magyar english deutsch
Helyszín
Megye:
Település:
Időpont:
Időtartam:
Ingyenes:
Típus:
Kulcsszó:
A fenti szempontok közül legalább egy megadása kötelező.
Mit jelent a KNPI címere?

Az óvó emberi kézben levő tojás a természet törékenységét jelzi.
A "hímes tojáson" levő minta a kiskunsági homokbuckás tájat, az itt jellemző
borókát, és Petőfi Az Alföld c. verséből is ismert vörös vércsét ábrázolja.

Vagyonkezelési Koncepció

ITT

Áttekintő térkép

 
Az európai közösségi jelentõségû természetvédelmi rendeltetésû területekkel érintett földrészletekrõl
Natura 2000 helyrajzi számos lista településenként
A normaszöveg és e helyrajzi számos lista megtalálható ITT.
 
A térképi megjelenítés ITT érhető el.
Óra
 
Az óráról itt érdeklődhet.
 
Közadatkereső

Natura 2000 fenntartási tervek
 
» Turizmus, idegenforgalom » Tanösvények » Vaskúti halmok
Vaskúti halmok
 
A vaskúti halmokról újkori forrásokban első nyomot az ún. II. József-féle katonai felmérésben találunk. Az 1783-ban készült térképlap feltünteti a halmokat Vaskút községtől délre. Az északi csoportban 6 halmot, míg a déliben – a vár körül – kilencet.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Rómer Flóris térképén a 12 halom mellett egy földvár is látható. Az ő vezetésével 1868-ban három nap alatt összesen négy halmot tártak fel Vaskút lakosai, ásatásának célja a vaskúti halmok eredetének és jellegének kiderítése volt. Jegyzetfüzetébe leskiccelte a 3-4. és 8. domb rajzát és a feltárásnál megfigyelt rétegsorokat. A 4. dombról felvett rajz szerint a halomba egy kutatóárkot vágtak, mely a halom középpontjából indult és kiment a halmon túl is. A 8. domb metszete a feltárt körcikkely halom felé eső belső falát mutatja. Rajzot készített az északi csoport halmairól keletről nézve, a déli csoportról északról nézve, valamint egy alaprajzot, mely az északi csoport halmait ábrázolja.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Feljegyzései, rajzai segítenek ugyan a vaskúti halmok feltárásának rekonstruálásában, de maradnak bőven nyitott kérdések. A 4. és 8. számú halomból előkerült leletek (S formájú vaskapcsok, szögek, vaspántok, kard-, tőr- és vésőtöredék, valamint a temetkezési rítus egyes elemei) nagy valószínűséggel a szarmata korra utalnak, de egyelőre alaposabb feltárás hiányában elhamarkodottnak tűnik a vaskúti halmok viszonylag szűk kronológiai határok közé szorítása.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Czirfusz Ferenc így emlékezik meg a feltárásokról:

„Két halmot bontottak fel az északi oldalon, és kettőt a gyűrű vár mellett, melyekben "öt ölnyi mélységben egy üreg szája nyílt meg, melybe 8 ember bemehetett és három gyertyafény mellett, bizton kivehette, hogy a halom gyomrában több oldalról nyílások vannak. A halom belsejében volt egy erős emberi csontváz ülve, arccal kelet felé fordulva, S-hez és fogashoz hasonló, igen erős, de már átrozsdásodott eszközök mellette. Az üreg minden egyes halomnál előfordult, mely úgy keletkezhetett, hogy midőn a faalkotmány összedőlt, elkorhadt, az odaszakadt föld felsőbb helyen űrt hagyott maga után."

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A vaskúti halmok utáni érdeklődés egy időre – a Rómer és Czifrusz feltárása óta – lekerült a napirendről és egészen 1938-ig kellett várni, amíg újra szakember járt Vaskúton. Ekkor Tompa Ferenc végez terepbejárást a földvár környékén, s mind a halmokat, s mind a földsáncot kora vaskorinak tartja.

 

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Ahol valaha Rómer, Czifrusz, majd Tompa kutatott, ott ma már csak három halom magasodik az északi halomcsoport tagjaként (valószínűleg Rómer számozása szerint a 2., 3., 4. számúak). Annak ellenére, hogy a vaskúti földépítményeket már 1868 óta ismeri a magyar régészeti kutatás, mely a két világháború között tovább – egy, akkor még ép kurgán ásatásával – folyt, máig nem sikerült modern ásatásokkal akár egyet is közülük feltárni. 1941 óta nem voltak újabb kutatások a területen, csupán kutatástörténeti áttekintések születtek. 
 
 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Az ásatások csak kis mértékben járultak hozzá a vaskúti halmok pusztulásához, sokkal inkább a mezőgazdasági művelés következtében laposodtak és tűntek el halmaink. A déli csoport halmainak körvonala egyre elmosódottabbá válik, és lassan beleolvadnak környezetükbe…

 

A vaskúti Várhely és Törökdombok dűlő területén található szarmata halomsírokat és sáncot 24/2005 (VIII.19) NKÖM 8.§ alapján fokozottan védett régészeti lelőhellyé nyilvánították. A régészeti védelem célja az itt található szarmata halomsírok és a különleges földmunkával készült sánc régészeti értékeinek megőrzése, kutathatóságuk biztosítása. A természetvédelmi törvény 1997. évi hatálybalépése óta ex lege, azaz törvény erejénél fogva védett országos jelentőségű védett természeti területnek (kunhalom) minősül.

 

A vaskúti halmok területe megközelíthető a település belterületétől délre, a Vaskút és Gara településeket összekötő műút melletti mezőgazdasági telephelyen keresztül kialakított úton.

 

A terület szabadon látogatható. A telephelyen mezőgazdasági nagygépek mozognak, ezért látogatásuk alkalmával, kérjük, óvatosan közlekedjenek és vegyék figyelembe az esetleges – halmok megközelítését érintő – korlátozásokat!

   
 
2015. 07. 03. Oldal nyomtatása
Programnaptár
Természeti események
jan feb már ápr
máj jún júl aug
szep okt nov dec
SZÉCHENYI 2020 pályázatok
 
Átláthatósági nyilatkozat
KNPIg AKTUÁLIS

 


Az igazgatóság ügyeleti telefonszáma:
 
 
30/555-6171  
  
Itt a természetvédelmet  érintő közérdekű
bejelentéseket
fogadják.
Facebook
 
Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban
www.kolon-to.com
 
 
 
A szalakóta védelme a Kárpát-medencében


 
 
RAPTORS PREY LIFE
 

 

Élet az erdőben
 
 
 
 
 
Kolon-tavi Madárvárta

www.kolon-to.com

Muzsikál az erdő
Muzsikál az erdő
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
©2005 A KvVM
Természetvédelmi Hivatala
neosoft&design