magyar english deutsch
Helyszín
Megye:
Település:
Időpont:
Időtartam:
Ingyenes:
Típus:
Kulcsszó:
A fenti szempontok közül legalább egy megadása kötelező.
Vagyonkezelési Koncepció

ITT

Áttekintő térkép

 
Az európai közösségi jelentõségû természetvédelmi rendeltetésû területekkel érintett földrészletekrõl
Natura 2000 helyrajzi számos lista településenként
A normaszöveg és e helyrajzi számos lista megtalálható ITT.
 
A térképi megjelenítés ITT érhető el.
Óra
 
Az óráról itt érdeklődhet.
 
Közadatkereső

Natura 2000 fenntartási tervek
 
» Természetvédelmi őrszolgálat » Kezdetektől – Történeti áttekintés
Kezdetektől – Történeti áttekintés
 

"Ha ösvényt kell vágni, küldj egy rangert; ha az állatok botladoznak a hóban, küldj egy rangert; ha egy medve van a hotelben, küldj egy rangert; ha tűz fenyegeti az erdőt, küldj a rangert; és ha valakinek szüksége van mentésre, küldj egy rangert."

(Steven T. Mather, az U.S. National Park Service első igazgatója, 1916.)

 

 Természetvédelmi őrök itthon és a nagyvilágban

 

Ranger, Gozdar, Conservator, Roje, Gajowy, Natur und Landschaftspfleger, Lisnyk, Guadras e Vigilantes, Warden, Garde Moniteur, Naturoppsyn, Betreuer, Guardioparco, Naturwejleder, Guardaparque, Field Ranger, Naturwatcht, Neach Curaim na Duthcha, Nature Conservator, Game Ranger, Ceiwad, Boswachter, Miskinika – valamennyi szó a világ számos nyelvén egyet jelent. Azt a személyt (világszerte legismertebb szóval – „ranger”-t – hazánkban természetvédelmi őrt), aki a védett természeti értékek és területek őrzése, megóvása, az adott ország természeti és kulturális örökség értékeinek jövő nemzedék számára történő megőrzése érdekében látja el feladatait.

 

A természetvédelmi őrök világszerte sokrétű munkát végeznek: őrzik, védik a védett természeti területeket és értékeket, részt vesznek számos tudományos jelentőségű kutatásban, környezeti nevelésben, vezetik az egyes országok természeti értékeit felkereső látogatókat. Azonban vannak, akik terepi tűzoltóként, sokszor veszélyes körülmények között dolgozó – kutató-mentő egységek tagjaiként látják el mindennapi – országonként változó – feladataikat.

 

Természetvédelmi Őrszolgálat Magyarországon

 

A kezdetektől …


 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Hazánk természetvédelmi őrszolgálatának bölcsője a Kis-Balaton. Azonban, ahhoz, hogy a napjainkban is működő őrszolgálat kialakulhasson, hosszú volt az út. Herman Ottó az 1891. évi budapesti Nemzetközi Ornitológiai Kongresszus résztvevőit a Kis-Balatonra vitte, hogy bemutassa Magyarország legnagyobb kócsagtelepeit. Majd az 1893-ban alapított Magyar Királyi Madártani Intézet és annak igazgatója, Vönöczky Schenk Jakab szervezett kitartó, eredményes mentőakciót és gyűjtést a kis-balatoni kócsag- és gémtelepek megmentése érdekében. Schenk Jakab egy 1918-ban megjelent dolgozatában arra hívta fel a hazai és a nemzetközi közvélemény figyelmét, hogy a nagykócsag a kipusztulás szélére jutott, egyedül a kis-balatoni fészkelő telepe nyújt némi esélyt megmentésre.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Német nyelvű publikációi hatására először külföldről, Hollandiából érkezett anyagi segítség kifejezetten a Kis-Balaton kócsagtelepének megóvására, majd az angol és hazai ornitológusok és további adakozók segítségével fogadták fel hazánk első fizetett, függetlenített természetvédelmi őrét, id. Gulyás József kócsagőrt a Kis-Balatonra.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Ő – vörsi halászgazda lévén – igen jól ismerte területét. Őrzési munkájának és a sikeres mentőakciónak köszönhetjük, hogy a Kis-Balatonon nem pusztultak ki a magyar természetvédelem címermadarai.

A támogatásokból, melyekhez a hazai propaganda hatására aztán magyar adományok – többek között a kormányzóé, Horthy Miklósé is – érkeztek, 1922-től 20 éven keresztül alkalmaztak állandó kócsagőrt a Kis-Balatonon. Munkájának megkezdésétől számítjuk a hazai gyakorlati természetvédelem kezdetét. Azonban a védelem nem csak a kócsagőr őrzési feladatát jelentette, hanem a fészkelőtelep közelében figyelmeztető táblákat is elhelyeztek, sőt az esetleges tojásgyűjtők, pusztítók ellen a csendőrséget is mozgósítottak.

 

A második, államilag őrzött madármenhely a pest megyei – régtől fogva híres vízimadár fészkelő hely – Ürbőpuszta volt, amelyről már Bél Mátyás hírneves tudósunk azt írta az 1740-es években, hogy „…miriádszámra megy az a vízimadártojás, melyet innen a 40 napos bőjt idején Budára hoznak.”

 

Az 1930-as évekre érett meg az idő arra, hogy az természetvédelem első állami szervezetét létrehozzák. Az erdőkről és a természetvédelemről szóló 1935: IV. tc. végrehajtási rendeletben jelent meg először az új állami szerv, az Országos Természetvédelmi Tanács (OTvT) feladata. Az OTvT alakuló ülését 1939. április 17-én tartotta, majd évente két-három alkalommal ülésezett. Szinte csaknem valamennyi ülésen felmerült a Bátorligeti nyírláp kérdése. 1937-38-ban négy, egymással érintkező területet vettek itt állami tulajdonba, bár a lápnak néhány része továbbra is magántulajdonban maradt. 1941-től már nemcsak a községi mezőőr feladata volt a terület őrzése, hanem egy községi esküdt is ellenőrizte a lápot. Ez a személy, akit „nyírlápőr”-nek neveztek mind a tulajdonos községi birtokosság, mind a természetvédelmi terület – amely ugyan jogilag még nem állt teljes védelem alatt – felügyeletével megbízott erdészeti igazgatóság nevében még a háborús években is igen-igen hatékonyan eljárt. Őt tekinthetjük hazánk harmadik természetvédelmi őrének.

 

A Természetvédelmi Őrszolgálat szervezet felállításának egyik legfontosabb lépcsője az 1970-es években történt, a természetvédelem jogi szabályozásban bekövetkezett változások eredményeként, hatályba lépett a 12/1971. (VI.1.) Korm. rendelet, mely tartalmazta a nemzeti park, mint a területi védelem újabb kategóriáját, melyet követően majd egy évre rá született meg hazánk első nemzeti parkja a Hortobágyon. A Hortobágyi Nemzeti Parkban kezdetekkor öt fő természetvédelmi őrt alkalmaztak, itt jött létre az első Természetvédelmi Őrszolgálat is.

 

A szervezet működésében következő mérföldkövet az 1990-es évek közepén hatályba lépett természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény jelentette. A tövény 59. § 1) bekezdése értelmében a természeti értékek és területek, különösen a védett természeti értékek és területek őrzése, megóvása, károsításának megelőzése érdekében – egyenruhával és szolgálati lőfegyverrel ellátott tagokból álló – Természetvédelmi Őrszolgálat működik valamennyi nemzeti park igazgatóság szervezetében. Az 1998. június 1-jén hatályba lépett fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény II. fejezete tartalmazza a természetvédelmi őr állampolgári jogokat korlátozó intézkedési jogosultságait és kötelességeit. A törvény széleskörű intézkedési jogosultságokkal hatalmazza fel a természetvédelmi őrt, ami egy új típusú hatósági őrszolgálat alapjait is jelentette. A Természetvédelmi Őrszolgálat Szolgálati Szabályzatát a 9/2000. (V. 19) KöM rendelet tartalmazza.

 

 

Felhasznált irodalom:

Rakonczay Z. (2009): A természetvédelem története Magyarországon

Varga Zs. (2010): Természetvédelmi őrök itthon és a nagyvilágban, kézirat

http://www.vasiszemle.t-online.hu/2008/03/gyuracz.htm

 

  
   
 
2014. 02. 21. Oldal nyomtatása
Programnaptár
Természeti események
jan feb már ápr
máj jún júl aug
szep okt nov dec
SZÉCHENYI 2020 pályázatok
 
Átláthatósági nyilatkozat
KNPIg AKTUÁLIS

bejelentéseket
fogadják.

A környezetvédelem jeles napjai Kecskeméten.
A túzok határon átnyúló védelme Közép-Európában
 
Facebook
 
Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban
www.kolon-to.com
 
 
 
A szalakóta védelme a Kárpát-medencében


 
 
OAKEYLIFE
 www.kolon-to.com
RAPTORS PREY LIFE
 

 

Élet az erdőben
 
 
 
 
 
Kolon-tavi Madárvárta

www.kolon-to.com

Muzsikál az erdő
Muzsikál az erdő
 
  
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
©2005 A KvVM
Természetvédelmi Hivatala
neosoft&design