magyar english deutsch
Helyszín
Megye:
Település:
Időpont:
Időtartam:
Ingyenes:
Típus:
Kulcsszó:
A fenti szempontok közül legalább egy megadása kötelező.
Mit jelent a KNPI címere?

Az óvó emberi kézben levő tojás a természet törékenységét jelzi.
A "hímes tojáson" levő minta a kiskunsági homokbuckás tájat, az itt jellemző
borókát, és Petőfi Az Alföld c. verséből is ismert vörös vércsét ábrázolja.

Vagyonkezelési Koncepció

ITT

Áttekintő térkép

 
Az európai közösségi jelentõségû természetvédelmi rendeltetésû területekkel érintett földrészletekrõl
Natura 2000 helyrajzi számos lista településenként
A normaszöveg és e helyrajzi számos lista megtalálható ITT.
 
A térképi megjelenítés ITT érhető el.
Óra
 
Az óráról itt érdeklődhet.
 
Közadatkereső

Natura 2000 fenntartási tervek
 
» Védett természeti területek » Természetvédelmi területek » Érsekhalmi Hétvölgy
Érsekhalmi Hétvölgy
  Védetté nyilvánítás éve: 1998.

A Duna-menti síkság és a Duna-Tisza közi Hátság érintkezésének egyik geomorfológiailag legérdekesebb megjelenésű részén, a Keceltől Bajáig húzódó magaspart középső részén helyezkedik el a védett terület. Itt a Hátság itt 10-15 méter magas, alámosott löszparttal kezdődik. A magaspart, mint a folyószabályozás előtti egyik állandó szárazulat, már a bronzkori ember életében is fontos szerepet játszott. Ezt bizonyítja az is, hogy a terület déli végében egy a középső bronzkorban épített erődített földvár sáncrendszerének maradványai még ma is láthatók. (Ez a régészeti érték indokolta a – mai természetvédelmi terület - egy részének 1991-ben „Történelmi régészeti jelentőségű védett terület”-té nyilvánítását.)
A terület későbbi hasznosításáról még nem sokat tudunk, de a lejtők meredekségéből következően legeltetésen kívül másra nem használható. Bár a löszpart két másik darabja már korábban természetvédelmi oltalom alá került (Vörös-mocsár TT, Hajósi kaszálók és löszpart)., ennek a területnek a védelem alá helyezése mégis indokolt volt. A védett terület felszínét az a terület nevéből is adódó hét kisebb-nagyobb völgyecske határozza meg, melyek az utolsó jégkorszakot követő csapadékban gazdagabb időszak összefolyó felszíni vizeinek felszínalakító munkájával alakultak ki. A löszös talajok jó termőképessége miatt a magaspart tetejét már évszázadokkal ezelőtt művelésbe fogták szántóföldekké váltak, vagy erdőket telepítettek rá. Ennek következtében a természet közeli állapotban megmaradt foltokat csak a Duna-völgy felé néző meredek partoldalon, és a bevágódások (völgyek) oldalain találunk. Ezeket a területeket - a Duna-Tisza közén ritka - védett növényfajokban igen gazdag löszpusztai vegetáció fedi. A tavasz egyik legkorábbi nyíló növénye a tarka sáfrány, mely a völgyek északnyugati lejtőit díszíti. Később a fürtös gyöngyike és a törpe nőszirom bontja szirmait. A virágpompa érdekessége, hogy az általában előforduló sárga és lila színváltozatok mellett megtaláljuk itt a két szín minden árnyalatát, sőt egy foltban fehér virágokat is láthatunk.
Az egyik völgyben rábukkanhatunk a termőhelyeinek felszántása miatt ritka cserjére, a törpemandulára, melynek jelenléte mindig háborítatlan sztyeppfoltra utal. Parkokban is egyre gyakrabban találkozhatunk vele, mint dísznövénnyel. Gyakori itt a zárt homoki gyepekből is ismert száratlan csüdfű, de rátalálhatunk a pusztai meténgre, és a magas gubóvirágra is. Mint szinte minden természetközeli gyepben itt is megtalálhatunk jó néhány orchidea fajt, például Európa legkisebb virágú kosborát, a sömörös kosbort, vagy a poloskaszagú kosbort és a pókbangót. A virágos növényeket sok, máshol ritka nappali lepke látogatja. Ilyenek például az atalanta lepke, a nappali pávaszem, és a kis rókalepke.
A hüllőket három gyíkfaj képviseli a völgyekben. Leggyakoribb a fürgegyík, a másik két faj – a homoki és zöld gyík – már jóval ritkább.
A völgyek oldalát és alját elborító galagonyásokban költ a barátposzáta, a karvalyposzáta és a mezei poszáta is. A terület végénél található meredek partfalban fészkelnek a gyurgyalagok és a partifecskék. Az itt előforduló emlősök közül a borzot kell kiemelnünk, melynek vára az egyik völgyben bújik meg.
A védett terület szabadon látogatható, de felkereséséhez nélkülözhetetlen a hosszú nadrág és a hosszú ujjú ing, mert völgyeket megközelíteni csak az alsó végük felől lehetséges, amit sűrű galagonyások zárnak el a kevésbé elszánt látogatók elől.
   
 
2009. 08. 18. Oldal nyomtatása
©2005 A KvVM
Természetvédelmi Hivatala
neosoft&design