magyar english deutsch
Helyszín
Megye:
Település:
Időpont:
Időtartam:
Ingyenes:
Típus:
Kulcsszó:
A fenti szempontok közül legalább egy megadása kötelező.
Mit jelent a KNPI címere?

Az óvó emberi kézben levő tojás a természet törékenységét jelzi.
A "hímes tojáson" levő minta a kiskunsági homokbuckás tájat, az itt jellemző
borókát, és Petőfi Az Alföld c. verséből is ismert vörös vércsét ábrázolja.

Vagyonkezelési Koncepció

ITT

Áttekintő térkép

 
Az európai közösségi jelentõségû természetvédelmi rendeltetésû területekkel érintett földrészletekrõl
Natura 2000 helyrajzi számos lista településenként
A normaszöveg és e helyrajzi számos lista megtalálható ITT.
 
A térképi megjelenítés ITT érhető el.
Óra
 
Az óráról itt érdeklődhet.
 
Közadatkereső

Natura 2000 fenntartási tervek
 
» Pályázatok » Lezárult pályázatok » Vizes élőhelyek rekonstrukciója a Kiskunsági Nemzeti Park területén – Kelemen-szék, Bugac
Vizes élőhelyek rekonstrukciója a Kiskunsági Nemzeti Park területén – Kelemen-szék, Bugac
 

 

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

Tájsebeket tüntettek el a Kelemen-széken és Bugacon

A munkagépek több mint 67.000 köbméter földet mozgattak meg, hogy eltüntessék a vonalas tájsebeket a Kiskunsági Nemzeti Park két értékes területén, a Fülöpszállás melletti Kelemen-széken és Bugacon. A csatornák, árkok és úttöltések felszámolásával helyreáll a természetes felszíni vízmozgás, több víz őrződik meg a vizes élőhelyeken, ezáltal lényegesen javul a területek ökológiai állapota. Az élőhely-rekonstrukciós munkálatokat 172 millió forint európai uniós támogatással végezte a nemzeti park igazgatóság.

A Kelemen-szék egyike a Duna-Tisza köze legnagyobb kiterjedésű szikes tavainak, nemzetközi jelentőségű vonuló- és pihenőhelye azoknak a lúd-, réce- és partimadár fajoknak, melyek főként az északi félteke tundrai övezetében költenek. A sós-lúgos, sekély, táplálékban gazdag szikes tavak a madarak szempontjából olyanok, mint a tengerpartok, csak épp a szárazföld belsejében, ezért olyan vonzó pihenőhelyek a madárvonulás során.

A Kelemen-székkel kapcsolatban korábban az volt az elképzelés, hogy halgazdálkodásra fogják átalakítani. A nemzeti park 1975-ös megalakulása miatt azonban a terv szerencsére nem vált valóra, a halastavakhoz épített Kelemen-széki tápcsatorna azonban megmaradt, kettévágva a területet és kedvezőtlenül befolyásolva annak természetes vízviszonyait. Ezt a csatornát, és a vele párhuzamosan futó árkot temették most be a töltések saját anyagát felhasználva.

A tereprendezés másik helyszíne Bugacpuszta volt, ahol a homokhátak között turjános mocsarak, szikes tavak és tocsogós rétek húzódnak. Ezeken a réteken májusban többféle orchidea is virágzik, megőrzésükhöz azonban létfontosságú a terület vízellátásának javítása. Ennek érdekében itt a Kelő-éri csatornát temették be szakaszosan, és megszüntették a használhatatlan Szekercés-széki úttöltést. A munkálatokkal mindkét helyszínen a tájkép is beláthatóbbá és attraktívabbá vált.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A felszámolt Szekercés-széki úttöltés Bugacon Fotó: Dóka Richárd

A projekt alapadatai:

Címe: Vizes élőhelyek rekonstrukciója a Kiskunsági Nemzeti Park területén

Összköltségvetése: 172.667.886 Ft

Kivitelezésének ideje: 2013. 11.01. – 2015. 09.30.

Érintett települések: Fülöpszállás, Bugac, Bugacpusztaháza

 

Fotóstúra, homoki kikerics túra, és madármegfigyelő kirándulás a projektterületeken

Szeptember végére befejeződnek a vizes élőhelyek ökológiai állapotát javító munkálatok a Kelemen-széken és Bugacpusztán. Az érdeklődők mindkét projektterületet megismerhetik a nemzeti park munkatársainak vezetésével.

Bugacon szeptember 26-án lesz kikerics túra. A liliomfélék rendjébe tartozó fokozottan védett homoki kikerics a földmunkákkal nem érintett szárazabb homokhátakon virít. A törékeny, halványlila virágú növényfaj kizárólag a Kárpát-medencében, a Balkán néhány pontján, illetve Ukrajna, Moldávia területén fordul még elő. Érdekessége, hogy a virágzás idején a növénynek már nincsenek levelei, azokat tavasszal hozza, majd a nyár folyamán el is hervadnak. Ilyenkor már csak a virága látható.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Homoki kikerics Fotó: Dóka Richárd

A Kelemen-széken október negyedikén a Nemzetközi Madármegfigyelő Napok keretében várják az érdeklődőket a nemzeti park munkatársai. Október elején óriási a forgalom a Duna-Tisza közi szikes tavaknál. Megfigyelhetők pólingok, cankók, lilék és valószínűleg itt lesznek már az északról érkező vadludak előőrsei is.

A Kelemen-széket az október közepén tartandó fotóstúra résztvevői is meglátogatják. Erről itt (http://knp.nemzetipark.gov.hu/index.php?pg=news_35_2487) található további információ.

A kikerics túráról és a madármegfigyelő kirándulásról pedig a túranaptárban(http://knp.nemzetipark.gov.hu/turanaptar-2015) és a KNP Facebook oldalán (https://www.facebook.com/KiskunsagiNemzetiPark) olvashatnak.

Javítják az élőhelyek ökológiai állapotát Bugacon

Betemették a Kelő-éri csatorna egyes szakaszait, és megszüntették a Szekercés-széki úttöltést Bugacpusztán. A pusztai táj eredeti felszínének helyreállításával a felszíni vizek mozgása is megváltozik majd, és remélhetőleg több víz jut a homokhátak között fekvő vizes élőhelyekre.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Kelő-éri csatorna Fotó: Dóka Richárd

A Szekercés-szék egykor szikes tó volt. A területén és környékén ma mocsaras, tocsogós rétek találhatók számos védett növényfajjal, pl. orchideafélékkel, vagy az ősszel virágzó, ragyogóan kék kornistárniccsal.

A Kelő-éri csatorna szakaszos betemetése az élővilág kímélete érdekében nem érinti a nagyobb vizes élőhelyeket, az úgynevezett turjánokat, ahol a csapadékos időjárás esetén a felszínen megjelenő vízfelesleg össze tud gyűlni.

A Bugacon zajló élőhely-rekonstrukciót a Kelemen-széken végzett hasonló munkálatokkal együtt csaknem 170 millió forintból, az Új Széchenyi Terv Környezet és Energia Operatív Program keretében valósítja meg a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság. 

 

Rákosi viperákat fogtak be az élőhely-rekonstrukcióval érintett területen

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület munkatársai felmérték a Bugacon található rákosi vipera állományt, majd a munkálatokkal közvetlenül érintett területről 11 példányt befogtak és a nemzeti parkban található Rákosivipera-védelmi Központba szállították őket. A bugaci mérges kígyók csak átmenetileg lesznek a természetvédelmi szakemberek felügyelete alatt, a földmunkák befejezése után viszik vissza őket eredeti élőhelyükre.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A rákosi vipera állomány felmérése Bugacon Fotó: Dóka Richárd

A rákosi vipera a világ egyik legveszélyeztetettebb mérges kígyója, amelyből vadon alig 500 példány él. Eltűnésének legfőbb oka az élőhelyeinek elvesztése: a rákosi vipera ugyanis csak a zavartalan, vizes és száraz gyepfoltokból álló réteken, legelőkön él meg, amelyek változatos mikroklímát és sokféle táplálékot biztosítanak számára.

Bugacon az eredeti pusztai táj helyreállításával a körülmények remélhetőleg még kedvezőbbé válnak a rákosi vipera számára. A biztonságba helyezett példányokat tavasszal költöztetik majd vissza a területre.

 

Befejezték a földmunkát a Kelemen-széken

A tavaly ősszel és télen lehullott nagy mennyiségű csapadék miatt akkor nem tudták teljesen befejezni az élőhely-rekonstrukciós munkálatokat a Kelemen-széken. A maradék földmunkára csak 2015 augusztusában kerülhetett sor, mert korábban a költési és vegetációs időszakban nem lehetett zavarni a terület élővilágát. A Kelemen-széken ugyanis számos ritka és veszélyeztetett madárfaj költ, többek között gulipán, gólyatöcs, széki lile, nagy goda és piroslábú cankó.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Földmunkák a Kelemen-széken Fotó: Dóka Richárd

A Kelemen-székkel kapcsolatban korábban az volt az elképzelés, hogy halgazdálkodásra fogják átalakítani. A nemzeti park 1975-ös megalakulása miatt azonban a terv szerencsére nem vált valóra, a halastavakhoz épített Kelemen-széki tápcsatorna azonban megmaradt, kettévágva a területet és kedvezőtlenül befolyásolva annak természetes vízviszonyait. Ezt a csatornát, és a vele párhuzamosan futó árkot temették most be a töltések saját anyagát felhasználva.

 

A látogatókat az 52. számú főúttól délre, a Kígyós-háti majortól induló új tanösvény és egy kényelmes madármegfigyelő házikó is várja a Kelemen-széken. 

 

Készül az új tanösvény a Kelemen-széken

A madármegfigyelő leskunyhó már megépült, az új tanösvény táblákat pedig a napokban helyezték ki a Kelemen-széken. A körülbelül két km hosszú útvonal az 52-es számú főúttól nem messze, a Nemzeti Park állattartó telepétől indul.

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
A tanösvény egyelőre még nem látogatható. Mivel a védett területet bivalyok legeltetésével kezelik, így az állatok távoltartására még meg kell építeni egy biztonságos kerítést az útvonal mentén.  A rengeteg csapadék miatt egyébként is nehezen járható most a Kelemen-szék, a szikes talajon óriási a sár.
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
A kirándulóknak legközelebb tavasszal lesz érdemes felkeresniük a területet, amikor a bíbicek nászrepülését, virágzó pozsgás zsázsát, orchideaféléket és rengeteg más érdekességet is megfigyelhetnek itt.  Aki szakvezetővel szeretne ellátogatni a tóhoz, annak érdemes figyelnie a Nemzeti Park túranaptárát, ahol hamarosan megjelennek a 2015-re meghirdetett kirándulások időpontjai.      

A tanösvény állomásai közül néhány:  

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Nyílik a sziki őszirózsa
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Idén ősszel a sok csapadéknak köszönhetően szokatlanul zöldek és élénk színűek a kiskunsági szikes puszták. Nagy területeken áll a víz, és sok helyen csak gumicsizmában lehet közlekedni, akárcsak tavasszal.  Aki az 52-es úton autóval szeli át a nemzeti parkot, az mindkét oldalon láthatja, hogy a vizes, tocsogós réteken tömegesen virágzik a halványlila sziki őszirózsa, másutt pedig a sziki ballagófű vöröslő „bokrai” állnak ki a vízből.
 
 
 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Fotó: Sápi Tamás

A sziki ballagófű (Salsola soda) védett növény hazánkban, de Olaszországban zöldségfélének, illetve salátának termesztik. Korábban nagy szerepe volt a híres muranói üveggyártásban is, mert többek között ennek a növénynek a hamujából nyerték a nagy tisztaságú nátrium-karbonátot, az üveggyártás egyik alapanyagát. 

 A Kiskunsági Nemzeti Parkban található szikeseken idén ősszel több helyen is zajlik élőhely-rehabilitációs munka. A Soltszentimrei szikes pusztán több mint 30 km-nyi árkot és az egykori rizskalitkákhoz tartozó töltést számolnak fel. A Kelemen-széken már megszüntették a tápcsatornát, a Böddi-széken pedig a következő években helyezik át a szikes tavat kettészelő Sós-éri főcsatorna hat km-es szakaszát.  A cél mindenütt az, hogy helyreállítsák a természetes sík felszínt, és ezzel együtt az akadálytalan, természetes vízmozgást a területeken.

 

Épül az új leskunyhó a Kelemen-széken

A napokban elkezdték az új madármegfigyelő leskunyhó építését, ami kívülről olyan lesz, mint egy kisebb tanyaépület: fehér falú, nádfedeles házikó.  A tervezésnél ugyanis nem csak a funkcionalitásra ügyeltek, hanem arra is, hogy az új építmény jól illeszkedjen a tájba.

Az uniós támogatású élőhely-rekonstrukciós program keretében már felszámolták a meg nem valósult halastavakhoz tervezett Kelemen-széki tápcsatornát, elegyengették a töltését és betemették a védett területen található anyagnyerő gödrök egy részét.  A szakemberek azt remélik, hogy a csatorna és a tájsebek megszüntetésével helyreáll a természetes felszíni vízmozgás, és javul az élőhely ökológiai állapota.  A Kelemen-széken egy új tanösvényt is kialakítanak majd, amely az 52-es számú főúttól nem messze, a nemzeti park állattartó telepétől indul, és az egyik oldalága lesz a most épülő leskunyhóhoz vezető szakasz. Mivel a védett területet bivalyok legeltetésével kezelik, villanypásztor fogja a látszólag szabadon közlekedő bivalycsordát távol tartani a tanösvény használóitól.

A Kelemen-széken zajló élőhely-rekonstrukciót az Új Széchenyi Terv Környezet és Energia Operatív Program keretében valósítja meg a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság. 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Kezdődnek a földmunkák - helyreállítják a pusztai táj eredeti felszínét Bugacon

Szeptemberben kezdődnek a földmunkák Bugacon, ahol betemetik a Kelő-éri csatorna egyes szakaszait, megszüntetik a Szekercés-széki úttöltést, helyreállítják a pusztai táj csatorna- és töltésépítések előtti felszínét, és ezzel a természetszerű vízmozgást a területen. A felszíni vizek jobb megtartásával több vizes élőhely állapotának javulása is várható.

A földmunkák megkezdése előtt eltávolítják azokat a fásszárú növényeket, melyek másodlagos elemei a pusztai növényzetnek. A területen található nagy méretű, öreg szürkenyárakat meghagyják, hisz ezek tájképileg és természetvédelmi szempontból is igen értékesek. Odvasodó törzsük és lombkoronájuk változatos életközösségnek, köztük sok védett rovar- és madárfajnak nyújthat menedéket. 

Az előkészítés részeként a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület munkatársai átvizsgálják a földmunkával érintett területet, és ha találnak rákosi viperát – amely hazánk legveszélyeztetettebb gerinces faja - akkor befogják, és biztonságos helyre telepítik át.

A Bugacon zajló élőhely-rekonstrukciót az Új Széchenyi Terv Környezet és Energia Operatív Program keretében valósítja meg a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság. 

----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

A Duna-Tisza közén a tájátalakítások következtében visszaszorult és elszigetelődött vizes élőhelyek, üde gyepek és egyéb természetvédelmileg értékes vegetációtípusok a természetvédelmi oltalom alatt álló területeken belül is több helyen mesterségesen befolyásoltak, illetve roncsolódtak, ezáltal degradálódtak.

2013. év tavaszán elkészültek a Kiskunsági Nemzeti Park két különálló területegységében található vizes élőhelyek természetesebbé tételét szolgáló projekt kiviteli tervei. Mindkét helyszín természetvédelmi szempontból kiemelkedő jelentőségű terület, valamint a tervezett munkálatok is hasonló jellegűek, ezért egy pályázat keretén belül tervezi az igazgatóság a projekt megvalósítását.

KNP Bócsa-Bugac buckavilága elnevezésű területegységén a homokhátak közötti lokális mélyedésekben szikes tavak, turjánok húzódnak, melyeket az eredeti belvízvédekezési rendeltetését már nem betöltő Kelő-éri-csatorna kapcsol össze. Tekintettel arra, hogy a csatorna közvetlen környezetét a nemzeti park igazgatóság kezelésében lévő vizes élőhelyek, legelők, rétek adják, belvízvédekezési célra az már nem használt. A vízelvezető mű részben az ősi Kelő-érbe mélyül, ahol a vizek jóval lassabban húzódtak le délkelet felé, mint jelenleg, a csatorna általi vízelvezetések időszakában. A Kelő-éri csatorna földdepójának környező terepszintig történő szakaszos visszatöltésével a vízelvezető funkció megszüntetése, a víz magasabb szinten történő levonulásra kényszerítése történne. Itt tehát a víz megtartása az elsődleges cél. A Szekercés-szék északi részén húzódó úttöltés a tómeder időszakos felszíni vizeit szigeteli el egymástól. A töltés határoló árkokba történő visszatemetésével a vízviszonyok is természetszerűbbé válnak, és a terület tájképi értéke is növekszik.

próba duma2

Kelő-éri csatorna

Szekercés-széki úttöltés

 

KNP Felső-Kiskunsági szikes tavak területegységének déli felén található szikestó-medencéket hidrológiai szempontból az ún. Kelemen-széki tápcsatorna választja szét. Létesítésének indoka a nemzeti park megalapítása előtt a szikes tavak (Kelemen-szék, Fehér-szék) halgazdálkodási – más forrás szerint belvíztározási – célú átalakítása volt, azonban a teljes rendszer a természetvédelmi érdekek és a nemzeti park megalapítása miatt nem épült ki. A halgazdálkodásra irányuló korabeli terveket a halastó-rendszer kiviteli tervének műszaki rajzai bizonyítják. A halgazdálkodási és belvízvédekezési célra üzembe soha nem helyezett, lezárt csatorna magas (0,4-1,65 m) töltései a nyílt, tökéletes síkságból markánsan kiemelkednek, ezért - a természetes felszíni vízmozgások akadályozása mellett - negatív tájképi hatást is jelentenek. Az elsődleges cél ezen a területegységen a szabad felszíni vízmozgások lehetővé tétele a csatorna két oldalán található tómeder-részek között.

 

Kelemen-széki tápcsatorna töltése

A tápcsatorna megszüntetését, a vízeloszlás mesterséges befolyásoltságának csökkentése érdekében a párhuzamos kisszelvényű árok és töltésének felszámolása, valamint egy korábbi ingatlanhatárt jelző árok betemetése egészíti ki. A Kelemen-széki tápcsatorna feliszapolódottsága miatt a terepszinthez igazodó visszatemetésből a számítások szerint bizonyos földmennyiség kimarad, melynek elhelyezésére a csatorna közelében található bolygatott felszínek, anyagnyerőgödrök nyújtanak alkalmas helyet. A Borda-tanya közeli, ma időszakosan vízzel elöntött bolygatott felszín egykor művelt szárazulat volt a Kelemen-szék partján. Ennek feltöltése partvonal-rekonstrukciós (felszínrekonstrukciós) célú is. Hasonlóan felszínrekonstrukciós (és egyúttal élőhely-rekonstrukciós) célú a természetes eredetű Lencsés-ér mélyületének helyreállítása a tápcsatorna létesítésekor művileg átalakított szakaszon, és két, bemutatáshoz kapcsolódó mesterséges sziget elbontása is. A tápcsatorna töltésének felszámolása az azon futó tanösvény és hozzá kapcsolt madármegfigyelő-építmény funkciójának megszűnésével, az építménybontás szükségességével is jár. Helyettük és az új élőhelyeken várhatóan megjelenő, zavarásra érzékeny élőlények elkerülése miatt, valamint a természetvédelmi bemutatás, szemléletformálás szándékával új nyomvonalú tanösvény kerül kialakítása és új leskunyhó kerül megépítésre.

 

Kelemen-széki tápcsatorna

Az elsődleges cél érdekében történő csatorna-felszámolás a felszíni vizek megváltozó térbeli eloszlását, az erőteljesebb felszíni vízmozgás lehetőségét is okozza, ezért a lakott Borda-tanya védelme érdekében természetszerű megjelenésű védelmi töltés építése mellett döntött az igazgatóság.

 

Összefoglalásként elmondható, hogy a felszíni terepviszonyok természetvédelmi célú rendezése és a hidrológiai rendszer átalakítása által egyszerre valósul meg élőhely-rekonstrukció, felszín-rekonstrukció és tájképi rekonstrukció a Kiskunsági Nemzeti Park két kiemelt természetvédelmi jelentőségű területén.

 

A projekt legfőbb számszerűsíthető eredményei

Élőhely helyreállításával, fejlesztésével érintett terület nagysága: 1452,57 ha (kelemen-széki célterületek 802,01 ha + bugacpusztai célterületek 650,56 ha)

A beavatkozással érintett vonalas létesítmények hossza:     11,445 km (kelemen-széki részterületen 4,633 km + bugacpusztai részterületen 6,812 km – ebből úttöltés 0,528 km)

Visszatemetésre, felületrendezésre kerülő megmozgatott földmennyiség: 46307 m3

Kivágásra kerülő fák mennyisége: 107,7 m3

Természetes eredetű ér helyreállított hossza: 830 m

Elegyengetésre kerülő mesterséges szigetek nagysága: 235,5 m3

Feltöltött anyagnyerőgödrök felületének kiterjedése: 32809 m2

Elszállított inert hulladék mennyisége: 42 m3

Az eredmények elérésének időpontja: 2014. 10. 30.

  
   
 
2016. 12. 14. Oldal nyomtatása
Programnaptár
Természeti események
jan feb már ápr
máj jún júl aug
szep okt nov dec
SZÉCHENYI 2020 pályázatok
 
Átláthatósági nyilatkozat
KNPIg AKTUÁLIS


Az igazgatóság ügyeleti telefonszáma:
 
 
30/555-6171  
  
Itt a természetvédelmet  érintő közérdekű
bejelentéseket
fogadják.
Facebook
 
Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban
www.kolon-to.com
 
 
 
A szalakóta védelme a Kárpát-medencében


 
 
RAPTORS PREY LIFE
 

 

Élet az erdőben
 
 
 
 
 
Kolon-tavi Madárvárta

www.kolon-to.com

Muzsikál az erdő
Muzsikál az erdő
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
©2005 A KvVM
Természetvédelmi Hivatala
neosoft&design