magyar english deutsch
Helyszín
Megye:
Település:
Időpont:
Időtartam:
Ingyenes:
Típus:
Kulcsszó:
A fenti szempontok közül legalább egy megadása kötelező.
Mit jelent a KNPI címere?

Az óvó emberi kézben levő tojás a természet törékenységét jelzi.
A "hímes tojáson" levő minta a kiskunsági homokbuckás tájat, az itt jellemző
borókát, és Petőfi Az Alföld c. verséből is ismert vörös vércsét ábrázolja.

Vagyonkezelési Koncepció

ITT

Áttekintő térkép

 
Az európai közösségi jelentõségû természetvédelmi rendeltetésû területekkel érintett földrészletekrõl
Natura 2000 helyrajzi számos lista településenként
A normaszöveg és e helyrajzi számos lista megtalálható ITT.
 
A térképi megjelenítés ITT érhető el.
Óra
 
Az óráról itt érdeklődhet.
 
Közadatkereső

Natura 2000 fenntartási tervek
 
» A Kiskunsági NPI védett területei » Természetvédelmi területek » Pusztaszeri Hétvezér emlékmű
Pusztaszeri Hétvezér emlékmű
 

Védetté nyilvánítás éve: 1990.

Hétvezér emlékműA Pusztaszeri Hétvezér emlékmű egy négyhektáros területen fekszik, mely a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság egyik természetvédelmi területe. Védettsége régi keletű, és mint történelmi emlékhely az országos jelentőségű védett területek kategóriájában ritkaságnak számít.

A pusztaszeri Hétvezér emlékmű szerényen és magányosan emlékeztet Kecskemét és Pusztaszer különleges történelmi kapcsolatára, hiszen a pusztaszeri legelők is valamikor Kecskemét város birtokában voltak. Kecskemét a múltban többször is bizonygatta, hogy "a híres első országgyűlés” itt, a Hétvezér emlékoszloppal jelölt helyen volt.

Hasonló történelmi nevezetességű Ópusztaszer is, ahol jelenleg a Nemzeti Történeti Emlékpark áll, hiszen a legenda szerint a honfoglaló törzsek vezérei itt kötötték meg a vérszerződést, és választották Árpádot vezetőjükké. Ennek emlékére is obeliszket állítottak, ami ma is látható. A két emlékmű sok vitára adott okot eddig, és napjainkban is. A nagy eseményt így mind a két község, Ópusztaszer és Pusztaszer is magáénak tudja.

Az emlékmű felállításának első gondolata 1861-ben született, amikor 30 aláírással kérvény érkezett Kecskemét város tanácsa elé, amelyben a polgárok azt kérik:
…"miután a városnak jutott a nagy szerencse, mint örök tulajdonát bírni ama szent föld egy részét, amelyen honalapító Árpád legelső nemzeti törvényhozó ősgyűlést tartott, - határozza el kérvénnyel járulni az akkori országgyűléshez avégett, hogy Pusztaszeren ősi alkotmányunk keletkezésének egyik történeti nevezetességű színhelyén, országos emlék állíttatása elrendeztessék: addig is a város Pusztaszeren majorháza mellett álló ősrégi halom Árpád-halmának elneveztetvén, ünnepélyesen fölavattassék”…
A kérvény alapján hivatalos városi bizottság kereste fel a helyszínt, ahol jelentést állított össze küldetésének eredményeképpen.
A jelentés rögzíti: …"hogy Pusztaszeren a hét vezér alatt beköltözött a hét hadseregre osztott magyar nemzetnek a haza szent földjén tartott első országgyűlése színhelyén az akkor minden ünnepélyes tény emlékéül emeltetni szokott hét halmot a küldött bizottság feltalálni szerencsés volt."

Ezután így lett a Szeri-sík hétvezéri dombjának egyikéből, a Kovácsné-halmából Árpád-halom, amit ünnepélyesen fel is avatták.
1861. október 28-án tárgyalta az országgyűlés az emlékművel kapcsolatos kérdést, de az időközben kialakult országos és helyi viszonyok a kivitelezést nem tették lehetővé.
Az emlékmű ügye ezután csak 33 év elteltével került ismét elő. 1894. március 17-19-én tartották meg Kolozsváron az évenként esedékes diákszövetségi kongresszust. Itt Kecskemét város Jogakadémiájának képviselői indítványozták az emlékmű felépítését, s azt, hogy a magyar ifjúság millenniumi díszünnepségeknek egy részét Kecskeméten, illetve Pusztaszeren rendezzék meg.
Az Országos Diákszövetség gyűjtést kezdeményezett a Pusztaszeren felállítandó emlékmű költségeinek fedezésére.
A gyűjtés azonban lassan haladt, ezért 1896. június 20-ára csak az alapkő letételére volt mód.

Az emlékmű terveinek elkészítését Lovas Lajos kecskeméti szobrászművész vállalta. A tervek alapján az emlékmű a haza földjére lépő magyar vitézt ábrázolta volna. Viszont a pénzhiány miatt a drága emlékmű elkészítéséről le kellett mondani. Helyette egy szerényebb obeliszk felállítását látták jónak. Ennek terveit Pataky Imre kecskeméti rajztanár készítette. Így született meg egy kb. 10-12 m magas egyszerűen kivitelezhető obeliszk terve, melynek tetején turulmadár ül, oldalán pedig a hét vezér arcképe látható domborműveken.

Az emlékmű megközelítése: Pusztaszer község központjából végig a Kossuth utcán, és annak folytatásában a földúton. Az emlékmű kb. 1,5 km-re van a központtól.

EOV kooerdinátái: x 720629,46   y 135167,89

   
 
2012. 06. 28. Oldal nyomtatása
©2005 A KvVM
Természetvédelmi Hivatala
neosoft&design