A KISKUNSÁGI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG
HATÉVES FEJLESZTÉSI TERVE
(2003-2008)
Szerkesztette: Dr. Iványosi Szabó András igazgatóhelyettes
Az összeállításban közremködött:
1. Balla Károlyné vagyonkezelési felügyel
2. Bán Csaba informatikai felügyel
3. Boros Emil természetvédelmi felügyel
4. Brenyó Péter tájvédelmi felügyel
5. Dobosi Tamás természetvédelmi tájegységvezet
6. Dobrosi Dénes vagyonkezelési osztályvezet
7. Farkas Jen természetvédelmi tájegységvezet
8. Gilly Zsolt természetismereti osztályvezet
9. Illésné Papp Mária vagyonkezelési eladó
10. Dr. Kardos Mária hatósági osztályvezet
11. Dr. Kákonyi Árpád vízgazdálkodási felügyel
12. Kontra László vagyonkezelési csoportvezet
13. Légrádi Imre gazdasági igazgató-helyettes
14. Ludnai Tünde természetvédelmi tájegységvezet
15. Pataky György István földnyilvántartási felügyel
16. Somodi István természetvédelmi tájegységvezet
17. Szabóné Ronkó Erzsébet oktatási programvezet
18. Szalai Gábor természetvédelmi r
19. Tajti László rszolgálat-vezet
20. Tóth Endre természetismereti felügyel
21. Vajda Zoltán természetvédelmi osztályvezet
22. Vatainé Csendes Ildikó adminisztrátor
A KISKUNSÁGI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG FEJLESZTÉSI TERVE (2003-2008)
TARTALOMJEGYZÉK
TERVEZŐI ÖSSZEFOGLALÓ...........................................................................................................4
A KNPI fejlesztési terve..............................................................................................................4
1. HELYZETÉRTÉKELÉS ................................................................................................................5
1.1. Általános áttekintés ...........................................................................................................5
1.2. A fbb tevékenységi körök helyzete .................................................................................6
1.2.1.Természetmegrzési tevékenység ................................................................................6
1.2.2.Vagyonkezelési tevékenység ........................................................................................7
1.2.3. Idegenforgalmi és oktatási tevékenység ......................................................................8
1.2.4. Hatósági tevékenység ..................................................................................................9
1.2.5. Természetvédelmi rszolgálati tevékenység ...............................................................9
1.3. Az alaptevékenységek és a feladatok jogi háttere ...........................................................10
2. A FEJLESZTÉSI TERV CÉLJAI ÉS KERETEI...............................................................................11
2.1. Stratégiai célok ................................................................................................................11
2.2. Jövkép............................................................................................................................13
2.3. A fejlesztés keretei ..........................................................................................................13
2.3.1. Általános keretek .......................................................................................................13
2.3.2. Pénzügyi háttér ..........................................................................................................13
3. FEJLESZTÉSI PRIORITÁSOK TEVÉKENYSÉGI KÖRÖK SZERINT...............................................15
3.1. Természetmegrzési tevékenység ...................................................................................15
3.2. Vagyonkezelési tevékenység...........................................................................................22
3.3. Idegenforgalomi és oktatási tevékenység ........................................................................24
3.4. Hatósági tevékenység ......................................................................................................26
3.5 Természetvédelmi rszolgálati tevékenység ....................................................................27
3.6 Háttérfeladatok .................................................................................................................29
4. FEJLESZTÉSI PRIORITÁSOK TÁJEGYSÉG SZERINT..................................................................30
4.1. Duna-mente Természetvédelmi Tájegység .....................................................................30
4. 2. Észak-Homokhátság Természetvédelmi Tájegység .......................................................31
4.3. Dél-Homokhátság Természetvédelmi Tájegység............................................................31
4.4. Bácska és Határmente Természetvédelmi Tájegység......................................................32
4.5. Tisza-mente Természetvédelmi Tájegység .....................................................................33
5. FEJLESZTÉSEK ÖSSZEFOGLALÁSA A TELJES NEMZETI PARK
IGAZGATÓSÁGRA VONATKOZTATVA, FONTOSSÁGI SORRENDBEN ..........35
6. TÉRKÉPMELLÉKLETEK...........................................................................................................39
6.1. A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság mködési területe...........................................39
6.2. A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság rszolgálati Tájegységei ...............................40
A KISKUNSÁGI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG FEJLESZTÉSI TERVE (2003-2008)
TERVEZŐI ÖSSZEFOGLALÓ
A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság (a továbbiakban KNPI) fejlesztési terve
valamennyi nemzeti park-igazgatóságra központilag egységesített tartalmi rendben készült.
Idtávlata középtávú: a Nemzeti Természetvédelmi Alapterv második ciklusához igazítottan a
2003-2008. közötti idszakra összegzi feladatainkat.
A KNPI fejlesztési terve
· Támpontul szolgálhat a nemzeti és a fhatósági stratégiai célok meghatározása során
(pl. a hátsági vízhiány kormányzati kezelése, a Vásárhelyi-terv Továbbfejlesztésének
Alsó-tiszai elemei, az Alpári-öblözet sürgs beemelése a NAKP zonális célterületei
közé, vagy az eddig fhatósági szinten elhanyagolt magyar-szerb-montenegrói
természetvédelmi együttmködés arányos kezelése),
· Határozott irányt szab a KNPI fejlesztési munkájához, a rendelkezésünkre álló szakmai
eszköztár és pénzügyi források célirányos felhasználásához,
· A fejlesztési szándékokat szakáganként és területi egységekre bontottan is összegzi:
maradéktalanul tekintettel van a Duna-Tisza köze táji-ökológiai sajátosságaira,
miközben
· természetesen figyelembe veszi az országos, a térségi és a települési lépték, korábban
jóváhagyott terveknek a KNP-ra hatással lév szabályozási elemeit.
Kecskemét, 2003. augusztus
Dr. Iványosi Szabó András
igazgatóh.
A KISKUNSÁGI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG FEJLESZTÉSI TERVE (2003-2008)
1. HELYZETÉRTÉKELÉS
1.1. Általános áttekintés
A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság (a továbbiakban: KNPI) a Nemzeti
Természetvédelmi Alapterv elz (és egyúttal els) ciklusában mérsékelt ütem
elrehaladásról adhat számot. Az 1997-2002 közötti idszak néhány általános jellemzje:
· a magyar természetvédelmi területi szervei a kormányzati ciklusként ismétld
átszervezési kísérletekbl viszonylag sérülésmentesen kerültek ki,
· mindez nem mondható el elsszámú vezeti szinten, ahol a tárgyalt idszak alatt
a KNPI három igazgatóváltással, azaz négy igazgatóval látta el feladatait,
· a természet védelmérl szóló 1996. évi LIII. törvény ers jogosítványokkal
gazdagította a természetvédelmi eszköztárat,
· az Igazgatóság feladatbvülésével a mködési feltételek nem tudtak lépést
tartani,
· jelents területek védettségi elkészítése történt meg, de ezek közül kizárólag az
ex lege és az érzékeny természeti területek jutottak el a megvalósulásig,
· a KNPI élhelyvédelmi munkájának egyelre leküzdhetetlen akadálya a Duna-
Tisza közi nagytérségi szárazodás, ill. annak kormányzati kezeletlensége,
· a KNPI minden kedveztlen körülményt leküzdve megnyitotta az els hazai
nemzeti parki látogatóközpontot, a Természet Házát,
· a KNPI jelents elrehaladást ért el a védett természeti területek
tulajdonrendezésében (ma a szorosan vett Kiskunsági Nemzeti Park területének 3/5-e áll
az Igazgatóság vagyonkezelésében).
A KISKUNSÁGI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG FEJLESZTÉSI TERVE (2003-2008)
1.2. A főbb tevékenységi körök helyzete
1.2.1.Természetmegrzési tevékenység
Az Igazgatóság munkájának vezérl elve: a védett természeti területek mindinkább
természetközeli állapotba(n) hozása (tartása). E törekvés mentén a következ – kedvez és
kedveztlen – folyamatokkal szembesültünk:
· Az Igazgatóság lehetségeit messze meghaladó negatív hatás a Duna-Tisza köze
(ezen belül különösen a hátsági területek) nagytérségi szárazodása. Felelsséggel
kijelenthet: immár két évtizede ez Magyarország egyik legsúlyosabb környezeti
dilemmája, vagyis: vajon a mi térségünk-e a globális klímaváltozás okozta tájlépték
átalakulások leginkább tetten érhet hazai elszenvedje? A felszíni vizek folyamatos
zsugorodása (összefüggésben a talajvízszint 1,5-6 m-es regionális csökkenésével)
láthatóan nemcsak a természetvédelmi szervezet, de mindmáig a térségi és az országos
irányító szervek számára is megoldhatatlan feladatnak bizonyult. Ebbl következen az
Igazgatóság lehetségei igencsak korlátozottak jelentsebb élhely-rekonstrukciós
programok kezdeményezése és megvalósítása tekintetében.
· A szárazodás következményei a srsöd erd- és gyeptüzek (közülük kártételeit
tekintve kiemelked a 2000-ben bekövetkezett, 800 ha-t elpusztító Ágasegyháza-Izsák-
Orgoványi erdtz).
· Ugyancsak a szárazodás veti fel mindinkább szorongatóan a hátsági (bel-)
vízgazdálkodás teljes, koncepcionális újragondolását.
· Mindazonáltal eredményeket is értünk el vizes élhelyek revitalizációjában (Alpárirét,
Fels-Kiskunsági tavak),és létesítésében (küls partnerrel együttmködve Fels-
Szúnyog és Ürb térségében).
· Megközelíten 300 hektáron megkezddött a zárványszántók visszagyepesítése.
· Kiélezdött a véleménykülönbség (úgy a természetvédelmi szervezeten belül, mint
küls hatósági és gazdálkodó szervekkel) az shonos fafajok telepítésére vonatkozó
jogszabályhelyek értelmezésérl. A kérdés értheten a KNP területén a legexponáltabb:
a Duna-Tisza közén van a nem erd élhelyeken telepített faállományok uralkodó
hányada.
· Részben a nagytérségi szárazodásra is visszavezethet egyes adventív és invázív
növényfajok térhódítása (selyemkóró, parlagf, kanadai betyárkóró, ezüstfa), de más,
pl. hullámtéri fajok (szerbtövis, gyalogakác, zöld juhar, amerikai kris, bálványfa)
terjeszkedése is fokozódó természetvédelmi beavatkozásokat kényszerített ki.
· A természetmegrzési tevékenység szakmai irányító munkájának ers korlátja, hogy
még hiányzik a természetvédelmi információs rendszer (nincs mköd, térinformatikai
alapú adatbázis). Tény azonban, hogy mind a szakmai kontroll, mind pedig az
információs rendszer tekintetében jelents elrelépések történtek a közelmúltban.
· Az elmúlt idszak jelents eredményének tartjuk az ex lege védett területek
kihirdetését. A hazai ex lege szikes tavak és lápok 45 %-a illetékességi területünkön
fekszik!
· Az Igazgatóság munkatársai további 14 terület (11 ezer hektár) védettségi javaslatát
készítették/készítik el. A védetté nyilvánítások lassan haladnak.
· A természetvédelmi kezelési tervek kidolgozásában jelents haladás, hogy azok a
KNPI védett területeinek többségén elkészültek.
· A fajvédelmi tervek országos kidolgozásával párhuzamosan a KNPI-nek is el kell
készítenie a legfontosabb fajokra vonatkozó regionális cselekvési tervet.
· Az 1996. évi LIII. törvény hozadéka az általános tájvédelmi jogosítvány. Elnye a
teljes illetékességi terület ilyen szempontú lefedettsége, hátrányai, hogy
- sok vonatkozásban „idn túli” a lehetség,
- a szakszemélyzet ersen túlterhelt (ld. a Duna-Tisza köze a
legkiterjedtebb hazai tanyás térség, a földrészletek aprók, és ezen belül is
változatos mvelési ágúak stb.),
- az egyedi tájértékek fölmérése anyagi eszközök híján rendkívül
vontatottan halad.
· Az elmúlt években a kutatások újraközpontosítására került sor. Ezért
- csak részlegesen biztosítható a kutatások célirányossá tétele a csak
helyben biztosítható igény- és ismeretanyag révén,
- a forrásbiztosítás szintje ersen hullámzó,
- nehezebben oldhatóak meg a hiánypótlások.
· A természetmegrzési tevékenység finanszírozásában egyre nagyobb szerepet
játszanak a hazai és nemzetközi pályázatok.
· A KNP Igazgatóság az elmúlt 6 évben több ízben kezdeményezte a természetiéletföldrajzi
adottságokat leképez illetékességi terület-módosításokat. Törekvéseink
eddig semmilyen eredményre sem vezettek.
1.2.2.Vagyonkezelési tevékenység
· A KNPI illetékességi területén az Igazgatóság természetvédelmi kezelésében 2003.
végén 115.370 ha védett természeti terület volt. Ebbl 41.395 ha (1997-ben 34.509 ha)
terület volt a KNPI saját vagyonkezelésében,
· A saját vagyonkezelés területek 52 %-a saját hasznosításban (v. hasznosításon
kívül), 48 %-a szerzdéses jogviszonyú (idegen) hasznosításban állt.
· A felerészben a haszonbérletekbl származó saját intézményi bevétel 2002-ben 88
millió Ft (1997-ben 54 millió) volt. Ez az Igazgatóság éves mködési kiadásainak
tartósan egyhatoda, tehát a költségvetés meghatározó nagyságrend eleme.
· Az Igazgatóság 1997-2002. között a saját (shonos) állatállományokban generális
átcsoportosítást hajtott végre. A juhállományokat (racka, cigája) gyakorlatilag
felszámolta. A magyar szürke szarvasmarhatartásban viszont a folyamatos
állománynövelés a cél: 2002. végén 469 magyar szürkemarhát tartottunk bugaci és
pusztaszeri legelinken. A többi állatfajták állománya elhanyagolható.
· A vagyonkezelés speciális elemei a vadászati és halászati tevékenység.
Igazgatóságunk a jelenlegi tíz éves vadászati üzemtervezési idszakban az 5.826 ha-os
bócsai területen gyakorolja a vadászati jogot. Halászati jogot viszont- jóllehet kiterjedt
saját vagyonkezelés víztereink vannak – nem nyert az Igazgatóság!
· A természetvédelmi vagyonkezelés kiemelked jelentség küls támogatási forrása
lehet(ne) a 2001-ben útjára indított Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program (a
továbbiakban: NAKP).
1.2.3. Idegenforgalmi és oktatási tevékenység
A nemzeti park területén a látogatók száma 70-80 ezer évente. Létszámuk változatlan,
ugyanakkor az érdekldk köre változott. Egyre gyakoribbak a speciális ökotúrák iránt
érdekld, kisebb létszámú csoportok, akik több idt töltenek a területeken, és gyakran
szakember vezetését is igénylik.
Az oktatási feladatok ellátására rendelkezésünkre álló épületek közül kett kis létszám
fogadására alkalmas kutatószállás, egy pedig erdei iskola, melyben nyári táborokat szervezünk.
Az oktatási célokat és az idegenforgalmat is szolgálja a Természet Háza látogatóközpont,
két múzeum (Bugac, Kunszentmiklós) és 11 meglev tanösvény.
Kivitelezés alatt áll a Pusztaszeri TK területén egy újabb látogatóközpont, amely a terepi
oktatásnak is helyszínt biztosít.
Együttmködve a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület helyi csoportjával az
izsáki Kolon-tónál lev madárgyrz tábor kiváló eredményességgel mködik.
Az idszakosan megjelen „Két víz köze” c. újság, a lakosság tájékoztatását szolgálja.
A természetvédelem népszersítése érdekében szervezett rendezvények legfontosabb
helyszíne 2000 május óta a Természet Háza (természetismereti szabadegyetem, természet- és
környezetvédelmi jeles napok, szakkörök, fórumok, kiállítások stb.). Évente átlagosan 10 ezer
látogatója van az itteni kiállításoknak, foglalkozásoknak.
A nemzeti park által szervezett rendezvények egy részét a nemzeti park illetékességi
területén található településeken valósítjuk meg. Együttmködünk a regionális
társintézményekkel, civil szervezetekkel, önkormányzatokkal.
1.2.4. Hatósági tevékenység
A KNP Igazgatóságon a hatósági, szakhatósági ügyekkel kapcsolatos ügyek száma évrl
évre növekszik. Ez a tendencia várhatóan a fejlesztési terv idszakában is folytatódni fog,
hiszen az ökológiai hálózatról, illetve a NATURA 2000 területekrl szóló jogszabályok is
keletkeztetnek majd ilyen jelleg jogköröket. Az ügyintézi állomány fejlesztése rendszerint
jelents késéssel követi a növekv ellátandó feladatmennyiséget.
Igazgatóságunkon az iktatás számítógépes rendszerben folyik, melynek továbbfejlesztése
szükséges. A hatósági munkához elengedhetetlen alapadatok (térképek, légifotók, biotikai
adatbázisok) egyre nagyobb hányada áll már digitálisan is rendelkezésre, amit az ügyintézk
egyre szélesebb köre használ is. Reményeink szerint a gyors adathozzáférést és
döntéselkészítést még inkább lehetvé tev, térinformatikai alapokon nyugvó
Természetvédelmi Információs Rendszer (TIR) bevezetése tovább fokozza majd a
hatékonyságot, és némileg enyhíti a létszámgondokat is.
Az egyes hatósági engedélyekben, de még inkább a szakhatósági állásfoglalásokban foglalt
elírások betartásának ellenrzése még sok kívánnivalót hagy maga után. Ennek oka elssorban
a személyi, tárgyi és mködési feltételek elégtelensége.
1.2.5. Természetvédelmi rszolgálati tevékenység
A természetvédelmi rszolgálat munkájának bels arányai folyamatosan változnak a
feladatok jellegének formálódása és bvülése nyomán. A hagyományos rzési-ellenrzési és
észlelési feladatokon túl
· a vagyonkezelési teendk folyamatos gyarapodása,
· az általános tájvédelem és az ex lege védetté nyilvánítások révén a teljes illetékességi
területre ténylegesen is kiterjed jelenlét,
· a vadászati, a halászati, a piaci és a szakági határellenrzések jelents felértékeldése
jellemzi az rszolgálati munkát.
Az rszolgálat technikai eszköztára számotteven, de nem az igényeket ténylegesen
kielégít módon javult (pl. gépkocsi ellátottság). Létszámfejlesztésünkrl még inkább
elmondható, hogy nem tart lépést feladataink bvülésével.
Azért, hogy ilyen feltételek közepette is jó színvonalon láthassuk el teendinket, 2001-tl öt
természetvédelmi tájegységet és ezen belül 26 rkerületet alakítottunk ki.
1.3. Az alaptevékenységek és a feladatok jogi háttere
A természetvédelmi szakterületrl általában elmondható, hogy jogi szabályozása
kikristályosodott, európai összehasonlításban is modern, az EU vonatkozó direktíváinak
megfelel.
Az Igazgatóság mindennapi munkáját alapveten a természet védelmérl szóló 1996. évi
LIII. törvény, illetve a végrehajtására kiadott kormány- és miniszteri rendeletek határozzák
meg, melyek más ágazatok jogforrásaival is összhangban vannak. Érvényesítésük
szempontjából kulcsfontosságúak a védett természeti területek készül természetvédelmi
kezelési-fejlesztési tervei.
A közeli jöv egyik legfontosabb feladata, hogy e tervek valamennyi védett természeti
területre vonatkozóan elkészüljenek, illetve el kell érni azt is, hogy a tervekben foglaltak a
különböz szint (települési, kistérségi, regionális) területrendezési és fejlesztési tervekbe is
beépüljenek, beleértve a védövezetekre vonatkozó természetvédelmi elírásokat is. Az
elkövetkezend hat esztend legfontosabb fejlesztési feladatait a jelen fejlesztési tervben
fogalmazzuk meg.
2. A FEJLESZTÉSI TERV CÉLJAI ÉS KERETEI
2.1. Stratégiai célok
A Duna-Tisza köze természeti értékeinek magas színvonalú védelme:
A KNPI munkájának már hivatkozott vezérl elve a védett természeti területek
mindinkább természetközeli állapotba(n) hozása (tartása). Ezért középtávú célunk, a
természeti és táji értékek védelmének kiteljesítése a védett természeti területek védelmével,
bvítésével és mköd hálózatba szervezésével, valamint az emberi tevékenység által
okozott negatív hatások felszámolása az aktív természetvédelem módszereivel, így
különösen:
· a hátsági szárazodás fékezésében (visszafordításában) való tevleges - szellemi,
hatósági, közéleti és pénzügyi – szerepvállalás,
· az extenzív területhasználatok általánossá tétele a gondozást/rehabilitációt kívánó
területeken,
· a mvelési ágak (szántó-gyep, szántó-erd) gyors ütem konverziója,
· a saját shonos állatállományok (szürkemarha) lendületes gyarapítása,
· a tájlépték élhely-rekonstrukciós programok indukálása (Alpár- Bokrosi-öblözet, a
Turjánvidék „ex lege” területei, visszapusztásítások, vizes élhelyek),
· a nem erd termhelyeken telepített faállományok, erdk felülvizsgálata a
visszapusztásítás és/vagy a következetes fafajcsere szándékával,
· az elkészített új védett természeti területek és kategóriák (Natura 2000) tényleges
mköd rendszerré tétele,
· a KNP zonációjának pontosítása és védövezetének lehatárolása, ill. kihirdetése,
· a természeti értékek feltárásának folytatása, az állapotváltozások nyomon követése, a
döntéselkészítést direkt módon segít kutatások/vizsgálatok kezdeményezése,
· a faj- és élhelyvédelm programok súlyarányos kezelése,
· az egyedi tájértékek felmérésének lezárása.
Intézményi kapcsolatok. Az EU-csatlakozás támasztotta új követelmények:
· Aktív részvétel a természetvédelmet érint országos fejlesztési és ágazati
programokban (Nemzeti Fejlesztési Terv, Országos Területrendezési Terv, Nemzeti
Környezetvédelmi Program, Nemzeti Természetvédelmi Alapterv, Nemzeti Ökológiai
Hálózat, Nemzeti Agrár-Környezetvédelmi Program, Vásárhelyi-terv
Továbbfejlesztése, Nemzeti Erdstratégia stb.).
· A természetvédelemmel kapcsolatos EU-irányelveknek (Madár- és Élhely-irányelv,
Víz Keretirányelv) való minél elbbi megfelelés.
· Az Igazgatóság folyamatos törekvése a közigazgatási társszervekkel való
konzekvens együttmködés. Mindez nem zárja ki a konfliktusokat, miután a szakági
(természet- és tájvédelmi) jogosítványaink maradéktalan érvényesítése alapvet
kötelességünk. Ezért változatlanul támaszkodunk partnereink általános, „elvi”
természetszeretetére, másfell bízunk abban, hogy következetes, de nem rugalmatlan
magatartásunk és érvelésünk sokkal távlatosabb, mint a behódoló-hátráló attitd.
· Az intézményközi együttmködés a jövben is kiemelten fontos a természeti elemek
használatának, illetve védelmének más aspektusait megvalósító területi szervekkel
(környezetvédelem, vízügy, az FVM immár 9-féle önálló területi szerve, stb.).
· Amennyiben hazánkban a regionális közigazgatás felé elmozdulás történik, úgy az új
helyzetnek megfelel kapcsolatépítésre törekszünk majd. A regionalitás jelenlegi
gyengeségei közepette egyelre több lehetséget látunk a megyei szint intézményekkel
és kistérségekkel való kapcsolatteremtésben.
· Az önkormányzatokkal, a Duna-Tisza köze lakosságával és az NGO-kkal való szoros
kapcsolat, véleményük és érdekeik mérlegelése a közös érdek feladatok jó kezelése.
· Az Igazgatóság által ápolt magyar-szerb-montenegrói (vajdasági) kapcsolatot
jelentsen ersíteni kell. Az államközi vonatkozásokon túl az azonos földrajzi térségbeli
problémakezelés összehangolása különös fontossággal bír
- a balkáni háborúk által a megroppantott, korábban kiemelkeden jó viszony
helyreállítása érdekében és
- mert déli szomszédunk még hosszú évekig nem csatlakozhat az Európai Unióhoz.
2.2. Jövőkép
Stratégiai céljainak megvalósításával a következ tulajdonságokkal jellemezhet
Igazgatóság kialakítására törekszünk:
1. A Duna-Tisza köze természeti értékeinek, veszélyeztetett fajainak és élhelyeinek
valamint mködképes ökológiai rendszereinek megrzését és gyarapodását elsegít
mködés;
2. ökológiai alapú, fként az élvilág érdekeit eltérbe helyez vagyonkezelés;
3. a kezelést és hatósági munkát megalapozó kutatások, mköd információs rendszer;
4. a természetvédelem növekv társadalmi elismertségét eredményez fejlesztések és
programok;
5. európai szintet közelít bemutatás, fejld ökoturizmus;
6. helyiek és érdekeltek véleményét figyelembe vev vagyon- és természetvédelmi
kezelés;
7. hatékony hivatali szervezet és mködés, ügyfélbarát, gyors ügyintézés;
8. az EU-s és nemzetközi követelményeknek megfelel szervezet.
2.3. A fejlesztés keretei
2.3.1. Általános keretek
A fejlesztési tervnek ez a fejezete a KNPI feladatait tekinti át egyrészt szakági, másrészt
területi megközelítésben. Ebben a struktúrában helyet kapnak:
· Olyan feladatok idarányos részei, amelyek esetleg a középtávot túllép idkeretek
(nagylépték élhely-rehabilitációs munkák),
· Olyan feladatok, amely a tervezési idszakban (is), esetleges mködtetési költségei
viszont tartamosan jelentkeznek majd, (védett területek védettségei szintjének
helyreállítása, erdszerkezet-átalakítások stb.),
· Az EU-csatlakozás nyomán kötelezésekkel járó új feladataink.
2.3.2. Pénzügyi háttér
A KNPI központi költségvetési szerv. Elemi költségvetését az adott évre vonatkozó törvény
tartalmazza (összevontan a természetvédelem területi szerveire). Az intézményre bontott elemi
költségvetés (amely minisztériumi leosztással kerül az igazgatóságra) alapveten mind a mai
napig bázisszemlélet.
A költségvetési támogatásokon kívül az alábbi, igen jelents mérték bevételek képezik
kiadásaink fedezetét:
Az elemi költségvetés kiadásainak 15-16 %-át saját mködési bevételekbl biztosítjuk,
amelynek mértékét a pénzügyminisztériumi tervezési elírásnak megfelelen – a gazdasági és
természetvédelmi racionalitástól függetlenül – évrl évre növelnünk kell.
A nemzeti park igazgatóság folyamatosan figyelemmel kíséri az Európai Unió által
meghirdetett pályázati lehetségeket (LIFE, strukturális, illetve kohéziós alapok Közösségi
Kezdeményezések - Interreg III, Leader +, Leonardo-, kutatási keretprogramok stb.).
Amennyiben valamely kitzött fejlesztési célra költségvetési szerv által is igénybe vehet az
adott támogatás, az igazgatóság pályázatok útján igyekszik minél nagyobb arányban közösségi
forrásokat igénybe venni a fejlesztések megvalósításához.
2.3.3. A fejlesztések megvalósításának monitorozása
A tervezett fejlesztések megvalósulását évente értékeljük éves beszámoló formájában. A
fejlesztések megvalósulásáról szóló beszámoló minden évben a KNPI éves mködésérl szóló
jelentés egy fejezete lesz. A beszámolóban szót kell ejteni a tervezett fejlesztések
megvalósulásáról, az esetleg elmaradó, elhúzódó vagy nem kell ütemben zajló fejlesztésekrl
és a lemaradás okairól, valamint javaslatot kell tenni a fejlesztés újratervezésére, illetve más
formában történ megvalósítására. Az adott évi beszámolónak egyben meg kell alapoznia a
következ évi fejlesztések kiindulási állapotát, és projekt-szinten be kell mutatnia a következ
évre tervezett intézkedéseket. Az éves beszámoló így a megvalósulás mérje (indikátora) is
lehet, melynek fontosságát kiemeli, hogy a hatéves tervezési periódus során a tervezett
fejlesztések megvalósulásának bizonytalansága nhet, különösen a több évre áthúzódó
feladatok esetén.
3. FEJLESZTÉSI PRIORITÁSOK TEVÉKENYSÉGI KÖRÖK SZERINT
3.1. Természetmegrzési tevékenység
1. Feladat. A területi védelem kiteljesítése, a védett területek bvítése
Az igazgatóság 11 ezer hektár védetté nyilvánítását készítette el. A védetté nyilvánítások
alapvet új feltétele a természetvédelmi kezelési terv megléte. Ezek kidolgozása jó ütem, és
2004 végére minden bvítési területre elkészül.
A KNPI védelemre tervezett területei (2003-2008)
1. Körös-éri TK 2.600 ha
2. Madarasi löszgyep TT 45 ha
3. Imrehegyi löszös gyep TT 30 ha
4. Tázlári homokbuckák TT 1.000 ha
5. Pirtói homokbuckák TT 600 ha
6. Kiskunsági NP bvítése 3.000 ha
7. Császártöltési rjeg TK 1.800 ha
8. Gátéri Fehértó TT 615 ha
9. Pusztaszeri TK bvítése 680 ha
10. Szelidi-tó TT bvítése 250 ha
11. Jászszentlászlói Kalmár Erd TT 8 ha
12. Kunpeszéri Tilos Erd TT 69 ha
13. Madaras-Katymári löszpartok TT 300 ha
2. Feladat: Natura 2000 területek elkészítése
Az Európai Unióhoz történ csatlakozásig ki kell jelölni az ún. Natura 2000 területeket. A
2003. I. félévben befejezdött a területek lehatárolása:
· 116 ezer ha különleges madárvédelmi terület és
· 117 ezer ha különleges természetmegrzési terület javasoltunk.
Az átfedések miatt a Natura 2000 területek együttes kiterjedése 163 ezer ha, amelybl
azonban 99 ezer hektár jelenleg is országos jelentség védett természeti terület.
3. Feladat: Nemzetközi egyezményekbl, EU tagságból adódó feladatok
Nemzetközi kötelezettségekbl (Ramsar, CITES, Bern, Bonn,) származó feladatok,
követelmények folyamatos teljesítése.
A KvVM területi szervei közötti munkamegosztás alapján a Víz Keretirányelv elírásainak
megfelel feltáró, operatív és vizsgálati monitoring feladatokból a nemzeti parkok
igazgatóságai elssorban a makrovegetációval, a makroszkópikus gerinctelenekkel és a
halakkal kapcsolatos felméréseket és az ezzel összefügg koordinációt végzik. A Víz
Keretirányelvvel összefügg monitoring feladatok csak a személyi és anyagi feltételek
biztosításával teljesíthetk, ezért már jelen fejlesztési terv idszakában indokolt az
igazgatóságok szakembergárdájának ilyen célú létszámbvítése.
Tovább kell ersíteni a szakmai kapcsolatokat a szomszédos ország(ok), illetve a hasonló
adottságú területek természetvédelmi szervezeteivel.
4. Feladat: Kezelési tervek készítése
A feladat végrehajtásának els ütemében (2004 végéig) el kell készíteni valamennyi
védelemre tervezett területünk A+C típusú természetvédelmi kezelési tervét, majd a meglev
védett természeti területekre vonatkozó teljes dokumentációt is. Gondoskodni kell a tervek
folyamatos felülvizsgálatáról és aktualizálásáról is. A munkát jelentsen lelassíthatja az a tény,
hogy a jelenleg hatályos, kezelési tervekre vonatkozó jogszabályi elírások betartásához, a
megnövekedett számú érintettel (gazdálkodók, tulajdonosok, társhatóságok, stb.) történ
egyeztetések lefolytatásához szükséges személyi, tárgyi és pénzügyi feltételek elégtelenek.
A feladat végrehajtását 2005-tl a bevezetésre kerül térinformatikai alapú
Természetvédelmi Információs Rendszer (TIR) segíti majd.
5. Feladat: Élhely-rehabilitációk
A KNPI vagyonkezelésében lév védett természeti területeken elssorban a gyep-,
erdterületek és vizes élhelyek közé ékeldött szántóterületek visszagyepesítése, esetenként
erdsítése indokolt. Tervezett nagyságrendje: 2.952 ha.
Jellemz probléma a meglév nem shonos fafajokból álló erd mvelési ágú termelési
célú faültetvények jelenléte is, melyeket shonos fafajokkal nem, vagy csekély sikerrel lehet
felújítani. Ez egyrészt abból ered, hogy az adott termhelyen természetes viszonyok között
vagy soha nem volt természetes erd, vagy az idközben gyökeresen megváltozott környezeti
körülmények miatt (pl. a térségben jellemz jelents talajvízszint süllyedés) aktuálisan nem
teszi lehetvé az erd, mint klimax társulás fennmaradását. Ezeken a területeken az erd
mvelési ágból a gyepre történ konverzió indokolt, a tájra jellemz egykori erdssztyepp
vegetáció rekonstrukciója céljából. Tervezett nagyságrendje: 225 ha.
Az erdők természeti állapotának javítása.
A nem shonos, illetve tájidegen fafajok shonos fafajokra cserélése, a fokozatos
szerkezetátalakítás elengedhetetlen a természetszer vegetáció és tájszerkezet helyreállítása
érdekében.
· A saját vagyonkezelés területeken alapvet követelmény, hogy új erdsítések és
erdfelújítások esetében is csak hazai fafajokat telepítsenek, elegyes állományokban -
természetes cserjeszint alátelepítésével – és csak ott, ahol azt a termhelyi viszonyok
megengedik. Az olyan területek esetében, ahol az alacsony talajvízszint és a talaj
gyenge termképessége miatt csak tájidegen fafajú erdfelújítás lenne lehetséges, az
erdrészleteket ki kell vonni az erd mvelési ágból, vagy erd termhelyen történ
csereerdsítésekkel kell kiváltani. Az ilyen üres vágásterek esetében elsdleges cél a
termhelyre jellemz gyepvegetáció rehabilitációja.
· A nem saját vagyonkezelés területeken hatósági eszközökkel kell elérni, hogy a
védett természeti területeken – az 1996. évi LIII. törvény szellemével összhangban –
csak hazai fafajokkal történjenek erdtelepítések és erdfelújítások. Olyan esetekben
(akácerdk), ahol ez csak teljes talajelkészítéssel, illetve vegetációs idben történ
letermeléssel és vegyszerhasználattal érhet el, a cél érdekében ezek az eszközök is
bevethetk.
Vizes élőhelyek rehabilitációja
· A 19. századi vízrendezések és az utóbbi évtizedek éghajlatváltozása gyakorlatilag
kiszárították Duna-Tisza közét, beleértve a védett természeti területeket is. Az értékes
vizes élhelyek (lápok, szikestavak, mocsarak) megrzése csak a felszínalatti
vízkészletek kíméletével és elfolyó vizek visszatartásával oldható meg. A védett
területeken elsdleges cél - ahol ez a tulajdoni viszonyok miatt már lehetséges - a
belvízmentesít csatornák megszüntetése, illetve vízvisszatartó mtárgyak építése.
· A beruházásokkal párhuzamosan kezdeményezni kell a védett természeti területeken
található csatornák, víztározóként nyilvántartott vizes élhelyek vízjogi engedélyének
módosítását. A módosításokkor a területek ökológiai vízigényét kell elssorban
figyelembe venni.
· Eseteleges vízpótlások esetén különös gondot kell fordítani arra, hogy a bekerül víz
kémiai összetétele lehetleg ne különbözzön a természetes vizekétl, illetve ne legyen
tápanyaggal terhelt. Figyelni kell arra is, hogy a befolyó vízzel ne kerüljenek be
tájidegen növény- (pl.: tündérhínár) és állatfajok (pl.: amúrgéb). A talajvízszint
esetleges emelkedése az erdk számára is kedvez lenne és javítaná az shonos
fafajokkal történ erdfelújítások sikerességét.
6. Feladat: Az „ex lege” védett lápok és szikes tavak kijelölésének pontosítása
Az eddig bejegyzett ex lege védett területek jelents részénél szükséges az ingatlan
megosztását elvégezni, annak érdekében, hogy csak azokon az ingatlanrészeken legyen a
földnyilvántartásban jelölve a védettség ténye, melyek ténylegesen kimerítik a szikes tavak
vagy lápok kritériumait.
Új területek esetében a jogi jelleg bejegyzését megelzen el kell végeztetni az adott
ingatlan megosztását, hogy a védettség bejegyzésre kerülhessen. A megosztásokat követen
várhatóan csökkenni fog az ingatlantulajdonosok természetvédelemmel szembeni ellenállása is.
7. Feladat: Helyi jelentség védett természeti területek átminsítése
Három terület (Bodoglári homokbuckák TT, Balástya- Kisteleki Müller-szék TT, Szegedi
Füvészkert TT) átminsítését tartjuk szükségesnek, melyek teljes kiterjedése 360 hektár.
Szükséges a több ezer ha kiterjedés „ex lege” területeknek a KNP-hoz csatolása, mint a
Tatárszentgyörgyi-lápok, Balázs-rét – Kurjatnó, a Böddi-szék és az Észak-rjeg.
8. Feladat: Nemzeti park zónáinak kijelölése, térségi rendezési tervek kidolgozása
Az 1996. évi LIII tv. rendelkezik a nemzeti parkok bels tagozódásából Ezért felülvizsgálat
után véglegesíteni kell és ki kell hirdetni a KNP:
- zonációját,
- fokozottan védett területeit és
- védövezetét.
A jogszabályi rögzítést különösen aktuálissá teszi az Országos Területrendezési Terv 2003.
júl. 1-jei hatályba lépése. Ezután már nincs akadálya a regionális tervek készítésének és
jóváhagyásának. Ebbe a körbe tartozik a KNP térsége területrendezési terve is, amely
felülvizsgálat után akár már 2004-2005 fordulóján hatályosulhat.
9. Feladat: Veszélyeztetett fajok védelme, fajvédelmi programok kidolgozása és
megvalósítása
A fajvédelmi programokat a tájegységek szintjén szükséges kidolgozni, a KNPI illetékességi
területére egységesíteni és az rkerületek szintjén megvalósítani. A fajvédelmi programokat a
fokozottan védett fajokra, vagy az élhelyfenntartással nem védhet fajokra kell kidolgozni, az
országos fajvédelmi tervekkel összhangban.
A KNPI illetékességi területén elssorban az alábbi fajokkal szükséges megkülönböztetetten
foglalkozni:
Óriás útif (Plantago maxima)
A hazánkban csupán 2 ismert populációja él, melybl a nagyobb a KNPI illetékességi
területén található
Bugaci nőszőfű (Epipactis bugacensis)
A 90-es évek elején felfedezett, Kárpát-medencei endemizmus, amelynek teljes hazai
állománya a KNPI illetékességi területén él.
Tartós szegfű (Dianthus diutinus)
Kárpát-medencei bennszülött faj, a világállomány teljes egészében a Duna-Tisza közén
található.
Parlagi vipera (Vipera ursinii rákosiensis)
A parlagi vipera, mint Európa egyik legveszélyeztetettebb gerincesének védelme kiemelt
fontosságú feladat. A faj védelmének megvalósítása azonban igen nehéz, egyrészt mert már
észlelése is esetleges, másrészt az elmúlt évtized folyamatos kutatásai ellenére is hiányosak az
ismereteink a faj ökológiájáról.
Túzok (Otis tarda)
A Kiskunság az egyetlen térség Magyarországon, ahol a túzok állománya az elmúlt két
évtizedben számotteven növekedett, míg a többi régióban mindenütt szignifikánsan csökkent,
vagy stagnált.
Kékvércse (Falco vespertinus)
A vetési varjú fészektelepeinek fogyatkozása miatt jelentsen visszaesett Magyarországon a
telepesen költ kékvércsék száma. A KNPI illetékességi területe magában foglalja a faj egyik
legjelentsebb hazai fészkelterületét, ezért meg kell kezdeni a gyakorlati védelmi
intézkedések széles kör alkalmazását.
Széki lile (Charadrius alexandrinus)
A 90-es évek elején Miklapusztán élt a faj hazai állományának közel 90 százaléka. A
Miklapuszta területén mköd Állampusztai Célgazdaság juhászati ágazatának leépítése óta a
terület alullegeltetetté vált. A vakszikes kopárok megsznése miatt az ott fészkel állomány
szétszóródott, vagy eltnt (a jelenlegi országos állomány töredéke a 10-12 évvel elttinek.)
Székicsér (Glareola pratincola)
A székicsér kiskunsági állománya az elmúlt két évtizedben gyakorlatilag Apajpuszta
térségére korlátozódott, és rendkívül ingadozó volt.
Szalakóta (Coracias garrulus)
A hazai állomány meghatározó része a Duna-Tisza-közére koncentrálódik.
10. Feladat: A természetvédelmi adatbázis fejlesztése; egyéb informatikai fejlesztések
A létrehozandó természetvédelmi információs rendszer els lépcsjeként el kell készíteni a
védett és nem védett természeti területek ökológiai adatbázisát. Az adatbázisnak képesnek kell
lennie térinformatikai alapon tárolni és megjeleníteni a legfontosabb biotikai (élvilággal
kapcsolatos) információkat. Ebben szerepelnie kell nemcsak a KNPI illetékességi területén
megtalálható élhelytípusok térbeli sajátságainak, hanem a természetvédelmi szempontból
fontosabb fajok elterjedési területének.
11. Feladat: A Nemzeti Biodiverzitás-Monitorozó rendszerben való részvétel
Ki kell dolgozni a KNPI bels monitoring rendszerét, mely az Igazgatóság különleges
természeti értékeinek állományát hivatott nyomon követni.
A létrehozandó információs rendszeren belül szükséges az egységes kutatás-nyilvántartási
rendszer kialakítása, melyben szükséges feldolgozni a múltban zajlott kutatások adatait is.
Feladatunk a Nemzeti Biodiverzitás-Monitorozó Rendszer munkájában való részvétel.
Ennek során törekedni kell az országos biodiverzitás-monitorozás regionális és helyi
alkalmazhatóságának növelésére, a KNPI feldolgozott információk iránti igényeinek a
jelenleginél magasabb szint kielégítésére.
12. Feladat: Invázív és adventív növényfajok visszaszorítása
Az adventív, invázív fa, cserje (akác, bálványfa, keskenylevel ezüstfa, amerikai kris,
zöldjuhar, gyalogakác) és lágyszárú (selyemkóró, kanadai aranyvessz) fajok gyors
terjedésükkel, átalakítják az eredeti élhelyek szerkezetét, ökológiai viszonyait és számos
védett éllény létét fenyegetik.
A nemzeti park igazgatóság illetékességi területén már nincs olyan védett terület, ahol
legalább kisebb mennyiségben ne fordulna el adventív növényfaj. Éppen ezért kiemelt feladat
a természetes életközösségekre veszélyt jelent hazánkban nem shonos, agresszíven terjed
adventív növény és állatfajok visszaszorítása. Ennek kapcsán az Igazgatóságnak elssorban
kutatási és felmérési feladatokat kell elvégeznie. A természetvédelmi szempontból fontos
élhelyek, valamint a veszélyeztetett fajok populációinak és élhelyének fenntartása érdekében
gondoskodni kell olyan hatékony környezetkímél eljárások kidolgozásáról és gyakorlati
alkalmazásáról, amelyek az özönfajok állományainak csökkentésére illetve visszaszorítására
alkalmasak.
13. Feladat: Természetvédelmi érdekek érvényesítése a vadászatban és a
vadgazdálkodásban
A vadászati és vadgazdálkodási tevékenység tervezésénél külön kell figyelembe venni a
saját vagyonkezelésben lev és a nem kezelt védett természeti területeket.
A KNP törzsterületein, ahol a területek jelents része (60 %) állami tulajdonban és a KNPI
kezelésében van, a következ vadászati üzemterezési ciklustól meg kell szerezni a vadászati
jogot, és a vadászati tevékenységet csupán állományszabályozási célból szabad folytatni. Az
állományszabályozást, egyes túlszaporodott fajok gyérítését más vadásztársaságokhoz hasonló
feltételek mellett kell végezni. A saját vagyonkezelés területeken ki kell jelölni a vadászatból
kivett területeket.
Azokon a védett természeti területeken, melyek kezelési joga nincs (nem lesz) a KNPI
kezében (fként a TK-k területe), kíméleti területek kialakítására és bvítésére vagy különböz
korlátozások bevezetésére kell törekedni, különösen a vízimadarak vadászatát illeten.
14. Feladat: Természetvédelmi érdekek érvényesítése a halászatban és a
halgazdálkodásban
A KNPI kezelésében és hasznosításában egyelre igen kevés halas víz van. Középtávú cél
viszont, hogy a védett halastavak kezeli joga átkerüljön a nemzeti parkhoz. Így az esetleges
bérbeadással, szerzdéses formában lehetne érvényesíteni a természetvédelmi elvárásokat.
Olyan halastavak esetében, ahol elsdleges cél, hogy természetközeli körülmények alakuljanak
ki, ott a természetvédelmi kezelést az igazgatóságnak kell megoldani a Csaj-tavi tapasztalatok
alapján. Mindezekhez els lépésben szükséges a természetvédelmi célú halgazdálkodás
koncepciójának kidolgozása.
Ahol a halászati jog más szervezetek kezében maradhat, ott hatósági eszközökkel kell
érvényt szerezni a természetvédelmi elvárásoknak.
További cél, hogy ezek a vizes területek megfelel színvonalon bemutathatók legyenek.
15. Feladat: Kiemelt beruházások kezelése
A KNPI illetékességi területén több olyan nagylépték beruházást terveznek (M5, M8, M9,
M43, M44, AKP, új Vásárhelyi-terv, 2271/1999 Korm. Hat., szélermvek), amelyek rossz
elkészítése és tervezése esetén jelents mérték negatív hatással lehetnek a védett természeti
területekre. Minden ilyen beruházás elbírálásánál elsdleges szempont, hogy a
természetvédelem érdekei ne sérüljenek. E cél érdekében már a tervezés kezdeti stádiumába be
kell kapcsolódni, és alternatívák felajánlásával kell elérni azt, hogy a tervezett beruházás ne
legyen káros hatással védett természeti területre és védett értékekre.
16. Feladat: Tájvédelem, -rehabilitáció
A tanyák a Duna-Tisza közi táj karakterisztikus ember alkotta elemei. Sajnos a tanyai
életforma elveszítette vonzerejét, ezért egyre több a lakatlan romos tanya. Ugyanakkor a
szaporodó hobby-tanyák esetében a tervezknek kell feloldani a hagyományos, népies, helyi
anyagokból készült és a ma elvárható komfortigényekre tervezett házak megjelenése között
feszül ellentmondást.
Az eredend tájszépség és harmónia megrzése, csak a tervezkkel, beruházókkal,
hatóságokkal való, legkedvezbb megoldásokat keres együttmködés, kölcsönös
kompromisszumok által teljesülhet. A Duna-Tisza közén ez olyan speciális feladat, amely az
ország más tájain nem (vagy összehasonlíthatatlanul kisebb súllyal) jelentkezik.
17. Feladat: A kunhalmok, földvárak, egyedi tájértékek felmérése, megrzése
Az egyedi tájérték kategóriájába besorolható tájelemek egyre nagyobb mértékben válnak a
településfejlesztés és az intenzív gazdálkodás áldozatává. A még meglévk számát és valóságos
értéküket még megbecsülni is nehéz lenne, mivel ahhoz semmiféle – sem országos, sem
részleges, területi – felmérés nem áll rendelkezésre. Ez a helyzet csak a további
veszélyeztetésükhöz, st pusztulásukhoz vezet (MSZ 20381:1999).
Az Igazgatóság illetékességi területén elsdleges cél az egyedi tájértékek, felmérésének
felgyorsítása, védelmük biztosítása és nyilvántartások aktualizálása, az adatok számítógépes
feldolgozása.
Feladatunk a kunhalmok és földvárak teljes kör kataszterének elkészítése, földhivatali
nyilvántartásba vétele, botanikai, zoológiai és tájképi értékeik védelme.
18. Feladat: A lterek speciális feladatai
A KNPI bócsai, bugaci és kunszentmiklósi területein található egykori orosz lterek katonai
tevékenység által okozott kárainak helyreállítása során megoldandó a 4.000 ha terület
tűzszerészeti mentesítése, az illegális hulladékok elhordása, álcagödrök betemetése és romos,
használaton kívüli épületek eltakarítása.
3.2. Vagyonkezelési tevékenység
Általános szakmai és fejlesztési célok:
· A kezelési szabályzatok és bérleti szerzdések hasznosítási kikötéseinek
maradéktalan érvényesítése;
· A mvelési ág-konverziók (szántó- gyep, szántó- erd, erd-gyep) elsegítése és
végrehajtása;
· A magyar szürkemarhatartás továbbfejlesztési koncepciójának kidolgozása;
· A NAKP-ban rejl lehetségek maximális kihasználása a saját, propagálása az
idegen hasznosítású mezgazdasági területeken;
· Erd- és mezgazdasági gépállomány-fejlesztési koncepció kidolgozása
· Felkészülés nagy (2-4 ezer hektár közötti) erdterületek átvételére
· A saját vagyonkezelés erdk fahasználati és állományszerkezet – váltási
feladatainak ökológikus kezelése
· Felkészülés az önálló vadászati és halászati joggyakorlás jelents kiterjesztésére
1. Feladat: Saját vagyonkezelés földterületek ingatlan-nyilvántartási rendezése
Az igazgatóság vagyonkezelésében lév földterületek ingatlan-nyilvántartási adatainak
digitális formában történ beszerzése a földhasználat változásainak és a bérleti viszonyok
alakulásának követése érdekében.
Szükséges az erdterületek digitális adatállományának megvásárlása is.
2. Feladat: Szántóterületek kezelése
2004. évtl folyamatosan (a haszonbérleti szerzdések lejáratától függen) saját
hasznosításba kívánjuk vonni a szántó mvelési ágú területeket. Ezen területek egy részén (150
ha) lucernatelepítést tervezünk.
A saját vagyonkezelésben lev, kifejezetten gyenge termképesség szántókon (2300
hektáron, ezen belül a KNP-beli szántók kétharmadán) már középtávon a visszagyepesítést
választjuk.
3. Feladat: Mez- és erdgazdasági gépek beszerzése, tárolása
A növekv állatállomány, és takarmányszükségletének megtermelése (gyepgazdálkodó
gépsorok), a szántók saját hasznosításba vétele, az egyre több saját erdsítés (víztartályos
pótkocsi, lakókocsi), az invázív növényfajok irtásának igénye (szárzúzó, aprítógép,
kenhengeres gyomirtógép) elengedhetetlenné teszi a KNPI gépparkjának folyamatos
fejlesztését, a meglev, elavult mezgazdasági ergépek cseréjét, újak beszerzését, új
kiszolgáló és tároló épületek (fedett takarmánytároló, gépszín) létesítését.
4. Feladat: Erdszerkezet-átalakítás
Az 1993-as bócsai erdtz óta fokozódó probléma a leégett erdterületek természetvédelmi
kezelése. Az akác rendkívüli mértékben terjeszkedik, visszaszorítása fontos teend. A bócsai
területen belül igen jelents a feketefeny területaránya is, amely ráadásul gazdaságilag
nagyrészt értéktelen faállomány. Célunk a természetszer erdállomány növelése és a
gazdasági besorolású erdállomány nagyságának csökkentése.
A mártélyi hullámtérben szükséges a folyamatos erdszerkezet-átalakítás, az amerikai kris
és a zöld juhar visszaszorítása, teret adva a fehérnyár felújulásának, illetve hazai fafajok
telepítésének. Ezen erdterületek megtisztítása a nem kívánatos fafajok állományától és elegyes
hazai fafajokkal történ újratelepítése, jelents nagyságú és költségigényes feladat.
5. Feladat: Csereerdsítések
A nem erdtalajokon (hajdani homokpusztákon) álló fenyvesek termelésbl való
kivonásával, a területek visszagyepesítésével 2004. és 2008. között összesen 150 ha lesz a
csereerdsítési kötelezettségünk. Az erdfelújítást pótló telepítések esetén a talajelkészítés, az
ültetés és az ápolás költsége 350 000,-Ft/ha/év, valamint további 4-5 évig az erdsítés ápolási
munkái, ami további 125 000,-Ft/ha/év.
6. Feladat: Saját vagyonkezelésben lév erdk állományának növelése
Évente 50-50 ha erdtelepítéssel tervezzük a vagyonkezelésünkben lév erdállomány
nagyságának növelését, erd-élhelyeken a természetközeli erdk arányának növelése
érdekében. Az elképzelés különböz lombkoronaszint elegyes hazai fafajokkal történ
telepítés (pl. kocsányos tölgy; fehérnyár; magyarkris; mezei szil; madárcseresznye; vadkörte;
vadrózsa; fagyal; mogyoró; kecskerágó; sóskaborbolya stb.).
7. Feladat: Vadvédelmi kerítések építése, nyiladékok tisztítása
Erdtelepítéseink vadvédelmi kerítéssel történ bekerítése nélkülözhetetlen a vad által
okozott kár megelzése miatt. Jelenleg mintegy 5.000 ha üzemtervezett erd vagyonkezelje az
igazgatóság. Ezen erdterületek megközelít útjainak tisztántartása tzvédelmi szempontból
elengedhetetlen. Évente 30-50 km erdészeti út karbantartása szükséges.
8. Feladat: Az állatállomány fenntartása, gyarapítása
Jelenleg Pusztaszeren és Bugacon mködik állattartó telepünk. E két területen a saját
vagyonkezelés gyepek kezelése legeltetéssel történik, közel 500 db-os magyar szürke
szarvasmarha állománnyal.
2004-ben megvásárlásra kerül Izsákon egy állattartó telep, a már birtokunkban lév 800 ha
földterület szomszédságában. Ennek birtokában 2004-tl a Kolon-tó gyepterületeit is saját
vagyonkezelésben, legeltetéssel kívánjuk hasznosítani, mintegy 200 állattal.
További állatlétszám növeléssel, Fülöpszállás gyepterületeit is saját vagyonkezelésben,
legeltetéssel tervezzük hasznosítani. Fülöpszálláson csak a legeltetési idszakban, mobil
karámrendszer kihelyezésével tartanánk szürke szarvasmarhát, téli idszakra az izsáki állattartó
telepre kerül az állatállomány.
Juhállomány ismételt beállítása ahhoz szükséges, hogy azon gyepek kezelését megoldjuk,
ahol a területet haszonbérlk állatállományával nem tudjuk legeltetni.
Az elnádasodó vizes élhelyeken a természetvédelmi kezelést megfontolandó bivaly
állomány fenntartásával megoldani.
3.3. Idegenforgalomi és oktatási tevékenység
A KNPI stratégiai céljai között az egyik legfontosabb a „bemutatási funkcióként”
összefoglalt idegenforgalmi és oktatási tevékenység. Érezheten egyre nagyobb az igény a
természeti értékek megismerését célzó terepi programokra. A jelenlegi létesítményeink
azonban nem elégítik ki sem a szakmai, sem az idegenforgalmi igényeket.
A védettségi elírásokra tekintettel, de a látogatások követhetsége érdekében is belépési
rendszert kell kialakítani a nemzeti parkon belül. (belép kártyák bevezetése). Ennek
jelentsége könnyen belátható egy széttagolt, több országos közúttal keresztezett síkvidéki
nemzeti parkban.
Mivel a nemzeti park területein nagy számban mködnek falusi-, lovas- és egyéb természeti
turizmussal foglalkozó vállalkozások, és a kistérségek is terveznek fejlesztéseket a védett
területek látogatásával kapcsolatban, meg kell oldani az együttmködést, együttgondolkodást.
A folyamatosan bvül feladatkörök szakszer ellátása a jelenlegi létszámmal nem oldható
meg. Létszámbvítés esetén lehetség nyílik arra, hogy bels munkamegosztásban
szakosodjanak a kollégák (fejlesztések és pályázatok, az idegenforgalmi létesítmények
mködtetése, rendezvény- és kiállítás-szervezés, kiadványszerkesztés, oktatói munka, oktatási
segédanyagok fejlesztése, stb.).
A hatósági tevékenységet is megelzen az idegenforgalmi és oktatási tevékenység a
legalkalmasabb a KNPI és a lakosság, az iskolák, az önkormányzatok, a vállalkozások
együttmködésének kialakítására. Az országos és helyi kapcsolatok (pl. oktatási
együttmködések, falusi és ökoturizmus) segíthetnek lebontani a kommunikációs gátat az
igazgatóság és az érintett településeken él emberek között.
Ezt a célt szolgálja, hogy naprakész, könnyen aktualizálható honlapja legyen a nemzeti
parknak, amit a jelenlegi informatikai és tartalmi fejlesztésével lehet megoldani.
1. Feladat: Ökoturisztikai koncepció kialakítása
Az ökoturisztikai fejlesztések megalapozása érdekében elengedhetetlen egy átfogó, hosszú
távú ökoturisztikai koncepció kidolgozása, amelynek kialakításánál szem eltt kell tartani a
természetvédelmi követelményeket, valamint a tervezés alatt álló országos természetvédelmiökoturisztikai
koncepció alapelveit.
2. Feladat: Bemutatást segít létesítmények fejlesztése
A KNPI bemutatási tevékenységének fejlesztése szempontjából központi jelentség a
fogadóépületek kiépítése illetve felújítása. Elsdleges jelentség ezen belül is a Természet
Háza Látogatóközpont emeletén kiállító rész kialakítása, interaktív kiállítás megteremtése.
Új látogatóközpontok kialakítását tervezzük a Pusztaszeri TK területén Szatymazon,
Bugacon és Fülöpházán.
Sor kerül meglév bemutatóhelyeink:
- kiállításainak felújítására (Tiszaalpár, Péteri-tó);
- múzeumaink kiállításainak újrarendezésére (Pásztormúzeum - Bugac és Virághkúria
- Kunszentmiklós);
- és a tiszaalpári Árpád-kori falurekonstrukció bvítésére (kora-középkori
körtemplom építése).
Ki kell alakítani az Igazgatóságtól távolabb lév tájegységeinken egy-egy információs irodát
(Apaj, Tiszaalpár, Mártély, Császártöltés).
Szükséges a jelenleg meglev 11 tanösvény fejlesztése, az információs táblák felújítása,
cseréje, tanösvény ismertetk kiadása, piknikhelyek, illemhelyek építése, további 12 új
tanösvény kialakítása.
Az öko- és fotós turizmus szervezetté tétele érdekében szükséges állandó fotós leshelyek
kialakítása 4 helyszínen.
10 db korlátozásokkal használható leshely és madármegfigyel torony építését irányozzuk
el.
A Buzsik csszháznál, és a B. Bognár tanyánál, valamint Császártöltésen a terepi
túraútvonalak kiindulási állomásain fogadóhelyszín kialakítására kerül sor.
3. Feladat: Szabadon látogatható területek fejlesztése
· A látogatók megfelel tájékoztatása érdekében útbaigazító táblák kihelyezését,
egységes információs táblarendszer kialakítását tervezzük:
- a közutakon közlekedési irányjelz táblák tájékoztatnak majd a KNPI területén lév
tanösvényekrl, bemutatóhelyekrl, múzeumokról, erdei iskola épületekrl;
- szöveges-térképes információs táblák kihelyezése a védett területek közelében lév
településeken indokolt.
· A már meglév túrautak felújítása és új útvonalak kijelölése fontos feladat.
· Lovastúra-útvonalakat kívánunk kijelölni Kunpeszér, Bócsa, Bugac, Fülöpháza,
Orgovány, Izsák, Kerekegyháza és Pusztaszer térségében.
· A túrautak, tanösvények mentén pihenhelyeket, (padok, asztalok, esbeállók szociális
létesítmények) alakítunk ki.
· Háziállat bemutató létesítésére Bösztörpusztán és Császártöltésen nyílik lehetség,
gazdagítva az állattartó telep bemutatási lehetségeit.
4. Feladat: Szemléletformálás, környezeti nevelés
Erdei (pusztai) iskola: Szükség van a Fülöpházi Oktatóközpont, és a Péteri-tavi és a bugaci
kutatószállás felújítására. (bútorok, konyhai felszerelés, eszközök, távcsövek).
A tserdei Tisza Panzió átalakítása emelt szint oktatóközponttá, (az idjárási, terepi
adottságok és programlehetségek) itt a leginkább megfelelek. Ez a létesítmény (az erdei
iskolákhoz hasonlóan) helyet ad tanártovábbképzéseknek, egyetemek, középiskolák többnapos
terepgyakorlatainak is.
5. Feladat: Kiadványok, publikációk, a tájékoztatás korszersítése
A nemzeti park és a természetvédelem törekvéseinek ismertté tétele érdekében könyvek,
idszakos kiadványok, tematikus kiadványok, színes háromnyelv leporelló megjelentetését
tervezzük.
Megjelentetjük a Boróka füzetsorozatot (7 füzettel) és valamennyi tanösvény ismertetjét.
Tervezzük imázs-hordozók, ajándéktárgyak készítését, árusítását is.
Rendszeres ismeretterjeszt és szemléletformáló rádiómsor („Zöld sáv”) szerkesztése és
sugárzása a kecskeméti székhely regionális adóban, a Gong Rádióban.
Honlapunk teljes felújítását, majd folyamatos aktualizálását tervezzük.
3.4. Hatósági tevékenység
Általános szakmai célok
A KNPI-on hatóságiként kezelt tevékenység egyes elemei fejlesztési célként kevésbé,
mködtetésiként annál inkább kezelhetk. Ebben az összefüggésben értelmezhet az
ügyfélbarát hatósági ügyintézés továbbfejlesztése. A hatósági eljárásban törekvésünk az
ügyfelek részére az elzetes – határozathozatal eltti – tájékoztatás általánossá tétele, mely
révén az ügyfél már az eljárás korai szakaszában megismerheti az elbírálás szempontjait. A
hatósági és szakhatósági nyilatkozatok egysége, arculatának továbbfejlesztése is ezt a célt
szolgálja.
A fbb hatósági feladatok
· Továbbfejlesztend az Igazgatóság földnyilvántartási rendszere. A minségi
fejlesztést egyebek között a tulajdonviszonyok folyamatos változása, az új védett
területek és kategóriák belépése, a tájvédelem és az ÉTT-k összefüggései, az ex lege
területek folyamatos határkiigazításai, vagy a vagyonkezelés- és nyilvántartás igényei
egyaránt indokolják.
· A földmérési és ingatlannyilvántartási költségek tartós betervezését mindenekeltt
- az ex lege szikes tavak és lápok, (melyekbl az országos területnagyság 45 %-a
illetékességi területünkön található) határpontosítása és
- a szántóterületek mvelési ágának folyamatos konverziója indokolják.
· Tovább folytatandók a területvásárlások az 1995. évi XCIII. tv. alapján. A vásárlások
törvény szerinti 2006-os befejezésére csak megfelel, az eddiginél kedvezbb
költségvetési kondíciók mellett van mód.
· Az elvásárlási jog gyakorlásának törvényi lehetsége a KNP Igazgatóságán az
országos átlagot jelentsen meghaladó lehetség. Ennek térségi specifikumai
- a tagolt ingatlan- és mvelési ág-viszonyok,
- az ország messze legkiterjedtebb tanyavilága,
- a Nemzeti Földalap részére (a megvétel életjáradékra váltása formájában) történ
kizárásból adódó felajánlások.
Ezért évente legalább 100 ha terület elvásárlási jogának gyakorlására kialakítandó és
biztosítandó elkülönített, az Igazgatóságon kezelt pénzalap.
3.5 Természetvédelmi őrszolgálati tevékenység
1. Feladat: Rövid- és középtávú létszámfejlesztés
A természeti oltalom alatt álló területek növekedése, saját vagyonkezelés területeink
gyarapodása, valamint a hatósági teendk sokasodása miatt az ellátandó feladatok köre
jelentsen bvült. Az rszolgálat tagjai túlterheltek. A hatékony intézkedés és az intézked
természetvédelmi r biztonsága miatt a páros rszolgálat alkalmazása is indokolt. Ezért a
Természetvédelmi rszolgálat 25 fs létszámát:
- rövidtávon (2006-ra) 32 fre (26 f rkerület-vezet, 5 f tájegységvezet, 1-1 f
rszolgálat-vezet és helyettese),
- középtávon 59 fre (az rkerület-vezetk létszámának megkétszerezése mellett)
szükséges növelni.
2. Feladat: Ügyeleti csoport mködtetése
A KNPI Természetvédelmi rszolgálatán belül 6 fvel ügyeleti-ellenrz csoport mködik.
Jelenleg e feladat az rkerületi munkától nem független, ennek ellenére az igazgatóság teljes
illetékességi területén intézkednek. Speciális kiképzésük megkezddött, technikai
felszereltségük az ri alapfelszerelésen kívül szükséges.
3. Feladat: Az rszolgálat tagjainak képzése
· Az rszolgálat 25 tagjai közül jelenleg 13 f rendelkezik felsfokú diplomával, 7 f
most végzi felsfokú tanulmányait.
· Az elírt végzettség megszerzése mellett szükséges a szakmai vagy fiskolai
ismeretek (jogi, fegyverhasználati, ökológiai stb.) készségszinten tartása.
· A gyakorlati ismeretek formálása, aktualizálása végett fontos megismerni más
igazgatóságok természetvédelmi reinek tapasztalatait, problémáit, ennek érdekében
szükséges a kiscsoportokban történ tapasztalatcserék kialakítása.
· A természetvédelmi rnek naprakész ismeretekre és adott szituációban azonnali
döntéshozatalra van szüksége. Ezért fleg a téli idszakban, de egy-egy kiemelt idszak
(vízivadvadászat megkezdése) eltt is ökológiai, jogi, intézkedési tréning tartása
szükséges.
4. Feladat: Tájegység-központok és szolgálati lakások kialakítása
A természetvédelmi tájegységek kialakítása szükségessé teszi a korszer rszolgálati
infrastruktúra megteremtését. A tervezési periódus végére szükséges a tájegység-központok
teljes hálózatának kialakítása. Ez több esetben épületvásárlást, illetve átalakítást tesz
szükségessé. Kialakításuk során figyelembe kell venni az irodai funkció ellátása mellett a
bemutatási, lakhatási lehetségeket is.
Szolgálati lakás építését öt területegységünkön tervezzük.
5. Feladat: Az őrszolgálat felszerelése hordozható rádió adó-vev készülékekkel
A rendszer kiépíttetése – az egységesség elérése érdekében – központi irányítást tesz
szükségessé.
6. Feladat: Repülgépes figyelszolgálat mködtetése
A természetvédelmi kezelések hatásának felmérésére, a természetvédelmi korlátozások
betartásának ellenrzésére, az esetleges havária esetek elrejelzésére és az ilyen esetek utáni
kárfelmérésre, a KNPI természetvédelmi rszolgálata repülgépes figyelszolgálatot mködtet.
1996 óta a Tisza-völgy természetvédelmi tájegységben, 2002-tl a többi tájegységben évente
egyszeri alkalommal repülgépes ellenrzést végzünk. Szükséges a repülési órák számának
növelése oly módon, hogy a természetvédelmi rök az általuk kezelt területet éves átlagban
legalább három alkalommal ellenrizzék.
3.6 Háttérfeladatok
1. Feladat: Honlap működtetése
Folyamatosan gondoskodni kell a nemzeti park igazgatóság tevékenységét, a védett
természeti területek és fajok állapotát, a fontosabb eseményeket, rendezvényeket bemutató
honlap mködtetésérl.
Biztosítani kell egyúttal, hogy a honlap a legfontosabb közérdek információkat is
tartalmazza, illetve utalás legyen azok elérhetségére.
Gondoskodni kell arról is, hogy a honlap legalább kétnyelv legyen.
2.Feladat: Informatikai fejlesztés
A KNPI munkatársai a napi hatósági és kezelési feladatok ellátásához térinformatikai
rendszert használnak. Ennek folyamatos fejlesztése és a friss adatokkal való feltöltése
elengedhetetlen ahhoz, hogy döntéseiket az aktuális helyzet alapján hozzák meg, és azok
szakmailag megalapozottak legyenek.
A KISKUNSÁGI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG FEJLESZTÉSI TERVE (2003-2008)
4. FEJLESZTÉSI PRIORITÁSOK TÁJEGYSÉG SZERINT
A feladatok eltti számok a teljes igazgatóságra vonatkozó sorrendet jelölik.
4.1. Duna-mente Természetvédelmi Tájegység
7. Földterületek vásárlása (2.000 ha)
12. Szántók gyepesítése (1.300 ha)
13. Lucernatelepítés (150 ha)
20. Pusztai ligeterd telepítése (10 ha)
29. Az állattartási feltételek megteremtése (Fülöpszállás)
30. Magyar szürkemarha gulya beállítása a Fels-Kiskunsági Szikes tavaknál (200 db)
36. Gyep- és szántógazdálkodási gépsor beszerzése
46. rszolgálati iroda és kisbemutató kialakítása Apajon
53. Kunszentmiklós- Zay-széki vizes élhely-rekonstrukció (250 ha)
54. Szelid-Kékesi-réti vizes élhely-rekonstrukció (350 ha)
55. Fels-szúnyogi „bajuszcsatornák” tereprendezése (9.5 km)
56. Kígyós-fcsatorna természetvédelmi szempontú partrendezése (6 km)
68. Tanösvény létesítése a Szelidi-tavon
70. Nagyállási háziállat-bemutató kialakítása
76. Leshely, megfigyeltorony létesítése, Apaj
80. Megfigyeltorony építése, Kelemen-szék
85. Információs táblahálózat fejlesztése
94. Kunszentmiklósi múzeumi kiállítások újrarendezése
95. Tájidegen fás- és lágyszárúak visszaszorítása (400 ha)
102. 20 kV-os légvezetékek megszüntetése (3,5 km) ill. földkábelre cserélése (15,0 km)
109. Romos tanyahelyek rendezése (8 db)
4. 2. Észak-Homokhátság Természetvédelmi Tájegység
1. Ágasegyháza belterület- határi lokalizációs töltésépítés (1,5 km)
2. Fülöpházi szikes tavak mederrekonstrukciója
3. Természetvédelmi szempontból nem kívánatos csatornák felszámolása – Tiboldi-árok,
XXXVIII. és II/5. csatornák
8. Földterületek vásárlása (4.150 ha)
14. Szántók gyepesítése (55 ha)
21. Buckaerdk átalakítása pusztákká – Orgovány, Bikatorok, Fülöpháza (132 ha)
22. Erdk faállományának shonosra cserélése
27. Az állattartási feltételek megteremtése (Izsák)
28. Magyar szürkemarhagulya beállítása a Kolon-tónál (200 db)
34. Tájidegen növényfajok visszaszorítását célzó gépek (aprítógép, szárzúzó, kengép)
beszerzése
43. Állatmenhely kialakítása a Kolon-tavon
47. Fülöpházi tájegységközpont kialakítása
58. Szolgálati lakás kialakítása Ágasegyháza térségében
59. Szolgálati lakás kialakítása Páhi térségében
63. A Fülöpházi „Naprózsa” oktatóközpont régi (mszakilag amortizálódott) épületének
bontása, ill. újjáépítése
69. Tanösvény létesítése megfigyel toronnyal (Peszéradacsi-rétek)
81. Tanösvény létesítése megfigyel toronnyal (Ágasegyháza-Orgoványi rétek)
86. Információs táblahálózat fejlesztése
93. Tájidegen fás- és lágyszárúak visszaszorítása (700 ha)
103. 120 kV-os légvezeték áthelyezése Fülöpházán (4 km)
105. 20 kV-os légvezetékek földkábelre helyezése (8 km)
112. Romos tanyahelyek rendezése (15 db)
4.3. Dél-Homokhátság Természetvédelmi Tájegység
4. A pusztaházi, a dékánykúti, a Szappanos-tavi és a Kelér-nagylegeli csatornák védett
területi szakaszainak megszüntetése
9. Földterület vásárlása (500 ha)
15. Szántók gyepesítése (150 ha)
23. Erdszerkezet átalakítás (1.000 + 400 ha)
24. Buckaerdk pusztákká alakítása (100 ha)
35. Gyepgazdálkodási gépsor beszerzése
38. Fedett takarmánytároló építése Bugacon
40. Gépszín építése Bugacon
48. Bugaci tájegységközpont kialakítása
52. Erdészeti gépek, gépjármvek (haszongépjárm, kistraktor, lakókocsi, víztartályos
pótkocsi) beszerzése
57. Szolgálati lakás létesítése Bócsán
67. Bemutató létesítmények teljes felújítása, új tanösvény kialakítása
75. A bugaci Pásztormúzeum és a Buzsik-csszház fejlesztése
78. A bugaci látogató- és tájegységközpont létesítése
91. Tájidegen fás- és lágyszárúak visszaszorítása (1200 ha)
107. Bugac-lófogói 20 kV-os légvezeték kiváltása (2 km)
110. Romos tanyahelyek rendezése (8 db)
4.4. Bácska és Határmente Természetvédelmi Tájegység
10. Földterületek vásárlása (110 ha)
16. Szántók gyepesítése (300 ha)
25. Szántók erdsítése (15 ha)
26. Akácosodott/-ított löszlejtk löszgyepeinek rehabilitációja – Hét-völgy, Vörös-mocsár,
Orompart (25 ha)
51. Tájvédelmi körzetközpont és szolgálati lakás kialakítása Császártöltésen
72. Dávodi Földvári-tó meder-rekonstrukciója
73. Bácsalmási Sós-tó mederrendezése
74. Katymár, Madaras-Oromparti vizes élhelyek revitalizációja
79. Közép-csalai pihen- és táborhely, valamint shonos háziállat-bemutató kialakítása
82. Tanösvény kialakítása
87. Vörös mocsár TT-en megfigyel torony építése
92. Tájidegen fás- és lágyszárúak visszaszorítása (200 ha)
104. Vörös-mocsári felhagyott tzegbányák természetvédelmi célú víz- és tájrendezése
108. 20 kV-os légvezeték kiváltása (2 km)
4.5. Tisza-mente Természetvédelmi Tájegység
5. Az Alpár-bokrosi öblözet kistáj lépték rehabilitációja és NAKP zonális mintaterületté
minsítése
6. A Percsorai –öblözet kistáj lépték rehabilitációja
11. Földterületek vásárlása (1.120 ha)
17. Szántók gyepesítése (500 ha)
18. Irodaépület vásárlása és berendezése Szegeden
19. Szántók ártéri gyümölcsössé alakítása (15 ha)
31. Faültetvények gyeppé alakítása a VTT-hez kapcsolódóan (min. 200 ha)
32. Erdszerkezet átalakítása (Krös-ér, hullámterek) (250 ha)
33. Szántók erdsítése (300 ha)
37. Vadvédelmi kerítések építése (10 km)
39. A pusztaszeri magyar szürkemarha gulya 50 db-os állománynövelése (200 állatra)
41. Területfenntartási célú juhászkodás a Lyukas-halomnál (200 db juh)
42. Vizes élhely fenntartást célzó bivalytartás (30 db) a Vesszs-széken
44. Takarmánytároló építése a pusztaszeri gulyaállásnál
45. Kunhalmok rehabilitációja (15 db)
49. A mártélyi és az alpári információs iroda kialakítása
50. Tájvédelmi körzetközpont és szolgálati lakás kialakítása
60. Körtvélyes medertisztítása iszapkotrással (70 ha)
61. Sas-ér medertisztítása iszapkotrással (60 ha)
62. Szolgálati lakás építése Pusztaszeren
64. Tserdi Tisza-panzió oktatási központtá alakítása
65. Tanösvény kialakítása (Fehér-tó)
66. Tanösvény kialakítása (Mártély)
71. Tanösvény kialakítása (Krös-ér)
77. Tanösvény kialakítása (Atka)
83. Megfigyelhely és -torony építése (Péteri-tó)
84. Megfigyelhely és -torony építése (Csaj-tó)
88. Megfigyelhely és -torony építése (Alpári-rét)
89. Megfigyelhely és -torony építése (Büdös-szék)
90. Megfigyelhely és -torony építése (Krös-ér)
96. A Pusztaszeri TK szatymazi látogatóközpontjának kialakítása
97. Az Alpári Árpád-kori falu bvítése
98. Meglév kiállítás újrarendezése (Alpár)
99. Meglév kiállítás újrarendezése (Fehér-tó)
100. A Pusztaszeri TK ópusztaszeri bemutatóházának kialakítása
101. Adventív és invázív növényfajok visszaszorítása (800 ha)
106. 20 kV-os elektromos légvezetékek földkábelbe helyezése (7 km)
111. Romos tanyahelyek rendezése (5 db)
113. A Fehér-tavi és Csaj-tavi halastavak extenzifikálása (3.100 ha)
114. Az ópusztaszeri „Megmaradás fala” áthelyezése a Magyarok Világparkjába
5. FEJLESZTÉSEK ÖSSZEFOGLALÁSA A TELJES NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁGRA
VONATKOZTATVA, FONTOSSÁGI SORRENDBEN
1. Ágasegyháza belterület-határi lokalizációs töltésépítés (1,5 km)
2. Fülöpházi szikes tavak mederrekonstrukciója (180 ha)
3. Természetvédelmi szempontból nem kívánatos csatornák felszámolása – Tiboldiárok,
XXXVIII. és II/5. csatornák (6.7 km)
4. A pusztaházi, a dékánykúti, a Szappanos-tavi és a Kelér- nagylegeli csatornák
védett területi szakaszainak megszüntetése (15,2 km)
5. Az Alpár-bokrosi öblözet kistáj lépték rehabilitációja és NAKP zonális
mintaterületté minsítése (4.230 ha)
6. A Percsorai-öblözet kistáj lépték rehabilitációja (6.100 ha)
7. Földterületek vásárlása - (Szabadszállás, Harta, Dunapataj, Szakmár) (2.000 ha)
8. Földterületek vásárlása - Észak Homokhátság tájegységben (Kunadacs, Izsák,
Ágasegyháza, Orgovány) (4.150 ha)
9. Földterület vásárlása Dél Homokhátság tájegységben (Bócsa, Orgovány,
Kaskantyú, Páhi, Kiskunmajsa) (500 ha)
10. Földterületek vásárlása Bácska tájegységben (Katymár, Madaras) (110 ha)
11. Földterületek vásárlása Tisza menti tájegységben (Mártély, Baks, Dóc, Csanytelek,
Tömörkény, Szatymaz) (1.120 ha)
12. Szántók gyepesítése Duna menti tájegységben (Kunszentmiklós, Apaj,
Szabadszállás, Harta Dunapataj) (1.300 ha)
13. Lucernatelepítés a Duna menti tájegységben (Kunszentmiklós, Dunapataj) (150 ha)
14. Szántók gyepesítése Észak Homokhátság tájegységben ( Orgovány, Kunadacs) (55
ha)
15. Szántók gyepesítése Dél Homokhátság tájegységben (Bócsa, Orgovány,
Jakabszállás) (150 ha)
16. Szántók gyepesítése Bácska tájegységben (Katymár, Madaras) (300 ha)
17. Szántók gyepesítése Tisza menti tájegységben (Mártély, Ópusztaszer, Pusztaszer,
Szatymaz) (500 ha)
18. Irodaépület vásárlása és berendezése Szegeden
19. Szántók ártéri gyümölcsössé alakítása Tisza menti tájegységben (15 ha)
20. Pusztai ligeterd telepítése Duna menti tájegységben - Szakmár (10 ha)
21. Buckaerdk átalakítása pusztákká (Orgovány, Bikatorok, Fülöpháza) (132 ha)
22. Erdk faállományának shonosra cserélése Észak Homokhátság tájegységben (230
ha)
23. Erdszerkezet átalakítás Dél Homokhátság tájegységben (Bócsa, Orgovány,
Kaskantyú, Bugac) (1.000+400 ha)
24. Buckaerdk pusztákká alakítása Dél Homokhátság tájegységben (Bócsa, Orgovány)
(100 ha)
25. Szántók erdsítése Bácska tájegységben - Madaras (15 ha)
26. Akácosodott/-ított löszlejtk löszgyepeinek rehabilitációja – Hét-völgy, Vörösmocsár,
Orompart (25 ha)
27. Az állattartási feltételek megteremtése (Izsák)
28. Magyar szürkemarha gulya beállítása a Kolon-tónál (200 db)
29. Az állattartási feltételek megteremtése (Fülöpszállás)
30. Magyar szürkemarha gulya beállítása a Fels-Kiskunsági Szikes tavaknál (200 db)
31. Faültetvények gyeppé alakítása a VTT-hez kapcsolódóan Tisza menti tájegységben
(min. 200 ha)
32. Erdszerkezet átalakítása Krös-ér, hullámterek (250 ha)
33. Szántók erdsítése Tisza menti tájegységben (Mártély, Dóc, Baks,
Hódmezvásárhely) (300 ha)
34. Tájidegen növényfajok visszaszorítását célzó gépek (aprítógép, szárzúzó, kengép)
beszerzése Észak Homokhátság tájegységben
35. Gyepgazdálkodási gépsor beszerzése Dél Homokhátság tájegységben
36. Gyep- és szántógazdálkodási gépsor beszerzése Duna menti tájegységben
37. Vadvédelmi kerítések építése Tisza menti tájegységben (10 km)
38. Fedett takarmánytároló építése Bugacon
39. A pusztaszeri magyar szürkemarha gulya 50 db-os állománynövelése (200 állatra)
40. Gépszín építése Bugacon
41. Területfenntartási célú juhászkodás Tömörkényben (200 db juh )
42. Vizes élhely fenntartást célzó bivalytartás (30 db) az ópusztaszeri Vesszs-széken
43. Állatmenhely kialakítása a Kolon-tavon
44. Takarmánytároló építése a pusztaszeri gulyaállásnál
45. Kunhalmok rehabilitációja Tisza menti tájegységben (15 db)
46. rszolgálati iroda és kisbemutató kialakítása Apajon
47. Fülöpházi tájegységközpont kialakítása
48. Bugaci tájegységközpont kialakítása
49. A mártélyi és az alpári információs iroda kialakítása
50. Tájvédelmi körzetközpont és szolgálati lakás kialakítása Tisza menti tájegységben -
Ásotthalom
51. Tájvédelmi körzetközpont és szolgálati lakás kialakítása Császártöltésen
52. Erdészeti gépek, gépjármvek beszerzése Dél Homokhátság tájegységben
53. Kunszentmiklós- Zay-széki vizes élhely-rekonstrukció (250 ha)
54. Szelid-Kékesi-réti vizes élhely-rekonstrukció (350 ha)
55. Apaj, Fels-szúnyogi „bajuszcsatornák” tereprendezése (9.5 km)
56. Kígyós-fcsatorna természetvédelmi szempontú partrendezése (6 km)
57. Szolgálati lakás létesítése Bócsán
58. Szolgálati lakás kialakítása Ágasegyháza térségében
59. Szolgálati lakás kialakítása Páhi térségében
60. Körtvélyes medertisztítása iszapkotrással (70 ha)
61. Sas-ér medertisztítása iszapkotrással (60 ha)
62. Szolgálati lakás építése Pusztaszeren
63. A Fülöpházi „Naprózsa” oktatóközpont régi (mszakilag amortizálódott)
épületének bontása, ill. újjáépítése
64. Tserdi Tisza-panzió oktatási központtá alakítása
65. Tanösvény kialakítása (Fehér-tó)
66. Tanösvény kialakítása (Mártély)
67. Bemutató létesítmények teljes felújítása, új tanösvény kialakítása Dél Homokhátság
tájegységben (Fülöpháza, Kunpeszér)
68. Tanösvény létesítése a Szelidi-tavon
69. Tanösvény létesítése megfigyel toronnyal (Peszéradacsi-rétek)
70. Nagyállási háziállat-bemutató kialakítása
71. Tanösvény kialakítása (Krös-ér)
72. Dávodi Földvári-tó meder-rekonstrukciója (48 ha)
73. Bácsalmási Sós-tó mederrendezése (3 ha)
74. Katymár, Madaras-Oromparti vizes élhelyek revitalizációja (360 ha)
75. A bugaci Pásztormúzeum és a Buzsik-csszház fejlesztése
76. Leshely, megfigyeltorony létesítése, Apajon
77. Tanösvény kialakítása (Atka)
78. A bugaci látogató- és tájegységközpont létesítése
79. Közép-csalai pihen- és táborhely, valamint shonos háziállat-bemutató kialakítása
80. Megfigyeltorony építése, Kelemen-széken
81. Tanösvény létesítése megfigyel toronnyal (Ágasegyháza-Orgoványi rétek)
82. Tanösvény kialakítása Bácska tájegységben (Madaras)
83. Megfigyelhely és -torony építése (Péteri-tó)
84. Megfigyelhely és -torony építése (Csaj-tó)
85. Információs táblahálózat fejlesztése Duna menti tájegységben (Apaj,
Kunszentmiklós, Fülöpszállás, Dunapataj)
86. Információs táblahálózat fejlesztése Észak Homokhátság tájegységben (Kunadacs,
Kunpeszér, Fülöpháza, Ágasegyháza)
87. Vörös mocsár TT-en megfigyel torony építése
88. Megfigyelhely és -torony építése (Alpári-rét)
89. Megfigyelhely és -torony építése (Büdös-szék)
90. Megfigyelhely és -torony építése (Krös-ér)
91. Tájidegen fás- és lágyszárúak visszaszorítása Dél Homokhátság tájegységben
(Bugac, Bócsa, Páhi, Kaskantyú, Orgovány) (1200 ha)
92. Tájidegen fás- és lágyszárúak visszaszorítása Bácska tájegységben (Dávod,
Katymár, Madaras, Bácsalmás) (200 ha)
93. Tájidegen fás- és lágyszárúak visszaszorítása Észak Homokhátság tájegységben
(Kunadacs, Kunpeszér, Fülöpháza, Izsák) (700 ha)
94. Kunszentmiklósi múzeumi kiállítások újrarendezése
95. Tájidegen fás- és lágyszárúak visszaszorítása Duna menti tájegységben
(Szabadszállás, Fülöpszállás, Akasztó, Harta) (400 ha)
96. A Pusztaszeri TK szatymazi látogatóközpontjának kialakítása
97. Az Alpári Árpád-kori falu bvítése
98. Meglév kiállítás újrarendezése (Alpár)
99. Meglév kiállítás újrarendezése (Fehér-tó)
100. A Pusztaszeri TK ópusztaszeri bemutatóházának kialakítása
101. Adventív és invázív növényfajok visszaszorítása Tisza menti tájegységben
(Lakitelek, Alpár, Mártély, Sándorfalva) (800 ha)
102. 20 kV-os légvezetékek megszüntetése – Apaj (3,5 km) ill. földkábelre cserélése
Duna menti tájegységben (Kunszentmiklós, Szabadszállás, Fülöpszállás)
(15,0 km)
103. 120 kV-os légvezeték áthelyezése Fülöpházán (4 km)
104. Vörös-mocsári felhagyott tzegbányák természetvédelmi célú víz- és tájrendezése
(680 ha)
105. 20 kV-os légvezetékek földkábelbe helyezése Észak Homokhátság tájegységben
(Izsák, Páhi) (8 km)
106. 20 kV-os elektromos légvezetékek földkábelbe helyezése Tisza menti tájegységben
(Alpár, Csanytelek) (7 km)
107. Bugac- lófogói 20 kV-os légvezeték kiváltása (2 km)
108. 20 kV-os légvezeték kiváltása Bácska tájegységben - Madaras (2 km)
109. Romos tanyahelyek rendezése Duna menti tájegységben (8 db)
110. Romos tanyahelyek rendezése Dél Homokhátság tájegységben (8 db)
111. Romos tanyahelyek rendezése Tisza menti tájegységben (5 db)
112. Romos tanyahelyek rendezése Észak Homokhátság tájegységben (15 db)
113. A Fehér-tavi és Csaj-tavi halastavak extenzifikálása (3.100 ha)
114. Az ópusztaszeri „Megmaradás fala” áthelyezése a Magyarok Világparkjába
6. TÉRKÉPMELLÉKLETEK
6.1. A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság mködési területe
A KISKUNSÁGI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG FEJLESZTÉSI TERVE (2003-2008)
6.2. A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság rszolgálati Tájegységei
|