magyar english deutsch
Helyszín
Megye:
Település:
Időpont:
Időtartam:
Ingyenes:
Típus:
Kulcsszó:
A fenti szempontok közül legalább egy megadása kötelező.
Mit jelent a KNPI címere?

Az óvó emberi kézben levő tojás a természet törékenységét jelzi.
A "hímes tojáson" levő minta a kiskunsági homokbuckás tájat, az itt jellemző
borókát, és Petőfi Az Alföld c. verséből is ismert vörös vércsét ábrázolja.

Vagyonkezelési Koncepció

ITT

Áttekintő térkép

 
Az európai közösségi jelentõségû természetvédelmi rendeltetésû területekkel érintett földrészletekrõl
Natura 2000 helyrajzi számos lista településenként
A normaszöveg és e helyrajzi számos lista megtalálható ITT.
 
A térképi megjelenítés ITT érhető el.
Óra
 
Az óráról itt érdeklődhet.
 
Közadatkereső

Natura 2000 fenntartási tervek
 
Újjáéled a Nagy-tó és az Árpád-kori falurekonstrukció Tiszaalpáron
 
Nagy területű, nyílt vízfelszín és egy költősziget várja a tavasszal visszaérkező madárcsapatokat a tiszaalpári Nagy-tónál. Mindez a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság élőhely-fejlesztési munkálatainak eredménye, melyet 358 millió Ft-ból, KEHOP pályázat keretében hajtott végre a területen.
   
 

Sajtótájékoztatón számolt be a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság a Nagy-tó revitalizációs fejlesztési munkálatai befejezéséről Tiszaalpáron, 2017. október 10-én. Az eseményen részt vett Lezsák Sándor, országgyűlési képviselő, a Magyar Országgyűlés alelnöke, Ugró Sándor, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság igazgatója és Dr. Vancsura István, Tiszaalpár polgármestere. A helyszín a felújított Árpád-kori falurekonstrukció volt, melyet ez alkalommal nyitottak meg újra a látogatók előtt.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Ugró Sándor, KNPI igazgatós és Lezsák Sándor, országgyűlési képviselő a sajtótájékoztatón

 

Madárparadicsom a Nagy-tónál

 

A Tiszaalpári Nagy-tó madártani szempontból az egyik leggazdagabb élőhely a nyílt ártéren. Évente több száz pár madárnak (nagykócsag, vörösgém, bakcsó, kanalas gém) ad otthont. Ide járnak táplálkozni a környéken költő rétisasok. A tó fontos szerepet tölt be a vonulási időszakban is, mint táplálkozó- és pihenőhely.

 

A Nagy-tó egykor összeköttetésben volt a szomszédos Tiszaalpári Holt-Tiszával, de a két területet összekötő csatorna feliszapolódott, így a szabályozott vízáteresztés nem volt megoldható. Még a jó vízellátású években is többször a kiszáradás fenyegette, vize gyakran túlmelegedett, ami a halak pusztulását okozta. A mederben felhalmozódott jelentős mennyiségű szerves üledék miatt neve ellenére inkább egy sekély vizű mocsár volt, mint nagy tó.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

„Az élőhely-fejlesztés eredményeként mozaikos élőhely jött létre héthektáros nyílt vízfelülettel, ahol mindig tartani lehet a minimum egy méteres vízmélységet. Ez nem csak táplálkozó helyet biztosít az itt élő madarak számára, de kedvező élőhelyet nyújt az árvizek levonulását követően a tóban rekedt halaknak is” – számolt be Ugró Sándor, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság igazgatója.

 

A mederből kikotort szerves anyagból kialakítottak egy kéthektáros költőszigetet, amelyen növényesítés után sirályok százai mellett a gémfélék is kedvező feltételeket találnak majd a költéshez.

 

„A projekt részeként felújítottuk a tavat és a holtágat összekötő csatornát, illetve a kettőt elválasztó zsilipet, ezzel megoldottuk a víz szabályozható mozgását. A Nagy-tó melletti egykori tőzegbánya tavat több száz gumiabroncstól szabadítottuk meg, valamint egy csatornával és áteresszel kapcsolatot teremtettünk közte és a Nagy-tó között, ahol nem csak a víz, de a halak is átjárhatnak” – ismertette Ugró Sándor.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A holtág és a Nagy-tó madártávlatból

 

A földmunkák 2016. szeptemberben kezdődtek a területen a Békés Drén Kft. kivitelezésében. A fővállalkozó befejezte a munkáját, a nemzeti parknak már csak egy feladata maradt tavaszra, egy fotósles megépítése.

 

„Vizes élőhely rekonstrukciója és a fokgazdálkodás lehetőségének megteremtése a tiszaalpári Nagy-tó területén” című KEHOP 4.1.0 projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával, a Széchenyi 2020 program keretében valósul meg.

 

 

Újra látogatható az Árpád-kori falurekonstrukció

 

Tiszaalpár és térsége a bronzkor időszakától lakott volt, bizonyítja ezt az itt talált régészeti leletek és lelőhelyek sokasága. A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság 2000-ben épített Árpád-kori falurekonstrukciójának az állapota az évek során nagyon leromlott, szükségessé vált a felújítása és a terület újrarendezése. Az apró skanzen a környéken folyó ásatások során előkerült településszerkezetet jeleníti meg, az eredetihez képest kissé zsúfolt formában, hiszen a valóságban egy falu 4-6 hektáron terült el.

 

A felépített falurészletben megtekinthetőek a korabeli mindennapi élet és az állattartás építményei: a félig földbe mélyített veremház a maga egyszerű berendezésével, külső kemence, vesszőfonatos karámok, vesszőbéléses kút, gabonatároló vermek.

A felújítás során nem csak ezek épültek újjá, de csoportos foglalkozások számára kültéri bútorzattal (padok, asztalok, esővédő tető) is kiegészítették, melyek interaktív bemutatókat is lehetővé tesznek.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Egyes objektumok kialakításába, a tájékoztató táblák információs anyagának összeállításába a Kecskeméti Katona József Múzeum szakembereit is bevonta a nemzeti park.

A sajtótájékoztatón Tiszaalpár Önkormányzata és a nemzetipark-igazgatóság együttműködési megállapodást írt alá a skanzen közös üzemeltetéséről, amely mától ismét megnyitja kapuit a nagyközönség előtt.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Ugró Sándor és Dr. Vancsura István, Tiszaalpár polgármestere aláírják az együttműködési megállapodást

 

A bemutatóhely nyitva tartásának időtartama: április 1-jétől október 31-ig hétfőtől vasárnapig 9.00 és 16.30 óra között. November 1-jétől március 31-ig a bemutatóhely zárva tart, azonban Tiszaalpár Önkormányzata előre bejelentkezett csoportok és helyben jelentkező látogatói igény esetén biztosítja a látványosság megtekinthetőségét.

Az skanzen és a tőle karnyújtásnyira található bronzkori földvár együttesének meglátogatásával időutazást tehetünk a múltba, miközben a várdomb tetejéről a Duna-Tisza köze egyik legszebb panorámája, az Alpári-rét tárul a szemünk elé.

 

 

 

   
 
2017.10.11.
Programnaptár
Természeti események
jan feb már ápr
máj jún júl aug
szep okt nov dec
SZÉCHENYI 2020 pályázatok
 
Átláthatósági nyilatkozat
KNPIg AKTUÁLIS

bejelentéseket
fogadják.
Fehértavi darvadozás 2017.
www.kolon-to.com
Facebook
 
Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban
www.kolon-to.com
 
 
 
A szalakóta védelme a Kárpát-medencében


 
 
RAPTORS PREY LIFE
 

 

Élet az erdőben
 
 
 
 
 
Kolon-tavi Madárvárta

www.kolon-to.com

Muzsikál az erdő
Muzsikál az erdő
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
©2005 A KvVM
Természetvédelmi Hivatala
neosoft&design