magyar english deutsch
Helyszín
Megye:
Település:
Időpont:
Időtartam:
Ingyenes:
Típus:
Kulcsszó:
A fenti szempontok közül legalább egy megadása kötelező.
Vagyonkezelési Koncepció

ITT

Áttekintő térkép

 
Az európai közösségi jelentõségû természetvédelmi rendeltetésû területekkel érintett földrészletekrõl
Natura 2000 helyrajzi számos lista településenként
A normaszöveg és e helyrajzi számos lista megtalálható ITT.
 
A térképi megjelenítés ITT érhető el.
Óra
 
Az óráról itt érdeklődhet.
 
Közadatkereső

Natura 2000 fenntartási tervek
 
» Kunkapitány
Kunkapitány
 
A KISKUNKAPITÁNY HIVATALA A MÚLTBAN ÉS MA.
1239-ben Kuthen (Küten, Köten, Kötöny) király vezetésével hét törzs,
több tízezer kun települ a Kárpát medencébe.
Nemzetségi társadalomban élnek. A betelepülő törzsek feje a
Nemzetségi kapitány. A katonai parancsnoklást és a
bíráskodást intézte a nemzetségen belül. A szállások vezetője a
Szálláskapitány.



1279. augusztus 10-én a magyar királlyal kötött szerződésben
szabályozzák a bíráskodást.
Amennyiben magyar és kun között
folyik a per, a Nádor az illetékes Nemzetségi kapitánnyal dönt.
A kunok egymás közötti perét belső ügynek tekintik.

1418-tól megszűnnek a nemzetségi keretek és létrejönnek
az önkormányzatok, a Kunszékek.

1456-tól minden Szálláskapitány és közkun egy Székkapitányt választ.
Tanácsként pedig a közkunok 12 esküdtet delegálnak. Csak rájuk
tartozik az adókivetés. 1541-től török közigazgatási keretekbe szervezik a Duna-Tisza közét,
a Székek nem tudnak működni. 1703.-ban II. Rákóczi Ferenc elismeri a kunok régi szabadságát,
rendezi
a főkapitányok  és tisztségviselők helyzetét.


1745. a Redempció utáni közigazgatás: 

                                         
A kerületi kapitányokat szabadon választotta a redemptus lakosság. A kerületi tisztségviselőket és
a helyi tanácsot ugyancsak szabadon választották. (a 12, később 16 szenátort,
a főbírót és az albírót). Ezek a tanácsok döntöttek a Jászkunság belső életének fontos kérdéseiről.
Irányították a gazdasági életet, a pénzügyeket, a közigazgatást.
A választásokat minden év november 1.-én tartották, a katonaév kezdetén, de csak a megüresedett
helyekre.
A hivatalos ügyintéző a nótárius (jegyző) és a vicenótárius (aljegyző). Fontos választott
tisztség volt a borbíró és a székbíró, akik a bor, illetve a hús árusítást felügyelték.
Alkalmaztak út, híd, és erdő inspektorokat (felügyelőket), valamint árvagyámot. A tanácsok éltek
pallós jogukkal, azaz igazságszolgáltatással.
A rendészeti feladatokat a hadnagy irányította. Alája tartoztak a tizedesek, vakterek, (éjjeli őrök),
tornyosok (templom toronyból figyelték a tüzet), és a botos strázsák (polgárőrök).
A tágas határokat a pusztabírók, pusztázó hadnagyok, csőszök, és a borbírók felügyelték.
A Kiskunkerület börtöne Kiskunfélegyházán volt a Kiskunkapitányi Hivatal udvarában
(ma Kiskun, illetve Börtön múzeum).

1876-ban a Hármas Kerület beolvasztásával a kapitányi tisztségek és funkciók is megszűntek,
az irányítást a vármegyék vették át.

A XX. század első jászkapitányának beiktatására 1998-ban Jászfényszarun,
       az első nagykunkapitány beiktatására 2000-ben Kisújszálláson,
       az első kiskunkapitány beiktatására 2005-ben Kiskunfélegyházán került sor.

Az évenként választandó jelenkori kapitányok, ezen belül a Kiskunkapitány feladatai.
Identitás erősítése, a Kiskunsághoz kötődés erősítése.
Elősegíteni történelmi múltunk megismerését.
A Kiskun hagyományok felélesztése, ápolása.
Összefogni a kiskun településeket a kulturális rendezvényeken keresztül.
Elősegíteni a Kiskunság, a Nagykunság, és a Jászság szorosabb együttműködését.
Protokolláris feladatok, ünnepségeken megjelenni és képviselni a Kiskunságot.

       2008-08-23                                                                Sövény Sándor
                                                                                          Kiskunkapitány
 
   
 
1220951732 Oldal nyomtatása
©2005 A KvVM
Természetvédelmi Hivatala
neosoft&design