magyar english deutsch
Helyszín
Megye:
Település:
Időpont:
Időtartam:
Ingyenes:
Típus:
Kulcsszó:
A fenti szempontok közül legalább egy megadása kötelező.
Vagyonkezelési Koncepció

ITT

Áttekintő térkép

 
Az európai közösségi jelentõségû természetvédelmi rendeltetésû területekkel érintett földrészletekrõl
Natura 2000 helyrajzi számos lista településenként
A normaszöveg és e helyrajzi számos lista megtalálható ITT.
 
A térképi megjelenítés ITT érhető el.
Óra
 
Az óráról itt érdeklődhet.
 
Közadatkereső

Natura 2000 fenntartási tervek
 
» Védett természeti területek » Helyi jelentőségű védett területek » Kunpeszér
Kunpeszér
  Nagy-tölgyfai-tag erdőállománya

A fehér és szürke nyárral, mezei szillel elegyes gyöngyvirágos tölgyes Kunpeszér határában helyezkedik el. Szigetszerű fennmaradásában a mély fekvésű homoki teknő magas talajvízszintje, a többnyire barna erdőtalaj, illetve a réti talajra rakódott humuszos homok kombinációja játszott szerepet.
A homokpusztai tölgyeseket – amelyben elegyfaként a tatár juhar és a vadalma is előfordul – ma már csak kis foltokban találjuk meg a Duna–Tisza közén. A cserjeszintjüket alkotó fajok közül az ostormén- és kányabangita, a fagyal, a galagonya és a veresgyűrűsom, az aljnövényzet lágyszárúi közül a gyöngyvirág, az erdei gyöngyköles, az erdei szálkaperje, valamint az Alföldön ritkaságnak számító ligeti perje, továbbá a kis borkóró, a homoki nőszirom, a pusztai meténg és az erdei szellőrózsa érdemel említést.


Nyíres-nyaras

Az egykori lápréten a természetes szukcesszió során alakult ki az a fás vegetáció, amelynek pionír fafaja a nyír volt, mivel a termőréteg hiánya csak ennek megtelepedését tette lehetővé. A természetes teknőben elhelyezkedő nyíres hosszú távú fennmaradását a kedvező vízellátottság biztosítja, a magasabb szegélyrészeken már egy-egy kocsányos tölgy is megjelent. Az aljnövényzet jellemző fajai közé tartozik a gyöngyköles, a ligeti perje, az erdei szálkaperje és a gyöngyvirág.


Gyöngyvirágos tölgyes

A homoki erdők közül a gyöngyvirágos tölgyesek a leggazdagabb társulások. Ebben a kunpeszéri, közel háromhektáros, egészséges erdőben a kocsányos tölgyek már több mint százévesek, mellettük elegyfaként néhány fehér nyár, tatár juhar és vadalma fordul elő. A cserjeszintben a fagyal, a galagonya, az ostormén- és kányabangita, valamint a veresgyűrűsom a leggyakoribb, az aljnövényzetet a három orchideafaj – a kétlevelű sarkvirág, továbbá a széleslevelű és vörösbarna nőszőfű – mellett a tavaszi csillagvirág és az epergyöngyike előfordulása jellemzi. Tömeges a gyöngyvirág, az erdei gyöngyköles és az Alföldön különlegességnek számító erdei tisztesfű azonban ritka, mint ahogy nem túl gyakori a kis borkoró, a homoki nőszirom, a pusztai meténg és a ligeti perje sem.
Állatvilágának vonatkozásában a fekete harkály, az egerészölyv, a héja és a karvaly költése, a gerinctelenek közül a védett orrszarvúbogár előfordulása érdemel említést.
A szabadon látogatható terület megközelítése elég körülményes.
   
 
2009. 08. 18. Oldal nyomtatása
©2005 A KvVM
Természetvédelmi Hivatala
neosoft&design