magyar english deutsch
Helyszín
Megye:
Település:
Időpont:
Időtartam:
Ingyenes:
Típus:
Kulcsszó:
A fenti szempontok közül legalább egy megadása kötelező.
Vagyonkezelési Koncepció

ITT

Áttekintő térkép

 
Az európai közösségi jelentõségû természetvédelmi rendeltetésû területekkel érintett földrészletekrõl
Natura 2000 helyrajzi számos lista településenként
A normaszöveg és e helyrajzi számos lista megtalálható ITT.
 
A térképi megjelenítés ITT érhető el.
Óra
 
Az óráról itt érdeklődhet.
 
Közadatkereső

Natura 2000 fenntartási tervek
 
» Tájvédelmi Körzetek
Tájvédelmi Körzetek
 


1. Mártélyi Tájvédelmi Körzet (2.213 ha)

A TK a Tisza bal partján terül el, kiegészítve a jobb parton található Pusztaszeri TK-t. A terület értékei is hasonlítanak az utóbbihoz, így legfontosabb élőhelyei a holtágakhoz: a Körtvélyesi és a Mártélyi holtághoz, a hullámterek nedves rétjeihez (Barci-rét), a természetközeli erdőkhöz kapcsolódnak. Az élő Tisza jellegzetessége a tiszavirágzás, a tiszavirág (Palingenia longicauda) nevű kérészfaj rajzása. A holtágak befagyásakor a télen itt-tartózkodó vízimadaraknak az élő folyó jelenti az egyetlen pihenő- és táplálkozási lehetőséget. A holtágak növényvilágának jellemző fajai a sulyom (Trapa natans), a rucaöröm (Salvinia natans), és a békaszőlőfajok. Hal- és kétéltűfaunájának fajai a lápi póc (Umbra krameri), a réti csík (Misgunus fossilis), a vöröshasú unka (Bombina b), a barna- és zöld varangy (Bufo b. és B. viridis). Az öntésterületek (kubikgödrök, morotvák, mocsarak) kitűnő táplálkozó- és pihenőhelyet biztosítanak a vonuló madaraknak. A réce- és gémfélék, a kiskócsag (Egretta garzetta) és a bakcsó (Nycticorax n.) találják meg itt táplálékukat.

A területen a Tisza áradásainak köszönhetően egyes részeken hazai fajokkal való temészetes erdőfelújulás is megfigyelhető. Az erdők faunája igen gazdag, legszembetűnőbbek a madarak, mint a fekete harkály (Dryocopus martius), a tarkaharkályok, a füzikék, a macskabagoly (Strix aluco), a barna kánya (Milus migrans). A Mártélyi holtág igen fontos üdülőterület, amelyet évente több ezer ember keres fel. A természetvédelem és az üdülési igények összehangolása különös figyelmet igényel.

A terület szabadon látogatható.


2. Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet (22.151 ha)

A nagykiterjedésű TK a Tisza jobb partján található hullámteret és az árvízvédelmi töltéseken kívül elterülő mentett területeket foglalja magába. A folyószabályozás természetesen nagy változásokat idézett elő a terület természeti értékeiben, de jelentős természetközeli vagy másodlagosan kialakult, értékes élőhely maradt fenn. Ezek közül a legfontosabbak a holtágak - kiemelten a Labodári, mely Ramsari terület, és az Erdőrezervátummá nyilvánított Sas-ér, a szikes pusztákkal övezett Büdösszék-tó és szikes mocsarak, a természetközeli cserjeszinttel és aljnövényzettel rendelkező tölgyerdők, a két nagy halastórendszer (Fehér-tó és Csaj-tó).

E mellett jelentős területeket foglalnak el az extenzíven vagy hagyományosa művelt gyepek és szántók, melyek fontos pihenő- és táplálkozóhelyei a vonuló madaraknak, elsősorban a darunak (Grus grus), mely ezres nagyságrendben figyelhető meg a területen.

A terület botanikai értékei is igen jelentősek, mivel a Duna-Tisza közi és a Tiszántúli növénytársulások itt találkoznak és keverednek egymással.

Ez a változatos táj igen gazdag élővilágnak ad otthont. A vízimadarak kiemelkedő jelentőségűek. A két halastórendszer gémféléknek: nagykócsag (Egretta alba), kiskócsag (Egretta garzetta), bakcsó (Nycticorax n.), vörösgém (Ardea purpurea), selyemgém (Ardeola ralloides), valamint a kanalasgémnek (Platalea leucorodia), nádi énekeseknek, réceféléknek fészkelőhelye, míg vonuláskor nagy tömegű partimadarak (cankók, lilék, partfutók), lúd- és récefélék keresik fel a feltöltött és leeresztett tavakat. A fészkelő partmadárfajok: széki lile (Charadrius alexandrinus), gulipán (Recurvirostra avosetta) mellett a Fehér-tavi Korom-szigeten nagy tömegű dankasirály-telep található, melyben növekvő számban költ a déli (mediterrán) elterjedésű szerecsen-sirály.

A Tisza ártere nemcsak mint fészkelőhely igen jelentős, de fontos szerepet tölt be mint madárvonulási útvonal is. A fészkelő madárfajok közül megemlítjük a barna kányát (Milvus migrans), hollót (Corvus corax), a gémtelepek lakói közül a szürke gémet (Ardea cinerea), kormoránt (Phalacrocorax carbo).

A botanikai, zoológiai és tájképi nevezetességek mellett kiemelkedő néprajzi, régészeti és kulturális értékeket találunk a tájvédelmi körzetben, melyek nagyban emelik a terület jelentőségét.

A terület engedéllyel vagy szakvezetővel látogatható részei a Szegedi Fehér-tó, Sas-ér, Büdösszék, Labodár és Csaj-tó.

   
 
1119172359 Oldal nyomtatása
©2005 A KvVM
Természetvédelmi Hivatala
neosoft&design