NP-KISKUNSAG PORTAL - PORTÁL VAKOK ÉS GYENGÉNLÁTÓK SZÁMÁRA       english   deutsch   magyar   
 
ingyenes felolvasó program letöltése    Váltás a grafikus oldalra
 
Bugac - pusztai körséta utak (Madarak és Fák útja, Boróka tanösvény) és látogatható létesítmények

A térkép ITT tölthető le! 


Magyarország leghíresebb homok pusztája a Duna-Tisza közén található Bugacpuszta. 

A puszta szóról alkotott képzetünk kitárulkozik, ha ennek az útmutatónak a segítségével bejárjuk a bugaci puszta minden zegzugát. A barangolások során, hiteles képet kaphatunk Bugacpuszta múltjában gyökerező természeti és néprajzi örökségéről. Megérezhetjük azt, hogy az évszázadokon keresztül itt élt emberek hogyan alkottak harmonikus közösséget a természettel együtt élve.

A Karikás csárdával átellenben elhelyezett információs tábla a túrázni vágyókat segíti az eligazodásban. Megtalálhatjuk rajta a látnivalókat és a területen található sétautak és tanösvények útvonalát.

A pusztát gyalogosan vagy a Karikás csárdától bérelhető lovas kocsin is bejárhatjuk. Innen egyenes út vezet a Pásztormúzeumig és az istállókig. Ezen végighaladva találkozhatunk a homoki legelőn szürke marha gulyával, rackanyájjal vagy éppen a legelő bugaci ménessel. A gyepen sétálva lépteink elől apró sáskák hadai menekülnek, tavasszal a pacsirták dala tölti be a pusztát, vörös-vércsék szitálnak zsákmányra lesve, egerészölyvek keringnek a magasban.

A bejárattól néhány száz méterre, balra letérve egykori pásztorépítmények korhű másai láthatók. A pásztorépítmények használatáról magyar és angol nyelvű táblák tájékoztatnak.

A széles homokút végén találjuk a Pásztormúzeum kúp alakú építményét. A mellette álló öreg kocsányos tölgyek a puszta múltjáról mesélnek. A hatalmas lombkoronák kellemes árnyékot nyújtanak az alattuk megpihenőknek.

A Pásztormúzeumban elhelyezett kiállítás a bugaci pásztorélet tárgyi emlékeit és a környék élővilágát mutatja be. (Látogatható: május 1-je és október 31-e között, 10-17 óráig).

A múzeum mögött találjuk a Kiskunsági Nemzeti Park alapító igazgatóinak emlékére, réti mészkőből készült emlékkövét.

Játékos kedvű felnőtteknek és gyerekeknek ajánljuk a múzeum körül kialakított Sáska”járás” elnevezésű szórakoztató sétautat. Aki végigjárja, játékos próbákon keresztül szerezhet közvetlen élményeket, benyomásokat. A sétaúthoz tartozó térkép  a Pásztormúzeumban kérhető.

A Pásztormúzeummal átellenben van a Méntelep, valamint az őshonos háziállatok bemutatóhelye. A lovak mellett láthatunk itt mangalicát, rackajuhot, szürke marhát és pásztorkutyákat.

 Az állattartást szolgáló építmények előtti terület a lovasbemutatók helyszíne. Májustól októberig naponta mutatják itt be ügyességüket a bugaci csikósok és lovaik.

A pusztát alaposabban megismerni vágyóknak a rövid vagy hosszú körséta utak bejárását javasoljuk, melyek meghatározott részein kitáblázott szakaszok találhatók.

A rövid pusztai körséta  2,2 km hosszú, kitáblázott szakasza a  Madarak és Fák útja, aminek hossza 700 m. Ez a tanösvény a  mangalica ólaknál kezdődik és az un. „dózerolt” útnál fejeződik be, ahonnan rövidebb úton visszaérkezhetünk a kiindulási helyünkhöz a Méntelepre.

A Madarak és Fák útja igazi meglepetést tartogatnak, mert a puszta egy  teljesen más arculatú területére vezet. A Madarak és Fák útja leginkább az erdő szélén halad. A keskeny sávban húzódó vegyes lombú erdőtársulás mögött a bugaci homokdűnék húzódnak meg, melynek erdőállományait és borókását a 2012-es májusi bozót- és erdőtűz megsemmisítette, szomorú látványt hagyva maga után. Sétánk közben nemcsak az itt élő fa cserjefajokkal ismerkedhetünk meg, hanem a gyakorlati madárvédelem néhány fontos eszközével is. A Madarak és Fák útját elhagyva eljutunk az un. dózerolt útig, ahonnan visszafordulva  egy széles földúton térhetünk vissza  az istállókhoz. A dózerolt út elnevezés az 50-es évek homoki erdőtelepítéseire utal, amikor is nehéz lánctalpas gépekkel vágtak utat a buckák közé. A dózerolt utat fémsorompók zárják le, ide betérni tilos és életveszélyes a megsemmisült erdő állapota miatt.

A hosszabb pusztai körséta 9 km hosszú, melynek kitáblázott szakasza a Boróka tanösvény 3 km hosszú. Ez a szakasz a Pásztormúzeumnál kezdődik és az üzemen kívüli kisvasút Hit tanyai megállójánál fejeződik be.

Innen a hosszabb puszta körséta út  a kisvasút nyomvonala mellett halad el, majd nagyobb kerülőt téve a pusztai homok utakon kanyarogva tér vissza a Karikás csárdához.

Minden látogatónak kellemes időtöltést kívánunk Bugacon!

Programigénylés és információ

Bugacpuszta Kft. – Karikás Csárda

6114, Bugac, Nagybugac 135.

Tel.: 76/575-112, 575-113

Fax.: 76/575-114

E-mail: info@bugacpuszta.hu

Honlap: www.bugacpuszta.hu

Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság

6000 Kecskemét, Liszt F. u. 19.

Tel.: 76/ 482-611, 501-596

Fax.: 76/481-074

e-mail: oktatasio@knp.hu

honlap: www.knp.hu

 

BORÓKA TANÖSVÉNY

A tanösvény a Pásztormúzeumnál kezdődik és az üzemen kívüli keskeny nyomtávú vasút Hittanyai megállójánál fejeződik be
A tanösvény bemutatja a pusztai kisvasút történetét és a homokpuszta jellegzetes élővilágát, valamint az őshonos magyar házállatfajtákat és a bugaci pásztoréletet. A tanösvény részét képezi a Pásztormúzeum.

Hossza: 2900 méter
Nyelve: magyar, német
Az útvonal jelzése: nyíl
Bejárható: egész évben, gyalogosan és kerékpárral
Megközelítés: az 54-es számú főúton, illetve a Kecskemétről induló keskeny nyomtávú vasúttal. A tanösvény a kisvasút Hittanya nevű megállójától indul.

EOV koordináták: x 693494 y 146284

Állomások:

1. Pásztormúzeum
2. Élet a legelőn
3. Homoki legelő
4. Homoki erdők 5. Kisvasút a pusztán

1. Pásztormúzeum

1975-ben épült- Kerényi József Ybl-díjas építész tervei alapján- az alföldi szárazmalmok stílusában az itt álló Pásztormúzeum. Az épületben megtekinthető kiállítás a hagyományos pásztorélet tárgyi emlékeit és a nemzeti park természeti értékeit mutatja be.
Az épület előtt Polyák Ferenc fafaragó alföldi embereket ábrázoló szobrai láthatók.
A múzeum előtt álló öreg tölgyek az egykori homoki tölgyesek utolsó hírmondói.
A múzeumtól nyugatra a homokbuckákon a fokozottan védett ősborókás rejtőzik, melyet a Nagybugaci-erdő vesz körül. Kelet felé az alacsonyabb, egyenletesebb felszínű Alsó- és Felsőpuszta terül el.

2. Élet a legelőn

A jellegzetes pusztai táj, és annak természeti értékeinek a megőrzése nem képzelhető el a hagyományos legeltető gazdálkodás nélkül. A rövidfüvű, legeltetett gyepek számos állatfajnak táplálékforrását és élőhelyet biztosítanak.
A homoki gyepek táplálékot adnak a gazdag rovarvilágnak és az aprótestű rágcsálóknak. A madarak egy része éppen az itt élő rovarokra vadászik, míg mások a magasból lesik a zsákmányul szolgáló rágcsálókat.
A pusztai élőlények bonyolult táplálékhálózatának és kapcsolatrendszerének fontos részét képezik az itt legelő háziállatok és azok ürüléke is.

3. Homoki legelők

A homokbuckásokon a borókás-nyarasok mellett leggyakrabban nyílt homoki gyepeket találunk. A sík homokterületeken, a talajvíz közelsége és a talaj humuszban való gazdagsága miatt, évelő zárt homoki sztyepprétek alakultak ki. Növényzetét a szárazságtűrő fajok mellett szélesebb levelű füvek és kétszikű fajok gazdagítják.
A viszonylag jobb termőképességű homoktalajok miatt e területek jelentős részét mezőgazdasági művelésbe vonták. Mára csak a hajdani nagykiterjedésű puszta töredéke maradt fent. Ez ma is a hagyományos legeltetés színtere. A korábbi intenzív legelőhasználat és a talajvízszint jelentős süllyedése az eredeti növényvilág átalakulását eredményezték.

 

 

 

 

 

 

4. Homoki erdők 

A bugaci homokbuckákon található természetes erdőtársulások az egykori, kiterjedt erdős-sztyepp vegetáció maradványfoltjai. A korábbi erdőirtások, a talajvízszint csökkenése és az egyre szárazodó klíma hatására szinte teljesen eltűntek a nedvesebb termőhelyet igénylő erdők.

Mára a homoki erdők uralkodó fás szárú növényei a boróka (Juniperus communis), a fehér- (Populus alba) és szürkenyár (P. canescens). A termőhelyi adottságok nagyban meghatározzák e fás szárú növények elegyedését és társulási formációit. Ezért beszélhetünk többnyire a buckatetőkön található borókásokról, a buckaoldalakon tenyésző borókás-nyarasokról és a nedves buckaközökben megtelepedő homoki nyarasokról. Ezek a buckások záró társulásainak tekinthetők.
  
5. Kisvasút a pusztán

A keskeny nyomtávú vasutat 1926-28 között, elsősorban az erdészet számára, gazdasági céllal létesítették, de fontos szerepet játszott a tanyák és a városok közötti kapcsolat megteremtésében is. A tanyákon élő emberek a kisvasúton szállították a mezőgazdasági terményeket a városi piacra.
Ma elsősorban idegenforgalmi célokat szolgál ez a technikatörténeti emlék. Kellemes utazással, szép tájon haladva érhető el innen Kecskemét, illetve a másik végállomás Kiskunmajsa, mely híres fürdőhely. Útközben érdemes megfigyelni a jellegzetes állomásépületeket is.

SÁSKAJÁRÁS SÉTAÚT

Ha szeretsz játszani feltétlenül tedd próbára magad, és járd végig a bugaci Pásztormúzeumtól induló Sáskajárás sétautat.

A múzeumban elkérheted a játékos sétaút térképét, melynek hátoldalán megtalálod az állomásokhoz tartozó feladatokat.
Az útvonal hossza 1 km, az állomásokat sáskafigurák jelzik!

·  Sáskajárás sétaút – Bugac

 

GPS 46° 39’ 34,164” 19° 36’ 56,713” WGS: 46,65949013; 19,61575374