NP-KISKUNSAG PORTAL - PORTÁL VAKOK ÉS GYENGÉNLÁTÓK SZÁMÁRA       english   deutsch   magyar   
 
ingyenes felolvasó program letöltése    Váltás a grafikus oldalra
 
Dunatetétlen - Csárda-halom

A Csárda-halom az egyik jelentős Duna-völgyi ér, a Nagy-ér mellett húzódó természetes dombhát magasításával keletkezett. Egyike volt azon kevés helynek, melyen a környékbeliek a rendszeres dunai árak levonulását végigkísérhették.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A 18-19. századi térképeken szinte minden esetben jelölik, fontos megálló volt a Kiskőrös-Kiskunhalas felé vezető út és a Harta-Fülöpszállási út kereszteződésében, feltételezhetően közlekedési szempontból mindig is fontos tereppont lehetett.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A halom természetes dombvonulaton mesterségesen emelt földhányás, mely évszázadokkal/évezredekkel a csárda előtt élt emberek két kezi munkáját bizonyítja. A halom, méreténél fogva, alkalmas lehetett a környék megfigyelésére, valamint tájékozódási szempontból fontos terepalakulat lehetett.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A 18. századi térképeken szinte minden esetben jelölik. A mesterségesen épített halmot a 19. század végétől a 21. század elejéig többször megbontották. Az I. és II. katonai felmérés szerint a hartai út (az 5305. sz. út elődje) délről kerülte, a későbbi, 1950-80 közötti térképeken és 1950-es évekbeli térképészeti légi fényképeken már a dombot szeli át. Horváth Attila kecskeméti régész 1979. június 15-i jelentéséből tudjuk, hogy földelhordás miatt a domb tetején lévő földmérési alappontot néhány méterrel arrébb tették. A Csárda-halom esete nem egyedi, számos alföldi, út menti halmot elhordtak töltésekhez, építkezésekhez a 19. és 20. század során.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A domb jelenlegi alakja háromszöghöz hasonló, a tereprendezés után jól kiemelkedik környezetéből. Az anyagbányászat során a domb magja elpusztult, ezért azt ma már csak közelítőleg lehet jelölni, mint ahogy a halmon az újkorban állt épületből is csak néhány, az itt birtokos Teleki családra utaló T jelű bélyeges tégla maradt.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Régészeti lelőhely, a természetvédelmi törvény 1997. évi hatálybalépése óta ex lege, azaz törvény erejénél fogva védett országos jelentőségű védett természeti területnek (kunhalom) minősül.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A dunatetétleni Csárda-halom megközelíthető az 53. számú főút dunatetétleni leágazásánál.

A terület egész évben szabadon látogatható.