magyar english deutsch
Helyszín
Megye:
Település:
Időpont:
Időtartam:
Ingyenes:
Típus:
Kulcsszó:
A fenti szempontok közül legalább egy megadása kötelező.
Mit jelent a KNPI címere?

Az óvó emberi kézben levő tojás a természet törékenységét jelzi.
A "hímes tojáson" levő minta a kiskunsági homokbuckás tájat, az itt jellemző
borókát, és Petőfi Az Alföld c. verséből is ismert vörös vércsét ábrázolja.

Vagyonkezelési Koncepció

ITT

Áttekintő térkép

 
Az európai közösségi jelentõségû természetvédelmi rendeltetésû területekkel érintett földrészletekrõl
Natura 2000 helyrajzi számos lista településenként
A normaszöveg és e helyrajzi számos lista megtalálható ITT.
 
A térképi megjelenítés ITT érhető el.
Óra
 
Az óráról itt érdeklődhet.
 
Közadatkereső

Natura 2000 fenntartási tervek
 
» Védett természeti területek » Helyi jelentőségű védett területek » Kecel
Kecel
  Berek-erdő

Az 48 hektáros Berek-erdő nemrég még a Duna–Tisza közének mocsaras, lápos vidékeit jellemző magyar kőrises láperdők egyik szép példája volt, a rendszeres nyári aszályok azonban erősen rontják állapotát. A feltöltődés következtében helyenként már a tölgy-kőris-szil ligeterdő is megjelenik. Míg a felső koronaszintet a magyar kőris, a szürke nyár, a kocsányos tölgy, a vénicszil és a vadkörte, addig a cserjeszintet a varjútövis, a veresgyűrűsom, a kányabangita és a galagonya alkotja. A gyepszint különlegességei közé a fehér zászpa, a mocsári, a parti és a zsombéksás tartozik.
Mivel az egykori lápréteket beerdősítették és a vadkárok megelőzésére magas elektromos kerítéssel vették körbe, nagy a valószínűsége annak, hogy a korábbi kékperjés láprétek tipikus védett növényei – az epergyöngyike, a tavaszi csillagvirág, a kornistárnics és a különböző orchideafajok – lassan eltűnnek, pedig a terület védetté nyilvánításakor még öt orchideafaj – a vitézkosbornak például több száz tőből álló populációja – fordult itt elő. A sűrű erdőben a legnagyobb testű európai harkályféle, a fekete harkály is otthonra talált, mintegy bizonyságául, hogy a fészekodúját magas fatörzsekbe vájó, állandó madarunk az utóbbi időben az Alföldön is terjeszkedőben van.


Őrjeg (Látó-sziget)

Kecel városától északra fekvő terület 1984 óta védett. Az Őrjeg területét egy 1996-os helyi rendelettel tovább növelték, így mára területe megközelíti a 275 hektárt.– Az Őrjeg szerves részét képezi a Látó-sziget, ezért gyakran mind a két elnevezést szívesen használják. Maga az Őrjeg a Duna negyedkor végi medervonulatát kísérő hatalmas mocsárvilág és turjánosok maradványa. Az Őrjeg vízutánpótlását nagyobb részt ma is a magasabban fekvő Homokhátságról kapja. Az „őrjeg” a lápos, mocsaras területek helyi elnevezése, öreg turjánt, turjánvidéket jelent. Nem véletlen hogy az itt képződött 2-3 vastag tőzegvagyon kitermelése évtizedekig tartott. Ez az élőhelyek (láp-és mocsárrétek) elvesztését eredményezték. A Látó-a sziget szigetszerűen emelkedik az Őrjeg hajdan kiterjedt mocsarai fölé. A bokorfüzesek, a laposabb részeken vízállásos semlyékek, zsombékosok és gyapjúsásosok borította vidék. Nedves rétjeit kaszálóként hasznosítják. A Látó-szigetet átszelő Csukás-ér a Kiskőrösi-turjános országos jelentőségű természetvédelmi területtel való természetes kapcsolatot biztosítja.
A mélyebben fekvő vízállásokat lebegő és gyökerező hínárvegetáció, valamint fajszegény nádasok jellemzik, ezután magassásosok, mocsár- és láprétek, fűzlápok és kaszálók váltják egymást. Itt-ott kőris-éger láperdő, a magasabb helyeken homokpusztai növényzet díszlik. Az egész évben vizes, tocsogós tőzeges láprétek uralkodó növénye a kormos csáté, míg a pangó vizes lápokon, lápréteken a lápi sás tömeges. Az említést érdemlő növényfajok közé tartozik még az illatos hagyma, a nyár végén virító buglyos szegfű, az őszi vérfű, a gyíkvirág, a nyúlkömény, az ördögharaptafű és a kornistárnics.
A fajgazdag növényvilág számos védett és fokozottan védett állatfaj életfeltételeit teremti meg. Az Őrjeg ritka kisragadozója, az ember szeme elé ritkán kerülő, nagyon óvatos hermelin mellett molnárgörények és vidrák is előfordulnak errefelé. Madárvilága az élőhelyi változatosságok miatt rendkívül gazdag.
Bár a terület szabadon látogatható, a terepviszonyok miatt a csoportos turizmus céljaira kevésbé ajánlott.

Duna-völgyi-főcsatorna menti mocsarak

A helyi védett terület Kecel nyugati külterületi határán levő levő Vörös-mocsárhoz kapcsolódik. A védettségi határozat a Vörös-mocsárhoz és a Duna- völgyi Főcsatornához kapcsolódó területként említi. A 197 hektáros terület északi határa a Rekettye-Bogárzói csatorna. Egykor az ország állóvizekben egyik leggazdagabb vidéke volt ez. A Kalocsai-Sárközhöz közel eső területet keresztül-kasul behálózták a fokok, erek, posványok, kisebb-nagyobb tavak és természetes úton lefűződött folyóágak. Az ármentesítések előtt a területet évente kétszer-háromszor is elöntötte a víz. Az árvizek a Duna–Tisza közi Homokhátság löszös nyugati peremvidékéig nyomultak. Mivel ez a természetes akadály Császártöltés és Kecel között – több mint tíz kilométer hosszan meredek letöréssel magasodik a Duna-völgy fölé. Ennek a hajdani vizi világnak a maradványait hordozza a terület.
A területek védetté nyilvánításával természetes és viszonylag zavartalan kapcsolat jött létre az Őrjeg mentén. Az így kialakult ökológiai folyosó elsősorban a tavaszi és őszi madárvonulások idején tölt be fontos szerepet. A térség különböző kategóriájú védett területeit a tervek szerint egy új, az Őrjegről elnevezett tájvédelmi körzet foglalná magába.

Védett fák és fasorok

1.Városközponti közpark és Templomkert: Kecel központjában található park esztétikus és sajátos képet ad a település magjának. Gondosan ápolt virágágyások, pázsitfelületek, parkokra jellemző örökzöldek és lombhullatók valamint műalkotások teszik pompássá ezt a zöld szigetet.
2.Temetői tölgyfa: A korábbi erdőségekből visszamaradt temetői tölgyfa kora 150 év.
3.Rózsabereki tölgyfa: A magányosan álló kocsányos tölgy a DVCS menti mocsarak helyi védettségű területén található.
   
 
2009. 08. 18. Oldal nyomtatása
©2005 A KvVM
Természetvédelmi Hivatala
neosoft&design