magyar english deutsch
Helyszín
Megye:
Település:
Időpont:
Időtartam:
Ingyenes:
Típus:
Kulcsszó:
A fenti szempontok közül legalább egy megadása kötelező.
Mit jelent a KNPI címere?

Az óvó emberi kézben levő tojás a természet törékenységét jelzi.
A "hímes tojáson" levő minta a kiskunsági homokbuckás tájat, az itt jellemző
borókát, és Petőfi Az Alföld c. verséből is ismert vörös vércsét ábrázolja.

Vagyonkezelési Koncepció

ITT

Áttekintő térkép

 
Az európai közösségi jelentõségû természetvédelmi rendeltetésû területekkel érintett földrészletekrõl
Natura 2000 helyrajzi számos lista településenként
A normaszöveg és e helyrajzi számos lista megtalálható ITT.
 
A térképi megjelenítés ITT érhető el.
Óra
 
Az óráról itt érdeklődhet.
 
Közadatkereső

Natura 2000 fenntartási tervek
 
» Védett természeti területek » Helyi jelentőségű védett területek » Kunpeszér
Kunpeszér
  Nagy-tölgyfai-tag erdőállománya

A fehér és szürke nyárral, mezei szillel elegyes gyöngyvirágos tölgyes Kunpeszér határában helyezkedik el. Szigetszerű fennmaradásában a mély fekvésű homoki teknő magas talajvízszintje, a többnyire barna erdőtalaj, illetve a réti talajra rakódott humuszos homok kombinációja játszott szerepet.
A homokpusztai tölgyeseket – amelyben elegyfaként a tatár juhar és a vadalma is előfordul – ma már csak kis foltokban találjuk meg a Duna–Tisza közén. A cserjeszintjüket alkotó fajok közül az ostormén- és kányabangita, a fagyal, a galagonya és a veresgyűrűsom, az aljnövényzet lágyszárúi közül a gyöngyvirág, az erdei gyöngyköles, az erdei szálkaperje, valamint az Alföldön ritkaságnak számító ligeti perje, továbbá a kis borkóró, a homoki nőszirom, a pusztai meténg és az erdei szellőrózsa érdemel említést.


Nyíres-nyaras

Az egykori lápréten a természetes szukcesszió során alakult ki az a fás vegetáció, amelynek pionír fafaja a nyír volt, mivel a termőréteg hiánya csak ennek megtelepedését tette lehetővé. A természetes teknőben elhelyezkedő nyíres hosszú távú fennmaradását a kedvező vízellátottság biztosítja, a magasabb szegélyrészeken már egy-egy kocsányos tölgy is megjelent. Az aljnövényzet jellemző fajai közé tartozik a gyöngyköles, a ligeti perje, az erdei szálkaperje és a gyöngyvirág.


Gyöngyvirágos tölgyes

A homoki erdők közül a gyöngyvirágos tölgyesek a leggazdagabb társulások. Ebben a kunpeszéri, közel háromhektáros, egészséges erdőben a kocsányos tölgyek már több mint százévesek, mellettük elegyfaként néhány fehér nyár, tatár juhar és vadalma fordul elő. A cserjeszintben a fagyal, a galagonya, az ostormén- és kányabangita, valamint a veresgyűrűsom a leggyakoribb, az aljnövényzetet a három orchideafaj – a kétlevelű sarkvirág, továbbá a széleslevelű és vörösbarna nőszőfű – mellett a tavaszi csillagvirág és az epergyöngyike előfordulása jellemzi. Tömeges a gyöngyvirág, az erdei gyöngyköles és az Alföldön különlegességnek számító erdei tisztesfű azonban ritka, mint ahogy nem túl gyakori a kis borkoró, a homoki nőszirom, a pusztai meténg és a ligeti perje sem.
Állatvilágának vonatkozásában a fekete harkály, az egerészölyv, a héja és a karvaly költése, a gerinctelenek közül a védett orrszarvúbogár előfordulása érdemel említést.
A szabadon látogatható terület megközelítése elég körülményes.
   
 
2009. 08. 18. Oldal nyomtatása
©2005 A KvVM
Természetvédelmi Hivatala
neosoft&design