magyar english deutsch
Helyszín
Megye:
Település:
Időpont:
Időtartam:
Ingyenes:
Típus:
Kulcsszó:
A fenti szempontok közül legalább egy megadása kötelező.
Mit jelent a KNPI címere?

Az óvó emberi kézben levő tojás a természet törékenységét jelzi.
A "hímes tojáson" levő minta a kiskunsági homokbuckás tájat, az itt jellemző
borókát, és Petőfi Az Alföld c. verséből is ismert vörös vércsét ábrázolja.

Vagyonkezelési Koncepció

ITT

Áttekintő térkép

 
Az európai közösségi jelentõségû természetvédelmi rendeltetésû területekkel érintett földrészletekrõl
Natura 2000 helyrajzi számos lista településenként
A normaszöveg és e helyrajzi számos lista megtalálható ITT.
 
A térképi megjelenítés ITT érhető el.
Óra
 
Az óráról itt érdeklődhet.
 
Közadatkereső

» Védett természeti területek » Természetvédelmi területek » Császártöltési Vörös mocsár
Császártöltési Vörös mocsár
 

Védetté nyilvánítás éve: 1990. Kiterjededése: 930 ha

A Duna-Tisza közi Hátság löszös nyugati peremvidéke, Császártöltés és Kecel között több mint 10 km hosszan meredek letöréssel 10-20 m-re magasodik a Duna-völgy fölé . Az ország egyik egykor állóvizekben leggazdagabb területe volt ez a vidék, a Kalocsai Sárköz.
Valamikor keresztül-kasul behálózták a fokok, erek, posványok, kisebb-nagyobb tavak, természetes úton lefűződött folyóágak. Az ármentesítések előtt évente kétszer-háromszor is elöntötte a területet a víz.
A lecsapolások után gyökeresen megváltozott a táj arculata. A valamikor vízjárta területek helyén ma szántóföldek vannak. Az ártéri gazdálkodást felváltotta az intenzív szántóföldi növénytermesztés.
Ennek az egykor gazdag vízi világnak egyik utolsó hírmondója a ma védett lápvonulat - az úgynevezett Őrjeg - középső része, a Vörös mocsár.


A mocsár holocén kori Duna-mederben jött létre. A folyóág a természetes lefűződés után megindult a meder feltöltődése, elmocsarasodása. A part mentén sás és nád, beljebb hínárok tenyésznek. A terjeszkedő növényzet lassan összezsugorítja a nyílt vízfelületet, idővel az egész víztükör eltűnik. A feltöltődés során a tómederben felhalmozódó elhalt növényi maradványok tőzeggé alakulnak. E lassú folyamat eredményeként a mederben néhol több méter vastag tőzegtelepek képződtek.
A Kalocsai-síkság legmélyebb részén fekvő mocsár vízutánpótlását korábban a Duna áradásainak köszönhette. Ma az 5-20 méterrel magasabb löszös bácskai perem szivárgó vizei biztosítják ennek a keskeny zónának a viszonylagos vízbőségét. Ezt az idilli állapotot a Duna-völgyi-főcsatorna megépítése – mely a mocsár nyugati peremén húzódik – sem változtatta meg gyökeresen.
A táj arculatának átalakulása a mélyben rejtőző, néhol 3-5 m vastag tőzeg bányászatának köszönhető. Régen a tőzeget tüzelésre használták, ma a mezőgazdaság a fő felhasználó. A néhány évtizedes intenzív bányászat eredményeként a terület jelentős részén tőzegtavak fekete vize csillog.
A tőzegbányászat következtében kialakult, változatos élőhelyek gazdag élővilágot tartanak fent. A tőzeges talajon főleg fűzbokrokkal tarkított mocsári nádasok teremnek.

Állatvilága leggyakoribb képviselői természetesen az ízeltlábúak. A vízben az óriáscsíbor és a sárgaszegélyű csíkbogár lárvái vadásznak. Az ízeltlábúaktól nyüzsgő mocsárvilág terített asztal a kétéltűek és a hüllők számára. A vízben a gyakori kecskebékák és tavibékák a leghangosabbak. A fákon a zöld levelibékák hallatják hangjukat. Míg a békák elsősorban ízeltlábúakkal, addig a vízisikló főleg békákkal és kis halakkal csillapítja éhségét. Gyakran láthatunk a parton napozó mocsári teknősöket is.
A tavak dús növényzete kitűnő búvóhelyül, a vízben élő apró élőlények táplálékforrásul szolgálnak az olyan mocsári halfajoknak, mint a compó, a védett lápi póc vagy a réti csík. A mélyebb bányagödrükben pontyok, kárászok és csukák is élnek. A szabad víztükrű tavakon a hagyományos kisszerszámos halászat folyik.

VörösgémA tél kivételével madárdaltól hangos a nádas. A kórus tagjai a nádi énekesmadarak: a függő cinege, a nagyhangú nádi rigó, a kékbegy és a nádi tücsökmadár.
A vízi életmódhoz leginkább alkalmazkodott madarak a récefélék és a vöcsökalkatúak. A búbos vöcsök és a kis vöcsök apró halakat, vízi rovarokat zsákmányol. A récefélék és szárcsák gyakran a pézsmapockok várait használják fészkelésre. A part menti sűrű vízinövények között bujkálva él a guvat, a pettyes vízicsibe és a vízityúk. A nádasokban fészkel a vörös gém, és a nagy kócsag is. A gazdag halzsákmány vonzza ide a ma már veszélyeztetett fajnak számító vidrát is.

A védett terület keleti határán húzódó magas löszpart a jégkorszak utolsó időszakában keletkezett. A területen szőlő- és szántóföldi kultúrák honosodtak meg az 1700-as években betelepített németajkú lakosság szorgalmas munkájának eredményeként. A löszös magaspart letöréseiben gyurgyalagok fészkelnek. A magaspart alatt húzódó úton nem csak e színpompás madarak miatt érdemes megállni, hanem azért is, mert innen nyílik a legszebb kilátás a löszfal lábánál elterülő védett területre. A Csala csárda közelében induló Vörös mocsár tanösvény a tőzeg-tavak közötti töltéseken vezet. A tanösvény a régi téglagyárnál, a császártöltési löszfal tövében ér véget.

   
 
2009. 08. 18. Oldal nyomtatása
©2005 A KvVM
Természetvédelmi Hivatala
neosoft&design