NP-KISKUNSAG PORTAL - PORTÁL VAKOK ÉS GYENGÉNLÁTÓK SZÁMÁRA       english   deutsch   magyar   
 
ingyenes felolvasó program letöltése    Váltás a grafikus oldalra
 
Szegedi Fehér-tó - Sirály tanösvény

Tömörkénytől Szegedig húzódik a látnivalókban és természeti értékekben egyaránt gazdag Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet. Fontosabb élőhelyei a szikes és halastavak, morotvák, mocsárrétek, homok és szikes puszták. Legnagyobb állóvize a szegedi Fehér-tó, mely egy hajdani szikes tóból kialakított halastó rendszer. A tanösvény a szegedi Fehér-tó történetét és gazdag madárvilágát mutatja be. A 3. állomáson, a XI. sz. halastó mellett felállított kilátótoronyból jól megfigyelhető a Korom-sziget nyüzsgő sirálytelepe. A másik nagy halastórendszert, a Csaj-tavat is kedvelik a madarak: 269 fajt figyeltek meg rajta. A tóra épített madárles kunyhót szakvezető kíséretében vehetik igénybe, max. 8-10 fős csoportok.

Sirály tanösvény

Hossza: 2070 méter
Típusa: tájékoztató táblás
Nyelve: magyar, angol
Az útvonal jelzése: nyíl
Bejárható: egész évben, gyalogosan, kerékpárral
Megközelítés: a tanösvény kiinduló pontja a Tisza völgyi Bemutatóház, mely az E5. sz. főút 157-es kilométerénél található.

·  Sirály tanösvény – Szegedi Fehér-tó, Szatymaz

 

GPS: 46° 20’ 1,261” 20° 3’ 56,033” WGS: 46,33368375; 20,06556463

Információ: KNP Területi Iroda Tel, fax: 62/ 498-058, Ábrahám Krisztián oktatásszervező 30/638-0297, e-mail: abrahamk@knp.hu

A Tisza-völgyi bemutatóházban előre bejelentett csoportok részére természetismereti foglalkozások, gyalogos és kerékpáros túravezetések is igényelhetők. Kerékpárokat a helyszínen lehet kölcsönözni.

A tanösvény a Tisza-völgyi bemutatóháztól indul. A szegedi Fehér-tó történetét és gazdag madárvilágát mutatja be. A 3. állomáson álló Beretzk kilátóból jól megfigyelhető a Korom-sziget nyüzsgő sirálytelepe.


Állomások:

1. állomás: A Szegedi Fehér-tó.
2. állomás: Szikes tóból halastó.
3. állomás: A Fehér-tó madárvilága
4. állomás: Fészkek
5. állomás: Állatnyomok


1. A Szegedi Fehér-tó

A szegedi Fehér-tó hazánk egyik legrégebbi védett területe. A tó első okleveles említése 1075-ből való. Területét még a XIX. század elején is rendszeresen elárasztotta a Tisza.
A tó egykor a jellegzetes alföldi szikes tavak csoportjába tartozott. Ezen sekély, sziksós vizű tavak jellemzője, hogy vizük a lebegő kolloid állapotú mészsóktól zavaros és az aljzaton szürkés-fehér karbonát-mésziszap halmozódik fel. A meder időnkénti kiszáradásakor a meder felületén „kivirágzik” a sziksó, azaz a szóda.
Az egykori szikes tó halastórendszerré történő átalakítása a harmincas években kezdődött meg. Ezzel egy időben kezdte meg itt Dr. Beretzk Péter szegedi orvos kutatásait. Javaslata alapján 1936-ban kapta meg a szegedi Fehér-tó egy része a helyi védettséget, majd 1939-ben az országos jelentőségű védett területek közé emelték.
A terület az európai madárvonulás fontos állomása, pihenő- és táplálkozóhelye a vonuló madaraknak. Vonulási időszakban darvak, vadludak és récefélék tömegei láthatók a Fehér-tavon.

Mire utal a Fehér-tó elnevezés?

2. Szikes tóból halastó

Az ember tájformáló munkája nyomán a területen mesterséges vízgazdálkodás alakult ki. A folyóvízzel való utánpótlás hatására kezdetét vette a szikes jelleg megszűnése. Ezzel az élővilág is átformálódott, csökkent a szikesekre jellemző fajok száma, például a széki csér, ugartyúk, széki lile előfordulása; más fajok, mint a szárcsa, vöcskök és egyes récefajok gyakorisága megnőtt.
A területen szántóföldi gazdálkodás is folyik. Ősszel vonuló darvak tízezrei találják meg táplálékukat a learatott földeken.
Balra emelkedik a szatymazi temetődomb; i.e. 2000 körül emelt bronzkori sírhalom, kurgán. Kultúrtörténeti jelentőségén túl őrzi az ősi növényvilág maradványait is, mert a dombokat elkerülte a mezőgazdasági művelés az évszázadok során, így mint kicsi szigeteken maradt fenn rajtuk a terület eredeti növényzete.

Melyik ragadozó madárfajt ismerhetjük fel jellegzetes V-formájú szárnytartásáról?

3. A Fehér-tó madárvilága

dankasirály (Larus ridibundus) (látható: egész évben, költés: április utolsó harmada- júniusvégéig)
szerecsensirály (Larus melanocephalus) (látható: március-augusztus, költés: május-június
szürke gém (Ardea cinerea) (látható: egész évben, költés: március közepe-július utolsó harmada)
vörösgém (Ardea purpurea) (látható: április elejétől-szeptember végéig, költés: április utolsó harmada-július utolsó harmada)
nagy kócsag (Egrettea egretta) (látható: egész évben, költés: március közepe-július eleje)
kis kócsag (Egretta garzetta) (látható: április-október, költés május eleje-július utolsó harmada)
kanalasgém (Platalea leucorodia) (látható: március-október, költés: április első harmada-július utolsó harmada)
barna rétihéja (Circus aeruginosus)(látható: egész évben, költés: áprilistól július végéig)
küszvágó csér (Sterna hirundo)(látható: április-szeptember), költés: május közepe-július közepe
tőkés réce (Anas platyrhynchos)(látható: egész évben, költés: március eleje-július vége)
barátréce (Aythya ferina) (látható: egész évben, költés: április végétől-június közepéig)
daru ( Grus grus) (látható: március, szeptember-november)

Mi a különbség a kanalasgém és a nagy kócsag röpte között?

 

 

 


4. Fészkek

A szarka (Pica pica) elhagyott fészkét a következő évben baglyok, vércsék használhatják, esetenként egerészölyv is. A függő cinege (Remiz pendulinus) napokig tartó munkával készíti el fészkét, melyhez a faág elágazó vége szolgál gerendázatul. A nádirigó (Acrocephalus arundinaceus) fészkét nádszálakhoz rögzíti, melyek közül sokszor az egyik szálhoz csak csúszóhurokkal köti a fészket, hogy a szélben ne boruljanak k i a tojások.

Miből készíti fészkét a függő cinege?

5. Állatnyomok

A róka és a kutya lábnyomait könnyű megkülönböztetni, ha egy X-et rajzolunk bele. Csak a róka lábnyomába rajzolható a talppárnák érintése nélkül. (ábra).A récék és sirályok lábnyomát felismerjük az ujjak között feszülő úszóhártyáról. A parti madarak lába nem úszóhártyás.

Milyen különbségeket lehet felfedezni az őz és a vaddisznó lábnyoma között?

 

Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark

A Pusztaszeri Tájvédelmi Körzetben találjuk az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkot is. Itt kapott helyet a magyarok bejövetelét megjelenítő Feszty- körkép. A Skanzen a XIX. és a XX. század fordulójának népi építészeti emlékeit, az Erdők Templomának kiállításai pedig a természet értékeit mutatják be. Az egykori Tisza mederből kialakított tó körül a tiszai halászat, fafeldolgozás, folyami szállítás, folyószabályozás munkái és az 1879-es árvíz emlékei láthatók.
Az ópusztaszeri emlékpark egész évben minden nap április elseje és október 31-e között 9.00 órától 19.00 óráig, november elseje és március 31-e között pedig 9.00 órától 17.00 óráig tart nyitva. A körkép megtekintéséhez előzetes időpont egyeztetés szükséges.
Információ: Ópusztaszeri Nemzeti Emlékpark: 6767 Ópusztaszer, Szoborkert 68.
Tel.: 62/275-257, Fax:62/275-007, E-mail: info@opusztaszer.hu , Internet: www.opusztaszer.hu
Információ és jegyrendelés: ONEP 6767 Ópusztaszer, Szoborkert 68. Tel.: 62/275-257
Megközelítés: Az Emlékpark az E5-ös főútról Kisteleken át közelíthető meg. A Kisteleki vasútállomásról autóbusz járat indul az Emlékparkhoz. A megfigyelőtorony az E5-ös főút 157. km-énél a szatymazi temetődomb melletti úton érhető el.

Pusztaszeri Hétvezér Emlékmű

 

Pusztaszer község közelében található a gyalogszerrel is jól megközelíthető millenniumi emlékmű. Az un. Árpád-halmon álló obeliszket Kecskemét egykori pusztáján közadakozásból emelték 1902-ben.
A Hétvezér Emlékműhöz az 5-ös útról, Kiskunfélegyháza után 19 kilométerrel, balra nyíló dűlőút vezet.