Szerkesztette: Dr. Iványosi Szabó András igazgatóhelyettes

Az összeállításban közrem
ködött:

1. Balla Károlyné vagyonkezelési felügyel

2. Bán Csaba informatikai felügyel

3. Boros Emil természetvédelmi felügyel

4. Brenyó Péter tájvédelmi felügyel

5. Dobosi Tamás természetvédelmi tájegységvezet

6. Dobrosi Dénes vagyonkezelési osztályvezet

7. Farkas Jen természetvédelmi tájegységvezet

8. Gilly Zsolt természetismereti osztályvezet

9. Illésné Papp Mária vagyonkezelési eladó

10. Dr. Kardos Mária hatósági osztályvezet

11. Dr. Kákonyi Árpád vízgazdálkodási felügyel

12. Kontra László vagyonkezelési csoportvezet

13. Légrádi Imre gazdasági igazgató-helyettes

14. Ludnai Tünde természetvédelmi tájegységvezet

15. Pataky György István földnyilvántartási felügyel

16. Somodi István természetvédelmi tájegységvezet

17. Szabóné Ronkó Erzsébet oktatási programvezet

18. Szalai Gábor természetvédelmi r

19. Tajti László rszolgálat-vezet

20. Tóth Endre természetismereti felügyel

21. Vajda Zoltán természetvédelmi osztályvezet

22. Vatainé Csendes Ildikó adminisztrátor

A KISKUNSÁGI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG FEJLESZTÉSI TERVE (2003-2008)

TERVEZŐI ÖSSZEFOGLALÓ...........................................................................................................4

1.1. Általános áttekintés ...........................................................................................................5

1.2. A fbb tevékenységi körök helyzete .................................................................................6

1.2.1.Természetmegrzési tevékenység ................................................................................6

1.2.2.Vagyonkezelési tevékenység ........................................................................................7

1.2.3. Idegenforgalmi és oktatási tevékenység ......................................................................8

1.2.4. Hatósági tevékenység ..................................................................................................9

1.2.5. Természetvédelmi rszolgálati tevékenység ...............................................................9

1.3. Az alaptevékenységek és a feladatok jogi háttere ...........................................................10

2.1. Stratégiai célok ................................................................................................................11

2.2. Jövkép............................................................................................................................13

2.3. A fejlesztés keretei ..........................................................................................................13

2.3.1. Általános keretek .......................................................................................................13

2.3.2. Pénzügyi háttér ..........................................................................................................13

3.1. Természetmegrzési tevékenység ...................................................................................15

3.2. Vagyonkezelési tevékenység...........................................................................................22

3.3. Idegenforgalomi és oktatási tevékenység ........................................................................24

3.4. Hatósági tevékenység ......................................................................................................26

3.5 Természetvédelmi rszolgálati tevékenység ....................................................................27

3.6 Háttérfeladatok .................................................................................................................29

4.1. Duna-mente Természetvédelmi Tájegység .....................................................................30

4. 2. Észak-Homokhátság Természetvédelmi Tájegység .......................................................31

4.3. Dél-Homokhátság Természetvédelmi Tájegység............................................................31

4.4. Bácska és Határmente Természetvédelmi Tájegység......................................................32

4.5. Tisza-mente Természetvédelmi Tájegység .....................................................................33

6.1. A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság m
ködési területe...........................................39

6.2. A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság rszolgálati Tájegységei ...............................40

A KISKUNSÁGI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG FEJLESZTÉSI TERVE (2003-2008)

TERVEZŐI ÖSSZEFOGLALÓ

A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság (a továbbiakban KNPI) fejlesztési terve

valamennyi nemzeti park-igazgatóságra központilag egységesített tartalmi rendben készült.

Idtávlata középtávú: a Nemzeti Természetvédelmi Alapterv második ciklusához igazítottan a

2003-2008. közötti idszakra összegzi feladatainkat.

· Támpontul szolgálhat a nemzeti és a fhatósági stratégiai célok meghatározása során

(pl. a hátsági vízhiány kormányzati kezelése, a Vásárhelyi-terv Továbbfejlesztésének

Alsó-tiszai elemei, az Alpári-öblözet sürgs beemelése a NAKP zonális célterületei

közé, vagy az eddig fhatósági szinten elhanyagolt magyar-szerb-montenegrói

természetvédelmi együttm
ködés arányos kezelése),

· Határozott irányt szab a KNPI fejlesztési munkájához, a rendelkezésünkre álló szakmai

eszköztár és pénzügyi források célirányos felhasználásához,

· A fejlesztési szándékokat szakáganként és területi egységekre bontottan is összegzi:

maradéktalanul tekintettel van a Duna-Tisza köze táji-ökológiai sajátosságaira,

miközben

· természetesen figyelembe veszi az országos, a térségi és a települési lépték
, korábban

jóváhagyott terveknek a KNP-ra hatással lév szabályozási elemeit.

Kecskemét, 2003. augusztus

Dr. Iványosi Szabó András

igazgatóh.

A KISKUNSÁGI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG FEJLESZTÉSI TERVE (2003-2008)

A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság (a továbbiakban: KNPI) a Nemzeti

Természetvédelmi Alapterv elz (és egyúttal els) ciklusában mérsékelt ütem

· a magyar természetvédelmi területi szervei a kormányzati ciklusként ismétld

átszervezési kísérletekbl viszonylag sérülésmentesen kerültek ki,

· mindez nem mondható el elsszámú vezeti szinten, ahol a tárgyalt idszak alatt

a KNPI három igazgatóváltással, azaz négy igazgatóval látta el feladatait,

· a természet védelmérl szóló 1996. évi LIII. törvény ers jogosítványokkal

gazdagította a természetvédelmi eszköztárat,

· az Igazgatóság feladatbvülésével a m
ködési feltételek nem tudtak lépést

tartani,

· jelents területek védettségi elkészítése történt meg, de ezek közül kizárólag az

ex lege és az érzékeny természeti területek jutottak el a megvalósulásig,

· a KNPI élhelyvédelmi munkájának egyelre leküzdhetetlen akadálya a Duna-

Tisza közi nagytérségi szárazodás, ill. annak kormányzati kezeletlensége,

· a KNPI minden kedveztlen körülményt leküzdve megnyitotta az els hazai

nemzeti parki látogatóközpontot, a Természet Házát,

· a KNPI jelents elrehaladást ért el a védett természeti területek

tulajdonrendezésében (ma a szorosan vett Kiskunsági Nemzeti Park területének 3/5-e áll

az Igazgatóság vagyonkezelésében).

A KISKUNSÁGI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG FEJLESZTÉSI TERVE (2003-2008)

1.2. A főbb tevékenységi körök helyzete

Az Igazgatóság munkájának vezérl elve: a védett természeti területek mindinkább

természetközeli állapotba(n) hozása (tartása). E törekvés mentén a következ – kedvez és

kedveztlen – folyamatokkal szembesültünk:

· Az Igazgatóság lehetségeit messze meghaladó negatív hatás a Duna-Tisza köze

(ezen belül különösen a hátsági területek) nagytérségi szárazodása. Felelsséggel

kijelenthet: immár két évtizede ez Magyarország egyik legsúlyosabb környezeti

dilemmája, vagyis: vajon a mi térségünk-e a globális klímaváltozás okozta tájlépték

átalakulások leginkább tetten érhet hazai elszenvedje? A felszíni vizek folyamatos

zsugorodása (összefüggésben a talajvízszint 1,5-6 m-es regionális csökkenésével)

láthatóan nemcsak a természetvédelmi szervezet, de mindmáig a térségi és az országos

irányító szervek számára is megoldhatatlan feladatnak bizonyult. Ebbl következen az

Igazgatóság lehetségei igencsak korlátozottak jelentsebb élhely-rekonstrukciós

programok kezdeményezése és megvalósítása tekintetében.

· A szárazodás következményei a s
r
söd erd- és gyeptüzek (közülük kártételeit

tekintve kiemelked a 2000-ben bekövetkezett, 800 ha-t elpusztító Ágasegyháza-Izsák-

Orgoványi erdt
z).

· Ugyancsak a szárazodás veti fel mindinkább szorongatóan a hátsági (bel-)

vízgazdálkodás teljes, koncepcionális újragondolását.

· Mindazonáltal eredményeket is értünk el vizes élhelyek revitalizációjában (Alpárirét,

Fels-Kiskunsági tavak),és létesítésében (küls partnerrel együttm
ködve Fels-

Szúnyog és Ürb térségében).

· Megközelíten 300 hektáron megkezddött a zárványszántók visszagyepesítése.

· Kiélezdött a véleménykülönbség (úgy a természetvédelmi szervezeten belül, mint

küls hatósági és gazdálkodó szervekkel) az shonos fafajok telepítésére vonatkozó

jogszabályhelyek értelmezésérl. A kérdés értheten a KNP területén a legexponáltabb:

a Duna-Tisza közén van a nem erd élhelyeken telepített faállományok uralkodó

hányada.

· Részben a nagytérségi szárazodásra is visszavezethet egyes adventív és invázív

növényfajok térhódítása (selyemkóró, parlagf
, kanadai betyárkóró, ezüstfa), de más,

pl. hullámtéri fajok (szerbtövis, gyalogakác, zöld juhar, amerikai kris, bálványfa)

terjeszkedése is fokozódó természetvédelmi beavatkozásokat kényszerített ki.

· A természetmegrzési tevékenység szakmai irányító munkájának ers korlátja, hogy

még hiányzik a természetvédelmi információs rendszer (nincs m
köd, térinformatikai

alapú adatbázis). Tény azonban, hogy mind a szakmai kontroll, mind pedig az

információs rendszer tekintetében jelents elrelépések történtek a közelmúltban.

· Az elmúlt idszak jelents eredményének tartjuk az ex lege védett területek

kihirdetését. A hazai ex lege szikes tavak és lápok 45 %-a illetékességi területünkön

fekszik!

· Az Igazgatóság munkatársai további 14 terület (11 ezer hektár) védettségi javaslatát

készítették/készítik el. A védetté nyilvánítások lassan haladnak.

· A természetvédelmi kezelési tervek kidolgozásában jelents haladás, hogy azok a

KNPI védett területeinek többségén elkészültek.

· A fajvédelmi tervek országos kidolgozásával párhuzamosan a KNPI-nek is el kell

készítenie a legfontosabb fajokra vonatkozó regionális cselekvési tervet.

· Az 1996. évi LIII. törvény hozadéka az általános tájvédelmi jogosítvány. Elnye a

teljes illetékességi terület ilyen szempontú lefedettsége, hátrányai, hogy

- sok vonatkozásban „idn túli” a lehetség,

- a szakszemélyzet ersen túlterhelt (ld. a Duna-Tisza köze a

legkiterjedtebb hazai tanyás térség, a földrészletek aprók, és ezen belül is

változatos m
velési ágúak stb.),

- az egyedi tájértékek fölmérése anyagi eszközök híján rendkívül

vontatottan halad.

· Az elmúlt években a kutatások újraközpontosítására került sor. Ezért

- csak részlegesen biztosítható a kutatások célirányossá tétele a csak

helyben biztosítható igény- és ismeretanyag révén,

- a forrásbiztosítás szintje ersen hullámzó,

- nehezebben oldhatóak meg a hiánypótlások.

· A természetmegrzési tevékenység finanszírozásában egyre nagyobb szerepet

játszanak a hazai és nemzetközi pályázatok.

· A KNP Igazgatóság az elmúlt 6 évben több ízben kezdeményezte a természetiéletföldrajzi

adottságokat leképez illetékességi terület-módosításokat. Törekvéseink

eddig semmilyen eredményre sem vezettek.

· A KNPI illetékességi területén az Igazgatóság természetvédelmi kezelésében 2003.

végén 115.370 ha védett természeti terület volt. Ebbl 41.395 ha (1997-ben 34.509 ha)

terület volt a KNPI saját vagyonkezelésében,

· A saját vagyonkezelés
területek 52 %-a saját hasznosításban (v. hasznosításon

kívül), 48 %-a szerzdéses jogviszonyú (idegen) hasznosításban állt.

· A felerészben a haszonbérletekbl származó saját intézményi bevétel 2002-ben 88

millió Ft (1997-ben 54 millió) volt. Ez az Igazgatóság éves m
ködési kiadásainak

tartósan egyhatoda, tehát a költségvetés meghatározó nagyságrend
eleme.

· Az Igazgatóság 1997-2002. között a saját (shonos) állatállományokban generális

átcsoportosítást hajtott végre. A juhállományokat (racka, cigája) gyakorlatilag

felszámolta. A magyar szürke szarvasmarhatartásban viszont a folyamatos

állománynövelés a cél: 2002. végén 469 magyar szürkemarhát tartottunk bugaci és

pusztaszeri legelinken. A többi állatfajták állománya elhanyagolható.

· A vagyonkezelés speciális elemei a vadászati és halászati tevékenység.

Igazgatóságunk a jelenlegi tíz éves vadászati üzemtervezési idszakban az 5.826 ha-os

bócsai területen gyakorolja a vadászati jogot. Halászati jogot viszont- jóllehet kiterjedt

saját vagyonkezelés
víztereink vannak – nem nyert az Igazgatóság!

· A természetvédelmi vagyonkezelés kiemelked jelentség
küls támogatási forrása

lehet(ne) a 2001-ben útjára indított Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program (a

továbbiakban: NAKP).

A nemzeti park területén a látogatók száma 70-80 ezer évente. Létszámuk változatlan,

ugyanakkor az érdekldk köre változott. Egyre gyakoribbak a speciális ökotúrák iránt

érdekld, kisebb létszámú csoportok, akik több idt töltenek a területeken, és gyakran

szakember vezetését is igénylik.

Az oktatási feladatok ellátására rendelkezésünkre álló épületek közül kett kis létszám

fogadására alkalmas kutatószállás, egy pedig erdei iskola, melyben nyári táborokat szervezünk.

Az oktatási célokat és az idegenforgalmat is szolgálja a Természet Háza látogatóközpont,

két múzeum (Bugac, Kunszentmiklós) és 11 meglev tanösvény.

Kivitelezés alatt áll a Pusztaszeri TK területén egy újabb látogatóközpont, amely a terepi

oktatásnak is helyszínt biztosít.

Együttm
ködve a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület helyi csoportjával az

izsáki Kolon-tónál lev madárgy
r
z tábor kiváló eredményességgel m
ködik.

Az idszakosan megjelen „Két víz köze” c. újság, a lakosság tájékoztatását szolgálja.

A természetvédelem népszer
sítése érdekében szervezett rendezvények legfontosabb

helyszíne 2000 május óta a Természet Háza (természetismereti szabadegyetem, természet- és

környezetvédelmi jeles napok, szakkörök, fórumok, kiállítások stb.). Évente átlagosan 10 ezer

látogatója van az itteni kiállításoknak, foglalkozásoknak.

A nemzeti park által szervezett rendezvények egy részét a nemzeti park illetékességi

területén található településeken valósítjuk meg. Együttm
ködünk a regionális

társintézményekkel, civil szervezetekkel, önkormányzatokkal.

1.2.4. Hatósági tevékenység

A KNP Igazgatóságon a hatósági, szakhatósági ügyekkel kapcsolatos ügyek száma évrl

évre növekszik. Ez a tendencia várhatóan a fejlesztési terv idszakában is folytatódni fog,

hiszen az ökológiai hálózatról, illetve a NATURA 2000 területekrl szóló jogszabályok is

keletkeztetnek majd ilyen jelleg
jogköröket. Az ügyintézi állomány fejlesztése rendszerint

jelents késéssel követi a növekv ellátandó feladatmennyiséget.

Igazgatóságunkon az iktatás számítógépes rendszerben folyik, melynek továbbfejlesztése

szükséges. A hatósági munkához elengedhetetlen alapadatok (térképek, légifotók, biotikai

adatbázisok) egyre nagyobb hányada áll már digitálisan is rendelkezésre, amit az ügyintézk

egyre szélesebb köre használ is. Reményeink szerint a gyors adathozzáférést és

döntéselkészítést még inkább lehetvé tev, térinformatikai alapokon nyugvó

Természetvédelmi Információs Rendszer (TIR) bevezetése tovább fokozza majd a

hatékonyságot, és némileg enyhíti a létszámgondokat is.

Az egyes hatósági engedélyekben, de még inkább a szakhatósági állásfoglalásokban foglalt

elírások betartásának ellenrzése még sok kívánnivalót hagy maga után. Ennek oka elssorban

a személyi, tárgyi és m
ködési feltételek elégtelensége.

A természetvédelmi rszolgálat munkájának bels arányai folyamatosan változnak a

feladatok jellegének formálódása és bvülése nyomán. A hagyományos rzési-ellenrzési és

észlelési feladatokon túl

· a vagyonkezelési teendk folyamatos gyarapodása,

· az általános tájvédelem és az ex lege védetté nyilvánítások révén a teljes illetékességi

területre ténylegesen is kiterjed jelenlét,

· a vadászati, a halászati, a piaci és a szakági határellenrzések jelents felértékeldése

jellemzi az rszolgálati munkát.

Az rszolgálat technikai eszköztára számotteven, de nem az igényeket ténylegesen

kielégít módon javult (pl. gépkocsi ellátottság). Létszámfejlesztésünkrl még inkább

elmondható, hogy nem tart lépést feladataink bvülésével.

Azért, hogy ilyen feltételek közepette is jó színvonalon láthassuk el teendinket, 2001-tl öt

természetvédelmi tájegységet és ezen belül 26 rkerületet alakítottunk ki.

A természetvédelmi szakterületrl általában elmondható, hogy jogi szabályozása

kikristályosodott, európai összehasonlításban is modern, az EU vonatkozó direktíváinak

megfelel.

Az Igazgatóság mindennapi munkáját alapveten a természet védelmérl szóló 1996. évi

LIII. törvény, illetve a végrehajtására kiadott kormány- és miniszteri rendeletek határozzák

meg, melyek más ágazatok jogforrásaival is összhangban vannak. Érvényesítésük

szempontjából kulcsfontosságúak a védett természeti területek készül természetvédelmi

kezelési-fejlesztési tervei.

A közeli jöv egyik legfontosabb feladata, hogy e tervek valamennyi védett természeti

területre vonatkozóan elkészüljenek, illetve el kell érni azt is, hogy a tervekben foglaltak a

különböz szint
(települési, kistérségi, regionális) területrendezési és fejlesztési tervekbe is

beépüljenek, beleértve a védövezetekre vonatkozó természetvédelmi elírásokat is. Az

elkövetkezend hat esztend legfontosabb fejlesztési feladatait a jelen fejlesztési tervben

fogalmazzuk meg.

A Duna-Tisza köze természeti értékeinek magas színvonalú védelme:

A KNPI munkájának már hivatkozott vezérl elve a védett természeti területek

mindinkább természetközeli állapotba(n) hozása (tartása). Ezért középtávú célunk, a

természeti és táji értékek védelmének kiteljesítése a védett természeti területek védelmével,

bvítésével és m
köd hálózatba szervezésével, valamint az emberi tevékenység által

okozott negatív hatások felszámolása az aktív természetvédelem módszereivel, így

különösen:

· a hátsági szárazodás fékezésében (visszafordításában) való tevleges - szellemi,

hatósági, közéleti és pénzügyi – szerepvállalás,

· az extenzív területhasználatok általánossá tétele a gondozást/rehabilitációt kívánó

területeken,

· a m
velési ágak (szántó-gyep, szántó-erd) gyors ütem
konverziója,

· a saját shonos állatállományok (szürkemarha) lendületes gyarapítása,

· a tájlépték
élhely-rekonstrukciós programok indukálása (Alpár- Bokrosi-öblözet, a

Turjánvidék „ex lege” területei, visszapusztásítások, vizes élhelyek),

· a nem erd termhelyeken telepített faállományok, erdk felülvizsgálata a

visszapusztásítás és/vagy a következetes fafajcsere szándékával,

· az elkészített új védett természeti területek és kategóriák (Natura 2000) tényleges

m
köd rendszerré tétele,

· a KNP zonációjának pontosítása és védövezetének lehatárolása, ill. kihirdetése,

· a természeti értékek feltárásának folytatása, az állapotváltozások nyomon követése, a

döntéselkészítést direkt módon segít kutatások/vizsgálatok kezdeményezése,

· a faj- és élhelyvédelm
programok súlyarányos kezelése,

· az egyedi tájértékek felmérésének lezárása.

Intézményi kapcsolatok. Az EU-csatlakozás támasztotta új követelmények:

· Aktív részvétel a természetvédelmet érint országos fejlesztési és ágazati

programokban (Nemzeti Fejlesztési Terv, Országos Területrendezési Terv, Nemzeti

Környezetvédelmi Program, Nemzeti Természetvédelmi Alapterv, Nemzeti Ökológiai

Hálózat, Nemzeti Agrár-Környezetvédelmi Program, Vásárhelyi-terv

Továbbfejlesztése, Nemzeti Erdstratégia stb.).

· A természetvédelemmel kapcsolatos EU-irányelveknek (Madár- és Élhely-irányelv,

Víz Keretirányelv) való minél elbbi megfelelés.

· Az Igazgatóság folyamatos törekvése a közigazgatási társszervekkel való

konzekvens együttm
ködés. Mindez nem zárja ki a konfliktusokat, miután a szakági

(természet- és tájvédelmi) jogosítványaink maradéktalan érvényesítése alapvet

kötelességünk. Ezért változatlanul támaszkodunk partnereink általános, „elvi”

természetszeretetére, másfell bízunk abban, hogy következetes, de nem rugalmatlan

magatartásunk és érvelésünk sokkal távlatosabb, mint a behódoló-hátráló attit
d.

· Az intézményközi együttm
ködés a jövben is kiemelten fontos a természeti elemek

használatának, illetve védelmének más aspektusait megvalósító területi szervekkel

(környezetvédelem, vízügy, az FVM immár 9-féle önálló területi szerve, stb.).

· Amennyiben hazánkban a regionális közigazgatás felé elmozdulás történik, úgy az új

helyzetnek megfelel kapcsolatépítésre törekszünk majd. A regionalitás jelenlegi

gyengeségei közepette egyelre több lehetséget látunk a megyei szint
intézményekkel

és kistérségekkel való kapcsolatteremtésben.

· Az önkormányzatokkal, a Duna-Tisza köze lakosságával és az NGO-kkal való szoros

kapcsolat, véleményük és érdekeik mérlegelése a közös érdek
feladatok jó kezelése.

· Az Igazgatóság által ápolt magyar-szerb-montenegrói (vajdasági) kapcsolatot

jelentsen ersíteni kell. Az államközi vonatkozásokon túl az azonos földrajzi térségbeli

problémakezelés összehangolása különös fontossággal bír

- a balkáni háborúk által a megroppantott, korábban kiemelkeden jó viszony

helyreállítása érdekében és

- mert déli szomszédunk még hosszú évekig nem csatlakozhat az Európai Unióhoz.

2.2. Jövőkép

Stratégiai céljainak megvalósításával a következ tulajdonságokkal jellemezhet

Igazgatóság kialakítására törekszünk:

1. A Duna-Tisza köze természeti értékeinek, veszélyeztetett fajainak és élhelyeinek

valamint m
ködképes ökológiai rendszereinek megrzését és gyarapodását elsegít

m
ködés;

2. ökológiai alapú, fként az élvilág érdekeit eltérbe helyez vagyonkezelés;

3. a kezelést és hatósági munkát megalapozó kutatások, m
köd információs rendszer;

4. a természetvédelem növekv társadalmi elismertségét eredményez fejlesztések és

programok;

5. európai szintet közelít bemutatás, fejld ökoturizmus;

6. helyiek és érdekeltek véleményét figyelembe vev vagyon- és természetvédelmi

kezelés;

7. hatékony hivatali szervezet és m
ködés, ügyfélbarát, gyors ügyintézés;

8. az EU-s és nemzetközi követelményeknek megfelel szervezet.

A fejlesztési tervnek ez a fejezete a KNPI feladatait tekinti át egyrészt szakági, másrészt

területi megközelítésben. Ebben a struktúrában helyet kapnak:

· Olyan feladatok idarányos részei, amelyek esetleg a középtávot túllép idkeret
ek

(nagylépték
élhely-rehabilitációs munkák),

· Olyan feladatok, amely a tervezési idszakban (is), esetleges m
ködtetési költségei

viszont tartamosan jelentkeznek majd, (védett területek védettségei szintjének

helyreállítása, erdszerkezet-átalakítások stb.),

· Az EU-csatlakozás nyomán kötelezésekkel járó új feladataink.

A KNPI központi költségvetési szerv. Elemi költségvetését az adott évre vonatkozó törvény

tartalmazza (összevontan a természetvédelem területi szerveire). Az intézményre bontott elemi

költségvetés (amely minisztériumi leosztással kerül az igazgatóságra) alapveten mind a mai

napig bázisszemlélet
.

A költségvetési támogatásokon kívül az alábbi, igen jelents mérték
bevételek képezik

kiadásaink fedezetét:

Az elemi költségvetés kiadásainak 15-16 %-át saját m
ködési bevételekbl biztosítjuk,

amelynek mértékét a pénzügyminisztériumi tervezési elírásnak megfelelen – a gazdasági és

természetvédelmi racionalitástól függetlenül – évrl évre növelnünk kell.

A nemzeti park igazgatóság folyamatosan figyelemmel kíséri az Európai Unió által

meghirdetett pályázati lehetségeket (LIFE, strukturális, illetve kohéziós alapok Közösségi

Kezdeményezések - Interreg III, Leader +, Leonardo-, kutatási keretprogramok stb.).

Amennyiben valamely kit
zött fejlesztési célra költségvetési szerv által is igénybe vehet az

adott támogatás, az igazgatóság pályázatok útján igyekszik minél nagyobb arányban közösségi

forrásokat igénybe venni a fejlesztések megvalósításához.

A tervezett fejlesztések megvalósulását évente értékeljük éves beszámoló formájában. A

fejlesztések megvalósulásáról szóló beszámoló minden évben a KNPI éves m
ködésérl szóló

jelentés egy fejezete lesz. A beszámolóban szót kell ejteni a tervezett fejlesztések

megvalósulásáról, az esetleg elmaradó, elhúzódó vagy nem kell ütemben zajló fejlesztésekrl

és a lemaradás okairól, valamint javaslatot kell tenni a fejlesztés újratervezésére, illetve más

formában történ megvalósítására. Az adott évi beszámolónak egyben meg kell alapoznia a

következ évi fejlesztések kiindulási állapotát, és projekt-szinten be kell mutatnia a következ

évre tervezett intézkedéseket. Az éves beszámoló így a megvalósulás mérje (indikátora) is

lehet, melynek fontosságát kiemeli, hogy a hatéves tervezési periódus során a tervezett

fejlesztések megvalósulásának bizonytalansága nhet, különösen a több évre áthúzódó

feladatok esetén.

3.1. Természetmeg
rzési tevékenység

Az igazgatóság 11 ezer hektár védetté nyilvánítását készítette el. A védetté nyilvánítások

alapvet új feltétele a természetvédelmi kezelési terv megléte. Ezek kidolgozása jó ütem
, és

2004 végére minden bvítési területre elkészül.

A KNPI védelemre tervezett területei (2003-2008)

1. Körös-éri TK 2.600 ha

2. Madarasi löszgyep TT 45 ha

3. Imrehegyi löszös gyep TT 30 ha

4. Tázlári homokbuckák TT 1.000 ha

5. Pirtói homokbuckák TT 600 ha

6. Kiskunsági NP bvítése 3.000 ha

7. Császártöltési rjeg TK 1.800 ha

8. Gátéri Fehértó TT 615 ha

9. Pusztaszeri TK bvítése 680 ha

10. Szelidi-tó TT bvítése 250 ha

11. Jászszentlászlói Kalmár Erd TT 8 ha

12. Kunpeszéri Tilos Erd TT 69 ha

13. Madaras-Katymári löszpartok TT 300 ha

Az Európai Unióhoz történ csatlakozásig ki kell jelölni az ún. Natura 2000 területeket. A

2003. I. félévben befejezdött a területek lehatárolása:

· 116 ezer ha különleges madárvédelmi terület és

· 117 ezer ha különleges természetmegrzési terület javasoltunk.

Az átfedések miatt a Natura 2000 területek együttes kiterjedése 163 ezer ha, amelybl

azonban 99 ezer hektár jelenleg is országos jelentség
védett természeti terület.

Nemzetközi kötelezettségekbl (Ramsar, CITES, Bern, Bonn,) származó feladatok,

követelmények folyamatos teljesítése.

A KvVM területi szervei közötti munkamegosztás alapján a Víz Keretirányelv elírásainak

megfelel feltáró, operatív és vizsgálati monitoring feladatokból a nemzeti parkok

igazgatóságai elssorban a makrovegetációval, a makroszkópikus gerinctelenekkel és a

halakkal kapcsolatos felméréseket és az ezzel összefügg koordinációt végzik. A Víz

Keretirányelvvel összefügg monitoring feladatok csak a személyi és anyagi feltételek

biztosításával teljesíthetk, ezért már jelen fejlesztési terv idszakában indokolt az

igazgatóságok szakembergárdájának ilyen célú létszámbvítése.

Tovább kell ersíteni a szakmai kapcsolatokat a szomszédos ország(ok), illetve a hasonló

adottságú területek természetvédelmi szervezeteivel.

A feladat végrehajtásának els ütemében (2004 végéig) el kell készíteni valamennyi

védelemre tervezett területünk A+C típusú természetvédelmi kezelési tervét, majd a meglev

védett természeti területekre vonatkozó teljes dokumentációt is. Gondoskodni kell a tervek

folyamatos felülvizsgálatáról és aktualizálásáról is. A munkát jelentsen lelassíthatja az a tény,

hogy a jelenleg hatályos, kezelési tervekre vonatkozó jogszabályi elírások betartásához, a

megnövekedett számú érintettel (gazdálkodók, tulajdonosok, társhatóságok, stb.) történ

egyeztetések lefolytatásához szükséges személyi, tárgyi és pénzügyi feltételek elégtelenek.

A feladat végrehajtását 2005-tl a bevezetésre kerül térinformatikai alapú

Természetvédelmi Információs Rendszer (TIR) segíti majd.

A KNPI vagyonkezelésében lév védett természeti területeken elssorban a gyep-,

erdterületek és vizes élhelyek közé ékeldött szántóterületek visszagyepesítése, esetenként

erdsítése indokolt. Tervezett nagyságrendje: 2.952 ha.

Jellemz probléma a meglév nem shonos fafajokból álló erd m
velési ágú termelési

célú faültetvények jelenléte is, melyeket shonos fafajokkal nem, vagy csekély sikerrel lehet

felújítani. Ez egyrészt abból ered, hogy az adott termhelyen természetes viszonyok között

vagy soha nem volt természetes erd, vagy az idközben gyökeresen megváltozott környezeti

körülmények miatt (pl. a térségben jellemz jelents talajvízszint süllyedés) aktuálisan nem

teszi lehetvé az erd, mint klimax társulás fennmaradását. Ezeken a területeken az erd

m
velési ágból a gyepre történ konverzió indokolt, a tájra jellemz egykori erdssztyepp

vegetáció rekonstrukciója céljából. Tervezett nagyságrendje: 225 ha.

Az erdők természeti állapotának javítása.

A nem shonos, illetve tájidegen fafajok shonos fafajokra cserélése, a fokozatos

szerkezetátalakítás elengedhetetlen a természetszer
vegetáció és tájszerkezet helyreállítása

érdekében.

· A saját vagyonkezelés
területeken alapvet követelmény, hogy új erdsítések és

erdfelújítások esetében is csak hazai fafajokat telepítsenek, elegyes állományokban -

természetes cserjeszint alátelepítésével – és csak ott, ahol azt a termhelyi viszonyok

megengedik. Az olyan területek esetében, ahol az alacsony talajvízszint és a talaj

gyenge termképessége miatt csak tájidegen fafajú erdfelújítás lenne lehetséges, az

erdrészleteket ki kell vonni az erd m
velési ágból, vagy erd termhelyen történ

csereerdsítésekkel kell kiváltani. Az ilyen üres vágásterek esetében elsdleges cél a

termhelyre jellemz gyepvegetáció rehabilitációja.

· A nem saját vagyonkezelés
területeken hatósági eszközökkel kell elérni, hogy a

védett természeti területeken – az 1996. évi LIII. törvény szellemével összhangban –

csak hazai fafajokkal történjenek erdtelepítések és erdfelújítások. Olyan esetekben

(akácerdk), ahol ez csak teljes talajelkészítéssel, illetve vegetációs idben történ

letermeléssel és vegyszerhasználattal érhet el, a cél érdekében ezek az eszközök is

bevethetk.

Vizes élőhelyek rehabilitációja

· A 19. századi vízrendezések és az utóbbi évtizedek éghajlatváltozása gyakorlatilag

kiszárították Duna-Tisza közét, beleértve a védett természeti területeket is. Az értékes

vizes élhelyek (lápok, szikestavak, mocsarak) megrzése csak a felszínalatti

vízkészletek kíméletével és elfolyó vizek visszatartásával oldható meg. A védett

területeken elsdleges cél - ahol ez a tulajdoni viszonyok miatt már lehetséges - a

belvízmentesít csatornák megszüntetése, illetve vízvisszatartó m
tárgyak építése.

· A beruházásokkal párhuzamosan kezdeményezni kell a védett természeti területeken

található csatornák, víztározóként nyilvántartott vizes élhelyek vízjogi engedélyének

módosítását. A módosításokkor a területek ökológiai vízigényét kell elssorban

figyelembe venni.

· Eseteleges vízpótlások esetén különös gondot kell fordítani arra, hogy a bekerül víz

kémiai összetétele lehetleg ne különbözzön a természetes vizekétl, illetve ne legyen

tápanyaggal terhelt. Figyelni kell arra is, hogy a befolyó vízzel ne kerüljenek be

tájidegen növény- (pl.: tündérhínár) és állatfajok (pl.: amúrgéb). A talajvízszint

esetleges emelkedése az erdk számára is kedvez lenne és javítaná az shonos

fafajokkal történ erdfelújítások sikerességét.

Az eddig bejegyzett ex lege védett területek jelents részénél szükséges az ingatlan

megosztását elvégezni, annak érdekében, hogy csak azokon az ingatlanrészeken legyen a

földnyilvántartásban jelölve a védettség ténye, melyek ténylegesen kimerítik a szikes tavak

vagy lápok kritériumait.

Új területek esetében a jogi jelleg bejegyzését megelzen el kell végeztetni az adott

ingatlan megosztását, hogy a védettség bejegyzésre kerülhessen. A megosztásokat követen

várhatóan csökkenni fog az ingatlantulajdonosok természetvédelemmel szembeni ellenállása is.

7. Feladat: Helyi jelentség védett természeti területek átminsítése

Három terület (Bodoglári homokbuckák TT, Balástya- Kisteleki Müller-szék TT, Szegedi

Füvészkert TT) átminsítését tartjuk szükségesnek, melyek teljes kiterjedése 360 hektár.

Szükséges a több ezer ha kiterjedés
„ex lege” területeknek a KNP-hoz csatolása, mint a

Tatárszentgyörgyi-lápok, Balázs-rét – Kurjatnó, a Böddi-szék és az Észak-rjeg.

Az 1996. évi LIII tv. rendelkezik a nemzeti parkok bels tagozódásából Ezért felülvizsgálat

után véglegesíteni kell és ki kell hirdetni a KNP:

- zonációját,

- fokozottan védett területeit és

- védövezetét.

A jogszabályi rögzítést különösen aktuálissá teszi az Országos Területrendezési Terv 2003.

júl. 1-jei hatályba lépése. Ezután már nincs akadálya a regionális tervek készítésének és

jóváhagyásának. Ebbe a körbe tartozik a KNP térsége területrendezési terve is, amely

felülvizsgálat után akár már 2004-2005 fordulóján hatályosulhat.

A fajvédelmi programokat a tájegységek szintjén szükséges kidolgozni, a KNPI illetékességi

területére egységesíteni és az rkerületek szintjén megvalósítani. A fajvédelmi programokat a

fokozottan védett fajokra, vagy az élhelyfenntartással nem védhet fajokra kell kidolgozni, az

országos fajvédelmi tervekkel összhangban.

A KNPI illetékességi területén elssorban az alábbi fajokkal szükséges megkülönböztetetten

foglalkozni:

Óriás útif (Plantago maxima)

A hazánkban csupán 2 ismert populációja él, melybl a nagyobb a KNPI illetékességi

területén található

Bugaci nőszőfű (Epipactis bugacensis)

A 90-es évek elején felfedezett, Kárpát-medencei endemizmus, amelynek teljes hazai

állománya a KNPI illetékességi területén él.

Tartós szegfű (Dianthus diutinus)

Kárpát-medencei bennszülött faj, a világállomány teljes egészében a Duna-Tisza közén

található.

Parlagi vipera (Vipera ursinii rákosiensis)

A parlagi vipera, mint Európa egyik legveszélyeztetettebb gerincesének védelme kiemelt

fontosságú feladat. A faj védelmének megvalósítása azonban igen nehéz, egyrészt mert már

észlelése is esetleges, másrészt az elmúlt évtized folyamatos kutatásai ellenére is hiányosak az

ismereteink a faj ökológiájáról.

Túzok (Otis tarda)

A Kiskunság az egyetlen térség Magyarországon, ahol a túzok állománya az elmúlt két

évtizedben számotteven növekedett, míg a többi régióban mindenütt szignifikánsan csökkent,

vagy stagnált.

Kékvércse (Falco vespertinus)

A vetési varjú fészektelepeinek fogyatkozása miatt jelentsen visszaesett Magyarországon a

telepesen költ kékvércsék száma. A KNPI illetékességi területe magában foglalja a faj egyik

legjelentsebb hazai fészkelterületét, ezért meg kell kezdeni a gyakorlati védelmi

intézkedések széles kör
alkalmazását.

Széki lile (Charadrius alexandrinus)

A 90-es évek elején Miklapusztán élt a faj hazai állományának közel 90 százaléka. A

Miklapuszta területén m
köd Állampusztai Célgazdaság juhászati ágazatának leépítése óta a

terület alullegeltetetté vált. A vakszikes kopárok megsz
nése miatt az ott fészkel állomány

szétszóródott, vagy elt
nt (a jelenlegi országos állomány töredéke a 10-12 évvel elttinek.)

Székicsér (Glareola pratincola)

A székicsér kiskunsági állománya az elmúlt két évtizedben gyakorlatilag Apajpuszta

térségére korlátozódott, és rendkívül ingadozó volt.

Szalakóta (Coracias garrulus)

A hazai állomány meghatározó része a Duna-Tisza-közére koncentrálódik.

A létrehozandó természetvédelmi információs rendszer els lépcsjeként el kell készíteni a

védett és nem védett természeti területek ökológiai adatbázisát. Az adatbázisnak képesnek kell

lennie térinformatikai alapon tárolni és megjeleníteni a legfontosabb biotikai (élvilággal

kapcsolatos) információkat. Ebben szerepelnie kell nemcsak a KNPI illetékességi területén

megtalálható élhelytípusok térbeli sajátságainak, hanem a természetvédelmi szempontból

fontosabb fajok elterjedési területének.

Ki kell dolgozni a KNPI bels monitoring rendszerét, mely az Igazgatóság különleges

természeti értékeinek állományát hivatott nyomon követni.

A létrehozandó információs rendszeren belül szükséges az egységes kutatás-nyilvántartási

rendszer kialakítása, melyben szükséges feldolgozni a múltban zajlott kutatások adatait is.

Feladatunk a Nemzeti Biodiverzitás-Monitorozó Rendszer munkájában való részvétel.

Ennek során törekedni kell az országos biodiverzitás-monitorozás regionális és helyi

alkalmazhatóságának növelésére, a KNPI feldolgozott információk iránti igényeinek a

jelenleginél magasabb szint
kielégítésére.

Az adventív, invázív fa, cserje (akác, bálványfa, keskenylevel
ezüstfa, amerikai kris,

zöldjuhar, gyalogakác) és lágyszárú (selyemkóró, kanadai aranyvessz) fajok gyors

terjedésükkel, átalakítják az eredeti élhelyek szerkezetét, ökológiai viszonyait és számos

védett éllény létét fenyegetik.

A nemzeti park igazgatóság illetékességi területén már nincs olyan védett terület, ahol

legalább kisebb mennyiségben ne fordulna el adventív növényfaj. Éppen ezért kiemelt feladat

a természetes életközösségekre veszélyt jelent hazánkban nem shonos, agresszíven terjed

adventív növény és állatfajok visszaszorítása. Ennek kapcsán az Igazgatóságnak elssorban

kutatási és felmérési feladatokat kell elvégeznie. A természetvédelmi szempontból fontos

élhelyek, valamint a veszélyeztetett fajok populációinak és élhelyének fenntartása érdekében

gondoskodni kell olyan hatékony környezetkímél eljárások kidolgozásáról és gyakorlati

alkalmazásáról, amelyek az özönfajok állományainak csökkentésére illetve visszaszorítására

alkalmasak.

A vadászati és vadgazdálkodási tevékenység tervezésénél külön kell figyelembe venni a

saját vagyonkezelésben lev és a nem kezelt védett természeti területeket.

A KNP törzsterületein, ahol a területek jelents része (60 %) állami tulajdonban és a KNPI

kezelésében van, a következ vadászati üzemterezési ciklustól meg kell szerezni a vadászati

jogot, és a vadászati tevékenységet csupán állományszabályozási célból szabad folytatni. Az

állományszabályozást, egyes túlszaporodott fajok gyérítését más vadásztársaságokhoz hasonló

feltételek mellett kell végezni. A saját vagyonkezelés
területeken ki kell jelölni a vadászatból

kivett területeket.

Azokon a védett természeti területeken, melyek kezelési joga nincs (nem lesz) a KNPI

kezében (fként a TK-k területe), kíméleti területek kialakítására és bvítésére vagy különböz

korlátozások bevezetésére kell törekedni, különösen a vízimadarak vadászatát illeten.

A KNPI kezelésében és hasznosításában egyelre igen kevés halas víz van. Középtávú cél

viszont, hogy a védett halastavak kezeli joga átkerüljön a nemzeti parkhoz. Így az esetleges

bérbeadással, szerzdéses formában lehetne érvényesíteni a természetvédelmi elvárásokat.

Olyan halastavak esetében, ahol elsdleges cél, hogy természetközeli körülmények alakuljanak

ki, ott a természetvédelmi kezelést az igazgatóságnak kell megoldani a Csaj-tavi tapasztalatok

alapján. Mindezekhez els lépésben szükséges a természetvédelmi célú halgazdálkodás

koncepciójának kidolgozása.

Ahol a halászati jog más szervezetek kezében maradhat, ott hatósági eszközökkel kell

érvényt szerezni a természetvédelmi elvárásoknak.

További cél, hogy ezek a vizes területek megfelel színvonalon bemutathatók legyenek.

A KNPI illetékességi területén több olyan nagylépték
beruházást terveznek (M5, M8, M9,

M43, M44, AKP, új Vásárhelyi-terv, 2271/1999 Korm. Hat., szélerm
vek), amelyek rossz

elkészítése és tervezése esetén jelents mérték
negatív hatással lehetnek a védett természeti

területekre. Minden ilyen beruházás elbírálásánál elsdleges szempont, hogy a

természetvédelem érdekei ne sérüljenek. E cél érdekében már a tervezés kezdeti stádiumába be

kell kapcsolódni, és alternatívák felajánlásával kell elérni azt, hogy a tervezett beruházás ne

legyen káros hatással védett természeti területre és védett értékekre.

A tanyák a Duna-Tisza közi táj karakterisztikus ember alkotta elemei. Sajnos a tanyai

életforma elveszítette vonzerejét, ezért egyre több a lakatlan romos tanya. Ugyanakkor a

szaporodó hobby-tanyák esetében a tervezknek kell feloldani a hagyományos, népies, helyi

anyagokból készült és a ma elvárható komfortigényekre tervezett házak megjelenése között

feszül ellentmondást.

Az eredend tájszépség és harmónia megrzése, csak a tervezkkel, beruházókkal,

hatóságokkal való, legkedvezbb megoldásokat keres együttm
ködés, kölcsönös

kompromisszumok által teljesülhet. A Duna-Tisza közén ez olyan speciális feladat, amely az

ország más tájain nem (vagy összehasonlíthatatlanul kisebb súllyal) jelentkezik.

Az egyedi tájérték kategóriájába besorolható tájelemek egyre nagyobb mértékben válnak a

településfejlesztés és az intenzív gazdálkodás áldozatává. A még meglévk számát és valóságos

értéküket még megbecsülni is nehéz lenne, mivel ahhoz semmiféle – sem országos, sem

részleges, területi – felmérés nem áll rendelkezésre. Ez a helyzet csak a további

veszélyeztetésükhöz, st pusztulásukhoz vezet (MSZ 20381:1999).

Az Igazgatóság illetékességi területén elsdleges cél az egyedi tájértékek, felmérésének

felgyorsítása, védelmük biztosítása és nyilvántartások aktualizálása, az adatok számítógépes

feldolgozása.

Feladatunk a kunhalmok és földvárak teljes kör
kataszterének elkészítése, földhivatali

nyilvántartásba vétele, botanikai, zoológiai és tájképi értékeik védelme.

A KNPI bócsai, bugaci és kunszentmiklósi területein található egykori orosz lterek katonai

tevékenység által okozott kárainak helyreállítása során megoldandó a 4.000 ha terület

tűzszerészeti mentesítése, az illegális hulladékok elhordása, álcagödrök betemetése és romos,

használaton kívüli épületek eltakarítása.

3.2. Vagyonkezelési tevékenység

· A kezelési szabályzatok és bérleti szerzdések hasznosítási kikötéseinek

maradéktalan érvényesítése;

· A m
velési ág-konverziók (szántó- gyep, szántó- erd, erd-gyep) elsegítése és

végrehajtása;

· A magyar szürkemarhatartás továbbfejlesztési koncepciójának kidolgozása;

· A NAKP-ban rejl lehetségek maximális kihasználása a saját, propagálása az

idegen hasznosítású mezgazdasági területeken;

· Erd- és mezgazdasági gépállomány-fejlesztési koncepció kidolgozása

· Felkészülés nagy (2-4 ezer hektár közötti) erdterületek átvételére

· A saját vagyonkezelés
erdk fahasználati és állományszerkezet – váltási

feladatainak ökológikus kezelése

· Felkészülés az önálló vadászati és halászati joggyakorlás jelents kiterjesztésére

1. Feladat: Saját vagyonkezelés földterületek ingatlan-nyilvántartási rendezése

Az igazgatóság vagyonkezelésében lév földterületek ingatlan-nyilvántartási adatainak

digitális formában történ beszerzése a földhasználat változásainak és a bérleti viszonyok

alakulásának követése érdekében.

Szükséges az erdterületek digitális adatállományának megvásárlása is.

2004. évtl folyamatosan (a haszonbérleti szerzdések lejáratától függen) saját

hasznosításba kívánjuk vonni a szántó m
velési ágú területeket. Ezen területek egy részén (150

ha) lucernatelepítést tervezünk.

A saját vagyonkezelésben lev, kifejezetten gyenge termképesség
szántókon (2300

hektáron, ezen belül a KNP-beli szántók kétharmadán) már középtávon a visszagyepesítést

választjuk.

A növekv állatállomány, és takarmányszükségletének megtermelése (gyepgazdálkodó

gépsorok), a szántók saját hasznosításba vétele, az egyre több saját erdsítés (víztartályos

pótkocsi, lakókocsi), az invázív növényfajok irtásának igénye (szárzúzó, aprítógép,

kenhengeres gyomirtógép) elengedhetetlenné teszi a KNPI gépparkjának folyamatos

fejlesztését, a meglev, elavult mezgazdasági ergépek cseréjét, újak beszerzését, új

kiszolgáló és tároló épületek (fedett takarmánytároló, gépszín) létesítését.

4. Feladat: Erdszerkezet-átalakítás

Az 1993-as bócsai erdt
z óta fokozódó probléma a leégett erdterületek természetvédelmi

kezelése. Az akác rendkívüli mértékben terjeszkedik, visszaszorítása fontos teend. A bócsai

területen belül igen jelents a feketefeny területaránya is, amely ráadásul gazdaságilag

nagyrészt értéktelen faállomány. Célunk a természetszer
erdállomány növelése és a

gazdasági besorolású erdállomány nagyságának csökkentése.

A mártélyi hullámtérben szükséges a folyamatos erdszerkezet-átalakítás, az amerikai kris

és a zöld juhar visszaszorítása, teret adva a fehérnyár felújulásának, illetve hazai fafajok

telepítésének. Ezen erdterületek megtisztítása a nem kívánatos fafajok állományától és elegyes

hazai fafajokkal történ újratelepítése, jelents nagyságú és költségigényes feladat.

A nem erdtalajokon (hajdani homokpusztákon) álló fenyvesek termelésbl való

kivonásával, a területek visszagyepesítésével 2004. és 2008. között összesen 150 ha lesz a

csereerdsítési kötelezettségünk. Az erdfelújítást pótló telepítések esetén a talajelkészítés, az

ültetés és az ápolás költsége 350 000,-Ft/ha/év, valamint további 4-5 évig az erdsítés ápolási

munkái, ami további 125 000,-Ft/ha/év.

6. Feladat: Saját vagyonkezelésben lév erdk állományának növelése

Évente 50-50 ha erdtelepítéssel tervezzük a vagyonkezelésünkben lév erdállomány

nagyságának növelését, erd-élhelyeken a természetközeli erdk arányának növelése

érdekében. Az elképzelés különböz lombkoronaszint
elegyes hazai fafajokkal történ

telepítés (pl. kocsányos tölgy; fehérnyár; magyarkris; mezei szil; madárcseresznye; vadkörte;

vadrózsa; fagyal; mogyoró; kecskerágó; sóskaborbolya stb.).

Erdtelepítéseink vadvédelmi kerítéssel történ bekerítése nélkülözhetetlen a vad által

okozott kár megelzése miatt. Jelenleg mintegy 5.000 ha üzemtervezett erd vagyonkezelje az

igazgatóság. Ezen erdterületek megközelít útjainak tisztántartása t
zvédelmi szempontból

elengedhetetlen. Évente 30-50 km erdészeti út karbantartása szükséges.

Jelenleg Pusztaszeren és Bugacon m
ködik állattartó telepünk. E két területen a saját

vagyonkezelés
gyepek kezelése legeltetéssel történik, közel 500 db-os magyar szürke

szarvasmarha állománnyal.

2004-ben megvásárlásra kerül Izsákon egy állattartó telep, a már birtokunkban lév 800 ha

földterület szomszédságában. Ennek birtokában 2004-tl a Kolon-tó gyepterületeit is saját

vagyonkezelésben, legeltetéssel kívánjuk hasznosítani, mintegy 200 állattal.

További állatlétszám növeléssel, Fülöpszállás gyepterületeit is saját vagyonkezelésben,

legeltetéssel tervezzük hasznosítani. Fülöpszálláson csak a legeltetési idszakban, mobil

karámrendszer kihelyezésével tartanánk szürke szarvasmarhát, téli idszakra az izsáki állattartó

telepre kerül az állatállomány.

Juhállomány ismételt beállítása ahhoz szükséges, hogy azon gyepek kezelését megoldjuk,

ahol a területet haszonbérlk állatállományával nem tudjuk legeltetni.

Az elnádasodó vizes élhelyeken a természetvédelmi kezelést megfontolandó bivaly

állomány fenntartásával megoldani.

A KNPI stratégiai céljai között az egyik legfontosabb a „bemutatási funkcióként”

összefoglalt idegenforgalmi és oktatási tevékenység. Érezheten egyre nagyobb az igény a

természeti értékek megismerését célzó terepi programokra. A jelenlegi létesítményeink

azonban nem elégítik ki sem a szakmai, sem az idegenforgalmi igényeket.

A védettségi elírásokra tekintettel, de a látogatások követhetsége érdekében is belépési

rendszert kell kialakítani a nemzeti parkon belül. (belép kártyák bevezetése). Ennek

jelentsége könnyen belátható egy széttagolt, több országos közúttal keresztezett síkvidéki

nemzeti parkban.

Mivel a nemzeti park területein nagy számban m
ködnek falusi-, lovas- és egyéb természeti

turizmussal foglalkozó vállalkozások, és a kistérségek is terveznek fejlesztéseket a védett

területek látogatásával kapcsolatban, meg kell oldani az együttm
ködést, együttgondolkodást.

A folyamatosan bvül feladatkörök szakszer
ellátása a jelenlegi létszámmal nem oldható

meg. Létszámbvítés esetén lehetség nyílik arra, hogy bels munkamegosztásban

szakosodjanak a kollégák (fejlesztések és pályázatok, az idegenforgalmi létesítmények

m
ködtetése, rendezvény- és kiállítás-szervezés, kiadványszerkesztés, oktatói munka, oktatási

segédanyagok fejlesztése, stb.).

A hatósági tevékenységet is megelzen az idegenforgalmi és oktatási tevékenység a

legalkalmasabb a KNPI és a lakosság, az iskolák, az önkormányzatok, a vállalkozások

együttm
ködésének kialakítására. Az országos és helyi kapcsolatok (pl. oktatási

együttm
ködések, falusi és ökoturizmus) segíthetnek lebontani a kommunikációs gátat az

igazgatóság és az érintett településeken él emberek között.

Ezt a célt szolgálja, hogy naprakész, könnyen aktualizálható honlapja legyen a nemzeti

parknak, amit a jelenlegi informatikai és tartalmi fejlesztésével lehet megoldani.

Az ökoturisztikai fejlesztések megalapozása érdekében elengedhetetlen egy átfogó, hosszú

távú ökoturisztikai koncepció kidolgozása, amelynek kialakításánál szem eltt kell tartani a

természetvédelmi követelményeket, valamint a tervezés alatt álló országos természetvédelmiökoturisztikai

koncepció alapelveit.

2. Feladat: Bemutatást segít létesítmények fejlesztése

A KNPI bemutatási tevékenységének fejlesztése szempontjából központi jelentség
a

fogadóépületek kiépítése illetve felújítása. Elsdleges jelentség
ezen belül is a Természet

Háza Látogatóközpont emeletén kiállító rész kialakítása, interaktív kiállítás megteremtése.

Új látogatóközpontok kialakítását tervezzük a Pusztaszeri TK területén Szatymazon,

Bugacon és Fülöpházán.

Sor kerül meglév bemutatóhelyeink:

- kiállításainak felújítására (Tiszaalpár, Péteri-tó);

- múzeumaink kiállításainak újrarendezésére (Pásztormúzeum - Bugac és Virághkúria

- Kunszentmiklós);

- és a tiszaalpári Árpád-kori falurekonstrukció bvítésére (kora-középkori

körtemplom építése).

Ki kell alakítani az Igazgatóságtól távolabb lév tájegységeinken egy-egy információs irodát

(Apaj, Tiszaalpár, Mártély, Császártöltés).

Szükséges a jelenleg meglev 11 tanösvény fejlesztése, az információs táblák felújítása,

cseréje, tanösvény ismertetk kiadása, piknikhelyek, illemhelyek építése, további 12 új

tanösvény kialakítása.

Az öko- és fotós turizmus szervezetté tétele érdekében szükséges állandó fotós leshelyek

kialakítása 4 helyszínen.

10 db korlátozásokkal használható leshely és madármegfigyel torony építését irányozzuk

el.

A Buzsik csszháznál, és a B. Bognár tanyánál, valamint Császártöltésen a terepi

túraútvonalak kiindulási állomásain fogadóhelyszín kialakítására kerül sor.

· A látogatók megfelel tájékoztatása érdekében útbaigazító táblák kihelyezését,

egységes információs táblarendszer kialakítását tervezzük:

- a közutakon közlekedési irányjelz táblák tájékoztatnak majd a KNPI területén lév

tanösvényekrl, bemutatóhelyekrl, múzeumokról, erdei iskola épületekrl;

- szöveges-térképes információs táblák kihelyezése a védett területek közelében lév

településeken indokolt.

· A már meglév túrautak felújítása és új útvonalak kijelölése fontos feladat.

· Lovastúra-útvonalakat kívánunk kijelölni Kunpeszér, Bócsa, Bugac, Fülöpháza,

Orgovány, Izsák, Kerekegyháza és Pusztaszer térségében.

· A túrautak, tanösvények mentén pihenhelyeket, (padok, asztalok, esbeállók szociális

létesítmények) alakítunk ki.

· Háziállat bemutató létesítésére Bösztörpusztán és Császártöltésen nyílik lehetség,

gazdagítva az állattartó telep bemutatási lehetségeit.

4. Feladat: Szemléletformálás, környezeti nevelés

Erdei (pusztai) iskola: Szükség van a Fülöpházi Oktatóközpont, és a Péteri-tavi és a bugaci

kutatószállás felújítására. (bútorok, konyhai felszerelés, eszközök, távcsövek).

A tserdei Tisza Panzió átalakítása emelt szint
oktatóközponttá, (az idjárási, terepi

adottságok és programlehetségek) itt a leginkább megfelelek. Ez a létesítmény (az erdei

iskolákhoz hasonlóan) helyet ad tanártovábbképzéseknek, egyetemek, középiskolák többnapos

terepgyakorlatainak is.

5. Feladat: Kiadványok, publikációk, a tájékoztatás korszersítése

A nemzeti park és a természetvédelem törekvéseinek ismertté tétele érdekében könyvek,

idszakos kiadványok, tematikus kiadványok, színes háromnyelv
leporelló megjelentetését

tervezzük.

Megjelentetjük a Boróka füzetsorozatot (7 füzettel) és valamennyi tanösvény ismertetjét.

Tervezzük imázs-hordozók, ajándéktárgyak készítését, árusítását is.

Rendszeres ismeretterjeszt és szemléletformáló rádióm
sor („Zöld sáv”) szerkesztése és

sugárzása a kecskeméti székhely
regionális adóban, a Gong Rádióban.

Honlapunk teljes felújítását, majd folyamatos aktualizálását tervezzük.

A KNPI-on hatóságiként kezelt tevékenység egyes elemei fejlesztési célként kevésbé,

m
ködtetésiként annál inkább kezelhetk. Ebben az összefüggésben értelmezhet az

ügyfélbarát hatósági ügyintézés továbbfejlesztése. A hatósági eljárásban törekvésünk az

ügyfelek részére az elzetes – határozathozatal eltti – tájékoztatás általánossá tétele, mely

révén az ügyfél már az eljárás korai szakaszában megismerheti az elbírálás szempontjait. A

hatósági és szakhatósági nyilatkozatok egysége, arculatának továbbfejlesztése is ezt a célt

szolgálja.

· Továbbfejlesztend az Igazgatóság földnyilvántartási rendszere. A minségi

fejlesztést egyebek között a tulajdonviszonyok folyamatos változása, az új védett

területek és kategóriák belépése, a tájvédelem és az ÉTT-k összefüggései, az ex lege

területek folyamatos határkiigazításai, vagy a vagyonkezelés- és nyilvántartás igényei

egyaránt indokolják.

· A földmérési és ingatlannyilvántartási költségek tartós betervezését mindenekeltt

- az ex lege szikes tavak és lápok, (melyekbl az országos területnagyság 45 %-a

illetékességi területünkön található) határpontosítása és

- a szántóterületek m
velési ágának folyamatos konverziója indokolják.

· Tovább folytatandók a területvásárlások az 1995. évi XCIII. tv. alapján. A vásárlások

törvény szerinti 2006-os befejezésére csak megfelel, az eddiginél kedvezbb

költségvetési kondíciók mellett van mód.

· Az elvásárlási jog gyakorlásának törvényi lehetsége a KNP Igazgatóságán az

országos átlagot jelentsen meghaladó lehetség. Ennek térségi specifikumai

- a tagolt ingatlan- és m
velési ág-viszonyok,

- az ország messze legkiterjedtebb tanyavilága,

- a Nemzeti Földalap részére (a megvétel életjáradékra váltása formájában) történ

kizárásból adódó felajánlások.

Ezért évente legalább 100 ha terület elvásárlási jogának gyakorlására kialakítandó és

biztosítandó elkülönített, az Igazgatóságon kezelt pénzalap.

3.5 Természetvédelmi őrszolgálati tevékenység

A természeti oltalom alatt álló területek növekedése, saját vagyonkezelés
területeink

gyarapodása, valamint a hatósági teendk sokasodása miatt az ellátandó feladatok köre

jelentsen bvült. Az rszolgálat tagjai túlterheltek. A hatékony intézkedés és az intézked

természetvédelmi r biztonsága miatt a páros rszolgálat alkalmazása is indokolt. Ezért a

Természetvédelmi rszolgálat 25 fs létszámát:

- rövidtávon (2006-ra) 32 fre (26 f rkerület-vezet, 5 f tájegységvezet, 1-1 f

rszolgálat-vezet és helyettese),

- középtávon 59 fre (az rkerület-vezetk létszámának megkétszerezése mellett)

szükséges növelni.

2. Feladat: Ügyeleti csoport mködtetése

A KNPI Természetvédelmi rszolgálatán belül 6 fvel ügyeleti-ellenrz csoport m
ködik.

Jelenleg e feladat az rkerületi munkától nem független, ennek ellenére az igazgatóság teljes

illetékességi területén intézkednek. Speciális kiképzésük megkezddött, technikai

felszereltségük az ri alapfelszerelésen kívül szükséges.

· Az rszolgálat 25 tagjai közül jelenleg 13 f rendelkezik felsfokú diplomával, 7 f

most végzi felsfokú tanulmányait.

· Az elírt végzettség megszerzése mellett szükséges a szakmai vagy fiskolai

ismeretek (jogi, fegyverhasználati, ökológiai stb.) készségszinten tartása.

· A gyakorlati ismeretek formálása, aktualizálása végett fontos megismerni más

igazgatóságok természetvédelmi reinek tapasztalatait, problémáit, ennek érdekében

szükséges a kiscsoportokban történ tapasztalatcserék kialakítása.

· A természetvédelmi rnek naprakész ismeretekre és adott szituációban azonnali

döntéshozatalra van szüksége. Ezért fleg a téli idszakban, de egy-egy kiemelt idszak

(vízivadvadászat megkezdése) eltt is ökológiai, jogi, intézkedési tréning tartása

szükséges.

A természetvédelmi tájegységek kialakítása szükségessé teszi a korszer
rszolgálati

infrastruktúra megteremtését. A tervezési periódus végére szükséges a tájegység-központok

teljes hálózatának kialakítása. Ez több esetben épületvásárlást, illetve átalakítást tesz

szükségessé. Kialakításuk során figyelembe kell venni az irodai funkció ellátása mellett a

bemutatási, lakhatási lehetségeket is.

Szolgálati lakás építését öt területegységünkön tervezzük.

5. Feladat: Az őrszolgálat felszerelése hordozható rádió adó-vev készülékekkel

A rendszer kiépíttetése – az egységesség elérése érdekében – központi irányítást tesz

szükségessé.

6. Feladat: Repülgépes figyelszolgálat mködtetése

A természetvédelmi kezelések hatásának felmérésére, a természetvédelmi korlátozások

betartásának ellenrzésére, az esetleges havária esetek elrejelzésére és az ilyen esetek utáni

kárfelmérésre, a KNPI természetvédelmi rszolgálata repülgépes figyelszolgálatot m
ködtet.

1996 óta a Tisza-völgy természetvédelmi tájegységben, 2002-tl a többi tájegységben évente

egyszeri alkalommal repülgépes ellenrzést végzünk. Szükséges a repülési órák számának

növelése oly módon, hogy a természetvédelmi rök az általuk kezelt területet éves átlagban

legalább három alkalommal ellenrizzék.

1. Feladat: Honlap működtetése

Folyamatosan gondoskodni kell a nemzeti park igazgatóság tevékenységét, a védett

természeti területek és fajok állapotát, a fontosabb eseményeket, rendezvényeket bemutató

honlap m
ködtetésérl.

Biztosítani kell egyúttal, hogy a honlap a legfontosabb közérdek
információkat is

tartalmazza, illetve utalás legyen azok elérhetségére.

Gondoskodni kell arról is, hogy a honlap legalább kétnyelv
legyen.

A KNPI munkatársai a napi hatósági és kezelési feladatok ellátásához térinformatikai

rendszert használnak. Ennek folyamatos fejlesztése és a friss adatokkal való feltöltése

elengedhetetlen ahhoz, hogy döntéseiket az aktuális helyzet alapján hozzák meg, és azok

szakmailag megalapozottak legyenek.

A KISKUNSÁGI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG FEJLESZTÉSI TERVE (2003-2008)

7. Földterületek vásárlása (2.000 ha)

12. Szántók gyepesítése (1.300 ha)

13. Lucernatelepítés (150 ha)

20. Pusztai ligeterd telepítése (10 ha)

29. Az állattartási feltételek megteremtése (Fülöpszállás)

30. Magyar szürkemarha gulya beállítása a Fels-Kiskunsági Szikes tavaknál (200 db)

36. Gyep- és szántógazdálkodási gépsor beszerzése

46. rszolgálati iroda és kisbemutató kialakítása Apajon

53. Kunszentmiklós- Zay-széki vizes élhely-rekonstrukció (250 ha)

54. Szelid-Kékesi-réti vizes élhely-rekonstrukció (350 ha)

55. Fels-szúnyogi „bajuszcsatornák” tereprendezése (9.5 km)

56. Kígyós-fcsatorna természetvédelmi szempontú partrendezése (6 km)

68. Tanösvény létesítése a Szelidi-tavon

70. Nagyállási háziállat-bemutató kialakítása

76. Leshely, megfigyeltorony létesítése, Apaj

80. Megfigyeltorony építése, Kelemen-szék

85. Információs táblahálózat fejlesztése

94. Kunszentmiklósi múzeumi kiállítások újrarendezése

95. Tájidegen fás- és lágyszárúak visszaszorítása (400 ha)

102. 20 kV-os légvezetékek megszüntetése (3,5 km) ill. földkábelre cserélése (15,0 km)

109. Romos tanyahelyek rendezése (8 db)

1. Ágasegyháza belterület- határi lokalizációs töltésépítés (1,5 km)

2. Fülöpházi szikes tavak mederrekonstrukciója

3. Természetvédelmi szempontból nem kívánatos csatornák felszámolása – Tiboldi-árok,

XXXVIII. és II/5. csatornák

8. Földterületek vásárlása (4.150 ha)

14. Szántók gyepesítése (55 ha)

21. Buckaerdk átalakítása pusztákká – Orgovány, Bikatorok, Fülöpháza (132 ha)

22. Erdk faállományának shonosra cserélése

27. Az állattartási feltételek megteremtése (Izsák)

28. Magyar szürkemarhagulya beállítása a Kolon-tónál (200 db)

34. Tájidegen növényfajok visszaszorítását célzó gépek (aprítógép, szárzúzó, kengép)

beszerzése

43. Állatmenhely kialakítása a Kolon-tavon

47. Fülöpházi tájegységközpont kialakítása

58. Szolgálati lakás kialakítása Ágasegyháza térségében

59. Szolgálati lakás kialakítása Páhi térségében

63. A Fülöpházi „Naprózsa” oktatóközpont régi (m
szakilag amortizálódott) épületének

bontása, ill. újjáépítése

69. Tanösvény létesítése megfigyel toronnyal (Peszéradacsi-rétek)

81. Tanösvény létesítése megfigyel toronnyal (Ágasegyháza-Orgoványi rétek)

86. Információs táblahálózat fejlesztése

93. Tájidegen fás- és lágyszárúak visszaszorítása (700 ha)

103. 120 kV-os légvezeték áthelyezése Fülöpházán (4 km)

105. 20 kV-os légvezetékek földkábelre helyezése (8 km)

112. Romos tanyahelyek rendezése (15 db)

4. A pusztaházi, a dékánykúti, a Szappanos-tavi és a Kelér-nagylegeli csatornák védett

területi szakaszainak megszüntetése

9. Földterület vásárlása (500 ha)

15. Szántók gyepesítése (150 ha)

23. Erdszerkezet átalakítás (1.000 + 400 ha)

24. Buckaerdk pusztákká alakítása (100 ha)

35. Gyepgazdálkodási gépsor beszerzése

38. Fedett takarmánytároló építése Bugacon

40. Gépszín építése Bugacon

48. Bugaci tájegységközpont kialakítása

52. Erdészeti gépek, gépjárm
vek (haszongépjárm
, kistraktor, lakókocsi, víztartályos

pótkocsi) beszerzése

57. Szolgálati lakás létesítése Bócsán

67. Bemutató létesítmények teljes felújítása, új tanösvény kialakítása

75. A bugaci Pásztormúzeum és a Buzsik-csszház fejlesztése

78. A bugaci látogató- és tájegységközpont létesítése

91. Tájidegen fás- és lágyszárúak visszaszorítása (1200 ha)

107. Bugac-lófogói 20 kV-os légvezeték kiváltása (2 km)

110. Romos tanyahelyek rendezése (8 db)

10. Földterületek vásárlása (110 ha)

16. Szántók gyepesítése (300 ha)

25. Szántók erdsítése (15 ha)

26. Akácosodott/-ított löszlejtk löszgyepeinek rehabilitációja – Hét-völgy, Vörös-mocsár,

Orompart (25 ha)

51. Tájvédelmi körzetközpont és szolgálati lakás kialakítása Császártöltésen

72. Dávodi Földvári-tó meder-rekonstrukciója

73. Bácsalmási Sós-tó mederrendezése

74. Katymár, Madaras-Oromparti vizes élhelyek revitalizációja

79. Közép-csalai pihen- és táborhely, valamint shonos háziállat-bemutató kialakítása

82. Tanösvény kialakítása

87. Vörös mocsár TT-en megfigyel torony építése

92. Tájidegen fás- és lágyszárúak visszaszorítása (200 ha)

104. Vörös-mocsári felhagyott tzegbányák természetvédelmi célú víz- és tájrendezése

108. 20 kV-os légvezeték kiváltása (2 km)

4.5. Tisza-mente Természetvédelmi Tájegység

5. Az Alpár-bokrosi öblözet kistáj lépték
rehabilitációja és NAKP zonális mintaterületté

minsítése

6. A Percsorai –öblözet kistáj lépték
rehabilitációja

11. Földterületek vásárlása (1.120 ha)

17. Szántók gyepesítése (500 ha)

18. Irodaépület vásárlása és berendezése Szegeden

19. Szántók ártéri gyümölcsössé alakítása (15 ha)

31. Faültetvények gyeppé alakítása a VTT-hez kapcsolódóan (min. 200 ha)

32. Erdszerkezet átalakítása (Krös-ér, hullámterek) (250 ha)

33. Szántók erdsítése (300 ha)

37. Vadvédelmi kerítések építése (10 km)

39. A pusztaszeri magyar szürkemarha gulya 50 db-os állománynövelése (200 állatra)

41. Területfenntartási célú juhászkodás a Lyukas-halomnál (200 db juh)

42. Vizes élhely fenntartást célzó bivalytartás (30 db) a Vesszs-széken

44. Takarmánytároló építése a pusztaszeri gulyaállásnál

45. Kunhalmok rehabilitációja (15 db)

49. A mártélyi és az alpári információs iroda kialakítása

50. Tájvédelmi körzetközpont és szolgálati lakás kialakítása

60. Körtvélyes medertisztítása iszapkotrással (70 ha)

61. Sas-ér medertisztítása iszapkotrással (60 ha)

62. Szolgálati lakás építése Pusztaszeren

64. Tserdi Tisza-panzió oktatási központtá alakítása

65. Tanösvény kialakítása (Fehér-tó)

66. Tanösvény kialakítása (Mártély)

71. Tanösvény kialakítása (Krös-ér)

77. Tanösvény kialakítása (Atka)

83. Megfigyelhely és -torony építése (Péteri-tó)

84. Megfigyelhely és -torony építése (Csaj-tó)

88. Megfigyelhely és -torony építése (Alpári-rét)

89. Megfigyelhely és -torony építése (Büdös-szék)

90. Megfigyelhely és -torony építése (Krös-ér)

96. A Pusztaszeri TK szatymazi látogatóközpontjának kialakítása

97. Az Alpári Árpád-kori falu bvítése

98. Meglév kiállítás újrarendezése (Alpár)

99. Meglév kiállítás újrarendezése (Fehér-tó)

100. A Pusztaszeri TK ópusztaszeri bemutatóházának kialakítása

101. Adventív és invázív növényfajok visszaszorítása (800 ha)

106. 20 kV-os elektromos légvezetékek földkábelbe helyezése (7 km)

111. Romos tanyahelyek rendezése (5 db)

113. A Fehér-tavi és Csaj-tavi halastavak extenzifikálása (3.100 ha)

114. Az ópusztaszeri „Megmaradás fala” áthelyezése a Magyarok Világparkjába

1. Ágasegyháza belterület-határi lokalizációs töltésépítés (1,5 km)

2. Fülöpházi szikes tavak mederrekonstrukciója (180 ha)

3. Természetvédelmi szempontból nem kívánatos csatornák felszámolása – Tiboldiárok,

XXXVIII. és II/5. csatornák (6.7 km)

4. A pusztaházi, a dékánykúti, a Szappanos-tavi és a Kelér- nagylegeli csatornák

védett területi szakaszainak megszüntetése (15,2 km)

5. Az Alpár-bokrosi öblözet kistáj lépték
rehabilitációja és NAKP zonális

mintaterületté minsítése (4.230 ha)

6. A Percsorai-öblözet kistáj lépték
rehabilitációja (6.100 ha)

7. Földterületek vásárlása - (Szabadszállás, Harta, Dunapataj, Szakmár) (2.000 ha)

8. Földterületek vásárlása - Észak Homokhátság tájegységben (Kunadacs, Izsák,

Ágasegyháza, Orgovány) (4.150 ha)

9. Földterület vásárlása Dél Homokhátság tájegységben (Bócsa, Orgovány,

Kaskantyú, Páhi, Kiskunmajsa) (500 ha)

10. Földterületek vásárlása Bácska tájegységben (Katymár, Madaras) (110 ha)

11. Földterületek vásárlása Tisza menti tájegységben (Mártély, Baks, Dóc, Csanytelek,

Tömörkény, Szatymaz) (1.120 ha)

12. Szántók gyepesítése Duna menti tájegységben (Kunszentmiklós, Apaj,

Szabadszállás, Harta Dunapataj) (1.300 ha)

13. Lucernatelepítés a Duna menti tájegységben (Kunszentmiklós, Dunapataj) (150 ha)

14. Szántók gyepesítése Észak Homokhátság tájegységben ( Orgovány, Kunadacs) (55

ha)

15. Szántók gyepesítése Dél Homokhátság tájegységben (Bócsa, Orgovány,

Jakabszállás) (150 ha)

16. Szántók gyepesítése Bácska tájegységben (Katymár, Madaras) (300 ha)

17. Szántók gyepesítése Tisza menti tájegységben (Mártély, Ópusztaszer, Pusztaszer,

Szatymaz) (500 ha)

18. Irodaépület vásárlása és berendezése Szegeden

19. Szántók ártéri gyümölcsössé alakítása Tisza menti tájegységben (15 ha)

20. Pusztai ligeterd telepítése Duna menti tájegységben - Szakmár (10 ha)

21. Buckaerdk átalakítása pusztákká (Orgovány, Bikatorok, Fülöpháza) (132 ha)

22. Erdk faállományának shonosra cserélése Észak Homokhátság tájegységben (230

ha)

23. Erdszerkezet átalakítás Dél Homokhátság tájegységben (Bócsa, Orgovány,

Kaskantyú, Bugac) (1.000+400 ha)

24. Buckaerdk pusztákká alakítása Dél Homokhátság tájegységben (Bócsa, Orgovány)

(100 ha)

25. Szántók erdsítése Bácska tájegységben - Madaras (15 ha)

26. Akácosodott/-ított löszlejtk löszgyepeinek rehabilitációja – Hét-völgy, Vörösmocsár,

Orompart (25 ha)

27. Az állattartási feltételek megteremtése (Izsák)

28. Magyar szürkemarha gulya beállítása a Kolon-tónál (200 db)

29. Az állattartási feltételek megteremtése (Fülöpszállás)

30. Magyar szürkemarha gulya beállítása a Fels-Kiskunsági Szikes tavaknál (200 db)

31. Faültetvények gyeppé alakítása a VTT-hez kapcsolódóan Tisza menti tájegységben

(min. 200 ha)

32. Erdszerkezet átalakítása Krös-ér, hullámterek (250 ha)

33. Szántók erdsítése Tisza menti tájegységben (Mártély, Dóc, Baks,

Hódmezvásárhely) (300 ha)

34. Tájidegen növényfajok visszaszorítását célzó gépek (aprítógép, szárzúzó, kengép)

beszerzése Észak Homokhátság tájegységben

35. Gyepgazdálkodási gépsor beszerzése Dél Homokhátság tájegységben

36. Gyep- és szántógazdálkodási gépsor beszerzése Duna menti tájegységben

37. Vadvédelmi kerítések építése Tisza menti tájegységben (10 km)

38. Fedett takarmánytároló építése Bugacon

39. A pusztaszeri magyar szürkemarha gulya 50 db-os állománynövelése (200 állatra)

40. Gépszín építése Bugacon

41. Területfenntartási célú juhászkodás Tömörkényben (200 db juh )

42. Vizes élhely fenntartást célzó bivalytartás (30 db) az ópusztaszeri Vesszs-széken

43. Állatmenhely kialakítása a Kolon-tavon

44. Takarmánytároló építése a pusztaszeri gulyaállásnál

45. Kunhalmok rehabilitációja Tisza menti tájegységben (15 db)

46. rszolgálati iroda és kisbemutató kialakítása Apajon

47. Fülöpházi tájegységközpont kialakítása

48. Bugaci tájegységközpont kialakítása

49. A mártélyi és az alpári információs iroda kialakítása

50. Tájvédelmi körzetközpont és szolgálati lakás kialakítása Tisza menti tájegységben -

Ásotthalom

51. Tájvédelmi körzetközpont és szolgálati lakás kialakítása Császártöltésen

52. Erdészeti gépek, gépjárm
vek beszerzése Dél Homokhátság tájegységben

53. Kunszentmiklós- Zay-széki vizes élhely-rekonstrukció (250 ha)

54. Szelid-Kékesi-réti vizes élhely-rekonstrukció (350 ha)

55. Apaj, Fels-szúnyogi „bajuszcsatornák” tereprendezése (9.5 km)

56. Kígyós-fcsatorna természetvédelmi szempontú partrendezése (6 km)

57. Szolgálati lakás létesítése Bócsán

58. Szolgálati lakás kialakítása Ágasegyháza térségében

59. Szolgálati lakás kialakítása Páhi térségében

60. Körtvélyes medertisztítása iszapkotrással (70 ha)

61. Sas-ér medertisztítása iszapkotrással (60 ha)

62. Szolgálati lakás építése Pusztaszeren

63. A Fülöpházi „Naprózsa” oktatóközpont régi (m
szakilag amortizálódott)

épületének bontása, ill. újjáépítése

64. Tserdi Tisza-panzió oktatási központtá alakítása

65. Tanösvény kialakítása (Fehér-tó)

66. Tanösvény kialakítása (Mártély)

67. Bemutató létesítmények teljes felújítása, új tanösvény kialakítása Dél Homokhátság

tájegységben (Fülöpháza, Kunpeszér)

68. Tanösvény létesítése a Szelidi-tavon

69. Tanösvény létesítése megfigyel toronnyal (Peszéradacsi-rétek)

70. Nagyállási háziállat-bemutató kialakítása

71. Tanösvény kialakítása (Krös-ér)

72. Dávodi Földvári-tó meder-rekonstrukciója (48 ha)

73. Bácsalmási Sós-tó mederrendezése (3 ha)

74. Katymár, Madaras-Oromparti vizes élhelyek revitalizációja (360 ha)

75. A bugaci Pásztormúzeum és a Buzsik-csszház fejlesztése

76. Leshely, megfigyeltorony létesítése, Apajon

77. Tanösvény kialakítása (Atka)

78. A bugaci látogató- és tájegységközpont létesítése

79. Közép-csalai pihen- és táborhely, valamint shonos háziállat-bemutató kialakítása

80. Megfigyeltorony építése, Kelemen-széken

81. Tanösvény létesítése megfigyel toronnyal (Ágasegyháza-Orgoványi rétek)

82. Tanösvény kialakítása Bácska tájegységben (Madaras)

83. Megfigyelhely és -torony építése (Péteri-tó)

84. Megfigyelhely és -torony építése (Csaj-tó)

85. Információs táblahálózat fejlesztése Duna menti tájegységben (Apaj,

Kunszentmiklós, Fülöpszállás, Dunapataj)

86. Információs táblahálózat fejlesztése Észak Homokhátság tájegységben (Kunadacs,

Kunpeszér, Fülöpháza, Ágasegyháza)

87. Vörös mocsár TT-en megfigyel torony építése

88. Megfigyelhely és -torony építése (Alpári-rét)

89. Megfigyelhely és -torony építése (Büdös-szék)

90. Megfigyelhely és -torony építése (Krös-ér)

91. Tájidegen fás- és lágyszárúak visszaszorítása Dél Homokhátság tájegységben

(Bugac, Bócsa, Páhi, Kaskantyú, Orgovány) (1200 ha)

92. Tájidegen fás- és lágyszárúak visszaszorítása Bácska tájegységben (Dávod,

Katymár, Madaras, Bácsalmás) (200 ha)

93. Tájidegen fás- és lágyszárúak visszaszorítása Észak Homokhátság tájegységben

(Kunadacs, Kunpeszér, Fülöpháza, Izsák) (700 ha)

94. Kunszentmiklósi múzeumi kiállítások újrarendezése

95. Tájidegen fás- és lágyszárúak visszaszorítása Duna menti tájegységben

(Szabadszállás, Fülöpszállás, Akasztó, Harta) (400 ha)

96. A Pusztaszeri TK szatymazi látogatóközpontjának kialakítása

97. Az Alpári Árpád-kori falu bvítése

98. Meglév kiállítás újrarendezése (Alpár)

99. Meglév kiállítás újrarendezése (Fehér-tó)

100. A Pusztaszeri TK ópusztaszeri bemutatóházának kialakítása

101. Adventív és invázív növényfajok visszaszorítása Tisza menti tájegységben

(Lakitelek, Alpár, Mártély, Sándorfalva) (800 ha)

102. 20 kV-os légvezetékek megszüntetése – Apaj (3,5 km) ill. földkábelre cserélése

Duna menti tájegységben (Kunszentmiklós, Szabadszállás, Fülöpszállás)

(15,0 km)

103. 120 kV-os légvezeték áthelyezése Fülöpházán (4 km)

104. Vörös-mocsári felhagyott tzegbányák természetvédelmi célú víz- és tájrendezése

(680 ha)

105. 20 kV-os légvezetékek földkábelbe helyezése Észak Homokhátság tájegységben

(Izsák, Páhi) (8 km)

106. 20 kV-os elektromos légvezetékek földkábelbe helyezése Tisza menti tájegységben

(Alpár, Csanytelek) (7 km)

107. Bugac- lófogói 20 kV-os légvezeték kiváltása (2 km)

108. 20 kV-os légvezeték kiváltása Bácska tájegységben - Madaras (2 km)

109. Romos tanyahelyek rendezése Duna menti tájegységben (8 db)

110. Romos tanyahelyek rendezése Dél Homokhátság tájegységben (8 db)

111. Romos tanyahelyek rendezése Tisza menti tájegységben (5 db)

112. Romos tanyahelyek rendezése Észak Homokhátság tájegységben (15 db)

113. A Fehér-tavi és Csaj-tavi halastavak extenzifikálása (3.100 ha)

114. Az ópusztaszeri „Megmaradás fala” áthelyezése a Magyarok Világparkjába

6.1. A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság mködési területe

A KISKUNSÁGI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG FEJLESZTÉSI TERVE (2003-2008)

6.2. A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság rszolgálati Tájegységei