NP-KISKUNSAG PORTAL - PORTÁL VAKOK ÉS GYENGÉNLÁTÓK SZÁMÁRA       english   deutsch   magyar   
 
ingyenes felolvasó program letöltése    Váltás a grafikus oldalra
 
Fülöpházi buckavidék - Báránypirosító és Garmada tanösvény

Közép – Európa egyik legnagyobb területű (7400 km²) homokvidékének középső részén találhatók a Kiskunsági Nemzeti Park fülöpházi területegysége. A több évszázados gazdálkodás ellenére a kiterjedt homokterületek természeti és kultúrtörténeti értékei mai napig fennmaradtak.
Fülöpháza és Kerekegyháza térségének fő természeti értéke a szél felhalmozó munkája nyomán kialakult, részben kötött futóhomok felületek, ill. néhány szabadon mozgó futóhomok felszín. Az itteni növénytársulást száraz homokpusztai gyepek uralják borókás – nyaras erdőtársulásokkal. Agrártörténeti és tájképi szemponttól az itteni tanyavilág az egykori külterjes gazdálkodás hagyományait őrzi. A térség legnagyobb ökológiai problémája az állandósult vízhiány, melyet a kiszáradt szikes tavak jól példáznak.
A térség fő vonzerejét a pusztai állattartás és a tanyasi gazdálkodás hagyományaira épülő turizmus hordozza.
A környékben számos lovas tanya várja a hazai és külföldi látogatókat. A laza talajú terep kiválóan alkalmas túralovaglásra, az ajánlott földutakon.

A térségben többek között a Rendek Ökogazdaság és tanyamúzeum (www.biotanya.hu) és a homokbuckák között megbúvó Somodi tanya (www.somoditanya.hu) különleges környezetben várja a vendégeket.


BÁRÁNYPIROSÍTÓ TANÖSVÉNY

A tanösvény a félig kötött homokterületek geológiai, növény- és állattani jellemzőit mutatja be.

Hossza: 2600 méter
Nyelve: magyar, angol
Megközelíthető: az 52. számú főút 20 km szelvényénél lévő oktatóközpont parkolójából. A tanösvény az oktatóközponthoz tér vissza.

·  Báránypirosító tanösvény – Fülöpházi buckavidék

hossza: 2 km

GPS: 46° 52’ 4,961”; 19° 25’ 31,551” WGS: 46,86804458; 19,42543087

Bejárható: egész évben, gyalogosan

Állomások:

1. Bolygatott területek
2. Homoki gyepek
3. Buckaközök
4. A homokbuckák kialakulása
5. Homoki erdőtelepítések

1. Bolygatott területek

A Kiskunság jellegzetes tanyás térség. A tanyákhoz tartozó területeket feltörték és művelés alá fogták. A felhagyott szántók helyét a gyomfajok tömeges előfordulása jelzi. Gyakori növények a selyemkóró, az átoktövis, parlagfű, a kanadai betyárkóró. Ezen a területen is megfigyelhető a tájra jellemző fajok lassú visszatelepülése ( pl..homoki árvalányhaj, homoki kutyatej, mezei üröm, boróka, fehér nyár)

2. Homoki gyepek

A homokbuckák legjellemzőbb növénytársulása a nyílt homoki gyep. A talajon élő mohák és zuzmók mellett karakterfajai a homoki csenkesz, a naprózsa és a homoki pimpó. A buckaoldalakon a homoki árvalányhaj, a báránypirosító és a kései szegfű a leggyakoribb. A meredek buckaoldalak, lapos buckatetők sok ritka növény és állatfajnak biztosítanak élőhelyet. A terület gazdag rovarvilágából említést érdemel az érdekes testfelépítésű sisakos sáska és a pusztai hangyaleső. A hüllőket a zöld-, a fürge- és a homoki gyík képviseli

 3. Buckaközök

A buckaközökre jellemző a serevényfüzes-kékperjés társulások beerdősülése. A szélsőséges élőhelyi adottságok a boróka, az őshonos fehér- és szürkenyár megjelenését teszik lehetővé. A cserjék közül gyakori a sóskaborbolya és a galagonya. Az idősebb korú nyarasokban sok odúlakó madár, pl. a szalakóta (Coracias garulus) és a zöld küllő (Picus viridis) fészkel.

4. A homokbuckák kialakulása

A kiskunsági buckavidék az ős-Dunából származó folyami homok üledékből keletkezett. A jellegzetes ÉNy–DK-i irányú buckasorokat a szél alakította ki. Mozgó homokbuckák ma már Közép-Európában egyedül itt maradtak fenn. A buckák között helyenként, a szélkifújta mélyedésekben szikes tavak alakultak ki. A fülöpházihoz hasonló buckavidék a KNP orgoványi és bugaci területein figyelhető meg.

 

5. Homoki erdőtelepítések

Az egykori homoki tölgyesek helyét akác- és fenyőültetvények foglalják el, melyeket a homokterületek megkötése és gazdasági célból telepítettek. A tájidegen ültetvények kevés hazai állatfajnak biztosítanak megfelelő élőhelyet (pl. karvaly). Téli időszakban viszont ezek a zárt erdők sok állatnak nyújtanak menedéket. Az egykorú fákból álló ültetvények tájképileg nem illenek környezetükbe. Védett területeken ezek helyett hazai fajokat célszerű telepíteni

Az utolsó állomástól a földúton a jelzések mentén kb. 15 perces sétával juthatunk vissza kiindulási helyünkre, a parkolóba.

A Báránypirosító tanösvény információs anyaga letölthető INNEN.

A Báránypirosító tanösvény térképe letölthető INNEN


Garmada tanösvény

A Naprózsa Erdei Iskola parkolójából indulhatunk a kb. 8 km hosszú gyalogtúrára, melynek egyik ága a Somodi tanyáig a másik ága pedig Fülöpháza központjába vezeti a turistát.
 

·         Garmada tanösvény – Fülöpháza (a tanösvénynek két ága van)

  1. Erdei iskola – Fülöpháza falu központ: 4500 méter, Fülöpháza falu központ: GPS: 46° 53’ 33,75” 19° 26’ 38,58” WGS: 19,444861; 46,892879

2.    Somodi Tanya – Fülöpháza falu központ: 4000 méter, Somodi tanya: GPS: 46° 53’ 03,06” 19° 23’ 48,37 WGS: 19,398513  46,885255

 
 
A Garmada tanösvény 14 állomása nemcsak a nemzeti parki területen ma még fellelhető természeti értékeket, a különleges növény együttest, a hozzá kötődő állatvilágot mutatja be, hanem rávilágít az ember tájformáló szerepére is. Megtudhatjuk, hogy az utóbbi pár száz évben hogyan hasznosították a területet, és ezek a tájhasználatok mi módon változtatták meg a térség ökológiai adottságait.
Választ kapunk arra is, hogy mára miért özönlötték el a tájidegen növények a hajdani homok pusztákat, és az őshonos erdők helyén vajon ma mi terem?
 
A Garmada tanösvény térképe letölthető INNEN
 
 
A két fenti tanösvény új kiadványa letölthető INNEN!