magyar english deutsch
Helyszín
Megye:
Település:
Időpont:
Időtartam:
Ingyenes:
Típus:
Kulcsszó:
A fenti szempontok közül legalább egy megadása kötelező.
Mit jelent a KNPI címere?

Az óvó emberi kézben levő tojás a természet törékenységét jelzi.
A "hímes tojáson" levő minta a kiskunsági homokbuckás tájat, az itt jellemző
borókát, és Petőfi Az Alföld c. verséből is ismert vörös vércsét ábrázolja.

Vagyonkezelési Koncepció

ITT

Áttekintő térkép

 
Az európai közösségi jelentõségû természetvédelmi rendeltetésû területekkel érintett földrészletekrõl
Natura 2000 helyrajzi számos lista településenként
A normaszöveg és e helyrajzi számos lista megtalálható ITT.
 
A térképi megjelenítés ITT érhető el.
Óra
 
Az óráról itt érdeklődhet.
 
Közadatkereső

Natura 2000 fenntartási tervek
 
» Pályázatok » Lezárult pályázatok » Élőhely-rekonstrukciós tevékenységek a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság működési területén
Élőhely-rekonstrukciós tevékenységek a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság működési területén
 

Több, mint 534 millió forint elnyert támogatásból újult meg a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság kezelésében álló, mintegy 12163 hektár védett és fokozottan védett terület.

 

A Környezet- és Energia Operatív Program a „KEOP-3.1.1 Élőhelyvédelem, -helyreállítás, vonalas létesítmények természetkárosító hatásának mérséklése” konstrukciójára a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság „Élőhelyrekonstrukciós tevékenységek a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság működési területén” címmel még 2008. október 31-én nyújtotta be első fordulós, majd a tervek kidolgozását követően 2009. november 11-én második fordulós pályázatát.

 

A 534 510 450 Ft vissza nem térintendő támogatásból az alábbi célokat valósítottuk meg:

  • a Duna-Tisza közén egyre komolyabb veszélyt jelenő inváziós fajok visszaszorítása, a természetvédelmileg értékes területek mentesítésére;
  • Soltszentimrén, a szikes gyepeken az egykori rizskalitkák töltéseinek, árkainak felszámolása, a terület vizeinek visszatartása;
  • Kolon-tó zárt nádasában a biodiverzitást növelő szegély-, és nyíltvízi élőhelyek kialakítása érdekében csatornák, belső tavak kialakítása;
  • kétéltű átjárók létesítése az 52-es főút mentén a kettévágott vizes élőhelyek kétéltű állománya vándorláskori pusztulásainak megelőzése érdekében;
  • „denevér-hotelek”, azaz denevér élőhelyek, tornyok létrehozása a hiányzó természetes búvó és szaporodó helyek pótlására 15 helyszínen.

 

A projekt során az alábbi tevékenységek valósultak meg:

 

  • 1 beruházási elem: „A soltszentimrei szikes-puszta élőhely-rekonstrukciója (I. ütem)”

 

Az 1950-es években Soltszentimrén létrehozott, mind gazdaságilag, mind természetvédelmileg elhibázott egykori rizstelep árkainak, töltéseinek a felszámolása. A beavatkozás során összesen 17 kilométer hosszban kerültek árkok és töltések felszámolásra. A beavatkozás eredményeként a fokozottan védett túzok számára alkalmas, teljesen sík élettér alakult ki, visszatarthatóvá vált a csatornák által elvezetett felszíni víz, továbbá helyreállt az egykori, pusztai tájkép. A megvalósítás helye: Soltszentimre, külterület.

 

  • 2. beruházási elem: „A mórahalmi Csipak-selymék vízviszonyainak rendezése”

 

A Mórahalom külterületén fekvő Csipak-selyméken egykor a víz elvezetése, azzal a terület művelésébe való bevonása, ma az értékes természeti értékek megőrzése érdekében a víz lehető legtovább való visszatartása a cél. A KNPI a 84 ha-os élőhely területén a gazdasági érdekek miatt kialakított vízelvezető csatornákat, egykori vályogvető agya-gödröket, és a Madarásztói csatorna menti depóniákat számolta fel.

 

A beavatkozás eredményeként a vízvisszaszorítás nagyobb területen valósítható meg. A munkák végeztével egy kiegyenlítettebb, természetesebb vízgazdálkodású, mikrodomborzatával a jobb vízellátás mellett tovább gazdagodó növényzetű, a felszíni tájsebek hiányában vízkészletét lassabban elvesztő szikes puszta kis darabja állhatott helyre az intenzíven művelt kertészeti, agár környezet közepén.

A megvalósítás helye: Mórahalom, külterület.

 

  • 3. beruházási elem: „Szegély- és nyíltvízi élőhelyek kialakítása a Kolon-tavon”

 

A térség egykor legjelentősebb vizes élőhelye, az Izsáki Kolon-tó területén kialakult zárt, összefüggő, nyaranta gyakran teljesen kiszáradó nádasban mintegy 2,5 km-en 6,0 és 3,0 m szélességű, átlagos 1 m mélységben került „csatorna” és nyílt vízfelületi vizes élőhelyrendszer kialakításra. A teljes létrejövő vízfelület 4 ha, a közvetlen hatásterülete azonban már megközelíthetőleg 145 ha. A projekt eredményeként újra megtelepedhetnek a fényben gazdag nádas élőhelyet, illetve nyílt vízfelületet kedvelő olyan fajok, mint a fattyúszerkő, kanalas gém, nagy kócsag, üstökös gém, nagy póling, piroslábú cankó, stb. amelyek a tó feltöltődése, és azzal párhuzamosan a nyílt vízfelületek csökkenése miatt eddig visszaszorultak.

A megvalósítás helye: Izsák, külterület.

 

  • 4. beruházási elem: „ A Tisza értéri Barci-rét élőhely-rekonstrukciója és inváziós növények irtása a Bócsai-ősborókás védelme érdekében”

Az inváziós (magyar elnevezéssel: özön-) növények terjedése a szárazodás és az emberi beavatkozások mellett a legkomolyabb akadálya a biodiverzitás megőrzésének, a természetvédelmi célkitűzések teljesülésének. (Inváziós- vagy özönnövények olyan, hazánkban nem őshonos növényfajok, melyek az emberi kultúrából kiszabadulva tömegesen terjednek és hatékonyabb növekedésük révén az elfoglalt új élőhelyekről az eredeti, rendszerint őshonos növénytakaró alkotóit kiszorítják. Eredetükre nézve lehetnek véletlenül behurcolt növények, de vannak „kultúrszökevények” is szép számmal, melyeket az ember termesztés céljából hozott be. Az emberi kultúra által alaposan átformált tájban a szigetszerűen fennmaradt természetközeli növénytakaróban komoly veszélyt jelentenek az inváziós növényfajok. Ilyen faj pl. a parlagfű is.)

A Tisza árterében fekvő Mártélyon az ártéri inváziós fajok, mint a gyalogakác vagy a zöldjuhar okoznak jelentős problémát, az őshonos fajokat és társulásokat szinte teljesen kiszorító agresszív terjedésükkel.  A száraz Bócsa menti területeken pedig a bálványfa, akác és a selyemkóró jelent hasonló problémát. A projekt során ezen fajok állomány szintű kiirtása történik meg, ezzel jelentős területen helyreállítva természetes élőhelyi viszonyokat, továbbá csökkentve az inváziós fajok további terjedésének fertőzési gócpontjait.

A megvalósítás helye: Bócsa, Kaskantyú, Hódmezővásárhely külterület.

 

  • 5. beruházási elem: Denevér-élőhelyek kialakítása a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság működési területén

 

Az Igazgatóság területén 15 db mesterséges denevér élőhely, „denevérhotel” kerül kialakításra. A műszaki megoldások révén mintegy 25-30 évre, helyszínenként több száz egyed, összességében több ezres denevérpopulációk számára biztosítunk szaporodó- és telelőhelyet. A denevérhoteleket 8-10 méter magas, vandál és időjárás biztos, belső kialakításában a célfajok speciális telelési, szaporodási igényeit figyelembe vevő, lábon álló „faházak”, melyek a ma már visszaszorult idős ártéri erdők és idős gyümölcsösök hiányát pótolhatja ki.

A megvalósítás helyei: Algyő, Bugac, Csanytelek, Hajós, Hódmezővásárhely, Izsák, Kaskantyú, Kiskőrös, Kunadacs, Kunpeszér, Orgovány, Páhi, Tabdi, Tiszaalpár, Tiszaug.

 

  • A 6. beruházási elem, a „Békamentő rendszer kialakítása az 52-es főútvonal mentén” címmel a kétéltű fajok populációinak védelmét, izolációjuk megszűntetését valósítottuk meg.

 

A nagy forgalmú 52-es főút által kettészakadt vizes élőhelyek között vándorló kétéltűek évente ezres nagyságrendben kerültek az autók kerekei alá. A telelő- és szaporodó helyek közötti éves vándorlásuk miatti pusztulás jelentősen csökkentette a teljes populáció fennmaradása esélyeit. Tartós megoldást a jelent a projekt keretében kiépített fix telepítésű terelőfalak, az út alatt pedig „béka-átjárók”, ökológiai átereszek kiépítése. A kiépülő átereszek az 52-es út legkritikusabb, mintegy másfél kilométerén oldották meg az állandó, biztonságos átkelés lehetőségét, egyben csökkentve a vonulási időszakban a balesetveszélyt is.

A megvalósítás helye: Fülöpszállás.

 

 

Kedvezményezett:

 

Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság

 

A támogatást biztosította:

 

A Környezet- és Energia Operatív Program

KEOP-3.1.2 kódszámú

„Élőhelyvédelem, -helyreállítás, vonalas létesítmények természetkárosító hatásának mérséklése” című konstukciója

 

Közreműködő szervezet:

Nemzeti Környezetvédelmi és Energia Központ Nonprofit Kft. 
   
 
2016. 12. 14. Oldal nyomtatása
Programnaptár
Természeti események
jan feb már ápr
máj jún júl aug
szep okt nov dec
SZÉCHENYI 2020 pályázatok
 
Átláthatósági nyilatkozat
KNPIg AKTUÁLIS


Az igazgatóság ügyeleti telefonszáma:
 
 
30/555-6171  
  
Itt a természetvédelmet  érintő közérdekű
bejelentéseket
fogadják.
Facebook
 
Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban
www.kolon-to.com
 
 
 
A szalakóta védelme a Kárpát-medencében


 
 
RAPTORS PREY LIFE
 

 

Élet az erdőben
 
 
 
 
 
Kolon-tavi Madárvárta

www.kolon-to.com

Muzsikál az erdő
Muzsikál az erdő
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
©2005 A KvVM
Természetvédelmi Hivatala
neosoft&design