magyar english deutsch
Helyszín
Megye:
Település:
Időpont:
Időtartam:
Ingyenes:
Típus:
Kulcsszó:
A fenti szempontok közül legalább egy megadása kötelező.
Vagyonkezelési Koncepció

ITT

Áttekintő térkép

 
Az európai közösségi jelentõségû természetvédelmi rendeltetésû területekkel érintett földrészletekrõl
Natura 2000 helyrajzi számos lista településenként
A normaszöveg és e helyrajzi számos lista megtalálható ITT.
 
A térképi megjelenítés ITT érhető el.
Óra
 
Az óráról itt érdeklődhet.
 
Közadatkereső

Natura 2000 fenntartási tervek
 
Határon átnyúló együttműködési program keretében növeljük a rákosi vipera élőhelyét Bugacon
 
Kihalással veszélyeztetett, kisméretű kígyófajunk, a rákosi vipera Bugacon megmaradt két élőhelyét egy erdősáv választja el, áthatolhatatlan akadályt jelentve a két oldalán élő példányoknak. Ezen segít egy most indult Interreg-IPA Magyarország –Szerbia pályázat, melynek hazai kedvezményezettje a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság. A projekt magyarországi vonatkozásait 2018. április 25-én délután sajtótájékoztató keretében ismertettük a helyszínen.
   
 

 A sajtótájékoztatón részt vett Lezsák Sándor, országgyűlési képviselő, aki a gyepekhez kötődő állatfajok védelmének fontosságáról beszélt, valamint kiemelte, hogy a térség fejlődése szempontjából szükség van a települések összefogására, együttműködésére is.

Az Interreg-IPA projekt céljait és tevékenységeit Vajda Zoltán, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság Természetmegőrzési osztályának vezetője mutatta be.

 

Lezsák Sándor, országgyűlési képviselő, és Ugró Sándor, a KNPI igazgatója a sajtótájékoztatón. Fotó: KNPI/Kiss Imre

 

Pályázati program: Interreg-IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program Magyarország–Szerbia

A projekt címe: „Kiemelten fontos, gyepekhez kötődő állatfajok megőrzése a Pannonrégióban, Magyarországon és Szerbiában”

A projekt teljes költségvetése: 287.039,93 EUR

Uniós hozzájárulás (IPA): 243.983,93 EUR

A projekt megvalósítási időszaka: 2018. január 15. - 2019. július 14.

Vezető kedvezményezett: Vojvodina Tartományi Természetvédelmi Intézet

Partnerek: Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság,

Tartományi Településrendezési és környezetvédelmi Titkárság,

Perjanica Vadásztársaság

A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság költségvetése: 130.900 EUR

 

A projekt célja a Pannonrégió két meghatározó állatfaja, a rákosi vipera és a túzok megőrzése élőhelykezelési intézkedések segítségével, melyek jelentősen hozzájárulnak a két faj állományának növekedéséhez mindkét ország területén.

 

Javul a rákosi vipera helyzete Bugacon

A rákosi vipera (Vipera ursinii rakosiensis) a magyar gerinces fauna elismerten legveszélyeztetettebb faja, vadon élő állományát alig több mint 500 példány körülire becsülik. Ráadásul ez az alfaj a Kárpát-medencében csak Erdélyben és Magyarországon fordul elő. Hazánkban mára csak a Hanság és a Kiskunság gyepein, legelőin maradtak fenn. A Kiskunságban Dabas, Táborfalva és Kunpeszér környékén, illetve a Bugac-Bócsa pusztákon vannak még populációi.

 

A sajtótájékozatón szabadon engedett rákosi vipera, melybe jeladót ültettek. Fotó: KNPI/Kiss Imre

Bugacon két élőhelye maradt a fajnak a Nagypusztán és az egykori katonai lőtér területén. A területet viszont egy közel 20 hektáros, zömmel idegenhonos (akác, erdei fenyő) fajokból álló erdő választja el egymástól. Az apró termetű kígyóknak az erdő áthatolhatatlan akadályt jelent, így a két populáció nem tud keveredni egymással. A most indult projektben a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság kapcsolatot teremt a két terület között. Így nem csak újra összeköttetésbe kerülnek a vipera populációk, hanem megnövelik az élőhelyüket is.

13 hektár akácos-fenyves erdőt fognak átminősíteni erdő művelési ágról, majd letermelni, meghagyva benne az őshonos, hazai fafajokat. A későbbiekben itt egy fás legelő jön majd létre, ami már megfelelő élőhely a viperák számára. A kivágott fákat majd kituskózzák, és a lőtér közelsége miatt lőszermentesítik. Ezután eltávolítják a fenyőtű avart, végül pedig helyben gyűjtött fűmaggal felülvetik, ezzel is elősegítve a gyep regenerációját. A gyeprekonstrukciót a nemzeti park szakemberei végzik, a program által kidolgozott kezelési irányelveket követve.

A rákosi vipera rejtőzködő életmódú állat, nagy szerencse kell ahhoz, hogy megpillantsuk. Nem is véletlenül teszi ezt, mivel a kistermetű kígyó (a hímek 40-45, a nőstények 50-60 cm-re nőnek csak) számos állat étlapján szerepel. Vadásznak rá a gólyák, gémek, a szalakóta, a fácán, a túzok, de a róka, a borz és a vaddisznó a földalatti rejtekéről is kitúrja.

Annak ellenére, hogy van mérge, nem kell tőle tartanunk, ha mégis valami folytán testközelségbe kerülnénk vele. Mérge felnőtt emberre gyakorlatilag veszélytelen, a marása méhcsípés-szerű (ennek ellenére orvoshoz kell fordulni ilyen esetben!). A faj fokozottan védett, eszmei értéke 1.000.000 Ft.

A sajtótájékoztatón testközelből is megfigyelhettek a sajtó munkatársai egy kifejlett, nőstény rákosi viperát. Az 55 cm-es, 92 g tömegű állatot ugyanis most engedte szabadon a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület munkatársa, Halpern Bálint. A viperába egy apró jeladót ültettek, melynek segítségével nyomon lehet majd követni az állat mozgását a bugaci Nagypusztán.

 

Szerbiában a túzok utolsó megmaradt állományát védik

A túzok Európa ritka és veszélyeztetett madárfaja, mely Szerbiában kizárólag Észak-Bánátban él. A projekt keretén belül a szerb partnerek a mintegy 11 példányból álló populáció védelme érdekében a Túzok Legelői Speciális Természeti Rezervátumban 115 hektáros területet kerítenek be vadvédelmi kerítéssel azért, hogy zavartalan körülményeket biztosítsanak a költő madarak számára. A kerítés építésével párhuzamosan különböző beavatkozásokkal (például növényi kultúrák vetése, dúvadirtás) teszik kedvezőbbé az életfeltételeket a madarak számára Szerbia utolsó túzok élőhelyén.

###

Az Interreg-IPA Magyarország–Szerbia Határon Átnyúló Együttműködési Programról

Az Interreg–IPA Magyarország–Szerbia Határon Átnyúló Együttműködési Program az Európai Unió 2014-2020 időszakra vonatkozó pénzügyi keretrendszerének előcsatlakozási eszköze (IPA) keretében valósul meg. A résztvevő országok – Magyarország és Szerbia – „közös irányítási rendszerben” végrehajtva a Program különböző szervezetek közötti együttműködési projekteket támogat a magyarországi Csongrád és Bács-Kiskun megyékből és a következő szerbiai területekből álló programtérségben: Nyugat-Bácska, Észak-Bácska, Dél-Bácska, Észak-Bánát, Közép-Bánát, Dél-Bánát és Szerémség.

A Program egy stabil és együttműködő régió kialakítását és a határtérség általános életminőségének javítását támogatja. Lehetővé teszi a két ország szervezetei közötti gazdasági együttműködést, támogatja a közös identitást és a határtérség kulturális és történelmi örökségét, továbbá hozzájárul környezeti fenntarthatóságához és biztonságához.

További információkért látogasson el a www.interreg-ipa-husrb.com weboldalra.

 

Kapcsolat, további információ:

A projekt neve: A pannon sztyeppe meghatározó állatfajainak védelme a Magyarország és Szerbia közötti határtérségben (PANNONSTEPPES - HUSRB/1602/12/0065 Interreg-IPA CBC pályázat)

Kapcsolattartó: Vajda Zoltán, Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság, Természetmegőrzési Osztály, osztályvezető, tel.: +36 30 488 4552, e-mail:

 

JOGI NYILATKOZAT

Ez a dokumentum az Európai Unió pénzügyi támogatásával valósult meg. A dokumentum tartalmáért teljes mértékben a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság vállalja a felelősséget, és az semmilyen körülmények között nem tekinthető az Európai Unió és / vagy az Irányító Hatóság állásfoglalását tükröző tartalomnak.

   
 
2018.04.26.
Programnaptár
Természeti események
jan feb már ápr
máj jún júl aug
szep okt nov dec
SZÉCHENYI 2020 pályázatok
 
Átláthatósági nyilatkozat
KNPIg AKTUÁLIS

bejelentéseket
fogadják.
A túzok határon átnyúló védelme Közép-Európában
 
Facebook
 
Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban
www.kolon-to.com
 
 
 
A szalakóta védelme a Kárpát-medencében


 
 
OAKEYLIFE
 www.kolon-to.com
RAPTORS PREY LIFE
 

 

Élet az erdőben
 
 
 
 
 
Kolon-tavi Madárvárta

www.kolon-to.com

Muzsikál az erdő
Muzsikál az erdő
 
  
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
©2005 A KvVM
Természetvédelmi Hivatala
neosoft&design