A védett területnek déli részén kőrises láperdő kisebb foltjait láthatjuk. A mélyedés szélén fennmaradt láperdő foltok ma már ültetett nyárfajokkal elegyednek. A legszebb részek fennmaradását az állandó vízborítás biztosította. A láperdő maradvány uralkodó fafaja a magyar kőris (Fraxinus angustifolia ssp. Pannonica). Ma már jellemző a fehér nyár (Populus alba) és a fehér fűz (Salix alba ) is. A mélyebb részeken a rekettyefűz (Salix cinerea), a magasabb térszíneken a veresgyűrű som (Cornus sanguinea) szegélyezi. A dús növényzet gazdag állatvilágnak ad otthont.
A magyar kőris (Fraxinus angustifolia ssp. pannonica) és az enyves éger ( Alnus glutinosa) kis foltja idézik fel a hajdani nagy kiterjedésű láperdők világát. A tavasszal virágzik a sárga virágú mocsári nőszirom (Iris pseudacorus) gyökeréből hashajtót, vas-szulfáttal keverve pedig fekete festéket készítettek. Az orchideák közé tartozó hússzínű ujjaskosbort (Dactylorhiza incarnata) május-júniusban feltűnő lilás rózsaszín virágáról ismerhetjük fel.
Sűrű erdőket kedvelő apró énekesmadarunk, a nevét sötét sapkájáról szerző barátposzáta (Sylvia atricapilla), dallamos énekét március közepétől a fák tetejéről is hallatja. A bokrosok madara a lágy énekű vörösbegy (Erithacus rubecula), kemény teleken a házak mellé húzódik. Nagyon nehéz megpillantani a kora nyárig még az éjszaka sötétjében is éneklő fülemülét (Luscinia megarhynchos). Rábukkanhatunk a növényi nedveket szívogató az 1 cm-es vérfoltos kabóca (Cercopis vulnerata) bölcsőjére, ugyanis lárvája az ún. kakukknyálban fejlődik, mely nem más, mint a kilégzéskor távozó levegővel felhabosított ürülék. A keresztespókok közé tartozó darázspókot (Argiope bruennichi) sárga, fekete potrohcsíkjairól, kerek fogóhálóját a benne látható fehér „Z” alakú mintázatról könnyen felismerhetjük.
Tudta-e,
hogy a lápvilág eltűnéséhez nagyban hozzájárult, hogy a Duna–Tisza közén 8400 kilométer hosszú csatornahálózatot építettek ki a vizes élőhelyek lecsapolására?
A magyar kőris és az enyves éger kis foltja idézik fel a hajdani nagy kiterjedésű láperdők világát. A tavasszal virágzó mocsári nőszirom (Iris pseudacorus) gyökeréből hashajtót, vas-szulfáttal keverve pedig fekete festéket készítettek. A hússzínű ujjaskosbor a láp ritka, védett orchideája.
|