magyar english deutsch
Helyszín
Megye:
Település:
Időpont:
Időtartam:
Ingyenes:
Típus:
Kulcsszó:
A fenti szempontok közül legalább egy megadása kötelező.
Mit jelent a KNPI címere?

Az óvó emberi kézben levő tojás a természet törékenységét jelzi.
A "hímes tojáson" levő minta a kiskunsági homokbuckás tájat, az itt jellemző
borókát, és Petőfi Az Alföld c. verséből is ismert vörös vércsét ábrázolja.

Vagyonkezelési Koncepció

ITT

Áttekintő térkép

 
Az európai közösségi jelentõségû természetvédelmi rendeltetésû területekkel érintett földrészletekrõl
Natura 2000 helyrajzi számos lista településenként
A normaszöveg és e helyrajzi számos lista megtalálható ITT.
 
A térképi megjelenítés ITT érhető el.
Óra
 
Az óráról itt érdeklődhet.
 
Közadatkereső

Natura 2000 fenntartási tervek
 
Folyamatosan működő, természetes források a Duna–Tisza közén
 
Az aszályos év ellenére a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai állandó vizű, folyamatosan működő, természetes forrásokat találtak Nemesnádudvar és Csongrád határában, a Duna–Tisza közén zajló forrásfelmérési munkák során.
   
 

Hegyvidéki és dombvidéki kirándulás, túrázás során gyakran örülhetünk annak, ha iható vizű forrásra bukkanunk. A források, az ásott és fúrt kutakkal szemben, a felszín alatti víz természetes felszínre jutását jelentik. Többfelé találkozhatunk velük foglalt (kiépített) forrásként, amikor egy vagy több csövön folyik ki az általában iható víz, de a földből közvetlenül előbukkanó, csörgedező vízfolyásként is megjelenhetnek.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A síkvidékeken, mint pl. a Duna–Tisza köze, jóval ritkábbak az egy pontban megjelenő források, ahol inkább mocsár, láp, egyéb vizes élőhely formájában, nagyobb felületen törnek fel a felszín alatti vizek. Nem ismeretlenek azonban itt sem az ún. foglalt források, mint például a bajai Vodica, vagy a lakiteleki forrás a tőserdei üdülők közelében. A Vodica két forrásának vize régóta csak csordogál, míg a lakiteleki forrás napjainkra ki is száradt. A vizek elapadásában, a vízhozam csökkenésében a Duna–Tisza közét, különösen a Homokhátságot érintő szárazodás, a talajvízszint csökkenése biztosan szerepet játszott. A foglalt források mellett, a korábbi időkből származó történeti térképek több helyen jelölnek olyan pontokat, melyek esetében felmerülhet, hogy ott ma is vízszivárgásokat, esetleges vízelfolyásokat találunk.

2016 második felében a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság forrásfelmérési munkákat kezdett meg a korábbi ismeretek alapján feltételezett helyszínek felkeresésével. A terepbejárások elsődleges célpontjai a Duna és a Tisza egykori ártereire néző, hátságperemi magaspartok voltak, ahol a terepesés miatt leginkább számítani lehet a felszín alatti vizek felszínre kerülésére. A terepi bejárások során azt tapasztaltuk, hogy több vizsgált pontban a felszín nedves, vizenyős, sőt, volt olyan hely, ahol a magaspart oldalából vagy lábánál a forrásvíz el is folyt.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Nemesnádudvaron márciusban például viszonylag kis területen belül kilenc (!) pontban tapasztaltunk vízelfolyást. Vízhozam-méréseink szerint ezek együttes hozama több mint 18 liter/perc volt. A többszöri helyszíni vizsgálat alapján mára az is bebizonyosodott, hogy a kilenc forráspont közül legalább egynek állandó vize van, tehát folyamatosan működő forrásról beszélünk! (Leszámítva persze esetleg a rendkívüli és hosszan tartó aszályos periódusokat). A folyamatos működést egy, a helyszínt régóta jól ismerős helyi lakos is megerősítette.

Legutóbb,augusztusban, Csongrádon bukkantak az Igazgatóság munkatársai olyan forrásra, mely az aszályos nyár ellenére viszonylag bőséges, az Alföldön szokatlan vízhozammal rendelkezett. Az augusztus végi mérés alapján majdnem 10 liter/perc vízhozam-érték adódott ennél a forrásnál. A nagyobb hozamú forrástól nem messze, egy kisebb, ugyancsak elfolyó vizű forrást is találtunk. A viszonylag nagy hozamoknak köszönhetően mind a csongrádi, mind a nemesnádudvari forrásoknál tapasztalható, hogy a felszínre jutó víz „ér” formájában folyik tovább több méter hosszan, mielőtt vize elszivárog a talajban vagy mocsaras foltot képez.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Miért fontos ezeknek a forrásoknak a feltárása természetvédelmi szempontból? Először is a természet védelméről szóló 1996. évi (LIII.) törvény erejénél fogva védelem alatt áll valamennyi forrás, melynek vízhozama tartósan meghaladja az 5 liter/percet, akkor is, ha időszakosan elapad. Másodsorban nemcsak a törvényi védettség indokolja a források felmérését, hanem az is, hogy működésük, természetszerű megjelenésük veszélyeztetett lehet az emberi átalakítások (pl. víztározó kialakítása, a felszín bolygatása, feltöltése) miatt. Ezekre az átalakításokra sajnos a Duna–Tisza közén is találunk példát.

A fenti felmérési és védelmi feladatok további vizsgálatok lefolytatását, a vízhozamok és néhány vízkémiai és fizikai jellemző (pl. hőmérséklet, pH, elektromos vezetőképesség) alakulásának nyomon követését teszik szükségessé, amellett, hogy az Igazgatóság más lehetséges helyszíneket is megvizsgál a jövőben az eddig rejtőzködő források felkutatása érdekében. A térképes források és a helyszínek vizsgálata mellett a helyi lakosság tudására, helyismeretére is szeretnénk támaszkodni a források minél alaposabb megismerése érdekében.

Szöveg és fotó: Dóka Richárd, KNPI 

   
 
2017.09.21.
Programnaptár
Természeti események
jan feb már ápr
máj jún júl aug
szep okt nov dec
SZÉCHENYI 2020 pályázatok
 
Átláthatósági nyilatkozat
KNPIg AKTUÁLIS

bejelentéseket
fogadják.
Fehértavi darvadozás 2017.
www.kolon-to.com
Facebook
 
Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban
www.kolon-to.com
 
 
 
A szalakóta védelme a Kárpát-medencében


 
 
RAPTORS PREY LIFE
 

 

Élet az erdőben
 
 
 
 
 
Kolon-tavi Madárvárta

www.kolon-to.com

Muzsikál az erdő
Muzsikál az erdő
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
©2005 A KvVM
Természetvédelmi Hivatala
neosoft&design