáta (Acrocephalus scirpaceus). Rokona a foltos nádiposzáta (Acrocephalus schoenobaenus) inkább a zsombékosok, sásos réteket kedveli. A nádirigó (Acrocephalus arundinaceus) hangos énekét néha valami szokatlan pirregő hang váltja fel, ez a nádi tücsökmadár (Locustella luscinioides). A rétek nem csak az itt költő bíbicek, piroslábú cankók és nagygodák számára fontosak, hanem tavasszal és ősszel pihenő és táplálkozó helyet biztosítanak az itt átvonuló parti madaraknak, köztük az évről évre visszatérő nagypólingoknak (Numeniusarquata). A túzok (Otis tarda) is alkalmi vendége az orgoványi gyepeknek.
A mocsarakat inkább búvóhelyül használják a vadon élő emlőseink. Előfordul, hogy beszédünk hangjára hangos csörtetéssel vaddisznók (Sus crofa) riadnak fel. Ez az egyre jobban terjedő vadfaj túrásával komoly károkat okozhat a természetes gyepekben. A ragadozók közül a széles elterjedésű róka és a nedves élőhelyeket kedvelő hermelin (Mustela erminea) kerülhet szemünk elé. A nádast kísérő zsombékosokban, mocsári és parti sásosokban bizonyítottan él a rágcsálók közé tartozó patkányfejű pocok. A jégkorszakból visszamaradt (reliktum) állatfajnak ez a terület a legdélibb lelőhelye.

Orgoványi homkbuckák:

Nemcsak látványra megkapó, de szakemberek számára is igen érdekes, amint a mocsarakat, réteket hirtelen hullámzó buckavidék váltja fel. A vidék formakincse megegyezik a fülöpházival és a bugacival, de növényzete a kettő közötti átmenet. A fülöpházi homokon a gyep és a futóhomok, a bugaci ősborókásban pedig már az erdő az uralkodó. A buckák legszembetűnőbb növénye a közönséges boróka. A buckák biztosította szélsőséges viszonyok mellett a lombhullatók közül csak a fehér- és szürkenyár találja meg életfeltételeit. A cserjék közül gyakori még a tűzpiros termést érlelő egybibés galagonya, a kökény, a varjútövis benge, a sóskaborbolya és a fagyal. A cserjék és fák között a – fülöpházi buckákról már ismert nyílt homokpusztagyep fedi lazán a homokot. Gyakori fűfélék a homoki csenkesz és a deres fényperje. Más gyakori homoki növények mellet, mint például a bennszülött homoki imola, vagy a pusztai kutyatej, megismerhetünk két félcserjét, a selymes- és buglyos zanótot. Sokkal ritkábban kerül a látogató szeme elé a lila virágú homoki csűdfű. A nyár feltűnő homoki növénye még a dúsan ágas-bogas buglyos- és homoki fátyolvirág.


Az orgoványi buckák egyik rejtőzködő növényritkasága a csikófark, amely a magyar növényvilág élő kövületei közé tartozik.
Az Ágasegyháza környéki homokbuckák állatvilága hasonlít a fülöpházi, vagy a bugaci területekéhez. Itt is találkozhatunk hangyaleső tölcsérekkel, és megcsodálhatjuk a bikapók hímjének téglavörös szénét is. Csapatosan telepszik meg a gyér növényzetű, gyorsan felmelegedő helyeken. Gazdag a terület lepke faunája is Gyakori a homoki szemeslepke, és a kutyatej szender. Hernyóját könnyű felismerni színpompás: piros és sárga, fehér pöttyökkel és fekete foltokkal tarkított testéről.
Viszonylag gyakori az idősebb odvas nyárasokban a szalakóta. Rendszerint valamilyen kiemelkedő helyen (száraz faágon, szénaboglya tetején, villanydróton) tartózkodik, onnan kémleli az alatta és körülötte lévő terepet bogarak, szöcskék, sáskák után kutatva.
A védett terület egy kis részén – a Csíra-szék környékén – szikes pusztai, szikes tavi élővilág alakult ki. Sajnos a lecsapoló csatorna közelsége miatt a valamikori szikes tó kiszáradt, medrében csak alkalmanként találhatunk vizet.

A területen a Csíra-szék és az Ágasegyházi rét É-i része szabadon látogatható. Az ágasegyházi Rekettye tanösvény és az orgoványi Pimpó tanösvény a térség jellemző élőhelyein, a homokbuckásokon, lápréteken, természetes és telepített erdőkön vezeti végig a látogatókat. Az útvonalon kihelyezett információs táblák a jellemző növény- és állatfajok megismerését is segítik. A fokozottan védett orgoványi buckavidék csak szakvezetővel, külön engedéllyel látogatható!


   
 
2009. 08. 18. Oldal nyomtatása
©2005 A KvVM
Természetvédelmi Hivatala
neosoft&design