magyar english deutsch
Helyszín
Megye:
Település:
Időpont:
Időtartam:
Ingyenes:
Típus:
Kulcsszó:
A fenti szempontok közül legalább egy megadása kötelező.
Vagyonkezelési Koncepció

ITT

Áttekintő térkép

 
Az európai közösségi jelentõségû természetvédelmi rendeltetésû területekkel érintett földrészletekrõl
Natura 2000 helyrajzi számos lista településenként
A normaszöveg és e helyrajzi számos lista megtalálható ITT.
 
A térképi megjelenítés ITT érhető el.
Óra
 
Az óráról itt érdeklődhet.
 
Közadatkereső

Natura 2000 fenntartási tervek
 
» Védett természeti területek » Természetvédelmi területek » Császártöltési Vörös mocsár
Császártöltési Vörös mocsár
 

Védetté nyilvánítás éve: 1990. Kiterjededése: 930 ha

A Duna-Tisza közi Hátság löszös nyugati peremvidéke, Császártöltés és Kecel között több mint 10 km hosszan meredek letöréssel 10-20 m-re magasodik a Duna-völgy fölé . Az ország egyik egykor állóvizekben leggazdagabb területe volt ez a vidék, a Kalocsai Sárköz.
Valamikor keresztül-kasul behálózták a fokok, erek, posványok, kisebb-nagyobb tavak, természetes úton lefűződött folyóágak. Az ármentesítések előtt évente kétszer-háromszor is elöntötte a területet a víz.
A lecsapolások után gyökeresen megváltozott a táj arculata. A valamikor vízjárta területek helyén ma szántóföldek vannak. Az ártéri gazdálkodást felváltotta az intenzív szántóföldi növénytermesztés.
Ennek az egykor gazdag vízi világnak egyik utolsó hírmondója a ma védett lápvonulat - az úgynevezett Őrjeg - középső része, a Vörös mocsár.


A mocsár holocén kori Duna-mederben jött létre. A folyóág a természetes lefűződés után megindult a meder feltöltődése, elmocsarasodása. A part mentén sás és nád, beljebb hínárok tenyésznek. A terjeszkedő növényzet lassan összezsugorítja a nyílt vízfelületet, idővel az egész víztükör eltűnik. A feltöltődés során a tómederben felhalmozódó elhalt növényi maradványok tőzeggé alakulnak. E lassú folyamat eredményeként a mederben néhol több méter vastag tőzegtelepek képződtek.
A Kalocsai-síkság legmélyebb részén fekvő mocsár vízutánpótlását korábban a Duna áradásainak köszönhette. Ma az 5-20 méterrel magasabb löszös bácskai perem szivárgó vizei biztosítják ennek a keskeny zónának a viszonylagos vízbőségét. Ezt az idilli állapotot a Duna-völgyi-főcsatorna megépítése – mely a mocsár nyugati peremén húzódik – sem változtatta meg gyökeresen.
A táj arculatának átalakulása a mélyben rejtőző, néhol 3-5 m vastag tőzeg bányászatának köszönhető. Régen a tőzeget tüzelésre használták, ma a mezőgazdaság a fő felhasználó. A néhány évtizedes intenzív bányászat eredményeként a terület jelentős részén tőzegtavak fekete vize csillog.
A tőzegbányászat következtében kialakult, változatos élőhelyek gazdag élővilágot tartanak fent. A tőzeges talajon főleg fűzbokrokkal tarkított mocsári nádasok teremnek.

Állatvilága leggyakoribb képviselői természetesen az ízeltlábúak. A vízben az óriáscsíbor és a sárgaszegélyű csíkbogár lárvái vadásznak. Az ízeltlábúaktól nyüzsgő mocsárvilág terített asztal a kétéltűek és a hüllők számára. A vízben a gyakori kecskebékák és tavibékák a leghangosabbak. A fákon a zöld levelibékák hallatják hangjukat. Míg a békák elsősorban ízeltlábúakkal, addig a vízisikló főleg békákkal és kis halakkal csillapítja éhségét. Gyakran láthatunk a parton napozó mocsári teknősöket is.
A tavak dús növényzete kitűnő búvóhelyül, a vízben élő apró élőlények táplálékforrásul szolgálnak az olyan mocsári halfajoknak, mint a compó, a védett lápi póc vagy a réti csík. A mélyebb bányagödrükben pontyok, kárászok és csukák is élnek. A szabad víztükrű tavakon a hagyományos kisszerszámos halászat folyik.

VörösgémA tél kivételével madárdaltól hangos a nádas. A kórus tagjai a nádi énekesmadarak: a függő cinege, a nagyhangú nádi rigó, a kékbegy és a nádi tücsökmadár.
A vízi életmódhoz leginkább alkalmazkodott madarak a récefélék és a vöcsökalkatúak. A búbos vöcsök és a kis vöcsök apró halakat, vízi rovarokat zsákmányol. A récefélék és szárcsák gyakran a pézsmapockok várait használják fészkelésre. A part menti sűrű vízinövények között bujkálva él a guvat, a pettyes vízicsibe és a vízityúk. A nádasokban fészkel a vörös gém, és a nagy kócsag is. A gazdag halzsákmány vonzza ide a ma már veszélyeztetett fajnak számító vidrát is.

A védett terület keleti határán húzódó magas löszpart a jégkorszak utolsó időszakában keletkezett. A területen szőlő- és szántóföldi kultúrák honosodtak meg az 1700-as években betelepített németajkú lakosság szorgalmas munkájának eredményeként. A löszös magaspart letöréseiben gyurgyalagok fészkelnek. A magaspart alatt húzódó úton nem csak e színpompás madarak miatt érdemes megállni, hanem azért is, mert innen nyílik a legszebb kilátás a löszfal lábánál elterülő védett területre. A Csala csárda közelében induló Vörös mocsár tanösvény a tőzeg-tavak közötti töltéseken vezet. A tanösvény a régi téglagyárnál, a császártöltési löszfal tövében ér véget.

   
 
2009. 08. 18. Oldal nyomtatása
©2005 A KvVM
Természetvédelmi Hivatala
neosoft&design