magyar english deutsch
Helyszín
Megye:
Település:
Időpont:
Időtartam:
Ingyenes:
Típus:
Kulcsszó:
A fenti szempontok közül legalább egy megadása kötelező.
Mit jelent a KNPI címere?

Az óvó emberi kézben levő tojás a természet törékenységét jelzi.
A "hímes tojáson" levő minta a kiskunsági homokbuckás tájat, az itt jellemző
borókát, és Petőfi Az Alföld c. verséből is ismert vörös vércsét ábrázolja.

Vagyonkezelési Koncepció

ITT

Áttekintő térkép

 
Az európai közösségi jelentõségû természetvédelmi rendeltetésû területekkel érintett földrészletekrõl
Natura 2000 helyrajzi számos lista településenként
A normaszöveg és e helyrajzi számos lista megtalálható ITT.
 
A térképi megjelenítés ITT érhető el.
Óra
 
Az óráról itt érdeklődhet.
 
Közadatkereső

Natura 2000 fenntartási tervek
 
» Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság » Szakmai oldalak » Kezelési tervek
Kezelési tervek
 

TERMÉSZETVÉDELMI KEZELÉSI TERVEK

Legtöbb nemzeti park, természetvédelmi terület és egyéb természetes vagy féltermészetes terület természetvédelmi kezelést igényel, ha fent akarják tartani a flóra és fauna azon elemeit, melyek az illető területre jellemzőek vagy különlegesek. Nemcsak a területen lévő élőhelyeket, ökoszisztémákat és a bennük előforduló fajokat szükséges megérteni és kezelni, de ezen rendszerek ember általi használata szintén körültekintő kezelést vagy ellenőrzést igényel. Ennek következtében a kutatók, nevelők, természettudósok, azok, akik nem szokványos kikapcsolódásra vágynak és általában véve a látogatók, figyelmet (vagy kezelést) igényelnek tevékenységüknek a terület mindennapos életébe való beillesztése érdekében; amennyiben ezek összeegyeztethetők a terület flórájával, faunájával, geológiai-, régészeti-, történelmi-, kulturális-, társadalmi- és gazdasági értékeivel.

A területtel kapcsolatban lévő emberi közösségek, melyek gyakran több generáció során a területen éltek és dolgoztak, különleges figyelmet igényelnek minden természetvédelmi kezelési tervben.

A terv fő célkitűzései az alábbiak kell legyenek:

mindenkinek, aki kapcsolatban van a területtel, kiváltképp a terület kezelőjének tudomására hozni azt, hogy mi található itt, miért van itt, miért fontos vagy érdekes, és hogyan célszerű kezelni;
a terület különböző részeiért, az itt folytatott tevékenységekért felelős személyek kijelölése;
kulcsfontosságú területek kijelölése, melyekre a kezelő figyelmet kell fordítson;
a kezelési folyamat előrehaladása áttekintésének kidolgozása; és, mindenek felett folytonosság és alapállapot biztosítása, melyhez viszonyítani lehet a terület állapotát, vagy az irányelvekben vagy kezelésben bekövetkezett változások felbecsülhetők és további stratégiák vagy tervek megvalósíthatók.

Elismerést nyert, hogy a természetvédelmi kezelési tervek szabványosítása lehetővé teszi a különböző területek egymással való összehasonlítását és célkitűzések felállítását az egyes különálló területekre, szélesebb körű regionális, országos vagy európai összefüggéseken belül. Egy ilyen összehangolt területkezelés összekapcsolhatja egy élőhely területeit egy kiterjedt részen, úm. homokbuckák, vagy vizes élőhelyek vagy erdőterületek; vagy alternatív módon fel lehet ezt használni egy meghatározott régió vagy ország összes élőhelyének természetvédelmi kezelésében szükséges erőforrás-tervezésnél. Az európai szintű szabványok létrehozása, melyet az Eurosite természetvédelmi kezelési formaterv biztosít, alapvető első lépés a szabványosítás folyamatában.
Ezt a formatervet elfogadta a hazai természetvédelem is (1995. márciusában).

A szabványterv:

1. leírja a területet és kiértékeli az alkotórészeket (Elemzés);
2. meghatározza a területre vagy területrészre vonatkozó ideális célkitűzéseket, beleértve minden egyes célkitűzés magyarázatát, és azonosítja a módosító vagy korlátozó tényezőket, melyek megakadályozzák az ideális célkitűzések elérését (Diagnózis);
3. előírja a gyakorlati célkitűzéseket, stratégiákat, programokat és projekteket melyek a célkitűzések megvalósításához szükségesek (Előírás);
4. meghatározza az elsőbbségeket a tevékenységben; és
5. áttekinti az előrehaladást (Ellenőrzés).

Ezek a tervezési folyamat alapvető részeinek tekintendők.
Egy szabványosított formaterv segítséget nyújt az ellenőrzést végző szervnek az egyes területek közötti elsőbbségek megállapításánál, az erőforrásokra és más juttatásokra vonatkozóan.

Minden kezelési terv szükségszerűen rugalmasan megközelíthető kell, hogy legyen, úgyhogy amikor a körülmények megváltoznak az előírások, vagy akár célkitűzések megváltoztatásának igénye szükség szerint felbecsülhető és alkalmazható legyen.

Ugyanakkor felmerül a rugalmasság vagy alkalmazhatóság iránti igény az alábbiak figyelembe vételére:

• különböző kultúrák;
• különböző földrajzi és biológiai területek;
• különböző méretű és típusú területek (úm. egy nagy nemzeti park és egy kis természetvédelmi terület közti különbség);
• az emberek különböző igényei;
• a kézelő szervek különböző (létező) "házirendje".

A kezelési terv készítése

Kinek a részére készül a terv?

A természetvédelmi kezelési terv az egyének vagy szervezetek széles köre részére készülhet. Fontos ezt meghatározni a tervkészítés elkezdése ellőtt. Néhány azok közül akik számára a terv készül:

• az ellenőrző szerv;
• a jelenlegi és az elkövetkező kezelők;
• a területen dolgozó kezelők;
• bérlők, szomszédok, törvényes hatósági szervek, tervezők és helyi társadalmi-gazdasági csoportok;
• nemzetközi szervezetek és adatbankok.

Ki készítse el a tervet?

A terv szükségessé válik, miután az irányelvekért felelős szervek meghatározták, hogy a területen lévő ökoszisztémák, vagy a flóra és fauna, vagy a geológiai, régészeti, történelmi, kulturális és társadalmi tényezők a fontosak, valamint hogy fenntartásuk, javításuk vagy ellenőrzésük kezelést igényel.

Célszerű a terv készítésének feladatát és a szükséges erőforrásokat egy személynek kiadni, és a felelősséget egy világosan meghatározott személy vagy hivatal kell viselje. Ideális esetben a terv szerzője a terület kezelője vagy a területtel szoros kapcsolatban álló egyén. Gyakran előnyös, ha a tervet készítő személy felelősséggel tartozik a terv megvalósításáért - úm. a területkezelő, felügyelő vagy igazgató. Tervkészítéskor a szerző dolgozhat egyedül, vagy egy csoporttal együtt. A tervkészítő szükségszerűen különböző szakterületek specialistáival konzultál (ezek száma a terület jellegétől és komplexitásától függ).

A tervkészítőnek szüksége lehet a következők személyekkel történő konzultációra:

• specialisták vagy szakemberek;
• adminisztrátorok, tudósok, ingatlanügynökök, közgazdászok;
• a terület előző használói, előző bérlők, helyi lakosok, szomszédok;
• tanácsadók,
• egyéni érdeklődők.

A szerzőnek hivatkoznia kell történelmi dokumentumokra, levéltári anyagokra, megelőző felmérések és kutatások eredményeire. A terv elkészítése inkább az összes érintett közötti együttműködés eredménye kell legyen, mint egy elszigeteltségben létrehozott dokumentum.

Ki engedélyezi a tervet és mi a terv státusza?

A tervet engedélyező szerven belül szükséges a jóváhagyást végző szint meghatározása és elfogadása. A tervnek, jóváhagyása után, célszerű kifejeznie a szervezet szándékát a benne foglaltak végrehajtására. Egyes szervezetek a tervet pénzügyi- és embererő-forrást igénylő dokumentumnak tekintik.

Mikor célszerű elkészíteni a tervet?

A terület kezelőjének fontos, hogy valamilyen természetvédelmi kezelési tervvel rendelkezzen már egy korai időpontban. Minden terület kezelőjének elsődleges célja egy előzetes terv, mint prioritás elkészítése. Mindig fennáll annak a veszélye, hogy egy engedélyezett terv elkészítése késleltetve lesz, amíg pótlólagos információk elérhetők lesznek. Ez alatt az idő alatt a terület egyes tényezői elpusztulhatnak, vagy nemtörődömség vagy nem megfelelő kezelés következtében csökkenhet az értékük.

Terveket, de legalább előzetes terveket célszerű a kezdeti időben elkészíteni. Egyes esetekben kívánatos vagy hasznos lehet egy előzetes terv elkészítése még a védendő terület megszerzése előtt. Az ilyen rövid terv-kivonatok elősegíthetik a döntéshozást, miszerint egy terület megszerzendő-e vagy sem. A terv megjelöli a legjelentősebb tényezőket, a célkitűzéseket és a tevékenység elsőbbségeit és a költségek kivonatát valamint egyéb erőforrás-igényeket.

Mivel a formaterv "felhasználóbarát"-ként készült, lehetséges, hogy a legfontosabb részek kerüljenek először megtervezésre. Nem szükséges, hogy a terv készítése az első oldallal kezdődjön. Elkészítése a terv bármely pontján kezdődhet, feltéve ha a formaterv elfogadott.

Sokkal átfogóbb tervek készülhetnek majd, amint a területről egyre több információ és tapasztalat gyűlt össze.

Hogyan célszerű bemutatni a tervet?

A tervnek megvalósíthatónak kell lennie, jóllehet tartalmazhat olyan célkitűzéseket, melyek teljesítése időigényes vagy jelentős nehézségekbe ütközik. Célszerű, ha a terv meghatározza azokat a területeket, ahol a célkitűzések megvalósítása nehézségekbe ütközik.

A terv időszerűvé tétele könnyen elvégezhető és hatékony kell legyen, kiváltképp akkor, ha a terv egyes részei sikeresen megvalósultak, ahogy új információk válnak hozzáférhetővé, vagy ahogy a körülmények megváltoznak.

A tervet nem szabad végleges dokumentumnak vagy könyvnek tekinteni.

Mit szükséges tartalmazzon a terv?

Egy jó kezelési tervnek tartalmaznia kell néhány elkülönült részt, melyek logikai sorrendiségűek, érthető reális célkitűzéseket és ezek eléréséhez alkalmas programok megfogalmazását eredményezve. A terv használható kell legyen a területkezelők részére, gyakran terepi viszonyok között, ezért a hosszú magyarázatokat a szövegben lehetőség szerint mellőzni kell. A döntéseket a mellettük és ellenük szóló érvek kimerítő tárgyalása nélkül célszerű rögzíteni.

A terv címe

Fontos, hogy minden terv világos fejléccel vagy címmel rendelkezzen. Például: "Kiskunsági Nemzeti Park Fülöpházi homokbuckák területének természetvédelmi kezelési terve, 1992-es kiadás".

A terv címét követően a kezelő szerv megnevezését és címét javasolt megadni, az összekötő pontokkal együtt. Jelentős állami szerveket vagy helyi tervező és adminisztratív hivatalokat ajánlott feltüntetni.

Irányelvek

Hasznos lehet egy rövid közlemény mely megmagyarázza a terület kezeléséért felelős szervezet céljait és irányelveit az egyes természetvédelmi kategóriába tartozó területekkel kapcsolatban.
Ez ki emelje hogy a szervezet mit, és milyen módszerekkel kíván elérni. Általában ez megfelel az alapító okiratban lefektetetteknek.

A terület leírása és kiértékelése

Az elhelyezkedés; az élő és élettelen jellemzők; a jogi és társadalmi paraméterek leírását egy kiértékelő résznek kell követnie. A leírásnak magába kell foglalnia hivatkozásokat az összes ismert, területre vonatkozó lényeges információról (a legjobb elérhető információ). Ez a rész kiterjeszthető az idő előrehaladtával ahogy egyre több lényeges adat válik elérhetővé. Ha a terület magába foglal vagy befolyásol embercsoportokat, úgy a társadalmi-gazdasági és kulturális elemeket is a tervbe kell foglalni. A terület tágabb összefüggéseivel együtt vizsgálandó, így mind a pozitív, mind a negatív külső/területen kívüli tényezők, és a területre gyakorolt hatásuk megállapítható. A terület potenciálját mind ökológiai, mind földhasznosítási értelemben le kell írni.

-Általános információk
elhelyezkedés beleértve a terület határait
jogi helyzet (tulajdonviszonyok, a terület országos és nemzetközi kijelölése)
kezelési infrastruktúra (a terület kezelésében részt vevő összes szervezetek vagy egyének)
fizikai jellemzők/élettelen jellemzők
klíma
geológia, hidrológia, talajok, tápanyaghelyzet
biológiai és ökológiai jellemzők/élő jellemzők
Közösségek, vegetáció-szerkezet, flóra, fauna
kulturális és társadalmi-gazdasági jellemzők
a terült hasznosítása
táj- és esztétikai érték
csatolt leíró anyag

Első kiértékelés
Az elérhető információk kiértékelése, a természetvédelmi kezelés céljainak meghatározása érdekében.
ökológiai: sérülékenység, ritkaság, természetesség, jellemzőség, különleges jelentőség, méret, diverzitás, stabilitás és instabilitás
társadalmi és gazdasági aspektusok
potenciális érték

Ideális célkitűzések
A kezelőknek a meglévő értékeknek, azok minőségének és elterjedtségének és a terület potenciáljának felbecsülése után azoknak az ideális célkitűzéseiknek a listáját kell összeállítaniuk, melyek révén megőrzik és gazdagítják a területet. Ezek a célkiűzések nem szorítkoznak csak az ökológiai tényezőkre, de figyelembe veszik a történeti, kulturális és társadalmi aspektusokat is. Figyelembe kell venni a kutatásra, nevelésre, más területkezelőknek történő bemutatásra és a közhasználatra vonatkozó célkitűzéseket is.

Ebben a fázisban csak az ideális célkitűzéseket kell figyelembe venni. Ezek azok a célkitűzések, melyekre a területkezelő akkor törekedne, ha ellenőrzése alatt állna a terület és az azt körülvevő részen folyó mindennemű tevékenység és területhasznosítás. Ezek nem vesznek figyelembe semmilyen korlátozó tényezőt és nem feltétlenül lehetségesek gyakorlati szempontból vagy életképesek gazdaságilag. Ezek a terület potenciáljának jelzői, mely felé a természetvédelmi kezelésnek tartania kell. Ezek egy sor hosszú távú célkitűzést fogalmaznak meg, melyek segítségével választani lehet a stratégiai alternatívák között.

Korlátozó vagy módosító tényezők
A valóságban a területkezelő nem lesz képes minden ideális célkitűzését elérni, egy sor korlátozó, vagy módosító tényező miatt. Ezeket kell itt rendszerbe foglalva felsorolni és felbecsülni.

A területet befolyásoló trendek:

Természetes irányzatok területen belül - területen kívül
Ember által előidézett irányzatok területen/szervezeten belül - területen/szervezeten kívül

Egyes trendek vagy tényezők ábrázolhatók táblázatos formában.

Második kiértékelés

Az ideális célkitűzések elérését megakadályozó okok felsorolása után ki kell értékelni ezeket. Jelen kiértékelés fő célja a létező vagy biztosított erőforrások, szaktudás és technológia keretei és, a helyi társadalmi, gazdasági és politikai körülmények között gyakorlatilag megvalósítható célkitűzések felállítása. A megváltoztatott célkitűzések lesznek a gyakorlati célkitűzések.

A gyakorlati célkitűzések meghatározása érdekében minden ideális célkitűzést ki kell értékelni. Az ideális célkitűzéseket fontossági sorrendbe kell állítani és mindegyikre vonatkozóan egy sor kérdést kell megvizsgálni.

1. Az elérhető erőforrások (embererő és pénzügyi), szakértelem és technológia keretein belül megvalósítható-e a célkitűzés?
2. Mi a célkitűzés elérésének ára?
3. Mennyi időbe kerül a célkitűzés megvalósítása?
4. Milyen hatást gyakorol egyik célkitűzés elérése a többi célkitűzésre?
5. Melyek a célkitűzés elérését megakadályozó korlátozó vagy módosító tényezők?
6. Lehetséges-e néhány vagy minden korlátozó tényező megszüntetése vagy hatásának csökkentése? Ha igen, milyen gazdasági, társadalmi vagy ökológiai értelemben vett áron?
7. Hogyan befolyásolja a szervezetről kialakult közvéleményt a: a célkitűzések elérése vagy nem elérése, vagy a korlátozó tényezők elhárítása?
8. Fontos-e a közvélemény által alkotott kép?

Gyakorlati célkitűzések

A korlátozó tényezők megváltoztatják az ideális célkitűzéseket, gyakorlati célkitűzéseket hozva létre. Ezek a célok rövid közleményei: a gyakorlatban megvalósíthatók kell legyenek a meglévő vagy biztosítható erőforrásokkal. Az ideális célkitűzések gyakorlativá való alakításánál fontos jól érthetően megindokolni a beiktatott változtatások szükségességét. A terület kezelőinek sohasem szabad szem elől téveszteni az ideális célkitűzéseket, mivel egy későbbi időpontban lehetővé válhat az azokhoz való visszatérés.

Természetvédelmi stratégiák

A teendők tisztázása után következő kérdés végrehajtásukra vonatkozik. Ki kell választani és le kell írni a módszereket, választási lehetőséggel a körülmények változása esetére. Minden egyes célkitűzés elérésének határidőt kell szabni, és meg kell állapítani a siker vagy kudarc kritériumait.
Ezek a szempontokat egy sor kezelési stratégia foglalja magába.
Stratégiákat kell kijelölni a terület védelme és hasznosítása céljából; például szükséges lesz minden egyes terület látogathatóságára vonatkozó stratégiák kidolgozása.

A természetvédelmi stratégiákban szereplő tevékenységi területek felsorolása:
Fenntartani vagy javítani az ökoszisztémákat/biotópokat; az ökoszisztéma szerkezetét; fajokat; az ökoszisztémák és fajok diverzitását.
• beavatkozás nélkül
• kismértékű beavatkozás
• aktív kezelés

A fajokra vonatkozó stratégia a felsoroltak valamelyikén fog alapulni minden fontos fajra vonatkozóan:

• beavatkozás nélkül
• ellenőrzés vagy létszámcsökkentés
• támogatás vagy létszámnövelés
• visszatelepítés
• betelepítés

A közhasználatra; általános belépésre; üdültetésre; nevelésre; bemutatásra; kutatásra vagy tanulmányozásra vonatkozó stratégiák is kidolgozandók.

Az általános belépésre és üdülésre vonatkozó stratégia a következôk valamelyike lehet:
• zárt
• korlátozott belépés
• részleges látogathatóság
• nyitott/ szabadon látogatható

Ha a terület oktatási, bemutatási célokat is szolgál, a tervben egy népszerűsítési stratégiát is meg kell fogalmazni. A választási lehetőségek a következőket foglalhatják magukba:

• minimális közzététel
• csökkentett közzététel
• aktív közzététel
• speciális propaganda

A terv készítésekor a kutatásra vagy tanulmányok folytatására vonatkozó stratégia is kidolgozandó, melyben az említett tevékenységek folytatását biztosító lehetőségek a következők lehetnek:

• nem folytatható
• csak szakembereknek
• ellenőrzött keretek között
• szabadon folytatható

Közlekedés/használat lehetőségei

A használat módjának és mértékének meghatározása után szükséges a létesítményekre vonatkozó intézkedésekről egy stratégiát kidolgozni az építmények/épületek; utak; ösvények; gyalogútvonalak; jelzések; információs létesítmények; közbiztonság; a rongálás minimalizálása; és a nagyközönséggel való kapcsolat viszonylatában.

Ingatlankezelés, beleértve az épületeket és utakat (kivéve a közhasználatúakat); területhatárokat; kerítéseket; tájépítészeti ültetvényeket; mezőgazdasági és sport (vadászat és halászat) engedélyeket; úthasználati jogokat; természetvédelmi kezelési módokat (legeltetéssel, égetéssel vagy más módokkal); vegyszerezést (műtrágyák, peszticidek); stb.

Infrastruktúra; Stratégiákat szükséges kidolgozni a jogi kérdések és szabályozás megvalósítására; alkalmazottak felvételére; szerződéskötésre; elszállásolásra; eszköz- és munka-erővédelemre.

Projektek vagy feladatok

Minden feladatra vagy munkára létrehozandó egy project. Ez általában egy stratégiához, és ezen keresztül egy célkitűzéshez kapcsolódik, de egy lehet azon számos feladat közül, melyre szükség van a stratégia/célkitűzés eléréséhez. Lehetséges, hogy egyes feladatok egyszerre több stratégia/célkitűzés megvalósítását segítik elő.

Feladatok közti elsőbbségek meghatározása

Az egyes területekre vonatkozó projectek, és feladatok száma rendkívül nagy lehet. Szükségszerű, hogy a kezelők minden célkitűzést figyelembe véve azokat fontossági sorrendben rangsorolják. Minden célkitűzésen belül célszerű a stratégiákat elsőbbségük szerint osztályozni, az időbeosztás függvényében. Például stratégia lehet a "semmit sem tenni" de egy időszak után létfontosságú lehet korlátozott vagy aktív természetvédelmi kezelés beiktatása egy meghatározott cél elérése érdekében. Célszerű fontosságuk szerint osztályozni a programokat és feladatokat annak érdekében, hogy azok a feladatok kapjanak elsőbbséget, melyek létfontosságúak a célkitűzések elérése érdekében.

Munkatervek

Miután a célkitűzések, stratégiák, feladatok és elsőbbségek megállapítást nyertek, egy középtávú (3-5 éves) munkatervet és egy éves munkatervet szükséges készíteni.

A célok elérése érdekében tett előrehaladás áttekintése

Kijelölendők az áttekintések, beleértve az alkalmazott módszereket és kritériumokat. Ezt követi a programok és projektek éves, valamint a célkitűzések és stratégiák ötévenkénti áttekintésének leírása. A terv ellenőrzésére vonatkozó javaslatok készítendők. Felbecsülendő a külső és belső területellenőrzés szükségessége.

Milyen időtartam alatt célszerű elkészíteni a tervet?

A terv elkészítéséhez szükséges időtartam hossza sok tényezőtől függ, beleértve az elvégzendô munka mennyiségét, a szerző és munkacsoportja tapasztaltságát és képességeit; a hozzáférhetô információ mennyiségét; a társadalmi-gazdasági, biológiai és területhasznosítási jellemvonások komplexitását; és a terv finanszírozásához és jóváhagyásához szükséges adminisztratív gépezetet. Mindamellett, egy rövid terv készítése minden kezelő számára létfontosságú feladat kellene legyen, és egy ilyen előzetes tervet célszerű előterjeszteni a terület védetté nyilvánítását követő első 3-6 hónapban. Egy sokkal részletesebb tervnek szükséges ezt követni egy éven belül. A komplex területek vagy kiterjedt nemzeti parkok esetében szükség lehet a tervek egész sorozatára hogy részletesebben lefedjék a különleges aspektusokat, miután a kezdeti áttekintő anyag elkészült.

A terv áttekintése

A teljesítmény felmérésének, vagy a terv teljes vagy részleges áttekintésének és felülvizsgálatának folyamatában a tervkészítés egy korai időpontjában szükséges megegyezni. Az ilyen áttekintések időtartamát szükséges elfogadni. Gondoskodni kell a rövid távú (éves) és hosszú távú (5-10 év) áttekintésekről. A tervek részét képező projektek igénylik a szabályos időközönkénti, valószínűleg éves alapon történő áttekintést. Szükség lehet a projektek ellenőrzésére megvalósításuk félidejében. A terv teljes áttekintésére célszerű minden öt-tíz évben sort keríteni.

Felülvizsgálatok

Kívánatos a kezelés megvalósításainak és hatásának kritikus vizsgálata. Ilyen vizsgálatokat végezhetnek a kezelő szerv munkatársai (belső ellenőrzés), szokás szerint éves alapon, vagy végezhetik ezt a kezelő szerven kívüli szakértők vagy hatóságok (külső ellenőrzés). Az ilyen természetvédelmi kezelési vizsgálatok a törvény által előírt bármely pénzügyi vagy biztonsági ellenőrzés mellett történnek.

   
 
2009. 08. 18. Oldal nyomtatása
©2005 A KvVM
Természetvédelmi Hivatala
neosoft&design