magyar english deutsch
Helyszín
Megye:
Település:
Időpont:
Időtartam:
Ingyenes:
Típus:
Kulcsszó:
A fenti szempontok közül legalább egy megadása kötelező.
Vagyonkezelési Koncepció

ITT

Áttekintő térkép

 
Az európai közösségi jelentõségû természetvédelmi rendeltetésû területekkel érintett földrészletekrõl
Natura 2000 helyrajzi számos lista településenként
A normaszöveg és e helyrajzi számos lista megtalálható ITT.
 
A térképi megjelenítés ITT érhető el.
Óra
 
Az óráról itt érdeklődhet.
 
Közadatkereső

Natura 2000 fenntartási tervek
 
» Turizmus, idegenforgalom » Tanösvények » Vaskúti halmok
Vaskúti halmok
 
A vaskúti halmokról újkori forrásokban első nyomot az ún. II. József-féle katonai felmérésben találunk. Az 1783-ban készült térképlap feltünteti a halmokat Vaskút községtől délre. Az északi csoportban 6 halmot, míg a déliben – a vár körül – kilencet.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Rómer Flóris térképén a 12 halom mellett egy földvár is látható. Az ő vezetésével 1868-ban három nap alatt összesen négy halmot tártak fel Vaskút lakosai, ásatásának célja a vaskúti halmok eredetének és jellegének kiderítése volt. Jegyzetfüzetébe leskiccelte a 3-4. és 8. domb rajzát és a feltárásnál megfigyelt rétegsorokat. A 4. dombról felvett rajz szerint a halomba egy kutatóárkot vágtak, mely a halom középpontjából indult és kiment a halmon túl is. A 8. domb metszete a feltárt körcikkely halom felé eső belső falát mutatja. Rajzot készített az északi csoport halmairól keletről nézve, a déli csoportról északról nézve, valamint egy alaprajzot, mely az északi csoport halmait ábrázolja.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Feljegyzései, rajzai segítenek ugyan a vaskúti halmok feltárásának rekonstruálásában, de maradnak bőven nyitott kérdések. A 4. és 8. számú halomból előkerült leletek (S formájú vaskapcsok, szögek, vaspántok, kard-, tőr- és vésőtöredék, valamint a temetkezési rítus egyes elemei) nagy valószínűséggel a szarmata korra utalnak, de egyelőre alaposabb feltárás hiányában elhamarkodottnak tűnik a vaskúti halmok viszonylag szűk kronológiai határok közé szorítása.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Czirfusz Ferenc így emlékezik meg a feltárásokról:

„Két halmot bontottak fel az északi oldalon, és kettőt a gyűrű vár mellett, melyekben "öt ölnyi mélységben egy üreg szája nyílt meg, melybe 8 ember bemehetett és három gyertyafény mellett, bizton kivehette, hogy a halom gyomrában több oldalról nyílások vannak. A halom belsejében volt egy erős emberi csontváz ülve, arccal kelet felé fordulva, S-hez és fogashoz hasonló, igen erős, de már átrozsdásodott eszközök mellette. Az üreg minden egyes halomnál előfordult, mely úgy keletkezhetett, hogy midőn a faalkotmány összedőlt, elkorhadt, az odaszakadt föld felsőbb helyen űrt hagyott maga után."

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A vaskúti halmok utáni érdeklődés egy időre – a Rómer és Czifrusz feltárása óta – lekerült a napirendről és egészen 1938-ig kellett várni, amíg újra szakember járt Vaskúton. Ekkor Tompa Ferenc végez terepbejárást a földvár környékén, s mind a halmokat, s mind a földsáncot kora vaskorinak tartja.

 

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Ahol valaha Rómer, Czifrusz, majd Tompa kutatott, ott ma már csak három halom magasodik az északi halomcsoport tagjaként (valószínűleg Rómer számozása szerint a 2., 3., 4. számúak). Annak ellenére, hogy a vaskúti földépítményeket már 1868 óta ismeri a magyar régészeti kutatás, mely a két világháború között tovább – egy, akkor még ép kurgán ásatásával – folyt, máig nem sikerült modern ásatásokkal akár egyet is közülük feltárni. 1941 óta nem voltak újabb kutatások a területen, csupán kutatástörténeti áttekintések születtek. 
 
 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Az ásatások csak kis mértékben járultak hozzá a vaskúti halmok pusztulásához, sokkal inkább a mezőgazdasági művelés következtében laposodtak és tűntek el halmaink. A déli csoport halmainak körvonala egyre elmosódottabbá válik, és lassan beleolvadnak környezetükbe…

 

A vaskúti Várhely és Törökdombok dűlő területén található szarmata halomsírokat és sáncot 24/2005 (VIII.19) NKÖM 8.§ alapján fokozottan védett régészeti lelőhellyé nyilvánították. A régészeti védelem célja az itt található szarmata halomsírok és a különleges földmunkával készült sánc régészeti értékeinek megőrzése, kutathatóságuk biztosítása. A természetvédelmi törvény 1997. évi hatálybalépése óta ex lege, azaz törvény erejénél fogva védett országos jelentőségű védett természeti területnek (kunhalom) minősül.

 

A vaskúti halmok területe megközelíthető a település belterületétől délre, a Vaskút és Gara településeket összekötő műút melletti mezőgazdasági telephelyen keresztül kialakított úton.

 

A terület szabadon látogatható. A telephelyen mezőgazdasági nagygépek mozognak, ezért látogatásuk alkalmával, kérjük, óvatosan közlekedjenek és vegyék figyelembe az esetleges – halmok megközelítését érintő – korlátozásokat!

   
 
2015. 07. 03. Oldal nyomtatása
Programnaptár
Természeti események
jan feb már ápr
máj jún júl aug
szep okt nov dec
SZÉCHENYI 2020 pályázatok
 
Átláthatósági nyilatkozat
KNPIg AKTUÁLIS

bejelentéseket
fogadják.

A környezetvédelem jeles napjai Kecskeméten.
A túzok határon átnyúló védelme Közép-Európában
 
Facebook
 
Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban
www.kolon-to.com
 
 
 
A szalakóta védelme a Kárpát-medencében


 
 
OAKEYLIFE
 www.kolon-to.com
RAPTORS PREY LIFE
 

 

Élet az erdőben
 
 
 
 
 
Kolon-tavi Madárvárta

www.kolon-to.com

Muzsikál az erdő
Muzsikál az erdő
 
  
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
©2005 A KvVM
Természetvédelmi Hivatala
neosoft&design