magyar english deutsch
Helyszín
Megye:
Település:
Időpont:
Időtartam:
Ingyenes:
Típus:
Kulcsszó:
A fenti szempontok közül legalább egy megadása kötelező.
Vagyonkezelési Koncepció

ITT

Áttekintő térkép

 
Az európai közösségi jelentõségû természetvédelmi rendeltetésû területekkel érintett földrészletekrõl
Natura 2000 helyrajzi számos lista településenként
A normaszöveg és e helyrajzi számos lista megtalálható ITT.
 
A térképi megjelenítés ITT érhető el.
Óra
 
Az óráról itt érdeklődhet.
 
Közadatkereső

Natura 2000 fenntartási tervek
 
» Pályázatok » Lezárult pályázatok » Vizes élőhelyek rekonstrukciója a Kiskunsági Nemzeti Park területén – Kelemen-szék, Bugac
Vizes élőhelyek rekonstrukciója a Kiskunsági Nemzeti Park területén – Kelemen-szék, Bugac
 

 

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

Tájsebeket tüntettek el a Kelemen-széken és Bugacon

A munkagépek több mint 67.000 köbméter földet mozgattak meg, hogy eltüntessék a vonalas tájsebeket a Kiskunsági Nemzeti Park két értékes területén, a Fülöpszállás melletti Kelemen-széken és Bugacon. A csatornák, árkok és úttöltések felszámolásával helyreáll a természetes felszíni vízmozgás, több víz őrződik meg a vizes élőhelyeken, ezáltal lényegesen javul a területek ökológiai állapota. Az élőhely-rekonstrukciós munkálatokat 172 millió forint európai uniós támogatással végezte a nemzeti park igazgatóság.

A Kelemen-szék egyike a Duna-Tisza köze legnagyobb kiterjedésű szikes tavainak, nemzetközi jelentőségű vonuló- és pihenőhelye azoknak a lúd-, réce- és partimadár fajoknak, melyek főként az északi félteke tundrai övezetében költenek. A sós-lúgos, sekély, táplálékban gazdag szikes tavak a madarak szempontjából olyanok, mint a tengerpartok, csak épp a szárazföld belsejében, ezért olyan vonzó pihenőhelyek a madárvonulás során.

A Kelemen-székkel kapcsolatban korábban az volt az elképzelés, hogy halgazdálkodásra fogják átalakítani. A nemzeti park 1975-ös megalakulása miatt azonban a terv szerencsére nem vált valóra, a halastavakhoz épített Kelemen-széki tápcsatorna azonban megmaradt, kettévágva a területet és kedvezőtlenül befolyásolva annak természetes vízviszonyait. Ezt a csatornát, és a vele párhuzamosan futó árkot temették most be a töltések saját anyagát felhasználva.

A tereprendezés másik helyszíne Bugacpuszta volt, ahol a homokhátak között turjános mocsarak, szikes tavak és tocsogós rétek húzódnak. Ezeken a réteken májusban többféle orchidea is virágzik, megőrzésükhöz azonban létfontosságú a terület vízellátásának javítása. Ennek érdekében itt a Kelő-éri csatornát temették be szakaszosan, és megszüntették a használhatatlan Szekercés-széki úttöltést. A munkálatokkal mindkét helyszínen a tájkép is beláthatóbbá és attraktívabbá vált.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A felszámolt Szekercés-széki úttöltés Bugacon Fotó: Dóka Richárd

A projekt alapadatai:

Címe: Vizes élőhelyek rekonstrukciója a Kiskunsági Nemzeti Park területén

Összköltségvetése: 172.667.886 Ft

Kivitelezésének ideje: 2013. 11.01. – 2015. 09.30.

Érintett települések: Fülöpszállás, Bugac, Bugacpusztaháza

 

Fotóstúra, homoki kikerics túra, és madármegfigyelő kirándulás a projektterületeken

Szeptember végére befejeződnek a vizes élőhelyek ökológiai állapotát javító munkálatok a Kelemen-széken és Bugacpusztán. Az érdeklődők mindkét projektterületet megismerhetik a nemzeti park munkatársainak vezetésével.

Bugacon szeptember 26-án lesz kikerics túra. A liliomfélék rendjébe tartozó fokozottan védett homoki kikerics a földmunkákkal nem érintett szárazabb homokhátakon virít. A törékeny, halványlila virágú növényfaj kizárólag a Kárpát-medencében, a Balkán néhány pontján, illetve Ukrajna, Moldávia területén fordul még elő. Érdekessége, hogy a virágzás idején a növénynek már nincsenek levelei, azokat tavasszal hozza, majd a nyár folyamán el is hervadnak. Ilyenkor már csak a virága látható.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Homoki kikerics Fotó: Dóka Richárd

A Kelemen-széken október negyedikén a Nemzetközi Madármegfigyelő Napok keretében várják az érdeklődőket a nemzeti park munkatársai. Október elején óriási a forgalom a Duna-Tisza közi szikes tavaknál. Megfigyelhetők pólingok, cankók, lilék és valószínűleg itt lesznek már az északról érkező vadludak előőrsei is.

A Kelemen-széket az október közepén tartandó fotóstúra résztvevői is meglátogatják. Erről itt (http://knp.nemzetipark.gov.hu/index.php?pg=news_35_2487) található további információ.

A kikerics túráról és a madármegfigyelő kirándulásról pedig a túranaptárban(http://knp.nemzetipark.gov.hu/turanaptar-2015) és a KNP Facebook oldalán (https://www.facebook.com/KiskunsagiNemzetiPark) olvashatnak.

Javítják az élőhelyek ökológiai állapotát Bugacon

Betemették a Kelő-éri csatorna egyes szakaszait, és megszüntették a Szekercés-széki úttöltést Bugacpusztán. A pusztai táj eredeti felszínének helyreállításával a felszíni vizek mozgása is megváltozik majd, és remélhetőleg több víz jut a homokhátak között fekvő vizes élőhelyekre.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Kelő-éri csatorna Fotó: Dóka Richárd

A Szekercés-szék egykor szikes tó volt. A területén és környékén ma mocsaras, tocsogós rétek találhatók számos védett növényfajjal, pl. orchideafélékkel, vagy az ősszel virágzó, ragyogóan kék kornistárniccsal.

A Kelő-éri csatorna szakaszos betemetése az élővilág kímélete érdekében nem érinti a nagyobb vizes élőhelyeket, az úgynevezett turjánokat, ahol a csapadékos időjárás esetén a felszínen megjelenő vízfelesleg össze tud gyűlni.

A Bugacon zajló élőhely-rekonstrukciót a Kelemen-széken végzett hasonló munkálatokkal együtt csaknem 170 millió forintból, az Új Széchenyi Terv Környezet és Energia Operatív Program keretében valósítja meg a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság. 

 

Rákosi viperákat fogtak be az élőhely-rekonstrukcióval érintett területen

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület munkatársai felmérték a Bugacon található rákosi vipera állományt, majd a munkálatokkal közvetlenül érintett területről 11 példányt befogtak és a nemzeti parkban található Rákosivipera-védelmi Központba szállították őket. A bugaci mérges kígyók csak átmenetileg lesznek a természetvédelmi szakemberek felügyelete alatt, a földmunkák befejezése után viszik vissza őket eredeti élőhelyükre.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A rákosi vipera állomány felmérése Bugacon Fotó: Dóka Richárd

A rákosi vipera a világ egyik legveszélyeztetettebb mérges kígyója, amelyből vadon alig 500 példány él. Eltűnésének legfőbb oka az élőhelyeinek elvesztése: a rákosi vipera ugyanis csak a zavartalan, vizes és száraz gyepfoltokból álló réteken, legelőkön él meg, amelyek változatos mikroklímát és sokféle táplálékot biztosítanak számára.

Bugacon az eredeti pusztai táj helyreállításával a körülmények remélhetőleg még kedvezőbbé válnak a rákosi vipera számára. A biztonságba helyezett példányokat tavasszal költöztetik majd vissza a területre.

 

Befejezték a földmunkát a Kelemen-széken

A tavaly ősszel és télen lehullott nagy mennyiségű csapadék miatt akkor nem tudták teljesen befejezni az élőhely-rekonstrukciós munkálatokat a Kelemen-széken. A maradék földmunkára csak 2015 augusztusában kerülhetett sor, mert korábban a költési és vegetációs időszakban nem lehetett zavarni a terület élővilágát. A Kelemen-széken ugyanis számos ritka és veszélyeztetett madárfaj költ, többek között gulipán, gólyatöcs, széki lile, nagy goda és piroslábú cankó.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Földmunkák a Kelemen-széken Fotó: Dóka Richárd

A Kelemen-székkel kapcsolatban korábban az volt az elképzelés, hogy halgazdálkodásra fogják átalakítani. A nemzeti park 1975-ös megalakulása miatt azonban a terv szerencsére nem vált valóra, a halastavakhoz épített Kelemen-széki tápcsatorna azonban megmaradt, kettévágva a területet és kedvezőtlenül befolyásolva annak természetes vízviszonyait. Ezt a csatornát, és a vele párhuzamosan futó árkot temették most be a töltések saját anyagát felhasználva.

 

A látogatókat az 52. számú főúttól délre, a Kígyós-háti majortól induló új tanösvény és egy kényelmes madármegfigyelő házikó is várja a Kelemen-széken. 

 

Készül az új tanösvény a Kelemen-széken

A madármegfigyelő leskunyhó már megépült, az új tanösvény táblákat pedig a napokban helyezték ki a Kelemen-széken. A körülbelül két km hosszú útvonal az 52-es számú főúttól nem messze, a Nemzeti Park állattartó telepétől indul.

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
A tanösvény egyelőre még nem látogatható. Mivel a védett területet bivalyok legeltetésével kezelik, így az állatok távoltartására még meg kell építeni egy biztonságos kerítést az útvonal mentén.  A rengeteg csapadék miatt egyébként is nehezen járható most a Kelemen-szék, a szikes talajon óriási a sár.
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
A kirándulóknak legközelebb tavasszal lesz érdemes felkeresniük a területet, amikor a bíbicek nászrepülését, virágzó pozsgás zsázsát, orchideaféléket és rengeteg más érdekességet is megfigyelhetnek itt.  Aki szakvezetővel szeretne ellátogatni a tóhoz, annak érdemes figyelnie a Nemzeti Park túranaptárát, ahol hamarosan megjelennek a 2015-re meghirdetett kirándulások időpontjai.      

A tanösvény állomásai közül néhány:  

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Nyílik a sziki őszirózsa
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Idén ősszel a sok csapadéknak köszönhetően szokatlanul zöldek és élénk színűek a kiskunsági szikes puszták. Nagy területeken áll a víz, és sok helyen csak gumicsizmában lehet közlekedni, akárcsak tavasszal.  Aki az 52-es úton autóval szeli át a nemzeti parkot, az mindkét oldalon láthatja, hogy a vizes, tocsogós réteken tömegesen virágzik a halványlila sziki őszirózsa, másutt pedig a sziki ballagófű vöröslő „bokrai” állnak ki a vízből.
 
 
 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Fotó: Sápi Tamás

A sziki ballagófű (Salsola soda) védett növény hazánkban, de Olaszországban zöldségfélének, illetve salátának termesztik. Korábban nagy szerepe volt a híres muranói üveggyártásban is, mert többek között ennek a növénynek a hamujából nyerték a nagy tisztaságú nátrium-karbonátot, az üveggyártás egyik alapanyagát. 

 A Kiskunsági Nemzeti Parkban található szikeseken idén ősszel több helyen is zajlik élőhely-rehabilitációs munka. A Soltszentimrei szikes pusztán több mint 30 km-nyi árkot és az egykori rizskalitkákhoz tartozó töltést számolnak fel. A Kelemen-széken már megszüntették a tápcsatornát, a Böddi-széken pedig a következő években helyezik át a szikes tavat kettészelő Sós-éri főcsatorna hat km-es szakaszát.  A cél mindenütt az, hogy helyreállítsák a természetes sík felszínt, és ezzel együtt az akadálytalan, természetes vízmozgást a területeken.

 

Épül az új leskunyhó a Kelemen-széken

A napokban elkezdték az új madármegfigyelő leskunyhó építését, ami kívülről olyan lesz, mint egy kisebb tanyaépület: fehér falú, nádfedeles házikó.  A tervezésnél ugyanis nem csak a funkcionalitásra ügyeltek, hanem arra is, hogy az új építmény jól illeszkedjen a tájba.

Az uniós támogatású élőhely-rekonstrukciós program keretében már felszámolták a meg nem valósult halastavakhoz tervezett Kelemen-széki tápcsatornát, elegyengették a töltését és betemették a védett területen található anyagnyerő gödrök egy részét.  A szakemberek azt remélik, hogy a csatorna és a tájsebek megszüntetésével helyreáll a természetes felszíni vízmozgás, és javul az élőhely ökológiai állapota.  A Kelemen-széken egy új tanösvényt is kialakítanak majd, amely az 52-es számú főúttól nem messze, a nemzeti park állattartó telepétől indul, és az egyik oldalága lesz a most épülő leskunyhóhoz vezető szakasz. Mivel a védett területet bivalyok legeltetésével kezelik, villanypásztor fogja a látszólag szabadon közlekedő bivalycsordát távol tartani a tanösvény használóitól.

A Kelemen-széken zajló élőhely-rekonstrukciót az Új Széchenyi Terv Környezet és Energia Operatív Program keretében valósítja meg a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság. 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Kezdődnek a földmunkák - helyreállítják a pusztai táj eredeti felszínét Bugacon

Szeptemberben kezdődnek a földmunkák Bugacon, ahol betemetik a Kelő-éri csatorna egyes szakaszait, megszüntetik a Szekercés-széki úttöltést, helyreállítják a pusztai táj csatorna- és töltésépítések előtti felszínét, és ezzel a természetszerű vízmozgást a területen. A felszíni vizek jobb megtartásával több vizes élőhely állapotának javulása is várható.

A földmunkák megkezdése előtt eltávolítják azokat a fásszárú növényeket, melyek másodlagos elemei a pusztai növényzetnek. A területen található nagy méretű, öreg szürkenyárakat meghagyják, hisz ezek tájképileg és természetvédelmi szempontból is igen értékesek. Odvasodó törzsük és lombkoronájuk változatos életközösségnek, köztük sok védett rovar- és madárfajnak nyújthat menedéket. 

Az előkészítés részeként a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület munkatársai átvizsgálják a földmunkával érintett területet, és ha találnak rákosi viperát – amely hazánk legveszélyeztetettebb gerinces faja - akkor befogják, és biztonságos helyre telepítik át.

A Bugacon zajló élőhely-rekonstrukciót az Új Széchenyi Terv Környezet és Energia Operatív Program keretében valósítja meg a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság. 

----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

A Duna-Tisza közén a tájátalakítások következtében visszaszorult és elszigetelődött vizes élőhelyek, üde gyepek és egyéb természetvédelmileg értékes vegetációtípusok a természetvédelmi oltalom alatt álló területeken belül is több helyen mesterségesen befolyásoltak, illetve roncsolódtak, ezáltal degradálódtak.

2013. év tavaszán elkészültek a Kiskunsági Nemzeti Park két különálló területegységében található vizes élőhelyek természetesebbé tételét szolgáló projekt kiviteli tervei. Mindkét helyszín természetvédelmi szempontból kiemelkedő jelentőségű terület, valamint a tervezett munkálatok is hasonló jellegűek, ezért egy pályázat keretén belül tervezi az igazgatóság a projekt megvalósítását.

KNP Bócsa-Bugac buckavilága elnevezésű területegységén a homokhátak közötti lokális mélyedésekben szikes tavak, turjánok húzódnak, melyeket az eredeti belvízvédekezési rendeltetését már nem betöltő Kelő-éri-csatorna kapcsol össze. Tekintettel arra, hogy a csatorna közvetlen környezetét a nemzeti park igazgatóság kezelésében lévő vizes élőhelyek, legelők, rétek adják, belvízvédekezési célra az már nem használt. A vízelvezető mű részben az ősi Kelő-érbe mélyül, ahol a vizek jóval lassabban húzódtak le délkelet felé, mint jelenleg, a csatorna általi vízelvezetések időszakában. A Kelő-éri csatorna földdepójának környező terepszintig történő szakaszos visszatöltésével a vízelvezető funkció megszüntetése, a víz magasabb szinten történő levonulásra kényszerítése történne. Itt tehát a víz megtartása az elsődleges cél. A Szekercés-szék északi részén húzódó úttöltés a tómeder időszakos felszíni vizeit szigeteli el egymástól. A töltés határoló árkokba történő visszatemetésével a vízviszonyok is természetszerűbbé válnak, és a terület tájképi értéke is növekszik.

próba duma2

Kelő-éri csatorna

Szekercés-széki úttöltés

 

KNP Felső-Kiskunsági szikes tavak területegységének déli felén található szikestó-medencéket hidrológiai szempontból az ún. Kelemen-széki tápcsatorna választja szét. Létesítésének indoka a nemzeti park megalapítása előtt a szikes tavak (Kelemen-szék, Fehér-szék) halgazdálkodási – más forrás szerint belvíztározási – célú átalakítása volt, azonban a teljes rendszer a természetvédelmi érdekek és a nemzeti park megalapítása miatt nem épült ki. A halgazdálkodásra irányuló korabeli terveket a halastó-rendszer kiviteli tervének műszaki rajzai bizonyítják. A halgazdálkodási és belvízvédekezési célra üzembe soha nem helyezett, lezárt csatorna magas (0,4-1,65 m) töltései a nyílt, tökéletes síkságból markánsan kiemelkednek, ezért - a természetes felszíni vízmozgások akadályozása mellett - negatív tájképi hatást is jelentenek. Az elsődleges cél ezen a területegységen a szabad felszíni vízmozgások lehetővé tétele a csatorna két oldalán található tómeder-részek között.

 

Kelemen-széki tápcsatorna töltése

A tápcsatorna megszüntetését, a vízeloszlás mesterséges befolyásoltságának csökkentése érdekében a párhuzamos kisszelvényű árok és töltésének felszámolása, valamint egy korábbi ingatlanhatárt jelző árok betemetése egészíti ki. A Kelemen-széki tápcsatorna feliszapolódottsága miatt a terepszinthez igazodó visszatemetésből a számítások szerint bizonyos földmennyiség kimarad, melynek elhelyezésére a csatorna közelében található bolygatott felszínek, anyagnyerőgödrök nyújtanak alkalmas helyet. A Borda-tanya közeli, ma időszakosan vízzel elöntött bolygatott felszín egykor művelt szárazulat volt a Kelemen-szék partján. Ennek feltöltése partvonal-rekonstrukciós (felszínrekonstrukciós) célú is. Hasonlóan felszínrekonstrukciós (és egyúttal élőhely-rekonstrukciós) célú a természetes eredetű Lencsés-ér mélyületének helyreállítása a tápcsatorna létesítésekor művileg átalakított szakaszon, és két, bemutatáshoz kapcsolódó mesterséges sziget elbontása is. A tápcsatorna töltésének felszámolása az azon futó tanösvény és hozzá kapcsolt madármegfigyelő-építmény funkciójának megszűnésével, az építménybontás szükségességével is jár. Helyettük és az új élőhelyeken várhatóan megjelenő, zavarásra érzékeny élőlények elkerülése miatt, valamint a természetvédelmi bemutatás, szemléletformálás szándékával új nyomvonalú tanösvény kerül kialakítása és új leskunyhó kerül megépítésre.

 

Kelemen-széki tápcsatorna

Az elsődleges cél érdekében történő csatorna-felszámolás a felszíni vizek megváltozó térbeli eloszlását, az erőteljesebb felszíni vízmozgás lehetőségét is okozza, ezért a lakott Borda-tanya védelme érdekében természetszerű megjelenésű védelmi töltés építése mellett döntött az igazgatóság.

 

Összefoglalásként elmondható, hogy a felszíni terepviszonyok természetvédelmi célú rendezése és a hidrológiai rendszer átalakítása által egyszerre valósul meg élőhely-rekonstrukció, felszín-rekonstrukció és tájképi rekonstrukció a Kiskunsági Nemzeti Park két kiemelt természetvédelmi jelentőségű területén.

 

A projekt legfőbb számszerűsíthető eredményei

Élőhely helyreállításával, fejlesztésével érintett terület nagysága: 1452,57 ha (kelemen-széki célterületek 802,01 ha + bugacpusztai célterületek 650,56 ha)

A beavatkozással érintett vonalas létesítmények hossza:     11,445 km (kelemen-széki részterületen 4,633 km + bugacpusztai részterületen 6,812 km – ebből úttöltés 0,528 km)

Visszatemetésre, felületrendezésre kerülő megmozgatott földmennyiség: 46307 m3

Kivágásra kerülő fák mennyisége: 107,7 m3

Természetes eredetű ér helyreállított hossza: 830 m

Elegyengetésre kerülő mesterséges szigetek nagysága: 235,5 m3

Feltöltött anyagnyerőgödrök felületének kiterjedése: 32809 m2

Elszállított inert hulladék mennyisége: 42 m3

Az eredmények elérésének időpontja: 2014. 10. 30.

  
   
 
2016. 12. 14. Oldal nyomtatása
Programnaptár
Természeti események
jan feb már ápr
máj jún júl aug
szep okt nov dec
SZÉCHENYI 2020 pályázatok
 
Átláthatósági nyilatkozat
KNPIg AKTUÁLIS

bejelentéseket
fogadják.
A túzok határon átnyúló védelme Közép-Európában
 
Facebook
 
Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban
www.kolon-to.com
 
 
 
A szalakóta védelme a Kárpát-medencében


 
 
OAKEYLIFE
 www.kolon-to.com
RAPTORS PREY LIFE
 

 

Élet az erdőben
 
 
 
 
 
Kolon-tavi Madárvárta

www.kolon-to.com

Muzsikál az erdő
Muzsikál az erdő
 
  
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
©2005 A KvVM
Természetvédelmi Hivatala
neosoft&design