magyar english deutsch
Helyszín
Megye:
Település:
Időpont:
Időtartam:
Ingyenes:
Típus:
Kulcsszó:
A fenti szempontok közül legalább egy megadása kötelező.
Vagyonkezelési Koncepció

ITT

Áttekintő térkép

 
Az európai közösségi jelentõségû természetvédelmi rendeltetésû területekkel érintett földrészletekrõl
Natura 2000 helyrajzi számos lista településenként
A normaszöveg és e helyrajzi számos lista megtalálható ITT.
 
A térképi megjelenítés ITT érhető el.
Óra
 
Az óráról itt érdeklődhet.
 
Közadatkereső

Natura 2000 fenntartási tervek
 
Bivalyhúst népszerűsítő program indult
 
Szeri Bivaly Gasztronómiai Nap néven tartott ma rendezvényt a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság, az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark és a Szeri Csárda Ópusztaszeren. A szervezők elsőként a vendéglátásban dolgozó szakemberek körében kívánják népszerűsíteni kevésbé ismert őshonos háziállatunkat, a házi bivalyt, annak húsát és a belőle készíthető ételeket.  
   
 

A hazai gasztronómiai paletta egyik méltatlanul mellőzött alapanyaga a bivalyhús. A házi bivaly a Kárpát-medencébe feltehetően a Honfoglalás során, mint igavonó állat került. Első magyarországi említése a XI. századból származik. Hihetetlen igaerején kívül húsát, bőrét, tejét hasznosították. A mezőgazdaság gépesítését követően számuk drasztikusan lecsökkent az országban. Ma már mint genetikai tartalékot és kultúrtörténeti emléket őrzik többek között a Kiskunsági Nemzeti Parkban. Itt elsősorban természetvédelmi célú területkezelést végeznek a védett területeken.

A vendéglátóiparban dolgozó szakácsok, étteremvezetők, csárdatulajdonosok számára szervezett Szeri Bivaly Gasztronómiai Napon Dr. Rácz András, az Agrárminisztérium Környezetügyért Felelős Államtitkára is részt vett.

Dr. Rácz András, az Agrárminisztérium környezetügyért felelős államtitkára a rendezvényen úgy fogalmazott: noha a bivalyhús nagyon ízletes és értékes portéka, mégis kevéssé ismert.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

„Jelenleg a teljes magyarországi állomány mintegy 5700 egyedre tehető, ebből 2800 a tenyészállat. a nemzeti parkokban csaknem 2400 házi bivalyt tartanak, a legtöbbet, szám szerint 950 állatot a Kiskunsági Nemzeti Parkban. A bivalyokat a megközelíthetetlen vizes élőhelyek karbantartására használják, hiszen az állatok olyan területekre is eljutnak, és illetve olyan növényeket is fogyasztanak, amelyeket más fajok nem” – foglalta össze az államtitkár.

„Bízunk benne, hogy a bivalyhús felkelti a vendéglátásban dolgozók, vállalkozók figyelmét, és nem csak az éttermek étlapjaira kerülhetnek fel bio minősítésű, nemzeti parkban nevelkedett bivaly húsából készült ételek, de akár a Nemzeti Parki Termék Védjegy minősítésre is sikerrel pályáznak” – mondta Ugró Sándor, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság igazgatója.

„Az elmúlt évtizedek munkájának köszönhetően mára az országban már életképes állomány jött létre, amely folyamatosan elérhető árualapot biztosít ebből a prémium termékből” – hangsúlyozta az igazgató.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A bivalyhús nem csak ízletes, hanem értékes húsféle is. A marhahúsnál kissé szálkásabb, vörösebb színű, édeskésebb illatú. Kiemelkedően magas a fehérje- és alacsony a zsírtartalma. Foszforsavakban és vasban is gazdagabb egy átlagos marhahúsnál. Figyelemre méltó arányban tartalmaz B6, B12 vitaminokat, káliumot és kalciumot.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A gasztronómiai eseménynek helyt adó Szeri Csárda ízelítőt nyújtott, miket is lehet elkészíteni ebből a nemes alapanyagból. A résztvevők kóstolhattak barbecueszósszal kevert tépett bivalycombot, boroshordóforgács füstjén lassan füstölt szegyet, bivalycarpacciot és grillezett bélszínt. A hagyományos vonalat a bivalygulyás képviselte.

„Terveink szerint étlapunkra felkerül a bivalygulyás és a bivalypörkölt, a nemesebb húsrészekkel egyelőre mi is kísérletezünk, milyen fogások elkészítésére a legalkalmasabb” – számolt be Zsurka Péter, a Szeri Csárda csárdagazdája.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság bivalygulyái a pusztaszeri Vesszős-széken, a Fülöpszállás melletti Kelemen-széken és Zab-széken, valamint a mórahalmi önkormányzat gulyája a mórahalmi Nagyszéksós tónál  karbantartják a zsiókával, náddal, kákával benőtt szikes tómedreket. Legelésükkel, taposásukkal és dagonyázásukkal felnyitják a növényzettel benőtt tómedreket, nyílt vízfelületeket hoztak létre. Ezzel hozzájárulnak a szikes mocsarakra jellemző fajgazdag madárvilág visszatelepüléséhez. A legelés miatt a rövidebb füvű gyepek egyes madárfajok (godák, bíbicek, cankók, gulipánok) számára megfelelő költőhelyet és táplálékforrást biztosítanak.

 
   
 
2018.06.13.
Programnaptár
Természeti események
jan feb már ápr
máj jún júl aug
szep okt nov dec
SZÉCHENYI 2020 pályázatok
 
Átláthatósági nyilatkozat
KNPIg AKTUÁLIS

bejelentéseket
fogadják.
A túzok határon átnyúló védelme Közép-Európában
 
Facebook
 
Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban
www.kolon-to.com
 
 
 
A szalakóta védelme a Kárpát-medencében


 
 
OAKEYLIFE
 www.kolon-to.com
RAPTORS PREY LIFE
 

 

Élet az erdőben
 
 
 
 
 
Kolon-tavi Madárvárta

www.kolon-to.com

Muzsikál az erdő
Muzsikál az erdő
 
  
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
©2005 A KvVM
Természetvédelmi Hivatala
neosoft&design