magyar english deutsch
Helyszín
Megye:
Település:
Időpont:
Időtartam:
Ingyenes:
Típus:
Kulcsszó:
A fenti szempontok közül legalább egy megadása kötelező.
Vagyonkezelési Koncepció

ITT

Áttekintő térkép

 
Az európai közösségi jelentõségû természetvédelmi rendeltetésû területekkel érintett földrészletekrõl
Natura 2000 helyrajzi számos lista településenként
A normaszöveg és e helyrajzi számos lista megtalálható ITT.
 
A térképi megjelenítés ITT érhető el.
Óra
 
Az óráról itt érdeklődhet.
 
Közadatkereső

Natura 2000 fenntartási tervek
 
» Környezetvédelmi törvény
Környezetvédelmi törvény
 

 

 
1995. évi LIII. törvény
a környezet védelmének általános szabályairól
Az Országgyűlés tekintettel arra, hogy a természeti örökség és a környezeti értékek a nemzeti vagyon részei, amelyeknek megőrzése és védelme, minőségének javítása alapfeltétel az élővilág, az ember egészsége, életminősége szempontjából; e nélkül nem tartható fenn az emberi tevékenység és a természet közötti harmónia, elmulasztása veszélyezteti a jelen generációk egészségét, a jövő generációk létét és számos faj fennmaradását, ezért az Alkotmányban foglaltakkal összhangban a következő törvényt alkotja:
I. Fejezet
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
A törvény célja
1. § (1) A törvény célja az ember és környezete harmonikus kapcsolatának kialakítása, a környezet egészének, valamint elemeinek és folyamatainak magas szintű, összehangolt védelme, a fenntartható fejlődés biztosítása.
(2) A törvény a kiszámíthatóság és a méltányos teherviselés elve szerint megfelelő kereteket teremt az egészséges környezethez való alkotmányos jogok érvényesítésére és elősegíti
a) a környezet igénybevételének, terhelésének és szennyezésének csökkentését, károsodásának megelőzését, a károsodott környezet javítását, helyreállítását;
b) az emberi egészség védelmét, az életminőség környezeti feltételeinek javítását;
c) a természeti erőforrások megőrzését, fenntartását, az azokkal való ésszerű takarékos és az erőforrások megújulását biztosító gazdálkodást;
d) az állam más feladatainak a környezetvédelem követelményeivel való összhangját;
e) a nemzetközi környezetvédelmi együttműködést;
f) a lakosság kezdeményezését és részvételét a környezet védelmére irányuló tevékenységben, így különösen a környezet állapotának feltárásában, megismerésében, az állami szerveknek és az önkormányzatoknak a környezet védelmével összefüggő feladatai ellátásában;
g) a gazdaság működésének, a társadalmi, gazdasági fejlődésnek a környezeti követelményekkel való összehangolását;
h) a környezetvédelem intézményrendszerének kialakítását, illetve fejlesztését;
i) a környezet védelmét, megőrzését szolgáló közigazgatás kialakítását, illetve fejlesztését.
EBH2006. 1474. A hulladékgazdálkodási bírság a környezetvédelmi bírság egyik típusa, annak megfizetésére természetes személy is kötelezhető a hulladékgazdálkodásra vonatkozó szabályok megszegése esetén (1995. évi LIII. törvény 1. §, 106. §, 30. §, 4. §; 2000. évi XLIII. törvény 1. §).
BH2006. 308. A hulladékgazdálkodási bírság a környezetvédelmi bírság egyik típusa, annak megfizetésére természetes személy is kötelezhető (1995. évi LIII. tv. 1. §, 4. §, 30. §, 106. §; 2000. évi XLIII. tv. 1-3. §).
A törvény hatálya
2. § (1) A törvény hatálya kiterjed:
a) az élő szervezetek (életközösségeik) és a környezet élettelen elemei, valamint azok természetes és az emberi tevékenység által alakított környezetére;
b) az e törvényben meghatározottak szerint, a környezetet igénybe vevő, terhelő, veszélyeztető, illetőleg szennyező tevékenységre.
(2) A törvény hatálya azokra a természetes és jogi személyekre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre terjed ki
a) akik vagy amelyek az (1) bekezdés a) pontja szerinti környezettel kapcsolatban jogokkal rendelkeznek, illetve akiket vagy amelyeket kötelezettségek terhelnek;
b) akik vagy amelyek az (1) bekezdés b) pontja szerinti tevékenységet folytatnak (a továbbiakban: környezethasználó).
(3) A törvény hatálya kiterjed a nemzetközi szerződésekből adódó környezetvédelmi feladatok ellátására, ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik.
EBH2005. 1350. A folyékony hulladék szállítója nem minősül a lerakótelep tekintetében környezethasználónak (1995. évi LIII. törvény 2. § és 4. §).
3. § (1) E törvény rendelkezéseivel összhangban külön törvények rendelkeznek, különösen:
a) a nukleáris energiáról és a radioaktivitás felhasználásáról,
b) a bányászatról,
c) az energiáról,
d) az erdőkről,
e) az épített környezet alakításáról és védelméről,
f) a termőföldről,
g) a halászatról,
h) a közlekedésről, közlekedési alágazatonként,
i) a katasztrófák megelőzéséről és következményeik elhárításáról,
j) a területfejlesztésről,
k) a vadgazdálkodásról
l) a vízgazdálkodásról,
m) a hulladékokról,
n) a veszélyes anyagokról.
(2) Az élővilág változatossága, élőhelyeinek megőrzése, a tudományos, kulturális vagy esztétikai értékekkel bíró területek, képződmények, létesítmények megőrzése és helyreállítása érdekében - e törvénnyel összhangban - külön törvények rendelkeznek:
a) a természet és a táj védelméről,
b) az állatvédelemről, továbbá az állategészségügyről,
c) a növényvédelemről, továbbá a növényegészségügyről,
d) a műemlékek védelméről.
Alapfogalmak
4. § E törvény alkalmazásában
1. környezeti elem: a föld, a levegő, a víz, az élővilág, valamint az ember által létrehozott épített (mesterséges) környezet, továbbá ezek összetevői;
2. környezet: a környezeti elemek, azok rendszerei, folyamatai, szerkezete;
3. természeti erőforrás: a - mesterséges környezet kivételével - társadalmi szükségletek kielégítésére felhasználható környezeti elemek vagy azok egyes összetevői;
4. környezet igénybevétele: a környezetben változás előidézése, a környezetnek vagy elemének természeti erőforráskénti használata;
5. környezet-igénybevettség: a környezetnek vagy elemének természeti erőforráskénti használata mértéke;
6. környezetterhelés: valamely anyag vagy energia közvetlen vagy közvetett kibocsátása a környezetbe;
7. környezetszennyezés: a környezet valamely elemének a kibocsátási határértéket meghaladó terhelése;
8. környezetszennyezettség: a környezetnek vagy valamely elemének a környezetszennyezés hatására bekövetkezett szennyezettségi szinttel jellemezhető állapota;
9. környezethasználat: a környezetnek vagy valamely elemének igénybevételével, illetőleg terhelésével járó tevékenység;
10. környezetveszélyeztetés: a környezetkárosodás bekövetkezésének közvetlen veszélye;
11. környezetveszélyeztető magatartás: környezetveszélyeztetést előidéző tevékenység vagy mulasztás;
12. környezetkárosítás: az a tevékenység vagy mulasztás, amelynek hatására környezetkárosodás következik be;
13. környezetkárosodás: a környezetben, illetve valamely környezeti elemben közvetlenül vagy közvetve bekövetkező, mérhető, jelentős kedvezőtlen változás, illetve valamely környezeti elem által nyújtott szolgáltatás közvetlen vagy közvetett, mérhető, jelentős romlása;
14. környezeti elem által nyújtott szolgáltatás: környezeti elemnek más környezeti elem vagy a társadalom (köz) érdekében ellátott funkciója;
15. környezetkárosodást megelőző intézkedés: környezetveszélyeztetés esetén a környezetkárosodás megelőzésére vagy várható bekövetkezése előtt annak csökkentésére irányuló tevékenység, illetve intézkedés;
16. helyreállítási intézkedés: olyan kárelhárítási, illetve kármentesítési tevékenység vagy intézkedés, amely a környezetkárosodás enyhítésére, az eredeti állapot vagy ahhoz közeli állapot helyreállítására, valamint a környezeti elem által nyújtott szolgáltatás helyreállítására vagy azzal egyenértékű szolgáltatás biztosítására irányul;
17. eredeti állapot: a környezetkárosodás bekövetkezésének időpontjában a környezetnek vagy valamely elemének és az általa nyújtott szolgáltatásoknak a rendelkezésre álló legjobb információ alapján meghatározható állapota, mely akkor állt volna fenn, ha a károsodás nem következik be;
18. megelőzési, illetve helyreállítási költség: minden olyan költség, amely a környezetkárosodás megelőzéséhez, illetve az eredeti állapot helyreállításához szükséges, ideértve különösen a környezetkárosodás, valamint annak közvetlen veszélyének felmérésével kapcsolatos költségeket, a lehetséges intézkedések felmérésének költségeit, az adatgyűjtés költségeit, a jogi költségeket (így például ügyvédi, illetve közjegyzői költség), valamint a monitoring és az ellenőrzés költségeit, továbbá a kártalanítás összegét;
19. környezetre gyakorolt hatás: a környezetben környezetterhelés, illetőleg a környezet igénybevétele következtében bekövetkező változás;
20. hatásterület: az a terület vagy térrész, ahol jogszabályban meghatározott mértékű környezetre gyakorolt hatás a környezethasználat során bekövetkezett vagy bekövetkezhet;
21. érintett: azon személy, szervezet, aki vagy amely a hatásterületen él, tevékenykedik;
22. érintett önkormányzat: az a települési önkormányzat, amely az adott környezethasználat hatásterületén illetékességgel rendelkezik;
23. helyi környezetvédelmi ügy: minden olyan környezetvédelmi ügy, amelyben a környezet használata és a hatásterület nem terjed túl az érintett települési önkormányzat területén;
24. igénybevételi határérték: a környezet vagy valamely eleme jogszabályban vagy hatósági határozatban meghatározott olyan mértékű igénybevétele, melynek meghaladása - a mindenkori tudományos ismeretek alapján - környezetkárosodást idézhet elő;
25. kibocsátási határérték: a környezetnek vagy valamely elemének jogszabályban vagy hatósági határozatban meghatározott olyan mértékű terhelése, melynek meghaladása - a mindenkori tudományos ismeretek alapján - környezetkárosodást idézhet elő;
A törvény a környezeti károk megelőzése és helyreállítása tekintetében a környezeti felelősségről szóló európai parlamenti és tanácsi 2004/35/EK irányelv (a továbbiakban: Irányelv) jogharmonizációját valósítja meg a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.), a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.), a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hgt.), valamint a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgt.) módosításával.
Az Irányelvben foglalt alapvető rendelkezések ma is élnek a hazai környezetvédelmi jogban, egyes esetekben szélesebb körben szabályozva a szennyező fizet elvét, más esetben - tipikusan a természetvédelem területén - szűkebben. Így ismeri a hazai jog a környezetkárosodás fogalmát, a környezet veszélyeztetéséért, szennyezéséért, illetve károsításáért való büntetőjogi, polgár jogi, közigazgatási jogi felelősséget.
A Kvt. 101. §-a alapján bárki, aki tevékenységével vagy mulasztásával a környezetet veszélyezteti, szennyezi vagy károsítja, felelősséggel tartozik. Azaz a hazai jog az Irányelvnél szélesebb körben határozza meg a károkozó fogalmát, illetve egy szigorított felelősségi rendszert - a károkozó vétkességétől független -, úgynevezett objektív felelősségi formát alkalmaz, amely nem vizsgálja még védett fajokban és természetes élőhelyekben okozott károk esetében sem a károkozó vétkességét (gondatlanságát vagy szándékosságát).
A törvény az előzőekben foglaltak alapján a hazai környezetvédelmi jog értékeinek megőrzésével tesz eleget a jogharmonizációs kötelezettségnek.
A törvény az Irányelvvel összhangban szabályozza, hogy a környezethasználó mentesülhet az közigazgatási jogi felelősség alól abban az esetben, ha kétséget kizáróan bizonyítani tudja, hogy a környezetkárosodás bírósági, illetve hatósági kötelezés vagy fegyveres összeesküvés, háború, polgárháború, fegyveres felkelés, természeti katasztrófa közvetlen következménye.
Pontosítja a törvény az Irányelvnek megfelelően a Kvt. fogalomrendszerét is, így a környezetkárosodás fogalmát, bevezeti a környezetkárosodást megelőző intézkedés, a helyreállítási intézkedés, a környezeti elem által nyújtott szolgáltatás (egy adott környezeti elemnek más környezeti elem vagy a társadalom (köz) érdekében ellátott szerepe), valamint az eredeti állapot és a megelőzési, illetve helyreállítási költség fogalmát.
Az Irányelv legfontosabb alapelve a „szennyező fizet” elvének megfelelően az, hogy aki környezetkárosodást okoz, annak viselnie kell a szükséges környezetkárosodást megelőző, illetve a helyreállítási intézkedések költségeit, ideértve a kár, illetve a kárveszély felmérésének költségeit is. Az Irányelv rendelkezésével összhangban - 8. cikk (2) bekezdés - mely szerint, ha a gazdasági szereplő helyett az illetékes hatóság jár el, megfelelő garanciális szabályokat (pl. dologi jogi biztosíték vagy más megfelelő garancia) kell kiépíteni annak érdekében, hogy biztosítva legyen az illetékes hatóság által a gazdasági szereplő helyett viselt költségek behajtása. Ennek megfelelően a törvény a Kvt. olyan irányú módosítását tartalmazza, amely szerint a környezetvédelmi hatóság kezdeményezésére a Magyar Állam javára jelzálogjogot kell bejegyezni a környezethasználó vagyonára, ha a környezetkárosodást megelőző, illetve a helyreállítási intézkedés költségeit a környezethasználó helyett a központi költségvetés finanszírozta.
Az előzőekben foglaltakon túl tartalmazza még a törvény, hogy a környezethasználónak milyen „intézkedéseket” kell megtennie. Ezek a Kvt. jelenleg hatályos rendelkezéseinek a pontosítását jelentik, hiszen az alapelemeket (a környezetveszélyeztetés, környezetszennyezés megszüntetését, környezetkárosítás abbahagyását, az általa okozott károkért való helytállást, a károsító tevékenységet megelőző állapot helyreállítását) már szabályozza a törvény. Ezen túl a következőkkel történő kiegészítése szükséges: azonnali tájékoztatási kötelezettség a környezetvédelmi hatóság felé; a szükséges környezetkárosodást megelőző, valamint helyreállítási intézkedéseket megtételére kötelezés; a további környezetkárosodás, valamint a környezeti erőforrások által nyújtott szolgáltatások további romlásának megakadályozása.
A törvény az Irányelvben foglalt rendelkezésekkel összhangban kiegészíti, illetve helyesbíti a Kvt. fogalomrendszerét. Ennek megfelelően pontosítja a környezetkárosodás fogalmát az Irányelv 2. cikkének 1-3. pontjában foglaltakkal összhangban, illetve bevezeti az Irányelv 2. cikkének 13. pontjában foglaltaknak megfelelően a környezeti elem által nyújtott szolgáltatás, 10. és 11. pontjában foglaltaknak megfelelően a környezetkárosodást megelőző intézkedés és a helyreállítási intézkedés, 14. pontjában foglaltak alapján az eredeti állapot, továbbá 16. pontjában foglaltaknak megfelelően a megelőzési, illetve helyreállítási költség, a 24. és 25. pontban az igénybevételi és a kibocsátási határérték fogalmát.
26. szennyezettségi határérték: a környezet valamely elemének olyan - jogszabályban meghatározott - mértékű szennyezettsége, amelynek meghaladása - a mindenkori tudományos ismeretek alapján - környezetkárosodást vagy egészségkárosodást idézhet elő;
27. leghatékonyabb megoldás: a környezeti, műszaki és gazdasági körülmények között elérhető, legkíméletesebb környezet-igénybevétellel járó tevékenység;
28. az elérhető legjobb technika: a korszerű technikai színvonalnak, és a fenntartható fejlődésnek megfelelő módszer, üzemeltetési eljárás, berendezés, amelyet a kibocsátások, környezetterhelések megelőzése és - amennyiben az nem valósítható meg - csökkentése, valamint a környezet egészére gyakorolt hatás mérséklése érdekében alkalmaznak, és amely a kibocsátások határértékének, illetőleg mértékének megállapítása alapjául szolgál. Ennek értelmezésében:
- legjobb az, ami a leghatékonyabb a környezet egészének magas szintű védelme érdekében;
- az elérhető technika az, amelynek fejlesztési szintje lehetővé teszi az érintett ipari ágazatokban történő alkalmazását elfogadható műszaki és gazdasági feltételek mellett, figyelembe véve a költségeket és előnyöket, attól függetlenül, hogy a technikát az országban használják-e vagy előállítják-e és amennyiben az az üzemeltető számára ésszerű módon hozzáférhető;
- a technika fogalmába beleértendő az alkalmazott technológia és módszer, amelynek alapján a berendezést (technológiát, létesítményt) tervezik, építik, karbantartják, üzemeltetik és működését megszüntetik, a környezet helyreállítását végzik;
29. fenntartható fejlődés: társadalmi-gazdasági viszonyok és tevékenységek rendszere, amely a természeti értékeket megőrzi a jelen és a jövő nemzedékek számára, a természeti erőforrásokat takarékosan és célszerűen használja, ökológiai szempontból hosszú távon biztosítja az életminőség javítását és a sokféleség megőrzését;
30. elővigyázatosság: a környezeti kockázatok mérsékléséhez, a környezet jövőbeni károsodásának megelőzéséhez vagy csökkentéséhez szükséges döntés és intézkedés;
31. megelőzés: a környezethasználat káros környezeti hatásai elkerülésének érdekében a leghatékonyabb megoldások, továbbá a külön jogszabályban meghatározott tevékenységek esetén az elérhető legjobb technika alkalmazása a döntéshozatal legkorábbi szakaszától;
32. környezetvédelem: olyan tevékenységek és intézkedések összessége, amelyeknek célja a környezet veszélyeztetésének, károsításának, szennyezésének megelőzése, a kialakult károk mérséklése vagy megszüntetése, a károsító tevékenységet megelőző állapot helyreállítása;
33. téradat: elektronikus formában rendelkezésre álló, a Nemzeti Környezeti Térinformatikai Rendszer létrehozásának és működtetésének szabályairól szóló jogszabályban meghatározott tárgykörbe tartozó, különösen a geodéziai, a természet-, a gazdaság-, a település-, illetve a népességföldrajzi adat, amely közvetlenül vagy közvetve vonatkozik a Magyar Köztársaság területén fekvő helyre vagy földrajzi területre;
34. téradatkészlet: téradatok térinformatikai eszköz útján azonosítható gyűjteménye;
35. metaadat: téradatnak nem minősülő, ahhoz kapcsolódó, a téradatkészleteket és téradat-szolgáltatásokat leíró elektronikus információ, amely lehetővé teszi a téradatkészletek és téradat-szolgáltatások elérését, nyilvántartását és felhasználását;
36. téradat-szolgáltatás: téradaton vagy metaadaton térinformatikai eszközzel elvégezhető művelet;
37. téradatkezelő: téradatot létrehozó, kezelő, rendszeresen frissítő és a téradat birtokában lévő, valamint a téradattal kapcsolatos állami vagy helyi önkormányzati, továbbá jogszabályban meghatározott, környezettel összefüggő közfeladatot ellátó, illetve közszolgáltatást nyújtó szerv vagy személy, valamint az ezek ellenőrzése alatt álló, környezettel összefüggő feladatot végző vagy közszolgáltatást nyújtó természetes vagy jogi személy. Nem minősülnek téradatkezelőnek a bíróságok és a jogalkotó szervek annyiban, amennyiben azok e feladat- és hatáskörükben járnak el;
38. interoperabilitás: a téradatkészletek összeköttetésének és a téradat-szolgáltatások között ismételt kézi beavatkozás nélkül létrejövő olyan összekapcsolódásnak a lehetősége, amely a téradatkészletek és -szolgáltatások elérését magasabb minőséggel biztosítja, mint a 48/G. § (2) bekezdésében meghatározott információs rendszerek elkülönülten;
39. térinformatikai eszköz: olyan informatikai, geodéziai vagy távérzékelési eszköz, amely téradat rögzítésére, tárolására, kezelésére, továbbá megjelenítésére szolgál.
A törvény egyrészt az Európai Közösségen belüli térinformációs infrastruktúra (INSPIRE) kialakításáról szóló, 2007. március 14-i 2007/2/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: INSPIRE irányelv) rendelkezéseinek átültetését szolgálja. Az INSPIRE irányelv célja egy olyan közösségi szintű elektronikus térinformációs rendszer létrehozása, amely elősegíti a közösségi környezetpolitika, valamint azon politikák és tevékenységek megvalósítását, amelyek hatást gyakorolhatnak a környezetre. Ennek érdekében minden tagállamnak létre kell hoznia egy olyan egységes térinformációs rendszert, amely biztosítja a különféle téradatokat kezelő eltérő információs rendszerek megfelelő összekapcsolódását, és amelyen keresztül a felhasználók számára hozzáférhetővé válnak az irányelv által meghatározott téradat-szolgáltatások, így például a téradatok megtekintése és letöltése. A téradatokat egyszer kell összegyűjteni, és - az említett szolgáltatások mellett - lehetővé kell tenni a különböző téradat-kezelőktől származó téradatok megosztását a különböző téradatkezelő hatóságok között. A téradatoknak végeredményként könnyen kezelhetőnek kell lenniük. Téradatnak minősülnek a teljesség igénye nélkül például valamely helyre vagy földrajzi területre vonatkozó és a környezeti elemek állapotával, a kataszteri nyilvántartással, a földhasználattal vagy a közlekedési infrastruktúrával kapcsolatos, elektronikus formában rendelkezésre álló adatok. Az irányelv meghatározza az említett rendszer felállításához, működtetéséhez szükséges előírásokat és a technikai eljárási szabályokat.
Az INSPIRE irányelv előírásait 2009. május 15. napjáig kell a hazai jogrendbe beilleszteni. Az irányelv átvétele a tervezettek szerint két ütemben, a jelen törvényben szereplő módosítással, valamint az ennek a végrehajtását szolgáló, a környezetvédelmi térinformációs infrastruktúra létesítéséről és működtetéséről szóló kormányrendelettel valósul majd meg. A kormányrendelet megalkotására vonatkozó felhatalmazást ugyancsak a jelen törvény iktatja be az 1995. évi LIII. törvénybe (a továbbiakban: Kvt.).
A törvény az INSPIRE irányelv tekintetében csak a térinformációs rendszer felépítésének, működésének és az azon keresztül hozzáférhető szolgáltatásoknak az alapvető rendelkezéseit határozza meg, az ezeket a kereteket kitöltő végrehajtási szabályok az említett kormányrendeletben szerepelnek majd, különös tekintettel arra, hogy az irányelv számos technikai jellegű előírást tartalmaz.
A törvény az előzőekben foglaltakon túl a decentralizáció és a szubszidiaritás elvére építve a környezetvédelmi tervezési rendszer megerősítését szolgálja. A hatályos szabályozás a környezetvédelmi tervezés alapjául előírja a Nemzeti Környezetvédelmi Program (továbbiakban: Program) kidolgozását és azzal összhangban regionális, megyei és települési környezetvédelmi program elkészítését. Az első és második Program tervezésének és végrehajtásának tapasztalatai, az EU tagsággal összefüggő új szempontok és követelmények, végül, de nem utolsósorban a társadalmi-gazdasági környezet változásai szükségessé tették a szabályozás tartalmának felülvizsgálatát, megújítását, illetve kiegészítését.
A törvény új, kötelezően készítendő környezetvédelmi tervet nem ír elő, célja az országos, regionális, kistérségi és helyi környezeti tervezés közötti kapcsolat megerősítése, valamint az említett hierarchia-szintekhez kapcsolódó környezeti programok tartalmi elemeinek kiegészítése, illetve pontosítása. A törvény a kialakult tervezési gyakorlattal összhangban tartalmazza a környezetvédelmi tervezési rendszer meghatározását, amely egyrészt területi, másrészt szakmai szempontból hierarchizált. A tervezési rendszer a tartalmi jellemzők alapján 3 típust különböztet meg: átfogó, tematikus és egyedi környezetvédelmi terv. A Kvt. csak az átfogó környezetvédelmi tervek kidolgozását szabályozza, a tematikus és egyedi környezetvédelmi tervek más jogszabályok alapján készülnek (pl. Országos Hulladékgazdálkodási Terv). A rendszer alapját továbbra is a Program képezi és a koherencia érdekében a törvény meghatározza a különböző környezetvédelmi tervek egymáshoz való viszonyát, kapcsolódását.
Az átfogó környezetvédelmi tervek közé az országos (Nemzeti Környezetvédelmi Program) és a területi (regionális, megyei, települési) környezetvédelmi programok tartoznak. A programok kidolgozásának előírását tartalmazza a hatályos szabályozás, de a tartalomra vonatkozóan eltérő részletezettséggel. Ennek rendezése érdekében a törvény a kormányzati stratégia-alkotási iránymutatásokkal összhangban meghatározza az átfogó környezetvédelmi tervek általános tartalmi jellemzőit (melyek nagyrészt megegyeznek a Programra vonatkozó hatályos rendelkezéssel). A települési környezetvédelmi program kidolgozásával és megvalósításával összefüggésben már a hatályos szabályozás is számos elemet tartalmaz, így ebben az esetben a főbb módosítást a nemzetközi, EU-s, illetve hazai környezeti folyamatokkal, célokkal és tervezési gyakorlattal összhangban a program tartalmi követelményeinek kiegészítése, korszerűbbé tétele jelenti. Ezzel együtt a törvény meghatározza a területi környezetvédelmi programok tervezésére, egyeztetésére és végrehajtására vonatkozó főbb szabályokat.
A települési önkormányzatok közös települési környezetvédelmi programjának kidolgozása mellett új elemként jelenik meg a Kvt.-ben a kistérségi környezetvédelmi program kidolgozásának lehetősége. A kistérségi környezetvédelmi program elkészítése az érintett települések döntésétől függ, célja többek között a kistérségi szinten hatékonyabban megvalósítható feladatok megalapozása.
A fentieken túl a törvény - a jogalkalmazás során felmerült problémák rendezése érdekében - a Kvt. egyes rendelkezéseit, valamint a felhatalmazó rendelkezéseket egészíti ki, illetve pontosítja.
A törvény az Európai Közösségen belüli térinformációs infrastruktúra (INSPIRE) kialakításáról szóló, 2007. március 14-i 2007/2/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: INSPIRE irányelv) rendelkezéseinek átültetése érdekében fogalom-meghatározásokat tartalmaz. E §-ban kerülnek meghatározásra azok az alapvető fogalmak, amelyek bevezetése egyrészt az irányelv átültetésének, másrészt a térinformációs infrastruktúra működési alapjainak meghatározása miatt elengedhetetlen, ennek megfelelően többek között tartalmazza a téradat, a téradatkészlet, a metaadat, a téradatszolgáltatás és a téradatkezelő definícióját.
EBH2006. 1474. A hulladékgazdálkodási bírság a környezetvédelmi bírság egyik típusa, annak megfizetésére természetes személy is kötelezhető a hulladékgazdálkodásra vonatkozó szabályok megszegése esetén (1995. évi LIII. törvény 1. §, 106. §, 30. §, 4. §; 2000. évi XLIII. törvény 1. §).
EBH2005. 1350. A folyékony hulladék szállítója nem minősül a lerakótelep tekintetében környezethasználónak (1995. évi LIII. törvény 2. § és 4. §).
BH2009. 5. I. A környezetkárosítás bűntettét valósítja meg, aki erdejében - az erdészeti hatóság engedélye nélkül - tarvágást végez, s ennek következtében az erdő oly mértékben károsodik, hogy korábbi állapota csak emberi beavatkozással - újratelepítéssel - állítható helyre [1978. évi IV. törvény 280. § (1) bek. b) pont; 1995. évi LIII. törvény 4. §; 1996. évi LIV. törvény 60. § (1) bek.].
BH2008. 46. I. A környezet védelmének általános szabályairól szóló törvény csak olyan környezethasználó ellen biztosít perindítási jogosultságot, aki a környezetének, vagy valamely elemének igénybevételével, illetve terhelésével járó, hatósági engedélyhez kötött tevékenységet végez [1995. évi LIII. törvény 4. § i) pont, 99. § (1) bek. b) pont].
BH2007. 299. A törvény felhatalmazása alapján alkotott, alacsonyabb szintű jogszabályban meghatározott moratórium nem jogosítja fel a környezethasználót a környezet veszélyeztetésére, hanem csak választási lehetőséget biztosít a környezethasználónak: vagy végrehajtja a szennyezés elkerülése érdekében előírt intézkedéseket, vagy befejezi a tevékenységét (1995. évi LIII. törvény 4. §, 101. §, 109. §, 110. §; 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet 26. §).
BH2007. 232. A természetben okozott kár megtérítése iránt indított perben az ügyész keresetindítási jogának terjedelme; a jogellenes magatartás akkor alapozza meg a speciális kártérítési felelősséget, ha az közvetlenül a védett természeti értéket károsítja (1995. évi LIII. törvény 4. §, 60. §, 81. §-ai).
BH2006. 308. A hulladékgazdálkodási bírság a környezetvédelmi bírság egyik típusa, annak megfizetésére természetes személy is kötelezhető (1995. évi LIII. tv. 1. §, 4. §, 30. §, 106. §; 2000. évi XLIII. tv. 1-3. §).
BH2003. 419. II. Környezetveszélyeztetést valósít meg az előírt határértéket meghaladó szennyező anyagnak a folyóvízbe juttatása [1995. évi LIII. törvény 4. § j), k) és l) pont, 109. § (2) bekezdés, 1952. évi III. törvény 164. § (1) bekezdés].
BH2003. 75. A bíróság hivatalos tudomásával szemben is lehet helye az ellenkező bizonyításnak [1952. évi III. törvény 163. § (1)-(2) bekezdés, 1959. évi IV. törvény 339. § (1) bekezdés, 345. §, 1995. évi LIII. törvény 4. §, 21/1986. (VI. 2.) MT rendelet, 4/1986. (VI. 2.) OKTH rendelkezés].
BH2002. 11. Vízszennyezés környezetveszélyeztető, illetve környezetkárosító hatásának jogkövetkezményei [1995. évi LIII. törvény 4. §, 8. § (1) bekezdés, 99. § (2) bekezdés a) pont].
BH2001. 235. A káros légszennyezés folytán bekövetkező környezeti veszélyeztetés elbírálása körében irányadó szempontok [Ptk. 341. § (1) bek., 1995. évi LIII. tv. (Ktv.) 4. §, 6. § (1) bek. b) és c) pont, 22. § (1) bek., 88. § (2) bek., 109. § (2) bek., 10. § (6) bek., 21/1986. (VI. 2.) MT r. 4. § (1) bek., 5. §, 6. § és 16. § c) pont, 22/1998. (VI. 26.) KTM r. 3. § (1) bek., 8. § (2) bek., 4/1986. (VI. 2.) OKTH rendelkezés].
BH2001. 32. A környezetveszélyeztetés és környezetkárosítás meghatározásánál irányadó szempontok (1995. évi LIII. tv. 4. §).
5. § E törvény hatálybalépését követően törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati rendelet határozhat meg környezethasználatnak minősülő tevékenységet.
A környezet védelmének alapelvei
Az elővigyázatosság, a megelőzés és a helyreállítás
6. § (1) A környezethasználatot úgy kell megszervezni és végezni, hogy
a) a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő;
b) megelőzze a környezetszennyezést;
c) kizárja a környezetkárosítást.
(2) A környezethasználatot az elővigyázatosság elvének figyelembevételével, a környezeti elemek kíméletével, takarékos használatával, továbbá a hulladékkeletkezés csökkentésével, a természetes és az előállított anyagok visszaforgatására és újrafelhasználására törekedve kell végezni.
(3) A megelőzés érdekében a környezethasználat során a leghatékonyabb megoldást, továbbá a külön jogszabályban meghatározott tevékenységek esetén az elérhető legjobb technikát kell alkalmazni.
BH2001. 235. A káros légszennyezés folytán bekövetkező környezeti veszélyeztetés elbírálása körében irányadó szempontok [Ptk. 341. § (1) bek., 1995. évi LIII. tv. (Ktv.) 4. §, 6. § (1) bek. b) és c) pont, 22. § (1) bek., 88. § (2) bek., 109. § (2) bek., 10. § (6) bek., 21/1986. (VI. 2.) MT r. 4. § (1) bek., 5. §, 6. § és 16. § c) pont, 22/1998. (VI. 26.) KTM r. 3. § (1) bek., 8. § (2) bek., 4/1986. (VI. 2.) OKTH rendelkezés].
7. § A 6. §-ban foglaltak érvényesítése érdekében jogszabály előírhatja a környezethasználat feltételeit, illetőleg korlátozó vagy tiltó rendelkezéseket állapíthat meg.
8. § (1) A környezetet veszélyeztető vagy károsító környezethasználó köteles azonnal befejezni a veszélyeztető vagy károsító tevékenységet.
(2) A környezethasználó köteles gondoskodni a tevékenysége által bekövetkezett környezetkárosodás megszüntetéséről, a károsodott környezet helyreállításáról.
BH2002. 11. Vízszennyezés környezetveszélyeztető, illetve környezetkárosító hatásának jogkövetkezményei [1995. évi LIII. törvény 4. §, 8. § (1) bekezdés, 99. § (2) bekezdés a) pont].
Felelősség
9. § A környezethasználó az e törvényben meghatározott és az e törvényben és más jogszabályokban szabályozott módon felelősséggel tartozik tevékenységének a környezetre gyakorolt hatásaiért.
Együttműködés
10. § (1) Az állami szervek, a helyi önkormányzatok, a természetes személyek és szervezeteik, a gazdálkodást végző szervezetek és mindezek érdekvédelmi szervezetei, valamint más intézmények együttműködni kötelesek a környezet védelmében. Az együttműködési jog és kötelezettség kiterjed a környezetvédelmi feladatok megoldásának minden szakaszára.
(2) Az együttműködéssel járó jogokat és kötelezettségeket e törvény, illetve az önkormányzat rendeletben állapítja meg.
BH2001. 235. A káros légszennyezés folytán bekövetkező környezeti veszélyeztetés elbírálása körében irányadó szempontok [Ptk. 341. § (1) bek., 1995. évi LIII. tv. (Ktv.) 4. §, 6. § (1) bek. b) és c) pont, 22. § (1) bek., 88. § (2) bek., 109. § (2) bek., 10. § (6) bek., 21/1986. (VI. 2.) MT r. 4. § (1) bek., 5. §, 6. § és 16. § c) pont, 22/1998. (VI. 26.) KTM r. 3. § (1) bek., 8. § (2) bek., 4/1986. (VI. 2.) OKTH rendelkezés].
11. § (1) A környezetvédelmi érdekek érvényesítését a Magyar Köztársaság két- vagy többoldalú nemzetközi környezetvédelmi és más, a környezetvédelemmel összefüggő együttműködési, tájékoztatási, segítségnyújtási megállapodásokkal is elősegíteni köteles, különösen a szomszédos országokkal való kapcsolatában.
(2) Nemzetközi szerződés hiányában is figyelemmel kell lenni más államok környezeti érdekeire, az országhatárokon átterjedő környezetterhelés, illetőleg környezetveszélyeztetés csökkentésére, a környezetszennyezés és a környezetkárosítás megelőzésére.
Tájékozódás, tájékoztatás és nyilvánosság
12. § (1) A környezet védelmével kapcsolatos állampolgári jogok gyakorlása és kötelezettségek teljesítése céljából a közfeladatot ellátó szervek mindenki számára lehetővé teszik a környezet és az egészség lényeges összefüggéseinek, a környezetkárosító tevékenységek és azok fontosságának megismerését.
(2) Mindenkinek joga van a külön jogszabályban meghatározott környezeti információkat - mint közérdekű adatokat - megismerni.
(3) Az állami szervek, az önkormányzatok - kivéve a bíróságok és a jogalkotó szervek e minőségükben -, a környezethez kapcsolódó kötelezettséget, feladatot teljesítő vagy közszolgáltatást nyújtó, illetve az egyéb közfeladatot ellátó szervek vagy személyek (a továbbiakban: környezeti információval rendelkező szerv) feladatkörükben kötelesek a környezet állapotát és annak az emberi egészségre gyakorolt hatását figyelemmel kísérni, igény esetén a rendelkezésére álló környezeti információt hozzáférhetővé tenni, rendelkezésre bocsátani, továbbá a környezeti információk külön jogszabályban meghatározott körét, illetve a birtokában levő vagy a számára tárolt információk jegyzékét elektronikusan vagy más módon közzétenni.
(4) A környezeti információval rendelkező szerv biztosítja a nyilvánosság, illetve a környezeti információt igénylő számára, hogy a környezeti információ megismerésére vonatkozó jogosultságairól tudomást szerezzen, továbbá elősegíti a környezeti információhoz való hozzájutást. E jogok előmozdítása érdekében a környezeti információval rendelkező szerv információs tisztviselőt nevezhet ki.
(5) A környezetbe történő kibocsátással kapcsolatos információ megismerését nem lehet arra hivatkozva megtagadni, hogy az személyes adat, üzleti titok, adótitok, fokozottan védett növény vagy állat élőhelyére, kimerülőben lévő természeti erőforrások lelőhelyére, fokozottan védett földtani természeti érték előfordulási helyére vonatkozó adat.
(6) Ha a megkeresett szerv nem rendelkezik a kért környezeti információval, az információ megismerésre vonatkozó igényt köteles a környezeti információval rendelkező szervnek megküldeni és erről az igénylőt értesíteni vagy tájékoztatni, hogy a kért információt mely környezeti információval rendelkező szervtől igényelheti.
(7) A környezeti információval rendelkező szerv az információ megismerésre vonatkozó igény beérkezésétől számított 5 napon belül felhívja az igénylőt az igénye pontosítására, ha az túlzottan általános vagy tartalma alapján a megismerni kívánt környezeti információ nem állapítható meg.
(8) A közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény hatálya alá tartozó olyan jogerős vagy fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánított határozatot, illetve környezetvédelmi hatósági szerződést közzé kell tenni, amelynek végrehajtása jelentős környezeti hatással jár.
(9) A környezethasználó köteles az általa okozott környezetterheléssel, környezet igénybevétellel, valamint környezetveszélyeztetéssel összefüggő adatokról kérelemre bárkinek tájékoztatást adni. A tájékoztatási kötelezettség megszegése esetén a környezethasználó törvényességi felügyeletét ellátó szerv intézkedése kezdeményezhető.
2005. évben több környezetvédelmi tárgyú európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést biztosító nemzeti szabályozás elfogadásáról és hatálybaléptetéséről kell gondoskodni. A törvény a közösségi jogi aktusokból eredő törvényi szintű jogalkotási feladatok megvalósítását is tartalmazza.
A környezet védelméről szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) környezeti adatokkal, tényekkel, információkkal, nyilvánossággal kapcsolatos rendelkezéseit az Európai parlament és Tanács a környezeti információkhoz való nyilvános hozzáférésről és a 90/313/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2003/4/EK irányelvre figyelemmel módosítani szükséges.
Az Európai Parlament és a Tanács 2003/35/EK irányelve (2003. május 26.) a környezettel kapcsolatos egyes tervek és programok kidolgozásánál a nyilvánosság részvételéről, valamint a nyilvánosság részvétele és az igazságszolgáltatáshoz való jog tekintetében a 85/337/EGK és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról (a továbbiakban: 2003/35/EK irányelv) előírta - többek között -,hogy a fejlesztések jóváhagyásának engedélyezésére vagy elutasítására vonatkozó jogerős határozatról tájékoztatni kell a nyilvánosságot. Ezen irányelvnek való megfeleltetés miatt szükséges a Kvt. módosítása. E mellett a 2005. január 1. napjával létrehozott egységes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatósági szervezetrendszer eljárásainak egyszerűsítése érdekében, figyelemmel a 2005. november 1-jén hatályba lépő, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény alapelveire is, felülvizsgálatra kerültek azok az engedélyezési eljárások is, amelyek lefolytatása e szervezet hatáskörébe tartozik. A felülvizsgálat eredményeként, bár a 2003/35/EK irányelvnek való megfeleltetés nem teszi szükségessé, de azzal együtt újraszabályozásra kerülnek a Kvt. környezeti hatásvizsgálattal és egységes környezethasználati engedélyezéssel kapcsolatos előírásai is.
2005. október 8-án hatályba lép az Európai Parlament és Tanács 648/2004/EK rendelete a mosó és tisztítószerekről, amelynek végrehajtása érdekében a kémiai biztonságról szóló törvényt ki kell egészíteni egy felhatalmazó rendelkezéssel.
A hulladéklerakókról szóló 1999/31/EK tanácsi irányelv 15. cikke jelentési kötelezettséget ír elő a tagállamok részére. A kötelezettség végrehajtója a környezet védelméért felelős miniszter. A miniszter kijelölése csak törvényben történhet. Ezért a jelentéstételi kötelezettséggel ki kell egészíteni a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvényt.
A Kvt. 12. §-ának a törvény 1. §-a szerinti módosítását egyfelől annak deklarálása indokolja, hogy a környezetre vonatkozó adatok közérdekű adatnak minősülnek, másrészt a környezeti információ fogalmának, illetve a környezeti információ szolgáltatására kötelezettek körének a környezeti információkhoz való nyilvános hozzáférésről és a 90/313/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2003/4/EK irányelv (a továbbiakban: irányelv) szerinti pontosítása is szükségessé teszi.
Az irányelvnek való megfelelés biztosítása miatt szükséges a Kvt.12. § kiegészítése is.
A környezeti információk nyilvánosság számára akár kérelem, akár kötelező közzététel útján való megismertetését párhuzamosan több hazai jogszabály rendezi. Törvényi szinten a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló, Aarhusban, 1998. június 25-én elfogadott Egyezmény kihirdetéséről szóló 2001. évi LXXXI. törvény; a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény továbbá rendelkezéseket tartalmaz a november első napján hatályba lépő 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól.
Az Európai Unió jogi aktusai közül a környezeti információkhoz való nyilvános hozzáférésről és a 90/313/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2003/4/EK irányelv határozza meg az Aarhusi Egyezmény végrehajtására vonatkozó fő ajánlásokat.
Az összetett jogszabályi környezet legnagyobb hátránya, hogy fogalomhasználata nem egységes, egyes esetekben az irányelv szélesebb körű az egyezménynél, továbbá az egyezmény Magyarországon törvénnyel került kihirdetésre, szabályai nem módosíthatóak, végrehajtása azonban mindenkire kötelező.
Jelen törvénymódosítás meghatározza, hogy mindenkinek joga van a környezeti információk megismerésére, meghatározza az információ szolgáltatására kötelezetteket, az adatvédelmi törvénnyel összefüggésben kimondja a környezeti információ közérdekű adat jellegét, rendezi a nyilvánosság körét.
A Kvt. ilyen irányú módosítása kiterjeszti az információs alapjog érvényesülését olyan garanciális előírások meghatározásával, amelyek értelmében a környezeti információ minden közfeladatot ellátó szervnél, legyen az államigazgatás, önkormányzati igazgatás, közszolgáltatás vagy környezettel kapcsolatos közfeladat, elérhető kell hogy legyen. A törvénymódosítás célja, hogy ne csak az információ, hanem az azzal rendelkező szerv vagy személy azonosításra alkalmas adatai, és az általa tárolt vagy rendelkezésére álló információk felsorolása is hozzáférhetőek legyenek.
További garanciális elem a környezeti információs köztisztviselő kinevezése és feladatköre, a környezeti információhoz jutás elősegítésének és a környezeti információ megismeréséhez kapcsolódó jogokról való aktív tájékoztatási kötelezettség.
A közigazgatási jogban régóta érvényesülő gyakorlatot is átveszi a Kvt. az információs jogok gyakorlása esetén, ennek megfelelően a szerv, amennyiben nem rendelkezik az adott információval, akkor köteles megnevezni az információ birtokosát, illetve a kérést az információval rendelkező szervhez áttenni és erről az információ igénylőjét értesíteni.
Az információ megismeréséhez fűződő alkotmányos jog fokozottabb érvényesülését segíti, hogy az információ iránti igényt nem lehet azon az alapon elutasítani, hogy megállapíthatatlan a kérés tartalma vagy a kérés túl általános. Ezekben az esetekben az információval rendelkező szerv feladata a kérés pontosítása és azt követően a megfelelő minőségű információ kiadása.
A módosítás a környezetet érintő - jelentős környezeti hatást okozó - hatósági döntések és közigazgatási szerződések nyilvánosságra hozatalát is elrendeli, hogy a nem ügyfél érintettek is megismerhessék a környezetet érintő ügyekben hozott döntéseket.
Az irányelv számos rendelkezése opcionális, vagyis átültetésük nem kötelező. Átültetésük esetén viszont biztosítani kell a hazai jog helyes jogforrási szintjét. Az a)-f) pont szerinti kivételek átültetése csak törvényi szinten történhet, melynek során figyelembe kell venni az irányelv 4. cikk (2) bekezdés első albekezdésében meghatározott kötelezettséget is. E szerint a tagállamok nem rendelhetik el az információ kiadására irányuló kérés megtagadását az a), d), f), g) és h) pont esetében akkor sem ha az üzleti titok, adótitok, fokozottan védett növény- vagy állat élőhelyére, kimerülőben lévő természeti erőforrások lelőhelyére, fokozottan védett földtani természeti érték előfordulási helyére vonatkozik, azonban a környezetbe történő kibocsátással kapcsolatos információt érint.
A Kvt. 12. §-ának hatályos (3) bekezdése az Avt.-ben megállapított kivételek esetén teszi lehetővé a környezeti információ kiadásának megtagadását. Az Avt. 3. §-ának (4) bekezdése szerint a személyes adatok nyilvánosságra hozatala közérdekből elrendelhető. Minden egyéb esetben a nyilvánosságra hozatalhoz az érintett hozzájárulása szükséges. Kétség esetén azt kell vélelmezni, hogy az érintett hozzájárulását nem adta meg. Az irányelv 4. cikk (2) bekezdés első albekezdésének átültetése céljából a törvény a Kvt. 12. §-ának kiegészítését tartalmazza egy olyan rendelkezéssel, mely szerint a személyes adat nyilvánosságra hozatala hozzájárulás hiányában sem tagadható meg, ha az információ a környezetbe történő kibocsátással kapcsolatos információt érint.
A törvény szerint a Kvt. 12. §-a további bekezdéssel is kiegészül - nem csak a közfeladatot ellátók, hanem a környezetet használók is kötelesek a tájékoztatásra, az adatvédelmi és közigazgatási eljárás szabályaira figyelemmel. E kötelezettség megszegése esetén a törvényességi felügyeletet ellátó szervhez lehet fordulni.
II. Fejezet
A KÖRNYEZETI ELEMEK VÉDELME ÉS AZ ELEMEKET VESZÉLYEZTETŐ TÉNYEZŐK
A környezeti elemek egységes védelme
13. § (1) Minden környezeti elemet önmagában, a többi környezeti elemmel alkotott egységben és az egymással való kölcsönhatás figyelembevételével kell védeni. Igénybevételüket és terhelésüket ennek megfelelően kell szabályozni.
(2) A környezeti elemek védelme egyaránt jelenti azok minőségének, mennyiségének és készleteinek, valamint az elemeken belüli arányok és folyamatok védelmét.
(3) Valamely környezeti elem igénybevételének, illetve terhelésének megelőzése, csökkentése vagy megszüntetése céljából nem engedhető meg más környezeti elem károsítása, szennyezése.
A föld védelme
14. § (1) A föld védelme kiterjed a föld felszínére és a felszín alatti rétegeire, a talajra, a kőzetekre és az ásványokra, ezek természetes és átmeneti formáira és folyamataira.
(2) A föld védelme magában foglalja a talaj termőképessége, szerkezete, víz- és levegőháztartása, valamint élővilága védelmét is.
15. § (1) A föld felszínén vagy a földben olyan tevékenységek folytathatók, ott csak olyan anyagok helyezhetők el, amelyek a föld mennyiségét, minőségét és folyamatait, a környezeti elemeket nem szennyezik, károsítják.
(2) Az anyagok elhelyezésének környezetvédelmi feltételeit külön jogszabály állapítja meg.
16. § Beruházás (építés, bányászat) folytatása során, annak megkezdése előtt - külön jogszabály rendelkezése szerint - gondoskodni kell a termőréteg megfelelő letermeléséről és termőtalajkénti felhasználásáról.
17. § (1) A kőzetek és ásványok bányászatára, kitermelésére vonatkozóan - ha törvény így rendelkezik - igénybevételi határértéket kell meghatározni.
(2) A kitermelés mértéke, továbbá a bányászattal és a bányatermékek előkészítésével, feldolgozásával összefüggésben keletkező meddő elhelyezésekor, valamint a bányászati tevékenységhez kapcsolódó egyéb tevékenységek következtében jelentkező környezetre gyakorolt hatás mértéke nem haladhatja meg a jogszabályban vagy jogszabály rendelkezései szerint hatósági határozatban megállapított határértéket.
(3) A föld igénybevételével járó tevékenység befejezése után - jogszabály vagy hatósági határozat rendelkezése szerint már a környezethasználat során is - a terület ütemezett helyreállításáról, rendezéséről, illetőleg újrahasznosításának feltételeiről a terület használója köteles gondoskodni.
A víz védelme
18. § (1) A víz védelme kiterjed a felszíni és felszín alatti vizekre, azok készleteire, minőségére (beleértve a hőmérsékleti viszonyait is) és mennyiségére, a felszíni vizek medrére és partjára, a víztartó képződményekre és azok fedőrétegeire, valamint a vízzel kapcsolatosan - jogszabályban vagy hatósági határozatban - kijelölt megkülönböztetett védelem alatt álló (védett) területekre.
(2) A vizek természetes hozamát, lefolyását, áramlási viszonyait, medrét és partját csak a vízparti élővilág megfelelő arányainak megtartásával és működőképességük biztosításával szabad megváltoztatni úgy, hogy az a környezeti célkitűzések teljesítését nem veszélyeztetheti.
(3) Az (1) bekezdés alkalmazásában védett területnek kell tekinteni
a) a 20. §-ban foglalt célok elérését szolgáló védőterületeket,
b) a külön jogszabály szerint gazdasági szempontból fontos vízi fajok védelmére kijelölt területeket,
c) a települési szennyvizek tisztítás utáni bebocsátása és a mezőgazdasági eredetű nitrát szennyezés szempontjából érzékeny területeket,
d) a vízi, vízközeli és a felszín alatti víztől jelentősen függő szárazföldi élőhelyek és élő szervezetek védelmére kijelölt területeket.
(4) A védett területekről - a 49. § (1) bekezdése szerinti Információs Rendszer részeként - nyilvántartást kell vezetni.
(5) A környezet igénybevételét és használatát úgy kell megszervezni és végezni, hogy a vizek állapotára vonatkozó környezeti célkitűzések teljesüljenek, így különösen:
a) a felszíni és a felszín alatti vizek állapota ne romoljon,
b) a felszíni és felszín alatti vizek jó állapota a külön jogszabály szerinti környezeti követelmények teljesítése révén megvalósuljon.
(6) Ha a vizek egy elkülönített részére több azonos tárgyú környezeti célkitűzést szolgáló követelmény vonatkozik, akkor a legszigorúbbat kell alkalmazni.
(7) A jó állapot eléréséhez szükséges intézkedéseket vízgyűjtő gazdálkodási tervben kell meghatározni.
19. § (1) A víz - mint alapvető életfeltétel és korlátozottan előforduló erőforrás - kitermelésének és felhasználásának feltételeit vízkészlettípusonként a területi adottságoknak megfelelően, igénybevételi határérték figyelembevételével kell megállapítani.
(2) A vízigények kielégítésének sorrendjéről külön törvény rendelkezik.
(3) A környezet igénybevétele - így különösen a vízviszonyokba történő beavatkozások - esetén gondoskodni kell arról, hogy
a) a víz, mint tájalkotó tényező fennmaradjon;
b) a vízi és vízközeli, továbbá a felszín alatti víztől közvetlenül függő szárazföldi élőhelyek és élő szervezetek fennmaradásához szükséges feltételek, valamint
c) a vizek hasznosíthatóságát biztosító mennyiségi és minőségi körülmények
ne romoljanak.
20. § Az
a) ivóvízellátást biztosító,
b) az ásvány- és gyógyvízhasznosítást szolgáló,
c) a természet védelme szempontjából jelentős,
d) az üdülési, sportolási és terápiás hasznosításra kijelölt vízkészleteket fokozott védelemben kell részesíteni.
21. § (1) A vizek igénybevétele, terhelése, a vizekbe használt- és szennyvizek bevezetése - megfelelő kezelést követően - csak olyan módon történhet, amely a természetes folyamatokat és a vizek mennyiségi, minőségi megújulását nem veszélyezteti.
(2) A kitermelt víz felhasználásáról gondoskodni kell. A kitermelést és a használt víznek a vizekbe történő visszavezetését, valamint a vizek átvezetését úgy kell végezni, hogy a vízadó és -befogadó közeg készleteit, minőségét és élővilágát kedvezőtlenül ne változtassa meg, öntisztulását ne veszélyeztesse.
A levegő védelme
22. § (1) A levegő védelme kiterjed a légkör egészére, annak folyamataira és összetételére, valamint a klímára.
(2) A levegőt védeni kell minden olyan mesterséges hatástól, amely azt, vagy közvetítésével más környezeti elemet sugárzó, folyékony, légnemű, szilárd anyaggal minőségét veszélyeztető, vagy egészséget károsító módon terheli.
(3) A tevékenységek, létesítmények tervezésénél, megvalósításánál, folytatásánál, valamint a termékek előállításánál és használatánál törekedni kell arra, hogy a légszennyező anyagok kibocsátása a lehető legkisebb mértékű legyen.
BH2001. 235. A káros légszennyezés folytán bekövetkező környezeti veszélyeztetés elbírálása körében irányadó szempontok [Ptk. 341. § (1) bek., 1995. évi LIII. tv. (Ktv.) 4. §, 6. § (1) bek. b) és c) pont, 22. § (1) bek., 88. § (2) bek., 109. § (2) bek., 10. § (6) bek., 21/1986. (VI. 2.) MT r. 4. § (1) bek., 5. §, 6. § és 16. § c) pont, 22/1998. (VI. 26.) KTM r. 3. § (1) bek., 8. § (2) bek., 4/1986. (VI. 2.) OKTH rendelkezés].
Az élővilág védelme
23. § (1) Az élővilág védelme - az ökológiai rendszer természetes folyamatainak, arányainak megtartása és működőképességének biztosítása figyelembevételével - valamennyi élő szervezetre, azok életközösségeire és élőhelyeire terjed ki.
(2) Az élővilág igénybevétele csak olyan módon történhet, amely az életközösségek természetes folyamatait és viszonyait, a biológiai sokféleséget nem károsítja, illetőleg funkcióit nem veszélyezteti.
(3) Az élővilág igénybevétele mértékének és helyének szabályozására jogszabály vagy hatósági határozat igénybevételi határértéket állapíthat meg.
Az épített környezet védelme
24. § Az épített környezet védelme kiterjed a településekre, az egyedi építményekre és műszaki létesítményekre.
25. § (1) A települések területén a környezet terhelhetősége és a településrészek rendeltetése alapján a rendezési tervben övezeteket kell meghatározni.
(2) Az egyes övezetekben folytatható tevékenységek a külön jogszabályban a környezetterhelés jellege alapján meghatározott védőtávolság, védőterület megléte és a védelmi előírás megtartása esetén engedélyezhetők.
(3) A kijelölt védőterületen vagy védőtávolságon belül az adott övezet rendeltetésével össze nem férő tevékenység - külön védelmi intézkedés nélkül - nem folytatható.
BH2009. 165. A közigazgatási hivatal környezetvédelmi ügyben adott szakhatósági állásfoglalásában hatáskör hiányában nem írhat elő védőtávolságot, ha erre vonatkozóan a rendezési tervben nincs övezeti besorolás, illetve nincs külön jogszabályi előírás (1995. évi LIII. törvény 25. §; 20/2001. (II. 4.) Korm. rendelet).
26. § A település területén zöldterületeket, védőerdőket külön jogszabály szerint kell kialakítani és fenntartani.
27. § A természetes és épített környezet összehangolt védelme érdekében a területfejlesztési koncepciókban, a területrendezési és településszerkezeti tervek elkészítése során a bennük foglalt elképzelések várható környezeti hatásait is fel kell tárni és értékelni, - e törvény 43-44. §-aira is figyelemmel - továbbá a szükséges környezetvédelmi intézkedéseket környezetvédelmi fejezetben vagy önálló környezetvédelmi tervben, illetve programban kell rögzíteni. Ezek tartalmi követelményeit e törvény, valamint külön jogszabályok állapítják meg.
Veszélyes anyagok és technológiák
28. § (1) A veszélyes anyagok károsító hatása elleni védelem kiterjed minden olyan természetes, illetve mesterséges anyagra, amelyet a környezethasználó tevékenysége során felhasznál, előállít, vagy forgalmaz, és amelynek minősége, mennyisége robbanás- és tűzveszélyes, radioaktív, mérgező, fokozottan korrózív, fertőző, ökotoxikus, mutagén, daganatkeltő, ingerlő hatású, illetőleg más anyaggal kölcsönhatásba kerülve ilyen hatást előidézhet.
(2) A veszélyes anyagok kezelésekor, felhasználásakor - beleértve kitermelésüket, raktározásukat, szállításukat, gyártásukat és alkalmazásukat - továbbá, veszélyes technológiák alkalmazásakor olyan védelmi, biztonsági intézkedéseket kell tenni, amelyek a környezet veszélyeztetésének kockázatát jogszabályban meghatározott mértékűre csökkentik, vagy kizárják.
29. § (1) A környezetveszélyeztetéssel járó technológiák alkalmazásakor a környezetveszélyeztetés csökkentése érdekében a veszélyforrás jellegéhez igazodó védőterületet, illetőleg védőtávolságot kell kijelölni.
(2) Ha az (1) bekezdésben foglalt védőterület, illetve védőtávolság - hatósági engedély alapján - a már kialakult települési viszonyok megváltoztatásával biztosítható csak, a megvalósítás költségeit a felelősség arányában kell viselni.
(3) A veszélyes technológia üzemeltetése során az esetlegesen bekövetkező rendkívüli környezetkárosítás megakadályozására, felszámolására az adott tevékenység megkezdése előtt - külön jogszabályi rendelkezés hiányában - környezeti kárelhárítási tervet kell készíteni.
BH2008. 283. Ügyféli érintettség vizsgálata repülőtér zajgátló védőövezet kijelölésekor (1957. évi IV. törvény 3. §, 1995. évi LIII. törvény 29. §, 34. §, 35. §, 87. §).
Hulladékok
30. § (1) A hulladékok környezetre gyakorolt hatásai elleni védelem kiterjed mindazon anyagokra, termékekre - ideértve azok csomagoló- és burkolóanyagait is -, amelyeket tulajdonosa eredeti rendeltetésének megfelelően nem tud, vagy nem kíván felhasználni, illetve, amely azok használata során keletkezik.
(2) A környezethasználó köteles a hulladék kezeléséről (ártalmatlanításáról, hasznosításáról) gondoskodni.
(3) A hulladékok kezelésére (ártalmatlanítására, hasznosítására) vonatkozó szabályokat kell alkalmazni a különböző tisztítási, bontási műveletek során leválasztott, illetőleg elkülönülő anyagok, a hulladékká vált szennyezett föld, továbbá a bontásra kerülő vagy bontott termékek esetében is.
EBH2006. 1474. A hulladékgazdálkodási bírság a környezetvédelmi bírság egyik típusa, annak megfizetésére természetes személy is kötelezhető a hulladékgazdálkodásra vonatkozó szabályok megszegése esetén (1995. évi LIII. törvény 1. §, 106. §, 30. §, 4. §; 2000. évi XLIII. törvény 1. §).
BH2006. 308. A hulladékgazdálkodási bírság a környezetvédelmi bírság egyik típusa, annak megfizetésére természetes személy is kötelezhető (1995. évi LIII. tv. 1. §, 4. §, 30. §, 106. §; 2000. évi XLIII. tv. 1-3. §).
Zaj és rezgés
31. § (1) A környezeti zaj és a rezgés elleni védelem kiterjed mindazon mesterségesen keltett energiakibocsátásokra, amelyek kellemetlen, zavaró, veszélyeztető vagy károsító hang-, illetve rezgésterhelést okoznak.
(2) A zaj és a rezgés elleni védelem keretében műszaki, szervezési módszerekkel kell megoldani:
a) a zaj- és a rezgésforrások zajkibocsátásának, illetve rezgésgerjesztésének csökkentését;
b) a zaj- és rezgésterhelés növekedésének mérséklését vagy megakadályozását;
c) a tartósan határérték felett terhelt környezet utólagos védelmét.
(3) A környezeti zajjal leginkább terhelt területek zajcsökkentését, a zajjal még nem terhelt területek kedvező állapotának megőrzését - a külön jogszabály alapján - stratégiai zajtérképekre épülő intézkedési tervek végrehajtásával kell megvalósítani.
EBH2007. 1737. A vallásgyakorlás részét képező harangozással kapcsolatban a zaj- és rezgésvédelemre vonatkozó jogszabályok alapján zajkibocsátási határérték nem állapítható meg (1995. évi LIII. törvény 31. §).
EBH2006. 1475. A közút forgalmának korlátozását a környezetvédelmi hatóság csak kezdeményezheti, annak elrendelésére a közút kezelője jogosult [12/1983. (V. 12.) MT rendelet 10. §, 14. §; 1957. évi IV. törvény 7. §; 1995. évi LIII. törvény 31. §; 1988. évi I. törvény 14. § és 10/D. §].
Sugárzások
32. § A sugárzások környezetre gyakorolt káros hatásai elleni védelem kiterjed a mesterségesen keltett és természetes ionizáló, nem ionizáló és hősugárzásokra.
Közös szabályok
33. § A környezet védelme érdekében - e törvény szerint - meg kell határozni a környezeti elemek mennyiségi és minőségi értelemben elérendő célállapotát [38. § g) pont].
34. § (1) A környezeti elemeknek vagy azok rendszerének a veszélyeztető hatások elleni védelme érdekében védelmi övezetek jelölhetők ki.
(2) A védelmi övezetekben - külön jogszabályok rendelkezése alapján - egyes tevékenységek korlátozása vagy tilalma, építési, anyagfelhasználási, területhasználati korlátozások és tilalmak, illetőleg rendszeres mérési és megfigyelési kötelezettségek rendelhetők el.
(3) A védelmi övezetek kijelölésénél is a 29. §-ban foglaltak az irányadók.
BH2008. 283. Ügyféli érintettség vizsgálata repülőtér zajgátló védőövezet kijelölésekor (1957. évi IV. törvény 3. §, 1995. évi LIII. törvény 29. §, 34. §, 35. §, 87. §).
35. § (1) A környezeti elemek védelme, továbbá a környezetet veszélyeztető hatások elleni védelem érdekében - az e törvényben meghatározottak szerint - igénybevételi, kibocsátási, valamint szennyezettségi határértékeket kell megállapítani.
(2) Az (1) bekezdés szerinti határértékek megállapítása során figyelembe kell venni a környezet tényleges és elérendő célállapotát is.
BH2008. 283. Ügyféli érintettség vizsgálata repülőtér zajgátló védőövezet kijelölésekor (1957. évi IV. törvény 3. §, 1995. évi LIII. törvény 29. §, 34. §, 35. §, 87. §).
36. § A környezeti elemek védelmére, továbbá a környezetet veszélyeztető hatások elleni védelemre vonatkozó átfogó szakterületi szabályokat külön törvények, a törvényi szabályozást nem igénylő részletes szabályokat - az e törvényben foglaltak alapulvételével - a Kormány rendeletben állapítja meg.
III. Fejezet
A KÖRNYEZET VÉDELMÉT SZOLGÁLÓ ÁLLAMI TEVÉKENYSÉG
Az állam környezetvédelmi tevékenysége
37. § (1) A környezet védelmének jogi szabályozását, a környezet védelmével összefüggő jogok és kötelezettségek megállapítását és megtartásuk ellenőrzését, a környezet védelmének tervezését és irányítását az állam és a helyi önkormányzat szervei látják el.
(2) Az állam biztosítja a környezet védelméhez fűződő állampolgári jogok és a más államokkal vagy nemzetközi szervezetekkel kötött környezetvédelmi egyezmények, szerződések érvényesülését.
38. § A környezetvédelem állami feladatai különösen:
a) a környezetvédelmi követelmények érvényesítése az állam más irányú feladatai ellátása során;
b) a környezet igénybevételének, megóvásának, károsodása megelőzésének, veszélyeztetése megszüntetésének, helyreállításának, illetve állapota fokozatos javításának irányítása;
c) a környezetvédelem kiemelt feladatainak meghatározása;
d) a környezetvédelmi célok elérését szolgáló jogi, gazdasági és műszaki szabályozórendszer megállapítása;
e) a környezetvédelmi államigazgatási feladatok ellátása;
f) a feladatok végrehajtását megalapozó, a környezet állapotát és az arra gyakorolt hatásokat mérő-, megfigyelő-, ellenőrző-, értékelő- és információsrendszer kiépítése, fenntartása és működtetése;
g) a környezet állapotának, mennyiségi és minőségi jellemzőinek feltárása, terhelhetősége és igénybevétele mértékének, továbbá elérendő állapotának (célállapot) meghatározása, figyelembe véve a népesség egészségi állapotának mutatóit is;
h) a környezetvédelem kutatási, műszaki-fejlesztési, nevelési-képzési és művelődési, tájékoztatási, valamint a környezetvédelmi termék- és technológia-minősítési feladatok meghatározása, és ellátásuk biztosítása;
i) a környezetvédelem gazdasági-pénzügyi alapjainak biztosítása.
Az Országgyűlés környezetvédelmi tevékenysége
39. § Az Országgyűlés a környezet védelme érdekében:
a) érvényesíti törvényalkotó munkájában a környezetvédelmi érdekeket;
b) elfogadja a Nemzeti Környezetvédelmi Programot, és kétévente értékeli annak végrehajtását;
c) dönt a Kormánynak a környezet állapotáról szóló beszámolójáról;
d)
e) meghatározza a Kormány és a helyi önkormányzatok környezetvédelmi feladatait;
f) jóváhagyja a környezetvédelmi feladatok megoldását szolgáló forrásokat, és ellenőrzi felhasználásukat.
A Nemzeti Környezetvédelmi Program
40. § (1) A környezetvédelmi tervezés alapja a hatévente megújítandó, az Országgyűlés által jóváhagyott Nemzeti Környezetvédelmi Program (a továbbiakban: Program).
(2) A Programnak - a Program időtartamára vonatkozóan - tartalmaznia kell a 48/B. § (2) bekezdésében foglaltakat.
(3) A Kormánynak a Program megújítására irányuló előterjesztés benyújtásakor az Országgyűlés előtt be kell számolnia a Program végrehajtásáról és a végrehajtás során szerzett tapasztalatokról.
(4) A Programban foglaltakat az ország társadalmi-gazdasági tervének [Alkotmány 19. § (3) bek. c) pont] meghatározása, a gazdaságpolitikai döntések kialakítása, a terület- és településfejlesztés, a regionális tervezés, továbbá a nemzetgazdaság bármely ágában megvalósuló állami tervezési és végrehajtási tevékenység során érvényre kell juttatni.
(5) A Kormány a Program elkészítésekor fennálló feltételek módosulása, illetve a végrehajtás helyzetének alakulásától függően javaslatot tehet a Program felülvizsgálatára. A felülvizsgálat során a Program tervezésére vonatkozó előírásokat kell alkalmazni.
(6) A Program tervezésében, végrehajtásában és szükség szerinti felülvizsgálatában külön jogszabályban meghatározott szerv működik közre.
A törvény létrehozza a kapcsolatot a Nemzeti Környezetvédelmi Programra vonatkozó jelenlegi szabályok és az újonnan beépülő, tervezési rendszert szabályozó rész között, valamint megteremti a Program felülvizsgálatának lehetőségét. A felülvizsgálati eljárás szabályai megegyeznek a Program készítésének szabályaival és abban az esetben célszerű elvégezni, ha a Program végrehajtásának feltételei jelentősen megváltoznak.
Más programokhoz hasonlóan a Program tervezését és végrehajtását egy közreműködő szerv (Bizottság) segíti, amelynek létrehozásáról és működtetéséről külön jogszabály rendelkezik. A Bizottság tagjai az államigazgatás, a regionális fejlesztési tanácsok, az önkormányzati szövetségek, a gazdasági élet, a tudomány és a civil szféra képviselői.
A Kormány környezetvédelmi tevékenysége
41. § (1) A Kormány irányítja az állami környezetvédelmi feladatok végrehajtását, meghatározza és összehangolja a minisztériumok és a Kormánynak közvetlenül alárendelt szervek környezetvédelmi tevékenységét.
(2) A Kormány az éves költségvetés előterjesztésekor javaslatot tesz a Programban kitűzött célok megvalósítását szolgáló pénzeszközökre.
(3) A Kormány a Programra vonatkozó javaslatot hatévente jóváhagyásra az Országgyűlés elé terjeszti, kétévente összefoglaló jelentést nyújt be a Program végrehajtásának helyzetéről valamint a környezet állapotának alakulásáról, továbbá irányítja és összehangolja a Programban meghatározott feladatok végrehajtását.
(4) A kormányzati fejlesztési feladatok meghatározása során a Kormány érvényesíti a környezetvédelem követelményeit, elősegíti a környezet állapotának javítását.
(5) A Kormány környezetvédelmi feladata különösen:
a) a nemzetközi szerződésekből adódó környezetvédelmi kötelezettségek teljesítése és jogok érvényesítése;
b) a környezetvédelem követelményeinek megfelelő környezetkímélő vagy környezetbarát termékek előállításának, technológiák, létesítmények megvalósításának, elterjedésének elősegítése;
c) a jelentős környezetkárosodások, illetve a rendkívüli környezeti események (beleértve a Magyarország területén folytatott hadgyakorlatot is) következményeinek felszámolása, ha a kötelezettség másra nem hárítható;
d) az állam környezeti kártérítési kötelezettsége fedezetének biztosítása, és a kötelezettségek teljesítése.
EBH2001. 549. I. Az adós vagyonának hiányában nem a felszámoló kötelezettsége, hogy saját költségére gondoskodjon a környezeti terhek rendezéséről [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 31. § c) pont, 48. § (3) bek., 57. § (2) bek. c) pont, 1995. évi LIII. tv. 41. § (5) bek. c) pont, 56. § (1) bek. b) pont, 1027 1996. (VII. 12.) Korm. rendelet 2. § (1) bek. e) pont, 10. § (2) bek., 13. § (2) bek., 40. § (1) bek., 56/1981. (XI. 28.) MT r. ].
BH2001. 337. A felszámoló feladatai a környezeti terhek rendezése tárgyában. Amennyiben a környezeti terhek rendezésére az adós vagyona nem nyújt fedezetet, a felszámolónak a bíróságnál egyszerűsített felszámolást kell kezdeményeznie. A felszámolót azonban az adós helyett a környezeti károk megszüntetésének kötelezettsége nem terheli [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 3. § e) pont, 46. §, 48. § (3)-(4) bek., 57. § (1)-(2) bek., 59. §, 63/A. §, 1995. évi LIII. tv. 41. § (5) bek. c) pont, 56. § (1) bek. b) pont, 1991. évi XVIII. tv. (Szvt.) 22. §, 23. §, 28. §, 106/1995. (IX. 8.) Korm. r. 8. §, 11. §].
A környezetvédelemért felelős miniszter feladatai
42. § (1) A környezetvédelemért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) miniszteri jogkörben
a) irányítja:
aa) törvényben vagy kormányrendeletben feladatkörébe utalt környezetvédelmi tevékenységeket,
ab) a nemzetközi szerződésekből adódó környezetvédelmi feladatok végrehajtását,
ac) a feladat- és hatáskörébe tartozó környezetvédelmi igazgatást;
b) elemzi és értékeli:
ba) a környezet állapotát és védelmének helyzetét,
bb) a természeti erőforrásokkal való gazdálkodás folyamatait,
bc) a környezet védelmének, szabályozott használatának és tervszerű fejlesztésének tapasztalatait,
bd) a környezeti veszélyhelyzet kialakulásának megelőzését, valamint a környezeti veszély- és katasztrófahelyzet elhárítását szolgáló környezetvédelmi szakmai tevékenységeket az illetékes szervekkel együttműködve;
c) a b) pont szerint elvégzett értékelés tapasztalatai alapján kidolgozza, és a Kormány elé terjeszti a Programtervezetet;
d) közreműködik a természeti erőforrások felhasználására vonatkozó szakmapolitikai koncepciók kialakításában;
e) közreműködik a környezetvédelmi szakképesítési rendszer kialakításában és működtetésében.
(2) A miniszter teljesíti a 2004/35/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 18. cikke szerinti jelentési kötelezettséget.
A törvény alapján a környezetvédelemért felelős miniszter teljesíti az Irányelv 18. cikkében és VI. mellékletében meghatározott adatszolgáltatást, mely szerint a tagállamok legkésőbb 2013. április 30-ig jelentést nyújtanak be a Bizottsághoz az Irányelv végrehajtása során gyűjtött tapasztalataikról.
A környezetvédelem érvényesítése a szabályozásban és más állami döntéseknél
43. § (1) A környezetvédelemmel összefüggő törvényjavaslat és más jogszabály, valamint országos és regionális jelentőségű koncepciók előkészítője - a (4) bekezdés hatálya alá tartozó tervek, illetve programok kivételével - köteles az intézkedés környezetre gyakorolt hatásait vizsgálni és értékelni, és azt vizsgálati elemzésben (a továbbiakban: vizsgálati elemzés) összefoglalni.
(2) A (1) bekezdés alkalmazásában a környezetvédelemmel összefüggő jogszabály az a törvény, kormányrendelet, miniszteri rendelet, illetőleg döntés, amely
a) a környezeti elemekre,
b) a környezet minőségére, vagy
c) a környezettel összefüggésben az emberi egészségre hatást gyakorol.
(3) A környezetvédelemmel összefüggő gazdasági szabályozó eszközök (vám-, adó- és illetékszabályok stb.) bevezetésére irányuló szabályozások, továbbá jelentős módosítások esetében a vizsgálati elemzést minden esetben el kell végezni.
(4) A környezetre várhatóan jelentős hatást gyakorló, külön jogszabályban meghatározott olyan tervekre, illetve programokra, - ideértve az EU által társfinanszírozott terveket, illetve programokat is -, valamint ezek módosításaira,
a) amelyek kidolgozását jogszabály, illetve országgyűlési, kormány- vagy helyi önkormányzati határozat írja elő, és
b) amelyeket közigazgatási szerv, valamint törvény, illetve kormányrendelet felhatalmazása alapján közigazgatási feladatot ellátó nem közigazgatási szerv közigazgatási feladatkörében, illetve helyi önkormányzati testület (a továbbiakban együtt: közigazgatási szerv) dolgoz ki vagy fogad el, illetőleg amelyeket a Kormány terjeszt az Országgyűlés elé elfogadásra
(a továbbiakban: terv, illetve program)
a külön jogszabály alapján környezeti értékelést magában foglaló környezeti vizsgálatot kell lefolytatni. Környezeti értékelés nélkül terv, illetve program nem terjeszthető elő.
(5) A (4) bekezdés szerinti külön jogszabály meghatározza azokat a terveket, illetve programokat, amelyeknél a környezeti vizsgálat
a) kötelező, vagy
b) szükségessége a várható környezeti hatásuk jelentőségének eseti meghatározása alapján, a külön jogszabályban foglalt szempontok figyelembevételével dönthető el.
(6) A környezeti vizsgálat kiterjed
a) a környezeti értékelés készítésére, a környezet védelméért felelős közigazgatási szervektől (a továbbiakban: környezet védelméért felelős szerv) vélemény, továbbá az érintett nyilvánosságtól észrevétel kérésére, illetve országhatáron átterjedő jelentős hatás esetén az érintett országgal való konzultációra, valamint ezek eredményeinek a terv, illetve program kidolgozása során történő figyelembevételére,
b) az a) pont szerinti környezeti értékelés, vélemény, észrevétel, konzultáció figyelembevételére a terv, illetve program vagy az Országgyűlés elé terjesztendő javaslat elfogadásakor, továbbá a terv, illetve program elfogadásáról való tájékoztatásra.
Az a) pontban foglaltak elvégzéséért a terv, illetve program kidolgozója (a továbbiakban: kidolgozó), a b) pontban foglaltak elvégzéséért a terv, illetve program elfogadója felelős.
(7) A környezeti értékelés a terv, illetve program, valamint ezek céljait és földrajzi kiterjedését figyelembe vevő ésszerű változatai megvalósításának várható jelentős környezeti hatásait azonosítja, írja le és értékeli.
A környezeti vizsgálat elvégzési kötelezettségét több feltétel együttesen határozza meg. Általánosan azokra a tervekre, illetve programokra állhat fenn, amelyek megvalósítása jelentős környezeti hatással járhat, továbbá e terveket, illetve programokat jogi előírások alapján kötelező kidolgozni, a kidolgozás vagy elfogadás a tágan értelmezett közigazgatási szerv feladata, valamint akkor is, ha az elfogadó szerv az Országgyűlés.
Külön jogszabály fogja meghatározni a törvény alapján azokat a terveket, illetve programokat, amelyeknél a környezeti vizsgálat lefolytatása kötelező, vagy szükségessége eseti meghatározás alapján dönthető el.
44. § (1) A vizsgálati elemzésnek különösen a következőkre kell kiterjednie:
a) a tervezett előírások, intézkedések mennyiben befolyásolják, illetőleg javíthatják a környezet állapotát;
b) a tervezett intézkedések elmaradása esetén milyen kár érheti a környezetet, illetőleg a lakosságot;
c) a hazai feltételek mennyiben adottak a tervezett intézkedések bevezetéséhez;
d) a közigazgatási szervek mennyiben felkészültek a tervezett intézkedések végrehajtására;
e) a tervezett intézkedések megvalósításához az állami, pénzügyi, szervezeti és eljárási feltételek rendelkezésre állnak-e;
f) a javaslat mennyiben jelent eltérést a nemzetközileg általánosan elfogadott megoldásoktól.
(2) Az Országos Környezetvédelmi Tanácsnak meg kell küldeni véleménynyilvánítás céljából
a) a 43. § (1) bekezdésében meghatározott tervezeteket és a vizsgálati elemzést a döntésre jogosult szervhez történő benyújtás előtt,
b) a 43. § (4) bekezdésében meghatározott, környezeti értékelést tartalmazó terv, illetve program tervezetét, - amennyiben a kidolgozó központi államigazgatási szerv - az elfogadásra jogosult közigazgatási szervnek történő, illetve országgyűlési elfogadás esetén a Kormánynak történő előterjesztés előtt.
A véleménynyilvánításra - a tervezet kézbesítésétől számított - legalább harminc napot kell biztosítani.
Országos Környezetvédelmi Tanács
45. § (1) A környezetvédelem széles körű társadalmi és tudományos, szakmai megalapozása érdekében - legfeljebb 22 tagú - Országos Környezetvédelmi Tanács (a továbbiakban: Tanács) működik.
(2) A Tanács a Kormány javaslattevő, tanácsadó, véleményező szerveként
a) állást foglal a 43. § (1) bekezdése szerinti vizsgálati elemzéssel kapcsolatban és javaslatát a döntésre jogosult szerv elé terjeszti,
b) állást foglal a 44. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott terv, illetve program tervezetével és az annak részét képező környezeti értékeléssel kapcsolatban,
c) javaslatot tesz a Kormány számára a környezet- és természetvédelem hatékonyabbá tételével, így különösen a környezeti információs rendszerrel, a tudományos kutatással, a képzéssel, a megfelelő ipari háttér kifejlesztésével, továbbá a környezet- és természetvédelmet szolgáló pénzügyi eszközökkel kapcsolatban,
d) véleményt nyilvánít a környezetvédelmet érintő közösségi jogalkotás stratégiai jelentőségű kérdéseivel kapcsolatban.
(3) A Tanácsban egyenlő arányban vesznek részt
a) a környezetvédelmi céllal bejegyzett társadalmi szervezetek, valamint
b) a szakmai és gazdasági érdekképviseleti szervek a maguk által meghatározott módon választott,
c) a tudományos élet, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke által e tisztségre megbízott
képviselői.
(4) A Tanács titkárságának feladatait a miniszter hivatali szervezete útján látja el.
(5) A Tanács tagjai sorából elnököt választ, a miniszter a Kormány képviseletében társelnöke a Tanácsnak.
(6) A Tanács feladatait e törvényben foglalt, valamint a Kormány által meghatározott szabályok szerint látja el. Ügyrendjét maga határozza meg.
(7) A Tanács működési költségét a környezet védelméért felelős minisztérium költségvetésében külön címen kell biztosítani.
IV. Fejezet
A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK KÖRNYEZETVÉDELMI FELADATAI
46. § (1) A települési önkormányzat (Budapesten a Fővárosi Önkormányzat is) a környezet védelme érdekében
a) biztosítja a környezet védelmét szolgáló jogszabályok végrehajtását, ellátja a hatáskörébe utalt hatósági feladatokat;
b) önálló települési környezetvédelmi programot dolgoz ki a 48/E. §-ban foglaltak szerint, amelyet képviselő-testülete (közgyűlése) hagy jóvá;
c) a környezetvédelmi feladatok megoldására önkormányzati rendeletet bocsát ki, illetőleg határozatot hoz;
d) együttműködik a környezetvédelmi feladatot ellátó egyéb hatóságokkal, más önkormányzatokkal, társadalmi szervezetekkel;
e) elemzi, értékeli a környezet állapotát illetékességi területén, és arról szükség szerint, de legalább évente egyszer tájékoztatja a lakosságot;
f) a fejlesztési feladatok során érvényesíti a környezetvédelem követelményeit, elősegíti a környezeti állapot javítását.
(2) A megyei önkormányzat az épített és természeti környezet védelmével kapcsolatos feladatainak ellátása érdekében
a) a települési önkormányzatokkal és az illetékes megyei területfejlesztési tanáccsal egyeztetve megyei környezetvédelmi programot készít a 48/D. §-ban foglaltak szerint, amelyet a megyei közgyűlés hagy jóvá;
b) előzetes véleményt nyilvánít a települési önkormányzati környezetvédelmi programokról, illetve kezdeményezheti azok megalkotását;
c) állást foglal a települési önkormányzatok környezetvédelmet érintő rendeleteinek tervezetével kapcsolatban;
d) elősegíti az 58. § (7) bekezdése szerinti egyezség létrehozását;
e) javaslatot tehet települési önkormányzati környezetvédelmi társulások létrehozására.
(3) A megyei jogú város tekintetében a (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti feladatokat az egyeztető bizottság [ÖT 61/A. §] keretében kell ellátni.
(4) A külön jogszabályban meghatározott települési önkormányzatnak az (1) bekezdés e) pontjában előírt környezetállapot-értékelést környezeti zajra vonatkozóan - a külön jogszabályban meghatározott területekre, létesítményekre, és az ott előírtak szerint - stratégiai zajtérkép alapján kell elkészítenie.
47. §
48. § (1) A települési önkormányzat képviselő-testülete, illetőleg a fővárosi önkormányzat esetén a fővárosi közgyűlés önkormányzati rendeletben - törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott módon és mértékben - illetékességi területére a más jogszabályokban előírtaknál kizárólag nagyobb mértékben korlátozó környezetvédelmi előírásokat határozhat meg.
(2) A települési önkormányzat képviselő-testülete, illetőleg a fővárosi önkormányzat esetén a fővárosi közgyűlés önkormányzati rendeletben más törvény hatálya alá nem tartozó egyes fás szárú növények védelme érdekében tulajdonjogot korlátozó előírásokat határozhat meg.
(3) A települési önkormányzat környezetvédelmi tárgyú rendeleteinek, határozatainak tervezetét, illetve a környezet állapotát érintő terveinek tervezetét, a környezetvédelmi programot [46. § (1) bekezdés b) pont] a szomszédos és az érintett önkormányzatoknak tájékoztatásul, az illetékes környezetvédelmi igazgatási szervnek véleményezésre megküldi. A környezetvédelmi igazgatási szerv szakmai véleményéről harminc napon belül tájékoztatja a települési önkormányzatot.
I.
A korszerűsítés szervezeti megoldásait tartalmazó, az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség, az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főigazgatóság és a környezetvédelmi és vízügyi miniszter irányítása alá tartozó területi szervek feladat- és hatásköréről szóló 341/2004. (XII. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. R.) 2005. január 1. napján lépett hatályba.
A Korm. R. alapján a miniszter irányítása alá tartozó területi szerveknél jelentős változás következett be.
A környezetvédelem területi feladatait ellátó 12 környezetvédelmi felügyelőség és az első fokú vízügyi hatósági feladatokat ellátó 12 vízügyi felügyelet összevonásával, továbbá a természetvédelem területi feladatait ellátó 10 nemzeti park igazgatóság hatósági, szakhatósági feladatainak az új szervtípushoz történő telepítésével létrejött a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi első fokú hatósági feladatokat, és az azok megalapozásához szükséges tevékenységet ellátó 12 környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség (a továbbiakban: felügyelőség). A nemzeti park igazgatóságok hatósági jogköre megszűnt. Ezek a szervezetek csak nem hatósági állami (például: természeti érték megóvása), valamint az azokkal összefüggő vagyonkezelői, fenntartói feladatokat látnak el.
A felügyelőségek megalakulása, a vízügyi felügyeletek megszűnése és a nemzeti park igazgatóságok feladatkörének változása szükségessé tette a 2005. január 1. napja előtt hatályba lépett, feladat- és hatáskört megállapító jogszabályok felülvizsgálatát és azok új szervezetrendszernek, illetve feladatellátásnak megfelelő módosítását.
Környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi feladat- és hatásköröket törvények, kormányrendeletek és miniszteri rendeletek állapítanak meg. A kormányrendeletek és miniszteri rendeletek módosítása megtörtént.
Az alkotmányos rend és a jogbiztonság megtartása érdekében a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről szóló 2004. évi CXXXV. törvény 122. §-ának (23) bekezdése kimondja, hogy ahol törvény természetvédelmi és vízügyi hatósági feladat ellátásáról rendelkezik, a feladatot ellátó szerven a felügyelőséget kell érteni. E rendelkezésen túl, különös tekintettel a természetvédelmi igazgatásban bekövetkezett feladat-megosztásra, az új típusú hatósági szervezetrendszer létrejöttére, továbbá az esetleges jogviták elkerülése érdekében, az eljáró szerv nevének megváltozása, illetve egyes hatósági, szakhatósági hatáskörök megszűnése miatt az érintett törvényeket részleteiben is módosítani szükséges, illetve intézkedni kell egyes rendelkezéseik hatályon kívül helyezéséről.
II.
A környezetvédelmi és vízügyi miniszter szabályozási felelősségi körébe tartozó 3 törvénynek (a Kvt., a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény és a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény) a felelősségbiztosítással és a biztosítékkal (fedezetbiztosítással) kapcsolatos rendelkezései a védett tárgy azonossága ellenére különbözőek. Az eltérő rendelkezések a törvények vonatkozó szabályainak újraszabályozását igénylik, azonos szempontrendszer szerint.
Az újraszabályozás szempontjai az alábbiak:
A törvény alapján a környezethasználó, így a hulladékkezelő is, (új elem, hogy nem csupán a veszélyes hulladék kezelője, hanem a hulladék-bejelentési kötelezettség megállapításáról szóló kormányrendelet szerinti mennyiségben nem veszélyes hulladékot kezelő, illetve annak tulajdonosa is) a tevékenységének engedélyezésekor előre látható környezetvédelmi kötelezettségeire biztosíték képzésére köteles, míg a tevékenységével okozható előre nem látható környezeti károk felszámolása finanszírozásának biztosítása érdekében környezetvédelmi biztosítás kötésére kötelezhető. A törvény egyben pontosítja a környezetvédelmi céltartalékképzés szabályait is.
A biztosíték formáját és mértékét, felhasználásának feltételeit, elszámolásának és nyilvántartásának szabályait, a Kormány rendeletben állapítja meg. Ugyancsak kormányrendelet szabályozná a környezetvédelmi biztosítás, illetve a környezetvédelmi céltartalékképzés szabályait.
(4) A települési önkormányzat képviselő-testületének hatáskörébe tartozik:
a) a füstködriadó terv,
b) a háztartási tevékenységgel okozott légszennyezésre vonatkozó egyes sajátos, valamint az avar és kerti hulladék égetésére vonatkozó szabályok rendelettel történő megállapítása, valamint
c) a légszennyezettség szempontjából ökológiailag sérülékeny területek kijelölésével kapcsolatos eljárásban való közreműködés.
(5) A (3) bekezdés a) pontjában meghatározott füstködriadó terv rendelettel történő megállapítása Budapesten a Fővárosi Közgyűlés hatáskörébe tartozik.
(6) A polgármester (főpolgármester) levegőtisztaságvédelmi feladatkörébe, illetőleg államigazgatási, hatósági hatáskörébe tartozik:
a) a füstködriadó terv kidolgoztatása és végrehajtása;
b) a füstködriadó terv végrehajtása során a légszennyezést okozó, szolgáltató, illetve termelő tevékenységet ellátó létesítmények üzemeltetőinek más energiahordozó, üzemmód használatára kötelezése, az üzemeltető tevékenységének, valamint a közúti közlekedési eszközök üzemeltetésének időleges korlátozása vagy felfüggesztése;
c) a külön jogszabályban meghatározott szmoghelyzet (füstködállapot) bekövetkezése esetén az érintett lakosság tájékoztatása a meglévő és várható túllépés helyéről, mértékéről és időtartamáról, a lehetséges egészségügyi hatásokról és a javasolt teendőkről, valamint a jövőbeli túllépés megelőzése érdekében szükséges feladatokról.
V. Fejezet
A KÖRNYEZET VÉDELMÉNEK MEGALAPOZÁSA
A környezetvédelem tervezési rendszere
48/A. § (1) Az emberi egészség védelme, valamint a természeti erőforrások és értékek megőrzése és fenntartható használata érdekében - e vagy külön jogszabályban foglaltak előírása szerint - a környezettel, annak védelmével, illetve a környezetet veszélyeztető tényezőkkel kapcsolatos általános tervet (átfogó környezetvédelmi terv), az egyes környezeti elemekkel, azok védelmével, illetve a környezeti elemeket veszélyeztető egyes tényezőkkel kapcsolatos részletes tervet (tematikus környezetvédelmi terv) és egyedi környezeti adottsággal, problémával foglalkozó tervet (egyedi környezetvédelmi terv) kell készíteni.
(2) A tervezés során
a) az alacsonyabb területi szintű környezetvédelmi tervet a magasabb területi szintű környezetvédelmi tervekkel,
b) a tematikus és az egyedi környezetvédelmi terveket az adott területi szint átfogó környezetvédelmi tervével
össze kell hangolni.
(3) A környezetvédelmi terv készítőjének az előkészítés során gondoskodnia kell a terv széleskörű társadalmi egyeztetéséről.
48/B. § (1) Átfogó környezetvédelmi terv az e törvényben szabályozott országos [40. §] és területi (regionális [48/C. §], megyei [48/D. §] és települési [48/E. §]) környezetvédelmi program.
(2) Az átfogó környezetvédelmi terv tartalmazza:
a) a környezeti elemek állapotának bemutatásán és az azt befolyásoló főbb hatótényezők elemzésén alapuló helyzetértékelést;
b) a fenntartható fejlődéssel összhangban álló, elérni kívánt környezetvédelmi célokat, valamint környezeti célállapotokat;
c) a célok és célállapotok elérése érdekében teendő főbb intézkedéseket (különösen a folyamatban lévő, illetve az előirányzott fejlesztésekkel és a működtetéssel kapcsolatos feladatokat), valamint azok megvalósításának ütemezését;
d) a kitűzött célok megvalósításának szabályozási, ellenőrzési, értékelési eszközeit;
e) az intézkedések végrehajtásának, valamint a d) pont szerinti eszközök alkalmazásának várható költségigényét, a tervezett források megjelölésével.
(3) A területi környezetvédelmi programokban foglaltakat az adott területi szint fejlesztési koncepciójának és rendezési, valamint fejlesztéspolitikai terveinek kidolgozása, a döntéshozatal és a végrehajtás, továbbá az adott területre vonatkozó ágazati tervezés során érvényre kell juttatni.
(4) A területi környezetvédelmi programot szükség szerint, de legalább a Program megújítását, illetve felülvizsgálatát követően - a 48/A. § (2) bekezdésének figyelembevételével - felül kell vizsgálni.
48/C. § (1) A regionális fejlesztési tanács a tervezési-statisztikai régióra vonatkozóan az érintett megyei önkormányzatokkal egyeztetve regionális környezetvédelmi programot készít.
(2) A regionális környezetvédelmi program tartalmazza a 48/B. § (2) bekezdésben foglaltaknak megfelelően azokat a célokat és intézkedéseket, amelyek elérése, illetve megvalósítása regionális szinten hatékony és indokolt.
(3) A regionális környezetvédelmi program végrehajtásáról a regionális fejlesztési tanács gondoskodik és a végrehajtásról legalább kétévente tájékoztatja a 40. § (6) bekezdésben meghatározott közreműködő szervet.
(4) A regionális fejlesztési tanács a döntési hatáskörébe utalt támogatásokról szóló döntések meghozatalakor elősegíti a programban előirányzott fejlesztések támogatását.
48/D. § (1) A megyei környezetvédelmi program tartalmazza a 48/B. § (2) bekezdésben foglaltaknak megfelelően azokat a célokat és intézkedéseket, amelyek elérése, illetve megvalósítása megyei szinten hatékony és indokolt.
(2) A megyei közgyűlés gondoskodik a megyei környezetvédelmi programban foglalt feladatok végrehajtásáról, a végrehajtás feltételeinek biztosításáról, figyelemmel kíséri az azokban foglalt feladatok megoldását. A megyei közgyűlés a végrehajtásról legalább kétévente tájékoztatja a 40. § (6) bekezdésben meghatározott közreműködő szervet.
(3) A megyei önkormányzat éves költségvetéséről szóló zárszámadásával egyidejűleg be kell számolni a megyei környezetvédelmi program végrehajtásának előző évi alakulásáról.
(4) A megyei területfejlesztési tanács a döntési hatáskörébe utalt támogatásokról szóló döntések meghozatalakor elősegíti a környezetvédelmi programban előirányzott fejlesztések támogatását.
48/E. § (1) A települési környezetvédelmi programnak a település adottságaival, sajátosságaival és gazdasági lehetőségeivel összhangban - a 48/B. § (2) bekezdésben foglaltakon túl - tartalmaznia kell
a) a légszennyezettség-csökkentési intézkedési programmal, valamint a légszennyezéssel,
b) a zaj és rezgés elleni védelemmel, a külön jogszabály alapján stratégiai zajtérkép készítésére kötelezett települési önkormányzatok esetén a stratégiai zajtérképek alapján készítendő intézkedési tervekkel,
c) a zöldfelület-gazdálkodással,
d) a települési környezet és a közterületek tisztaságával,
e) az ivóvízellátással,
f) a települési csapadékvíz-gazdálkodással,
g) a kommunális szennyvízkezeléssel,
h) a településihulladék-gazdálkodással,
i) az energiagazdálkodással,
j) a közlekedés- és szállításszervezéssel,
k) a feltételezhető rendkívüli környezetveszélyeztetés elhárításával és a környezetkárosodás csökkentésével
kapcsolatos feladatokat és előírásokat.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl a települési környezetvédelmi program - a település adottságaival, sajátosságaival és gazdasági lehetőségeivel összhangban - tartalmazhatja
a) a települési környezet minőségének, környezetbiztonságának, környezet-egészségügyi állapotának javítása, valamint a természeti értékek védelme és fenntartható használata érdekében különösen:
aa) a területhasználattal,
ab) a földtani képződmények védelmével,
ac) a talaj, illetve termőföld védelmével,
ad) a felszíni és felszín alatti vizek, vízbázisok védelmével,
ae) a rekultivációval és rehabilitációval,
af) a természet- és tájvédelemmel,
ag) az épített környezet védelmével,
ah) az ár- és belvízgazdálkodással,
ai) az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésével, az éghajlatváltozás várható helyi hatásaihoz való alkalmazkodással,
b) a környezeti neveléssel, tájékoztatással és a társadalmi részvétellel
kapcsolatos feladatokat és előírásokat.
(3) A települési önkormányzat gondoskodik a települési környezetvédelmi programban foglalt feladatok végrehajtásáról, a végrehajtás feltételeinek biztosításáról, és figyelemmel kíséri a feladatok ellátását.
(4) A fővárosi közgyűlés a környezetvédelmi programja végrehajtásáról legalább kétévente tájékoztatja a 40. § (6) bekezdésben meghatározott közreműködő szervet.
(5) Települési önkormányzatok - az önálló települési környezetvédelmi program mellett vagy helyett - közös települési környezetvédelmi programot is készíthetnek. Az e feladat vállalására is kiterjedő többcélú kistérségi társulás, illetve a kistérségi területfejlesztési tanács kistérségi környezetvédelmi programot készíthet.
48/F. § (1) A területi környezetvédelmi program kidolgozója a program tervezetét az illetékes
a) környezetvédelmi hatóságnak,
b) talajvédelmi hatóságnak,
c) ingatlanügyi hatóságnak és
d) egészségügyi államigazgatási szervnek
véleményezésre megküldi.
(2) A környezetvédelmi hatóság a véleményezésbe bevonja az illetékes környezetvédelmi igazgatási szerveket, a védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szervet, valamint a természetvédelmi, vízügyi hatósági feladatokat ellátó külön szerveket, akik 30 napon belül tájékoztatják véleményükről a hatóságot.
(3) A települési és kistérségi környezetvédelmi program tervezetét - az (1) bekezdésben meghatározott szerveken túl - az illetékes megyei önkormányzatnak, a megyei környezetvédelmi program tervezetét az illetékes regionális fejlesztési tanácsnak is meg kell küldeni véleményezésre.
(4) A véleményező szervek szakmai véleményükről hatvan napon belül tájékoztatják a környezetvédelmi program kidolgozóját.
(5) Az elfogadott területi környezetvédelmi programot meg kell küldeni a program tervezetét véleményezőknek. Az elfogadott regionális és a megyei környezetvédelmi programot a 40. § (6) bekezdésben meghatározott közreműködő szerv részére is meg kell küldeni tájékoztatásul.
(6) A területi környezetvédelmi programok végrehajtásának helyzetéről a lakosságot rendszeres időközönként tájékoztatni kell.
A törvény a decentralizáció és a szubszidiaritás elvére építve a környezetvédelmi tervezési rendszer megerősítését szolgálja. A törvény új, kötelezően készítendő környezetvédelmi tervet nem ír elő, célja az országos, regionális, kistérségi és helyi környezeti tervezés közötti kapcsolat megerősítése, valamint az említett hierarchia-szintekhez kapcsolódó környezeti tervek tartalmi elemeinek kiegészítése, illetve pontosítása.
A 48/A. § a kialakult tervezési gyakorlattal összhangban tartalmazza a környezetvédelmi tervezési rendszer meghatározását, amely egyrészt területi, másrészt szakmai szempontból hierarchizált. A tervezési rendszer a tartalmi jellemzők alapján 3 típust különböztet meg: átfogó, tematikus és egyedi környezetvédelmi terv. A Kvt. csak az átfogó környezetvédelmi tervek kidolgozását szabályozza, a tematikus és egyedi környezetvédelmi tervek más jogszabályok alapján készülnek (pl. Országos Hulladékgazdálkodási Terv). A rendszer alapját továbbra is a Program képezi és a koherencia érdekében a törvény meghatározza a különböző környezetvédelmi tervek egymáshoz való viszonyát, kapcsolódását. A szabályozás biztosítja a különböző tervek vertikális és horizontális integrációját. A tematikus és az egyedi környezetvédelmi terveknek összhangban kell állniuk az adott területi szint átfogó környezetvédelmi tervével, céljaik, intézkedéseik, megvalósításra tervezett feladataik azokkal ellentétesek nem lehetnek, eszközrendszerük működése az átfogó környezetvédelmi terv végrehajtását nem gyengítheti. Hasonlóképpen az alacsonyabb területi szintű környezetvédelmi tervet össze kell hangolni a magasabb területi szint tervével. (Így pl. a megyei környezetvédelmi programot a regionális fejlesztési tanáccsal egyeztetve kell elkészíteni és kidolgozása során figyelembe kell venni a regionális környezetvédelmi programban foglaltakat). A széleskörű társadalmi részvételt - az Aarhusi Egyezményben foglaltaknak megfelelően - a tervek kidolgozásakor biztosítani kell.
48/B. § az átfogó környezetvédelmi terveket szabályozza. Az átfogó környezetvédelmi tervek közé az országos (Nemzeti Környezetvédelmi Program) és területi (regionális, megyei, települési) környezetvédelmi programok tartoznak. A hatályos szabályozás a programok kidolgozásának előírását tartalmazza, de a tartalomra vonatkozóan eltérő részletezettséggel. Ennek rendezése érdekében a törvény meghatározza az átfogó környezetvédelmi tervek általános tartalmi jellemzőit (melyek nagyrészt megegyeznek a Programra vonatkozó hatályos rendelkezéssel). A fő változást az képezi, hogy a Nemzeti Környezetvédelmi Program mellett az országosnál alacsonyabb területi szintű átfogó környezetvédelmi tervekre is vonatkoznak. A kormányzati stratégia-alkotási iránymutatásokkal összhangban a terveknek tartalmaznia kell a helyzetelemzést, -értékelést, célállapot, célkitűzések meghatározását, intézkedéseket, a megvalósítás és monitoring eszközeit és a megvalósítás tervezett forrás-szerkezetét.
A területi környezetvédelmi programokat szükség esetén - különösen a Program megújítását és felülvizsgálatát követően - felül kell vizsgálni. A területi környezetvédelmi programokban foglaltakat a megfelelő döntési szinteken a tervezés és végrehajtás során figyelembe kell venni.
48/C. § A törvény a regionális környezetvédelmi program főbb tartalmi és eljárási szabályait rögzíti törvényi szinten. A regionális környezetvédelmi program kidolgozása és megvalósítása során a területi környezetvédelmi programokra vonatkozó általános szabályoknak megfelelően kell eljárni. A regionális környezetvédelmi programot - a kialakult tervezési gyakorlattal összhangban - a regionális fejlesztési tanács dolgozza ki és fogadja el az érintett megyei önkormányzatokkal egyeztetve. A program végrehajtásáról a regionális fejlesztési tanács gondoskodik.
48/D. § A törvény rögzíti a megyei környezetvédelmi programra vonatkozó főbb tartalmi és eljárási szabályokat törvényi szinten. A megyei környezetvédelmi program kidolgozása és megvalósítása során a területi környezetvédelmi programokra vonatkozó általános szabályoknak megfelelően kell eljárni. A program végrehajtásáról a megyei közgyűlés gondoskodik.
48/E. § A települési környezetvédelmi program tartalmi követelményeinek kiegészítése szükséges az elmúlt években bekövetkezett jogszabályi változásokból, illetve az új társadalmi igényekből adódóan. A települési környezetvédelmi program tervezését és megvalósítását elősegíti, ha az - több önkormányzat által már évek óta alkalmazott gyakorlatnak megfelelően - beépül a költségvetési tervezés és beszámolás dokumentumaiba. A települési környezetvédelmi program kidolgozása és megvalósítása során a területi környezetvédelmi programokra vonatkozó általános szabályoknak megfelelően kell eljárni.
A települési önkormányzatok közös települési környezetvédelmi programjának kidolgozása mellett új elemként jelenik meg a Kvt.-ben a kistérségi környezetvédelmi program kidolgozásának lehetősége. A kistérségi szintű környezetvédelmi program elkészítése az érintett települések döntésétől függ. Tartalmazza a települési környezetvédelmi program elemeit, de emellett célja többek között a kistérségi szinten hatékonyabban megvalósítható feladatok magalapozása (miként erre más most is számos, egyre növekvő számú példa van).
48/F. § A törvény az egyeztetési rendre vonatkozó szabályokat tartalmazza: területi környezetvédelmi programokat az illetékes környezetvédelmi hatóságnak (környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség), a talajvédelmi és ingatlanügyi hatóságnak, valamint egészségügyi államigazgatási szervnek kell megküldeni véleményezésre. A környezetvédelmi hatóság a nemzeti park igazgatóságok és környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok véleményének kikérése után tájékoztatja a terv kidolgozóját.
Az átfogó környezetvédelmi tervek koherenciája érdekében szükséges, hogy a települési és kistérségi környezetvédelmi program tervezetét az illetékes megyei önkormányzat, a megyei környezetvédelmi program tervezetét az illetékes regionális fejlesztési tanács is véleményezze. A módosítás előírja a program lakossággal történő megismertetését is.
A Nemzeti Környezeti Térinformatikai Rendszer
48/G. § (1) A környezetvédelmi célkitűzések kialakítása és a környezetvédelmi feladatok megvalósításának elősegítése érdekében a miniszter a téradatkezelők ágazati irányítását, illetve felügyeletét ellátó miniszterekkel együtt külön jogszabályban meghatározottak szerint egységes elektronikai hálózatot képező Nemzeti Környezeti Térinformatikai Rendszert létesít és működtet a kormányzati portál részeként.
(2) A Nemzeti Környezeti Térinformatikai Rendszer a 49. § szerinti Információs Rendszerből és a téradatkezelők által működtetett információs rendszerekből áll, amelyek az interoperabilitás követelményének megvalósításával kapcsolódnak össze. A Nemzeti Környezeti Térinformatikai Rendszeren keresztül közvetlenül elérhető az Európai Unió által működtetett térinformatikai hálózati portál.
(3) Ha téradatkezelőnek nem minősülő természetes vagy jogi személy valamely téradattal rendelkezik, és eleget tesz a Nemzeti Környezeti Térinformatikai Rendszer létrehozásának és működtetésének szabályairól szóló jogszabályban meghatározott technikai követelményeknek, kérelmére biztosítani kell a csatlakozási lehetőséget a Nemzeti Környezeti Térinformatikai Rendszerhez.
(4) A Nemzeti Környezeti Térinformatikai Rendszer hálózati portálján bárki számára hozzáférhetők a következő téradat-szolgáltatások:
a) keresőszolgáltatás, amely a metaadatok alapján a téradatkészletekre és -szolgáltatásokra vonatkozó keresést, valamint a metaadatok megjelenítését teszi lehetővé;
b) megtekintési szolgáltatás, amely a metaadatok, a téradatok és az egyéb magyarázó jellegű adatok megjelenítését, az azok közötti keresést, a megjelenített téradatok és téradatkészletek kicsinyítését, nagyítását, megtekintését és átlapozását, valamint a magyarázó jellegű adatok és a metaadatok tartalmának megjelenítését biztosítja;
c) letöltési szolgáltatás, amely a téradatkészletek másolatának vagy egyes részeinek letöltését, valamint - amennyiben az elektronikus úton lehetséges - az azokhoz való közvetlen hozzáférést teszi lehetővé;
d) átalakítási szolgáltatás, amely a (2) bekezdés szerinti összekapcsolódás biztosítása céljából meghatározott téradatkészleteknek - az adatigénylő igénye szerinti feldolgozás útján való - átalakítását biztosítja;
e) lehívási szolgáltatás, amely az a)-d) pontok szerinti téradat-szolgáltatások folyamatos elérését teszi lehetővé.
48/H. § (1) A téradatkezelő a 48/G. § (4) bekezdés c)-e) pontjában meghatározott téradat-szolgáltatásért díjat állapíthat meg. A téradatkezelő ebben az esetben az adatigényelővel - a díjfizetésre is kiterjedő - megállapodást (a továbbiakban: adatszolgáltatási szerződés) köt. Az adatigénylő számára biztosítani kell az adatszolgáltatási szerződésnek az interneten keresztül történő megkötését.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően az Európai Közösség intézményei és szervei számára a környezetvédelemmel kapcsolatos közösségi jog alapján fennálló tagállami jelentéstételi kötelezettség teljesítése érdekében nyújtott téradatkészletekért és -szolgáltatásokért díj nem szabható ki.
(3) A díj, illetve a hozzáférési feltételek meghatározása során indokolatlan megkülönböztetést nem lehet alkalmazni, így különösen az adatigénylő közigazgatási szerv vagy közfeladatot ellátó más szervezet tekintetében - a közfeladatai ellátásán kívül eső tevékenysége körében, az e tevékenység céljára rendelkezésre bocsátott adatok vonatkozásában - ugyanazokat a díjakat és feltételeket kell alkalmazni, mint más felhasználókkal szemben.
(4) A díj nem haladhatja meg az adatok gyűjtésének, előállításának, frissítésének, feldolgozásának, átalakításának és rendelkezésre bocsátásának a költségét. A díjak mértékét a téradatkészletek és -szolgáltatások szükséges minőségének és rendelkezésre állásának biztosítását szolgáló minimális szinten kell tartani, egy ésszerű nyereséghányaddal együtt, összhangban a téradatkészleteket kezelő és -szolgáltatásokat nyújtó hatóságok önfinanszírozási követelményeivel.
(5) A téradatkezelő a honlapján közzéteszi a díjszabását, valamint a díjképzésének elveit.
A törvény az INSPIRE irányelv egyes rendelkezéseinek átültetését valósítja meg, ezáltal megállapítva a hazai Környezeti Térinformatikai Rendszer felépítésére és az azon keresztül elérhető téradat-szolgáltatásokra vonatkozó alapvető szabályokat.
A Környezeti Térinformatikai Rendszer rendeletetése a környezetvédelmi célkitűzések kialakítása és a környezetvédelmi feladatok megvalósításának elősegítése. A Környezeti Térinformatikai Rendszert a környezetvédelemért felelős miniszter a különböző téradatkezelők ágazati irányítását, illetve felügyeletét ellátó miniszterekkel együtt működteti. A rendszer az Országos Környezeti Információs Rendszerből és a más téradatkezelők által működtetetett információs rendszerekből áll, és ezen keresztül érhető el közvetlenül az Európai Unió által működtetett térinformatikai hálózati portál. A Nemzeti Környezeti Térinformatikai Rendszer hálózati portálján bárki számára ingyenesen hozzáférhetők a téradatok és téradatkészletek, valamint a metaadatok keresését, megtekintését, letöltését, átalakítását és a felhasználását biztosító téradat-szolgáltatások.
E szolgáltatások közül a keresési és a megtekintési szolgáltatás ingyenes. A letöltési, az átalakítási és a lehívási szolgáltatásért a téradatkezelő díjat állapíthat meg. A törvény meghatározza a díjak megállapításakor irányadó elemeket, amelyek megfelelő garanciaként szolgálnak ahhoz, hogy a díjak mértéke ne haladja meg az indokolt mértéket.
Környezetvédelmi információs rendszer és tájékoztatás
49. § (1) A környezet állapotának és használatának figyelemmel kísérésére, igénybevételi és terhelési adatainak mérésére, gyűjtésére, feldolgozására és nyilvántartására a miniszter - a Kormány által meghatározottak szerint - mérő-, észlelő-, ellenőrző (monitoring) hálózatot, Országos Környezetvédelmi Információs Rendszert (a továbbiakban együtt: Információs Rendszer) létesít és működtet.
(2) Az Információs Rendszert úgy és olyan területi sűrűséggel kell megszervezni és telepíteni, hogy annak alapján
a) a környezet igénybevételének, terhelésének és a környezet állapotának változása - a társadalmi-gazdasági összefüggésekkel és a lakosság egészségi állapotára gyakorolt hatások szempontjából is értékelhető formában - mennyiségileg és minőségileg meghatározható, és nemzetközileg összehasonlítható legyen;
b) a környezetre gyakorolt hatások okai kielégítő pontossággal megállapíthatók legyenek (beleértve a károsítások okozati viszonyainak megállapításához szükséges részletes bontásokat is);
c) a környezetveszélyeztetés a lehető legkorábban felismerhetővé váljon;
d) a szabályozási feladatok és a hatósági intézkedések megtehetők legyenek;
e) felhasználható legyen tervezésre.
(3) Az Információs Rendszer működtetéséhez szükséges területi feladatokat a környezetvédelmi igazgatási szerv látja el.
(4) A környezetre gyakorolt hatásokkal kapcsolatos - jogszabályokban meghatározott - adatszolgáltatásra vonatkozó költségeket az adatszolgáltatásra kötelezett viseli.
50. § (1) A környezethasználó köteles a tevékenysége során okozott környezetterhelést, környezet-igénybevételt - jogszabályban meghatározott módon - mérni, vagy technológiai számítással alátámasztani, nyilvántartani, nyilvántartását a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságok rendelkezésére bocsátani, illetőleg adatszolgáltatást teljesíteni.
(2) A külön jogszabályban meghatározott környezethasználók kötelesek az általuk végzett tevékenység környezeti hatását felmérni, arról rendszeresen környezeti jelentést készíteni és azt benyújtani a környezetvédelmi igazgatási szerv részére. A környezeti jelentésre vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály határozza meg.
(3) A környezetvédelmi feladatokat ellátó önkormányzati és állami szervek - kormányrendeletben meghatározottak szerint - kötelesek az Információs Rendszer működtetéséhez szükséges és náluk keletkezett adatokat az Információs Rendszer rendelkezésére bocsátani.
51. § (1) A környezet állapotára, igénybevételére és használatára vonatkozó adatok a közérdekű adatokra vonatkozó jogszabályok szerint kezelendők.
(2) A miniszter az adatgyűjtés alapján évente jelentést terjeszt a Kormány elé az ország környezeti állapotának alakulásáról.
(3) A lakóhelyi környezet állapotának alakulásáról a települési önkormányzat szükség szerint, de legalább évente tájékoztatja a lakosságot.
Környezeti adatok bejegyzése egyéb nyilvántartásokba
52. § (1) Jogerős hatósági vagy bírósági határozattal megállapított tartós környezetkárosodás tényét, mértékét és jellegét az ingatlan-nyilvántartásban fel kell tüntetni.
(2) A bejegyzést a környezetvédelmi hatóság kezdeményezi, illetve azt - felelősség bírósági megállapítása esetén - a bíróság hivatalból rendeli el.
(3) A bejegyzés alapjául szolgáló környezetszennyezettség ténye, mértéke és jellege megszűnését, illetve megváltozását az ingatlan tulajdonosa kérelmére a bejegyzést kérő hatóság, illetve a bejegyzést elrendelő bíróság állapítja meg, majd a bejegyzés törlése, illetve módosítása iránt hivatalból intézkedik.
Környezetvédelmi kutatás, műszaki fejlesztés
53. § (1) A környezetvédelmi feladatok megoldását a tudomány és technika fejlesztésével, a tudományos kutatómunka és a műszaki fejlesztés szervezésével, továbbá a hazai és a nemzetközi kutatások eredményeinek elterjesztésével, valamint gyakorlati alkalmazásával is elő kell segíteni.
(2) A környezet állapotának megismerésére és a környezetvédelem fejlesztésére irányuló kutatás kiemelten támogatott kutatási feladat. E kutatások összehangolása, támogatása, értékelése és állami környezetkutatási célok teljesítésének biztosítása - a tudományos kutatásokért felelős miniszterrel együttműködésben - a miniszter feladata.
Környezeti nevelés, képzés, művelődés
54. § (1) Mindenkinek joga van a környezeti ismeretek megszerzésére és ismereteinek fejlesztésére.
(2) A környezeti ismeretek terjesztése és fejlesztése (óvodai nevelés, iskolai nevelés, képzés, művelődés, iskolarendszeren kívüli oktatás és továbbképzés, ismeretterjesztés, könyvkiadás) elsősorban állami és önkormányzati feladat.
(3) Az állami feladat ellátása során a miniszter a környezeti ismeretek szakszerű oktatásának biztosítása és azok folyamatos fejlesztése érdekében együttműködik a művelődésért és közoktatásért felelős miniszterrel és más érdekelt miniszterekkel.
(4) A Nemzeti Alaptanterv elvei és követelményei szerint a miniszter közreműködik a közoktatás intézményei számára készülő tantervi követelmények és taneszközök szakmai előkészítésében.
(5) A miniszter környezeti nevelési, képzési programot készít, amely összefoglalja
a) az iskolarendszeren kívüli környezeti oktatás, képzés, továbbképzés és ismeretterjesztés környezetvédelmi ismereteit, valamint
b) az öntevékeny közművelődés, a környezeti tudatosság fejlesztésének irányelveit,
c) a környezetvédelmi szakmai képzés irányelveit, ismérveit.
(6) A környezeti oktatásnak és ismeretterjesztésnek az alapvető komplex (természettudomány-ökológiai, társadalomtudományi, műszaki-technikai,) ismereteken túl a szakmák gyakorlásához szükséges környezetvédelmi ismeretekre, a környezetet veszélyeztető tevékenységekre, a veszélyhelyzet megelőzésének és elhárításának alapvető kérdéseire, az egészséget befolyásoló környezeti hatásokra, továbbá a környezet védelmével kapcsolatos állampolgári jogok és kötelezettségek ismertetésére is ki kell terjednie.
55. § (1) Az 54. §-ban megjelölt feladatokat az állam az oktatási és a közművelődési intézményeken keresztül, a környezetvédelmi egyesületekkel és a környezet védelmével foglalkozó lakossági szakmai szervezetekkel együttműködve látja el. Az állam az egyes nevelési, képzési feladatokat ellátó szervezeteket, az egyházakat, a tudományos intézményeket, szakmai szervezeteket, egyesületeket környezeti nevelési, képzési tevékenységük eredményesebb ellátása érdekében - szükség esetén megfelelő pénzeszközök rendelkezésre bocsátásával - támogatja.
(2) A környezeti ismeretek oktatásának megszervezése és az ismeretekkel kapcsolatos tananyagok, oktatási programok előkészítésének szellemi és anyagi támogatása a művelődésért és a közoktatásért felelős miniszter, valamint a miniszter közös feladata, a szakképzés tekintetében a miniszter gyakorolja a szakképesítésért felelős miniszter jogait, ellátja a felsőoktatás szakirányába tartozó állami feladatokat, és segíti a szakirányba tartozó felsőoktatási intézmények oktató munkáját.
VI. Fejezet
A KÖRNYEZETVÉDELEM GAZDASÁGI ALAPJAI
56. § (1) A központi költségvetés
a) támogatja a Programban meghatározott kiemelt környezetvédelmi és a nemzetközi kötelezettségvállalásokból adódó feladatok megoldását;
b) támogatja a környezetvédelmet szolgáló intézkedéseket, különösen az Információs Rendszer kiépítése és működtetése, a közigazgatási ellenőrzés, az oktatás és ismeretterjesztés, a kutatás, a társadalmi környezetvédelmi tevékenység területén;
c) finanszírozza a környezetkárosodást megelőző intézkedések, a helyreállítási intézkedések költségeit azon esetekben, amikor az másra át nem hárítható;
d) megtéríti a 102/A. § (7) bekezdésében meghatározott esetben a környezetveszélyeztetés, valamint a környezetkárosodás elhárításához és csökkentéséhez szükséges intézkedések költségeit;
e) megelőlegezi szükség esetén az azonnali beavatkozást igénylő esetekben a környezetkárosodást megelőző intézkedések, valamint a helyreállítási intézkedések költségeit.
(2) Amennyiben a környezetkárosodást megelőző, illetve helyreállítási intézkedések költsége azért nem volt másra áthárítható, mert a környezethasználó, illetve az ingatlan tulajdonosa ismeretlen volt, és ezen személyek utóbb ismertté válnak, az elvégzett intézkedések költségeit - amennyiben a 102/A. § (1) bekezdése alapján azok alól nem mentesülnek - a 102. § szerint viselni kötelesek.
A törvény pontosítja a központi költségvetésnek a környezetveszélyeztetéssel, illetve környezetkárosodással összefüggésben a finanszírozásra vonatkozó rendelkezéseit. Az Irányelv 8. cikkében foglaltak alapján a megelőző, valamint a helyreállítási intézkedések költségeit fő szabályként a környezethasználónak kell viselnie. Ennek megfelelően a központi költségvetés abban az esetben finanszírozza a megelőző, valamint a helyreállítási intézkedések költségeit, ha az másra át nem hárítható, a Kvt. 101. §-ban, illetve a 102. §-ban foglalt (a tulajdonos, a birtokos, használó, illetve a vevő) mögöttes felelősségre is figyelemmel. Így a központi költségvetés finanszírozza a költségeket, ha a környezethasználó nem ismert, fizetésképtelen, illetve ha a környezethasználó mentesül a közigazgatási jogi felelősség alól.
A törvény alapján abban az esetben, ha a környezethasználó mentesül a felelősség alól az általa viselt költségeket - az Irányelv 8. cikkével összhangban - a központi költségvetés megtéríti a számára.
Ezzel egyidejűleg azt is szabályozza a törvény, hogy indokolt esetben legyen lehetősége a központi költségvetésnek a megelőző, valamint a helyreállítási intézkedések költségeinek megelőlegezésére.
(3) A környezet kisebb igénybevételét és terhelését okozó technológiák alkalmazása, a környezetkímélő termékek előállítása és szolgáltatások nyújtása, adó-, vám- és illetékkedvezmények biztosításával támogatható.
(4)
EBH2001. 549. I. Az adós vagyonának hiányában nem a felszámoló kötelezettsége, hogy saját költségére gondoskodjon a környezeti terhek rendezéséről [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 31. § c) pont, 48. § (3) bek., 57. § (2) bek. c) pont, 1995. évi LIII. tv. 41. § (5) bek. c) pont, 56. § (1) bek. b) pont, 1027 1996. (VII. 12.) Korm. rendelet 2. § (1) bek. e) pont, 10. § (2) bek., 13. § (2) bek., 40. § (1) bek., 56/1981. (XI. 28.) MT r. ].
BH2001. 337. A felszámoló feladatai a környezeti terhek rendezése tárgyában. Amennyiben a környezeti terhek rendezésére az adós vagyona nem nyújt fedezetet, a felszámolónak a bíróságnál egyszerűsített felszámolást kell kezdeményeznie. A felszámolót azonban az adós helyett a környezeti károk megszüntetésének kötelezettsége nem terheli [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 3. § e) pont, 46. §, 48. § (3)-(4) bek., 57. § (1)-(2) bek., 59. §, 63/A. §, 1995. évi LIII. tv. 41. § (5) bek. c) pont, 56. § (1) bek. b) pont, 1991. évi XVIII. tv. (Szvt.) 22. §, 23. §, 28. §, 106/1995. (IX. 8.) Korm. r. 8. §, 11. §].
Környezetvédelmi alap célfeladat fejezeti kezelésű előirányzat
57. § A környezetvédelmi alap célfeladat fejezeti kezelésű előirányzat a környezetkímélő gazdasági szerkezet kialakításának ösztönzését, a környezeti ártalmak megelőzését, csökkentését, a bekövetkezett környezeti károk felszámolását - a külön törvényben meghatározott tájrendezést -, továbbá természeti értékek és területek fenntartását, a leghatékonyabb megoldások, továbbá a külön jogszabályban meghatározott tevékenységek esetén az elérhető legjobb technika ösztönzését, előmozdítását, a társadalom környezeti szemléletének fejlődését, valamint a környezetvédelmi kutatást elősegítő előirányzat.
Települési önkormányzati környezetvédelmi alapok
58. § (1) Környezetvédelmi feladatai (46. §) megoldásának elősegítése érdekében a települési önkormányzat - Budapesten a fővárosi önkormányzat is - önkormányzati rendelettel önkormányzati környezetvédelmi alapot hozhat létre.
(2) A települési önkormányzati környezetvédelmi alap bevételei:
a) a települési önkormányzat által jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírság teljes összege,
b) az illetékes környezetvédelmi hatóság által a települési önkormányzat területén jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírságok összegének harminc százaléka,
c) a környezetterhelési díjak és az igénybevételi járulékok külön törvényben meghatározott része,
d) a települési önkormányzat bevételeinek környezetvédelmi célokra elkülönített összege,
e) egyéb bevételek.
(3) Ha a települési önkormányzat nem hoz létre önkormányzati környezetvédelmi alapot, a (2) bekezdés c) pontjában foglalt bevétel nem illeti meg.
(4) Az önkormányzati környezetvédelmi alapot környezetvédelmi célokra kell felhasználni.
(5) A települési önkormányzati környezetvédelmi alap felhasználásáról a képviselő-testületnek évente a költségvetési rendelet (Áht. 65. §) és a zárszámadás (Áht. 85. §) elfogadásával egyidejűleg kell rendelkeznie.
(6) A környezet igénybevételével, terhelésével, szennyezésével érintett települési önkormányzat kezdeményezheti a (2) bekezdés a), b) és c) pontja szerinti bevétellel rendelkezni jogosult települési önkormányzatnál a bevétel arányos megosztását a hatásterületen lévő települési önkormányzatok között. Igényének mértékét adatokkal alá kell támasztania.
(7) Ha a (6) bekezdés szerinti megosztás kérdésében, illetőleg mértékében az érintett települési önkormányzatok között nem jön létre egyezség, a kezdeményező települési önkormányzat a megyei bíróság székhelyén működő városi bírósághoz, a fővárosban a Pesti Központi Kerületi Bírósághoz keresetet nyújthat be. Az eljárás illetékmentes.
BH1997. 495. A környezetvédelmi bírság összegének a települési önkormányzatok közötti megosztásával kapcsolatos perre - a pertárgy értékétől függetlenül - a megyei bíróság székhelyén működő városi bíróságnak, Budapesten a Pesti Központi Kerületi Bíróságnak van hatásköre [1995. évi LIII. tv. 58. § (2), (6) és (7) bek.].
A környezet használata után fizetendő díjak
59. § (1) A környezet terhelését, igénybevételét csökkentő intézkedések fedezetét megteremtő díjak:
a) környezetterhelési díjak,
b) igénybevételi járulékok,
c) termékdíjak,
d) betétdíjak
(a továbbiakban együtt: díjak).
(2) A díjak mértékét úgy kell megállapítani, hogy azok ösztönözzék a környezethasználót a környezet igénybevételének és terhelésének csökkentésére.
(3) A díjak mértékét és a felhasználás célját a díjfizetésre kötelezettek érdekképviseleteivel egyeztetve kell kialakítani. A díjakat időben és mértéküket tekintve fokozatosan kell bevezetni.
(4) A díjakról rendelkező külön jogszabályban úgy kell meghatározni a felhasználás céljait és módját, hogy a befolyt összeg döntő része a díj fizetésének meghatározásakor alapul vett környezetterhelés, illetőleg környezetigénybevettség mérséklésére legyen fordítható.
(5)
Környezetterhelési díj
60. § (1) A környezethasználó a környezetterhelésért - külön jogszabályban meghatározott esetekben - környezetterhelési díjat köteles fizetni.
(2) A környezetterhelési díj fizetésére kötelezett környezethasználó köteles az általa okozott terhelést nyilvántartani, arról adatokat szolgáltatni, illetve bevallást tenni.
(3) A környezetterhelési díj olyan anyagra és energiafajtára határozható meg, amelyekre érvényes mérési szabvány van, illetve amelynek kibocsátása anyagmérleg vagy műszaki számítás alapján megbízhatóan megállapítható.
(4) Az (1) bekezdés szerint meghatározott környezeti elemekbe juttatott szennyező anyagok után fizetendő környezetterhelési díjat meghatározott anyagokra, energiafajtákra vagy ezek csoportjára külön, a kibocsátott anyag vagy energia mennyiségével arányosan kell meghatározni. Az arányossági tényező területi kategóriától és a kibocsátási határértékektől függően eltérő lehet.
(5) A környezetterhelési díj fizetési kötelezettség alá tartozó anyagok, energiafajták körét, a díj mértékét, továbbá a nyilvántartás és az adatszolgáltatás rendjét törvény határozza meg.
BH2007. 232. A természetben okozott kár megtérítése iránt indított perben az ügyész keresetindítási jogának terjedelme; a jogellenes magatartás akkor alapozza meg a speciális kártérítési felelősséget, ha az közvetlenül a védett természeti értéket károsítja (1995. évi LIII. törvény 4. §, 60. §, 81. §-ai).
Igénybevételi járulék
61. § (1) A környezet valamely elemének egyes igénybevételi módjai után a környezethasználó igénybevételi járulékot köteles fizetni.
(2) Nem kell igénybevételi járulékot fizetni olyan környezeti elem igénybevételéért, amely után a környezethasználó bányajáradékot fizet (Bt. 20. §).
(3) Az igénybevételi járulék fizetésére kötelezett környezethasználó köteles az igénybevétel mértékét nyilvántartani, arról adatokat szolgáltatni, illetve bevallást tenni.
(4) A környezeti elem igénybevétele után fizetendő járulékot a környezeti elem igénybe vett mennyiségével arányosan kell megállapítani. Az arányossági tényező területi kategóriától függően eltérő lehet.
(5) Az igénybevételi járulék fizetési kötelezettség hatálya alá tartozó tevékenységek és igénybevételek körét, a járulék mértékét, továbbá a nyilvántartás és az adatszolgáltatás rendjét törvény határozza meg.
Termékdíj
62. § (1) A környezetet vagy annak valamely elemét a felhasználása során vagy azt követően különösen terhelő, illetőleg veszélyeztető egyes termékek előállítását, behozatalát, forgalmazását, egyszeri termékdíj fizetési kötelezettség terheli.
(2) A termékdíj fizetésére kötelezett gyártó, importáló és forgalmazó köteles a termék mennyiségét és forgalmát nyilvántartani, arról adatot szolgáltatni, illetve bevallást tenni.
(3) A termékdíj fizetési kötelezettség hatálya alá tartozó termékek körét, a díj mértékét, a nyilvántartás és az adatszolgáltatás rendjét törvény határozza meg.
(4) A termékdíj mértékét az előállított, behozott, illetve forgalmazott termék egységnyi mennyiségére kell megállapítani.
(5) A termékdíj fizetési kötelezettség alá tartozó egyes elhasználódott termékek visszafogadására és megfelelő kezelésére a termék előállítója, illetőleg forgalmazója, ideértve az importőrt is, jogszabály rendelkezése alapján kötelezhető.
(6) A visszafogadási kötelezettséggel terhelt termék termékdíját - az 59. § (4) bekezdésében foglaltak figyelembevételével - a visszafogadott, elhasználódott termékek hasznosítására vagy ártalmatlanítására, illetve az ezt megvalósító beruházások finanszírozására kell fordítani.
Betétdíj
63. § (1) Jogszabály állapítja meg azon termékek körét, amelyeknek visszafogadása a környezet terhelésének, szennyezésének csökkentése érdekében indokolt. A visszafogadás ösztönzésére a termék forgalmazójának betétdíjat kell felszámítania.
(2) A betétdíjas termék forgalmazója köteles a használt termék visszavételéről és megfelelő kezeléséről gondoskodni, továbbá a forgalmazáskor felszámított betétdíjat a termék visszaszolgáltatójának megfizetni.
VII. Fejezet
A KÖRNYEZETVÉDELMI IGAZGATÁS
A környezetvédelmi igazgatás
64. § (1) A környezetvédelmi igazgatás körébe tartozik
a) a környezetvédelmi hatósági tevékenység ellátása, így különösen a környezethasználat - e törvényben meghatározott szabályok szerinti - engedélyezése, a környezetért való közigazgatási jogi felelősség érvényesítése;
b) az Információs Rendszer működtetésével kapcsolatos adatkezelési, valamint tájékoztatási feladatok ellátása;
c) anyagok, termékek és technológiák környezetvédelmi szempontból történő minősítési rendszerének meghatározása, forgalomba hozataluk, illetőleg alkalmazásuk engedélyezése;
d) a környezeti károk elhárítására irányuló feladatok szervezése;
e) a leghatékonyabb megoldás, az elérhető legjobb technika alkalmazására vonatkozó követelmények érvényesítése;
f) a környezet védelmét és javítását, valamint helyreállítását szolgáló intézkedések, programok kidolgozása és végrehajtásának ellenőrzése.
(2)
Adatkezelés
64/A. § (1) A környezetvédelmi igazgatási szervek a természetes és jogi személyekről adatokat környezetvédelmi ügyféljel (a továbbiakban: KÜJ-szám) alkalmazásával
a) a környezet használatára [4. § i) pont] vonatkozó jogok és kötelezettségek teljesülésének ellenőrzése,
b) környezetvédelmi célú tevékenység végzése,
c) a környezet használatával, igénybevételével, állapotával kapcsolatos tájékoztatási kötelezettségek teljesítése,
d) a környezet szennyezésének és károsodásának megelőzése, csökkentése és megszüntetése, valamint felszámolása,
e) a környezet használatával, szennyezésével és károsításával kapcsolatos fizetési kötelezettségek megállapítása, ellenőrzése
érdekében tarthat nyilván.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott célra
a) természetes személy esetében
aa) természetes személyazonosító adatok,
ab) lakcím;
ac)
b) jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság esetében
ba) cég neve, cégjegyzék száma, törzsszáma (adószámának első nyolc számjegye) statisztikai tevékenységének kódja,
bb) székhely településazonosító törzsszámmal, illetve telephelyei településazonosító törzsszámmal;
c) egyéni vállalkozó esetében
ca) neve,
cb) vállalkozói igazolványának a kiállítója és száma,
cc) székhelye településazonosító törzsszámmal, illetve telephelyei településazonosító törzsszámmal;
d) az a)-c) pont esetében
da) a környezet használatára vonatkozó határozatok rendelkezései,
db) a környezet használatára, igénybevételére vonatkozó jogszabályokban meghatározott adatszolgáltatások szerinti adatok
tarthatók nyilván.
(3) A bíróság, az ügyészség, a bűnüldözés és a büntetés-végrehajtás szervei, a nemzetbiztonsági szolgálatok, valamint az adóhatóság, a Központi Statisztikai Hivatal, a műszaki biztonsági, az egészségügyi igazgatási feladatokat ellátó szervek, az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv és a talajvédelmi hatóság, az ingatlanügyi hatóság, a polgári védelmi szervek feladataik ellátása érdekében - a rájuk vonatkozó törvényekben meghatározott célból és feltételek teljesülése esetén - jogosultak a nyilvántartásba felvett adatok igénylésére a feladataik ellátásához szükséges mértékben.
(4) A (2) bekezdés szerinti adatok statisztikai, illetőleg tájékoztatási célra felhasználhatók és statisztikai, illetőleg tájékoztatási célú felhasználásra - személyazonosításra alkalmatlan módon - átadhatók.
(5) Természetes személyek ügyfél-azonosítójához tartozó személyes adatokat a természetes személy ügyféli minőségének megszűnését követő 5 év elteltével törölni kell.
A Kvt. 49. §-ának (1) bekezdése értelmében a környezetvédelemért felelős miniszter a környezet állapotának és használatának figyelemmel kísérésére, igénybevételi és terhelési adatainak gyűjtésére, feldolgozására és nyilvántartására Országos Környezetvédelmi Információs Rendszert (OKIR-t) létesít és működtet. A Kvt. 64/A. §-ának (2) bekezdése meghatározza, hogy a természetes személyekről és a gazdálkodó szervezetekről milyen adatokat lehet nyilvántartani. Ezzel összefüggésben a törvény meghatározza az adatkezelés határidejét a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény 3. §-ának (3) bekezdésével összhangban.
(6) Az adatkezelést végző szervek vezetői a természetes személyek személyes, valamint a jogi személyek üzleti titkot képező adatai védelméért való felelősségük körében kötelesek olyan technikai és szervezési intézkedéseket tenni, ellenőrzési rendszert kialakítani és adatvédelmi szabályzatot kiadni, amely biztosítja az adatvédelmi követelmények teljesülését. Az érintett személy vagy képviselője a rá vonatkozó nyilvántartásba betekinthet, az iratokról másolatot, illetőleg a nyilvántartott adatairól felvilágosítást kérhet.
A környezetvédelmi hatósági együttműködés
65. § (1)-(2)
(3) A környezetvédelmi igazgatási szerv a helyi önkormányzatok feladat- és hatáskörét érintő környezetvédelmi ügyekben együttműködik az illetékességi területén működő önkormányzati környezetvédelmi hatóságokkal, és segíti őket környezetvédelmi feladataik ellátásában.
A környezethasználat feltételei és hatósági engedélyezése
66. § (1) A környezethasználat
a) környezeti hatásvizsgálat hatálya alá tartozó tevékenységek esetén - a b) pontban foglaltak kivételével - a tevékenységre a környezetvédelmi hatóság által kiadott környezetvédelmi engedély,
b) az egységes környezethasználati engedélyezés hatálya alá tartozó esetekben a környezetvédelmi hatóság által kiadott egységes környezethasználati engedély,
c) környezetvédelmi felülvizsgálat hatálya alá tartozó tevékenységek esetén a környezetvédelmi hatóság által kiadott környezetvédelmi működési engedély,
d) egyéb, az a)-c) pont hatálya alá nem tartozó - külön jogszabályokban meghatározott - esetekben a környezetvédelmi hatóság által kiadott határozat, vagy szakhatóságként való közreműködésük esetén szakhatósági állásfoglalásuk figyelembevételével más hatóság által kiadott határozat
jogerőre emelkedését követően kezdődhet meg, illetőleg folytatható.
(2) A környezetvédelmi hatóság az (1) bekezdésben meghatározott hatósági határozatairól, illetőleg szakhatósági állásfoglalásairól hatósági nyilvántartást vezet.
(3) Törvény a gyorsforgalmi utak, valamint a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló árvízvédelmi létesítmények tervezésével, építésével összefüggő környezethasználat esetében a hatósági engedélyezésre eltérő szabályokat állapíthat meg.
(4) Ha az (1) bekezdés a) és b) pontjának hatálya alá tartozó környezethasználathoz más jogszabály által meghatározott létesítési, illetve működési engedélyezési eljárás is szükséges, az engedély akkor adható meg, ha a környezethasználó környezetvédelmi, illetve egységes környezethasználati engedéllyel rendelkezik. A létesítési (építési), illetve működési (használatbavételi) engedély a környezetvédelmi, illetve egységes környezethasználati engedélyben foglaltaktól nem térhet el.
(5) Ha jogszabály a környezethasználattal összefüggő elvi engedélyezési eljárás lefolytatását írja elő, akkor az ügyfél kérelme alapján az elvi engedélyezési eljárás - külön eljárás lefolytatása nélkül - az (1) bekezdés a), illetve b) pontja szerinti eljárás keretében is lefolytatható.
A törvény az engedélyezési eljárást egyértelműsíti azzal, hogy a környezethasználathoz kapcsolódó létesítési, illetve működési engedély megszerzése előtt minden esetben környezetvédelmi, illetve környezethasználati eljárás lefolytatása, illetve az engedély megszerzése szükséges. A törvény az eljárás lerövidítését is célozza úgy, hogy a más jogszabályban foglalt elvi engedély (pl.: építési, vízjogi) beszerzését a környezetvédelmi, illetve környezethasználati engedély megszerzésével kiváltja.
Előzetes vizsgálati eljárás
67. § (1) A környezethasználó kérelmére a környezetvédelmi hatóság előzetes vizsgálati eljárást folytat.
(2) A környezetvédelmi hatóság az előzetes vizsgálati eljárásban dönt arról, hogy a tervezett tevékenység környezeti hatásvizsgálati vagy egységes környezethasználati engedélyezési eljárás hatálya alá tartozik-e, és döntésében - szükség szerint - meghatározza a benyújtandó kérelem tartalmi követelményeit.
(3) Az előzetes vizsgálati eljárás iránti kérelmet kormányrendeletben meghatározott tartalommal kell benyújtani.
(4)
(5) A környezetvédelmi hatóság az előzetes vizsgálat alapján hozott határozatát - annak jogerőre emelkedésére tekintet nélkül - nyilvánosan közzéteszi.
(6) A környezetvédelmi hatóság az (5) bekezdés szerinti határozatot az előzetes vizsgálati eljárás iránti kérelem hatósághoz történő megérkezésétől számított 33 munkanapon belül hozza meg, ha az ügyben közmeghallgatás tartása szükséges, az ügyintézési határidő 45 munkanap. Országhatáron átterjedő jelentős környezeti hatással kapcsolatos, jogszabályban meghatározott nemzetközi eljárás időtartama az ügyintézési határidőbe nem számít be.
(7) Az előzetes vizsgálati eljárás részletes szabályait a Kormány rendeletben határozza meg.
BH2005. 302. A szomszéd ingatlan tulajdonosának kereshetőségi jogát önmagában megalapozza, ha a szomszédságában lévő jelentős bővítéssel járó építkezés során a jogszabályok által kötelezően előírt környezeti hatástanulmány beszerzését mellőzik [1952. évi III. tv. 327. §; 1995. évi LIII. tv. 67. §; 152/1995. (XII. 12.) Korm. r.].
A környezeti hatásvizsgálati eljárás
68. § (1) A környezetre jelentős, illetve várhatóan jelentős mértékben hatást gyakorló tevékenység megkezdése előtt környezeti hatásvizsgálatot kell végezni.
(2) A Kormány rendeletben határozza meg azon tevékenységek körét, amelyek tekintetében mindig kell környezeti hatásvizsgálatot végezni, meghatározza továbbá azon tevékenységek körét is, amelyek esetében a környezetvédelmi hatóság - kormányrendeletben megállapított mérlegelési szempontok alapján - dönt arról, hogy szükség van-e környezeti hatásvizsgálat elvégzésére.
69. § (1) A környezeti hatásvizsgálat eredményeit a kérelmezőnek környezeti hatástanulmányban kell bemutatnia.
(2) A környezeti hatástanulmány általános tartalmi követelményeit, valamint a környezeti hatásvizsgálati eljárás szabályait a Kormány rendeletben határozza meg.
Az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás
70. § (1) Az egyes - külön jogszabályban megjelölt - tevékenységek környezetet terhelő kibocsátásainak megelőzésére, a környezeti elemeket terhelő kibocsátások, valamint a környezetre ható tényezők csökkentésére, illetőleg megszüntetésére irányuló, az elérhető legjobb technikán alapuló intézkedéseket az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás során kell megállapítani.
(2) Az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás részletes szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg.
Határozatok
71. § (1) A környezetvédelmi hatóság - kormányrendelet szerinti eljárás lefolytatását követően - dönt:
a) a 67. § (2) bekezdése szerinti határozat,
b) a 66. § (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a tevékenység megkezdéséhez, illetve módosításához szükséges környezetvédelmi engedély,
c) a 66. § (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben az egységes környezethasználati engedély,
d) ha a tevékenység a b) és c) pont hatálya alá egyaránt tartozik, az egységes környezethasználati engedély
kiadásáról.
(2)
(3) A környezetvédelmi hatóság a határozatát - annak jogerőre emelkedésére tekintet nélkül - nyilvánosan közzéteszi.
72. § A környezetvédelmi hatóság a környezetvédelmi engedélyt vagy az egységes környezethasználati engedélyt visszavonja, ha a jogerőre emelkedéstől számított öt éven belül a tevékenységet, illetve az ahhoz szükséges építési előkészítési munkákat nem kezdték meg, illetőleg ha a jogosult nyilatkozik arról, hogy a környezetvédelmi engedéllyel vagy az egységes környezethasználati engedéllyel nem kíván élni, továbbá akkor is, ha az engedélyezéskor fennálló feltételek lényegesen megváltoztak.
A 2003/35/EK irányelv 3. cikk 6. a) pontja előírja, hogy amennyiben a fejlesztés jóváhagyásának engedélyezésére vagy elutasítására vonatkozóan a határozatot meghozták, az illetékes hatóság erről tájékoztatja a nyilvánosságot a jogerős határozat közzétételével, amelyből megismerhető a hatóság döntése; a nyilvánosság által tett észrevételek, törvények; illetve a jelentős kedvezőtlen hatások elkerülése, csökkentése, ellensúlyozása céljából hozott intézkedések leírása. Ez a rendelkezés törvényi szintű szabályozást igényel, mivel a jogalkotásról szóló törvény úgy rendelkezik, hogy a közigazgatási eljárás szabályai csak törvényben állapíthatóak meg. A megfeleltetésnek a Kvt. új 71. §-ának (3) bekezdése tesz eleget. (törvény 3. §)
Az irányelvnek való megfeleltetésen túl újraszabályozásra kerülnek a Kvt. környezeti hatásvizsgálattal és egységes környezethasználati engedélyezéssel kapcsolatos előírásai. A törvény 3. §-a a Kvt. 66-72. §-ait módosítja. A módosítás lényege: a jövőben a hatásvizsgálat két szakasz helyett egy szakaszból fog állni. Azon tevékenységek esetében pedig, amelyek hatásvizsgálat és egységes környezethasználati engedélyezési kötelezettség alá egyaránt tartoznak, csak az egységes környezethasználati engedélyt kell a környezethasználónak beszereznie. A felügyelőség a környezethasználó kérelmére induló előzetes vizsgálati eljárásban fog dönteni arról, hogy a törvényt tevékenység környezeti hatásvizsgálati, vagy egységes környezethasználati engedélyezési, illetve más hatósági eljárás hatálya alá tartozik-e, és döntésében - szükség szerint - meghatározza az előzetes vizsgálati eljárást követően benyújtandó kérelem tartalmi követelményeit. Az előzetes vizsgálati, valamint a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás részletes szabályait a Kormány állapítja meg.
Az egységes környezethasználati engedély
72/A. §
Környezetvédelmi felülvizsgálat
73. § (1) Az egyes tevékenységek környezetre gyakorolt hatásának feltárására és megismerésére, valamint a környezetvédelmi követelményeknek való megfelelés ellenőrzésére környezetvédelmi felülvizsgálatot (a továbbiakban: felülvizsgálat) kell végezni.
(2) A felülvizsgálat szempontjából:
a) tevékenységnek minősül valamely - a környezet igénybevételével, veszélyeztetésével vagy környezetszennyezéssel járó - művelet, illetőleg technológia folytatása, felújítása, helyreállítása és felhagyása;
b) érdekelt az a) pontban meghatározott tevékenység gyakorlója vagy amennyiben az nem ismert, annak az ingatlannak a tulajdonosa, amelyen a műveletet (technológiát) folytatták vagy folytatják.
(3) Ha a tevékenység gyakorlója nem azonos az ingatlan tulajdonosával, akkor a hatóság az eljárás megindításáról az ingatlan tulajdonosát is értesíti.
74. § (1) A környezetvédelmi hatóság az érdekeltet tevékenysége környezetre gyakorolt hatásának feltárása érdekében - teljes körű vagy részleges - felülvizsgálatra kötelezheti a 73. § (1) bekezdésében meghatározott esetben, továbbá kötelezi, ha környezetveszélyeztetést, illetve környezetszennyezést észlel.
(2) A környezetvédelmi hatóság az érdekeltet tevékenysége környezetre gyakorolt hatásának feltárása érdekében - teljes körű vagy részleges - felülvizsgálatra kötelezi akkor is, ha
a) környezetkárosítást észlel;
b) kiemelten védett, védett, illetőleg védőterületen (nemzeti park, tájvédelmi körzet, természetvédelmi terület, természeti emlék, valamint ezek védőövezetei, vízminőség-védelmi terület, hidrogeológiai védőterület, valamint az ivó-, ásvány- és gyógyvízkivételek védőterületei), környezetet veszélyeztető, szennyező vagy károsító tevékenységet észlel;
c) a környezetvédelmi engedélyhez, illetőleg egységes környezethasználati engedélyhez kötött tevékenységet ilyen engedély nélkül kezdett meg vagy folytat;
d) a külön jogszabályban meghatározott feltételek fennállnak.
(3) Ha a környezetvédelmi hatóság a környezetvédelmi felülvizsgálat alatt környezetveszélyeztetést vagy környezetkárosítást észlel, akkor az azt okozó feltárt tevékenységet a hatásterületen teljeskörűen vagy részlegesen korlátozhatja, illetőleg felfüggesztheti.
75. § (1) A teljes körű felülvizsgálatnak ki kell terjednie
a) az alkalmazott technológiák ismertetésére, a berendezések műszaki állapotának, korszerűségének bemutatására;
b) a tevékenység folytatása során okozott környezetterhelések és -igénybevételek adatokkal alátámasztott bemutatására;
c) a tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó műveletekre, különösen az anyagforgalomra, a be- és kiszállításra, a hulladék- és szennyvízkezelésre;
d) az esetleg bekövetkező meghibásodásból vagy környezeti katasztrófa miatt feltételezhetően a környezetbe kerülő szennyező anyagok és energia meghatározására;
e) a környezetveszélyeztetés megelőzése, a környezetkárosodás elhárítása érdekében tett és tervezett intézkedések bemutatására;
f) a tevékenység felhagyása után teendő intézkedésekre.
(2) A felülvizsgálat során a környezetszennyezés megszüntetésének - s ha ez nem lehetséges - a környezetigénybevétel és -szennyezés mérséklésének lehetőségeit és feltételeit meg kell határozni.
(3) A részleges felülvizsgálatnak az (1) és (2) bekezdésben írt feltételek közül a környezetvédelmi hatóság által megjelöltekre kell kiterjednie.
76. § (1)
(2) Az érdekelt felelősséggel tartozik a felülvizsgálat hitelességéért, illetőleg a közölt adatok valódiságáért.
(3) A környezetvédelmi hatóság, ha ellenőrzése során a felülvizsgálat eredményének hibás voltáról, illetve tartalmának részbeni vagy teljes valótlanságáról győződik meg, az érdekelt költségén új felülvizsgálatot végeztet (megismételt felülvizsgálat).
(4) A környezetvédelmi hatóság a megismételt felülvizsgálatról az érdekeltet köteles értesíteni; az érdekelt pedig köteles a környezetvédelmi hatóságnak, illetve a környezetvédelmi hatóság által megbízott szervezet(ek)nek a kért adatokat szolgáltatni és a kiegészítő méréseket elvégez(tet)ni.
A környezetvédelmi teljesítményértékelés
77. § Az érdekelt a 73-76. §-ok megfelelő alkalmazásával saját környezetvédelmi teljesítménye értékelésére (tevékenysége átvilágítására), tevékenysége környezetre gyakorolt hatásának megismerésére felmérést végezhet (végeztethet) és - kérelmére - azt a környezetvédelmi hatóság jóváhagyja.
A felülvizsgálat és a teljesítményértékelés közös szabályai
78. §
79. § (1) A felülvizsgálat eredménye alapján a környezetvédelmi hatóság
a) engedélyezi a tevékenység folytatását (a továbbiakban: működési engedély);
b) az engedély megadásával egyidejűleg a szükséges környezetvédelmi intézkedések megtételére kötelezi az érdekeltet, ideértve a kormányrendeletben meghatározott biztosítékadási, illetve környezetvédelmi biztosítási kötelezettségeket is;
c) korlátozza, felfüggeszti vagy megtiltja a tevékenység folytatását, illetőleg az erre hatáskörrel rendelkező szervnél azt kezdeményezi.
(2) Korlátozó vagy felfüggesztő döntés esetén a környezetvédelmi hatóság meghatározza a tevékenység folytatásának környezetvédelmi feltételeit.
(3) A 77. § szerint végzett felmérés jóváhagyásakor a környezetvédelmi hatóság egyszerűsített határozatot hoz, vagy az (1) bekezdés b) és c) pontja rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával jár el.
EBH2006. 1565. A környezetvédelmi követelmények megváltozása alapot ad a kiadott működési engedély megváltoztatására (1995. évi LIII. törvény 79. §).
80. § A 74. § (2) bekezdésének c) pontja esetén - a nyilvánosság bevonásának biztosítása érdekében - a környezetvédelmi hatóság köteles közmeghallgatást tartani.
81. § A határozatnak tartalmaznia kell:
(1) A 79. § (1) bekezdés a) pontja esetén:
a) a tevékenység és az érdekelt megnevezését, valamint a tevékenység célját;
b) a tevékenység folytatásának helyét és hatásterületének behatárolását;
c) a tevékenységet jellemző - a 75. § alapján megállapított - adatokat;
d) a tevékenységgel összefüggő környezetvédelmi előírásokat; e körben a környezetre gyakorolt hatás megfigyeléséhez szükséges mérések rendjét, dokumentálását, az ebből származó adatok szolgáltatásának és értékelésének módját;
e) a határozat érvényességi idejét.
(2) A 79. § (1) bekezdés b) pontja esetén az (1) bekezdésben előírtakon túl:
a) a tevékenység folytatásához szükséges intézkedések meghatározását;
b) a környezetre gyakorolt hatás megfigyeléséhez szükséges mérőhelyek kialakítását;
c) az intézkedések sorrendjét és azok időbeli ütemezését.
(3) A 79. § (1) bekezdés c) pontja esetén:
a) a kötelezett megnevezését;
b) a megállapított kötelezettség tartalmát, teljesítésének módját és határidejét;
c) mindazokat a lényeges előírásokat (feltételeket), amelyeket a tevékenység során meg kell tartani, illetve teljesíteni kell;
d) a környezetkárosodás megszüntetésére vonatkozó követelményeket és az azok kiegészítésére alkalmazható általános megoldásokat (azok lehetséges változatait).
BH2007. 232. A természetben okozott kár megtérítése iránt indított perben az ügyész keresetindítási jogának terjedelme; a jogellenes magatartás akkor alapozza meg a speciális kártérítési felelősséget, ha az közvetlenül a védett természeti értéket károsítja (1995. évi LIII. törvény 4. §, 60. §, 81. §-ai).
Környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszer (EMAS)
81/A. § (1) A környezethasználó külön jogszabályban meghatározott módon saját környezetvédelmi teljesítményének értékelése és folyamatos javítása, valamint a közvélemény megfelelő tájékoztatása érdekében környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerben vehet részt.
(2) A környezethasználó ennek keretében felülvizsgálja (felülvizsgáltatja) a tevékenységével kapcsolatos környezeti hatásokat, környezeti nyilatkozatot készít (készíttet), azt hitelesítteti a környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszer által előírt követelményeknek való megfelelés szempontjából a környezeti hitelesítésre jogosulttal és nyilvántartásba vétel céljából benyújtja az erre külön jogszabályban feljogosított szervezetnek, továbbá ezt követően mindenki számára hozzáférhetővé teszi.
Bejelentési kötelezettség, ellenőrzés
82. § (1) A 66. § (1) bekezdés szerinti engedélyekben alapul vett körülmények jelentős megváltozását, illetve tervezett jelentős megváltoztatását, továbbá a tulajdonosváltozást az érdekelt köteles a környezetvédelmi hatóságnak tizenöt napon belül bejelenteni.
(2) A környezetvédelmi hatóság hivatalból is vizsgálja a 66. § (1) bekezdés a), b) és d) pontja szerinti határozatban alapul vett körülmények változását. Ha ezek jelentősen eltérnek az engedélyezéskori körülményektől, felülvizsgálatot rendel el. Az (1) bekezdésben meghatározott bejelentés elmulasztása esetén a hatáskörrel rendelkező szerv felfüggeszti a tevékenységet.
(3) Az (1) és a (2) bekezdés alkalmazása szempontjából jelentős változásnak minősül a körülmények, a technológia olyan megváltoztatása, amely valamely környezeti terhelésnek vagy igénybevételnek az engedélyezettnél nagyobb mértékét eredményezi.
83. § Csődeljárás, felszámolási eljárás és végelszámolás esetén a tevékenységgel esetlegesen okozott környezetkárosodás feltárása, megszüntetése érdekében külön törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
Anyagok, termékek és technológiák környezetvédelmi minősítése
84. § (1) A környezetre veszélyt jelentő, megfelelő kezelés vagy kialakítás hiányában azt szennyező termékeket és technológiákat környezetvédelmi szempontból minősíteni kell, és gondoskodni kell a minőség biztosításának feltételeiről.
(2) A környezetre veszélyt jelentő anyagokat, azok esetleges környezetbe kerülésükkor érvényesülő környezeti hatásuk alapján - külön jogszabály szerint - veszélyességi fokozatokba kell sorolni.
(3) A környezetvédelmi követelményeket érvényesíteni kell az anyagok, termékek és technológiák egyéb célú minősítése során is.
(4) A minősített anyag, termék vagy technológia környezeti veszélyeiről és hatásairól, a felszámolás, valamint az elhasználódás utáni kezelés feltételeiről és módjáról a használati utasításban a gyártónak, illetve a forgalmazónak tájékoztatást kell adnia.
85. § A környezetre súlyos veszélyt jelentő anyagok és termékek előállítása, behozatala, forgalmazása, technológiák alkalmazása a minősítésen túl csak a Kormány rendeletében meghatározottak szerinti hatósági engedéllyel végezhető.
86. § (1) A környezetbarát vagy környezetkímélő termékekre és technológiákra, amelyek a hagyományos, azonos vagy hasonló funkciójú termékeknél és technológiáknál bizonyítottan kisebb környezet-igénybevételt, illetve környezetterhelést okoznak, környezetkímélő termék vagy technológia megkülönböztető jelzés alkalmazható.
(2) Megkülönböztető jelzés jogosulatlan használata külön jogszabályban meghatározott környezetvédelmi bírságot von maga után.
Határértékek
87. § (1) A határértékeket igénybevételi [17. § (1) bek.; 19. § (1) bek.; 23. § (3) bek.], illetőleg kibocsátási és szennyezettségi (35. §) határértékként kell meghatározni.
(2) A védendő környezeti elem sajátosságaitól, illetőleg a szennyezés jellegétől függően meghatározhatók:
a) általános jellegű,
b) területi,
c) helyi,
d) egyedi,
e) védelmi övezetekre vonatkozó
ökológiai, egészségügyi, tervezési, továbbá rendkívüli helyzetben alkalmazandó határértékek [az (1) és (2) bekezdésben foglaltak a továbbiakban együtt: határérték].
BH2008. 283. Ügyféli érintettség vizsgálata repülőtér zajgátló védőövezet kijelölésekor (1957. évi IV. törvény 3. §, 1995. évi LIII. törvény 29. §, 34. §, 35. §, 87. §).
88. § (1) A környezeti elemek igénybevételének mértékét és a környezetbe kibocsátható anyag és energia mennyiségét, minőségét, koncentrációját a környezet, illetve az érintett környezeti elem állapotának megőrzéséhez, illetőleg helyreállításához meghatározott célállapot figyelembevételével kell megállapítani.
(2) Kibocsátási határérték megállapítható:
a) valamely termékre (termék határérték);
b) valamely technológiára, vagy szennyezőanyagra jellemző kibocsátás mennyiségére (technológiai határérték; amely lehet kibocsátási koncentráció vagy anyagfelhasználás, termelés, energiatermelés mennyiségére vonatkozó fajlagos érték stb.)
c) adott területen a szennyezőforrás által kibocsátható szennyezőanyag vagy energia mennyiségére (területi határérték);
d) meghatározott területre vagy termelési ágra, szennyezőforrás csoportra vonatkozó összmennyiségben.
(3) Igénybevételi határérték megállapítható:
a) valamely környezethasználatra vonatkozóan az igénybevétel megengedhető mértékére (az előidézhető környezeti változás mértéke, az összesen vagy egy időegység alatt kitermelhető természeti erőforrás mennyisége);
b) valamely területen az igénybe vehető környezeti elem elvonásának, használatának megengedhető mértékére;
c) meghatározott kitermelői, illetve felhasználói körre vonatkozó összmennyiségben.
BH2001. 235. A káros légszennyezés folytán bekövetkező környezeti veszélyeztetés elbírálása körében irányadó szempontok [Ptk. 341. § (1) bek., 1995. évi LIII. tv. (Ktv.) 4. §, 6. § (1) bek. b) és c) pont, 22. § (1) bek., 88. § (2) bek., 109. § (2) bek., 10. § (6) bek., 21/1986. (VI. 2.) MT r. 4. § (1) bek., 5. §, 6. § és 16. § c) pont, 22/1998. (VI. 26.) KTM r. 3. § (1) bek., 8. § (2) bek., 4/1986. (VI. 2.) OKTH rendelkezés].
89. § (1) A kibocsátási és igénybevételi határértékek megállapításánál a szennyezettségi határérték mellett figyelembe kell venni a környezet, illetve adott eleme pillanatnyi és célállapotát, valamint a leghatékonyabb megoldást, továbbá a külön jogszabályban meghatározott tevékenységek esetén az elérhető legjobb technikát. Bevezetésükkor biztosítani kell a szükséges és elégséges felkészülési időt.
(2) A határértékek megállapítása során figyelembe kell venni a természeti folyamatok és az egyes környezetterhelő tényezők várható együttes hatását is.
(3) A határértéket a miniszter - az érdekelt miniszterekkel együttesen kiadott - rendeletben, vagy rendeletben meghatározott esetekben a környezetvédelmi hatóság állapítja meg.
A környezetvédelmi közigazgatási szervek hatósági eljárásának különös szabályai
90. § (1)
(2) Környezetveszélyeztetés, valamint környezetkárosítás esetén a környezetveszélyeztetés, illetve a környezetkárosítás hatásterületén levő ingatlan tulajdonosa, jogszerű használója és az, akinek az ingatlanra vonatkozó jogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték, ügyfélnek minősül.
(3) A környezetvédelmi hatóság részére a környezetvédelmi engedély és az egységes környezethasználati engedély iránti kérelmet, illetve azoknak a 69. § (2) bekezdés és a 70. § (2) bekezdés szerinti jogszabályban meghatározott mellékletét egy példányban elektronikus adathordozón is be kell nyújtani, amelyet a környezetvédelmi hatóság elektronikus úton közzétesz.
Az adatvédelmi biztos jogkörében eljáró állampolgári jogok országgyűlési biztosa 2007 decemberében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 8. §-ának (1) bekezdésére, valamint 162. §-ának (1) és (3) bekezdésére tekintettel kezdeményezte a Kvt. módosítását azért, hogy a környezeti információkat tartalmazó környezeti hatástanulmányok könnyebben - és kevésbé költségesen - válhassanak megismerhetővé. A megkeresésnek eleget téve a Kvt. tervezett módosítása előírja, hogy a környezethasználóknak a környezetvédelmi hatóság részére a környezetvédelmi engedély és az egységes környezethasználati engedély iránti kérelmet, illetve azok mellékletét, így a környezeti hatástanulmányt, elektronikus adathordozón is be kell nyújtaniuk, amelyet a környezetvédelmi hatóság elektronikus úton közzétesz. Az INSPIRE - többek között a Kvt. módosítása által történő - hazai átültetésével együtt meg fognak valósulni azok a technikai fejlesztések, amelyek a környezetvédelmi hatóságok e közzétételi kötelezettségét elektronikus úton teljesíthetővé teszik.
Elintézési határidők
91. § (1) A környezetvédelmi engedély megszerzésére, továbbá a működési engedély kiadására irányuló eljárásban az ügyintézési határidő legfeljebb három hónap.
(2) Ha a környezetvédelmi hatóság eljárásában környezetvédelmi, természetvédelmi vagy tájvédelmi szakkérdésben szakértő kirendelése szükséges, a 92. § szerinti szakértőt kell kirendelni.
Szakértői tevékenység
92. § (1) Környezetvédelmi, természetvédelmi és tájvédelmi szakértői tevékenységet az végezhet, akinek tevékenységét a (2) bekezdésben meghatározott hatóság engedélyezte. Ha jogszabály környezetvédelmi, természetvédelmi és tájvédelmi szakkérdésben szakértő igénybevételét írja elő, vagy az ilyen szakértő igénybevételéhez külön jogkövetkezményt állapít meg, szakértőként kizárólag az a személy vehető igénybe, valamint a jogszabályban meghatározott jogkövetkezmények csak annak a szakértőnek az igénybevételéhez fűződnek, aki rendelkezik a (2) bekezdés szerinti engedéllyel.
(2) Az (1) bekezdés szerinti szakértői tevékenység folytatására jogosító engedélyt
a) természetvédelmi és tájvédelmi szakértői tevékenység esetében a környezetvédelmi hatóság,
b) környezetvédelmi szakértői tevékenység esetében a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló törvényben meghatározott területi mérnöki kamara (a továbbiakban: kamara)
adja ki.
(3) Az (1) bekezdés szerinti szakértői tevékenység folytatását a környezetvédelmi hatóság, illetve a kamara annak engedélyezi, aki büntetlen előéletű, rendelkezik az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott szakmai képesítéssel és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek. A kérelem - a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott adatokon túl - tartalmazza a kérelmező természetes személyazonosító adatait, értesítési címét, szakirányú végzettségét és a kérelmezett szakértői szakterületet, illetve részszakterületet.
(4) A (2) bekezdés szerinti hatóság a szakértői tevékenység folytatására engedéllyel rendelkező személyekről nyilvántartást vezet, amely - a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott adatokon túl - tartalmazza a szakértői tevékenység végzésére jogosult személy természetes személyazonosító adatait, értesítési címét, szakirányú végzettségét és szakértői szakterületét, illetve részszakterületét. A nyilvántartásból kizárólag a szakértői tevékenység végzésére való jogosultság igazolása céljából szolgáltatható adat.
Közmeghallgatás
93. §
A közmeghallgatási jegyzőkönyv
94. §
Végrehajtható határozatok
95. § A környezet veszélyeztetésével és a környezet károsításával járó rendkívüli esemény kapcsán hozott határozat fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánítható.
Eljárási költségek
95/A. § A környezetvédelmi hatóság által lefolytatott egyes - külön jogszabály szerinti - közigazgatási eljárásokért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.
96. §
96/A. § A közigazgatási hatósági eljárás során felmerülő mintavételi, laboratóriumi, illetve az egyéb műszeres vizsgálatok költségei, továbbá az eljárás során a tényállás tisztázása kapcsán felmerült személyi és dologi költségek egyéb eljárási költségnek minősülnek.
A törvény meghatározza, hogy az egységes környezethasználati engedélyezés hatálya alá tartozó tevékenységet folytató éves felügyeleti díjat köteles fizetni tárgyév február 28-ig. A tevékenységet év közben megkezdőknek arányos díjat kell megfizetniük, az engedély jogerőre emelkedését követő 30 napon belül.
A felügyeleti díj az engedélyt kibocsátó felügyelőség bevételét képezi. Azt a felügyelőség az egységes környezethasználati engedély jogosultjának tevékenységével kapcsolatos felügyeleti tevékenysége költségeire fordíthatja. A törvény meghatározza a felügyeleti díj mértékét is. A felügyeleti díj fizetésével kapcsolatos részletes szabályokat a miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben állapítja meg.
A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 153. §-a (2) bekezdésének 15. pontja alapján egyéb eljárási költségnek minősül a törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott egyéb eljárási költség is. A törvény e „felhatalmazásnak” tesz eleget, amikor meghatározza, hogy a környezetvédelmi közigazgatási hatósági eljárások során költségnek minősülnek a mintavételi, laboratóriumi, illetve az egyéb műszeres vizsgálatok költségei, továbbá az eljárás során a tényállás tisztázása kapcsán felmerült személyi és dologi költségek. A törvény alapján a felmerülő költségek mértékét a Kormány rendeletben határozza meg annak érdekében, hogy mindegyik fél - mind a hatóság, mind az ügyfél - számára egyértelmű legyen a felszámítható költségek összege.
Felügyeleti díj
96/B. § (1) Aki az egységes környezethasználati engedélyezés hatálya alá tartozó tevékenységet folytat, éves felügyeleti díjat fizet tárgyév február 28-ig. Aki az egységes környezethasználati engedélyezés hatálya alá tartozó tevékenységét év közben kezdi meg, a felügyeleti díj arányos részét fizeti meg, az engedély jogerőre emelkedését követő 30 napon belül.
(2) A felügyeleti díj a környezetvédelmi hatóság bevétele, amelyet a felügyeleti tevékenységével kapcsolatos működési költségeinek fedezetére használhat fel.
(3) A felügyeleti díj mértéke - a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel - kétszázezer forint.
(4) Az egységes környezethasználati engedélyezés hatálya alá tartozó nagy létszámú állattartási tevékenység esetében a felügyeleti díj mértéke százezer forint.
VIII. Fejezet
A NYILVÁNOSSÁG RÉSZVÉTELE A KÖRNYEZETVÉDELEMBEN
97. § (1) A természetes személyek, jogi személyek és jogi személyiség nélküli szervezetek - a (3) bekezdésben, illetve más jogszabályban meghatározott módon - jogosultak részt venni a környezettel kapcsolatos nem hatósági eljárásban.
(2) Mindenkinek joga, hogy környezetveszélyeztetés, környezetkárosítás vagy környezetszennyezés esetén a környezethasználó és a hatóságok figyelmét erre felhívja. Az erre vonatkozóan írásban tett felhívásra a hatáskörrel rendelkező szerv intézkedésének megtétele mellett a törvényben előírt határidőn belül érdemi választ köteles adni.
(3) A részvétel joga gyakorolható:
a) személyesen vagy képviselő útján,
b) társadalmi szervezetek révén,
c) települési önkormányzatok útján.
EBH2006. 1418. A Környezetvédelmi Törvény alapján perindításra jogosultak köre (1995. évi LIII. törvény 97. §, 99. §).
BH2007. 259. A Környezetvédelmi Törvény alapján perindításra jogosultak köre (1995. évi LIII. törvény 97. §, 99. § és 109. §).
BH2007. 16. A Környezetvédelmi Törvény alapján perindításra jogosultak köre (1995. évi LIII. tv. 97. §, 99. § és 109. §)
A környezetvédelmi társadalmi szervezetek jogai
98. § (1) A környezetvédelmi érdekek képviseletére létrehozott egyesületeket és más, politikai pártnak, érdekképviseletnek nem minősülő - a hatásterületen működő - társadalmi szervezeteket (a továbbiakban: szervezet) a környezetvédelmi közigazgatási hatósági eljárásokban a működési területükön az ügyfél jogállása illeti meg.
(2) A szervezet joga továbbá, hogy tagsága érdekeit képviselve
a) közreműködjön a működési vagy tevékenységi területét érintő területfejlesztési, területrendezési tervek és környezetvédelmi programok kidolgozásában;
b)
c) véleményezze a környezettel kapcsolatos állami és önkormányzati jogszabályok tervezeteit;
d) véleményezze - a külön jogszabály rendelkezéseit figyelembe véve - a működési vagy tevékenységi területét érintő, környezeti vizsgálatra kötelezett terv, illetve program tervezetét és környezeti értékelését.
(3) A szervezet a (2) bekezdés c) pontjában foglalt jogának érvényesítése érdekében a jogszabályt előkészítő minisztériumnál, illetve települési önkormányzatnál jelenti be véleményezési igényét.
(4) A minisztériumok évente - december 31-ig - a következő évre tervezett környezettel kapcsolatos jogszabályaik cím szerinti jegyzékét megküldik a miniszternek, aki azt közzéteszi a tárca hivatalos lapjában. A települési önkormányzatok az általuk kiadni szándékozott ilyen jogszabályokról a helyben szokásos módon adnak tájékoztatást.
EBH2008. 1839. A környezetvédelmi társadalmi szervezetet az útépítési hatósági eljárásban nem illeti meg az ügyfél jogállása, ezért perindítási jogosultsága, kereshetőségi joga nincs. A környezetvédelmi engedély tárgyában hozott határozat az építésügyi közigazgatási perben nem vizsgálható felül [1995. évi LIII. törvény 98. § (1) bek.].
BH2008. 46. II. A törvény a környezetvédelmi érdekek képviseletére létrehozott egyesületeknek, működési területükön az ügyfél jogállását biztosítja a környezetvédelmi közigazgatási eljárásokban. Az ügyfélként elmulasztott joggyakorlást - ugyanilyen tényállás mellett - nem helyettesíthetik a hatósági engedély birtokában tevékenységet végző környezethasználóval szembeni perindítással [1995. évi LIII. törvény 98. § (1) bek.]
99. § (1) Környezetveszélyeztetés, környezetszennyezés vagy környezetkárosítás esetén a szervezet a környezet védelme érdekében jogosult fellépni, és
a) állami szervtől, helyi önkormányzattól a megfelelő, hatáskörébe tartozó intézkedés megtételét kérni, vagy a
b) környezethasználó ellen pert indítani.
(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti perben az ügyfél kérheti a bíróságtól, hogy a veszélyeztetőt
a) tiltsa el a jogsértő magatartástól (működéstől);
b) kötelezze a kár megelőzéséhez szükséges intézkedések megtételére.
EBH2006. 1418. A Környezetvédelmi Törvény alapján perindításra jogosultak köre (1995. évi LIII. törvény 97. §, 99. §).
BH2008. 46. I. A környezet védelmének általános szabályairól szóló törvény csak olyan környezethasználó ellen biztosít perindítási jogosultságot, aki a környezetének, vagy valamely elemének igénybevételével, illetve terhelésével járó, hatósági engedélyhez kötött tevékenységet végez [1995. évi LIII. törvény 4. § i) pont, 99. § (1) bek. b) pont].
BH2007. 259. A Környezetvédelmi Törvény alapján perindításra jogosultak köre (1995. évi LIII. törvény 97. §, 99. § és 109. §).
BH2007. 16. A Környezetvédelmi Törvény alapján perindításra jogosultak köre (1995. évi LIII. tv. 97. §, 99. § és 109. §)
BH2002. 11. Vízszennyezés környezetveszélyeztető, illetve környezetkárosító hatásának jogkövetkezményei [1995. évi LIII. törvény 4. §, 8. § (1) bekezdés, 99. § (2) bekezdés a) pont].
100. § A 98. § (2) bekezdés c) pontja, valamint (3) bekezdése szerinti véleményezési jog a szakmai érdekképviseletet is megilleti az általa képviselt szakmát érintő ügyben.
IX. Fejezet
FELELŐSSÉG A KÖRNYEZETÉRT
A jogi felelősség általános alapja
101. § (1) A környezethasználó az e törvényben meghatározott és más jogszabályokban szabályozott módon büntetőjogi, szabálysértési jogi, polgári jogi és közigazgatási jogi felelősséggel tartozik tevékenységének a környezetre gyakorolt hatásaiért.
(2) A környezethasználó köteles
a) a környezetveszélyeztető magatartástól, illetve környezetkárosítástól tartózkodni, valamint az általa folytatott környezetveszélyeztető magatartást, illetve a környezetkárosítást abbahagyni;
b) környezetveszélyeztetés, valamint környezetkárosodás esetén a környezetvédelmi hatóságot azonnal tájékoztatni, továbbá a környezetvédelmi hatóság által, valamint a külön jogszabályban meghatározott információkat megadni;
c) környezetkárosodás bekövetkezése esetén minden lehetséges intézkedést megtenni a környezetkárosodás enyhítése, a kárelhárítás, illetve a további környezetkárosodás megakadályozása érdekében, így különösen haladéktalanul ellenőrzése alá vonni, feltartóztatni, eltávolítani vagy más megfelelő módon kezelni a környezetkárosodást okozó anyagokat, illetve más károsító tényezőket azzal a céllal, hogy korlátozza vagy megelőzze a további környezetkárosodást és az emberi egészségre gyakorolt kedvezőtlen hatásokat vagy a környezeti elem által nyújtott szolgáltatások további romlását;
d) környezetkárosodás bekövetkezése esetén az eredeti állapotot vagy a külön jogszabályban meghatározott, az eredeti állapothoz közeli állapotot helyreállítani, valamint a környezeti elem által nyújtott szolgáltatást visszaállítani vagy azzal egyenértékű szolgáltatást biztosítani;
e) az általa okozott környezetkárosodásért helytállni és a megelőzési, illetve helyreállítási költségeket viselni.
(3) A (2) bekezdés a), illetve e) pontjában foglaltak elmaradása vagy eredménytelensége esetén a környezetvédelmi hatóság, illetőleg a más hatóság által engedélyezett tevékenység esetén a környezetvédelmi hatóság megkeresésére az engedélyező hatóság, illetve a bíróság - a környezetveszélyeztetés vagy környezetkárosodás mértékétől függően - a környezetveszélyeztető, illetve környezetkárosító tevékenység folytatását korlátozza, az általa megállapított feltételek biztosításáig felfüggeszti vagy megtiltja.
(4) Ha a megelőző és a helyreállítási intézkedések elvégzése más tulajdonában, birtokában (használatában) álló területet érint, az érintett ingatlan tulajdonosa, birtokosa (használója) tűrni köteles a megelőző és helyreállítási intézkedések elvégzését. Az érintett ingatlan tulajdonosát, birtokosát (használóját) kártalanítás illeti meg.
(5) A környezethasználó külön kormányrendeletben meghatározott tevékenységéhez környezetvédelmi biztosíték adására köteles, továbbá a tevékenységével okozható előre nem látható környezetkárosodások felszámolása finanszírozásának biztosítása érdekében - külön jogszabályban meghatározott feltételek esetén - környezetvédelmi biztosítás kötésére kötelezhető. A környezethasználó a külön kormányrendeletben meghatározottak szerint környezetvédelmi céltartalékot képezhet a jövőben valószínűleg vagy bizonyosan felmerülő környezetvédelmi kötelezettségeire.
(6) Az (5) bekezdésben meghatározott tevékenységeket, valamint a biztosíték formáját és mértékét, felhasználásának feltételeit, elszámolásának és nyilvántartásának szabályait, továbbá a környezetvédelmi biztosítás szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg.
A törvény egyértelműen meghatározza a jogi felelősség általános alapjait, illetve ettől elkülönítve, külön szakaszban szabályozza a közigazgatási felelősség rendjét.
A törvény meghatározza a környezethasználó általános kötelezettségeit, így köteles a környezetveszélyeztető magatartást, környezetkárosítást abbahagyni, az eredeti vagy az ahhoz közeli állapotot helyreállítani, a környezetvédelmi hatóságot tájékoztatni. Egyértelműen meghatározza a törvény, hogy a környezethasználó köteles viselni a megelőző, valamint a helyreállítási intézkedések költségeit, illetve mindazt a költséget - az Irányelv 2. cikkének 16. pontjában foglalt költség fogalommal összhangban -, amely ezzel összefüggésben felmerült.
A törvény alapján a környezethasználó - az Irányelv 6. cikke (1) bekezdésének a) pontjával összhangban - minden lehetséges intézkedést meg kell tennie annak érdekében, hogy a további környezetkárosodást megakadályozza.
A törvény új elemként határozza meg az ingatlan tulajdonosának, birtokosának (használójának) tűrési kötelezettségét, azaz ha a megelőzési, valamint a helyreállítási intézkedések elvégzéséhez más tulajdonában álló ingatlant is igénybe kell venni a tulajdonos, illetve a birtokos (használó) köteles az intézkedések elvégzésének időtartamáig az ingatlanának igénybevételét tűrni.
BH2007. 299. A törvény felhatalmazása alapján alkotott, alacsonyabb szintű jogszabályban meghatározott moratórium nem jogosítja fel a környezethasználót a környezet veszélyeztetésére, hanem csak választási lehetőséget biztosít a környezethasználónak: vagy végrehajtja a szennyezés elkerülése érdekében előírt intézkedéseket, vagy befejezi a tevékenységét (1995. évi LIII. törvény 4. §, 101. §, 109. §, 110. §; 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet 26. §).
102. § (1) A környezetkárosodásért, illetve a környezetveszélyeztetésért való felelősség - az ellenkező bizonyításáig - annak az ingatlannak a környezetkárosodás, illetve környezetveszélyeztetés bekövetkezésének időpontját követő mindenkori tulajdonosát és birtokosát (használóját) egyetemlegesen terheli, amelyen a környezetkárosítást, illetve környezetveszélyeztető magatartást folytatták.
(2) A tulajdonos mentesül az egyetemleges felelősség alól, ha megnevezi az ingatlan tényleges használóját, és kétséget kizáróan bizonyítja, hogy a felelősség nem őt terheli.
(3) Az (1) és a (2) bekezdés rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni a nem helyhez kötött (mozgó) környezetszennyező forrás tulajdonosára és birtokosára (használójára) is.
(4) Ha több környezethasználó közösen hoz létre olyan gazdálkodó szervezetet, amelyben korábban végzett azonos vagy egymást kiegészítő tevékenységüket egyesítik, a környezetvédelmi kötelezettségek tekintetében a létrehozott gazdálkodó szervezet az alapítók jogutódjának minősül, felelőssége pedig az alapítókkal egyetemleges.
(5) A gazdasági társaság azon tagjai (részvényesei), valamint vezető tisztségviselői, akik olyan határozatot (intézkedést) hoztak, amelyről tudták, vagy az elvárható gondosság mellett tudhatták volna, hogy annak végrehajtásával a társaság környezetkárosodást okoz, a társaság megszűnése esetén korlátlanul és egyetemlegesen felelnek a társaságot terhelő, a társaság által nem teljesített helyreállítási és kártérítési kötelezettségekért. Mentesül a felelősség alól a gazdasági társaság azon tagja (részvényese), illetve vezető tisztségviselője, aki a határozat (intézkedés) meghozatalában nem vett részt, a határozat ellen szavazott, illetve az intézkedéssel szemben tiltakozott.
(6) A gazdasági társaság azon vezető tisztségviselője, akit az (5) bekezdés szerinti kötelezettség terhel, kötelezettsége teljesítéséig nem lehet olyan gazdasági társaság vezető tisztségviselője, mely a tevékenységét környezetvédelmi engedély, egységes környezethasználati engedély, illetve a hulladékgazdálkodásról szóló külön jogszabály szerinti engedély birtokában végezheti.
EBH2008. 1837. A szennyezett terület kármentesítéséért egyetemleges felelősség terheli azt is, aki az ingatlan korábbi tulajdonosaként (üzemeltetőjeként) környezetszennyező tevékenységet folytatott [1995. évi LIII. törvény 102. §; 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 21. § (2) bek.].
Közigazgatási jogi felelősség
102/A. § (1) A környezethasználó mentesül a közigazgatási jogi felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a környezetveszélyeztetés vagy a környezetkárosodás
a) fegyveres összeütközés, háború, polgárháború, fegyveres felkelés, illetve természeti katasztrófa;
b) jogerős, kötelezést tartalmazó hatósági vagy bírósági határozat végrehajtásának közvetlen következménye.
(2) A környezethasználó köteles a külön jogszabályban meghatározott környezetkárosodást megelőző intézkedéseket megtenni, valamint környezetkárosodás esetén a helyreállítási intézkedések megtétele során
a) elsődleges helyreállítási intézkedésként a környezetnek vagy valamely környezeti elemnek, illetve a környezeti elem által nyújtott szolgáltatásnak az eredeti állapotát vagy ahhoz közeli állapotát helyreállítani;
b) kiegészítő helyreállítási intézkedésként amennyiben az elsődleges helyreállítási intézkedés nem vezet eredményre,
ba) a károsodott környezeti elemet erre alkalmas környezeti elemmel, illetve a környezeti elem által nyújtott szolgáltatást erre alkalmas környezeti elem által nyújtott szolgáltatással pótolni,
bb) ha a ba) pontban meghatározott pótlás sem vezet eredményre, a környezeti elemet vagy a környezeti elem által nyújtott szolgáltatást - a károsodott környezeti elem vagy szolgáltatás becsült költségével megegyező -, erre alkalmas környezeti elemmel vagy környezeti elem által nyújtott szolgáltatással pótolni.
(3) A környezethasználó kompenzációs helyreállítási intézkedésként köteles megtenni mindazon intézkedéseket a helyreállítási intézkedések befejezéséig, amelyek a károsodott környezeti elem vagy a környezeti elem által nyújtott szolgáltatás hiánya ideiglenes pótlásához szükséges.
(4) A környezetvédelmi hatóság kötelezheti a környezethasználót, hogy szolgáltasson információt a környezetkárosodás közvetlen veszélyéről vagy az ilyen közvetlen veszély gyanújával kapcsolatos esetekről, illetve a környezetkárosítás esetén a bekövetkezett károkról. Amennyiben a környezetvédelmi hatóság a szolgáltatott információt nem tartja megfelelőnek, kiegészítő információ szolgáltatására is felszólíthat.
(5) A környezetvédelmi igazgatási szerv a (2) bekezdésben, illetve a 101. § (2) bekezdés c)-d) pontjában meghatározott esetben a külön jogszabályban meghatározottaknak megfelelően
a) kötelezi a környezethasználót az e törvényben és a külön jogszabályokban meghatározott szükséges környezetkárosodást megelőző, valamint helyreállítási intézkedések megtételére;
b) megteheti a szükséges környezetkárosodást megelőző, illetve helyreállítási intézkedéseket saját maga, illetve azt mással elvégeztetheti.
(6) Ha több környezetkárosodás, illetve több környezeti elemet érintő környezetkárosodás egyidejű helyreállítása szükséges és a helyreállítás egyidejű megvalósítására nincs lehetőség, a környezetvédelmi hatóság dönt a környezetkárosodások helyreállításának sorrendjéről. A környezetvédelmi hatóság döntése során figyelembe veszi a környezetkárosodások jellegét, kiterjedését, súlyosságát, a természetes regenerálódás lehetőségét, továbbá a környezetkárosodásoknak az emberi egészségre jelentett kockázatát is.
(7) A környezethasználó az (1) bekezdésben meghatározott mentesülés esetében is köteles megtenni a környezetveszélyeztetés, illetve a környezetkárosodás elhárításához, valamint csökkentéséhez szükséges intézkedéseket, valamint a (2) bekezdésben foglalt intézkedéseket.
(8) Ha az alkalmazott a munkaviszonyával, illetve a szövetkezeti tag a tagsági viszonyával összefüggésben okoz környezetveszélyeztetést vagy környezetkárosodást, akkor a felelősséget a munkáltatóval vagy a szövetkezettel szemben lehet érvényesíteni.
(9) A megbízott által ilyen minőségében okozott környezetveszélyeztetésért vagy környezetkárosodásért a megbízó a megbízottal egyetemlegesen felel.
A törvény meghatározza az Irányelv 4. cikkének, valamint 8. cikke (3) bekezdése b) pontjának megfelelően a közigazgatási jogi felelősség alóli mentesülési lehetőségeket. Azaz mentesülhet a közigazgatási felelősség alól, ha bizonyítani tudja, hogy a környezetveszélyeztetés vagy környezetkárosodás fegyveres összeütközés, természeti katasztrófa stb., illetve jogerős kötelezést tartalmazó hatósági (bírósági) határozat végrehajtásának következménye. A törvény alapján azonban a környezethasználó ebben az esetben is köteles a kárenyhítési kötelezettségének eleget tenni [Kvt. 102/A. §-ának (9) bekezdése].
Az Irányelv II. mellékletével összhangban a törvény meghatározza a környezetkárosodás esetén a helyreállítás „fokozatait”, így az elsődleges helyreállítást, a kiegészítő helyreállítást.
A törvény alapján a környezethasználó a környezetvédelmi hatóságnak jogában áll köteleznie a szükséges megelőző, illetve a helyreállítási intézkedések megtételére, illetve indokolt esetben saját maga is megteheti, illetve mással is elvégeztetheti.
A törvény az Irányelv 7. cikkének (3) bekezdésével összhangban tartalmaz rendelkezést arra nézve, hogy több környezetkárosodás esetén - amennyiben egyidejűleg a helyreállítás nem lehetséges - a környezetvédelmi hatóság dönthessen arról, hogy a helyreállítási intézkedéseket milyen sorrendben kell megtenni.
A törvény új elemként a környezeti kárért való felelősség érvényesítése érdekében bevezeti a megbízó, illetve a megbízott egyetemleges felelősségét, illetve szabályozza az alkalmazott által okozott környezetveszélyeztetésért, környezetkárosodásért való felelősséget is.
102/B. § (1) Jogerősen megállapított környezetkárosítás esetén a környezetvédelmi hatóság a helyreállítási intézkedés megtételére kötelező határozatában elidegenítési és terhelési tilalmat rendel el a helyreállítási intézkedés megtételére kötelezett személy azon ingatlanaira, amelyek a helyreállítási intézkedés költségeinek előreláthatólag finanszírozandó összegére kellő fedezetet nyújtanak.
(2) Az (1) bekezdés szerinti határozat alapján a környezetvédelmi hatóság megkeresi az ingatlanügyi hatóságot az elidegenítési és terhelési tilalom ingatlan-nyilvántartásban történő feljegyzése, ha pedig a kötelezett a szükséges helyreállítási munkákat elvégezte, a feljegyzés törlése végett.
(3) Ha a környezetkárosodást megelőző, illetve a helyreállítási intézkedés költségeit a környezethasználó helyett a központi költségvetés finanszírozta, a környezetvédelmi hatóság a finanszírozott költségek összegének erejéig a környezethasználó ingatlanvagyonára a Magyar Állam javára jelzálogjog, ennek biztosítására pedig - az (1) bekezdés alapján már elidegenítési és terhelési tilalommal terhelt ingatlanokat kivéve - elidegenítési és terhelési tilalom bejegyezését rendeli el. Ha a környezethasználó ingatlanvagyonának értéke a központi költségvetés által finanszírozott összegre nem nyújt kellő fedezetet, a környezetvédelmi hatóság a környezethasználó ingó vagyonára is elrendeli a jelzálogjog bejegyzését.
(4) A kincstár törlési engedélye alapján törölni kell a Magyar Állam javára bejegyzett jelzálogjogot, ha a környezethasználó a központi költségvetés által finanszírozott összeget a kármentesítések célját szolgáló fejezeti kezelésű előirányzat részére megtéríti.
(5) A környezetvédelmi hatóság a környezethasználóval szemben a költségek megtérítését az intézkedések befejezésétől vagy a környezethasználó azonosításától számított öt éven belül követelheti, attól függően, hogy melyik következik be később.
Az Irányelv 8. cikke alapján dologi jogi biztosíték vagy más megfelelő garancia érvényesítése útján meg kell téríttetni a károkozó gazdasági szereplővel a hatóság által helyette viselt költségeket. Ezt figyelembe véve a törvény megteremti annak törvényi alapját, hogy a környezetvédelmi hatóság kezdeményezésére a Magyar Állam javára jelzálogjog bejegyzésére kerüljön sor a környezethasználó vagyonára, amennyiben a környezetkárosodást megelőző, illetve a helyreállítási intézkedés költségeit a környezethasználó helyett a központi költségvetés finanszírozta. A jelzálogjog biztosítására a törvény alapján elidegenítési és terhelési tilalom is bejegyzésre kerül.
A törvény alapján a Kincstár köteles töröltetni a Magyar Állam javára bejegyzett jelzálogjogot, ha a központi költségvetés által finanszírozott költségeket a környezethasználó a Magyar Állam javára megtéríti.
102/C. § (1) Az Európai Unió más tagállamát is érintő környezetveszélyeztetés, valamint környezetkárosodás esetén az érintett tagállamokkal együtt kell működni a szükséges megelőzési, illetve helyreállítási intézkedések megvalósítása, továbbá a megfelelő tájékoztatás érdekében.
(2) Ha a környezetkárosodás más államot is érinthet, a miniszter megfelelő tájékoztatással látja el a környezetkárosodás tekintetében az érintett államot.
(3) A miniszter jelenti az Európai Bizottságnak, illetve a többi érintett tagállamnak a szükséges megelőzési, illetve helyreállítási intézkedésekre vonatkozó javaslatával együtt - ideértve a megelőzés és a helyreállítás költségeit is - ha a környezetvédelmi hatóságok illetékességi területükön olyan környezetkárosodást fedeztek fel, amely nem az ország területén keletkezett.
A törvény az Irányelv 15. cikkének megfelelően meghatározza a több tagállamot is érintő környezetkárosodás esetén az érintett tagállamok közötti együttműködési kötelezettséget, illetve a Bizottság tájékoztatási kötelezettségét olyan környezetkárosodást esetében, amely nem az ország területén keletkezett.
Kártérítési felelősség
103. § (1) A környezet igénybevételével, illetőleg terhelésével járó tevékenységgel vagy mulasztással másnak okozott kár környezetveszélyeztető tevékenységgel okozott kárnak minősül és arra a Polgári Törvénykönyvnek a fokozott veszéllyel járó tevékenységre vonatkozó szabályait (Ptk. 345-346. §-ai) kell alkalmazni.
(2) Ha a károsult az (1) bekezdés szerinti kártérítési igényét nem kívánja érvényesíteni a károkozóval szemben - a károsult erre vonatkozó és az elévülési időn belül tett nyilatkozata alapján - a miniszter a környezetvédelmi alap célfeladat fejezeti kezelésű előirányzat javára az igényt érvényesítheti.
104. § Ha a jogsértő tevékenységet folytató személyében változás áll be, e tevékenységet folytatóval szemben a jogutód felelősségének szabályait kell alkalmazni, kivéve, ha a felek a szerződésben ettől eltérően állapodtak meg.
EBH2002. 724. Környezetszennyező tevékenységet folytató személyében beálló változás esetén - a polgári jogi általános jogutódlás szabályától eltérően - a tevékenység folytatásához, nem pedig a tevékenységet folytató személyéhez kapcsolható a felelősségi szabályok alkalmazása (1995. évi LIII. tv. 104. §)
105. § A környezethasználó jogutód nélküli megszűnése esetén a felszámolás vagy végelszámolás során, illetve állami vállalat gazdasági társasággá alakulása, állami vagyon hasznosítása és értékesítése során, állapotfelmérés alapján a vagyonfelmérésben szerepeltetni kell a tevékenység következtében létrejött környezetkárosodások kárelhárítási és kártérítési költségeit.
Környezetvédelmi bírság
106. § (1) Aki jogszabályban, hatósági határozatban, közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktusban megállapított, közvetlenül vagy közvetve a környezet védelmét szolgáló előírást megszeg, illetve határértéket túllép, a jogsértő magatartás súlyához - így különösen az általa okozott környezetszennyezés, illetőleg környezetkárosítás mértékéhez, időtartamához és ismétlődéséhez - igazodó környezetvédelmi bírságot köteles fizetni.
(2) A környezetvédelmi bírságot a környezet igénybevételi járulékon és a környezetterhelési díjon felül kell megfizetni. A környezetvédelmi bírság adók módjára behajtandó köztartozás.
EBH2006. 1474. A hulladékgazdálkodási bírság a környezetvédelmi bírság egyik típusa, annak megfizetésére természetes személy is kötelezhető a hulladékgazdálkodásra vonatkozó szabályok megszegése esetén (1995. évi LIII. törvény 1. §, 106. §, 30. §, 4. §; 2000. évi XLIII. törvény 1. §).
BH2006. 308. A hulladékgazdálkodási bírság a környezetvédelmi bírság egyik típusa, annak megfizetésére természetes személy is kötelezhető (1995. évi LIII. tv. 1. §, 4. §, 30. §, 106. §; 2000. évi XLIII. tv. 1-3. §).
107. § A környezetvédelmi bírság nem mentesít a büntetőjogi, a szabálysértési, továbbá a kártérítési felelősség, valamint a tevékenység korlátozására, felfüggesztésére, tiltására, illetőleg a megfelelő védekezés kialakítására, a természetes vagy korábbi környezet helyreállítására vonatkozó kötelezettség teljesítése alól.
Környezetvédelmi megbízott
108. § (1) A Kormány által jogszabályban meghatározott környezethasználatok esetében - a környezetvédelemmel összefüggő feladatok ellátása érdekében - a környezethasználónak megfelelő szakismerettel rendelkező környezetvédelmi megbízottat (a továbbiakban: megbízott) kell alkalmazni, megbízni.
(2) A megbízott jogait és kötelezettségét, illetve feladatainak részletezését írásban (munkaszerződésben, szerződésben) kell rögzíteni.
(3) A megbízott köteles előzetesen felhívni a szervezet minden szerve és tisztségviselője figyelmét arra, hogy valamely tervezett intézkedés környezetvédelmi jogszabályt, előírást sért.
(4) Nem lehet megbízott, akit környezet sérelmével vagy veszélyeztetésével kapcsolatos bűncselekmény miatt jogerősen elítéltek, az ítélet hatálya alóli mentesülésig.
(5) A Kormány által meghatározott államigazgatási szerveknél környezetvédelmi biztost kell alkalmazni.
Az ügyész szerepe a környezetvédelemben
109. § (1) Az ügyész a büntetőeljárási törvényben meghatározottak szerint jár el a környezeti elemek Büntető Törvénykönyvben tilalmazott módon való megsértése esetén.
(2) Környezeti veszélyeztetés esetén az ügyész is jogosult keresetet indítani a tevékenységtől való eltiltás, illetőleg a környezetveszélyeztető tevékenységgel okozott kár megtérítése iránt.
(3) Az ügyész törvényességi felügyeleti jogkörében eljárva, a rá vonatkozó jogszabályok alapján közreműködik a környezetvédelmi hatóságok eljárásai és döntései törvényességének biztosításában.
EBH2000. 321. Az ügyészt a környezet védelme érdekében megillető keresetindítási jog [1995. évi LIII. tv. 109. § (2) bek., Pp. 122. § és 123. §].
BH2007. 299. A törvény felhatalmazása alapján alkotott, alacsonyabb szintű jogszabályban meghatározott moratórium nem jogosítja fel a környezethasználót a környezet veszélyeztetésére, hanem csak választási lehetőséget biztosít a környezethasználónak: vagy végrehajtja a szennyezés elkerülése érdekében előírt intézkedéseket, vagy befejezi a tevékenységét (1995. évi LIII. törvény 4. §, 101. §, 109. §, 110. §; 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet 26. §).
BH2007. 259. A Környezetvédelmi Törvény alapján perindításra jogosultak köre (1995. évi LIII. törvény 97. §, 99. § és 109. §).
BH2007. 16. A Környezetvédelmi Törvény alapján perindításra jogosultak köre (1995. évi LIII. tv. 97. §, 99. § és 109. §)
BH2003. 419. II. Környezetveszélyeztetést valósít meg az előírt határértéket meghaladó szennyező anyagnak a folyóvízbe juttatása [1995. évi LIII. törvény 4. § j), k) és l) pont, 109. § (2) bekezdés, 1952. évi III. törvény 164. § (1) bekezdés].
BH2001. 235. A káros légszennyezés folytán bekövetkező környezeti veszélyeztetés elbírálása körében irányadó szempontok [Ptk. 341. § (1) bek., 1995. évi LIII. tv. (Ktv.) 4. §, 6. § (1) bek. b) és c) pont, 22. § (1) bek., 88. § (2) bek., 109. § (2) bek., 10. § (6) bek., 21/1986. (VI. 2.) MT r. 4. § (1) bek., 5. §, 6. § és 16. § c) pont, 22/1998. (VI. 26.) KTM r. 3. § (1) bek., 8. § (2) bek., 4/1986. (VI. 2.) OKTH rendelkezés].
X. Fejezet
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
110. § (1) Ez a törvény a kihirdetésétől számított 180. napon lép hatályba.
(2) A 18. § (5) bekezdésének b) pontjában meghatározott vizek jó állapotára vonatkozó környezeti követelményeket - ha a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól szóló jogszabály eltérően nem rendelkezik - a közösségi cselekvés kereteinek a vízpolitika területén történő meghatározásáról szóló, 2000. október 23-i 2000/60/EK parlamenti és tanácsi irányelvvel összhangban 2015. december 22-ig kell teljesíteni.
A törvény meghatározza az EU Víz Keretirányelvvel összhangban, hogy a vizek jó állapotára vonatkozó környezeti követelményeket 2015-ig kell teljesíteni. A határidőtől - a Víz Keretirányelv 4. cikk (4) bekezdésével összhangban - a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól szóló 221/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 7. §-a ad eltérési lehetőséget.
(3) A 18. § (1) bekezdés szerinti védett területekre vonatkozóan 2015. december 22-ig a vizek jó állapotának elérését szolgáló minden olyan környezetvédelmi előírást és környezeti célkitűzést teljesíteni kell, amelyek érdekében az egyes védett területeket kialakították.
(4)
(5) A törvény rendelkezéseit - a (6) bekezdésben foglaltak kivételével - az elsőfokú határozattal még el nem bírált ügyekben is alkalmazni kell.
(6) A környezeti elemekre és az azokat veszélyeztető tényezőkre vonatkozó új jogszabályok hatálybalépéséig a szabályozás tárgyát képező kormány-, illetőleg miniszteri rendeletek előírásait kell alkalmazni.
(7) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg
1. a települési önkormányzat polgármesterének és jegyzőjének részletes környezetvédelmi államigazgatási hatáskörét;
2. a Nemzeti Környezeti Térinformatikai Rendszer létrehozásának és működtetésének szabályait;
3. a környezeti hatásvizsgálat elvégzéséhez kötött tevékenységek körét, a környezeti hatástanulmány általános tartalmi követelményeit, valamint a környezeti hatásvizsgálati eljárás szabályait;
4. a környezetvédelmi biztosíték adására köteles, továbbá a környezetvédelmi biztosítás kötésére kötelezhető tevékenységek körét, továbbá szabályozza a biztosíték formáját és mértékét, felhasználásának feltételeit, elszámolásának és nyilvántartásának szabályait, továbbá a környezetvédelmi biztosítás, illetve a környezetvédelmi céltartalékképzés szabályait;
5. a környezetre súlyos veszélyt jelentő anyagok és termékek előállítása, behozatala, forgalmazása, valamint tevékenységek és technológiák alkalmazása részletes feltételeit és az e tevékenységre jogosító engedély kiadásának rendjét, továbbá az engedéllyel rendelkezők nyilvántartásának személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá az ilyen tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket;
6. a környezetvédelmi bírságok fajtáit és mértékét, megállapításának módját;
7. a környezetvédelmi szempontból minősítendő anyagok, termékek, tevékenységek és technológiák körét, minősítésének általános szabályait;
8. azokat a környezethasználatokat, amelyek esetén környezetvédelmi megbízottat kell alkalmazni;
9. a hatásterület meghatározásának szabályait;
10. Magyarország területén a védelmi és honvédelmi feladatok során alkalmazható környezetvédelmi eljárások, technológiák, anyagok, készletek fajtáját és mennyiségét;
11. a környezeti jelentés készítésére kötelezettek körét, valamint a környezeti jelentés készítésére vonatkozó részletes szabályokat;
12. az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás részletes szabályait;
13. a környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerek működési, környezeti hitelesítési és nyilvántartási kereteit, feltételeit;
14. a termékek és szolgáltatások ökocímkézési rendszerének működési, minősítési, nyilvántartási kereteit, feltételeit;
15.
16. a környezeti zaj mérséklésének feltételeit megteremtő stratégiai zajtérképek, valamint az erre épülő intézkedési tervek készítésére kötelezettek körét, azok tartalmi követelményeit, elkészítésük határidejét, továbbá az ezzel kapcsolatos eljárás és adatszolgáltatás rendjét;
17. a környezeti értékelés tartalmi követelményeit és a környezeti vizsgálat lefolytatásának szabályait, valamint a környezet védelméért felelős szervek körét és feladatait, továbbá szabályozza a környezeti vizsgálat hatálya alá tartozó tervek és programok körét;
18. a nyilvánosság környezeti információkhoz való hozzáférésének rendjét és a környezeti alapnyilvántartás rendjét;
19. az előzetes vizsgálati eljárás részletes szabályait és az előzetes vizsgálati eljárás iránti kérelem tartalmi elemeit;
20. a környezetvédelmi, természetvédelmi, tájvédelmi szakértői tevékenység folytatásának részletes feltételeit, a szakértői szakterületeket és részszakterületeket, az e tevékenységre jogosító engedély kiadásának rendjét, a szakértők nyilvántartásának személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, valamint a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá a szakértői tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket;
u) az egyéb eljárási költségnek minősülő laboratóriumi vizsgálati költségek, illetve egyéb műszeres vizsgálatok költségeinek, továbbá az eljárás során a tényállás tisztázása kapcsán felmerült személyi és dologi költségek mértékét és fizetésének részletes szabályait;
v) a környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjét;
21. a zaj és rezgés elleni védelem szabályait;
22. a levegő védelmével kapcsolatos szabályokat;
23. a Program tervezésének, végrehajtásának és ellenőrzésének, valamint az ebben közreműködő szerv létrehozásának és működésének részletes szabályait;
24. az egyes sajátos szabályozást igénylő élő szervezetek, életközösségeik és élőhelyeik védelmére vonatkozó szabályokat;
25. a külön törvény hatálya alá nem tartozó fás szárú növények védelmével kapcsolatos részletes szabályokat;
26. a felszín alatti vizek védelmének szabályait;
27. a felszíni vizek minősége védelmének szabályait;
28. a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelmének szabályait;
29. a települési szennyvíztisztítás szempontjából érzékeny felszíni vizeket és vízgyűjtőterületüket;
Az elmúlt évek folyamán több környezetvédelmi tárgyú jogszabály született a Kvt. 36. §-a alapján. A 36. § nem tartalmaz valódi felhatalmazást kormányrendelet kiadására, ezért szükségessé vált a Kvt. felhatalmazó rendelkezéseinek kiegészítése. Ezeken túl a törvény felhatalmazást ad a Nemzeti Környezetvédelmi Program tervezésével és végrehajtásával összefüggő szabályok megalkotására, a Nemzeti Környezeti Térinformatikai Rendszer létrehozásnak és működésének szabályainak megállapítására és egyes sajátos szabályozást igénylő, élő szervezetekre, azok életközösségeire és élőhelyeire vonatkozó szabályok kormányrendeletben történő kiadására. Ez utóbbi lehetőséget ad a 2008. július 1-jétől hatályon kívül helyezendő, a fák védelméről szóló 21/1970. (VI. 21.) Korm. rendelet által szabályozott rendelkezések kiadására és megteremti a - szintén a Kvt. 36. §-a alapján kiadott - a Balaton és a parti zóna nádasainak védelméről, valamint az ezeken folytatott nádgazdálkodás szabályairól szóló 22/1998. (II. 13.) Korm. rendelet valódi felhatalmazását.
A hatályos rendelkezés nem tartalmaz megfelelő felhatalmazást, a kihirdetett környezetvédelmi, természetvédelmi és tájvédelmi szakértői tevékenységről szóló 378/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet által szabályozni kívánt rendelkezésekhez. A kormányrendelet 2009. január 1-jétől hatályát veszti, ezért szükséges a megfelelő tartalmú felhatalmazás megteremtése.
30. a környezetre súlyos veszélyt jelentő anyagok és termékek minősítésének részletes szabályait.
(8) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy az érdekelt miniszterekkel egyetértésben rendeletben állapítsa meg
a)
b) a termékdíj fizetési kötelezettség alá tartozó elhasználódott termékek visszagyűjtésére és megfelelő kezelésére vonatkozó előírásokat;
c) a környezetbarát, környezetkímélő megkülönböztetés feltételrendszerét;
d)
e) a felülvizsgálat dokumentációjának tartalmi követelményeit;
f)
g) a környezetvédelmi megbízott alkalmazási és képesítési feltételeit;
h) a hatósági nyilvántartás [66. § (2) bek.] vezetésének részletes szabályait;
i) a légszennyezettség mérésével, vizsgálatával, ellenőrzésével és értékelésével, valamint annak mérésére szolgáló mérőhálózat telepítésével, üzemeltetésével és működésével, továbbá a légszennyezettség szempontjából ökológiailag sérülékeny területek kijelölésével összefüggő szabályokat, valamint
j) a légszennyező anyagok terjedése, az időjárási tényezőknek a légszennyezettségre gyakorolt hatása, valamint a helyhez kötött légszennyező források kibocsátása mérésével, vizsgálatával, ellenőrzésével és értékelésével, valamint a helyhez kötött légszennyező források üzemeltetésének levegőtisztaság-védelmi követelményeivel kapcsolatos szabályokat;
k) a légszennyezettség szempontjából ökológiailag sérülékeny területek kijelölését, valamint az ország területének a légszennyezettség alapján zónákba történő besorolását;
l) az egyedi szennyvízelhelyezés alkalmazási feltételeivel kapcsolatos szabályokat;
m) a környezeti elemek védelmére, a szennyező forrásokra, illetve a környezeti elemek terhelésének, szennyezettségének mérésére, ellenőrzésére, továbbá a környezetet veszélyeztető hatások elleni védelemre vonatkozó - törvényi vagy kormányrendeleti szintű szabályozást nem igénylő, más miniszter szabályozási felhatalmazásába nem utalt - részletes szakmai szabályokat;
n) az elérhető legjobb technika alkalmazására vonatkozó szabályokat;
o) a környezetvédelmi szempontból minősítendő anyagok, termékek, tevékenységek és technológiák minősítésének részletes szabályait, valamint a minősítő hatóságok és intézmények kijelölésének szabályait, a minősítés rendjét;
p) a környezeti zaj mérséklésének feltételeit megteremtő stratégiai zajtérképek, valamint az erre épülő intézkedési tervek készítésének részletes szabályait.
(9) A közlekedésért felelős miniszter a mozgó légszennyező források légszennyezőanyag
a) kibocsátásának mérésével, vizsgálatával kapcsolatos szabályokat a hatáskörét érintő kérdésekben a környezetvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben,
b) kibocsátására vonatkozó felülvizsgálatával kapcsolatos szabályokat a környezetvédelemért felelős miniszterrel, valamint a közlekedésrendészetért felelős miniszterrel együttesen
rendeletben határozza meg.
(10) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a vízgazdálkodásért felelős miniszterrel együttesen, rendeletben állapítsa meg:
a) a használt- és szennyvízkibocsátásnak a környezet védelmére vonatkozó követelményeivel,
b) a vízvédelmi szempontból érzékeny területek és felszíni vizek kijelölésével
kapcsolatos részletes szabályokat.
(11) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a vízgazdálkodásért, a földművelésügyért, valamint az egészségügyért felelős miniszterrel egyetértésben - az ivóvizek, ásvány- és gyógyvizek védelmére vonatkozó területek kivételével - a vízvédelmi szempontból kiemelt védelemben részesítendő felszíni vizeket és azok vízgyűjtő területeinek határait rendeletben állapítsa meg.
(12) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy az érdekelt miniszterekkel egyetértésben a vízgyűjtő-gazdálkodási tervet rendelettel hirdesse ki.
(13) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben állapítsa meg:
a) az igazgatási szolgáltatási díj fizetésére kötelezett eljárásokat, a fizetendő díj mértékét és a fizetésre vonatkozó egyéb szabályokat;
b) a felügyeleti díjjal kapcsolatos részletes szabályokat.
(14) Felhatalmazást kap az agrárpolitikáért felelős miniszter, hogy a miniszterrel egyetértésben rendeletben
a) a külön jogszabály szerinti nitrátérzékeny területeket a MePAR szerinti blokkok szintjén közzétegye, valamint
b) a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályait és az ezzel összefüggő adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjét meghatározza.
(15) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy az érdekelt miniszterekkel együttesen rendeletben határozza meg az igénybevételi, kibocsátási és szennyezettségi határértékeket.
EBH2005. 1275. Részleges környezetvédelmi felülvizsgálat a törvény hatálybalépése előtt folytatott tevékenység felhagyása esetén is elrendelhető [1995. évi LIII. törvény 110. § (1) bek.].
BH2007. 299. A törvény felhatalmazása alapján alkotott, alacsonyabb szintű jogszabályban meghatározott moratórium nem jogosítja fel a környezethasználót a környezet veszélyeztetésére, hanem csak választási lehetőséget biztosít a környezethasználónak: vagy végrehajtja a szennyezés elkerülése érdekében előírt intézkedéseket, vagy befejezi a tevékenységét (1995. évi LIII. törvény 4. §, 101. §, 109. §, 110. §; 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet 26. §).
110/A. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben jelölje ki a környezetvédelmi hatóságot vagy hatóságokat, valamint a környezetvédelmi igazgatási szervet vagy szerveket.
111. § Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
a) a Tanács - a Tanács 97/11/EK irányelvével, valamint az Európai Parlament és a Tanács 2003/35/EK irányelvével módosított - 85/337/EGK irányelve (1985. június 27.) az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról [a törvény végrehajtására a 110. § (7) bekezdése c) és r) pontjában adott felhatalmazás alapján megalkotott kormányrendelettel együtt];
b) a Tanács 91/271/EGK irányelve (1991. május 21.) a települési szennyvízkezelésről;
c) a Tanács 92/43/EGK irányelvének (1992. május 21.) a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről 6. cikk (3) bekezdése;
d) a Tanács 98/83/EK irányelve (1998. november 3.) az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről;
e) az Európai Parlament és a Tanács 2000/60/EK irányelve (2000. október 23.) a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról;
f) az Európai Parlament és a Tanács 2001/42/EK irányelve (2001. június 27.) bizonyos tervek és programok környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról;
g) az Európai Parlament és a Tanács 2002/49/EK irányelve (2002. június 25.) a környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről;
h) az Európai Parlament és a Tanács 2003/4/EK irányelve (2003. január 28.) a környezeti információkhoz való nyilvános hozzáférésről és a 90/313/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről;
i) az Európai Parlament és a Tanács 2004/35/EK irányelve (2004. április 21.) a környezeti károk megelőzése és helyreállítása tekintetében a környezeti felelősségről;
j) az Európai Parlament és a Tanács 2007/2/EK irányelve (2007. március 14.) az Európai Közösségen belüli térinformációs infrastruktúra (INSPIRE) kialakításáról 1. cikkének (2) bekezdése, 3. cikkének 2-4. és 6-10. pontja, 4. cikkének (1) bekezdése, 11. cikkének (1) bekezdése, 13. cikkének (1)-(2) bekezdése, 14. cikkének (1)-(2) és (4) bekezdése, valamint 15. cikkének (2) bekezdése.
 
 



1995. évi LIII. törvény

a környezet védelmének általános szabályairól

Az Országgyűlés tekintettel arra, hogy a természeti örökség és a környezeti értékek a nemzeti vagyon részei, amelyeknek megőrzése és védelme, minőségének javítása alapfeltétel az élővilág, az ember egészsége, életminősége szempontjából; e nélkül nem tartható fenn az emberi tevékenység és a természet közötti harmónia, elmulasztása veszélyezteti a jelen generációk egészségét, a jövő generációk létét és számos faj fennmaradását, ezért az Al kotmányban foglaltakkal összhangban a következő törvényt alkotja:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A törvény célja

1. § (1) A törvény célja az ember és környezete harmonikus kapcsolatának kialakítása, a környezet elemeinek és folyamatainak védelme, a fen ntartható fejlődés környezeti feltételeinek biztosítása.

(2) A törvény a kiszámíthatóság és a méltányos teherviselés elve szerint megfelelő kereteket teremt az egészséges környezethez való alkotmányos jogok érvényesítésére és elősegíti

a) a környezet igény bevételének, terhelésének és szennyezésének csökkentését, károsodásának megelőzését, a károsodott környezet javítását, helyreállítását;

b) az emberi egészség védelmét, az életminőség környezeti feltételeinek javítását;

c) a természeti erőforrások megőrzését, fenntartását, az azokkal való ésszerű takarékos és az erőforrások megújulását biztosító gazdálkodást;

d) az állam más feladatainak a környezetvédelem követelményeivel való összhangját;

e) a nemzetközi környezetvédelmi együttműködést;

f) a lakosság kezde ményezését és részvételét a környezet védelmére irányuló tevékenységben, így különösen a környezet állapotának feltárásában, megismerésében, az állami szerveknek és az önkormányzatoknak a környezet védelmével összefüggő feladatai ellátásában;

g) a gazdaság működésének, a társadalmi, gazdasági fejlődésnek a környezeti követelményekkel való összehangolását;

h) a környezetvédelem intézményrendszerének kialakítását, illetve fejlesztését;

i) a környezet védelmét, megőrzését szolgáló közigazgatás kialakítását, illetve fejlesztését.

A törvény hatálya

2. § (1) A törvény hatálya kiterjed:

a) az élő szervezetek (életközösségeik) és a környezet élettelen elemei, valamint azok természetes és az emberi tevékenység által alakított környezetére;

b) az e törvényben meghatár ozottak szerint, a környezetet igénybe vevő, terhelő, veszélyeztető, illetőleg szennyező tevékenységre.

(2) A törvény hatálya azokra a természetes és jogi személyekre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre terjed ki

a) akik vagy amelyek az (1) bekezdés a) pontja szerinti környezettel kapcsolatban jogokkal rendelkeznek, illetve akiket vagy amelyeket kötelezettségek terhelnek;

b) akik vagy amelyek az (1) bekezdés b) pontja szerinti tevékenységet folytatnak (a továbbiakban: környezethasználó).

(3) A törvény hatálya kiterjed a nemzetközi szerződésekből adódó környezetvédelmi feladatok ellátására, ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik.

3. § (1) E törvény rendelkezéseivel összhangban külön törvények rendelkeznek, különösen:

a) a nukleáris energiáról és a radioaktivitás felhasználásáról,

b) a bányászatról,

c) az energiáról,

d) az erdőkről,

e) az épített környezet alakításáról és védelméről,

f) a termőföldről,

g) a halászatról,

h) a közlekedésről, közlekedési alágazatonként,

i) a katasztrófák meg előzéséről és következményeik elhárításáról,

j) a területfejlesztésről,

k) a vadgazdálkodásról

l) a vízgazdálkodásról,

m) a hulladékokról,

n) a veszélyes anyagokról.

(2) Az élővilág változatossága, élőhelyeinek megőrzése, a tudományos, kulturális vagy esztétikai értékekkel bíró területek, képződmények, létesítmények megőrzése és helyreállítása érdekében - e törvénnyel összhangban - külön törvények rendelkeznek:

a) a természet és a táj védelméről,

b) az állatvédelemről, továbbá az állategészségügyről,

c) a n övényvédelemről, továbbá a növényegészségügyről,

d) a műemlékek védelméről.

Alapfogalmak

4. § E törvény alkalmazásában

a) környezeti elem: a föld, a levegő, a víz, az élővilág, valamint az ember által létrehozott épített (mesterséges) környezet, továbbá ezek összetevői;

b) környezet: a környezeti elemek, azok rendszerei, folyamatai, szerkezete;

c) természeti erőforrás: a - mesterséges környezet kivételével - társadalmi szükségletek kielégítésére felhasználható környezeti elemek vagy azok egyes összetevői;

d) környezet igénybevétele: a környezetben változás előidézése, a környezetnek vagy elemének természeti erőforráskénti használata;

e) környezet-igénybevettség: a környezetnek vagy elemének természeti erőforráskénti használata mértéke;

f) környezetterhelés: valamely anyag vagy energia környezetbe bocsátása;

g) környezetszennyezés: a környezet valamely elemének a kibocsátási határértéket meghaladó terhelése;

h) környezetszennyezettség: a környezetnek vagy valamely elemének a környezetszennyezés hatására beköve tkezett szennyezettségi szinttel jellemezhető állapota;

i) környezethasználat: a környezetnek vagy valamely elemének igénybevételével, illetőleg terhelésével járó hatósági engedélyhez kötött tevékenység;

j) környezetkárosítás: az a tevékenység, amelynek hatására környezetkárosodás következik be;

k) környezetkárosodás: a környezetnek vagy valamely elemének olyan mértékű változása, szennyezettsége, illetve valamely eleme igénybevételének olyan mértéke, amelynek eredményeképpen annak természetes vagy korábbi állapota (minősége) csak beavatkozással, vagy egyáltalán nem állítható helyre, illetőleg, amely az élővilágot kedvezőtlenül érinti;

l) környezetveszélyeztetés: az a tevékenység vagy mulasztás, amely környezetkárosítást idézhet elő;

m) környezetre gyakorolt hatás: a környezetben környezetterhelés, illetőleg a környezet igénybevétele következtében bekövetkező változás;

n) hatásterület: az a terület vagy térrész, ahol jogszabályban meghatározott mértékű környezetre gyakorolt hatás a környezethasználat során bekövetkezett vagy bekövetkezhet;

o) érintett: azon személy, szervezet, aki vagy amely a hatásterületen él, tevékenykedik;

p) érintett önkormányzat: az a települési önkormányzat, amely az adott környezethasználat hatásterületén illetékességgel rendelkezik;

r) helyi környezetvédelmi ügy: minden olyan környezetvédelmi ügy, amelyben a környezet használata és a hatásterület nem terjed túl az érintett települési önkormányzat területén;

s) igénybevételi határérték: a környezet vagy valamely eleme jogszabályban vagy hatósági határozatban meghatározott olyan mértékű igénybevétele, amely kizárja a környezetkárosítást;

t) kibocsátási határérték: a környezetnek vagy valamely elemének jogszabályban vagy hatósági határozatban meghatározott olyan mértékű terhelése, amely kizárja a környezetkárosítást;

u) szennyezettségi határérték: a környezet valamely elemének olyan - jogszabályban meghatározott - mértékű szennyezettsége, amelynek meghaladása - a mindenkori tudományos ismeretek alapján - környezetkárosodást vagy egészségkárosodást idézhet elő;

v) leghatékonyabb megoldás: a környezeti, műszaki és gazdasági körülmények között elérhető, legkíméletesebb környezet-igénybevétellel járó tevékenység;

w) fenntartható fejlődés: társadalmi-gazdasági viszonyok és tevékenységek rendszere, amely a természeti értékeket megőrzi a jelen és a jövő nemzedékek számára, a természeti erőforrásokat takarékosan és célszerűen használja, ökológiai szempontból hosszú távon biztosítja az életminőség javítását és a sokféleség megőrzését;

x) elővigyázatosság: a környezeti kockázatok mérsékléséhez, a környezet jövőbeni károsodásának megelőzéséhez vagy csökkentéséhez szükséges döntés és intézkedés;

y) megelőzés: a környezethasználat káros környezeti hatásai elkerülésének érdekében a leghatékonyabb megoldások alkalmazása a döntéshozatal legkorábbi szakaszától;

z) környezetvédelem: olyan tevékenységek és intézkedések összessége, amelyeknek célja a környezet veszélyeztetésének, károsításának, szennyezésének megelőzése, a kialakult károk mérséklése vagy megszüntetése, a károsító tevékenységet megelőző állapot helyreállítása.

5. § E törvény hatálybalépését követően törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati rendelet határozhat meg környezethasználatnak minősülő tevékenységet.

A környezet védelmének alapelvei

size="4" Az elővigyázatosság, a megelőzés és a helyreállítás

6. § (1) A környezethasználatot úgy kell megszervezni és végezni, hogy

a) a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő;

b) megelőzze a környezetszennyezést;

c) kizárja a környezetkárosítást.

(2) A környezethasználatot az elővigyázatosság elvének figyelembevételével, a környezeti elemek kíméletével, takarékos használatával, továbbá a hulladékkeletkezés csökkentésével, a természetes és az előállított anyagok visszaforgatására és újrafelhasználására törekedve kell végezni.

(3) A megelőzés érdekében a környezethasználat során a leghatékonyabb megoldást kell alkalmazni.

7. § A 6. §-ban foglaltak érvényesítése érdekében jogszabály előírhatja a környezethasználat feltételeit, illetőleg korlátozó vagy tiltó rendelkezéseket állapíthat meg.

8. § (1) A környezetet veszélyeztető vagy károsító környezethasználó köteles azonnal befejezni a veszélyeztető vagy károsító tevékenységet.

(2) A környezethasználó köteles gondoskodni a tevékenysége által bekövetkez ett környezetkárosodás megszüntetéséről, a károsodott környezet helyreállításáról.

size="4" Felelősség

9. § A környezethasználó az e törvényben meghatározott és az e törvényben és más jogszabályokban szabályozott módon felelősséggel tartozik tevékenységének a környezetre gyakorolt hatásaiért.

size="4" Együttműködés

10. § (1) Az állami szervek, a helyi önkormányzatok, a természetes személyek és szervezeteik, a gazdálkodást végző szervezetek és mindezek érdekvédelmi szervezetei, valamint más intézmények együttműködni kötelesek a környezet védelmében. Az együttműködési jog és kötelezettség kiterjed a környezetvédelmi feladatok megoldásának minden szakaszára.

(2) Az együttműködéssel járó jogokat és kötelezettségeket e törvény, illetve az önkormányzat rendeletben állapítja meg.

11. § (1) A környezetvédelmi érdekek érvényesítését a Magyar Köztársaság két- vagy többoldalú nemzetközi környezetvédelmi és más, a környezetvédelemmel összefüggő együttműködési, tájékoztatási, segítségnyújtási megállapodásokkal is elősegíteni köteles, különösen a szomszédos országokkal való kapcsolatában.

(2) Nemzetközi szerződés hiányában is figyelemmel kell lenni más államok környezeti érdekeire, az országhatárokon átterjedő környezetterhelés, illetőleg környezetveszélyeztetés csökkentésére, a környezetszennyezés és a környezetkárosítás megelőzésére.

Tájékozódás, tájékoztatás és nyilvánosság

12. § (1) Mindenkinek joga van a környezetre vonatkozó tényeknek, adatoknak, így különösen a környezet állapotának, a környezetszennyezettség mértékének, a környezetvédelmi tevékenységeknek, valamint a környezet emberi egészségre gyakorolt hatásainak megismerésére.

(2) A környezet védelmével kapcsolatos állampolgári jogok gyakorlása és kötelezettségek teljesítése céljából az állam mindenki számára lehetővé teszi a környezet és az egészség lényeges összefüggéseinek, a környezetkárosító tevékenységek és azok fontosságának megismerését.

(3) Az állami szervek és az önkormányzatok feladatkörükben kötelesek a környezet állapotát és annak az emberi egészségre gyakorolt hatását f igyelemmel kísérni, az így szerzett adatokat nyilvántartani, és - a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény által megállapított kivételekkel - hozzáférhetővé tenni, és a megfelelő tájékoztatást megadni.

(4) A környezethasználót - e törvény rendelkezései szerint - tájékoztatási kötelezettség terheli az általa okozott környezetterhelés és -igénybevétel, valamint környezetveszélyeztetés tekintetében.

II. Fejezet

size="4" A KÖRNYEZETI ELEMEK VÉDELME ÉS AZ ELEMEKET VESZÉLYEZTETŐ TÉNYEZŐK

A környezeti elemek egységes védelme

13. § (1) Minden környezeti elemet önmagában, a többi környezeti elemmel alkotott egységben és az egymással való kölcsönhatás figyelembevételével kell védeni. Igénybevételüket és terhelésüket ennek megfelelően kell szabályozni.

(2) A környezeti elemek védelme egyaránt jelenti azok minőségének, mennyiségének és készleteinek, valamint az elemeken belüli arányok és folyamatok védelmét.

A föld védelme

14. § (1) A föld védelme kiterjed a föld felszínére és a felszín a latti rétegeire, a talajra, a kőzetekre és az ásványokra, ezek természetes és átmeneti formáira és folyamataira.

(2) A föld védelme magában foglalja a talaj termőképessége, szerkezete, víz- és levegőháztartása, valamint élővilága védelmét is.

15. § (1) A f öld felszínén vagy a földben olyan tevékenységek folytathatók, ott csak olyan anyagok helyezhetők el, amelyek a föld mennyiségét, minőségét és folyamatait, a környezeti elemeket nem szennyezik, károsítják.

(2) Az anyagok elhelyezésének környezetvédelmi feltételeit külön jogszabály állapítja meg.

16. § Beruházás (építés, bányászat) folytatása során, annak megkezdése előtt - külön jogszabály rendelkezése szerint - gondoskodni kell a termőréteg megfelelő letermeléséről és termőtalajkénti felhasználásáról.

17. § (1) A kőzetek és ásványok bányászatára, kitermelésére vonatkozóan - ha törvény így rendelkezik - igénybevételi határértéket kell meghatározni.

(2) A kitermelés mértéke, továbbá a bányászattal és a bányatermékek előkészítésével, feldolgozásával összefüggésben keletkező meddő elhelyezésekor, valamint a bányászati tevékenységhez kapcsolódó egyéb tevékenységek következtében jelentkező környezetre gyakorolt hatás mértéke nem haladhatja meg a jogszabályban vagy jogszabály rendelkezései szerint hatósági határozatban megállapított határértéket.

(3) A föld igénybevételével járó tevékenység befejezése után - jogszabály vagy hatósági határozat rendelkezése szerint már a környezethasználat során is - a terület ütemezett helyreállításáról, rendezéséről, illetőleg újrahasznosításának feltételeiről a terület használója köteles gondoskodni.

A víz védelme

18. § (1) A víz védelme kiterjed a felszíni és felszín alatti vizekre, azok készleteire, minőségére és mennyiségére, a felszíni vizek medrére és partjára és a víztartó képződményekre.

(2) A vizek természetes hozamát, lefolyását, áramlási viszonyait, medrét és partját csak a vízi életközösségek megfelelő arányainak megtartásával és működőképességük biztosításával szabad megváltoztatni.

19. § (1) A víz - mint alapvető életfeltétel és korlátozottan előforduló erőforrás - kitermelésének és felhasználásának feltételeit vízkészlettípusonként a területi adottságoknak megfelelően, igénybevételi határérték figyelembevételével kell megállapítani.

(2) A vízigények kielégítésének sorren djéről külön törvény rendelkezik.

(3) A környezet igénybevétele - így különösen a vízviszonyokba történő beavatkozások - esetén gondoskodni kell arról, hogy

a) a víz, mint tájalkotó tényező fennmaradjon;

b) a vízi és vízközeli élővilág fennmaradásához szükséges feltételek, valamint

c) a vizek hasznosíthatóságát biztosító mennyiségi és minőségi körülmények

ne romoljanak.

20. § Az

a) ivóvízellátást biztosító,

b) az ásvány- és gyógyvízhasznosítást szolgáló,

c) a természet védelme szempontjából jelentős,

d) az üdülési, sportolási és terápiás hasznosításra kijelölt vízkészleteket fokozott védelemben kell részesíteni.

21. § (1) A vizek igénybevétele, terhelése, a vizekbe használt- és szennyvizek bevezetése - megfelelő kezelést követően - csak olyan módon történhet, amely a természetes folyamatokat és a vizek mennyiségi, minőségi megújulását nem veszélyezteti.

(2) A kitermelt víz felhasználásáról gondoskodni kell. A kitermelést és a használt víznek a vizekbe történő visszavezetését, valamint a vizek átvezetését úgy kell végezni, hogy a vízadó és -befogadó közeg készleteit, minőségét és élővilágát kedvezőtlenül ne változtassa meg, öntisztulását ne veszélyeztesse.

size="4" A levegő védelme

22. § (1) A levegő védelme kiterjed a légkör egészére, annak folyamataira és összetételére, valamint a klímára.

(2) A levegőt védeni kell minden olyan mesterséges hatástól, amely azt, vagy közvetítésével más környezeti elemet sugárzó, folyékony, légnemű, szilárd anyaggal minőségét veszélyeztető, vagy egészséget károsító módon terheli.

(3) A te vékenységek, létesítmények tervezésénél, megvalósításánál, folytatásánál, valamint a termékek előállításánál és használatánál törekedni kell arra, hogy a légszennyező anyagok kibocsátása a lehető legkisebb mértékű legyen.

size="4" Az élővilág védelme

23. § (1) Az é lővilág védelme - az ökológiai rendszer természetes folyamatainak, arányainak megtartása és működőképességének biztosítása figyelembevételével - valamennyi élő szervezetre, azok életközösségeire és élőhelyeire terjed ki.

(2) Az élővilág igénybevétele csak olyan módon történhet, amely az életközösségek természetes folyamatait és viszonyait, a biológiai sokféleséget nem károsítja, illetőleg funkcióit nem veszélyezteti.

(3) Az élővilág igénybevétele mértékének és helyének szabályozására jogszabály vagy hatósági határozat igénybevételi határértéket állapíthat meg.

Az épített környezet védelme

24. § Az épített környezet védelme kiterjed a településekre, az egyedi építményekre és műszaki létesítményekre.

25. § (1) A települések területén a környezet terhelhetősége és a településrészek rendeltetése alapján a rendezési tervben övezeteket kell meghatározni.

(2) Az egyes övezetekben folytatható tevékenységek a külön jogszabályban a környezetterhelés jellege alapján meghatározott védőtávolság, védőterület megléte és a védelmi előírás megtartása esetén engedélyezhetők.

(3) A kijelölt védőterületen vagy védőtávolságon belül az adott övezet rendeltetésével össze nem férő tevékenység - külön védelmi intézkedés nélkül - nem folytatható.

26. § A település területén zöldterület eket, védőerdőket külön jogszabály szerint kell kialakítani és fenntartani.

27. § A természetes és épített környezet összehangolt védelme érdekében a területfejlesztési koncepciókban, a területrendezési és településrendezési tervek elkészítése során a benn ük foglalt elképzelések várható környezeti hatásait is fel kell tárni, és értékelni, a szükséges környezetvédelmi intézkedéseket környezetvédelmi fejezetben - vagy önálló környezetvédelmi tervben, illetőleg programban - kell rögzíteni. Ezek tartalmi követelményeit e törvény, valamint külön jogszabályok állapítják meg.

Veszélyes anyagok és technológiák

28. § (1) A veszélyes anyagok károsító hatása elleni védelem kiterjed minden olyan természetes, illetve mesterséges anyagra, amelyet a környezethasználó tevék enysége során felhasznál, előállít, vagy forgalmaz, és amelynek minősége, mennyisége robbanás- és tűzveszélyes, radioaktív, mérgező, fokozottan korrózív, fertőző, ökotoxikus, mutagén, daganatkeltő, ingerlő hatású, illetőleg más anyaggal kölcsönhatásba kerü lve ilyen hatást előidézhet.

(2) A veszélyes anyagok kezelésekor, felhasználásakor - beleértve kitermelésüket, raktározásukat, szállításukat, gyártásukat és alkalmazásukat - továbbá, veszélyes technológiák alkalmazásakor olyan védelmi, biztonsági intézkedé seket kell tenni, amelyek a környezet veszélyeztetésének kockázatát jogszabályban meghatározott mértékűre csökkentik, vagy kizárják.

29. § (1) A környezetveszélyeztetéssel járó technológiák alkalmazásakor a környezetveszélyeztetés csökkentése érdekében a v eszélyforrás jellegéhez igazodó védőterületet, illetőleg védőtávolságot kell kijelölni.

(2) Ha az (1) bekezdésben foglalt védőterület, illetve védőtávolság - hatósági engedély alapján - a már kialakult települési viszonyok megváltoztatásával biztosítható csak, a megvalósítás költségeit a felelősség arányában kell viselni.

(3) A veszélyes technológia üzemeltetése során az esetlegesen bekövetkező rendkívüli környezetkárosítás megakadályozására, felszámolására az adott tevékenység megkezdése előtt - külön jogszabályi rendelkezés hiányában - környezeti kárelhárítási tervet kell készíteni.

Hulladékok

30. § (1) A hulladékok környezetre gyakorolt hatásai elleni védelem kiterjed mindazon anyagokra, termékekre - ideértve azok csomagoló- és burkolóanyagait is -, amely eket tulajdonosa eredeti rendeltetésének megfelelően nem tud, vagy nem kíván felhasználni, illetve, amely azok használata során keletkezik.

(2) A környezethasználó köteles a hulladék kezeléséről (ártalmatlanításáról, hasznosításáról) gondoskodni.

(3) A hul ladékok kezelésére (ártalmatlanítására, hasznosítására) vonatkozó szabályokat kell alkalmazni a különböző tisztítási, bontási műveletek során leválasztott, illetőleg elkülönülő anyagok, a hulladékká vált szennyezett föld, továbbá a bontásra kerülő vagy bontott termékek esetében is.

Zaj és rezgés

31. § (1) A környezeti zaj és a rezgés elleni védelem kiterjed mindazon mesterségesen keltett energiakibocsátásokra, amelyek kellemetlen, zavaró, veszélyeztető vagy károsító hang-, illetve rezgésterhelést okoznak.

( 2) A zaj és a rezgés elleni védelem keretében műszaki, szervezési módszerekkel kell megoldani:

a) a zaj- és a rezgésforrások zajkibocsátásának, illetve rezgésgerjesztésének csökkentését;

b) a zaj- és rezgésterhelés növekedésének mérséklését vagy megakadályozását;

c) a tartósan határérték felett terhelt környezet utólagos védelmét.

Sugárzások

32. § A sugárzások környezetre gyakorolt káros hatásai elleni védelem kiterjed a mesterségesen keltett és természetes ionizáló, nem ionizáló és hősugárzásokra.

Közös szabályok

33. § A környezet védelme érdekében - e törvény szerint - meg kell határozni a környezeti elemek mennyiségi és minőségi értelemben elérendő célállapotát [38. § g) pont].

34. § (1) A környezeti elemeknek vagy azok rendszerének a veszélyeztető hatások elleni védelme érdekében védelmi övezetek jelölhetők ki.

(2) A védelmi övezetekben - külön jogszabályok rendelkezése alapján - egyes tevékenységek korlátozása vagy tilalma, építési, anyagfelhasználási, területhasználati korlátozások és tilalmak, illetőleg rendszeres mérési és megfigyelési kötelezettségek rendelhetők el.

(3) A védelmi övezetek kijelölésénél is a 29. §-ban foglaltak az irányadók.

35. § (1) A környezeti elemek védelme, továbbá a környezetet veszélyeztető hatások elleni védelem érdekében - az e törvényben meghatározottak szerint - igénybevételi, kibocsátási, valamint szennyezettségi határértékeket kell megállapítani.

(2) Az (1) bekezdés szerinti határértékek megállapítása során figyelembe kell venni a környezet tényleges és elérendő célállapotát is.

36. § A környezeti elemek védelmére, továbbá a környezetet veszélyeztető hatások elleni védelemre vonatkozó átfogó szakterületi szabályokat külön törvények, a törvényi szabályozást nem igénylő részletes szabályokat - az e törvényben foglaltak alapulvételével - a Kormány rendeletben állapítja meg.

III. Fejezet

A KÖRNYEZET VÉDELMÉT SZOLGÁLÓ ÁLLAMI TEVÉKENYSÉG

Az állam környezetvédelmi tevékenysége

37. § (1) A környezet védelmének jogi szabályozását, a környezet védelmével összefüggő jogok és kötelezettségek megállapítását és megtartásuk ellenőrzését, a környezet védelmének tervezését és irányítását az állam és a helyi önkormányzat szervei látják el.

(2) Az állam biztosítja a környezet védelméhez fűződő állampolgári jogok és a más államokkal vagy nemzetközi szervezetekkel kötött környezetvédelmi egyezmények, szerződések érvényesülését.

38. § A környezetvédelem állami feladatai különösen:

a) a környezetvédelmi követelmények érvényesítése az állam más irányú feladatai ellátása során;

b) a környezet igénybev ételének, megóvásának, károsodása megelőzésének, veszélyeztetése megszüntetésének, helyreállításának, illetve állapota fokozatos javításának irányítása;

c) a környezetvédelem kiemelt feladatainak meghatározása;

d) a környezetvédelmi célok elérését szolgáló jogi, gazdasági és műszaki szabályozórendszer megállapítása;

e) a környezetvédelmi államigazgatási feladatok ellátása;

f) a feladatok végrehajtását megalapozó, a környezet állapotát és az arra gyakorolt hatásokat mérő-, megfigyelő-, ellenőrző-, értékelő- és információsrendszer kiépítése, fenntartása és működtetése;

g) a környezet állapotának, mennyiségi és minőségi jellemzőinek feltárása, terhelhetősége és igénybevétele mértékének, továbbá elérendő állapotának (célállapot) meghatározása, figyelembe véve a népesség egészségi állapotának mutatóit is;

h) a környezetvédelem kutatási, műszaki-fejlesztési, nevelési-képzési és művelődési, tájékoztatási, valamint a környezetvédelmi termék- és technológia-minősítési feladatok meghatározása, és ellátásuk biztosítása;

i) a környezetvédelem gazdasági-pénzügyi alapjainak biztosítása.

size="4" Az Országgyűlés környezetvédelmi tevékenysége

39. § Az Országgyűlés a környezet védelme érdekében:

a) érvényesíti törvényalkotó munkájában a környezetvédelmi érdekeket;

b) elfogadja a Nemzeti Környezetvédelmi Programot, és kétévente értékeli annak végrehajtását;

c) dönt a Kormánynak a környezet állapotáról szóló beszámolójáról;

d) meghatározza az állampolgári jogok védelmének országgyűlési biztosa környezetvédelmi feladatait;

e) meghatározza a Kormány és a helyi önkormányzatok környezetvédelmi feladatait;

f) jóváhagyja a környezetvédelmi feladatok megoldását szolgáló forrásokat, és ellenőrzi felhasználásukat.

A Nemzeti Környezetvédelmi Program

40. § (1) A környezetvédelmi tervezés alapja a hat évente megújítandó, az Országgyűlés által jóváhagyott Nemzeti Környezetvédelmi Program (a továbbiakban: Program).

(2) A Programnak - a Program időtartamára vonatkozóan - tartalmaznia kell:

a) a környezet állapotának bemutatását;

b) az elérni kívánt környezetvédelmi célokat és célállapotokat;

c) a célok és célállapotok elérése érdekében végrehajtandó feladatokat, azok megvalósításának sorrendjét és határidejét;

d) a kitűzött célok megvalósításának eszközeit, ideértve a pénzügyi igények forrásának tervezett megjelölését is;

e) azoknak a területeknek a kijelölését, amelyeken különleges környezetvédelmi intézkedések szükségesek, valamint az intézkedések tartalmát.

(3) A Kormánynak a Program megújítására irányuló előterjesztés benyújtásakor az Országgyűlés előtt be kell számolnia a Program végrehajtásáról és a végrehajtás során szerzett tapasztalatokról.

(4) A Programban foglaltakat az ország társadalmi-gazdasági tervének [Alkotmány 19. § (3) bek. c) pont] meghatározása, a gazdaságpolitikai döntések kialakítása, a terület- és településfejlesztés, a regionális tervezés, továbbá a nemzetgazdaság bármely ágában megvalósuló állami tervezési és végrehajtási tevékenység során érvényre kell juttatni.

(5) A Programmal összhangban - külön törvény rendelkezései szerint - reg ionális és megyei környezetvédelmi programok készítendők.

A Kormány környezetvédelmi tevékenysége

41. § (1) A Kormány irányítja az állami környezetvédelmi feladatok végrehajtását, meghatározza és összehangolja a minisztériumok és a Kormánynak közvetlenül alárendelt szervek környezetvédelmi tevékenységét.

(2) A Kormány az éves költségvetés előterjesztésekor javaslatot tesz a Programban kitűzött célok megvalósítását szolgáló pénzeszközökre.

(3) A Kormány a Programra vonatkozó javaslatot hatévente jóváhagyásra az Országgyűlés elé terjeszti, kétévente összefoglaló jelentést nyújt be a környezet állapotáról és a Program végrehajtásának helyzetéről, továbbá irányítja és összehangolja a Programban meghatározott feladatok végrehajtását.

(4) A kormányzati fejlesztési feladatok meghatározása során a Kormány érvényesíti a környezetvédelem követelményeit, elősegíti a környezet állapotának javítását.

(5) A Kormány környezetvédelmi feladata különösen:

a) a nemzetközi szerződésekből adódó környezetvédelmi kötelezettségek teljesítése és jogok érvényesítése;

b) a környezetvédelem követelményeinek megfelelő környezetkímélő vagy környezetbarát termékek előállításának, technológiák, létesítmények megvalósításának, elterjedésének elősegítése;

c) a jelentős környezetkárosodások, illetve a rendkívüli környezeti események (beleértve a Magyarország területén folytatott hadgyakorlatot is) következményeinek felszámolása, ha a kötelezettség másra nem hárítható;

d) az állam környezeti kártérítési kötelezettsége fedezetének biztosítása, és a kötelezettségek teljesítése.

size="4" A környezetvédelemért felelős miniszter feladatai

42. § A környezetvédelemért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) miniszteri jogkörben

a) irányítja:

aa) törvényben vagy kormányrendeletben feladatkörébe utalt környezetvédelmi tevékenységeket,

ab) a nemzetközi szerződésekből adódó környezetvédelmi feladatok végrehajtását,

ac) a feladat- és hatáskörébe tartozó környezetvédelmi igazgatást;

b) elemzi és értékeli:

ba) a környezet állapotát és védelmének helyzetét,

bb) a természeti erőforrásokkal való gazdálkodás folyamatait,

bc) a környezet védelmének, szabályozott használatának és tervszerű fejlesztésének tapasztalatait,

bd) a környezeti veszélyhelyzet kialakulásának megelőzését, valamint a környezeti veszély- és katasztrófahelyzet elhárítását szolgáló környezetvédelmi szakmai tevékenységeket az illetékes szervekkel együttműködve;

c) a b) pont szerint elvégzett értékelés tapasztalatai alapján kidolgozza, és a Kormány elé terjeszti a Programtervezetet;

d) közreműködik a természeti erőforrások felhasználására vonatkozó szakmapolitikai koncepciók kialakításában;

e) közreműködik a környezetvédelmi szakképesítési rendszer kialakításában és működtetésében.

A környezetvédelem érvényesítése a szabályozásban és más állami döntéseknél

43. § (1) A környezetvédelemme l összefüggő törvényjavaslat és más jogszabály (a továbbiakban együtt: jogszabály) az ország társadalmi-gazdasági tervei, területfejlesztési koncepciói, továbbá a regionális hatást eredményező döntések (a továbbiakban együtt: döntés) előkészítője köteles az intézkedés környezetre gyakorolt hatásait vizsgálni és értékelni, s azt vizsgálati elemzésben (a továbbiakban: vizsgálati elemzés) összefoglalni.

(2) A (1) bekezdés alkalmazásában a környezetvédelemmel összefüggő jogszabály az a törvény, kormányrendelet, miniszteri rendelet, illetőleg döntés, amely

a) a környezeti elemekre,

b) a környezet minőségére, vagy

c) a környezettel összefüggésben az emberi egészségre hatást gyakorol.

(3) A környezetvédelemmel összefüggő gazdasági szabályozó eszközök (vám-, adó- és illetékszabályok stb.) bevezetésére irányuló szabályozások, továbbá jelentős módosítások esetében a vizsgálati elemzést minden esetben el kell végezni.

44. § (1) A vizsgálati elemzésnek különösen a következőkre kell kiterjednie:

a) a tervezett előírások, intézkedések mennyiben befolyásolják, illetőleg javíthatják a környezet állapotát;

b) a tervezett intézkedések elmaradása esetén milyen kár érheti a környezetet, illetőleg a lakosságot;

c) a hazai feltételek mennyiben adottak a tervezett intézkedések bevezetéséhez;

d) a közigazgatási szervek mennyiben felkészültek a tervezett intézkedések végrehajtására;

e) a tervezett intézkedések megvalósításához az állami, pénzügyi, szervezeti és eljárási feltételek rendelkezésre állnak-e;

f) a javaslat mennyiben jelent eltérést a nemzetközileg általánosan elfogadott megoldásoktól.

(2) A 43. § (1) bekezdésében meghatározott tervezeteket és a vizsgálati elemzést a döntésre jogosult szervhez történő benyújtás előtt - véleménynyilvánítás céljából - meg kell küldeni az Országos Környezetvédelmi Tanácsnak. A véleménynyilvánításra - a terv ezet kézbesítésétől számított - legalább harminc napot kell biztosítani.

Országos Környezetvédelmi Tanács

45. § (1) A környezetvédelem széles körű társadalmi és tudományos, szakmai megalapozása érdekében - legfeljebb 22 tagú - Országos Környezetvédelmi Tanács (a továbbiakban: Tanács) működik.

(2) A Tanács a Kormány működési ideje alatt, annak tanácsadó szerveként állást foglal a különböző környezetvédelmi programok elvi kérdéseiben, a környezetvédelemmel összefüggő jogszabályokkal és döntésekkel (43. §) kapcsolatban és egyéb környezetvédelmi ügyekben. A Tanács az Országgyűlés vagy a Kormány hatáskörébe tartozó döntésekkel kapcsolatos állásfoglalásait a Kormány elé terjeszti.

(3) A Tanácsban egyenlő arányban vesznek részt

a) a környezetvédelmi céllal bejegyzett társadalmi szervezetek, valamint

b) a szakmai és gazdasági érdekképviseleti szervek a maguk által meghatározott módon választott,

c) a tudományos élet, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke által e tisztségre megbízott

képviselői.

(4) A Tanács titkárságának feladatait a miniszter hivatali szervezete útján látja el.

(5) A Tanács tagjai sorából elnököt választ, a miniszter a Kormány képviseletében társelnöke a Tanácsnak.

(6) A Tanács e törvényben meghatározott feladatait e törvény szabályai szerint látja el, egyéb tevékenységét illetően pedig maga határozza meg ügyrendjét.

(7) A Tanács működési költségét a környezet védelméért felelős minisztérium költségvetésében külön címen kell biztosítani.

IV. Fejezet

A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK KÖRNYEZETVÉDELMI FELADATAI

46. § (1) A települési önkormányzat (Budapesten a Fővárosi Önkormányzat is) a környezet védelme érdekében

a) biztosítja a környezet védelmét szolgáló jogszabályok végrehajtását, ellátja a hatáskörébe utalt hatósági feladatokat;

b) a Programban foglalt célokkal , feladatokkal és a település rendezési tervével összhangban illetékességi területére önálló települési környezetvédelmi programot dolgoz ki, amelyet képviselő-testülete (közgyűlése) hagy jóvá;

c) a környezetvédelmi feladatok megoldására önkormányzati rend eletet bocsát ki, illetőleg határozatot hoz;

d) együttműködik a környezetvédelmi feladatot ellátó egyéb hatóságokkal, más önkormányzatokkal, társadalmi szervezetekkel;

e) elemzi, értékeli a környezet állapotát illetékességi területén, és arról szükség szerint, de legalább évente egyszer tájékoztatja a lakosságot;

f) a fejlesztési feladatok során érvényesíti a környezetvédelem követelményeit, elősegíti a környezeti állapot javítását.

(2) A megyei önkormányzat az épített és természeti környezet védelmével kapcsolatos feladatainak ellátása érdekében

a) a települési önkormányzatokkal egyeztetett környezetvédelmi programot készít;

b) előzetes véleményt nyilvánít a települési önkormányzati környezetvédelmi programokról, illetve kezdeményezheti azok megalkotását;

c) állást foglal a települési önkormányzatok környezetvédelmet érintő rendeleteinek tervezetével kapcsolatban;

d) elősegíti az 58. § (7) bekezdése szerinti egyezség létrehozását;

e) javaslatot tehet települési önkormányzati környezetvédelmi társulások létrehozására.

(3) A megyei jogú város tekintetében a (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti feladatokat az egyeztető bizottság [ÖT 61/A. §] keretében kell ellátni.

47. § (1) A 46. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott települési környezetvédelmi programnak tartalmaznia kell, különösen:

a) a települési környezet tisztasága,

b) a csapadékvíz-elvezetés,

c) a kommunális szennyvízkezelés, -gyűjtés, -elvezetés, -tisztítás,

d) kommunális hulladékkezelés,

e) a lakossági és közszolgáltatási (vendéglátás, település-üz emeltetés, kiskereskedelem) eredetű zaj-, rezgés- és légszennyezés elleni védelem,

f) a helyi közlekedésszervezés,

g) az ivóvízellátás,

h) az energiagazdálkodás,

i) a zöldterület-gazdálkodás,

j) a feltételezhető rendkívüli környezetveszélyeztetés elhárításának és a környezetkárosodás csökkentésének,

településre vonatkozó feladatait és előírásait.

(2) A települési önkormányzat gondoskodik a települési környezetvédelmi programban foglalt feladatok végrehajtásáról, a végrehajtás feltételeinek biztosításáról, figyelemmel kíséri az azokban foglalt feladatok megoldását, és a programot szükség szerint - de legalább kétévente - felülvizsgálja.

(3) A jóváhagyott környezetvédelmi programban meghatározott feladatokat a település rendezési terveinek jóváhagyása során, illetve az önkormányzat által hozott más határozat meghozatalával - szükség esetén önkormányzati rendelet megalkotásával - kell végrehajtani.

(4) Települési önkormányzatok közös települési környezetvédelmi programot is készíthetnek.

48. § (1) A települési ö nkormányzat képviselő-testülete, illetőleg a fővárosi önkormányzat esetén a fővárosi közgyűlés önkormányzati rendeletben - törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott módon és mértékben - illetékességi területére a más jogszabályokban előírtaknál kizá rólag nagyobb mértékben korlátozó környezetvédelmi előírásokat határozhat meg.

(2) A települési önkormányzat környezetvédelmi tárgyú rendeleteinek, határozatainak tervezetét, illetve a környezet állapotát érintő terveinek tervezetét, a környezetvédelmi programot [46. § (1) bek. b) pont] a szomszédos és az érintett önkormányzatoknak, valamint a területi környezetvédelmi hatóságnak [65. § (1) bek. a) pont] megküldi. A területi környezetvédelmi hatóság szakmai véleményéről harminc napon belül tájékoztatja a települési önkormányzatot.

V. Fejezet

A KÖRNYEZET VÉDELMÉNEK MEGALAPOZÁSA

Környezetvédelmi információs rendszer és tájékoztatás

49. § (1) A környezet állapotának és használatának figyelemmel kísérésére, igénybevételi és terhelési adatainak mérésére, gyűjtésére, feldolgozására és nyilvántartására a miniszter - a Kormány által meghatározottak szerint - mérő-, észlelő-, ellenőrző (monitoring) hálózatot, Országos Környezetvédelmi Információs Rendszert (a továbbiakban együtt: Információs Rendszer) létesít és működtet.

(2) Az Információs Rendszert úgy és olyan területi sűrűséggel kell megszervezni és telepíteni, hogy annak alapján

a) a környezet igénybevételének, terhelésének és a környezet állapotának változása - a társadalmi-gazdasági összefüggésekkel és a lakossá g egészségi állapotára gyakorolt hatások szempontjából is értékelhető formában - mennyiségileg és minőségileg meghatározható, és nemzetközileg összehasonlítható legyen;

b) a környezetre gyakorolt hatások okai kielégítő pontossággal megállapíthatók legyenek (beleértve a károsítások okozati viszonyainak megállapításához szükséges részletes bontásokat is);

c) a környezetveszélyeztetés a lehető legkorábban felismerhetővé váljon;

d) a szabályozási feladatok és a hatósági intézkedések megtehetők legyenek;

e) felhasználható legyen tervezésre.

(3) Az Információs Rendszer működtetéséhez szükséges területi feladatokat a területi környezetvédelmi hatóság [65. § (1) bek. a) pont] látja el.

(4) A környezetre gyakorolt hatásokkal kapcsolatos - jogszabályokban meghatározott - adatszolgáltatásra vonatkozó költségeket az adatszolgáltatásra kötelezett viseli.

50. § (1) A környezethasználó köteles a tevékenysége során okozott környezetterhelést, környezet-igénybevételt - jogszabályban meghatározott módon - mérni, vagy technológiai számítással alátámasztani, nyilv ántartani, nyilvántartását a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságok rendelkezésére bocsátani, illetőleg adatszolgáltatást teljesíteni.

(2) A környezetvédelmi feladatokat ellátó önkormányzati és állami szervek - kormányrendeletben meghatározott ak szerint - kötelesek az Információs Rendszer működtetéséhez szükséges és náluk keletkezett adatokat az Információs Rendszer rendelkezésére bocsátani.

51. § (1) A környezet állapotára, igénybevételére és használatára vonatkozó, állami költségvetésből fedezett vizsgálati adatok a közérdekű adatokra vonatkozó jogszabályok szerint kezelendők.

(2) A miniszter az adatgyűjtés alapján évente jelentést terjeszt a Kormány elé az ország környezeti állapotának alakulásáról.

(3) A lakóhelyi környezet állapotának alakulásáról a települési önkormányzat szükség szerint, de legalább évente tájékoztatja a lakosságot.

Környezeti adatok bejegyzése egyéb nyilvántartásokba

52. § (1) Jogerős hatósági vagy bírósági határozattal megállapított tartós környezetkárosodás tényét, mértékét és jellegét az ingatlan-nyilvántartásban fel kell tüntetni.

(2) A bejegyzést a környezetvédelmi hatóság köteles kérni, illetve azt - felelősség bírósági megállapítása esetén - a bíróság hivatalból rendeli el.

(3) A bejegyzés alapjául szolgáló környeze tszennyezettség ténye, mértéke és jellege megszűnését, illetve megváltozását az ingatlan tulajdonosa kérelmére a bejegyzést kérő hatóság, illetve a bejegyzést elrendelő bíróság állapítja meg, majd a bejegyzés törlése, illetve módosítása iránt hivatalból intézkedik.

size="4" Környezetvédelmi kutatás, műszaki fejlesztés

53. § (1) A környezetvédelmi feladatok megoldását a tudomány és technika fejlesztésével, a tudományos kutatómunka és a műszaki fejlesztés szervezésével, továbbá a hazai és a nemzetközi kutatások eredményeinek elterjesztésével, valamint gyakorlati alkalmazásával is elő kell segíteni.

(2) A környezet állapotának megismerésére és a környezetvédelem fejlesztésére irányuló kutatás kiemelten támogatott kutatási feladat. E kutatások összehangolása, támogatása, értékelése és állami környezetkutatási célok teljesítésének biztosítása - a tudományos kutatásokért felelős miniszterrel együttműködésben - a miniszter feladata.

size="4" Környezeti nevelés, képzés, művelődés

54. § (1) Minden állampolgárnak joga van a környezeti ismeretek megszerzésére és ismereteinek fejlesztésére.

(2) A környezeti ismeretek terjesztése és fejlesztése (óvodai nevelés, iskolai nevelés, képzés, művelődés, iskolarendszeren kívüli oktatás és továbbképzés, ismeretterjesztés, könyvkiadás) elsősorban állami és önkormányzati feladat.

(3) Az állami feladat ellátása során a miniszter a környezeti ismeretek szakszerű oktatásának biztosítása és azok folyamatos fejlesztése érdekében együttműködik a művelődésért és közoktatásért felelős miniszterrel és más érdekelt miniszterekkel.

(4) A Nemzeti Alaptanterv elvei és követelményei szerint a miniszter közreműködik a közoktatás intézményei számára készülő tantervi követelmények és taneszközök szakmai előkészítésében.

(5) A miniszter környezeti nevelési, képzési programot készít, amely összefoglalja

a) az iskolarendszeren kívüli környezeti oktatás, képzés, továbbképzés és ismeretterjesztés környezetvédelmi ismereteit, valamint

b) az öntevékeny közművelődés, a környezeti tudatosság fejlesztésének irányelveit,

c) a környezetvédelmi szakmai képzés irányelveit, ismérveit.

(6) A környezeti oktatásnak és ismeretterjesztésnek az alapvető komplex (természettudomány-ökológiai, társadalomtudományi, műszaki-technikai,) ismereteken túl a szakmák gyakorlásához szükséges környezetvédelmi ismeretekre, a környezetet veszélyeztető tevékenységekre, a veszélyhelyzet megelőzésének és elhárításának alapvető kérdéseire, az egészséget befolyásoló környezeti hatásokra, továbbá a környezet védelmével kapcsolatos állampolgári jogok és kötelezettségek ismertetésére is ki kell terjednie.

55. § (1) Az 54. §-ban megjelölt feladatokat az állam az oktatási és a közművelődési intézményeken keresztül, a környezetvédelmi egyesületekkel és a környezet védelmével foglalkozó lakossági szakmai szervezetekkel együttműködve látja el. Az állam az egyes nevelési, képzési feladatokat ellátó szervezeteket, az egyházakat, a tudományos intézményeket, szakmai szervezeteket, egyesületeket környezeti nevelési, képzési tevékenységük eredményesebb ellátása érdekében - szüks ég esetén megfelelő pénzeszközök rendelkezésre bocsátásával - támogatja.

(2) A környezeti ismeretek oktatásának megszervezése és az ismeretekkel kapcsolatos tananyagok, oktatási programok előkészítésének szellemi és anyagi támogatása a művelődésért és a közoktatásért felelős miniszter, valamint a miniszter közös feladata, a szakképzés tekintetében a miniszter gyakorolja a szakképesítésért felelős miniszter jogait, ellátja a felsőoktatás szakirányába tartozó állami feladatokat, és segíti a szakirányba tartoz ó felsőoktatási intézmények oktató munkáját.

VI. Fejezet

A KÖRNYEZETVÉDELEM GAZDASÁGI ALAPJAI

56. § (1) A központi költségvetés

a) támogatja a Programban meghatározott kiemelt környezetvédelmi és a nemzetközi kötelezettségvállalásokból adódó feladatok megoldását;

b) hozzájárul a környezeti károk felszámolásához azon esetekben, amikor az másra át nem hárítható, illetőleg a károk okozója ismeretlen, vagy a károkozásért való felelőssége nem érvényesíthető;

c) megelőlegezi az azonnali beavatkozást igénylő környezetkárosítás csökkentése, megszüntetése költségeit;

d) támogatja a környezetvédelmet szolgáló intézkedéseket, különösen az Információs Rendszer kiépítése és működtetése, a közigazgatási ellenőrzés, az oktatás és ismeretterjesztés, a kutatás, a társadalmi környezetvédelmi tevékenység területén.

(2) A környezet kisebb igénybevételét és terhelését okozó technológiák alkalmazása, a környezetkímélő termékek előállítása és szolgáltatások nyújtása, adó-, vám- és illetékkedvezmények biztosításával támogatható.

(3) A szennyvízcsatorna-hálózat építés beruházási költségeihez befizetett lakossági hozzájárulás mentes az általános forgalmi adó fizetése alól.

size="4" Környezetvédelmi alap célfeladat fejezeti kezelésű előirányzat

57. § A környezetvédelmi alap célfeladat fejezeti k ezelésű előirányzat a környezetkímélő gazdasági szerkezet kialakításának ösztönzését, a környezeti ártalmak megelőzését, a bekövetkezett környezeti károk felszámolását - a külön törvényben meghatározott tájrendezést -, továbbá természeti értékek, területek fenntartását, a leghatékonyabb megoldások ösztönzését, előmozdítását, a társadalom környezeti szemléletének fejlődését, valamint a környezetvédelmi kutatást elősegítő előirányzat.

Települési önkormányzati környezetvédelmi alapok

58. § (1) Környezetvédelmi feladatai (46. §) megoldásának elősegítése érdekében a települési önkormányzat - Budapesten a fővárosi önkormányzat is - önkormányzati rendelettel önkormányzati környezetvédelmi alapot hozhat létre.

(2) A települési önkormányzati környezetvédelmi alap bevételei:

a) a települési önkormányzat által jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírság teljes összege,

b) a területi környezetvédelmi hatóság [65. § (1) bek. a) pont] által a települési önkormányzat területén jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírságok összegének harminc százaléka,

c) a környezetterhelési díjak és az igénybevételi járulékok külön törvényben meghatározott része,

d) a települési önkormányzat bevételeinek környezetvédelmi célokra elkülönített összege,

e) egyéb bevételek.

(3) Ha a települési önkormányzat nem hoz létre önkormányzati környezetvédelmi alapot, a (2) bekezdés c) pontjában foglalt bevétel nem illeti meg.

(4) Az önkormányzati környezetvédelmi alapot környezetvédelmi célokra kell felhasználni.

(5) A települési önkormányzati környezetv édelmi alap felhasználásáról a képviselő-testületnek évente a költségvetési rendelet (Áht. 65. §) és a zárszámadás (Áht. 85. §) elfogadásával egyidejűleg kell rendelkeznie.

(6) A környezet igénybevételével, terhelésével, szennyezésével érintett települési önkormányzat kezdeményezheti a (2) bekezdés a), b) és c) pontja szerinti bevétellel rendelkezni jogosult települési önkormányzatnál a bevétel arányos megosztását a hatásterületen lévő települési önkormányzatok között. Igényének mértékét adatokkal alá kell támasztania.

(7) Ha a (6) bekezdés szerinti megosztás kérdésében, illetőleg mértékében az érintett települési önkormányzatok között nem jön létre egyezség, a kezdeményező települési önkormányzat a megyei bíróság székhelyén működő városi bírósághoz, a fővárosban a Pesti Központi Kerületi Bírósághoz keresetet nyújthat be. Az eljárás illetékmentes.

    • size="1">BH1997. 495. size="1" A környezetvédelmi bírság összegének a települési önkormányzatok közötti megosztásával kapcsolatos perre - a pertárgy értékétől függetlenül - a megyei bíróság székhelyén működő városi bíróságnak, Budapesten a Pesti Központi Kerületi Bíróságnak van hatásköre [1995. évi LIII. tv. 58. § (2), (6) és (7) bek.].

size="4" A környezet használata után fizetendő díjak

59. § (1) A környezet terhelését, igénybevételét csökke ntő intézkedések fedezetét megteremtő díjak:

a) környezetterhelési díjak,

b) igénybevételi járulékok,

c) termékdíjak,

d) betétdíjak

(a továbbiakban együtt: díjak)

(2) A díjak mértékét úgy kell megállapítani, hogy azok ösztönözzék a környezethasználót a környezet igénybevételének és terhelésének csökkentésére.

(3) A díjak mértékét és a felhasználás célját a díjfizetésre kötelezettek érdekképviseleteivel egyeztetve kell kialakítani. A díjakat időben és mértéküket tekintve fokozatosan kell bevezetni.

(4) A díj akról rendelkező külön jogszabályban úgy kell meghatározni a felhasználás céljait és módját, hogy a befolyt összeg döntő része a díj fizetésének meghatározásakor alapul vett környezetterhelés, illetőleg környezetigénybevettség mérséklésére legyen fordítható.

(5) A díjak befizetése törvényben meghatározott alapokba történik.

Környezetterhelési díj

60. § (1) A környezethasználó a környezetterhelésért - külön jogszabályban meghatározott esetekben - környezetterhelési díjat köteles fizetni.

(2) A környezetterhelési díj fizetésére kötelezett környezethasználó köteles az általa okozott terhelést nyilvántartani, arról adatokat szolgáltatni, illetve bevallást tenni.

(3) A környezetterhelési díj olyan anyagra és energiafajtára határozható meg, amelyekre érvényes méré si szabvány van, illetve amelynek kibocsátása anyagmérleg vagy műszaki számítás alapján megbízhatóan megállapítható.

(4) Az (1) bekezdés szerint meghatározott környezeti elemekbe juttatott szennyező anyagok után fizetendő környezetterhelési díjat meghatározott anyagokra, energiafajtákra vagy ezek csoportjára külön, a kibocsátott anyag vagy energia mennyiségével arányosan kell meghatározni. Az arányossági tényező területi kategóriától és a kibocsátási határértékektől függően eltérő lehet.

(5) A környezetterhelési díj fizetési kötelezettség alá tartozó anyagok, energiafajták körét, a díj mértékét, továbbá a nyilvántartás és az adatszolgáltatás rendjét törvény határozza meg.

Igénybevételi járulék

61. § (1) A környezet valamely elemének egyes igénybevételi módjai után a környezethasználó igénybevételi járulékot köteles fizetni.

(2) Nem kell igénybevételi járulékot fizetni olyan környezeti elem igénybevételéért, amely után a környezethasználó bányajáradékot fizet (Bt. 20. §).

(3) Az igénybevételi járulék fizetésére kötelezett környezethasználó köteles az igénybevétel mértékét nyilvántartani, arról adatokat szolgáltatni, illetve bevallást tenni.

(4) A környezeti elem igénybevétele után fizetendő járulékot a környezeti elem igénybe vett mennyiségével arányosan kell megállapítani. Az arányossági tényező területi kategóriától függően eltérő lehet.

(5) Az igénybevételi járulék fizetési kötelezettség hatálya alá tartozó tevékenységek és igénybevételek körét, a járulék mértékét, továbbá a nyilvántartás és az adatszolgáltatás rendjét törvény határozza meg.

Termékdíj

62. § (1) A környezetet vagy annak valamely elemét a felhasználása során vagy azt követően különösen terhelő, illetőleg veszélyeztető egyes termékek előállítását, behozatalát, forgalmazását, egyszeri termékdíj fizetési kötelezettség terheli.

(2) A termékdíj fizetésére kötelezett gyártó, importáló és forgalmazó köteles a termék mennyiségét és forgalmát nyilvántartani, arról adatot szolgáltatni, illetve bevallást tenni.

(3) A termékdíj fizetési kötelezettség hatálya alá tartozó termékek körét, a díj mértékét, a nyilvántartás és az adatszolgáltatás rendjét törvény határozza meg.

(4) A termékdíj mértékét az előállított, behozott, illetve forgalmazott termék egységnyi mennyiségére kell megállapítani.

(5) A termékdíj fizetési kötelezettség alá tartozó egyes elhasználódott termékek visszafogadására és megfelelő kezelésére a termék előállítója, illetőleg forgalmazója, ideértve az importőrt is, jogszabály rendelkezése alapján kötelezhető.

(6) A visszafogadási kötelezettséggel terhelt termék termékdíját - az 59. § (4) bekezdésében foglaltak figyelembevételével - a visszafogadott, elhasználódott termékek hasznosítására vagy ártalmatlanítására, illetve az ezt megvalósító beruházások finanszírozására kell fordítani.

Betétdíj

63. § (1) Jogszabály állapítja meg azon termékek körét, amelyeknek visszafogadása a környezet terhelésének, szennyezésének csökkentése érdekében indokolt. A visszafogadás ösztönzésére a termék forgalmazójának betétdíjat kell felszámítania.

(2) A betétdíjas termék forgalmazója köteles a használt termék visszavételéről és megfelelő kezeléséről gondoskodni, továbbá a forgalmazáskor felszámított betétdíjat a termék visszaszolgáltatójának megfizetni.

VII. Fejezet

A KÖRNYEZETVÉDELMI IGAZGATÁS

A környezetvédelmi igazgatás

64. § (1) A környezetvédelmi igazgatás körébe tartozik

a) a környezetvédelmi hatósági tevékenység ellátása, így különösen a környezethasználat - e törvényben meghatározott szabályok szerinti - engedélyezése, a környezetért való köz igazgatási jogi felelősség érvényesítése;

b) az Információs Rendszer működtetésével kapcsolatos feladatok ellátása;

c) anyagok, termékek és technológiák környezetvédelmi szempontból történő minősítési rendszerének meghatározása, forgalomba hozataluk, illetőleg alkalmazásuk engedélyezése;

d) a környezeti károk elhárítására irányuló feladatok szervezése.

(2) A környezetvédelmi igazgatás feladatait e törvény és más jogszabályok rendelkezései alapján a miniszter irányítása alatt álló hivatali szervezet, továbbá a területi környezetvédelmi hatóságok, illetőleg más államigazgatási szervek, a települési önkormányzat és szervei, valamint a jegyző látják el.

A környezetvédelmi hatósági feladatok ellátása

65. § (1) A környezetvédelmi hatósági feladatokat első fokon

a) a helyi önkormányzat hatáskörébe nem tartozó ügyekben - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a területi környezetvédelmi hatóság (a továbbiakban: felügyelőség),

b) a helyi önkormányzat hatáskörébe tartozó ügyekben - külön jogszabályok rendelkezései sze rint - a polgármester (főpolgármester), illetve a jegyző (fővárosi főjegyző) (a továbbiakban együtt: önkormányzati környezetvédelmi hatóság),

c) az olyan ügyekben, amelyekben a hatósági feladat tárgyát képező vagyontárgy települési önkormányzat tulajdonában vagy többségi települési önkormányzati tulajdonban van, a felügyelőség

látja el.

(2) A felügyelőség - e törvényben nem szabályozott - feladat- és hatáskörét a Kormány, illetékességi területét a miniszter rendeletben állapítja meg.

(3) A felügyelőség a helyi önkormányzatok feladat- és hatáskörét érintő környezetvédelmi ügyekben együttműködik az illetékességi területén működő önkormányzati környezetvédelmi hatóságokkal, és segíti őket környezetvédelmi feladataik ellátásában.

A környezethasználat feltételei és hatósági engedélyezése

66. § (1) A környezethasználat

a) környezeti hatásvizsgálatra kötelezett tevékenységek esetén a felügyelőség által - más, a tevékenységgel összefüggő engedélyeket megelőzően, illetőleg feltételeként - kiadott környezetvédelmi engedély [70. § (2) bek. b) pont; 71. § (4) bek. a) pont],

b) környezetvédelmi felülvizsgálat hatálya alá tartozó tevékenységek esetén a felügyelőség által kiadott környezetvédelmi működési engedély [79. § (1) bek. a) pont],

c) egyéb, az a) és b) pont hatálya alá nem tartozó - a külön jogszabályokban meghatározott - esetekben a felügyelőség, illetőleg az önkormányzati környezetvédelmi hatóság (a továbbiakban együtt: környezetvédelmi hatóság) által kiadott határozat, vagy szakhatósági állásfoglalásuk figyelembevételével más hatóság által kiadott határozat

jogerőre emelkedését követően kezdhető meg, illetőleg folytatható.

(2) A felügyelőség az (1) bekezdésben meghatározott hatósági határozatairól, illetőleg szakhatósági állásfoglalásairól hatósági nyilvántartást vezet.

Környezeti hatásvizsgálat

67. § (1) A környezetre jelentős mértékben hatást gyakorló tevékenység [(2) bek. a) pont] megkezdése előtt környezeti hatásvizsgálatot kell végezni.

(2) A környezeti hatásvizsgálat szempontjából

a) környezetre jelentős hatást gyakorló tevékenységnek minősül valamely - a Kormány által rendeletben meghatározott - létesítmény vagy művelet telepítése, megvalósítása, meglévő létesítmény vagy művelet felhagyása, jelentős bővítése, valamint a technológia- és a termékváltás, illetve ezek jelentős módosítása;

b) kérelmező: az a) pontban meghatározott tevékenység kezdeményezője, illetőleg gyakorlója.

68. § (1) A hatásvizsgálat előkészítő és - szükségessége esetén e törvény szabályai szerint - részletes vizsgálati szakaszból áll.

(2) A h atásvizsgálati szakaszok eredményeit a kérelmezőnek

a) előzetes környezeti tanulmányban és

b) részletes környezeti hatástanulmányban kell bemutatnia.

(3) A hatásvizsgálat során fel kell tárni a tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó más műveletek, továbbá a meghibásodás vagy baleset miatt várható környezeti hatásokat is.

size="4" Előzetes környezeti tanulmány

69. § (1) A tevékenység megkezdésének szándékát a kérelmezőnek be kell jelentenie (a továbbiakban: kérelem) a felügyelőségnek. A kérelemhez előzetes környezeti tanulmányt kell csatolni.

(2) Az előzetes környezeti tanulmánynak tartalmaznia kell:

a) a tervezett tevékenység célját, telepítési és technológiai lehetőségei leírását, a létesítmény szükségességének indokolását, továbbá a tervezett tevékenység elmaradásából származó környezeti következmények leírását;

b) az a) pontban foglaltak megvalósításából származó, várható környezetterhelés és környezet-igénybevétel mennyiségi és minőségi leírását;

c) a környezetre várhatóan gyakorolt hatások előzetes becslését, továbbá új telepítés esetén a telepítés helyén a tájban és ökológiai viszonyokban várható változások részletes leírását;

d) azokat a kérdéseket, amelyek csak további, részletes hatásvizsgálat alapján válaszolhatók meg;

e) azoknak az adatoknak a megjelölését, amelyek törvény értelmében államtitkot, szolgálati vagy üzleti titkot képeznek.

70. § (1) A felügyelőség az előkészítő szakaszban szakhatóságként bevonja minden esetben:

a) az illetékes természetvédelmi igazgatóságot, illetve nemzeti park igazgatóságot;

b) az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat illetékes megyei (fővárosi) intézetét;

c) a külön jogszabályban meghatározott más szakhatóságot.

(2) A kérelem és az előzetes környezeti tanulmány alapján a felügyelőség

a) részletes környezeti hatástanulmány benyújtását írja elő, és meghatározza a részletes hatástanulmány készítése során vizsgálandó kérdéseket, illetőleg a rendelkezésre álló adatok alapján meghatározható (kielégítendő) követelményeket,

b) kiadja - a telepítés tervezett helye (helyei) szerint illetékes települési önkormányzatok egyidejű tájékoztatásával - a tevékenységhez szükséges környezetvédelmi engedélyt, vagy

c) a kérelmet elutasítja.

(3) A felügyelőség a környezetvédelmi engedélyt visszavonja, ha a jogerőre emelkedéstől számított három éven belül a tevékenységet, illetve az ahhoz szükséges építési előkészítési munkákat nem kezdték meg, illetőleg ha a jogosult nyilatkozik arról, hogy a környezetvédelmi engedéllyel nem kíván élni, továbbá akkor is, ha az engedélyezéskor fennálló feltételek lényegesen megváltoztak.

A részletes környezeti hatástanulmány

71. § (1) Az előzetes környezeti tanulmány alapján készítendő, helyszíni vizsgálatokkal alátámasztott részletes környezeti hatástanulmánynak - a felügyelőség által meghatározott mélységben és részletezettségben - tartalmaznia kell:

a) a 69. § (2) bekezdés a) és b) pontjában foglaltak részletes leírását, és a választott technológia összehasonlítását a leghatékonyabb megoldással;

b) a hatásterületek behatárolását, ideértve a térképi bemutatásukat is, és e területek környezeti állapotának ismertetését a tevékenység megvalósítása nélküli helyzetben;

c) a környezet állapotában a tevékenység következtében létrejövő változásoknak a környezeti elemekre és az emberi egészségre gyakorolt hatása előrejelzését, értékelését;

d) a környezet állapotának változása miatt várható egészségügyi, gazdasági és társadalmi következmények becslését;

e) a lehetséges igénybevettséget, szennyezettséget és károsítást megelőző, csökkentő, illetve elhárító intézkedések meghatározását;

f) a környezetet érő hatások

fa) mérésének, elemzésének módját a tevékenység folytatása során, valamint

fb) utóellenőrzésének módját a tevékenység felhagyását követően;

g) a részletes hatástanulmány összeállításához felhasznált adatok forrását, a hatásvizsgálatban alkalmazott módszereket, azok korlátait és alkalmazási körülményeit, az előrejelzések érvényességi határait (valószínűségét), a hatások és vizsgálati eredmények értékelésénél felmerült bizonytalanságokat;

h) a felhasznált tanulmányok listáját, a tanulmányokhoz való hozzáférés módját;

i) azoknak az adatoknak a megjelölését az a) pont szerint elkészített tanulmányrészekben, amelyek törvény értelmében államtitkot, szolgálati vagy üzleti titkot képeznek;

j) a nyilvánosság számára közérthető összefoglalót.

(2) A felügyelőség a részletes vizsgálati szakaszba bevonja a 70. § (1) bekezdésében meghatározott szakhatóságokat.

(3) A részletes vizsgálati szakaszban közreműködő szakhatóság - szakhatósági állásfoglalásában - nyilatkozhat arról is, hogy a kérelmező által szolgáltatott adatok alapján a hatáskörébe tartozó elvi, illetve területfelhasználási engedélyt külön eljárás nélkül a környezetvédelmi engedély megadásával egyidejűleg megadja.

(4) A felügyelőség az ügyben rendelkezésre álló összes adat alapján határoz és

a) kiadja a tevékenység gyakorlásához szükséges környezetvédelmi engedélyt, vagy

b) a kérelmet elutasítja.

(5) A környezetvédelmi engedély visszavonására a 70. § (3) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

A környezetvédelmi engedély tartalma

72. § (1) A környezetvédelmi engedély megadására vonatkozó határozatnak tartalmaznia kell:

a) az engedélyes és az engedélyezett tevékenység megnevezését, adatait, továbbá az engedély érvényességi idejét:

b) azokat a környezetvédelmi előírásokat, valamint jogszabályban meghatározott biztosítékadási és céltartalék képzési kötelezettségeket, amelyek kielégítése az engedélyezett tevékenység telepítésének, megvalósításának, módosításának, végzésének és felhagyásának feltétele;

c) a szakhatóságoknak az engedélyezett tevékenység környezetre gyakorolt hatásával kapcsolatos állásfoglalását;

d) indokolásában részletes ismertetést azokról a körülményekről, amelyek figyelembevételével a felügyelőség az engedélyt megadta, illetőleg amelyekre döntését alapította.

(2) A környezetvédelmi engedély iránti kérelmet elutasító döntésnek részletes indokolást kell tartalmaznia, ebben közölni kell azokat a tényeket és megfontolásokat, melyekre a felügyelőség az elutasítást alapította. Egyben a kérelmezőt tájékoztatni kell, hogy az elutasított kérelemtől eltérő megoldással a tevékenység lehetséges-e, vagy arra az adott térségben egyáltalán nincs lehetőség.

Környezetvédelmi felülvizsgálat

73. § (1) Az egyes tevékenységek környezetre gyak orolt hatásának feltárására és megismerésére, valamint a környezetvédelmi követelményeknek való megfelelés ellenőrzésére környezetvédelmi felülvizsgálatot (a továbbiakban: felülvizsgálat) kell végezni.

(2) A felülvizsgálat szempontjából:

a) tevékenységnek minősül valamely - a környezet igénybevételével, veszélyeztetésével vagy környezetszennyezéssel járó - művelet, illetőleg technológia folytatása, felújítása, helyreállítása és felhagyása;

b) érdekelt az a) pontban meghatározott tevékenység gyakorlója.

74. § (1) A felügyelőség az érdekeltet tevékenysége környezetre gyakorolt hatásának feltárása érdekében - teljes körű vagy részleges - felülvizsgálatra kötelezi akkor, ha környezetveszélyeztetést vagy környezetkárosítást észlel.

(2) A felügyelőség felülvizsgálatot rendel el, ha az érdekelt

a) környezetvédelmi engedélyhez kötött tevékenységet ilyen engedély nélkül kezdett meg vagy folytat, továbbá

b) kiemelten védett, védett, illetőleg védőterületen (nemzeti park, természetvédelmi terület, tájvédelmi körzet, vízminőség-védelmi terület, hidrogeológiai védőterület, ivó-, ásvány- és gyógyvízkivételek védőterületei) a környezetet veszélyeztető tevékenységet folytat.

(3) Ha a felügyelőség a környezetvédelmi felülvizsgálat alatt környezetveszélyeztetést vagy környezetkárosítást észlel, akkor az azt okozó feltárt tevékenységet a hatásterületen teljeskörűen vagy részlegesen korlátozhatja, illetőleg felfüggesztheti.

75. § (1) A teljes körű felülvizsgálatnak ki kell terjednie

a) az alkalmazott technológiák ismertetésére, a berendezések műszaki állapotának, korszerűségének bemutatására;

b) a tevékenység folytatása során okozott környezetterhelések és -igénybevételek adatokkal alátámasztott bemutatására;

c) a tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó műveletekre, különösen az anyagforgalomra, a be- és kiszállításra, a hulladék- és szennyvízkezelésre;

d) az esetleg bekövetkező meghibásodásból vagy környezeti katasztrófa miatt feltételezhetően a környezetbe kerülő szennyező anyagok és energia meghatározására;

e) a környezetveszélyezt etés megelőzése, a környezetkárosodás elhárítása érdekében tett és tervezett intézkedések bemutatására;

f) a tevékenység felhagyása után teendő intézkedésekre.

(2) A felülvizsgálat során a környezetszennyezés megszüntetésének - s ha ez nem lehetséges - a k örnyezetigénybevétel és -szennyezés mérséklésének lehetőségeit és feltételeit meg kell határozni.

(3) A részleges felülvizsgálatnak az (1) és (2) bekezdésben írt feltételek közül a felügyelőség által megjelöltekre kell kiterjednie.

76. § (1) A felülvizsgál atot az érdekelt saját költségén maga végezheti, illetőleg ilyen vizsgálat végzésére feljogosított személlyel vagy szervezettel végeztetheti.

(2) Az érdekelt felelősséggel tartozik a felülvizsgálat hitelességéért, illetőleg a közölt adatok valódiságáért.

( 3) A felügyelőség, ha ellenőrzése során a felülvizsgálat eredményének hibás voltáról, illetve tartalmának részbeni vagy teljes valótlanságáról győződik meg, az érdekelt költségén új felülvizsgálatot végeztet (megismételt felülvizsgálat).

(4) A felügyelőség a megismételt felülvizsgálatról az érdekeltet köteles értesíteni; az érdekelt pedig köteles a felügyelőségnek, illetve a felügyelőség által megbízott szervezet(ek)nek a kért adatokat szolgáltatni és a kiegészítő méréseket elvégez(tet)ni.

A környezetvédelmi teljesítményértékelés

77. § Az érdekelt a 73-76. §-ok megfelelő alkalmazásával saját környezetvédelmi teljesítménye értékelésére (tevékenysége átvilágítására), tevékenysége környezetre gyakorolt hatásának megismerésére felmérést végezhet (végeztethet) és - kérelmére - azt a felügyelőség jóváhagyja.

A felülvizsgálat és a teljesítményértékelés közös szabályai

78. § A 73. § szerinti - a felülvizsgálat eredménye alapján indult - eljárásban, illetőleg a 77. § esetén a felmérés eredményének jóváhagyásakor az illetékes természetvédelmi, illetőleg nemzeti park igazgatóságot, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat megyei (fővárosi) intézetét, valamint az ügyben érdekelt - és külön jogszabályban hatáskörrel felruházott - más hatóságokat szakhatóságként be kell vonni.

79. § (1) A felülvizsgálat eredménye alapján a felügyelőség

a) engedélyezi a tevékenység folytatását (a továbbiakban: működési engedély);

b) az engedély megadásával egyidejűleg a szükséges környezetvédelmi intézkedések megtételére kötelezi az érdekeltet, ideértve a 72. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt biztosítékadási és céltartalék képzési kötelezettségeket is;

c) korlátozza, felfüggeszti vagy megtiltja a tevékenység folytatását, illetőleg az erre hatáskörrel rendelkező szervnél azt kezdeményezi. A korlátozás és a felfüggesztés esetén meghatározza a tevékenység folytatásának környezetvédelmi feltételeit.

(2) A 77. § szerint végzett felmérés jóváhagyásakor a felügyelőség egyszerűsített határozatot hoz [Áe. 43. § (2) bek.], illetőleg az eljárást tovább folytathatja az (1) bekezdés b) és c) pontja rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával.

80. § A 74. § (2) bekezdésének a) pontja esetén - a nyilvánosság bevonásának biztosítása érdekében - a felügyelőség köteles közmeghallgatást tartani.

81. § A határozatnak tartalmaznia kell:

(1) A 79. § (1) bekezdés a) pontja esetén:

a) a tevékenység és az érdekelt megnevezését, valamint a tevékenység célját;

b) a tevékenység folytatásának helyét és hatásterületének behatárolását;

c) a tevékenységet jellemző - a 75. § alapján megállapított - adatokat;

d) a tevékenységgel összefüggő környezetvédelmi előírásokat; e körben a környezetre gyakorolt hatás megfigyeléséhez szükséges mérések rendjét, dokumentálását, az ebből származó adatok szolgáltatásának és értékelésének módját;

e) a határozat érvényességi idejét.

(2) A 79. § (1) bekezdés b) pontja esetén az (1) bekezdésben előírtakon túl:

a) a tevékenység folytatásához szükséges intézkedések meghatározását;

b) a környezetre gyakorolt hatás megfigyeléséhez szükséges mé rőhelyek kialakítását;

c) az intézkedések sorrendjét és azok időbeli ütemezését.

(3) A 79. § (1) bekezdés c) pontja esetén:

a) a kötelezett megnevezését;

b) a megállapított kötelezettség tartalmát, teljesítésének módját és határidejét;

c) mindazokat a lény eges előírásokat (feltételeket), amelyeket a tevékenység során meg kell tartani, illetve teljesíteni kell;

d) a környezetkárosodás megszüntetésére vonatkozó követelményeket és az azok kiegészítésére alkalmazható általános megoldásokat (azok lehetséges változatait).

size="4" Bejelentési kötelezettség, ellenőrzés

82. § (1) A működési engedélyben, illetőleg a 66. § (1) bekezdésének a) és c) pontja szerinti esetben az alapul vett körülmények jelentős megváltozását, továbbá a tulajdonosváltozást az érdekelt köteles a felügyelőségnek tizenöt napon belül bejelenteni.

(2) A felügyelőség hivatalból is vizsgálja a környezetvédelmi engedélyben, illetőleg a 66. § (1) bekezdés c) pontja szerinti határozatban alapul vett körülmények változását. Ha ezek jelentősen eltérnek az engedélyezéskori körülményektől, a környezetvédelmi hatóság felülvizsgálatot rendel el, amelynek elbírálásáig a tevékenység folytatását részlegesen vagy teljesen korlátozhatja, felfüggesztheti, illetőleg az erre hatáskörrel rendelkező szervnél ezt kezdeményezi. Az (1) bekezdésben meghatározott bejelentés elmulasztása esetén a hatáskörrel rendelkező szerv felfüggeszti a tevékenységet.

(3) Az (1) és a (2) bekezdés alkalmazása szempontjából jelentős változásnak minősül a körülmények, a technológia olyan megváltoztatása, amely valamely környezeti terhelésnek vagy igénybevételnek az engedélyezettnél nagyobb mértékét eredményezi.

83. § Csődeljárás, felszámolási eljárás és végelszámolás esetén a tevékenységgel esetlegesen okozott környezetkárosodás feltárása, megszüntetése érdekében külön törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

size="4" Anyagok, termékek és technológiák környezetvédelmi minősítése

84. § (1) A környezetre veszélyt jelentő, megfelelő kezelés vagy kialakítás hiányában azt szennyező termékeket és technológiákat környezetvédelmi szempontból minősíteni kell, és gondoskodni kell a minőség biztosításának feltételeiről.

(2) A környezetre veszélyt jelentő anyagokat, azok esetleges környezetbe kerülésükkor érvényesülő környezeti hatásuk alapján - külön jogszabály szerint - veszélyességi fokozatokba kell sorolni.

(3) A környezetvédelmi követelményeket érvényesíteni kell az anyagok, termékek és technológiák egyéb célú minősítése során is.

(4) A minősített anyag, termék vagy technológia környezeti veszélyeiről és hatásairól, a felszámolás, valamint az elhasználódás utáni kezelés feltételeiről és módjáról a használati utasításban a gyártónak, illetve a forgalmazónak tájékoztatást kell adnia.

85. § Egyes, a környezetre súlyos veszélyt jelentő anyagok és termékek előállítását, behozatalát, forgalmazását, technológiák alkalmazását a minősítésen túl külön engedélyhez kell kötni, illetve szükség esetén meg kell tiltani.

86. § (1) A környezetbarát vagy környezetkímélő termékekre és technológiákra, amelyek a hagyományos, azonos vagy hasonló funkciójú termékeknél és technológiáknál bizonyítottan kisebb környezet-igénybevételt, illetve környezetterhelést okoznak, környezetkímélő termék vagy technológia megkülönböztető jelzés alkalmazható.

(2) Megkülönböztető jelzés jogosulatlan használata külön jogszabályban meghatározott környezetvédelmi bírságot von maga után.

Határértékek

87. § (1) A határértékeket igénybevételi [17. § (1) bek.; 19. § (1) bek.; 23. § (3) bek.], illetőleg kibocsátási és szennyezettségi (35. §) határértékként kell meghatározni.

(2) A védendő környezeti elem sajátosságaitól, illetőleg a szennyezés jellegétől függően meghatározhatók:

a) általános jellegű,

b) területi,

c) helyi,

d) egyedi,

e) védelmi övezetekre vonatkozó

ökológiai, egészségügyi, tervezési, továbbá rendkívüli helyzetben alkalmazandó határértékek.

88. § (1) A környezeti elemek igénybevételének mértékét és a környezetbe kibocsátható anyag és energia mennyiségét, minőségét, koncentrációját (a továbbiakban: határérték) a környezet, illetve az érintett környezeti elem állapotának megőrzéséhez, illetőleg helyreállításához meghatározott célállapot figyelembevételével kell megállapítani.

(2) Kibocsátási határérték megállapítható:

a) valamely termékre (termék határérték);

b) valamely technológiára, vagy szennyezőanyagra jellemző kibocsátás mennyiségére (technológiai határérték; amely lehet kibocsátási koncentráció vagy anyagfelhasználás, termelés, energiatermelés mennyiségére vonatkozó fajlagos érték stb.)

c) adott területen a szennyezőforrás által kibocsátható szennyezőanyag vagy energia mennyiségére (területi határérték);

d) meghatározott területre vagy termelési ágra, szennyezőforrás csoportra vonatkozó összmennyiségben.

(3) Igénybevételi határérték megállapítható:

a) valamely környezethasználatra vonatkozóan az igénybevét el megengedhető mértékére (az előidézhető környezeti változás mértéke, az összesen vagy egy időegység alatt kitermelhető természeti erőforrás mennyisége);

b) valamely területen az igénybe vehető környezeti elem elvonásának, használatának megengedhető mértékére;

c) meghatározott kitermelői, illetve felhasználói körre vonatkozó összmennyiségben.

89. § (1) A határértékek megállapításánál figyelembe kell venni a környezet, illetve adott eleme pillanatnyi és célállapotát, és a leghatékonyabb megoldást. Bevezetés ükkor biztosítani kell a szükséges és elégséges felkészülési időt.

(2) A határértékek megállapítása során figyelembe kell venni a természeti folyamatok és az egyes környezetterhelő tényezők várható együttes hatását is.

(3) A határértéket a miniszter - az érdekelt miniszterekkel együttesen kiadott - rendeletben, vagy rendeletben meghatározott esetekben a környezetvédelmi hatóság állapítja meg.

A környezetvédelmi közigazgatási szervek hatósági eljárásának különös szabályai

90. § A környezetvédelmi hatósági eljárásokra - e törvényben foglalt eltérésekkel - az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló törvényt kell alkalmazni.

size="4" Elintézési határidők

91. § A környezetvédelmi engedély megszerzésére, továbbá a működési engedély kiadására irányuló eljárásban az ügyintézési határidő legfeljebb kilencven nap.

Eljárás szakhatóságként

92. § (1) Környezetvédelmi ügyekben az eljárásban közr eműködő szakhatóság szakhatósági állásfoglalását a megkeresést követő harminc napon belül köteles megadni.

(2) A környezetvédelmi hatóság más hatóság eljárásában szakhatósági állásfoglalását a kérelem vagy megkeresés beérkezését követő harminc napon belül köteles megadni.

Közmeghallgatás

93. § (1) A felügyelőség részletes környezeti hatástanulmány benyújtása után köteles nyilvános tárgyalást (a továbbiakban: közmeghallgatás) tartani, kivéve, ha a tevékenység katonai titokvédelem alá esik. A titkos katonai tevékenység környezeti hatásairól a felügyelőség az érintett önkormányzatot tájékoztatja.

(2) A közmeghallgatás helye a tevékenység telepítési helye szerint illetékes, illetve a leginkább érintett település(ek) önkormányzata által biztosított helyiség, ahov a a felügyelőség meghívja az ügyben érdekelt szakhatóságokat [70. § (1) bek.], az érintetteket [4. § o) pont] és az érintett önkormányzatokat [4. § p) pont], a kérelmezőt, továbbá a környezetvédelmi érdekek képviseletére alakult egyesületet, és más társadalmi szervezeteket, ha ezek részvételi szándékukat bejelentették és ügyféli minőségüket [98. § (1) bek.] igazolták.

(3) A közmeghallgatás napjáról, helyéről és arról, hogy a részletes környezeti hatástanulmány hol tekinthető meg, az érintett település(ek) lakosságát az érintett önkormányzat(ok) - közzététel útján - értesíti(k).

(4) A közzétételnek legalább harminc nappal a közmeghallgatás időpontja előtt kell megtörténnie.

(5) Az észrevételeket a közmeghallgatás időpontjáig a felügyelőséghez vagy a közmeghallgatás helye szerint illetékes települési önkormányzathoz lehet benyújtani.

(6) A felügyelőség az ügyben a környezetre gyakorolt hatás megítélése szempontjából lényeges észrevételeket köteles a döntéshozatal előtt érdemben vizsgálni.

(7) Több érintett önkormányzat esetén, vagy ha az érintettek számára tekintettel ez indokolt, több helyszínen is tartható közmeghallgatás.

size="4" A közmeghallgatási jegyzőkönyv

94. § (1) A közmeghallgatásról a felügyelőség jegyzőkönyvet készít és arról a közmeghallgatást követő tizenöt napon belül másolatot küld a kérelmezőnek és az eljárásban részt vevő szakhatóságoknak. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az észrevételek érdemi összefoglalóját is.

(2) A jegyzőkönyvet a felügyelőség megküldi az eljárásban részt vevő szervezetnek [98. § (1) bek.], és nyilvánosságát biztosítani kell a felügyelőségnél és minden érintett települési önkormányzatnál.

Végrehajtható határozatok

95. § A környezet veszélyeztetésével és a környezet károsításával járó rendkívüli esemény kapcsán hozott határozat elleni jogorvoslati kérelemnek a végrehajtásra nincs halasztó hatálya.

96. § (1) Ha a környezetvédelmi hatóság által hivatalból indított eljárás kötelezettséget megállapító határozattal zárul, az államigazgatási eljárás költségeit a kötelezettnek kell viselnie.

(2) A környezetvédelmi engedélyezési eljárásban tartott közmeghallgatás, illetve az eljárásba bevont külső szakértő közreműködésével felmerült költségeket az engedélyes köteles viselni.

VIII. Fejezet

AZ ÁLLAMPOLGÁROK RÉSZVÉTELE A KÖRNYEZETVÉDELEMBEN

97. § (1) Az állampolgárok - e törvényben és más jogszabályban meghatározott módon - jogosultak részt venni a környezettel kapcsolatos eljárásban.

(2) Mindenkinek joga, hogy környezetveszélyeztetés, környezetkárosítás vagy környezetszennyezés esetén a környezeth asználó és a hatóságok figyelmét erre felhívja. Az erre vonatkozóan írásban tett felhívásra a hatáskörrel rendelkező szerv intézkedésének megtétele mellett a törvényben előírt határidőn belül érdemi választ köteles adni.

(3) Az állampolgári részvétel gyakorolható:

a) személyesen vagy képviselő útján,

b) társadalmi szervezetek révén,

c) települési önkormányzatok útján.

Állampolgárok környezetvédelmi egyesülése

98. § (1) Az állampolgárok által a környezetvédelmi érdekeik képviseletére létrehozott egyesületeke t és más politikai pártnak, érdekképviseletnek nem minősülő - a hatásterületen működő - társadalmi szervezeteket (a továbbiakban: szervezet) a környezetvédelmi államigazgatási eljárásokban területükön az ügyfél jogállása illeti meg.

(2) A szervezet joga, hogy tagsága érdekeit képviselve

a) közreműködjön a működési vagy tevékenységi területét érintő területfejlesztési, területrendezési tervek és környezetvédelmi programok kidolgozásában;

b) részt vegyen - e törvény szabályai szerint - a környezetvédelmi engedélyezési eljárásban;

c) véleményezze a környezettel kapcsolatos állami és önkormányzati jogszabályok tervezeteit.

(3) A szervezet a (2) bekezdés c) pontjában foglalt jogának érvényesítése érdekében a jogszabályt előkészítő minisztériumnál, illetve települési önkormányzatnál jelenti be véleményezési igényét.

(4) A minisztériumok évente - december 31-ig - a következő évre tervezett környezettel kapcsolatos jogszabályaik cím szerinti jegyzékét megküldik a miniszternek, aki azt közzéteszi a tárca hivatalos lapjában. A települési önkormányzatok az általuk kiadni szándékozott ilyen jogszabályokról a helyben szokásos módon adnak tájékoztatást.

99. § (1) Környezetveszélyeztetés, környezetszennyezés vagy környezetkárosítás esetén a szervezet a környezet védelme érdekében jogosult fellépni, és

a) állami szervtől, helyi önkormányzattól a megfelelő, hatáskörébe tartozó intézkedés megtételét kérni, vagy a

b) környezethasználó ellen pert indítani.

(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti perben az ügyfél kérheti a bíróságtól, hogy a veszélyeztetőt

a) til tsa el a jogsértő magatartástól (működéstől);

b) kötelezze a kár megelőzéséhez szükséges intézkedések megtételére.

100. § A 98. § (2) bekezdés c) pontja, valamint (3) bekezdése szerinti véleményezési jog a szakmai érdekképviseletet is megilleti az általa k épviselt szakmát érintő ügyben.

IX. Fejezet

size="4" FELELŐSSÉG A KÖRNYEZETÉRT

size="4" A jogi felelősség általános alapja

101. § (1) Aki tevékenységével vagy mulasztásával a környezetet veszélyezteti, szennyezi vagy károsítja, illetőleg tevékenységét a környezetvédelmi előírások megszegésével folytatja (a továbbiakban együtt: jogsértő tevékenység) az e törvényben foglalt és a külön jogszabályokban meghatározott (büntetőjogi, polgári jogi, államigazgatási jogi stb.) felelősséggel tartozik.

(2) A jogsértő tevékenység folytatója köteles

a) az általa okozott környezetveszélyeztetést, illetőleg környezetszennyezést megszüntetni, illetőleg környezetkárosítást abbahagyni;

b) az általa okozott károkért helytállni;

c) a tevékenységet megelőző környezeti állapotot helyreállítani.

(3) A (2) bekezdés a) pontjában foglalt intézkedés elmaradása vagy eredménytelensége esetén az erre jogosult hatóság, illetve a bíróság a tevékenység folytatását korlátozhatja, az általa megállapított feltételek biztosításáig felfüggesztheti vagy megtilthatja.

(4) A környezethasználó - külön jogszabály szerint - tevékenységének megkezdéséhez kötelezhető környezetvédelmi biztosíték adására, céltartalék képzésére vagy felelősségbiztosítás megkötésére.

102. § (1) A jogsértő tevékenységért való felelősség a büntetőjogi és szabálysértési jogi felelősség kivételével - az ellenkező bizonyításáig - annak az ingatlannak a tulajdonosát és birtokosát (használóját) egyetemlegesen terheli, amelyen a tevékenységet folytatják, illetőleg folytatták.

(2) A tulajdonos mentesül az egyetemleges felelősség alól, ha megnevezi az ingatlan tényleges használóját, és kétséget kizáróan bizonyítja, hogy a felelősség nem őt terheli.

(3) Az (1) és a (2) bekezdés rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni a nem helyhez kötött (mozgó) környezetszennyező forrás tulajdonosára és birtokosára (használójára) is.

(4) Ha több környezethasználó közösen hoz létre olyan gazdálkodó szervezetet, amelyben korábban végzett azonos vagy egymást kiegészítő tevékenységüket egyesítik, a környezetvédelmi kötelezettségek tekintetében a létrehozott gazdálkodó szervezet az alapítók jogutódjának minősül, felelőssége pedig az alapítókkal egyetemleges.

size="4" Kártérítési felelősség

103. § (1) A környezet igénybevételével, illetőleg terhelésével járó tevékenységgel vagy mulasztással másnak okozott kár környezetveszélyeztető tevékenységgel okozott kárnak minősül és arra a Polgári Törvénykönyvnek a fokozott veszéllyel járó tevékenységre vonatkozó szabályait (Ptk. 345-346. §-ai) kell alkalmazni.

(2) Ha a károsult az (1) bekezdés szeri nti kártérítési igényét nem kívánja érvényesíteni a károkozóval szemben - a károsult erre vonatkozó és az elévülési időn belül tett nyilatkozata alapján - a miniszter a környezetvédelmi alap célfeladat fejezeti kezelésű előirányzat javára az igényt érvényesítheti.

104. § Ha a jogsértő tevékenységet folytató személyében változás áll be, e tevékenységet folytatóval szemben a jogutód felelősségének szabályait kell alkalmazni, kivéve, ha a felek a szerződésben ettől eltérően állapodtak meg.

105. § A környezetha sználó jogutód nélküli megszűnése esetén a felszámolás vagy végelszámolás során, illetve állami vállalat gazdasági társasággá alakulása, állami vagyon hasznosítása és értékesítése során, állapotfelmérés alapján a vagyonfelmérésben szerepeltetni kell a tevékenység következtében létrejött környezetkárosodások kárelhárítási és kártérítési költségeit.

Környezetvédelmi bírság

106. § (1) Aki jogszabályban, illetve hatósági határozatba foglalt, a környezet védelmét szolgáló előírást megszeg, vagy azokban megállapított határértéket túllép - az általa okozott környezetszennyezés, illetőleg környezetkárosítás mértékéhez, súlyához és ismétlődéséhez igazodó - környezetvédelmi bírságot köteles fizetni.

(2) A környezetvédelmi bírságot a környezet igénybevételi járulékon és a környezetterhelési díjon felül kell megfizetni.

107. § A környezetvédelmi bírság nem mentesít a büntetőjogi, a szabálysértési, továbbá a kártérítési felelősség, valamint a tevékenység korlátozására, felfüggesztésére, tiltására, illetőleg a megfelelő védekezés kialakítására, a természetes vagy korábbi környezet helyreállítására vonatkozó kötelezettség teljesítése alól.

Környezetvédelmi megbízott

108. § (1) A Kormány által jogszabályban meghatározott környezethasználatok esetében - a környezetvédelemmel ö sszefüggő feladatok ellátása érdekében - a környezethasználónak megfelelő szakismerettel rendelkező környezetvédelmi megbízottat (a továbbiakban: megbízott) kell alkalmazni, megbízni.

(2) A megbízott jogait és kötelezettségét, illetve feladatainak részlete zését írásban (munkaszerződésben, szerződésben) kell rögzíteni.

(3) A megbízott köteles előzetesen felhívni a szervezet minden szerve és tisztségviselője figyelmét arra, hogy valamely tervezett intézkedés környezetvédelmi jogszabályt, előírást sért.

(4) Ne m lehet megbízott, akit környezet sérelmével vagy veszélyeztetésével kapcsolatos bűncselekmény miatt jogerősen elítéltek, az ítélet hatálya alóli mentesülésig.

(5) A Kormány által meghatározott államigazgatási szerveknél környezetvédelmi biztost kell alkalmazni.

Az ügyész szerepe a környezetvédelemben

109. § (1) Az ügyész a büntetőeljárási törvényben meghatározottak szerint jár el a környezeti elemek Büntető Törvénykönyvben tilalmazott módon való megsértése esetén.

(2) Környezeti veszélyeztetés esetén az üg yész is jogosult keresetet indítani a tevékenységtől való eltiltás, illetőleg a környezetveszélyeztető tevékenységgel okozott kár megtérítése iránt.

(3) Az ügyész törvényességi felügyeleti jogkörében eljárva, a rá vonatkozó jogszabályok alapján közreműködik a környezetvédelmi hatóságok eljárásai és döntései törvényességének biztosításában.

X. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

110. § (1) Ez a törvény a kihirdetésétől számított 180. napon lép hatályba, egyidejűleg az emberi környezet védelméről szóló 1976. évi II. törvény hatályát veszti.

(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg

a)

b)

(3) A Program hatévi időtartamra szóló javaslatát első ízben az Országgyűléshez a Magyar Köztársaság 1997. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslattal egyidejűleg kell benyújtani.

(4) Az Országos Környezetvédelmi Tanácsot a törvény hatálybalépésével egyidejűleg létre kell hozni, az ezzel kapcsolatos szervezőmunkát a miniszter végzi.

(5) A törvény rendelkezéseit - a (6) bekezdésben foglaltak kivételével - az elsőfokú határozattal még el nem bírált ügyekben is alkalmazni kell.

(6) A környezeti elemekre és az azokat veszélyeztető tényezőkre vonatkozó új jogszabályok hatálybalépéséig a szabályozás tárgyát képező kormány-, illetőleg miniszteri rendeletek előírásait kell alkalmazni.

(7) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy

a) megállapítsa a települési önkormányzat polgármesterének és jegyzőjének részletes környezetvédelmi államigazgatási hatáskörét;

b) meghatározza a környezetvédelmi felügyelőségek feladat- és hatáskörét;

c) szabályozza a kör nyezeti hatásvizsgálat elvégzéséhez kötött tevékenységek körét és az ezzel kapcsolatos hatósági eljárás részletes szabályait, illetőleg a tevékenységek körét szükség szerint, de legalább kétévente felülvizsgálja;

d) megállapítsa a környezetvédelmi engedély ezési eljárás során biztosítékadási kötelezettség, valamint céltartalék képzési kötelezettség és a felelősségbiztosítás szabályait;

e) megállapítsa a környezetre súlyos veszélyt jelentő anyagok és termékek előállítása, behozatala, forgalmazása, valamint tevékenységek és technológiák alkalmazása, minősítése és engedélyezése részletes szabályait;

f) meghatározza a környezetvédelmi bírságok fajtáit és mértékét, megállapításának módját;

g) meghatározza a környezetvédelmi szempontból minősítendő anyagok, termékek, tevékenységek és technológiák körét, a minősítés szabályait, valamint a minősítő hatóságokat és intézményeket, a minősítés rendjét;

h) meghatározza azokat a környezethasználatokat, amelyek esetén környezetvédelmi megbízottat kell alkalmazni;

i) megállapítsa a hatásterület meghatározásának szabályait;

j) szabályozza és meghatározza Magyarország területén a védelmi és honvédelmi feladatok során alkalmazható környezetvédelmi eljárások, technológiák, anyagok, készletek fajtáját és mennyiségét.

(8) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy az érdekelt miniszterekkel egyetértésben rendeletben állapítsa meg

a) a környezetvédelmi felügyelőségek illetékességi területét;

b) a termékdíj fizetési kötelezettség alá tartozó elhasználódott termékek visszagyűjtésére és megfelelő kezelésére vonatkozó előírásokat;

c) a környezetbarát, környezetkímélő megkülönböztetés feltételrendszerét;

d) a környezetvédelmi bírságolás sajátos szabályait;

e) a felülvizsgálat dokumentációjának tartalmi követelményeit;

f) a felülvizsgálat végzéséhez szükséges jogosultság szakmai feltételeit és a feljogosítás módját;

g) a környezetvédelmi megbízott alkalmazási és képesítési feltételeit;

h) a hatósági nyilvántartás [66. § (2) bek.] vezetésének részletes szabályait.

 

   
 
2009. 09. 28. Oldal nyomtatása
©2005 A KvVM
Természetvédelmi Hivatala
neosoft&design