NP-KISKUNSAG PORTAL - PORTÁL VAKOK ÉS GYENGÉNLÁTÓK SZÁMÁRA       english   deutsch   magyar   
 
ingyenes felolvasó program letöltése    Váltás a grafikus oldalra
 
Péteri-tó - Vöcsök tanösvény

VÖCSÖK TANÖSVÉNY

A három és fél kilométer hosszú ösvény a halastavak és a környező élőhelyek növény- és állatvilágába nyújt betekintést.

Hossza: 3500 méter
Nyelve: magyar
Az útvonal jelzése: nyíl
Bejárható: egész évben, gyalogosan
Megközelítés: Az E 75-ös (5. számú) főútvonal 127. km-énél, a Dongér-csatorna hídja mellett, nyugati irányba található. Az út mellett álló tanyasi iskolaépület udvarán áll az első tábla

·  Vöcsök tanösvény – Péteri-tó TT

GPS: 46° 35’ 42,525” 19° 55’ 15,504” WGS: 46,59514571; 19,92097329

Állomások:

1. Homoklabda vakondtúrásból
2. Vízi világ
3. A tó madárvilága
4. Zuzmók
5. A tavak környéki erdők
6. Nyomkereső


1. Homoklabda vakondtúrásból

A Péteri-tó Duna-Tisza közi Homokhátság ÉNy-DK irányú szélvájta tóláncolat egyik tagja.
A terület földtani alapját jégkorszak végi, mára már elszikesedett lösz képezi. Tágabb környékét minden irányban futóhomok veszi körül. A tó kialakulásában a szél játszotta a legnagyobb szerepet. A tó az eredeti alakját az ÉNy felől előrenyomuló homok miatt változtatta. A homok vastagsága 2-3 méter, alatta iszapos lösz, csigás iszap található, ami a terület valamikori mocsaras jellegére utal.
Az alapkőzeten kialakuló talaj fontos életfeltétele a rajta élő növényeknek, amelyek a tápláléklánc alapját képezik.

2. Vízi világ

A tiszta vizekben igen gazdag az élővilág. Az itt élő rovarlárvák, apró rákok, vízicsigák, férgek fontos táplálékai a csatornában és a tavakban élő gőtéknek, halaknak madaraknak.
A védett réti csík nevű hal az iszapban keresi táplálékát. A kétéltűek közül kora tavasszal és ősszel láthatjuk a tarajos és pettyes gőtét. A mocsári teknőst nádkévéken, zsombékokon napozva figyelhetjük meg. A vízben élő halakra a vöcskök, kócsagok, gémek vadásznak.
Természetes környezetünket sokféle emberi hatás éri. Ezt bizonyos mértékig képes a természet elviselni, kivédeni. A szántóföldekről sok műtrágya, vegyszer mosódik a talajba, ami a bekerül a tavakba és a Dong-ér csatornába is. A vízben élő parányi élőlények faji összetételéből, mennyiségéből következtethetünk a szennyeződés mértékére.

Hazánkban minden kétéltű és hüllő védett!


3. A tó madárvilága

A Péteri-tó kedvelt élőhelye a vízimadaraknak. Értékes a nádasban kialakult gémtelep, melynek lakói a vörös gém, a nagy kócsag, a szürke gém, az üstökösgém és a kanalas gém. Tavasszal a nádirigóktól és a nádiposzátáktól hangos a környék. A nyílt vizeken gyakran kerül szemünk elé a búbos vöcsök a szárcsa, a kárókatona. A tavon laza csapatokban ringatóznak a dankasirályok. A vadrécefajok is megtalálják életfeltételeiket e területen.

4. Zuzmók

A tiszta levegő alapvető éltetője a földi élőlényeknek és az itt levő életközösségeknek is. A levegő nagyrészt szintén emberi hatások miatt szennyeződik. Ez az oka, pl. a savas esők kialakulásának, ami sok helyen pusztítja hazánk erdeit is. A fákon és a talajon élő zuzmók a legérzékenyebbek a levegő tisztaságára. A zuzmók gombák és algák /moszatok/együttélésével jöttek létre. A gombafonalak felszívják a vizet, az algák, pedig táplálékot készítenek. A talajon és a fákon telepszenek meg. Leggyakoribbak a szennyeződést jobban tűrő kéregzuzmók.
Kép: kéregzuzmó, leveles zuzmó

5. A tavak környéki erdők

A védett területen jól láthatjuk az ember jelenlétét. A tavak körül szikes legelőket, homoki szántókat, réteket, facsoportokat láthatunk tanyákkal, amelyek igazi kiskunsági hangulatot árasztanak. Természetes erdőtársulás nincs, de madártani szempontból fontos élő-, búvó és táplálkozási helyek a tanyákat övező szürke nyár ligetek és az Észak-Amerikából betelepített akácosok. A cserjék közül az egybibés galagonya, a fekete bodza, a vadrózsa a leggyakoribbak. Több felé erdei- és fekete fenyőt telepítettek.

6. Nyomkereső

A tavak környékén élő állatokra sokszor csak az általuk hagyott lábnyomaik vagy táplálkozási nyomaik árulkodnak. A környező réteken a mezei nyúl, és az őz keresi növényi eredetű táplálékát. Gyakori a keleti sün, az erdei cickány ritkább a mezei cickány, amelyeknek a gazdag rovarvilág biztosítja a táplálékot. Éjszakai rovarokat zsákmányol a korai denevér, és a kuvik. A nádasok jellemző rágcsálója a törpe egér. A gátakon fagyökerek között vagy avas nádkévék között üti fel tanyáját a róka. A környék fokozottan védett emlős állata a vidra.
 

A tanösvény anyaga letölthető INNEN.