magyar english deutsch
Helyszín
Megye:
Település:
Időpont:
Időtartam:
Ingyenes:
Típus:
Kulcsszó:
A fenti szempontok közül legalább egy megadása kötelező.
Vagyonkezelési Koncepció

ITT

Áttekintő térkép

 
Az európai közösségi jelentõségû természetvédelmi rendeltetésû területekkel érintett földrészletekrõl
Natura 2000 helyrajzi számos lista településenként
A normaszöveg és e helyrajzi számos lista megtalálható ITT.
 
A térképi megjelenítés ITT érhető el.
Óra
 
Az óráról itt érdeklődhet.
 
Közadatkereső

Natura 2000 fenntartási tervek
 
» Védett természeti területek » Természetvédelmi területek » Érsekhalmi Hétvölgy
Érsekhalmi Hétvölgy
  Védetté nyilvánítás éve: 1998.

A Duna-menti síkság és a Duna-Tisza közi Hátság érintkezésének egyik geomorfológiailag legérdekesebb megjelenésű részén, a Keceltől Bajáig húzódó magaspart középső részén helyezkedik el a védett terület. Itt a Hátság itt 10-15 méter magas, alámosott löszparttal kezdődik. A magaspart, mint a folyószabályozás előtti egyik állandó szárazulat, már a bronzkori ember életében is fontos szerepet játszott. Ezt bizonyítja az is, hogy a terület déli végében egy a középső bronzkorban épített erődített földvár sáncrendszerének maradványai még ma is láthatók. (Ez a régészeti érték indokolta a – mai természetvédelmi terület - egy részének 1991-ben „Történelmi régészeti jelentőségű védett terület”-té nyilvánítását.)
A terület későbbi hasznosításáról még nem sokat tudunk, de a lejtők meredekségéből következően legeltetésen kívül másra nem használható. Bár a löszpart két másik darabja már korábban természetvédelmi oltalom alá került (Vörös-mocsár TT, Hajósi kaszálók és löszpart)., ennek a területnek a védelem alá helyezése mégis indokolt volt. A védett terület felszínét az a terület nevéből is adódó hét kisebb-nagyobb völgyecske határozza meg, melyek az utolsó jégkorszakot követő csapadékban gazdagabb időszak összefolyó felszíni vizeinek felszínalakító munkájával alakultak ki. A löszös talajok jó termőképessége miatt a magaspart tetejét már évszázadokkal ezelőtt művelésbe fogták szántóföldekké váltak, vagy erdőket telepítettek rá. Ennek következtében a természet közeli állapotban megmaradt foltokat csak a Duna-völgy felé néző meredek partoldalon, és a bevágódások (völgyek) oldalain találunk. Ezeket a területeket - a Duna-Tisza közén ritka - védett növényfajokban igen gazdag löszpusztai vegetáció fedi. A tavasz egyik legkorábbi nyíló növénye a tarka sáfrány, mely a völgyek északnyugati lejtőit díszíti. Később a fürtös gyöngyike és a törpe nőszirom bontja szirmait. A virágpompa érdekessége, hogy az általában előforduló sárga és lila színváltozatok mellett megtaláljuk itt a két szín minden árnyalatát, sőt egy foltban fehér virágokat is láthatunk.
Az egyik völgyben rábukkanhatunk a termőhelyeinek felszántása miatt ritka cserjére, a törpemandulára, melynek jelenléte mindig háborítatlan sztyeppfoltra utal. Parkokban is egyre gyakrabban találkozhatunk vele, mint dísznövénnyel. Gyakori itt a zárt homoki gyepekből is ismert száratlan csüdfű, de rátalálhatunk a pusztai meténgre, és a magas gubóvirágra is. Mint szinte minden természetközeli gyepben itt is megtalálhatunk jó néhány orchidea fajt, például Európa legkisebb virágú kosborát, a sömörös kosbort, vagy a poloskaszagú kosbort és a pókbangót. A virágos növényeket sok, máshol ritka nappali lepke látogatja. Ilyenek például az atalanta lepke, a nappali pávaszem, és a kis rókalepke.
A hüllőket három gyíkfaj képviseli a völgyekben. Leggyakoribb a fürgegyík, a másik két faj – a homoki és zöld gyík – már jóval ritkább.
A völgyek oldalát és alját elborító galagonyásokban költ a barátposzáta, a karvalyposzáta és a mezei poszáta is. A terület végénél található meredek partfalban fészkelnek a gyurgyalagok és a partifecskék. Az itt előforduló emlősök közül a borzot kell kiemelnünk, melynek vára az egyik völgyben bújik meg.
A védett terület szabadon látogatható, de felkereséséhez nélkülözhetetlen a hosszú nadrág és a hosszú ujjú ing, mert völgyeket megközelíteni csak az alsó végük felől lehetséges, amit sűrű galagonyások zárnak el a kevésbé elszánt látogatók elől.
   
 
2009. 08. 18. Oldal nyomtatása
©2005 A KvVM
Természetvédelmi Hivatala
neosoft&design