|
Csongrádi Kónya-szék TT (485 ha)
Védetté nyilvánítás ideje: 1998.
Kelet felé elhagyva a Duna-Tisza közi Hátság homokbuckákkal tagolt vidékét megváltozik a táj. Löszös, homokkal fedett hordalékkúp síkságra érünk. A lankás hátak között időszakosan vízzel borított szikes laposokat találunk. Ezek egyike a Csongrádi Kónya-szék. A múlt század végén a Csongrád- Kiskunfélegyháza vasútvonal megépítésével – alapvetően megváltozott a táj arculata. A vasút két részre osztotta a hajdan egységes területet és ezzel megváltoztatta a felszíni vizek mozgását is. A később épített lecsapoló csatorna aztán szinte teljesen kiszárította ezt a vidéket. Így a hajdani vízgazdag állapotok ma már csak foltokban, és csak kedvező időjárási feltételek között figyelhetők meg. Ennek ellenére a Kónya-szék egyes részein tavasszal jelentős vizek gyűlnek össze az itt költő parti madarak nagy örömére. A védett terület még ma is őrzi a szikes pusztai táj jellegzetes felszíni formáit és élővilágát. Növényzete a szikes pusztákon megszokott képet mutatja. A hátakon löszgyepek maradványaira bukkanhatunk. Az intenzív legeltetés miatt a tipikus lösznövények szinte eltűntek. Néhány gyakoribb faj, pl. a koloncos legyezőfű vagy a lila ökörfarkkóró azért megtalálható. A hátas részeket a vakszikes laposoktól magas szikpadkák választják el. A nagy vakszikes foltokat szik-erek és szikes mocsarak tarkítják. Itt elsősorban a sótűrő bárányparéj, pozsgás zsázsa, mézpázsit, fehér tippan, és a nedvesebb foltokban zsióka a jellemző. Valaha ezekben a laposokban nyár közepéig is megmaradtak a felszíni vizek.
A változatos élőhelyek és a mikrodomborzat és miatt a Kónya-szék állatvilága igen gazdag. Eddig 84 madárfajt figyeltek meg ezen szántóföldek közé ékelt területen.
A tulajdonviszonyának átalakulása miatt megváltozott a gyepek használata. Szinte teljesen megszűnt a legeltetés. Ennek hatására megindult a gyep regenerációja. A legeltetés hiánya miatt a szikeseken kedvezőtlen folyamatok indultak be. A rövid füvű, kopár felszíneken élő rovarok csökkenésével eltűnt a széki lile, amely korábban állandó lakója volt a vidéknek.
A legelés elmaradása miatt kissé átalakult terület azért még mindig gazdag madárvilágnak ad otthont. Ha az ősszel és a télen elég csapadék hullik, megtelnek a szikes laposok vízzel, és ennek köszönhetően tavasszal nagygodák, piroslábú cankók és más parti madarak nagy csapataival találkozhatunk a tavaszi kéklő vizű pusztán. A szikes puszták felett gyakran látható a vörös vércse, mely elhagyott szarka és varjú fészkekben költ. A szalakóta is csak táplálkozni jár ide, mert költésre megfelelő odút csak a környékbeli tanyák öreg nyárfáiban talál. A puszta télen sem csendesül el teljesen. A pockokra vadászó egerész- és gatyásölyv mellett láthatunk itt kisebb csoportokban táplálék után kutató foglyokat is.
A Kónya-szék területe szabadon látogatható.
|
